Szlovákiai magyarság

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szlovákiai magyarság"

Átírás

1 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság T a r t a l o m: Oldal Előszó Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet Érdekképviselet Gazdaság Civil társadalom Oktatás Művelődés, kultúra, tudomány Egyházi intézményrendszer és vallásgyakorlás Tömegtájékoztatás 39

2 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 2/ 40 HTMH Előszó Az évtizedeken át tartó kényszerű elfojtás után a diktatúrák 1989-es összeomlását és az 1990-es első szabad választásokat követően az egyéni és a közösségi felszabadultság élményével egyidőben a Kárpát-medencében a nemzetállami törekvések reneszánszának lehetünk tanúi. Érthető ez mindaddig, amíg a nemzeti értékek vállalásával a múltból és a hagyományok világából, a történelemből azok a gondolati tartalmak aktualizálódnak, amelyek a békés társadalmi és szellemi építkezés szándékát szolgálják. Ha azonban a nemzetállami törekvések ahogyan az elmúlt évtized során a volt Jugoszlávia területén lejátszódó tragikus események mutatják türelmetlenséghez, kizárólagossághoz és erőszakos érdekérvényesítéshez vezetnek, egész régiók, végső esetben pedig a kontinens békéjét és jövőjét veszélyeztetik. Ma ugyanis Közép- és Kelet-Európa térségében az önépítkező polgári nemzetállammal még mindig fenyegető módon állnak szemben a posztkommunista nemzetállamiság hatalmas hadseregei, politikai intézményei és a hagyományos nemzeti értékek mentén építkező demokratikus társadalmakat ma is fenyegeti a totalitáris politika eszközeit átmenteni igyekvő nemzeti diktatúrák erőszak-világa. Az sem kizárt, hogy mindez egyetlen országon belül jelentkezik. Az új nemzetállamok vajúdásának különösen érzékeny pontja a nemzeti kisebbségek jelenlétének tudomásul vétele, elfogadása. A totalitáris örökség kényszereitől megszabadulni képtelen közösségek nemzetteremtő szándéka csak a totalitarizmus jegyében foganhat, ennek megfelelően ország- és otthonépítő eszközeiket is a diktatúrák kelléktárából válogathatják. Az erőszak eszközeivel létrehozott nemzetállam a tolerancia legkisebb jelét sem tanúsítja más nemzetek, és főleg nem a területükön élő nemzeti kisebbségek sajátos világával, értékrendjével szemben. Minden ilyen esetben a nemzet és az állam feloldhatatlan ellentétéről van szó, s a közösségteremtő értékrend és a hatalmi érdekérvényesítés közötti kompromisszum nagyon nehezen képzelhető el. E tekintetben ma egyetlen járható út létezik: ha az európai törekvésekkel összhangban fokozatosan a háttérbe szorul, leépül az állam szerepe és jelentősége, a nemzeti értékrend pedig visszatalál eredeti forrásához, a hagyomány és a kultúra humánumához. Az állam szerepének visszaszorulásától egészen egyszerűen azt várjuk, hogy erőszakos módon semmilyen hatalmi eszközzel ne lehessen beleszólni az egyéni és a közösségi értékrendek vállalásának kérdésébe. Ezen a küszöbön átlépve ugyanis mint jelenség egyszerre megszűnik az esetek többségében kirekesztő módon használt nemzeti kisebbség fogalom, és politikai akadálya sem lesz a különböző azonosságtudatú közösségek egy régión belüli együttélésének ben az utódállamok területén élő magyar nemzeti közösségek történelmünkhöz híven, a békés eszközökkel történő társadalomépítés útját választották, ami azt is jelentette, hogy az erőszakos asszimiláció veszélyével szembenézve a nemzeti integráció kínálta lehetőségeket tekintették az általuk képviselt, a közösség jövőjét biztosító politika alapelvének. Az elmúlt évtized során e szempontokat követve dolgozták ki közösségi önrendelkezésük az önkormányzatiság, az autonómia alapelveinek rendszerét, s tettek határozott

3 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről erőfeszítéseket a szuverén politikai közösséggé válás érdekében. Tény, hogy szándékaikat és törekvéseiket erősítették az Európában napjainkban kiteljesedő integrációs folyamatok és a kisebbségi, kollektív jogok törvényes biztosítására irányuló törekvések is, mint amilyen az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménye, vagy A regionális és kisebbségi nyelvek Európai Chartája. A Határon Túli Magyarok Hivatala, mint kormányzati koordinációs szervezet e rendszeren belül jutott meghatározó szerephez. Egy évtizedes története során mindvégig figyelemmel kísérte a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek és politikai pártok munkáját, támogatta társadalomszervező törekvéseiket és közvetítette jogos követeléseiket az európai és a nemzetközi fórumok felé. Kormányzati hivatalként olyan szakmai és szakértői munkát biztosított a magyar nemzeti közösségek számára, amelyre mindenkor számíthattak, s amelyek az integrációs folyamatok kiszélesedéséhez és elmélyüléséhez vezettek. Feladatának maradéktalan vállalásához, közvetítő tevékenységéhez azonban eleven kapcsolatokra és naprakész ismeretekre van szüksége. S hogy ennek megteremtése és felépítése milyen összetett folyamat, azt mutatják a most elkészült országjelentések is, amelyekből kitűnik: a közösségi jogaiért közel nyolc évtizede küzdő határon túli magyar kisebbségek érdekeinek képviselete és eredményes támogatása csakis és kizárólag a társadalmi politika valóság és a gazdasági adottságok részletes ismerete alapján történhet. Magyarország polgári kormánya az ezredfordulón elérkezettnek látta az időt a nemzeti egyeztető fórumként működő Magyar Állandó Értekezlet létrehozására. Elsősorban ez indokolta a határon túli magyar kisebbségek elért eredményeit értékelő összefoglalók, helyzetjelentések elkészítését. A nemzeti integrációs folyamatok kiteljesedését biztosító MÁÉRT szakértői bizottságai ugyanakkor az uniós csatlakozás európai követelményeit is szem előtt tartva az egész Kárpát-medence demokratizálásának is megkerülhetetlen fórumaivá váltak. Mindannyiunk reménye szerint most jött el az ideje annak, hogy a magyarság huszadik századi kényszerhelyzetéből kilépve, kiszolgáltatottságát meghaladva, az európai értékekkel összhangban hozzálásson a hagyományainak megfelelő, intézményes formában is létező társadalma újraépítéséhez. Ebben a munkában a Határon Túli Magyarok Hivatalára is új, a korábbiakhoz képest mindenképpen összetettebb feladatok várnak. Szabó Tibor

4 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 4/ 40 HTMH TÖRTÉNELEM Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről A mai Szlovákia területén élő nyugati szláv törzsek egy részére a VIII. században a Nagymorva Birodalom terjesztette ki fennhatóságát. A belviszályok által megosztott birodalom a Kárpát-medencébe betelepülő magyarok támadásait már nem élte túl. Ettől kezdve a Duna vonalától északra eső, a Kárpátok hegylánca által határolt, magyarul Felvidéknek vagy Felső-Magyarországnak nevezett terület egészen az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásáig (1918. november) a Magyar Királyság részét képezte. A földművelésre alkalmas déli folyóvölgyekbe magyar, a városokba a XII. századtól német lakosság költözött. A pásztorkodó földművelő szlovák népesség a hegyes területeken és az északi részeken telepedett meg, helyenként lengyelekkel és ruszinokkal keveredve. A XVI. századtól a felvidéki városokba egyre nagyobb számban költöztek be a törökök elől menekülő magyarok és a hegyekből lehúzódó szlovákok. Magyarország három részre szakadása után, 1541-ben Pozsonyba (ma Bratislava) helyezték a Magyar Királyság fővárosát. Kulturális szempontból növekedett a Felvidék fontossága. A Jezsuita rend itt hozta létre 1635-ben Nagyszombatban (ma Trnava) a történelmi Magyarország első állandó egyetemét. Rendszerint négy nyelven (latin, német, magyar, szlovák) oktató evangélikus gimnáziumaiban és református iskoláiban német egyetemeken végzett tanárok tanítottak. Az első világháború előtt készült népszámlálások azt mutatják, hogy az iskolai végzettséget tekintve a Felvidék volt a legfejlettebb. A XVIII. században a törököknek a Magyar Királyság déli és keleti területeiről való kiűzése után a gazdasági és politikai fejlődés súlypontja fokozatosan az ország délibb területeire helyeződött át. A nemesség kérésére Mária Terézia 1777-ben ismét Budát tette meg a Magyar Királyság fővárosának. Az elmúlt évszázadok során a magyar, a német és a szlovák kultúra számtalan kiválósága nevelődött a mai Szlovákia területén, amelynek lakói tudatosan vállalták többes identitásukat. A XIX. század első felében kibontakozó szlovák nemzeti mozgalom képviselői (pl. J. Čaplovič, L. Štúr) szembe kerültek a magyar liberális ellenzékkel, amikor az megkezdte harcát a magyar államnyelv bevezetéséért. A szlovák nemzeti mozgalom radikális szárnya az évi forradalom és szabadságharc idején fegyverrel fordult szembe a magyarokkal.

5 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről A XIX. sz. második felében a szlovák nyelvhasználat és anyanyelvű iskoláztatás korlátozása miatt tovább romlott a magyar szlovák viszony. A nemzeti emancipációt sürgető szlovák értelmiség ezért egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait a cseh politikai pártokkal. Az első világháború alatt az antant-hatalmak titkos szerződésekben megígérték a cseh és szlovák emigránsoknak, hogy győzelmük esetén beleegyeznek a csehszlovák állam megalakulásába október 28-án a Cseh Nemzeti Tanács deklarálta a Csehszlovák Köztársaság megalakulását, amelynek határait a Párizs-környéki békék során állapították meg. Csehszlovákia soknemzetiségű állam volt, területén a cseh és a szlovák nemzet mellett magas százalékarányban élt német, magyar és más népcsoport. Az új állam Csehországon és a mai Szlovákia területén kívül magába foglalta Kárpátalját is, amely 1945 után a Szovjetunióhoz került. Az 1920 júniusában aláírt trianoni békeszerződés alapján az egykori Magyar Királyság területéből az előző népszámlálási adatok alapján Csehszlovákiához került km 2 összesen fő lakossal (köztük 30,3 % magyar, 7,4 % német, 48,2 % szlovák, 12,3 % ruszin) ig közel fő költözött át Magyarországra, akiknek többségét az elbocsátott magyar tisztviselők, katonatisztek és földjüket vesztett birtokosok alkották. A földreform során elvett birtokokon cseh és szlovák telepesek falvainak hálózatát hozták létre január 1-től megváltoztatták a közigazgatási beosztást. A nagymegyék létrehozásának és az észak déli irányú közigazgatási területi megosztásnak az volt a célja, hogy a magyar lakosság minél kevesebb helyen alkothasson többséget, s ezáltal ne kelljen számukra biztosítani a nyelvhasználat jogát. A városokat nagyközségekké fokozták le, hogy megszüntethessék a községek választott önkormányzatait. A magyar középiskolák számát már az 1920-as években radikálisan csökkentették, a pozsonyi (Bratislava) magyar egyetemet csehszlovák egyetemmé szervezték. Az 1930-as években a magyarság már 30 %-kal kevesebb iskolával rendelkezett, mint ami lélekszáma alapján megillette volna. A régi és szilárd történelmi hagyományokra épülő magyar kultúra ilyen körülmények között sem tűnt el nyomtalanul az új államalakulat keretében. A két világháború között a magyar szellemi élet olyan kiválóságai alkottak a csehszlovák állam területén, mint Szalatnay Rezső, Győry Dezső, és innen indult el a világhírűvé vált testvérpár: az író Márai Sándor és a filmrendező Radványi Géza. Jelentős szerepet töltöttek be a kultúra megőrzésében az olyan kiemelkedő szerveződések, mint a Sarló mozgalom, a Prochászka körök stb. A katolikus egyház ösztönzésére kialakult a szlovenszkói magyar ifjúság falukutató és hagyományőrző mozgalma. A Sarló az egymással elválaszthatatlanul összefonódó etnikai csoportok kulturális kölcsönhatását tanulmányozta. Népdalokat, népszokásokat gyűjtött. Kezdeményezésére jött létre a gombaszögi tábornak nevezett rendezvénysorozat. Eb-

6 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 6/ 40 HTMH ből nőtt ki később a szlovákiai magyarság legnagyobb folklór-fesztiválja, amelyet egészen 1997-ig minden évben megrendeztek. A Sarló olyan élvonalbeli képviselői, mint Balogh Edgár, Fábry Zoltán vagy Forbáth Imre a baloldali mozgalmakkal és írókkal rokonszenveztek. A mozgalomnak ez a szárnya a '30-as évtől kapcsolatot épített ki a Csehszlovák Kommunista Párttal, az internacionalizmustól remélve a nemzeti konfliktusok és a kisebbségi kérdés megoldását. A magyar közösség hamarosan politikailag is megszerveződött. Pártokat hozott létre, képviselőit bejuttatta a prágai parlamentbe annak ellenére, hogy megválasztásukhoz 40 %-kal több szavazat megszerzésére volt szükség, mint a cseh képviselők esetében. A szlovákiai magyar pártok fúziójából 1936-ban létrejött az Egyesült Magyar Párt. Az novemberi I. bécsi döntéssel km 2 területet lakossal (84,4 % magyar anyanyelvű) visszacsatoltak Magyarországhoz. Ez a magyar és szlovák hatóságok nyomására a népesség újabb átrendeződését vonta maga után. A két világháború között odaköltözött cseh és szlovák telepesek északabbra, a magyarok délebbre húzódtak. Az Egyesült Magyar Párt vezetője, Esterházy János Szlovákiában maradt, hogy képviselje azoknak a magyaroknak az érdekeit, akik a bécsi döntéssel nem kerültek vissza Magyarországhoz. Parlamenti képviselőként Esterházy nem volt hajlandó megszavazni a zsidó lakosság deportálását ben fellépett a zsidók teljes vagyonelkobzását kimondó ún. árjásítás ellen is, s felszólította a magyarokat, hogy zsidó javakat ne vásároljanak és ne fogadjanak el. A Tiso-kormányzat alatti Holocaust pótolhatatlan veszteséget jelent a magyar kultúra számára is, mert Szlovákiában az izraelita népesség jelentős része magyarul beszélt tavaszán a londoni és moszkvai emigráns kormány tagjaiból alakult meg a visszaállított Csehszlovákia első kormánya. Az áprilisi ún. kassai kormányprogramban a fasizmus bűneiért kollektívan elmarasztalta a magyar és német népcsoportot, megfosztotta őket állampolgárságuktól. Az ún. beneši dekrétumok októberben kimondták teljes vagyonelkobzásukat. A magyar lakosság többé nem volt jogosult nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, munkaviszonya megszűnt, jogi védelemben nem részesülhetett. Betiltották a magyar iskolák, a magyar sajtó működését. A beneši dekrétumok nyomán menekülthullám indult el Magyarország felé. A nyugati nagyhatalmak sem a jaltai, sem a potsdami egyezményben nem járultak hozzá a szlovákiai magyarok teljes kitelepítéséhez, amit évi moszkvai látogatásai szellemében Eduard Beneš szorgalmazott. A győztes nagyhatalmak nyomására a magyar kormány 1946 februárjában lakosságcserében állapodott meg Csehszlovákiával. Ennek értelmében a csehszlovák részről csak annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, ahány magyarországi szlovák nemzetiségű lakos kész volt önként

7 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről áttelepülni a Csehszlovák Köztársaságba. A nagyszabású, erőltetett szlovák propaganda ellenére a magyarországi szlovákok közül mindössze fő volt hajlandó otthont változtatni. Ennek megfelelően a csehszlovák kormány folyamán hozzávetőlegesen ugyanennyi szlovákiai magyart telepített át Magyarországra júniusában a csehszlovák kormány kibocsátotta az ún. reszlovakizációs rendeletét: akik hajlandók voltak megtagadni magyar nemzetiségüket és szlováknak vallani magukat, visszakaphatták állampolgárságukat és javaikat. A kitelepítésektől tartva több mint fő kérte szlovákká minősítését. Azoknak egy részét, akik erre nem voltak hajlandóak, minden vagyonuktól megfosztva marhavagonokban Nyugat-Csehországba, a kitelepített szudéta-németek helyére deportálták. A deportálások kb. 3 hónap után, 1947 februárjában értek véget. Ez idő alatt közel főt hurcoltak el. A kommunista hatalomátvételt követően kiadott évi 245. számú rendelet lehetővé tette, hogy azok, akik letették a hűségesküt, 90 napon belül visszakapják állampolgárságukat. A reszlovakizálás során tett nyilatkozatokat azonban csak ben érvénytelenítették. A kommunista kormányzat 1949 márciusában engedélyezte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK létrejöttét. A Szövetség közreműködésével 1949 szeptemberében az alap- és középiskolákban újra indulhatott a magyar nyelvű tanítás (bár új iskolák építését az 1960-as évekig nem engedélyezték). Ha szűk keretek között is, de megkezdődött a csaknem végzetes veszteséget szenvedett magyar szellemi és kulturális élet újjáéledése az országban. A magyar kisebbség jogairól először az 1956-ban elfogadott csehszlovák alkotmány tett rövid említést, az évi alkotmány pedig az összes kisebbség anyanyelvi oktatásának és művelődésének biztosítását ígérte. Ezzel egy időben azonban megváltoztatták a közigazgatási beosztást, amely tovább csökkentette azoknak a járásoknak a számát, ahol a magyar lakosság többségben élt tavaszán a CSEMADOK tervezetet dolgozott ki a nemzetiségi kérdés rendezésére. A szlovák parlament és a kormány mellett nemzetiségi szervek létrehozását javasolta, az alapiskoláktól a főiskolákig terjedő magyar nyelvű iskolarendszert kívánt létrehozni, felvetette a közigazgatási beosztás módosítását. A CSEMADOK tervezetét cseh és szlovák részről éles kritikával illették. Az október 27-én elfogadott új csehszlovák alkotmány deklarálta a cseh és a szlovák tagállam szövetségét, a csehszlovák föderáció létrejöttét. A nemzetiségek helyzetét szabályozó 1968/144. sz. alkotmánytörvény a különböző választott testületekben először ígért a nemzetiségek létszámával arányos képviseletet. Az ígéret azonban az 1968 utáni visszarendeződés és a meglévő, szigorúan vett pártállami viszonyok között csak papíron maradt, s a nemzetiségi jogok érvénysülése más területeken is szűk keretek közé szorult. Így például többször is kísérletet tettek az alternatív oktatás bevezeté-

8 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 8/ 40 HTMH sére a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A '80-as években e rendszer és politika ellen lépett fel a szlovákiai magyarság körében is kibontakozó ellenzék (a Jogvédő Bizottság, Duray Miklós és mások aktivitása), amellyel szemben a kormányzati hatalom szigorú megtorlásokat alkalmazott (lásd Duray-per és bebörtönzések). 2. ÁLTALÁNOS ADATOK * Terület: km 2. Összlakosság: fő (1991) Népsűrűség: 109 fő / km 2. Etnikai csoportok: szlovák 86,6 %, magyar 10,76 %, roma 1,44 %, cseh 1 %, ruszin 0,33 %, ukrán 0,25 % (a legutóbbi, évi népszámlálási adatok). Vallások: római katolikus (60,4 %), evangélikus (6,2 %), görög katolikus (3,4 %), református (1,6 %), görög-keleti ortodox (0,6 %), jehovista (0,2 %), baptista (0,1 %). Beszélt nyelvek: szlovák (államnyelv), magyar, cseh, ukrán, ruszin. Népegészség: csecsmőhalandóság 11,1, átlagéletkor 76,33 év (nők), illetve 68,4 év (férfiak). Mérsékelten növekvő lakosság. Államforma: köztársaság Hatalmi ágak: A törvényhozás legfelső szerve a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. A végrehajtó hatalom: a Szlovák Köztársaság Elnöke, a Szlovák Köztársaság Kormánya. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei: a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. Közigazgatási beosztás: 8 kerület: Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes, Kassa (Bratislava, Trnava, Trencín, Nitra, Zilina, Banská Bystrica, Prešov, Košice) és 79 járás. Jelenlegi parlamenti pártok: Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK, amely 5 pártból Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokratikus Unió, Demokrata Párt, Szlovákia Szociáldemokrata Pártja és Zöldek pártja jött létre), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Demokratikus * Az alábbiakban az esetek többségében (összlakosság, etnikai csoportok, vallási öszszetétel, népegészség, iskolai végzettség, munkaerő megoszlása, városok lakosságának száma stb.) az évi népszámlálási adatokra támaszkodunk. Ettől eltérő esetekben a források időpontjait külön megjelöljük.

9 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről Baloldal Pártja (SDL), Polgári Egyetértés Pártja (SOP), Magyar Koalíció Pártja (MKP, amely az Együttélés, MKDM és az MPP egyesülésével alakult meg). Iskolai végzettség: alapiskolát végzett 28,68 %, középiskolát 39,41 % (szakmunkásképzőt 19,05 %, szakiskolát 2,09 %, szakmunkásképzőt érettségivel 1,72 %, szakközépiskolát 13,35 %, gimnáziumot 3,20 %), főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezik 5,82 %. Munkaerő: fő (49,6 %). Munkaerő megoszlása gazdasági ágazat szerint: mező-, erdő-, halgazdaság 13,93 %, ipar 33,13 %, építőipar, geológia és tervező tevékenység 9,27 %, közlekedés és távközlés 6,30 %, kereskedelem és egyéb termelő tevékenység 8,92 %, tudomány és kutatás 1,35 %, lakásgazdálkodás és kommunális szolgáltatások 3,30 %, oktatásügy, kultúra, egészségügy 13,60 %, egyéb nem termelő ágazatok 5,71 %, ismeretlen 4,49 %. Városi lakosság: kb. 56 %. Nagyobb városok és lakóinak száma (1996. évi adatok szerint 121 városi jogállású helység található Szlovákiában): Főváros Pozsony (Bratislava, fő), Kassa (Košice, fő), Nyitra (Nitra, fő), Eperjes (Prešov, fő). Községek száma: GDP/fő: kb USD (1996). GDP évi növekedési ráta: 1996-ban 6,9 %, I. negyedév 1,8 %. Árfolyam: 42,254 SK/USD (1999. szeptember 16.) Infláció: 13,6 % (1999 első félév), az előző évhez viszonyítva 6,9 %-kal nőtt. Külső államadósság: 11 Mrd USD (1999 első fele). Munkanélküliség: 19,1 % (1999. augusztus) 4,3 %-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Egyes magyarlakta járásokban a munkanélküliség 1999 augusztusában 30 % körül alakult (pl. a gömöri járások). Összes külföldi tőkebefektetés: USD (1999 augusztusáig) Magyar szlovák gazdasági kapcsolatok: 1998-ban a magyar export 332,3 millió USD-t, az import pedig 428,1 millió USD-t tett ki (1997-hez viszonyítva az export 125,3 %, az import 106,7 %-volt). Magyar befektetés Szlovákiában több mint 600 cégben van jelen vegyes vállalati formában, kb. 30 M USD értékben. Ebből mintegy 60 vállalat 100 %-ban magyar tulajdon. A magyarországi szlovák befektetések

10 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 10/ 40 HTMH értéke kb. 60 M USD. Szlovákia Magyarország évi külkereskedelmi forgalmában 1,6 %-kal részesedett, és a 14. helyet foglalja el a legfontosabb partnerországok listáján. A szlovákiai magyarság lélekszáma: fő magyar nemzetiségű (az évi népszámlálás adatai szerint), a magyar anyanyelvűek száma: fő. Területi megoszlás: Szlovákiában a magyarság a Pozsonytól az ukrán határig terjedő összefüggő déli, Magyarországgal határos területen él. 523 településen a magyarok száma meghaladja a 10 %-ot, ebből 272 településen a lakosság több mint 80 %-át, 150 helységben pedig több mint 50 %-át teszi ki. A dél-szlovákiai járások közül a dunaszerdahelyiben (87,23 %) és a komáromiban (72,25 %) a magyarság többséget alkot (1996. februári adat). 1. táblázat A magyar etnikum részarányának alakulása az 1996 márciusában, a közigazgatási átszervezés után létrehozott kerületekben A kerület neve Teljes népesség (fő) Magyar népesség (fő) Részarány % Pozsony (Bratislava) ,07 Nagyszombat (Trnava) ,25 Trencsén (Trencín) ,21 Nyitra (Nitra) ,58 Zsolna (Žilina) ,10 Besztercebánya (Banská Bystrica) ,94 Eperjes (Prešov) ,11 Kassa (Košice) ,82

11 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről A szlovákiai magyarság demográfiai sajátosságai: A magyar népesség aránya 1961 és 1991 között 12,43 %-ról 10,76 %-ra csökkent az összlakosságon belül től kezdve számszerűleg is fogy a magyarság lélekszáma. 1. ábra Tájegységek Szlovákiában 2. ábra Magyarok Szlovákiában

12 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 12/ 40 HTMH ábra Magyarok a szlovákiai járásokban 4. ábra Szlovákia nemzetiségi összetétele és a magyarok számának alakulása 1910 és 1991 között

13 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 5. ábra A természetes szaporulat Szlovákiában 1950 és 1995 között Vallási megoszlás: Az évi népszámlálás során a magyar népesség 12,9 %-a nem nyilvánított véleményt a vallási hovatartozásáról, 6,6 %-a pedig ateistának mondta magát. A vallásosság mértéke nagyobb a magyarok körében (80,5 %), mint az összlakosságon belül (72,7 %). A magyar népesség 64,9 %-a római katolikus, 1,2 %-a görög-katolikus, 2,2 %-a evangélikus, 8,9 % református, 0,4% más vallású (ortodox és zsidó). Iskolázottság: A magyar nemzetiségű népességen belül a 15 év alattiak aránya 20,47 %. Alapiskolai végzettséggel rendelkezik 39,49 %, a középiskolai végzettségűek aránya: 36,22 % (szakmunkás-képzőbe vagy szakiskolába járt 21,28 %, szakmunkásképző után érettségizett, szakközépiskolába, illetve gimnáziumba járt 14,94 %). Felsőfokú végzettséggel (főiskola, vállalati főiskola, egyetem) a magyar lakosság 2,89 %-a rendelkezik, míg a szlovák lakosság esetében az arány 5,8 %. Nem végezte el az általános iskolát 0,49 %, nincs adat 0,44 % iskolai végzettségére vonatkozóan. A munkaerő ágazatonkénti megoszlása: mező-, erdő-, halgazdaság 23,8 %, ipar 25,11%, építőipar, geológia és tervező tevékenység 10,07 %, közlekedés és távközlés 6,74 %, kereskedelem és egyéb termelő tevékenység 9,44 %, tudomány és kutatás 0,46 %, lakásgazdálkodás és kommunális szolgáltatások 3,68 %, oktatásügy, kultúra, egészségügy 11,54 %, egyéb nem termelő ágazatok 4,58 %, ismeretlen 4,6 %.

14 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 14/ 40 HTMH A szlovákiai magyar lakosság aránya magasabb a mező-, erdő- és halgazdaságban, az építőipar, geológia és tervezés szférájában, a kereskedelemben és egyéb termelő foglalkozásokban, a közlekedés és távközlés területén, valamint szerény mértékben a lakásgazdálkodás és kommunális szolgáltatások terén foglalkoztatottak között. Alacsonyabb a magyar népesség aránya az iparban, a tudomány és kutatás terén, az oktatásügy, a kultúra és egészségügy szférájában és az egyéb nem termelő ágazatokban. A gazdaságilag aktív lakosság megoszlása társadalmi csoportok szerint (egész Szlovákiára vonatkoztatva): munkás 46,03 %, alkalmazott 34,35 %, mezőgazdasági szövetkezetek tagja 13,87 %, egyéb szövetkezet tagja 1,03 %, munkáltató 0,10 %, egyénileg gazdálkodó földműves 0,13 %, kisvállalkozó 1,7 %, szellemi szabad foglalkozású 0,10 %, családi gazdaságokban kisegítő 0,04 %, ismeretlen 2,64 %. Az összlakosság megoszlásához képest a magyarság aránya magasabb a munkások, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok, az egyéni kisvállalkozók és minimális (0,01-től 0,10 %-ig terjedő) eltéréssel az egyéb szövetkezeti tagok, munkáltatók, egyénileg gazdálkodó földművesek, családi gazdaságok kisegítői között. A magyar lakosság lényegesen kisebb mértékben képviselt az alkalmazottak körében (e csoportnak összlakosságon belüli aránya: 43,57 %) *. 3. JOGI HELYZET A Szlovák Köztársaság szeptember 1-jén elfogadott Alkotmánya kimondja: 12. cikk (2) A Szlovák Köztársaság területén az alapvető jogok és szabadságjogok mindenkinek biztosítottak nem, faj, bőrszín, nyelv, hit és vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, vagyoni, származási vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül. Senkit sem lehet az említett indokból megkárosítani vagy hátrányosan megkülönböztetni. (3) Mindenkinek jogában áll szabadon dönteni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módozata (...). 33. cikk Bármely nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára. * A fentiek (iskolázottság, munkaerő, aktív lakosság) az évi népszámlálás adatait rögzítik.

15 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 34. cikk (1) A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó polgároknak biztosított minden területen a fejlődés, főként pedig az a jog, hogy kisebbségük vagy csoportjuk más tagjaival együtt a saját kultúrájukat fejlesszék, továbbá joguk van az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez és befogadásához, a nemzetiségi közösségekbe való tömörüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához. A részleteiket törvény állapítja meg. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak a törvényben megállapított feltételek mellett az államnyelv elsajátításához való jogon kívül biztosított a joguk: a) az anyanyelvükön való művelődéshez, b) anyanyelvük hivatalos kapcsolatokban való használatához, c) a nemzetiségi kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek megoldásában való részvételhez. (3) A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok számára az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára. Az önálló szlovák állam szeptember 1-jén elfogadott alkotmánya a nemzetállam elvére épül. Preambuluma szerint az alkotmány úgy értelmezhető, hogy a szlovák állam a szlovákoké, a szlovák nemzeté, s csak másodsorban a kisebbségeké. Mi, a szlovák nemzet,... a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival,... tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai... a következő alkotmányt fogadjuk el olvashatjuk a preambulumban. (Az alkotmánytervezet korrekciójával kapcsolatban igényként merül fel a preambulum módosítása, amely rögzítené a többségi nemzet és a kisebbség egyenrangúságát). A magyarság politikai képviselői élesen bírálták az alkotmány-tervezet fogyatékosságait. Az alkotmány általuk leginkább sérelmesnek ítélt pontjai az alábbiak: a kisebbségek csupán nemzetiségi szövetségeket hozhatnak létre, ami lehetővé teszi politikai pártjaik bármikor történő feloszlatását; a művelődés terén tételesen nem biztosítja az anyanyelvi iskolák létrehozásának jogát, ennek alapján a már létezők is megszűntethetők; a nyelvhasználatban az államnyelv fogalmát vezeti be, s nem nyújt jogi garanciát a kisebbség nyelvének hivatalos használatára;

16 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 16/ 40 HTMH kimondja: a kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet az állam szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez, vagyis nem nyújt garanciát, hogy a hatalom ezzel vissza ne éljen. A kisebbségi jogok alkotmányos és részleges törvényi szabályozása ellenére a szlovákiai magyar közösség helyzete több vonatkozásban nem rendezett. A jogrendszeren belül hézagok és jelentős ellentmondások vannak. Hiányoznak az egyes törvények végrehajtását szabályozó alacsonyabb szintű rendeletek, vagy olyanok vannak érvényben (erre a későbbiekben még részletesebben visszatérünk), amelyek ellentmondanak a szlovák alkotmánynak. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság miniszterelnökei március 19- én Párizsban aláírták a két ország jószomszédi kapcsolatairól és baráti együttműködéséről szóló szerződést, amelyet a Magyar Országgyűlés június 13-án, a Szlovák Nemzeti Tanács pedig március 26-án ratifikált. Az alapszerződés 15. cikke részletesen taglalja a Magyarországon élő szlovák és a Szlovákiában élő magyar kisebbség jogait. Megállapítja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan részt venni országos és ahol helyénvaló, regionális szinten azokban a döntésekben, amelyek a kisebbséget érintik. Joguk van szóban és írásban a magánés közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két Szerződő Fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást, a bírósági eljárásokat. Az állami nevelési oktatási rendszer keretén belül joguk van adekvát lehetőségre anyanyelvük oktatására és az anyanyelvükön történő oktatásra, joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A felek megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a kisebbségek megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kulturális örökségüket, történelmüket és hagyományaikat hordozzák. A Szerződés kimondja, hogy a szerződő felek négy nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumot kötelező érvényű jogi normaként fognak alkalmazni: 1.) az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott és a Szerződő Felek által február 1-jén aláírt Keretegyezményét, 2.) az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának június 29-én kelt dokumentumát, 3.) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 47/135. számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát,

17 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 4.) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) sz. ajánlását, tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Az Alapszerződés kimondja, hogy a két ország miniszterelnökei évente legalább egyszer találkoznak, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit, s a külügyminiszterek is legalább évente egyszer összeülnek az Alapszerződés végrehajtásának áttekintése érdekében. A kisebbségi jogok gyakorlását biztosító 15. cikk betartásának ellenőrzésére pedig külön, ajánlási joggal felruházott kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre. Az 1989-es rendszerváltást követően a magyarság jogi helyzete Szlovákiában nem javult számottevően, jóllehet a rendszerváltás előnyeit politikai és intézményi szinten viszonylag jól tudta érvényesíteni (önszerveződés felerősödése és önálló politikai közösséggé szerveződés, intézményi hálózat kiépülése stb.). Az 1990-ben elfogadott nyelvtörvény, majd az 1991-ben hozott rehabilitációs és restitúciós törvény, a földtörvény továbbra is érvényben lévőnek tekinti a beneši dekrétumokat. A független Szlovákia megalakulása után pedig a Moravčik-kormány működésének idejét kivéve nem történt előrelépés a magyar lakosság jogi problémáinak megoldásában és 1998 között, V. Mečiar ún. harmadik kormánya alatt minden területen és minden vonatkozásban drasztikusan romlott a szlovákiai magyarság helyzete. A szlovákiai magyarság egyik legnagyobb problémája a parlament által 1991-ben elfogadott restitúciós és földtörvény, amely az 1948 utáni sérelmek orvoslását tette lehetővé, de nem érintette a beneši dekrétumokra épülő 104/45 számú SZNT-i rendeletet, amelyen a magyar lakosság földjeinek elkobzása alapult. A kárpótlási és privatizációs eljárás ily módon továbbra is fenntartja a magyarokkal szembeni diszkriminációt. A kisebbség politikai jogai radikális korlátozásának velejárója volt a magyarság képviselőinek fokozatos kiszorítása az államigazgatás különböző területeiről ben az államigazgatásban a magyarok aránya 6 %-ot, a központi szervekben csupán 3 %-ot, a minisztériumokban pedig mindössze 1 2,2 %-ot tett ki. A 15 magyarlakta járásban nem volt olyan hivatal, amelynek magyar nemzetiségű személy lett volna a vezetője. Az alacsonyabb szintű körzeti hivatalokban dolgozó 17 magyar hivatalvezetőt 1995-ben leváltották. Ezzel magyarázható, hogy a foglalkozási megoszlás vizsgálatánál az alkalmazottak csoportjában 10 százalékpontos különbség mutatkozik a magyar lakosság és a szlovák lakosság között (34,35 % 44,95 %). (Az évi választások után az MKP kormányzati szerepének köszönhetően e téren javulásról beszélhetünk.)

18 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 18/ 40 HTMH Az említett kiszorítási tendencia nyilvánult meg a közigazgatási beosztás 1996 márciusában elfogadott és júniusában életbe léptetett módosítása során is. Jelenleg ugyanis a választott önkormányzati testületekben a magyar származású képviselők a magyarok által lakott területeken a nemzetiségi arányuknál nagyobb mértékben vannak jelen (ami részben azzal magyarázható, hogy a helyi szlovák lakosság egy része is rájuk szavazott, részben pedig azzal, hogy a magyar lakosság nagyobb arányban ment el szavazni, mint a szlovák lakosság). Az újonnan létrehozott nyolc kerület egyikében sincs viszont többségben a magyar lakosság, s a magyar többségű járások száma radikálisan csökkent. A szlovákiai magyarok másik legnagyobb sérelmét az anyanyelv használatának korlátozása jelentette, s jelenti részben ma is. A fő probléma az, hogy az 1995 novemberében a szlovák államnyelvről elfogadott törvény nem szabályozta a kisebbségi nyelvek közéletben való használatát, illetve nem született meg ezzel egyidejűleg, vagy záros határidőn belül a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény. Erre még négy évet kellett várni. Bár az alkotmány megengedi, hogy a kisebbségek saját nyelvükön forduljanak, anyanyelvükön írott kérvényeket nyújtsanak be a hivatalos szervekhez, a szlovák államnyelv-törvény a hivatalos szerveket mégis arra kötelezi, hogy a beadványokra csak szlovák nyelven válaszoljanak. A kialakult helyzet alkotmányellenességére a köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. A kisebbségi nyelvtörvény hiányában alacsonyabb rendű jogszabályokkal korlátozhatták az anyanyelv használatát az iskolában, a kulturális intézményeknél. A 12 év alatti gyermekközönségnek szóló audio- és video kazetták megjelentetését csak szlovák nyelven engedélyezték. E nyelvtörvényre hivatkozva tiltották be 1997-ben a kétnyelvű iskolai bizonyítványok kiállítását és az oktatási dokumentáció anyanyelven történő vezetését a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A nyelvhasználat kérdésében a független Szlovákia megalakulása után csak ben sikerült számottevő eredményt elérni ben a Moravčík-kormány idején megengedték a magyar család- és utónevek használatát, valamint a magyar helységnévtáblák kihelyezését. A kisebbségi nyelvhasználat rendezetlenségét a nemzetközi fórumok az ET, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa és az EU folyamatosan szóvá tették. A kisebbségi nyelvhasználat kérdésének megoldását az EUintegrációs tárgyalások Szlovákiával történő megkezdésének egyik alapvető feltételeként jelölték meg. A magyarság képviselői kifogásolták az anyanyelvű iskoláztatás egyéb területeken megnyilvánuló korlátozását is. A Mečiar-kormány ugyanis az önkormányzatok rovására jelentősen kibővítette az oktatási tárca hatáskörét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a magyar többségű településeken a magyar önkormányzati képviselőknek nem volt beleszólásuk az iskolaigazgatók kinevezésébe. Ez tette lehetővé,

19 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről hogy leváltsák azokat az iskolaigazgatókat, akik nem voltak hajlandók az 1996/97- es tanév végén visszavonni a kiadott kétnyelvű bizonyítványokat. A magyar nyelvű kultúra kiszorítására, felszámolására irányuló tendenciák olvashatók ki más rendeletekből is. A kulturális miniszter körlevélben utasította az összes, magyarok lakta helyiségekben működő múzeumot, hogy a magyar feliratokat cseréljék angolra (pl. a komáromi Dunamenti Múzeum, a Mikszáth- és a Madáchemlékházak esetében) márciusában megszüntették a több évtizede nagy sikerrel működő, a magyar és a szlovák népzenei hagyományt elevenen őrző Ifjú Szívek Művészegyüttest, 1996 júniusában pedig a kassai Thália Színház és a komáromi Jókai Színház jogalanyiságát. Ezzel tulajdonképpen megszűnt országos intézmény jellegük, ami anyagi támogatásuk radikális csökkenésével is együtt járt. A magyarság hátrányos megkülönböztetésének erősödését tükrözte a kulturális rendezvényekre fordított támogatások alakulása is. Az 1998 szeptemberében megtartott választásokat követően Mikuláš Dzurinda vezetésével alakult kormánynak a Magyar Koalíció Pártja is tagja lett. (A választási eredmények: Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 27 %, Szlovák Demokratikus Koalíció 26,33 %, Demokratikus Baloldal Pártja 14,66 %, Magyar Koalíció Pártja 9,12 %, Szlovák Nemzeti Párt 9,07 %, Polgári Egyetértés Pártja 8,01 %). Az október 30-án alakult új szlovák kormány programnyilatkozata a kisebbségek helyzetében lényeges változásokat helyezett kilátásba. Hangsúlyozta:... megengedhetetlennek tartja a faji vagy nemzetiségi gyűlölködés bárminemű formájának megnyilvánulását. A Szlovák Köztársaság egyetlen állampolgára sem szenvedhet hátrányt azért, mert valamelyik nemzetiségi kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz tartozik, a kormány betartja azokat a kötelezettségeket, amelyek az aláírt és ratifikált nemzetközi dokumentumokból adódnak, a kormány kezdeményezni fogja, hogy a nem nevesített tulajdonok a szlovák Állami Földalapból átkerüljenek a községek tulajdonába, a kormány garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok művelődési színvonalának emelését az összállami szintnek megfelelően, és megoldja a pedagógusképzést a kisebbségi nyelven oktató iskolák számára: teológusok, kultúra területén dolgozók, népművelők képzését kisebbségi nyelveken, megfelelő intézményi szinten, a meglévő intézmények keretében, megújítja a Szlovák Köztársaságban hagyományosan alkalmazott kétnyelvű bizonyítványok kiadását, úgyszintén a pedagógiai dokumentumok kétnyelvű vezetését, megteremti a nemzetiségi TV- és rádióadások feltételeit,

20 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 20/ 40 HTMH a kormány biztosítja a sokoldalú feltételeket a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok kultúrájának egyenrangú fejlesztésére és új elveket fogad el támogatásukra, a kormány vállalta a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvhasználatáról szóló törvény kidolgozását és elfogadását, a kulturális intézmények szubjektivitásának (jogalanyiságának) visszaadását, a kormány biztosítja a helyi önigazgatásokra vonatkozó Európai Charta elfogadását és az ennek megfelelő decentralizációt, a kormány a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó Európai Keretegyezménnyel és annak kiegészítésével összhangban javasolja a szomszédos országoknak, hogy olyan nemzetközi megállapodások aláírására kerüljön sor, amelyek ennek az együttműködésnek a formáit és terjedelmét meghatározzák, ennek keretében az önigazgatási és állami szervek fejleszthetik a határon átnyúló kapcsolatokat, A Szlovák Köztársaság kormánya a nemzeti és etnikai sokrétűséget történelmileg adott és gazdagító elemnek tekinti és az etnikai és faji gyűlölködésnek minden megnyilvánulását elítéli olvashatjuk a kormány programnyilatkozatában. A kormány programjának megvalósítása során számos pozitív lépés történt a két ország Szlovákia és Magyarország kapcsolatában, illetve a szlovákiai magyarság helyzetének javításában. Ez mindenekelőtt a mečiari kormányzat politikájának a szlovákiai magyarságot sújtó jogfosztó és korlátozó intézkedései korrekciójára irányult. Visszaállították a kétnyelvű bizonyítványok és iskolai dokumentumok kiadásának korábbi rendszerét, elbocsátott iskolaigazgatókat helyeztek vissza állásukba, javították a magyar nyelvű rádió- és TV-adás feltételeit (a szlovák TV-ben önálló magyar csoport alakult), a szlovák Oktatási Minisztériumban és a Kulturális Minisztériumban létrejött a nemzetiségi főosztály stb. Már elején megkezdődtek a régóta szorgalmazott kisebbségi nyelvtörvény kidolgozásának a munkálatai. Mindezek Szlovákiát a nyugati politikában a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen kedvezőbb fényben tüntették fel. A kisebbségi nyelvhasználati törvény oly módon került elfogadásra, hogy azt az MKP nem támogatta. Ez viszont a nemzetiségi jogok rehabilitációja és rendezése terén jelentős törésvonalat képez. A törvény ugyanis csak részben korrigálja az 1995-ben elfogadott, államnyelvről szóló törvény kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó intézkedéseit és szabályait. Ugyanakkor a magyar szlovák alapszerződés, valamint a meglévő, vonatkozó nemzetközi dokumentumok követelményeivel sincs teljesen összhangban. A rendkívül hiányos, nagyon kevés gyakorlati elemmel, az általánosságok szintjén mozgó kisebbségi

21 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről nyelvhasználati törvény nem biztosítja a kisebbségi nyelv széleskörű használatát a társadalmi élet valamennyi területén, csupán a hivatali nyelvhasználatot szabályozza, szűk keretek között. Csak egyik paragrafusa utal arra, hogy ezeket a kérdéseket más vonatkozó törvények hivatottak megoldani. Az elfogadott törvény nincs tekintettel a magyarok által többségben lakott területeken már addig kialakult számos nyelvhasználati szokásjogra (társadalmi rendezvények, esküvők, névadás nyelvezete stb.) sem. A törvény szeptember 1-jén lépett életbe. A magyar és a szlovák Külügyminisztérium szakértői 1998 novemberében Budapesten megállapodtak a két ország közötti alapszerződés végrehajtási mechanizmusának létrehozásáról. A külügyminiszterek által aláírt jegyzőkönyv a két ország közötti kapcsolatok minőségileg új alapokra történő helyezésének kézzelfogható eredménye. A jegyzőkönyv 11 vegyes bizottság felállítását szorgalmazza, köztük az alapszerződés 15. szakasza életbeléptetését segítő kisebbségi vegyes bizottságét. E bizottságok létrejöttek és megkezdték működésüket. Azóta döntés született a 12. (határon átnyúló regionális együttműködést koordináló és elősegítő) bizottság létrehozásáról is. A Magyar Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság február 8-ai alakuló ülésén, majd a szeptember 27-én Pozsonyban megtartott második ülésén számos fontos ajánlást fogadott el, melyek alapján jelentős kormányhatározatok születtek. 4. ÉRDEKKÉPVISELET Szlovákiában a rendszerváltást követően négy magyar politikai mozgalom, illetve párt alakult: a Független Magyar Kezdeményezés (1992-től Magyar Polgári Párt), az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt, s 1995 őszén létrejött egy újabb mozgalom, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért. A szlovák parlamentbe az 1994-es választásokon bejutott magyar pártok koalíciót alkottak. Együttélés Politikai Mozgalom (Együttélés) Az 1990 februárjában Duray Miklós elnökletével alakult, magát centristaként meghatározó, a konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló mozgalom a csehszlovákiai kisebbségek összefogását tekintette fő céljának. A független Szlovákia létrejötte után önálló magyar politikai pártként folytatta működését. Az Együttélés mindenekelőtt az önkormányzatiság megteremtésében látta a kisebbségek kulturális és politikai önmegvalósításának biztosítékait, s e koncepciónak megnyerte a többi szlovákiai magyar pártot is ben a Magyar Koalíció tagjaként a koalícióra eső szavazatok 45,81%-át megszerezve 9 magyar képviselőt juttatott a szlovák törvényhozásba. Az évi helyhatósági választások eredményeképpen az Együttélés színeiben 131 polgármester

22 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről 22/ 40 HTMH került a helyi önkormányzatok élére, s helyi képviselővel rendelkezett a választási ciklusban. A Mozgalom tagja a Liberális Internacionálénak. Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom keretén belül alakult ki, s attól 1990 első felében különült el. A Bugár Béla elnökletével működő mozgalom konzervatív jellegű, keresztény nemzeti szellemiségű szerveződés volt. Nagy súlyt fektetett a szlovák ellenzéki és demokratikus körökkel kialakított együttműködésre. Mind az 1990-es, mind az 1992-es parlamenti választásokon ellenzékben politizált, koalícióban az Együttéléssel. Az évi választások alkalmával a Magyar Koalíció tagjaként az arra leadott szavazatok 43,95%-ával 7 képviselőt juttatott be a szlovák parlamentbe, ahol önálló ellenzéki politikát folytatott ben az MKDM 56 polgármesteri és 1367 önkormányzati képviselői helyet szerzett meg. Tagja az Európai Kereszténydemokrata Uniónak és az Európai Demokrata Uniónak. Magyar Polgári Párt (MPP) Az november 18-án alakult Független Magyar Kezdeményezés (FMK) párttá alakulásával jött létre 1992 januárjában A. Nagy László elnökletével, megőrizve liberális, polgári demokratikus elveket valló politikai orientáltságát. Az FMK kezdetben nem támogatta a magyar mozgalmak önálló politikai erőként való megjelenését. A szlovákiai bársonyos forradalom fő szervező erejét képviselő, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) politikai mozgalom keretében (autonómiáját megőrizve) kezdte meg működését. Szervezeti vonatkozásban önálló arculata csak később alakult ki. A NYEE listáján indulva a FMK 2,3 %-os szavazati aránnyal bekerült a parlamentbe, s az évi választásokig kormánypárt volt után parlamenten kívüli pártként együttműködést alakított ki a már említett két magyar mozgalommal, majd az évi választások előtt koalíciós szerződést írt alá velük. A választások eredményeként az MPP elnöke bekerült a parlamentbe. Az 1994-es helyhatósági választásokon a párt 62 polgármesteri és 812 önkormányzati képviselői helyet szerzett. A pártnak jó kapcsolatai alakultak ki az európai liberális pártokkal, társult tagja lett az Európai Liberális Pártok Föderációjának és a Liberális Internacionálénak.

23 HTMH / 40 Jelentés a szlovákiai magyarság helyzetéről Magyar Néppárt A Magyar Néppárt Popély Gyula elnökletével 1991 decemberében alakult. Célja a jogállamiság megteremtése és a kisebbségi jogok védelme. Az 1992-es választásokon koalíciós szerződést kötött az Együttéléssel és az MKDM-el. Képviselői mandátumot azonban nem szerzett sem a szövetségi, sem a szlovák parlamentben. Az 1994-ben megalakult Magyar Koalícióhoz nem csatlakozott, soha nem rendelkezett parlamenti képviselettel. Az 1994-es helyhatósági választásokon négy önkormányzati képviselője jutott be a helyi testületekbe. Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért 1995 októberében Gyimesi György vezetésével alakult, aki korábban az Együttélés egyik alelnöke volt. A párt a V. Mečiar vezette DSZM támogatásával működött, vezetőinek nézetei számos vonatkozásban közel állnak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom programjához. Elnöke kiadta az Életünk c. lapot, melynek megjelentetéséhez a Pro Slovakia Alapítvány 1995-ben jelentős összeggel járult hozzá. Támogatottsága alacsony fokú. Az évi választásokon önállóan indult, s a szavazatok mindössze 0,19 %-át (6.587 szavazat) szerezte meg. Magyar Koalíció (MK) 1994 júliusában jött létre az MKDM, az MPP és az Együttélés együttműködési szerződése alapján. A 150 tagú szlovák parlamentbe az MK 17 képviselője került be, akik két frakcióban végezték munkájukat. A Magyar Koalícióhoz tartozó polgármesterek aránya 13,7 %, az önkormányzati képviselőké 15,0 % (az összes magyar nemzetiségű választott önkormányzati képviselő aránya ennél még magasabb volt). Programja szerint az MK a kisebbségi érdekvédelemhez szükséges jogi keretek biztosításáért, a gazdaság modernizálásáért küzdött, hogy megvédje, illetve tovább építse a szlovákiai magyarság fejlődését biztosító intézményeket, szervezeteket, iskolákat és önkormányzatokat. A nemzetiségi jogokat érintő alapvető kérdésekben az MK egységes volt, a Koalíciót alkotó egyes pártok azonban önálló politikai tevékenységet folytattak. Az MK rendszeres párbeszédet folytatott Michal Kovač köztársasági elnökkel, aki különböző kérdésekben időről időre kikérte a magyar pártok véleményét. Az 1994-ben koalícióba tömörült magyar pártok és mozgalmak kapcsolata a szlovák kormánnyal már az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttekor január 1. sem volt feszültségmentes. Ez a viszony Vladimír Mečiar kormányának megalakulá-

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA

DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA M A G Y A R O K S Z L O V Á K I Á B A N DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA (1989 2004) Fórum Kisebbségkutató Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó Magyarok Szlovákiában, II MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN II. kötet DOKUMENTUMOK,

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Tervezet A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Figyelembe véve a helyi autonómia, a decentralizáció és a közszolgáltatások dekoncentrációjának alkotmányos elvét; Elismerve azt, hogy a romániai

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * 53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. Emeld fel szívedet, nemzetem! Kegyelemteljes karácsonyt, boldog ünnepeket és békés, áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak

ÉRTESÍTŐ. Emeld fel szívedet, nemzetem! Kegyelemteljes karácsonyt, boldog ünnepeket és békés, áldott új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XVI. évf. 12. sz., 2010. december Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu Kegyelemteljes karácsonyt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. 40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Ukrajnai magyarság 2001.

Ukrajnai magyarság 2001. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Ukrajnai magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok. 5 3. Jogi helyzet. 10 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató

Részletesebben

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL

FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL FELNÕTTKÉPZÉSI RENDSZE- REK HATÁRON TÚL KULCSÁR MÁRIA TÓTH KÁROLY Felnõttképzés Szlovákiában 1* 1. BEVEZETÕ A szlovákiai magyar felnõttképzés és népmûvelési képzés elválaszthatatlan a volt csehszlovákiai,

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. február TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. február Gazdasági-politikai háttér Csehországban a GDP 38,5 százalékát az iparban, 2,5 százalékát a mezőgazdaságban

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 25. hét Erdély Egyházi restitúció: jelentést sürget egy amerikai kongresszusi bizottság Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta

Részletesebben

Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet)

Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet) www.hunsor.se/hu/erdely/ FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet) l. szakasz I. Fejezet Általános rendelkezések

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p.

DOKUMENTUMOK. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. DOKUMENTUMOK 1 Pozsony, 1968. március 12. A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári határozatához és

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben