Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 Pedagógiai program Intézményünk pedagógus közössége elkészítette pedagógiai és művelődési programját, amelyet a szülőkkel, a tevékenységi körünkkel kapcsolatban levő szervezetekkel egyetértésben önkormányzatunk elfogadott. A programkészítés kiterjedt integrált intézményünk minden egységére. A pedagógiai és művelődési program szellemében kezdődött a munka a meghatározott elvek, célok figyelembe vételével történtek az egyes időszakok (tanévek) feladatainak meghatározásai, iskolai, közművelődési teljesítmények értékelései. 1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere Intézményünk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Nyírpazony község lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Az 1. fejezet tartalmazza mindazokat a részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják Alapelvek Intézményünk 1.2. Célok küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a sporthoz szükséges alapfeltételeket; humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat; hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus, az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak; munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási, sportolási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebbnagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményünk célkitűzéseinek megvalósítását. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. 2

3 Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének képesek elérni. (Pl.: nagy értékű ismeretterjesztő és képzőművészeti könyvek, folyóiratok, számítógépes szolgáltatások, stb.) Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program bevezetése, működtetése Feladatok A pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: a pedagógiai program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, az ellenőrzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását (Pedagógiai program, Házirend, Szervezeti és működési szabályzat) 1.4. Kapcsolatok Az intézményi eredményes együttműködés alapja az intézményen belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: Az intézményvezetés napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez. Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az iskola érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók. 3

4 2. Tágabb környezetünk Nyírpazony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több mint 3000 fős községe, a 4-es főközlekedési út mentén, Nyíregyházától 5 km-re fekszik. A községben háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő és gyógyszerész tevékenykedik. A község infrastruktúrája jó, van gáz-, víz-, szennyvíz-, telefonhálózat, kábel TV, élelmiszerboltok, az autóbusz közlekedés félóránként érinti a települést. Az emberek többsége nyíregyházi munkahelyen dolgozik. A településen csak kereskedelmi egységekben és néhány nagyobb vállalkozásban van munkalehetőség. Sok a munkanélküli, melynek hátrányát minden téren érezzük. A falu határában található a Nyírség egyik dombja, mely körül természetes szabadidőpark van. Kedvelt kirándulóhelye a környező településeknek is. Télen ragyogó szánkózási és síelési lehetőséget nyújt, nyáron kellemes környezete segíti az odalátogatók kikapcsolódását. 3. Iskolánkról 3.1. Történetünk Iskolánkról az első feljegyzések az 1500-as évek végéről valók, a legrégebbi meglévő anyakönyv az tanévi. Az alapítás évétől egy református, egy katolikus és egy állami iskola működött. Az államosítás után közös igazgatásúvá váltak május 30-án felvette iskolánk Színi Károly író, tanító nevét. A Községi Önkormányzat döntése alapján szeptember 1-én az óvoda, az iskola és a könyvtár összevonásával Színi Károly Általános Művelődési Központtá alakultunk, majd szeptember 1-jén Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony lettünk az óvoda kiválása után Szűkebb környezetünk Az iskolaépület három részből áll, minden rész más-más korú, a legújabb rész 1984-ben épült. Sportudvart, közlekedési parkot, játszóteret alakítottunk ki. A parkosítás folyamatosan történik. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendre és a tisztaságra. Az iskolaépületben 10 tanterem, 1 tornaterem, 2 öltöző, 4 mosdó, 4 WC, 1 egészségügyi szoba, 2 szertár, 1 technika terem, 1 számítástechnika terem, 1 könyvtárterem, 1 olvasóterem, 2 irodahelyiség és előterek vannak. A tantermekből 4 szaktanterem jellegű. Az épületek szintkülönbsége színpad kialakítására adott lehetőséget, így az előtér egyben a rendezvények helyszíne is. Oktatási eszközeink megfelelőek, a legfontosabb berendezések, szakkönyvek, segédanyagok, audio-vizuális eszközök rendelkezésünkre állnak. Az udvaron kiépített teniszpálya, mely többfunkciós, alkalmas egyéb labdajátékok játszására is biológiai bemutatókert, kiépített játszóudvar, KRESZ-park, kemence és 200 m-es salakos futópálya van Tantestületünk Iskolánkban 16 a szaktárgyaknak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus és egy lektor tanár dolgozik. A tantestület szakmai és módszertani felkészültsége a tanulók folyamatos továbbhaladásában, a tanulmányi és sportversenyeken való eredményes részvételben, valamint az iskolánkból kikerülő tanulók eredményeiben tükröződik. 4

5 A pedagógusok egy része községünk lakója. Korszerinti megoszlása arányos, vannak nagy tapasztalattal rendelkező kollégák és megtalálhatók a fiatalabb korosztály képviselői is. Mindannyian folyamatosan képezik magukat, és valamilyen szinten állandóan részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon. Munkájukat pontosan, nagy körültekintéssel, az új és korszerű, frissen szerzett ismeretek felhasználásával végzik. A tanórákon kívüli munkájuk is kimagasló, a szakkörök vezetése, a gyermekszervezeti-, a diákönkormányzati-, a sportköri munka, a versenyekre való felkészülés és részvétel, a műsorok, rendezvények lebonyolítása mind magukért beszélnek. A tanítás és a nevelés eredményességének megtartása és emelése, valamint az ellenőrzés és az értékelés egységességének érdekében iskolánkban szakmai munkaközösségek működnek Kós Károly, természettudományi - melyek munkaterv szerint dolgoznak. Példamutató összmunka van tantestületünkben. Az egymás munkájának segítése, támogatása, egymás megismertetése a frissen szerzett szakmai és módszertani információkkal életeleme és mindennapi gyakorlata a pedagógusoknak Dolgozóink Intézményünkben 1 iskolatitkár segíti a tanítást és a nevelést, munkájával hozzájárul a zökkenőmentes működéshez Tanulóink Tanulóink községünk gyermekei. Sajnos egyre csökken a számuk, melynek legfőbb oka, hogy évről évre kevesebb gyermek születik. Az idejáró gyermekek képessége átlagos szintű. Sok olyan család van, ahol a nehéz anyagi helyzet, a munkanélküliség miatti elkeseredésben nem törődnek kellően a gyermek előmenetelével. Szerencsére többen vannak, akik gyermekük boldogulását, gondozását, eredményes tanulását tartják legfontosabb kötelességüknek. Kapcsolatuk olyan az iskolával, amiből kitűnik, hogy tudják, csak az iskola segítségével érhetik el céljaikat. Hisznek a közös munka eredményességében, a tanárok magas szakmai, pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudásában. A tantestület maximálisan eleget szeretne tenni ennek az elvárásnak. Tanítványaink az országos kompetenciamérésben az országos átlag felett teljesítenek, folyamatosan részt vesznek az iskola, a megye, a RISZ és a NYITÖT által szervezett tanulmányi és sportversenyeken. Eredményes szereplésüket mutatja a sok jó helyezés, az oklevelek sokasága, melyek büszkén díszítik iskolánk falát. Az 1-2. osztályos gyerekek az egész napos oktatás keretében, a 3-4. osztályos tanulók a napköziben naponta háromszori, az egészséges fejlődésüket biztosító étkezésben részesülnek. A felsős tanulóknak csak egy része vesz részt iskolai étkeztetésben. A rászorulókat az önkormányzat támogatja Segítőink Intézményünkben Iskolaszék és Szülői Munkaközösség működik. Munkájukra mindig számíthatunk, rendezvényeink legfőbb segítői. Általuk naprakész kapcsolatunk van a szülőkkel, a község lakóival. Folyamatosan tájékoztatjuk őket az iskola működéséről, az elképzelésekről és a lehetőségekről. Véleményüket kérjük aktuális tevékenységeinkhez is. Egy osztályban működik a Megyei Rendőrkapitányság segítségével a D.A.D.A. (dohányzás, alkohol, drog, aids) program, mely egészségvédelmi és bűnmegelőzési célokat szolgál. Tanítványaink szakember segítségével ismerkednek meg a rájuk leselkedő veszélyekkel, és megtanulják kivédési lehetőségeiket. Intézményünkben működik a Színi Károly Alapítvány, Nyírpazony, mely hivatalosan bejegyzett. Célja az iskolai munka sokirányú anyagi támogatása. 5

6 4.1. Jogi státuszunk: 4. Intézményünk jogállása Az intézmény neve: Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A működtető: Községi Önkormányzat Nyírpazony, Arany J. u. 14. Az alapítás éve: Intézmény-történeti szempontból: Az Alapító okirat kelte: január 01. Alaptevékenység: Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, napközi otthonos és tanulószobai ellátás, és iskolai könyvtár. A képzési idő: A képzés szakaszai: 8 év, illetve a tankötelezettségi kor befejezéséig. Alsó tagozat: 1-4. évfolyam, Felső tagozat: 5-8. évfolyam Névadónk Színi Károly ( ) Községünk szülötte, zseniális tehetségű kántortanító, folklorista és publicista, író, műfordító és politikus. Munkásságának igazi értékét a felmérhetetlenül gazdag újságírói tevékenysége, szépirodalmi munkássága és néprajz-kutatási működése adja. Korát megelőzve, a modern zenetörténeti elvek figyelembevételével szerkesztette meg és adta ki Dalos könyv című munkáját. Az első magyar nyelvű iskolai énekeskönyv egyik szerzője. Igazi hazafi és demokrata, akinek erkölcsi példája a ma gyerek- és felnőtt társadalma számára most is lelkesítő: az embernek feladata a Földön: tökéletesedni a tudományban, a jóságban, s úgy az anyagi, mint a szellemi boldogságban Intézményi jelképeink Sál/nyakkendő: kék színű, rajta az iskolai embléma. Intézményi embléma: sárga címerpajzs, szélén körben kékbetűs felírással intézményünk neve, középen csőrében leveles ágat tartó madárka. Intézményi zászló: az egyik oldal sávosan kék és sárga színű, a másik oldalon kék alapon az iskolai embléma található. Intézményi logó: az iskola emblémája, címe és elérhetőségi adatai Belépés az iskolába 5. Az iskola képzési rendje A tanulók iskolába kerülését az érvényes közoktatási törvénybe foglaltak szerint gyakoroljuk. El kell érnünk, hogy csak iskolaérett tanuló kerüljön az iskolába. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek mindegyike egyformán szükséges az eredményes iskolai munkához. Fontos, hogy az iskolába lépő elsős kiegyensúlyozott magatartása önmaga fegyelmezésére és irányítására alkalmas legyen. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat nélkülözhetetlen számukra. 6

7 Jó, ha: érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, növekszik a figyelem tartama, terjedelme, az értelmi képességek fejlettségében eljut a konkrét személyes tapasztalatoktól az elvont fogalmakon keresztül a műveletek elvégzésének szintjéig, kialakul a téri észlelés, tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, a testséma. Az óvoda-iskola közötti átmenetet elősegítik a tájékoztató szülői értekezletek, a bemutató foglalkozások, a kölcsönös látogatások, a közös programok Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz a következő dokumentumok szükségesek: A gyermek születési anyakönyvi kivonata. Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye. Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény. A tárgyév június 01. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll Továbbhaladás az iskolában Alkalmazzuk - a törvényi előírásoknak megfelelően a szöveges értékelést az első osztálytól folyamatosan felmenő rendszerben a negyedik osztály félévéig. Felső tagozaton, ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló tanév végén legalább három elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és a tananyagot a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát köteles tenni. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A tanulók a 8. évfolyam végén az iskola záróvizsga-szabályzata szerint vizsgát tesznek. A vizsga teljesítéséről a tanulók a bizonyítványba bejegyzést kapnak. A tanuló szülői kérésre a teljes oktatási idő alatt egyszer, az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti A magántanulók továbbhaladásának feltételei Minden magántanuló felkészítő, tanulást segítő feladatsort kap, amelyből negyedévenként beszámol. Félévenként osztályozó vizsgát kell tenniük a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból. Igény szerint minden hónap utolsó tanítási napján konzultáción vehetnek részt, azzal a céllal, hogy az otthoni felkészülésük eredményesebb legyen Tanulói jogviszony A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, iskolai jelenléte és munkája a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik: ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait, az átvétel napján, 7

8 a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, annak a nem tanköteles korú tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette Iskolaváltás szabályozása Intézményünk a közoktatási törvény 46. (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett: Az eljárás rendje A kiskorú tanuló szülője kíséretében jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, Kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok: félévi, illetve év végi bizonyítvány, ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében, amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva. A kérvényt legkésőbb 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz. Az elutasítás okai lehetnek: helyhiány, 250 óra hiányzásnál több, az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma, teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül. Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv). Az eljárás következménye Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon A képzés szakaszai Iskolánkban tantárgyi keretek között folyik a tanítás 1-8. osztályig a NAT-ra épülő kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervek szerint szerint. 8

9 A képzés szerkezete Alsó tagozatban kisfelmenő rendszerben történik az oktatás. Az 1. és 2. osztályban egész napos oktatás formájában folyik a tanítás két tanító segítségével. Mindketten részt vesznek a szabadidős tevékenységek szervezésében és lebonyolításában. A 3. és 4. osztályban tantárgycsoportosan folyik az oktatás. A felső tagozatban szaktanár végzi az oktatást, lehetőség szerint ugyanaz a 8. év végéig. A nagy létszámú osztályokban lehetőség szerint csoportbontásban folyik a tanítás A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok 1-2. évfolyam, bevezető szakasz Az óvoda és iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek kialakítása és elsajátíttatása. Ez az elemi szakasz, melynek feladata, hogy a gyermekek megismerjék és természetes közegüknek érezzék az iskolai, közösségi életrendet, tevékenységeket, a tanítás, tanulás folyamatát. Ebben az időszakban alakulnak ki a gyerekek alapismeretei, valamint a tanulás és a társadalmi beilleszkedés alapkészségei. Itt szükséges a dislexia, disgraphia és discalculia korrigálása (fejlesztőpedagógus segítségének igénybe vételével). A pedagógusok megbízható ismereteket szereznek az egyes gyerekek adottságairól, személyiségéről, életkörülményeiről és ennek alapján segítik fejlődésüket, s megalapozzák az iskola és a szülők közti együttműködést. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képességés készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során évfolyam, kezdő szakasz A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek kibontakoztatásával. Ez az alapozó szakasz, melynek feladata, hogy továbbépíti az elemi szakaszban megszerzett ismereteket, jártasságokat. Nagyon indokolt esetben az alapozó szakasz e periódus végéig kitolható. Ebben a szakaszban már nemcsak a tanulás fejlesztése az egyetlen cél, hanem a sokoldalú fejlesztés: a mozgáskoordináció, a beilleszkedési és kommunikációs zavarok, a dislexia, disgraphia és discalculia megszüntetése, a kézügyesség fejlesztése, valamint másfajta szükséges és indokolt tevékenységek. Lehetőséget kapnak a művészeti tárgyak tanulására és az önkifejezés egyéb formáira is. Ebben a szakaszban indul a nyelvtanítás, megkezdődik az informatikai, számítástechnikai alapképzés évfolyam, az alapozó szakasz A belépő új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása a világ egységes egészként való átélése érdekében. Ez az átvezető szakasz, melynek feladata: az előző években megszerzett ismeretekre és alapokra támaszkodva tájékozódni a gyerekek képességeiről, érdeklődéséről és sokirányúan segíteni ezek kialakítását, kipróbálását. Törekedni kell a hozott hátrányok ledolgozására, képet kapni a tanulási képességekről és egyben differenciált módon fejleszteni azt. Jártasság szintjére kell fejleszteni a kulturális alaptechnikákat, az írást, az olvasást, a köznyelv használatát, a számolást, az ábrázolást. Fejleszteni kell az önismeretet, a társas együttélés, együttdolgozás képességeit. Kialakítani, vagy fenntartani a tudás iránti vágyat, a tudás értékének tiszteletét, elsajátíttatni az alapvető tanulási technikákat. Fejlesztő csoportban segítjük az egy-egy műveltségi területen lemaradókat. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti 9

10 relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; E szakasz lényeges eleme az önismeret, az érzelmek, az akaraterő fejlesztése. Mindezt a fejlődési fokot úgy érje el a tanuló, hogy jól érezze magát az iskolában évfolyam, a fejlesztő szakasz A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása. Ez az orientációs szakasz, melynek feladata: az alapvető tudományos és társadalmi ismeretek megtanítása, a szükséges elemi készségek és képességek kialakítása. E szakasz másik igen fontos alapfeladata, hogy segítsen kialakítani a tanulók reális továbbtanulási döntését. 7. osztálytól intenzív pályaismereti programmal bővül oktatásuk. A szakasz tartalmi súlypontja a záróvizsgára való alapos felkészülés és ezzel együtt az eredményes továbbtanulás megkezdése. A gyerekek kipróbálhatják vizsgakörülmények között önmagukat, felkészültségüket, tudásukat. Motiválttá és képessé kell váljanak az önálló ismeretszerzésre és az ehhez szükséges technikák alkalmazására. Növekedjék és váljon mindinkább tudatosabbá az önmagukért és közösségeikért érzett felelősség. Ez a szakasz a differenciált fejlesztés szakasza is, hiszen az alaptantárgyakból lehetőség szerint képesség szerinti csoportbontásban folyik a tanítás. Ösztönözzük a tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli ismeretszerzés különböző formáiban való részvételt. Fontosnak tartjuk a tanulási nehézségekkel küzdők segítését. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe Az iskola élet- és munkarendje Az iskolai dokumentumok koordinálják és meghatározzák az iskolai élet minden területének működését. Ezek a következők: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Kollektív szerződés Házirend Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat Szülői Munkaközösségi Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata Munkaközösségi munkatervek, programok Szakköri programok A tanítási év munkaterve Továbbképzések terve Elismerések formáinak és az odaítélés szempontjainak a terve 10

11 6. Az iskola nevelési elvei A nevelés a szülők, óvónők, tanítók, tanárok feladata elsősorban; de feladata lenne minden felnőttnek is. A jó tanító kincset ér: élete példájával is utat mutat. Érdemes megfogadni mindazt az ismeretet, amit csak átadni képes Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Nevelési rendszerünk lényege a szakmailag autonóm iskola, ahol minden tanítványunk maximálisan kifejlesztheti képességeit, sokféle lehetőség között választhat, érdeklődésének, adottságainak és céljainak megfelelően. Olyan iskola a mienk, amely egységes, átfogó képzést nyújt és az iskolai esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek és sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a 8. év végén: Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten. Szilárd alapképességekkel rendelkeznek. Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére. Képesek önálló ismeretszerzésre. Képességeiknek megfelelő továbbtanulási irányt választanak. Probléma-érzékenyek, és azt életkoruknak megfelelően igyekeznek megoldani. Öntevékenyen, aktívan részt vesznek az iskolai munkában. Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz és a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat. Ismerik nemzeti hagyományainkat, kultúránkat, rendelkeznek szilárd magatartás-tudattal. Elfogadják a másságot, toleránsak egymással és a felnőttekkel. Általános iskolai tanulmányaik befejezésekor minden tanuló sikeres záróvizsgát tesz Az iskola gyermekképe Iskolánk pedagógusaiban olyan gyermekkép él, ami a közös családi és iskolai nevelés hatására rendelkezik a következő tulajdonságokkal: művelt, fegyelmezett, szorgalmas, megbízható, kreatív, kitartó, udvarias, tisztelettudó, humánus, erkölcsös, toleráns, szeret mozogni, sportolni, szereti szülőföldjét, hazáját, megjelenése, személyi környezete tiszta és gondozott. Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakításáért az iskola pedagógusai és dolgozói mindent megtesznek. A pedagógusok alapvető érdeke és az iskolahasználók elvárása, hogy intézményünk gyermekközpontú legyen. Készítsen fel az eredményes továbbtanulásra, a gyakorlati életre, az önművelésre, az új ismeretek megszerzésének technikáira. Erősítse a kapcsolatot a szülők és az iskola, a szülők és a pedagógusok, a pedagógusok és a tanulók között. Iskolánk tanulója legyen: nyitott a tudás megszerzésére, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni, eleven, de ha csendes, akkor igyekszünk bátorítani, magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne, kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá, barátkozó természetű, de ha magányos, akkor igyekszünk magányát oldani, szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt, okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értéket, szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni, kitartó, de ne legyen önfejű, 11

12 kezdeményező, de ne legyen törtető. Az ideális tanár-diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas, tartalmas, a kölcsönös tiszteleten alapuló oktató-nevelő munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló tisztában legyen jogaival és kötelességeivel, melyet részletesen az iskolai házirend tartalmaz. A tanuló joga, hogy: Személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa, ám e jogainak gyakorlása során nem korlátozhat másokat. Szabadon véleményt nyilvánítson a megfelelő fórumokon. Vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. Részt vegyen a diákkörök munkájában. Választó, és választható legyen a diákképviseletbe. Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Napközi otthoni, menzai ellátásban részesüljön. Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, hit-, és vallásgyakorláson vehessen részt. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Rendszeresen egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanuló kötelessége, hogy: Részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon. Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai helyiségek és hozzátartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskolai Házirend előírásait. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy megsérült. Az előírásoknak megfelelően kezelje és őrizze meg a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését. Ha szándékosan kárt okozott térítse meg. Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi jogait. 7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök Az iskola pedagógiai programja a NAT ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék. 12

13 7.1. Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 13

14 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók 14

15 viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Még a következő nevelési területek fejlesztését kezeljük kiemelten: 15

16 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 16

17 7.2. A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Alakítsuk ki az alapvető Fejlesszük az egész életen A modern Az egyes kompetenciaterületekre kulcskompetenciákat a át tartó tanuláshoz személyközpontú, készített tanulókban: szükséges motívumokat interaktív, tapasztalati programcsomagok - anyanyelvi, (önfejlesztő elképzelések) tanulásra alapozó (tanulói, tanári segédletek, - idegen nyelvi, és tanulási képességeket tanulásszervezési eljárások, demonstrációs eszközök, - matematikai, (stratégiákat és módszerek, pedagógiai stb.) - természettudományos, módszereket)! kultúra általánossá tétele. Elérhető: - digitális, - a hatékony önálló A tanulás tervezésében, tanulás, szervezésében és - szociális és állampolgári irányításában a tevékenységközpontú - kezdeményezőképesség tanítási gyakorlatot és vállalkozói komp., honosítjuk meg, mely - esztétikai-művészeti életszerű helyzetek tudatosság és kifejező- teremtésével alkalmat nyújt képesség konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg. A tanulásmódszertan beépítése 5 8. évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Minél több tanuló sajátítsa el magas színvonalon az általános iskola befejezéséig az adott nyelvet, hogy lehetőségük legyen a nyelvvizsga letételére a későbbiekben. Változatos feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása (a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása). 13

18 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív egyfelől a következetes álló, együttműködő tanár részvételét igénylő követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ismeretszerzési módok másrészt a tanulók ki. A tanítási órák arányát (megfigyelés, jogainak, emberi légköre, hangulata oldott, kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben a tanulók sikerorientált kommunikációs technikákat tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak. alkalmazó anyaggyűjtés, megnyilvánuló modellezés, szerepjáték, pedagógiai tapintat, drámapedagógia stb.). bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Alkotó pedagógiai környezetet teremtünk az eredményes munka érdekében. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással. Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT programokat. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitüntetett kötelességének tekinti Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a bátorító megengedő nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését! Megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. Az oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. A pedagógus a megszólíthatóság közelségében él tanítványaival. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton a tantervnek megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/ 14

19 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A szociális, életviteli és Az emberismeret az etika, Az egyes tanulókat és A programcsomagok környezeti kompetencia az antropológia és a csoportjaikat aktivizáló elemei, modulok. fejlesztését az Ember és pszichológia módszerekkel (koopetarív A Nyíregyházi társadalom műveltségi alapfogalmainak, tanulási technikák) alkotó tantervcsalád módszertani blokk mindhárom értelmezési kereteinek folyamatokat kezdeményez a ajánlásai. aspektusa szolgálja: a bemutatásával járuljon pedagógus. történelem, az hozzá a tanulók Az iskolaotthonos nevelés és emberismeret és a önismeretének oktatás - a nem társadalomismeret elmélyítéséhez! Nyújtson szakrendszerű oktatásra (jelenismeret); betekintést az embert másokhoz és önmagához, alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni Az Ember a a társadalomhoz és a képességéhez igazodó természetben műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza. természethez fűző szellemi kapcsolatok világába! fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk. Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat (rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat). Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően. Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/ Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása. 15

20 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Cél: Az emberi élet A sokoldalú módszertani harmóniájának kulturáltság és változatos megtalálása, a eljárások gazdag tárházából konstruktív életvezetés az minden fejlesztő hatású egyén hasznára és a adekvát eljárás alkalmazható. társadalom javára. A pedagógus munkája a Sokoldalú professzionális mesterségből kompetenciákkal bíró ezáltal válik alkotó ifjúság nevelése, akik a művészetté. felnőtt életben megtalálják helyüket. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információ áramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A tanulók idegen nyelv használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. Differenciálás Kooperatív technikák Projektek A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása. Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség elsőbbséget élvez. A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál. A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat. 16