Képességet mindenkinek! *

Átírás

1 Képességet mindenkinek! * Információs társadalom mentor Szerkesztette: Gáspár Mátyás Lektorálta: Balogh István (IVSZ) Dr. Mlinarics József (Matisz) augusztus

2 Tartalom Elıszó és köszönet 3 1. Bevezetés és ajánlás 4 2. Miért van szükség az IT-mentorálásra? 8 Akiért a harang szól 8 SWOT elemzés 23 Erısségek 24 Gyengeségek 25 Lehetıségek 26 Veszélyek 27 Mi lesz, ha nem lesz? Miben áll az IT-mentorálás? 32 Az IT-mentorálás lényege 32 Az IT-mentor szolgálat koncepciója 34 A szakma fejlesztése Hogyan hozzuk létre az IT-mentor közszolgáltatást? 45 Általános célok és hatások 45 Speciális célok és indikátorok 46 Teljesítmények és eredmények 51 Aktuális tennivalók, javaslatok a továbblépésre 52 Az ügysegéd IT-mentorálás bevezetése, mint sürgıs e-közigazgatási feladat Hol tartunk a megvalósításban? Mire építhetünk? Kinek mit ad, miért fontos az új hálózati szolgálat? Érdekeltségi térkép IT-mentorálás az üzleti szféra számára 72 A program háttere és célcsoportja 72 A képzési program 74 A foglalkoztatás 77 Eredmények és hozzáadott érték, innováció és fenntarthatóság 80 IT-mentorok bemutatkozása A közösségi hozzáférésrıl - paradigmaváltás szükséges 99 Hazai helyzet 100 Nemzetközi helyzet 101 A nyilvános és közösségi hozzáférés összevetése További felhasznált források, ajánlott szakirodalom 115 Válogatás a szerzı szakirodalmi munkásságából a teleház és az IT-mentor témakörökben 116

3 Elıszó és köszönet Egy hiányzó láncszemrıl szól ez a kiadvány. Arról az új szakemberrıl, aki pártfogóként, személyesen segít az információs társadalomba való beilleszkedés akadályainak leküzdésében. Nem tanácsokat, ismereteket, ötleteket ad, hanem személyes példát és utat mutat, s a segítségre szorulókkal együtt járja azt be, amíg arra szükség van. Információs társadalmi mentorok százai mőködnek már országszerte, de ennek gyakran sem ık, sem intézményeik, sem pedig a társadalom nincs igazán a tudatában. Az új szakma megszületett, képviselıi megjelentek, s elérkezett az idı, hogy szervesüljenek a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a közigazgatás rendszereiben. Sokak áldozatos fejlesztı, megvalósító munkája, igyekezete tükrözıdik ebben a kis kötetben, akik nemcsak hisznek az új szakma, foglalkozás szükségességében, de dolgoznak is érte közel másfél évtizede, leküzdve értetlenséget, ellenállást, s felvéve a harcot, az új dologgal szembeni ellenállással, értetlenséggel, esetenként kicsinyes, szőklátókörő támadásokkal, az újdonságot meglovagolni szándékozó kalandorsággal. Az IT-mentor szolgálat önmagán messze túlmutató, összetett társadalomfejlesztési fejlesztési feladat. Sokan számára ijesztıen nehéz, reménytelen feladatnak látszik. Igen, kétségtelenül az, de ez nem ok arra, hogy ne tegyünk semmit a digitálisan írástudatlan, s egyedül nem boldoguló 5-6 millió honfitársunk érdekében, vagy csak a látszatát keltsük annak, hogy segíteni akarunk. Akiknek a jövı IT-mentorai és a közszolgáltatás más érdekeltjei nevében köszönetet kell mondanom a kötet megjelenésében betöltött segítı szerepükért, azok pontosan ismerik és vállalták ezt a nehézséget, s a maguk területén újító gondolatokkal, megoldásokkal, vagy szívós munkával járultak hozzá a mőhöz, amely még messze nincs kész, de már visszavonhatatlanul itt van, látható, megtapasztalható. Köszönöm dr. Mlinarics Józsefnek (MATISZ), Sediviné Balassa Ildikónak, dr. Zárda Saroltának (SZÁMALK), Mihálka Nórának (NSZI) a képzésfejlesztés, Balogh Istvánnak (IVSZ) az üzleti lehetıségek feltárása, Dombi Gábornak (INFORUM) az idısinformatika, Fullajtár Ildikónak és Orbán Péternek, a fogyatékkal élık, mint speciális mentorálási szükségletek bemutatása, Bonyhádi Zsuzsának (IVSZ) valamint az IT-Mentor Egyesület vezetıségének és tagjainak a személyes példaadás és tapasztalatcsere, az IT-mentor szolgálat emberi oldalának feltárása, Molnár Szilárdnak és munkatársainak (ITTK) a tudományos megalapozás, dr. Erdélyi Lászlónak (Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelıs Tárca Nélküli Miniszter Hivatala) az intézményesítés kormányzati elıkészítése, Vadászi Tibornénak és Csurgai Katalinnak (KEKKH) az ügysegédlet gyakorlati bevezetése, dr. Szittner Károlynak (EKK) az ügysegédlet jogi megalapozása, Tevanné dr. Südi Annamáriának és Kövesdi Gabriellának (Budaörs Polgármesteri Hivatal) az ITmentorálás önkormányzati intézményesítése, dr. Pajna Sándornak, Butsi Zoltánnak, Fülöp Melindának, dr. Pintér Zoltánnak és Nagy Ágnesnek (IHM) a kormányzati fejlesztési program elindítása és megszervezése, a teleházakban és más közösségi hozzáférési helyeken dolgozó IT-mentoroknak, ITszakmentoroknak és e-mentoroknak a tapasztalatszerzés, a tudásbázis építése és gyakorlati mentorálás, az EQUAL és egyéb programok IT-mentorainak, a teleházasoknak és a Magyar Teleház Szövetség elnökségének személyes példáik és mentorálási tapasztalataik átadása, Göndör Andrásnak, Henczi Lajosnak, Tóthné Antal Katalinnak (BGF), Gáspár Máténak és Bálintnak, Asztahov Anikónak, Tatár Ágnesnek, az itmentor.hu, itmentor.lap.hu, ugyseged.lap.hu, valamint az IT-mentor elearning anyagok további fejlesztıinek és karbantartóinak a tudásbázis építése terén nyújtott értékes hozzájárulását. Gáspár Mátyás

4 1. Bevezetés és ajánlás Mindenki információs társadalma akkor épül ki teljességgel, ha az emberek számára szokássá válik a modern infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata. Ehhez lehetıség, képesség és motiváció szükséges. Az utóbbiról szólnék e személyes hangú bevezetıben. Személyes késztetés tudományosabban: motiváció nélkül a világon semmi emberi dolog nem történik. Kétféle ösztönzésem volt arra, hogy egyike legyek egy új szakmáért az információs társadalom mentora küzdık egyre bıvülı csapatának. Az egyik: mélységesen hiszek a harmadik hullám -ban 1, az új korban, amely már itt, van de sajnos még csak kevesek élnek benne, s amely néhány évtized alatt gyökeresen változtatja meg életünket. A példátlan átalakulásra azonban nincsenek évezredek, mint az elsı mezıgazdasági hullám idején, s évszázadok sem, amikor néhány generáció alatt ment végbe a gyökeres technológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális fordulat, az ipari forradalom. A mostani változás egyetlen generáció életén belül zajlik le, miközben jó néhány korcsoportnak nem lesz ideje a természetes belenevelıdésbe, a szocializációra. S itt van a mi IT-mentorunknak feladata, felelıssége. Ez a késztetés, tehát a globális viszonyok gyökeres változásának személyes megélésébıl fakad, miután magam is rákényszerültem az átállásra, s van fogalmam arról, milyen kihívás lehet ez, nálam sokkal kedvezıtlenebb adottságokkal rendelkezık és körülmények között élık számára. Jó végszavak ezek, a másik késztetés beismeréséhez. Piroska néni a komáromi idısotthon 81 éves lakója az idıs internetezık úttörıje, csinált belılem IT-mentort. İ ébresztett rá, hogy ezt a segítı tevékenységet szakmává, foglalkozássá, sıt hivatássá kell nemesíteni. Személyes kérdéseivel, igényeivel, az idısotthonbeli kisközösségben, a városban és a virtuális térben kialakult helyi információs társadalmi problémáival fordult hozzám. Örömmel vezettem be a lehetıségekbe, többnyire a hálózaton, ritkábban személyesen, mert minden egyes javaslatommal, segítségemmel ahogy rendre beszámolt nekem a lehetıségek újabb és újabb, beláthatatlan területeit fedezte fel, egy határtalan tenger nyílt meg elıtte. Piroska néni nem csak szörfözött, de hajózott is rendesen és rendszeresen. Élete megváltozott, egészen más módon látja most a világot, mint annak elıtte, s másképp, mint hazai kortársainak legtöbbje, akik számára az idıs kor inkább a társtalanság, kisemmizettség, szürkeség és nem ritkán megalázottság. Az én életem is megváltozott, mert ez a sikeres segítı kapcsolat ébresztett a felismerésre, melyik a hiányzó láncszem információs társadalom fejlesztéseinkben, miért nincsenek kihasználva a kis helyi csodákként létrejött teleházak. Nem elég a híd, amely átvezet a digitális szakadék felett. Kell valaki, aki segít felismerni, miért érdemes átmenni, s ha ehhez nincs bátorságunk, képességünk, akkor át is vezet rajta, ott és akkor, amikor erre valóban szükségünk van. Az IT-mentornak az a feladata, amit Piroska néni kért tılem. Megéreztem, majd megértettem, milyen ismeretekre, készségekre (kompetenciákra) van szüksége ennek az újfajta szociális segítınek. S ettıl kezdve ekkor idıben, a 2003-ban jártunk közösségi informatikai munkám középpontjába az új szakma hazai meghonosításának lehetıségei és lépései kerültek. Ha a két személyes késztetést más szemszögbıl is megvizsgáljuk, érdekes összefüggésre bukkanunk. Az elsı egy globális, az egész világot érintı változás, a második, pedig egy személyes élethelyzet. Ennél plasztikusabban aligha lehetne megragadni, szinte megérinteni a forradalmi átalakulás természetét. Személyes érintettségünket a globális változások által. Az IT-mentor segítséget, védelmet nyújt a kialakuló forgatagban. A viharos változások idején ugyanis a társadalmak genetikus emlékezete a legtágabb értelemben vett kultúra csapdává válik. A korábban rögzült szerepeket, értékeket, kulturális sémákat közvetítı szocializációs mechanizmusok már nem garantálják az egyéni és társadalmi sikerességet. Ellenkezıleg, vesztes jeleket és parancsokat égetnek szociológiai kódkönyvünkbe, biológiai adottságaink mellé, amelyekbıl más körülmények között, alkalmas segítséggel sokkal többet is kihozhatnánk. 1 Alvin Toffler, A harmadik hullám, Információs társadalom A-Z-ig sorozat, Hatalmas irodalma van az életünket minden ízében átalakító, fordulóponthoz érkezett világnak. Két hazai áttekintés: Síklaky István, Ajánlás a túléléshez, 1992., Vitányi Iván, Új társadalom új szemlélet, 2007.

5 Ilyenkor különösen megnövekszik az új mintákat személyesen közvetítı emberek szerepe, s az új, sikeres kompetenciákat gyorsított módon átörökíteni képes szocializációs mechanizmusok. Ezek mindig is jelen voltak, minden társadalomban (pl. inaskodás, bábáskodás), jelentıségük azonban akkor növekszik meg, amikor az egyén számára új kulturális mintákat nagyon rövid idın belül, jellemzıen az élethelyzet felmerülésekor azonnal (pl. gyermek születése, új munkahely), kell átadni. Minél gyakrabban állítja a társadalom ilyen helyzet elé az embereket, annál jobban felértékeli a mentorálás különbözı formáinak jelentıségét. Egy sorba állítva például a tanító, a tanácsadó és a mentor szerepeket - amint azt a részletes ismertetésben látni fogjuk - közöttük a kompetencia átadás személyessége, az élethelyzet megoldás konkrétsága és az aktuális feladatba történı felelıs bevonódás mértéke szerint lehet karakteres különbséget tenni. Meggyızıdésem, hogy a befogadó információs társadalom megvalósítása olyan lehetıség és kényszer, amelyben a mentorálás évezredes módszerét kell feleleveníteni és alkalmazni. Nem a többi segítı szakma rovására, hanem azok mellett, mert ezekben a dimenziókban a személyesség, az élethelyzet-orientáltság és a megoldás közös felelıssége nélkül az új, információs kultúrára való áttérés a társadalom nagyobb, hátrányokkal küszködı része számára a szükséges ütemben nem elérhetı célkitőzés. Túljutva az információs társadalom építésének kezdeti hurráoptimista korszakán, egyre többekben merül fel a kérdés, miért nem csökken a digitális megosztottság önmagától, természetes módon? Miért nem ismerik fel a hátrányos helyzetben lévık, hogy itt a nagy lehetıség, miért nem ragadják azt meg tiszta erıbıl? Miért van az, hogy a nagy fejlesztési igyekezet számítógép-juttatások, ingyenes oktatás és Internet-elérés, a hallatlan nagy reklám ellenére az Internet-használat nem növekszik a várt mértékben, s különösen nem a hátrányos helyzető csoportokban. A használók és nem használók ollója minden eddigi igyekezet ellenére, inkább tágul, semmint szőkülne. Valami nem mőködik a megvalósuló digitális szakadék megszüntetési programokban, minden bizonnyal még mindig van egy hiányzó láncszem. Az információs társadalom mentor személyes kultúraközvetítı, több értelemben is. Segítséget nyújt a hagyományos és információs társadalom kultúrái közötti átjárhatóságban. Az infokommunikációt eszközként kínálja fel egy-egy problémás élethelyzet már jól mőködı hagyományos megoldásai helyett újak megismerésére, megtanulására és alkalmazására. S harmadikként, sajátos kulturális helyzetben lévı emberek számára fordítja le, teszi elérhetıvé a lehetıségeket, akiknek az újdonságon túl speciális helyzetük adottságait, gyakran korlátait is le kell küzdeniük, ill. csakis azokon keresztül tudnak, arra építkezve tudják birtokba venni az informatikai, hálózati szolgáltatásokat. S végül, kulturális missziója az is, hogy az információs társadalom lehetıségeit, szolgáltatásait mint a globalizáció eszközrendszerét a legkülönbözıbb nemzeti kultúrák, és azokon belüli szubkultúrák sajátos körülményeire értelmezze úgy, hogy az segítsen megırizni, felmutatni azok értékeit, s a lehetı legnagyobb mértékben szolgálják a helyi társadalmak, gazdaságok fejlıdését, problémáinak megoldását. 2 A mentorálás ısrégi, életünk sok területén, sok helyen intézményesített módon alkalmazott (pl. az oktatásban, foglalkoztatásban, mővészetben, sportban) szocializációs technika. Az IT-mentrorálás egy kibontakozó új szakma. Ez a könyv elı kívánja segíteni meghonosítását, intézményesítését a digitális esélyegyenlıség megteremtésének szolgálatában. Meg kívánja rajzolni az új szakterület, foglalkozás és képzés körvonalait, hogy biztonságos alapul szolgáljon a továbblépéshez. Elsısorban a potenciális érdekeltek gondolkodását és figyelmét szeretném az új irányokba terelni, sok esetben meglévı dolgokat új megvilágításba helyezni. 2 Ez az összeállítás a magyar viszonyokat tartja szem elıtt. Ahhoz, hogy az IT-mentor szakma a nemzetközi porondra kilépjen megoldandó feladat az ún. nemzeti kultúrák, sajátos helyi társadalmi, gazdasági viszonyok által felvetıdı adaptációs pontok megtalálása, értelmezése, alternatív tartalmainak, elágazásainak kidolgozása. Nyilvánvalóan mások az IT-mentror szerepei, mőködési feltételei egy borneói bennszülött világban, ahol szintén élénk érdeklıdés mutatkozik az Internet hálózatos világa iránt, de merıben más körülmények között, mint Magyarországon.

6 Meggyızıdésem szerint minden mozaikdarabka megvan már ahhoz, hogy az új képet összerakjuk, aktuális problémákra megoldásokat találjunk. A könyv igyekszik számos eredménnyel, példával alátámasztani az ITmentor szakma szükségességét és realítását, s bizonyítani az általa kínált elınyöket a társadalom nem csak Magyarország számára. Mi egyelıre még jó helyzetben, az elsık között vagyunk a befogadó információs társadalom e technikájának felismerésében és magvalósításában. Az évezred elején már tudtuk, hogy erre szükség van, azonban az utóbbi években tempót vesztettünk. A kiadvány nem titkolt szándéka, hogy erre felhívja a figyelmet és tudatosítsa az ezzel kapcsolatos felelısséget. Kellemes küldetése a munkának mindazok igyekezetének és eredményeinek bemutatása, méltatása, akik közel egy évtizede, sokáig ösztönösen, az utóbbi években pedig tudatosan elıkészítették a terepet az ITmentorálás, mint közszolgáltatás, szakma és foglalkoztatás, valamint képzési rendszer intézményesítéséhez. Több százan vannak. Számukra csalódás lenne, ha a digitális esélyteremtésben eddig sikeres ország nem tudná kihordani ezt a gyermeket. A feladat persze nem egyszerő, mert a közigazgatás, a gazdaság, a technológia, különbözı ágazatok és szakterületek, intézményrendszerek, szektorok együttmőködését feltételezı új hálózati közszolgáltatási rendszer létrehozására nem sok példa áll elıttünk. A valódi reformok azonban sosem tartoztak a könnyő gyakorlatok közé. A civil szférában elsısorban a teleház mozgalom alapozta meg az IT-mentor szakmát azzal, hogy mintegy másfél évtizede végzik ezt a «beavatási» munkát közel félszáz településen. 3 A Magyar Teleház Szövetség stratégiai partner azh új közszolgálat intézményesítésében, messzemenıen érdekelt a «szakmásításban», a teleházas munkatársak, segítıik továbbképzésében és intézményes közcélú foglalkoztatásában. Számos helyen meghirdetett ingyenes, vagy alacsony térítéső, helyenként az önkormányzatok, más közigazgatási szervezetek felkérésére, általuk támogatva, programok keretében vagy állandó szolgáltatásként kínálják az IT-mentorálást, különösen pedig az elektronikus ügyintézés segítését, az ügysegédletet 4. Az üzleti szférában elsısorban az infokommunikációs termékelıállító, kereskedı és szolgáltató szervezetek figyeltek fel a személyes felkészítés és segítség különös jelentıségére és az ilyen célú szektorközi összefogás szükségességére A második nemzeti fejlesztési tervhez 2005 februárjában készített Infokommunikációs Iparpolitikai Ajánlások 5 az élethosszig tartó tanulás keretei között ajánlja: «az IT mentorálás megvalósítását, elterjesztését a hátrányos helyzető régiókban és a hátrányos helyzető társadalmi rétegek között. Ez az állásfoglalás is ösztönözte az EQUAL program szervezıit, amikor sikerrel pályázták meg az EU támogatást az IT-mentor Az informatikai szektor, mint munkaadó programra az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Inforum, a Napra Forgó Kht. valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesülete (HARKE) konzorciumi részvételével 6. Az informatikai üzleti szféra sikeresen kipróbálta (EQUAL) és kiterjesztésre alkalmasnak találja az IT-mentor szolgáltatási rendszert. A Képességet mindenkinek! Információs társadalom mentor kötet egyik feladata, hogy összefoglalja, tegye közkinccsé az IT-mentorálás eddig kialakult állami, üzleti és civil gyakorlatát, a másik pedig, hogy bemutassa lehetıségeit és fogalmazzon meg irányokat, feladatokat és ajánlásokat a továbblépésre az érdekeltek számára és segítse az EQUAL projekt tematikus hálózatában a disszeminációs folyamatot. Küldetése ennek alapján, hogy segítse elı és induljon meg az IT-mentor szektorközi szolgálat hazai bevezetésének, intézményesítésének szándékaiban elfogadott, a gyakorlatban azonban még meg nem szervezett programja. 3 A Mentorhelyekrıl tájékoztatást nyújt az IT-mentorálás honlapja : 4 Például az elektronikus adózás, foglalkoztatás, szociális ellátás, felnıttképzés, pályázati segítségnyújtás területén szervezıdtek programok, amelyekben az IT-mentorálás önállóan, vagy kisegítı tevékenységként szerepet kapott. 5 Elérése: 6 A projekt honlapjának elérése:

7 A feladat idıszerőségéhez nem férhet kétség, a közigazgatás átfogó és számos ágazati fejlesztési stratégiája kinyilvánítja a hálózati közvetítı és rásegítı szolgálat szükségességét, a megoldást azonban egyelıre egymástól függetlenül, szakterületenként keresik. A méretgazdaságos szolgáltatás közgazdasági törvényszerősége azonban kizárólag egy ágazat- és szektorközi közszolgálat fenntarthatóságát teszi lehetıvé. Nincs másról szó, mint egy új, korszerő közigazgatási közönségszolgálat megszervezésérıl, melynek perifériáján a hálózati közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférési esélyt biztosító IT-mentorok ügysegédek, agrár, szociális, felnıttképzési, foglalkoztatási és egyéb szakmentorok dolgoznak szerzıdött kisvállalkozókként, vagy különféle intézmények teleház, közösségi iskola, könyvtár, mővelıdési ház speciálisan felkészített (OKJ) munkatársaként. A közigazgatás és közszolgáltatás jelentıs reformlépésérıl van szó az új közszolgálat funkciója (a közigazgatási közönségkapcsolatok egységessége), az ágazatköziség (az ügyfél elérése egy közös ablakon keresztül), a szektorköziség (a szolgálatot mindhárom szektor használja és finanszírozza), a helyi közösségi támogatás (a szolgáltatás helyi közösségszolgálati jellege és kontrollja), infokommunikációs jellege (az információs társadalom fejlesztésének fontos tényezıje), s végül gazdaságfejlesztı szerepe (a vállalkozásban végzett IT-mentorálás és a szolgálat helyi gazdaságfejlesztési igénybevétele) révén.

8 2. Miért van szükség az IT-mentorálásra? Akiért a harang szól Társadalmi, gazdasági és politikai bajaink, feszültségeink jelentıs része kommunikációs eredető. Nem elsısorban a szenzációéhes média ostobaságára gondolok, mert azt az emberek józan többsége egyszerően kezeli. Nem is a politikai tájékoztatás egyoldalúságaira, mert az is viszonylag könnyen kiismerhetı mindkét oldalon. Ennél sokkal súlyosabb, mélyebb kommunikációs válságról van szó. Életünk számára legfontosabb információk és információs jellegő szolgáltatások ma már többnyire a hálózaton érhetık el. Bár ezek - többé-kevésbé -hagyományos módon is rendelkezésre állnak, azonban jelentıs hátrányba kerülnek a modern eszközöket és szolgáltatásokat nem használók a használókhoz képest. Az immár mindenre kiterjedı versenyben maradáshoz, sikerhez - megfelelı állás, továbbtanulás, egyszerőbb ügyintézés, pályázati források, tanács és segítség, idıben megszerzett információk stb. a hálózat használata nélkül ma már esélye sincs senkinek. A digitális szakadék ilyen módon tovább növeli a megosztottságot szinte minden - pl. oktatás, kultúra, foglalkoztatás, szociális helyzet, a közügyekbe való beleszólás, stb. - területen. A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET 7 Az információs társadalom alapproblémája a mai Magyarországon már nem a hozzáférés lehetısége, hanem a használat képessége. A számítógépet és Internetet mindenkinek jelszavát, fel kell, váltsa ahogyan ez a fejlett Európában már évekkel ezelıtt megtörtént (lásd az alábbi ábrát) a képességet mindenkinek célkitőzése. Az általános informatikai képzés a társadalom minden rétegében nagyon fontos, de nem elegendı. Minden egyes embernek élethelyzet-, problémafüggı segítségre van szüksége, hogy a számára legfontosabb IT eszközöket és szolgáltatásokat birtokba vehesse. Ezt nem egy tanfolyam, hanem gondoskodó segítés, a mentorálás tudja nyújtani. 7 Források: A digitális jövı térképe, 2006 évi gyorsjelentés, ITHAKA Kht, lásd még

9

10

11 EU-s ajánlás az ügyintézési pontokra és az ügyfelek segítésére a hálózati közszolgáltatásokban 8 Az alábbiakban letölthetı az Európa Parlament és a Tanács EK irányelve a belsı piaci szolgáltatásokról. Benne a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatban rögzíti azok létesítésével, engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási ügyintézési elıírásokat, különösképpen egyszerősítésük és hozzáférésük módjaival kapcsolatban. Ebben a jogszabályban, a közigazgatási ügyintézés egyszerősítésrıl szóló fejezetben az EK önállóan foglalkozik az ún. egyablakos ügyintézési pontokkal. Ezek olyan helyek, ahol mindenfajta - a szolgáltatások szervezésével, engedélyezésével, ellenırzésével, stb. - kapcsolatos ügyintézés, mindenki számára hozzáférhetı helyi szinten, azaz ahol az emberek élnek, vállalkoznak, szolgáltatnak. A jogszabály külön is foglalkozik az ügyek elektronikus intézésének lehetıségével, a teljes körő tájékoztatással is. Mindez együtt lényegében a közösségi hozzáférési helyeken mőködı e-ügyintézési pontok szolgáltatásainak szükségességét jelenti, amelyek a kistérségi központokhoz kapcsolódnak. A teleház mozgalom immár több. mint egy évtizede megfogalmazott célja, javaslata - egyik lényegi tartalmi elemét tekintve - EU-s jogszabály. Most már "csak" a magyar kormánynak kell intézményesen élni a hazai lehetıséggel (a teleházak adóbevallásban, foglalkoztatásban, szociális ellátásban, agrárszaktanácsadásban, ügyfélkapu használatban való közremőködésével ez már folyik a gyakorlatban, csak esetlegesen), és az egész országra kiterjedıen teljesíteni az EU-s követelményt. A jogszabály elérése magyarul: EU információs társadalom fejlesztési ajánlásai: Az IT-mentor az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások helyszíni, személyfüggı, aktuális élethelyzethez igazodó alkalmazásának segítıje a köz-, állami- és civilszféra, valamint a privátszféra szolgálatában. Egy új szakma, foglalkozás és segítı intézményrendszer bevezetését jelenti a személyi hálózat kiépítése a teleházakban, az emagyarország pontokon és más közösségi hozzáférési helyeken. Amint az alábbi ábra mutatja az új szakma bevezetése sokkal, messzebbre mutat, mint az információs társadalom fejlıdése által életre hívott új foglalkozás megjelenése. Az e-kormányzat 2005, valamint a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és részstratégiái is tartalmazzák 9 az új, közvetítı személyi hálózati intézményrendszer bevezetésének szükségszerőségét, aminek megvalósítása végén kezdıdött meg szakértıi kidolgozás szintjén az IHM-ben. 8 Forrás: 9 A MITS és a részstratégiák, valamint az e-kormányzat 2005 stratégia elérése:

12 Elıször a Budaörsi Telekuckóban, helyi kezdeményezésként, került bevezetésre ilyen közszolgáltatás. 10 Az e célra kifejlesztett honlapon jól látható (Mentorhelyek menüpont), hogy 5 mentornak 54 tanítványa van a városban, s fokozatosan terjed a szolgáltatás az egész országban. Lényege az, hogy a mentor személyes segítséget ad tanítványának, oktatja, tanácsot ad, terelgeti, hogy a számára leghasznosabb módon tudja használni a számítógépet, az Internetet, a hálózati szolgáltatásokat. A rendszer ehhez információs hátteret, kommunikációs, kapcsolati felületet, a mentorok, és tanítványok közötti tapasztalatcsere lehetıségét biztosítja. Az alkalmazás egyben csoportos távmunka felület is a közcélú adattárak feltöltéséhez, mert közhasznú távmunkásként is be lehet kapcsolódni a rendszer adattárainak feltöltésébe, karbantartásába. Az új, segítı szolgálat országos elterjesztése, intézményesítése a tevékenység közfeladatként történı szakmásítását, képzési és képesítési rendszerének létrehozását, közhasznú foglalkoztatási rendszer kialakítását, az állami és piaci igénybevétel, közfeladat-kiadás koordinációs mechanizmusának megszervezését feltételezi. Ez a munka is megkezdıdött 2005-ben. Elsı lépésként az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) megjelent az IT-mentor szakma. 11 A Lépj egyet elıre szakképzés-támogatási program kezdettıl, preferálja az IT-mentor szakmát, a támogatás feltétele azonban a szakmai és vizsgakövetelmények kiadása (ez az IHM ill. a GKM kompetenciájába tartozik) és bizonyos személyes segítı munkakörök betöltéséhez az általános és szakterületi IT-mentor OKJ-s végzettség képesítési elıírása. Az állami, üzleti és civil igények összekapcsolása lehet a garancia az új hálózati közszolgálat létrehozásához. Van már példa több ágazatot is kiszolgáló közigazgatási intézményrendszerre a hazai közszférában. Ilyen, a méltán nemzetközi elismerést is kapott, 15 éves falugondnoki szolgálat (lásd alább a falugondnokok térképét 12 ) és ilyenként szervezıdik - egyelıre a közigazgatásban nem intézményesült - teleház mozgalom is. Az IT-mentor a falugondnoki közszolgálat modernizált, s a közösségi hozzáféréssel összekapcsolt változata. 13 Célja lényegében ugyanaz, segíteni az emberek, a kisközösségek boldogulását, de nem csak a mikrobusz és mobilkommunikáció, hanem hálózat segítségével kiegészítve. Ahogyan a falugondnokság, úgy az IT-mentor szolgálat is a világon egyedülálló közszolgáltatás, igazi hungarikum. A kettı nagyon szorosan összefügg egymással a 90-es évek közepétıl 14. A szállítással, fizikai munkával való segítéshez szorosan kapcsolódik az információval, technikai eszközökkel nyújtható támogatás, a hálózaton elérhetı szolgáltatások közvetítése, pl. az ügyintézés, a felnıttképzés, a foglalkoztatás, ezen belül a távmunka-szervezés, esélyegyenlıségi programok, pályázati, agrár szaktanácsadás területén. 10 A program megismerhetı a Teleház Szövetségek Európai Úniójának (EUTA) kiadványából: Digitális Esély, A kötet megjelenését támogatta az IHM és Budaörs Önkormányzata. 11 Az OKJ-s IT-mentor szakma leírása: 12 Forrás: lásd még: 13 Alig néhány hónappal az elsı magyarországi teleház megnyitása után az akkori Szociális és Családügyi Minisztérium (Szanyi Éva), valamint a Falufejlesztési Társaság (Kemény Bertalan) felkérésére tanulmány készült arról, hogyan függ össze a kibontakozó teleház mozgalom és a falugondnokság. Gáspár Mátyás, A falugondnokság szerepe a közösség és község fejlıdésében (Közigkonzult, 1994.) c. tanulmánya körvonalazza egy új, modern, többcélú helyi közösségszolgálat vízióját, amely jónáhány településen (pl. Alsómocsolád, Mekényes, Hetvehely, Diósberény, Zala megyei teleházak, lásd még a továbbiakban Herpainé Márkus Ágnes cikkét) ma már valóság, s talán most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor a megoldás országos intézményrendszerré válhat. 14 A falugondnoki rendszer mintegy fél évtizeddel idısebb a 90-es évek közepén megszervezıdött teleház mozgalomnál, jelenleg több mint 800 falugondnok mőködik országszerte.

13 Falugondnokság, teleházak és IT-mentorálás Érdemes ideidézni Herpainé Márkus Ágnes, A falugondnoki szolgálatok és az aprófalvas vidékeken élık kirekesztıdése c. nagyszerő elemzésébıl 15 az ide kapcsolódó, alábbi következtetéseket: Az újonnan induló, illetve a felülvizsgálat alá esı falugondnokságok esetén fontos a feladatértelmezés és mőködésmód demokratikus alapjainak megerısítése ide tartozik az ajánlások közé emelhetı rendszeres meghívotti státusz a falugondnokok számára a települési önkormányzati üléseken, akár térségi társulásokban is, az egységes elvárás a minisztériumi, illetve egyéb forrásból indított szolgálatok harmonizálása ami újra visszautal a területfejlesztés és más ágazatokkal való együttmőködés területi és akár kormányzati lehetıségei feltárásának szükségességére. A kisbuszmikrobusz a közlekedés, a szállítás eszköze. Ez a funkció továbbra is hangsúlyos marad, és meghatározza a falugondnoki rendszer karakterét. A kapcsolatteremtés és -tartás, más szervezetekkel való együttmőködés, információk kérése, adása, a rugalmas elérés lehetısége, az ügyek gyors intézése szükségessé teszi, hogy a falugondnok telefonnal rendelkezzen - stabil, üzenetrögzítıs ésvagy mobil telefonnal. A nyújtható szolgáltatások körét nagyban szélesíti, a rugalmasságot és a megbízhatóságot fokozza. Elsısorban nem a polgárok és a falugondnok kapcsolatában, hanem a külsı együttmőködésben van jelentısége, ami nélkül a mőködés kiszélesítése elképzelhetetlen. Egy következı minıségi lépést jelent, ha a falugondnok, esetleg egy helyi civil szervezettel együtt, irodával rendelkezik. Egy falugondnoki iroda újabb szolgáltatási lehetıségeket biztosíthat a falu lakói számára, különösen, ha van mód azt felszerelni másológéppel, faxszal, számítógéppel. A legoptimálisabb hely erre a teleház. Az itt mőködı irodával megjelenhet egy olyan technikai háttér, szervezeti intelligencia, amely az intézményt alkalmassá teszi a bekapcsolódásra regionális, országos folyamatokba, információs kapcsolati rendszerekbe. Emiatt feltétlenül szükséges feltárni a Teleház Szövetséggel, a közmővelıdési intézményekkel, a közoktatással kapcsolatos együttmőködési, ágazati-kormányzati szintő programharmonizálásban rejlı lehetıségeket a kistelepüléseken élık számára biztosítható közösségi tér és segítségnyújtás érdekében. 15 Forrás:

14 Elengedhetetlenül szükséges a kistérségi-városkörnyéki szolgáltatást biztosító szociális intézmények elsısorban a gondozási központok és családsegítı-gyermekjóléti szolgálatok és a falugondnoki hálózat együttmőködésének, kapcsolódási pontjainak újraértelmezése. A kistelepülések szolgáltatásokhoz jutásának és a szakmai segítség elérhetıségének jelentıs kihasználatlan kapacitásai rejlenek itt. A kisposták falugondnokság által történı helyettesítése az említett sofırködés és bürokratikus rendszer irányába tolná el ezt az igen rugalmas és nyitott, mindamellett sérülékeny rendszert. Mint fent írtuk, a lakosság napi igényeire való reagálás szabadsága a szolgálat társadalmi kirekesztıdést mérsékelni képes mőködésmódjának biztosításához elengedhetetlen tényezı. Minden, a kizárólag mobilitását kihasználó új feladattelepítés az eredeti célok ellenében hat. A falugondnokok ahol és amennyiben erre igény jelentkezik jelenleg is, vállalják a postaküldemények továbbítását, oda-vissza egyaránt. Ám ez nem azonos a kötelezıen elıírt, a szükséges adminisztrációval is együtt járó feladat ellátásával, ami a tényleges feladatértelmezéstıl elszakadó, kikényszerített mőködésmód. A központi kormányzat felelısségi körébe tartozó, ugyanakkor piaci érdekeket is megjelenítı szolgáltatások szociális ágazat által fenntartott, s egyébként is a bürokratizálás és az intézményesítés veszélyének kitett szolgáltatásra történı áthárítása nem fogadható el sem szakmai, sem finanszírozási szempontból. Sokkal szerencsésebb lenne megvizsgálni a teleház-hálózat bıvíthetıségét a postaszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása szempontjából, ami a helyi közigazgatás modernizálása, illetve a kistelepülések társadalmi fıáramba való bekapcsolása tekintetében is jelentıs lépésnek minısíthetı. S mint láttuk: a teleházak fejlesztése a falugondnokság kapacitásbıvítése szempontjából is jelentıséggel bírhat. A postásítással szemben a tervezett iskolabusz-hálózat létrehozása vitathatatlanul szükséges. Ugyanakkor kézenfekvı a kérdés: a közoktatás legnehezebb helyzető és a hátrányok újratermelésében legnagyobb súllyal jelen lévı intézményei, a kistelepülési iskolák elérhetısége szempontjából nem lenne-e szerencsésebb a 600 fı alatti települések majd felét ellátó, és ott jelentıs arányban gyerekek közoktatási intézményekbe való utaztatását is biztosító falugondnoki rendszer ágazatközi továbbfejlesztése, a teljesen új, ezáltal a forráskoordináció és lefedettségkiépíthetıség tekintetében egyaránt vitatható párhuzamos kialakítás helyett. További érvként szolgálhat e téren a kutatás azon megállapítása, hogy különösen a legkisebb és a zömmel romák lakta falvakból hiányoznak még a falugondnokok. Az ágazatközi, területspecifikus megközelítést erısítı fejlesztés a forráskoordináció, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, s ezáltal a társadalmi kirekesztıdés kezelhetısége szempontjából is továbblépést eredményezne a jelen helyzethez képest mind a szociális, mind az oktatási, mind a vidékfejlesztés vonatkozásában. Ha komolyan gondoljuk, hogy az ügyfélkaput, a májusától már elérhetı elektronikus adóbevallást tömegesen alkalmazni fogják, ha a vidéket valóban hálózaton beadható pályázatokkal akarjuk segíteni, ha a távmunkát a legelszigeteltebb, legrászorultabb emberek számára is elérhetıvé akarjuk tenni, ha nem akarjuk, hogy a kistérségi igazgatás az embereket még több ügyintézési célú utazásra kényszerítse, ha az elektronikus aláírást, a távbankolást, távtanácsadást, s hasonlókat nem csak az elit számára akarjuk biztosítani, akkor az IT-mentorok többcélú, szektorközi alkalmazása, az új foglalkozás intézményesítése, elengedhetetlen, sürgetı feladat. Az új szolgáltatás realitása több mint, nyilvánvaló. A teleházak gyakorlatában már többnyire saját, helyi erıkbıl szervezett, fenntartott módon ismert és a felhasználók megelégedésére végzett ez a tevékenység. Itt az ideje, hogy ezt az állam és a piac is elismerje, az eddiginél sokkal hatékonyabban, szervezettebben, célirányosabban kihasználja. Ez nem csak a teleházak, de minden közösségi hozzáférési hely, a teljes hálózat hosszú távú fennmaradásának is kulcsa, nem megkerülhetı feltétele. Vidékfejlesztésrıl e nélkül valóban csak beszélni lehet. A megoldás itt van, a téma adott, csak le kell hajolni érte, sıt illı lenne meghajolni a helyi, fıként civil, szervezetek és elkötelezett emberek elıtt, akik már közel egy évtizede végeznek ehhez hasonló közhasznú tevékenységet.

15 Szinte közhely ma már, hogy az információs társadalom életünk szinte minden területén a munkában, tanulásban, kapcsolattartásban, közéletben, szabadidı eltöltésben, stb. mélyreható változásokat hoz. 16 A megfizethetı technikai hozzáférés lehetısége és a használat iránti szükséglet és kompetencia megjelenése között azonban nincs automatizmus. Kutatások sora bizonyítja, hogy míg az ún. materiális akadályok a kognitív (tudati) akadályokkal szemben nagyobb jelentıségőek a számítógépek beszerzésénél, addig az arány fordított az Internet használatát illetıen. 17 Az adatok azt is mutatják, hogy ez a tendencia növekvı, azaz egyre nagyobb a kognitív tényezık szerepe, 2006-ban pontosan kétszer akkora súlyúak, mint a materiális tényezık (lásd az alábbi ábrát). Miért nem használják az Internetet? Az információs társadalom fejlıdésének távlatairól lásd a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács IT3 programjának honlapját: melynek fejléce a bekezdés elıtti ábrán látható. 17 Forrás : Digitális esélyegyenlıtlenségek, ITHAKA 18 Forrás: A digitális jövı térképe, 2006 évi gyorsjelentés, ITHAKA Kht,

16

17 Az IT-mentorálás jelentıségét az Internet használata kognitív akadályainak növekvı aránya növeli meg különösen, ami önmagában is hátrányként, a digitális megosztottságot leginkább meghatározó tényezıként kezelendı. Az IT-mentor közszolgálat az alábbiakban részletesen bemutatott hazai célcsoportok számára kínál, a kognitív akadályok leküzdéséhez szükséges kompetenciákat, hozzájárulva a velük kapcsolatos társadalmi problémák megoldásához, feszültségek enyhítéséhez. Az a tény, hogy az alábbiakban bemutatott fıbb IT-mentor tevékenységi célcsoportok többszörösen átfedik egymást, egyáltalán nem csökkenti, ellenkezıleg, növeli a szolgáltatásaik jelentıségét. Az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának képessége ugyanis ez esetben többszörösen hasznosul adott személyek, családok, kiscsoportok, közösségek számára. Ugyanez igaz a megszerzett képességekkel megoldott problémákra is, amelyek számos esetben eredıi többféle hátrányos élethelyzetnek (pl. tudatlanság, elszigeteltség, kirekesztettség, szegénység, rossz életkörülmények, magányosság, megromlott egészség). Az IT-mentorálás szükségletei és lehetıségei célcsoportok szerint Célcsoportok Számosság 19 és alapproblémák IT-mentorálási szükségletek és szolgáltatások Közel 1100 önhibáján kívül hátrányos helyzető, önmagát fenntartani nem képes, forráshiányos település, önkormányzat ill. helyi közösség van Magyarországon. Ezek zömében az ún kistelepülések fölött van az 1000 lakos alatti (közel 1000 az 500 lakos alatti) települések száma, itt él a községi lakosság több, mint 60 %-a. Ezek átlag felében nincs polgármesteri hivatal, posta, könyvtár, iskola. Az új könyvek például nem jutnak el a kisközségekbe. A társadalmi kohézió gyengülésének alapvetı oka a kisközösségek széthullása. A célközönség nagysága több, mint 2 millió fı. Mintegy civil szervezetet tartanak nyilván. Mindössze kb. egynegyedük van a települések döntı többségét kitevı községekben. Ezek mindössze 16-a rendelkezik fizetett munkatárssal. A pályázatokat többnyire közhasznú, kiemelt közhasznú szervezeteknek írják ki, ezek aránya mintegy 50 %. A civil szervezetek felének költségvetése nem éri el az évi 500 eft-ot, létük jelentıs mértékben bizonytalan pályázati, Hátrányos települések, közösségek Civil szervezetek Az intézményeket és szolgáltatásokat a hálózati hozzáféréssel és megjelenéssel lehet és kell kompenzálni. Az ügysegédlet képes helybe vinni, helyben tartani az ügyintézést, biztosítani a közhasznú tájékoztatást, közvetíteni a tanácsadást. A projekt- és pályázati szolgálat létszükséglet a közösségi szintő helyi fejlesztésben és forrásteremtésben. A felnıttképzést, élethosszig tartó tanulás lehetıségét közvetíteni kell a közösség szinte minden rétege számára. Az ingyenes információtartalmak, szoftverek és hálózati szolgáltatások sokaságát kell a kisközösségek szolgálatába állítani. A mőködést, hálózati megjelenést, együttmőködéseket, összefogást (kampányok, virtuális közösségek, rendezvények, kiállítások, börzék), érdekérvényesítést segítı szolgáltatások nélkülözhetetlenek, e lehetıségek kihasználatlanok. A civil szervezeteket be kell vinni a már létezı rendszerekbe, fejleszteni kell hálózati szolgáltató-képességüket. A jó megoldásokat fel kell vinni megfelelı adattárakba. A 19 Az adatok a rendelkezésre állástól függıen eltérı idıszakokra vonatkozhatnak, ezért nagyságrendileg helytállóak, tájékoztató jellegőek az igény volumenét érzékeltetik.

18 programbevételektıl függ ben a szektor 5,4 %-a kapta az állami támogatások 40 %-át, ill. budapesti székhelyő szervezetek a bevételek 63 %-át. Az adományozás és önkéntesség iránti hajlam megvan az emberekben, de intézményei gyengék. A civilek jó megoldásai szinte ismeretlenek. A civil egyesületek tagsága nagyságrendileg mintegy 2,5 millió fı. hálózaton már elérhetı képzési, tanácsadási, mőködéstámogatási források és szolgáltatások jelentıs része idegen nyelvő, a fordítás (ingyenes nonprofit fordítószolgálat) jelentıs segítség lenne a civil szervezetek számára. A forrásteremtésben hátrányos helyzető kisközösségi civil szervezetek számára projekt- és pályázati támogatás szükséges. Mintegy gazda, ill. gazdaság van Magyarországon, ebbıl 677 ezer 1 ha alatt, 1-10 ha között 232 ezer parcellagazdaság. 208 ezer termelı kap földalapú támogatást. Az EUra, mely 2007-tıl a támogatásokat átcsoportosítja a termelést támogató elsı pillérrıl a vidék népesség-megtartó képességét és a természeti állapot megırzését támogató második pillérre, több mint 50%- ban. Szintén 2007-tıl kötelezı lesz a tanácsadási rendszer mőködtetése, amit a gazdák, üzemek tényleges igénye, ill. igénybevétele alapján fognak finanszírozni, támogatni. A tanácsadás és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, ill. a programok és pályázatok kiszolgálása mind nagyobb mértékben a hálózatra terelıdik. A magyar gazdák nyugateurópai társaikhoz képest rendkívül nagy informatikai versenyhátrányban vannak. Gazdák, agrárüzemek A gazdák és üzemek hálózati kompetenciáját meg kell teremteni, folyamatosan fejleszteni kell. Ki kell szolgálni a tanácsadókat és szervezeteket is, amelyek nem tudnak folyamatosan jelen lenni vidéken. Az agrárgazdaságoknak egyre szervesebben kell beilleszkedniük a helyi gazdaságba (pl. turizmus, élelmiszerellátás, vízgazdálkodás, energiaellátás), környezetvédelmi, foglalkoztatási és egyéb programokba, ill, az azokhoz kapcsolódó hálózati kereskedelmi szolgáltatásokba és rendszerekbe. A mezıgazdasági technológia, üzemvitel, pénzügyek informatikai, hálózati támogatása és kiszolgálása feltételezi a folyamatosan helyben elérhetı, közvetítı jellegő informatikai segítséget. A versenyben maradáshoz különösen fontos a gazdák és üzemek számára a hálózat által támogatott képzés, szakképzés, a hatékony szövetkezés, forrásszerzés. A Magyarországon bejegyzett kb. 1,1 milló vállalkozásból kb. 700 ezer egyéni vállalkozás, 200 ezer betéti társaság, a teljes számból csak mintegy 850 ezer a tényleges gazdálkodó van. Ezen belül kb. 600 ezer a családi, mikro-, kis- és középvállalkozások száma, csak mintegy 16 %-uk mőködik községekben. Az átlagos alkalmazotti létszámot és a családtagokat figyelembe véve tehát közel kétmillió embert érint közvetve vagy közvetlenül ez a szektor. Az európai piac a korábbinál jóval magasabb követelményeket támaszt velük szemben. A hazai településszerkezet számukra jellemzıen méretgazdaságossági problémákat, magas tranzakciós költségeket okoz. Olcsóbb és hatékonyabb pénzügyi, szállítási, kommunikációs és egyéb mőködési, fejlesztési szolgáltatásokra van szükségük. Évtizedes, tartós folyamat a kényszervállalkozások Kis- és közepes vállalkozók A kezdı vállalkozásokat segítı szolgáltatásokat el kell juttatni a legkisebbekig. A jelenleg maximum kistérségi szinten elérhetı fejlesztési és mőködési szolgáltatásokat hálózati támogatással és közvetítéssel minden kis- és középvállalkozó számára elérhetıvé lehet tenni. A vállalkozások hálózati megjelenése és elérhetısége különösen a vidékiek számára létkérdés. A vállalkozások egyre nagyobb részének az elektronikus üzletvitel és kereskedelem kínálja a megoldást az olcsóbb és hatékonyabb mőködésre, fejlesztésre. Különösen fontos számukra a támogatások, kedvezmények igénybevételének lehetısége, helyi gazdaságfejlesztési, térségi beszállítási programokban való részvétel, ami már nem elképzelhetı a hálózat használata nélkül. A tanácsadási szolgáltatások a mezıgazdasági

19 kialakulása, a kezdı vállalkozások problémákkal küszködnek, nagy a fluktuáció, a nem mőködı vállalkozások aránya (20-25%). A foglalkoztatásban, új munkahelyek teremtésében ugyanakkor jelentıs szerepet töltenek be (40-60 %), meghatározóak a társadalmi kohézió és s szegénység leküzdése szempontjából is. tanácsadáshoz hasonlóan egyre nagyobb szerepet kapnak mőködésükben és fejlıdésükben, amelyeket a legkisebbek és legtávolabbiak számára is közvetíteni kell. Az informatikai vállalkozási szektor különösen fontos lehetıséget kínál a vidéki fiatalok számára, ami inkubációs szolgáltatásokkal segíthetı. Miközben a foglalkoztatottak száma nı, aránya az európai átlagtól elmarad, növekszik a regisztrált munkanélküliek száma is, jelenleg 7,3 %, ez 308 ezer fı, az EU átlagnál kevesebb. Több, mint 45 %-uk egy évet meghaladó ideig keres állást, átlagosan mintegy másfél év alatt tudnak a szerencsések elhelyezkedni. A éves korosztálybeli munkanélküliség az átlagnál erıteljesebben növekszik, több, mint 20 % jelenleg. 15 %, összesen 5,5 ezer fı a fiatal diplomás munkanélküliek száma, s erısen fenyegetett a 45 éven felüli (különösen a nık) korosztály és az alacsonyabb iskolázottságú, vagy képzetlenek célcsoportja. Természetesen a vidéket és a kistelepüléseket sújtja jobban a munkanélküliség. A távmunka nagyon lassan terjed el, messze elmaradunk a fejlett országoktól (itthon tizedekben mérhetı, az EU-ban 2-3 %, de találunk 5-15 %-ot is) és saját lehetıségeinktıl, ill. meghirdetett terveinktıl ( távmunkás). Munkanélküliek és távmunkások A munkaügyi, foglalkoztatási szolgáltatások munkanélküli segély, közmunka, állásközvetítés, képzés- és átképzés, vállalkozóvá válás segítése, munkahelyteremtés, támogatott foglalkoztatás széles köre áll rendelkezése, amelyeket az érintettekhez közvetíteni kell. Nagyobb részükhöz helyben közvetlen, személyes informatikai támogatás szükséges (pl. álláskeresés, hálózati képzés, tanácsadás, pályázati feladatok, távmunka). A távmunkavégzés a helyi szervezéssel, felkészítéssel és segítéssel szélesíthetı a hálózati szolgáltatások (pl. közhasznú távmunka rendszer) fejlesztésével, kiszervezési programokkal párhuzamosan. A helyi távmunkairodák szervezése a foglalkoztatás komoly lehetıségeit kínálják a veszélyeztetett (fiatalok, fiatal diplomások és 45 év felettiek) célcsoportok számára. Az IT-mentorok maguk is távmunkások és foglalkoztatásuk része a probléma megoldásának. Bár a szegénység más élethelyzetekkel összefüggésben és átfedésben van, sajátos állapot és problémák forrása is. Mintegy 3 millió ember él a minimálbér felébıl és 1 milló él mélyszegénységben. A leggazdagabb 10 %-nak 7-8-szor nagyobb az átlagos jövedelme, mint a legszegényebb 10 %-nak. Az emberek munkajövedelembıl származó bevételei csökkennek, a szociális támogatásból szármatók nınek. A szegények többsége (alsó jövedelmi tized kb. 55 %-a, az ötöd 50 %-a) községben él. A szegények általában többgyermekesek, több, mint 60 %-uk munkás (ipari, mezıgazdasági), képzetlen, vagy alacsonyabb iskolázottságú. A négy- vagy több gyermekes családok 41%-át, a gyermek(ek)et egyedül nevelık 36%-át fokozottan fenyegeti a szegénység. A szegénység önmagában is Szegények A foglalkoztatási, vállalkozóvá segítési támogatáson túl, ebben a célcsoportban a társadalmi szolidaritás egyéb lehetıségeit kell hozzáférhetıvé tenni. A szociális támogatások, segítés célba juttatása, közvetítése, a megfelelı információkkal, tanácsadással a hálózat segítségével hatékonyabbá tehetı. Egyre növekszik a támogatott, kedvezményes vagy ingyenes tartalmak és szolgáltatások köre, amelyek a szegények számára megoldásokat jelenthetnek és igénybevételükhöz közvetítésre, helyi segítségre van szükség (pályázatok, tehetséggondozás, oktatás, jogvédelem, civil szervezetek szolgáltatásai, segítı közösségbe való bekapcsolódás). A szegénységbıl gyakran a gyerekek helyzetének javításán keresztül vezet kiút (lásd külön a Gyerekek c. részt). A

20 akadályozza az embereket abban, hogy helyzetükön javítani tudjanak (információ, kapcsolatok, mozgékonyság hiánya). legfontosabb a szegények meglévı bármilyen szóbajöhetı kompetenciáinak továbbfejlesztése (képzés) és megfelelı módon, a szükséges segítséggel történı kihasználása. Míg Európában a fogyatékosok aránya 2,5 %, Magyarországon 5,6 % és sajnos növekvı arányú. A több, mint félmillióból, kb fogyatékossággal élı ember munkaképes, de csak %-uk foglalkoztatott. Az EU-ban ez a szám átlag %. Döntı többségük rokkantsági nyugdíjból és járadékból él. Alig több, mint egytizedük él intézményben, %-uk egyedül, vagy más fogyatékossal él, mintegy 40 %-uk 60 évnél idısebb, több, mint 70 %-ukról a családjuk gondoskodik, boldogulásuk tehát a család lehetıségeitıl függ. A vakok és gyengénlátók száma mintegy , kb a hallássérült, értelmi fogyatékos mintegy , a többség (40-50 %) mozgássérült. A fogyatékosokon felül további kb ember egyéb tartós egészségi probémával küszködve él. Fogyatékkal élık Az infokommunikáció közismerten komoly lehetıségeket kínál a fogyatékkal élık számára, amelyek Magyarországon messze nincsenek kihasználva. Miután a munkáltatók számára ez nem vonzó foglalkoztatás, a távmunka és az informatikai vállalkozás kínálja a jobb megoldást. Különösen fontos számukra a segítı közvetítés, mert döntı többségük egyedül, ill. családban él. A szolgáltatások fókusza elsısorban a foglalkoztatás, az életmód, az egészség megırzése, az érdekek védelme, ill. a hálózat és az informatika kínálta minden egyéb lehetıség minél teljesebb kihasználása tekintettel a mozgás korlátozottságára. A speciális technikai eszközök, szoftverek szolgáltatása, a kommunikációs akadálymentesítés is része a segítségnyújtásnak. A magyarországi népesség öeregedése közismert tény. Növekszik az átlagéletkor és csökken a születési arány, ill. alacsonya a termékenység. 100 gyerekkurúra 24 fıvel több idıs jut, mint 20 évvel ezelıtt ban az öregedési index 61,9, 2000-ben 85,5 volt. A tendencia folytatódik. A 60. évet betöltöttek aráya elérte a 20 %-ot, azaz 2 millió emberrıl van szó. A születéskor várható átlagos életkor Magyarországon jelenleg nagy nemek közötti különbséget mutat: férfiaknál 66 év, nıknél 75 év. Az EU-ban a skandináv országokban legmagasabbak ezek az adatok: a férfiak évet, a nık évet várhatnak. Az idısek korosztályában alapvetı probléma a családtagokkal, rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartás, ill. a magányosság, az egészség megırzése, orvosi ellátás (az idısek több, mint fele szenved krónikus betegségben) és a szabadidı eltöltése, a munkatevékenység (messze elmarad az EU átlagtól), segítség hiánya, jelentıs (bár némileg csökkenı) az idıskori szegénység, anyagi biztonság hiánya. Idısek Az idıs korosztály számára szinte mindegyik problémás élethelyzetben kínálhat valamilyen teljes, vagy részmegoldást az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata. Bár a 60 év felettiek körében az Internet használat alacsony (2-3 %), dinamikusan nı az érdeklıdés. Ma már számos jó megoldás és személyes példa bizonyíték az idısköri problémák enyhítésére a hálózat támogatásával. Az idısek megtanítása, Internet-használata sajátos lélektani, módszerbeli megközelítést, kiscsoportos, ill. személyes szolgáltatást igényel. Nagyon jelentıs az idısek bevonása az információs társadalomba az összetartás, befogadás, szolidaritás, a közösségiség erısítésében. Az idısek informatikai oktatása mind erıteljesebben kibontakozó gyakorlat. Ez a kiszélesítés mellett a számukra kínált, a kisközösségek és a társadalom számára is hasznos hálózati tevékenységgel fejleszthetı tovább.

21 Egyik legnagyobb sajátos célcsoportot a nık alkotják. Elsısorban a családban betöltött szerepükbıl (gyerekszülés s nevelés, házimunka, erısebb kötöttségük az otthonhoz, korlátozottabb mozgásterük), ill. társadalmi helyzetükbıl (az egyedülálló között kétszer annyi kb a hajadon, özvegy, elvált nı, mint a férfi, s még mindig nem ritka hátrányos megkülönböztetésük pl. a foglalkoztatásban) adódnak sajátosságok, semmint a nemi különsbégbıl. A 2004-es hazai adatok szerint a férfiak 30, míg a nık 26 százaléka használta az internetet. Magyarországon az Internet-felhasználók körében, érdekes módon az elmúlt öt évben nem csökkent a nemek közötti különbség: jelenleg a éves korú férfiak 35 százaléka számít a világháló gyakori használójának, szemben a nıknél mért, kevesebb, mint 30 százalékos aránnyal. Összességében, ma az Internet-használók 45%-a nı. 20 A gyerekek több, mint 2 millió a 18 éven aluliak száma többnyire szenvedı alanyai a szülık, családok problémáinak. Ugyanakkor számukra a megoldás a hátrányos helyzetek enyhítése sajátos lehet. A valamilyen módon veszélyeztetett gyermekek aránya (pl. gyermekszegénység) mintegy 40 %-os. A gyerekek 15-e él olyan családban, ahol az egy fıre jutó jövedelem a létminimum fele (2001- es adat). Az egyedülálló szülıs családok aránya növekszik, 40 % fölött van. A gyermekszegénység az alapvetı oka, hogy a gyerekek sok dologban élelem, ruha, játék, könyv, nyaralás, számítógép hiányt szenvednek. Hátrányosabb helyzetőek a kistelepülésen élı gyerekek. Az 1000 fı alatti települések száma 1764, ebbıl iskolafenntartók 883, az 500 fı alatti 985-bıl, iskolát fenntartó 261. Az információs társadalomba illeszkedésükben ami technikailag nem okoz nehézséget számukra elsısorban az a probléma, hogy az idısebb generációk nem, vagy csak kis mértékben tudnak segíteni, ill. Nık Gyerekek A nık információs társadalmi aktivitása egyre nagyobb. Sajátos helyzetük szinte kínálja az új lehetıségek minél teljesebb kihasználásának igényét az információk megszerzésében, távmunkában, sajátos virtuális civil közösségek szervezésében, a hálózati üzletben való részvételben. Nagyon sok jó kezdeményezés és személyes példa bizonyítja a nık érdeklıdését és sikerességét az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások felhasználása terén. A nıi technofóbia koránt sem látszik kellıképpen megalapozott feltételezésnek. Mindezek alapján különösen jelentıs lehet az IT-mentorok szerepe a lélektani, vagy vélt akadályok leküzdésében, az arányukhoz képest teljesen indokolatlanul távolmaradó nık bevonásában. Az idısekhez hasonló módon bevonásuk társadalmi tıke felhalmozási, kohéziós értéke elsısrban a helyi közösségekben felbecsülhetetlen. Elıbb-utóbb talán még a programozáshoz is megjön a kedvük 21 Különös jelentısége van annak, hogy a gyerekek milyen módon nınek bele, hogyan szocializálódnak az információs társadalomban. A tanításnak, bevezetésnek, kezdeti segítésnek ebben különösen nagy szerepe van. Ebben általában a szülık helyett valaki más (barátok, iskola, közösségi hozzáférési hely) jut szerephez. A tanulás lehetıségeinek kiterjesztése azok számára is megadható a számítógép és a hálózati szolgáltatások segítségével, akik iskola nélküli településeken élnek. A veszélyeztetett, nehéz sorsú gyerekeket személyes segítséggel sokkal jobb helyzetbe lehet hozni. Fel lehet deríteni a tehetségeket és segíteni képességeik fejlıdését. A gyerekek az informatika révén meglehetısen hamar válhatnak munkaképessé anélkül, hogy ez megfelelı körülmények között az egészséges fejlıdésüket veszélyeztetné, hozzájárulhatnak családjuk boldogulásához is. Az információs társadalom fejlesztés fontos küldetése lehet a gyerekek és fiatalok számára olyan játékok, 20 Forrás : Vránicsné Horváth Ildikó, Nık az információs társadalomban (Duránszki Gábor közlésére hivatkozik) 21 Csak elvétve találkozunk ma programozó nıkkel.

22 mintát adni arra, hogyan használják okosan az új lehetıségeket. A számítógép és az internet gondoskodás hiányában veszélyeket is rejt a számukra. szórakoztató és hasznos informatikai és hálózati foglalkozási lehetıségek nyújtása, amelyek eltérítik ıket az egészség-, személyiség- és közösségromboló tevékenységektıl. Egyben meg is védik ıket az informatika esetleges ártalmaitól. Egyre nagyobb figyelmet kap a folyamatosan növekvı, mintegy 6 %-ot kitevı roma népesség. Körükben nagyobb a munkanélküliség, a szegénység, a képzettség és a piacképes tudás kihánya, ami súlyos szociális és egészségügyi egyenlıtlenségekkel, nem ritkán tapasztalható kirekesztéssel, s jelentısebb arányú egészségi problémákkal társul. A roma családok fele tartósan szegény, sokuk csupán családi pótlékokból és szociális segélyekbıl tartja fenn magát. Nem meglepı, ha a valós helyzettel szemben csak 13-uk vallja magát romának. Egy 2003-as vizsgálat szerint a cigányok 72%-a élt szegregáltan azaz: telepeken (6%), távol a településektıl(2%), a település szélén (42%), vagy zárványszerően a település belsejében (22%). A rendszerváltás óta a munkaképes korúek több, mint fele vesztette el állását. A hazai kisebbségek között a roma népesség átlagéletkora a legalacsonyabb, nem egészen 25 év; összehasonlításképpen a legidısebb kisebbség, a szlovákok átlagéletkora 51 év. 76 százalékuk bizonyos mértékben, 36 százaléka pedig teljesen írástudatlan, a roma fiataloknak csak 77%-a fejezi be az általános iskolát. Romák A romák társadalmi beilleszkedése, foglalkoztatási problémáik megoldása személyre szabott, a hagyományostól eltérı képzési módok alkalmazását igényli. Sajátos oktatás, munkahely-teremtési, vállalkozási programokat kell szervezni számukra, amelyekben az infokommunikációnak meghatározó szerepe van már jelenleg is. A legfontosabb feladat ebben a célcsoportban az oktatás, a szakmát adó képzés. Az internetezés akadályai elsısorban anyagiak és nem tudatbeliek, így a közösségi hozzáférés és a személyes segítés a teleházak ismert gyakorlata által is bizonyított módon hatékonyan és eredményesen járul hozzá problémáik megoldásához. Jó megoldások sora pl. az iskolai oktatás, vagy a távmunka terén bizonyítja ezt a hazai gyakorlatban. Más etnikumok számára is fontos szolgáltatás a kisebbségi kultúra, mővészet ápolása, elsajátítása, gyarapítása és terjesztése. E tekintetben is igen jó, terjeszthetı példák vannak elıttünk. A tények azt bizonyítják, hogy a roma gyerekek semmivel sem tehetségtelenebbek a többieknél a számítógép és az Internet használatában, ha van helyben segítség. Meglepınek tőnhet, de fıleg a nemzetközi gyakorlatban a hajléktalanok és az utcagyerekek is bekerültek az információs társadalom sajátos célcsoportjai közé. A hajléktalanok 80 %-a férfi, számuk ezerre tehetı. Az országban a fedél nélküliek számára fenntartott különbözı férıhelyek száma (éjjeli menedékhely, bentlakásos szállás, nappali melegedı, anya-gyermek családos otthon, átmeneti szállás) közel nyolcezer. A szenvedélybetegek köre az enyhébb dohányosktól (3-4 millió), az alkoholbetegeken (kb. 1 millió ember) keresztül a drogosokig (az utóbbiak nagyságrendileg en lehetnek, Egyéb célcsoportok Ezekben a körben speciális IT-mentorálási feladat, ill. szolgáltatás lehet az infokommunikáció lehetıségeinek a sajátos gyakran meglehetısen szomorú élethelyzeteknek megfelelı kihasználása. Szinte mindegyik szituációban a hagyományos, közvetlen, személyközi társadalmi érintkezés jelenti az alapvetı problémát. Az informatikai közvetítés e tekintetben elınyösebb helyzetet teremt az érintettek számára. Lehetıvé válik, hogy csak a teljesítmény, a feladatok eredményes megoldása váljon a megítélés tárgyává, nem pedig a személy a maga hátrányos helyzetével, adottságával. Mindhárom célcsoport számára létrehozhatók

23 de mintegy alkalommal adtak ki számukra gyógyszert) terjed. Fogvatartottak (kb , a népességhez képest az EU-ban a legmagasabb), börtönbıl szabadultak (kb. 2,5 ezer párfogolt, a szabadultak száma ennek két-háromszorosa is lehet) alapvetı problémája a társadalomba való visszailleszkedés, annak képessége, ill. a társadalom részrıl a befogadás olyan körülmények, intézmények és szolgáltatások, ahol a társadalmi be-, illetve visszailleszkedésre még alkalmas, s arra vállalkozó emberek sajátos zsilipeléssel, meglévı értékeik, kompetenciáik kihasználásával és továbbfejlesztésével, személyes és közösségi kapcsolataik fokozatos visszaépítésével megtalálhatják boldogulásuk útját. Sajnos e tekintetben a hazai jó példa kevés, a külföldi viszont annál több és ígéretesebb. SWOT 22 elemzés A helyi információs társadalom fejlıdésének, a digitális esélyegyenlıség megvalósításának egyre kevésbé akadálya a technikai hozzáférés. Mindinkább a ráébredés, a megértés és a használathoz szükséges készségek (kompetenciák) válnak meghatározóvá. Ebben van kulcsszerepe az IT-mentor közszolgáltatásnak. A kialakult helyzetet összegzi a SWOT elemzés. Az IT-mentor szolgálat bevezetésének szükségessége a SWOT elemzés tükrében Erısségek Közösségi hozzáférési helyzet (teleház, emagyarország pontok, széles sáv), annak szektor- és ágazatközi jellege A stratégiai elkötelezettség kormányzati dokumentumokban, a kormányzati szervek, az üzleti szféra együttmőködési szándéka a megvalósításban Civil háttér és támogatottság a megvalósításban, kibontakozó, 10 éves gyakorlat, ember már dolgozik a terepen Megindult fejlesztések, jó megoldások (Budaörs, OKJ, tartalomfejlesztések, pl. itmentor.hu) Mőködı, modellértékő minta (pl. falugondnok) Nemzetközi tekintély, vezetı szerep a közösségi informatikában, tudományos kutatási háttér és eredmények Gyengeségek Az IT-befogadás gyengesége az érintettek érdektelensége miatt A digitális esélyteremtés szakmai fejletlensége, digitális esélyteremtı szolgáltatások (pl. tanácsadás, közhasznú távmunka) hiánya A közösségi informatika hosszú távú fejlesztési bizonytalanságai, a lehetıségek kihasználatlansága, jó megoldások rossz terjedése Állami-civil együttmőködés kiszámíthatatlansága, gyenge kormányzati koordináció a közösségi hozzáférési hálózat fejlesztésben, a források szétforgácsoltsága A közösségi hozzáférés intézményi heterogenitása, szolgáltatási minısége, személyzeti bizonytalansága A piac bizonytalansága a közösségi hozzáféréshez való kapcsolódásban Lehetıségek, kihívások Veszélyek, kényszerek Az EU fejlesztési irányai (hozzáférést A kisközösségek az e-gazdaságból 22 SWOT - Strengths (erısségek), Weaknesses (gyengeségek), Opporunities (lehetıségek), Treats (kényszerek), magyarul GYELV módszernek is szokták fordítani, a stratégiai tervezés részét képezı, helyzetelemzési logika, ill. módszer. Részletesebben lásd a Sulinet Digitális Tudásbázis Módszer-tárában:

24 mindenkinek, távmunka, elearning) támogatják Az IT-mentor szolgálat kormányzati stratégiák és célok sorába illeszkedik, azok megvalósításának feltétele Közigazgatási reform, a közigazgatási közönségszolgálat kiépítése, kiterjesztése A helyi szélessávú Internet (wi-fi), az utolsó kilométer probléma olcsó megoldása, a közösségi hozzáférés fenntarthatósága Az IKT gazdaság fejlıdési, terjeszkedési kényszere, társadalmi beruházás (Iparpolitikai Ajánlások), az üzleti szféra bekapcsolódása Az állam és a civil szféra együttmőködése, a demokrácia kiszélesítése, a közszféra civil kontrollja Nemzetközi együttmőködés, világszervezeti törekvések, Magyarország exportır, elismertsége a közösségi informatikában kimaradnak, a helyi fejlesztésekben a hátrányos közösségek még hátrányosabb helyzetbe kerülnek Az e-közszolgáltatások nem érik el a társadalom széles rétegeit, a közigazgatási (kistérségi) reform és más kormányzati célok nem lesznek megvalósíthatók A közszolgáltatások méretgazdaságossági problémája nem lesz megoldható, a kisposták ügye nem rendezhetı véglegesen Az esélyegyenlıtlenség növekszik, elmélyül, az alkalmazatlanok alkalmazhatatlanokká válnak A távmunka nem terjed el a kívánt mértékben, térségekben és társadalmi csoportokban A teleház mozgalom kimerülése és visszafejlıdése, erıforrásaik kihasználatlanok maradnak, az emagyarország pontok leértékelıdése, szolgáltatásaik elmaradása Erısségek Közösségi hozzáférés A magyar közösségi hozáférési helyzet garantálja, hogy a gyakorló és a leendı ITmentorok a terepen dolgozni tudjanak. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges technikai feltételek, s az IT-mentorok mőködése jelentıs mértékben hozzájárulhat a jövıben ahhoz, hogy a közösségi hozzáférési szolgálatok fenntarthatókká váljanak. Az a tény, hogy nálunk a világon szinte egyedülálló módon döntıen helyi társadalmi, civil kontroll alatt, szektor- és ágazatközi jelleggel jöttek létre és mőködnek ezek az intézmények, megkönnyíti, hogy az IT-mentorok hasonlóképpen, akár kisvállalkozásban, mindhárom szektort, és bármely ágazatot kiszolgálva tudjanak mőködni. Stratégiai elkötelezettség A helyzetelemzésben bemutatott kulcsfontosságú közigazgatási szférákban, s az informatikai szektor oldaláról is megvan a stratégiai elkötelezettség az IT-mentor szolgálat bevezetésére. Ez lényegében azt jelenti, hogy formálisan is kormányzati szintő programmá váljon az új közszolgáltatás bevezetése, együttmőködve az üzleti szektorral, amely már jelentkezett munkaadóként az IT-mentor hálózat jobb, gazdaságosabb kihasználása érdekében. Civil háttér A digitális esélyteremtés közösségi, helyi társadalmi feltételeit biztosítandó, adott a szükséges civil háttér, helyi társadalmi beágyazottság a kistelepülési közösségi hozzáférési helyek többségében. A 10 éves teleház mozgalom már 2-3 ezres nagyságrendben foglalkoztat embereket lényegében IT-mentor tevékenységi körben (annak intézményesítettsége nélkül). Ez a kör a legközvetlenebb érdekeltje, s egyben mintaadója is az új szakmának. Egy kibontakozó gyakorlat intézményesítése, egységesítése, továbbfejlesztése az IT-mentor szolgálat bevezetése. A civil háttér fontos garanciális elem a szolgálat szektorközi egyensúlyának megtartásában.

25 Jó megoldások Az országos IT-mentor szolgálat fejlesztése elemeiben már megkezdıdött, egyes részei a gyakorlatban jól bevált megoldásokra épülnek. Helyi önkormányzatok önként vállalt feladatként nyújtanak már ilyen tartalmú szolgáltatást. Az IT-mentor rendszer elsıként Budaörs város intézményesítette helyi közszolgáltatásként decemberében az új Országos Képzési Jegyzékbe nemzetközi léptékben elsıként felvételre került az IT-mentorálás, mint államilag elismert szakma. Az IT-mentorok webes támogató rendszere a segítı tartalmak sokaságát tárta fel és szolgáltatja a tevékenységet segítendı. Egy követhetı modell A falugondnoki rendszer, mint közszolgáltatás hasonlatos, modellként szolgálhat az IT-mentor közszolgálat bevezetéséhez. Tartalma szintén szociális segítés, ágazatilag ugyan egyetlen tárcához tartozik, de a segítségre szorulók legkülönbözıbb igényeit egészségügyi, szociális, közmővelıdési, általános ügyintézési, gazdasági, stb. ágazati hovatartozástól függetlenül elégíti ki szállítással, fizikai munkával. Az IT-mentor a modern infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a rászorultakat, hátrányos helyzetben lévıket. Nemzetközi tekintély Magyarország élen jár a világban a civil bázisú közösségi hozzáférésben, a közösségi informatikában, annak tudományos vizsgálatában. Kezdeményezıje volt az Teleház Szövetségek Európai Uniója megszervezésének (EUTA European Union of Telecottages Association), s ezen keresztül a Teleház Világszövetségnek (GTA Global Telecentres Alliance). A magyar teleház modell a legteljesebb, nemzeti léptékő, multifunkciós, kisközösségi megoldás. Az IT-mentor szolgálatot e program keretében a világon elsıként vezetjük be, e nemzetközi elismertség és kapcsolatrendszer révén sikerrel terjeszthetjük Európában, s az egész világon. Gyengeségek IT-befogadás Amint a helyzetelemzésbıl kitőnik, egyre kevésbé ütközik objektív akadályokba az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata, gyengeségünk a befogadás emberi oldala. A lehetıség felismerése, az igény felkeltése és a használat képessége (kompetencia), ill. az ennek érdekében kifejtett tevékenység elégtelensége vezet oda, hogy az elvben érintetteket nem érdekli a lehetıség. Az IT-mentorok egyik kritikus feladata ebben a helyzetben a ráébresztés lesz. Esélyteremtı szakma A szociális segítı szakmából a digitális esélyteremtés egyelıre teljes mértékben hiányzik. 23 Míg magas színvonalú a digitális megosztottság tudományos elemzése, addig a hátrányos helyzető csoportok (idısinformatika, megváltozott munkaképességőek, hajléktalanok, romák, stb.) számára nyújtandó sajátos szolgáltatások, az ehhez szükséges kompetenciák módszeres fejlesztése, a bevált gyakorlat terjesztése fejletlen, egyenetlen, megoldatlan. Az IT-mentor szakmafejlesztés erıltetett menetet követel. Fejlesztési perspektíva A közösségi informatika és digitális esélyteremtés gyakorlati fejlesztıi nem tudnak hosszabb távra tervezni. A politikai váltógazdaság nem kedvez a programoknak. Újabb és újabb kezdeményezések (pl. emagyarország pontok, «életházak» teleházak helyett), rontják a már elért eredmények hasznosulását. Nem terjednek megfelelıen, szerves módon a jó megoldások, a közösségi hozzáférési hálózat forráshiánya mellett jelentıs kihasználatlan kapacitásokkal (pl. távmunkahelyek, távoktatási lehetıségek, általános iskolai informatikai oktatás) rendelkeznek. Az IT-mentorok egzisztenciális biztonságát csak perspektivikus és szerves fejlesztés tudja biztosítani. Kormányzati együttmőködés Ágazat- és szektorközi kooperáció és koordináció hiányában a források szétforgácsolódnak, s egyik szolgáltató rendszer sem (teleház, könyvtár, iskola, emagyarország pont, kisposta, mobil ügyfélszolgálatok, stb.) képes önmagában megoldani saját feladatát. Az állami-civil-üzleti együttmőködés esetleges, szők körő, rövid távú. A megvalósuló programok nem alkalmasak átfogó intézményrendszer létrehozására, a problémák átfogó kezelésére. Annak ellenére így van ez, hogy a szereplık szándékai pontosan az ellenkezıek (lásd erısség). Az IT-mentor programnak kormányzati szintő, kiemelt figyelmet kell kapnia. 23 Kétségtelenül léteznek esetleges próbálkozások (pl. roma IT-mentorok alkalmazása, hajléktalanok kiszolgálása mobil Internettel, hálózati hozzáférés idısotthonokban, hajléktalan szállókon, menekült táborokban), azonban a szociális segítésnek általánosan egyelıre nem szerves része a hálózat használata.

26 Hozzáférési hálózat Miközben a közösségi hozzáférési pontok helyi szinten igyekeznek az igényeket a lehetı legteljesebben kiszolgálni, a teleházak, emagyarország pontok, könyvtárak és egyéb hasonló intézmények összessége, mint országos hálózat nem alkalmas egységes szolgáltatások megszervezésére, mőködtetésére. Nem alakult ki még az a mechanizmus, amely képes lenne egységesíteni a hálózat tagjait olyan mértékig, hogy egyenszilárdságú szolgáltatási képességet biztosítsanak. Ennek a szolgáltatáskoordinációnak fontos eleme kell legyen a jövıben az IT-mentor, mint a szolgáltatások jól szervezhetı, képezhetı, minıségi garanciákat nyújtani képes személyi feltétele. Bizonytalan üzleti szféra Az országot lefedı közösségi hozzáférési hálózat jelenleg nincs abban az állapotban, hogy arra az üzleti szféra biztonsággal építeni tudjon, abba jelentıs összegeket legyen hajlandó befektetni. Ugyanakkor, egyértelmően igényli egy általános célú, egyenszilárdságú, minıségbiztosított, szolgáltatásképes hozzáférési hálózat létét, amelyre kész áldozni. A jelenleg hiányzó garanciákat, biztonságot csak az állami szerepvállalás és kiszámítható program teremtheti meg. Lehetıségek EU-konformitás Bár Európában, sıt az egész világon, ismeretlen még egy ilyen komplex közszolgáltatás, az információs társadalom aktuális céljaival teljes mértékben összhangban van az IT-mentor szolgálat létrehozása. A digitális esélyteremtés, annak személyre szóló és közösségi megoldásai, a távmunka elterjesztése, a kormányzati szerepvállalás, az e-ügyintézés mint meghatározó tényezı a digitális kultúra meghonosításában, az élethosszig tartó tanulás, a közösségi tanulóközpontok létesítésének szorgalmazása, csak néhány törekvés, amelynek eredıje, megoldása az Európa számára is merıben új IT-mentorálás. Kormányzati stratégiák Az átfogó és részstratégiák megalkotása, azokban az IT-mentor szolgálat szükségességének felismerése erısség (lásd ott), amire programot lehet építeni. Az pedig, hogy több szakterület igényli, feltételezi egy általános célú helyi segítı hálózat mőködését, a fenntarthatóság lehetıségét rejti magában, többoldalú igényt a megvalósításra, mőködtetésre. Közigazgatási reform - A közigazgatási reform programjai és azok szektor-, ill. ágazatközi koordinációja esélyt ad a közösségi hozzáférési hálózat országos kiteljesítésére és a hozzákapcsolt IT-mentor közszolgálat megszervezésére, ami különbözı programokban már szerepel és megvan a szándék azok intézményesítésére az egységes ún. közigazgatási közönségszolgálat szerves részeként. A lehetıség is biztosított, mert megfelelı fejlesztési források állnak rendelkezésre. Megkezdıdött a közigazgatási ügyfélszolgálati rendszerek ilyen irányú fejlesztése az okmányirodai hálózat bázisán és a munkatársak képzése a felsıoktatásban (Corvinus Egyetem) és a továbbképzésben is (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ). Olcsóbb utolsó kilométer Az internet kapcsolat kritikus szakasza az utolsó kilométer ( last mile probléma), mert különösen a ritkábban lakott, vidéki területeken fajlagos költsége igen magas volt. A wi-fi megjelenése, mint gyakorlati lehetıség, jónéhány kistelepülésen bizonyította, hogy olcsón lehet szolgáltatni széles sávú internetet a lakásokig a legkisebb falvakban is. Ha ezt a lehetıséget is figyelembe vesszük az IT-mentor szolgálat mőködésében, akkor nem csak a közösségi terekben, hanem a lakásokig jutó hálózati szolgáltatásokban is lehet gondolkodni (pl. idısek ellátása, megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása). A piac érdekeltsége Az IT-mentorálás, mint közszolgálat kialakulása egyértelmő üzenet a piac számára, hogy érdemes és biztonságos befektetni ebbe a szolgáltatásba, s a hálózaton keresztül egy a hálózati gazdaság számára jelenleg többnyire érintetlen új piaci szegmens érhetı el. Az üzleti szféra kész részt vállalni a társadalmi beruházásban, az igény felkeltésében is, ha az hatékonyan megvalósítható az ITmentor szolgálat közremőködésével. Ezt a szándékot tükrözik az ÚMFT-hez készült Iparpolitikai Ajánlásokban is.

27 Szektroköziség és civil kontroll A politikai váltógazdaság bizonytalanságát mérsékli, sıt ki is kapcsolhatja a lehetıség, hogy a közösségi hozzáférés, az IT-mentorok munkájának színtere, és ezen keresztül az ı tevékenységük is a hálózat meghatározó részében civil kontroll alatt mőködik. A demokrácia erısítését eredményezi, ha az ilyen körülmények között megvalósuló hálózati végponti ügyfélkiszolgálási és közszolgáltatások társadalmi kontroll alá kerülnek. A megoldás egyben a helyi erıforrások maximális mozgósítását is magában rejti, ami nélkül a hálózat forráshiányos maradna (pl. a közösségi terek biztosítása). Nemzetközi elismertség Az EU-s és más nemzetközi forrásokhoz jutás lehetıségét könnyíti meg a tény, hogy Magyarország a közösségi informatika tudományos és gyakorlati mővelésének élmezınyében van. Kezdeményezıként jelenik meg ilyen tartalmú világfolyamatokban és szervezetekben, folyamatosan jelen van a témával foglalkozó, többnyire elektronikus médiában. A magyar közösségi hozzáférési és IT-mentor modell nemzetközi kooperációkban való továbbfejlesztésének és terjesztésének, határokon túli kiszolgálásának (pl. képzés) igen jók az esélyei. Veszélyek e-gazdaság lehetıségeinek kihasználatlansága A gazdaság- és társadalomfejlesztési programokban (pl. Leader), pályázati lehetıségekbıl a legkisebb települések kimaradnak, vagy kiszolgáltatottakká válnak azokban, a területfejlesztési intézményrendszer reformja nem lesz teljes, mert a legkisebbekig nem fog elérni, nem lesz, aki helyben, praktikusan segíteni tudja a projektek kidolgozását és menedzselését. Az elektronikus gazdaság számára ez a piac továbbra is elérhetetlenné válik. Veszély az is, hogy IT-mentor szolgáltatások nélkül a közösségi hozzáférés önmagában ahogy jelenleg is van fenntarthatatlan. Helyi közszolgáltatások hiánya Az e-közigazgatás, e-ügyintézés, e-közszolgáltatások (pl. ügysegédlet, elektronikus aláírás, népi ügyvédekkel, egyéb tanácsadókkal kapcsolatfelvétel, Sulinet az iskolákkal nem rendelkezı településeken) nem érik el az ügyfelek széles tömegeit (lásd az elektronikus adóbevallás problémáját 2005 januárjában), a közigazgatási reform társadalmilag, politikailag nem lesz elfogadható, mert a kistelepüléseken hiányozni fog a közvetítı szolgáltatás, nem csökkennek, hanem ellenkezıleg, növekszenek az ügyintézés ügyfél oldali terhei. A közigazgatási eljárás új lehetıségei kihasználatlanok maradnak tömegek számára. Méretgazdaságossági probléma kezeletlensége Az infokommunikáció lehetıséget adna, ill. elısegítené a köz- és egyéb szolgáltatások kistelepülési méretgazdaságossági problémájának megoldását. IT-mentor nélkül ez nem lehetséges. Veszélyt jelent tehát a probléma fennmaradása, régi és új szolgáltatások, az ellátás hiánya. Ebbe a körbe tartozik például a kisposták még nyitott ügyének (sok helyen továbbra is igényt tartanak a telepített szolgáltatásra) rendezetlenül maradása is. Digitális esélyegyenlıtlenség Nem csökken, hanem növekszik a digitális szakadék. A digitális írástudatlanság, a személyes segítség elmaradása tovább erısíti a társadalmi feszültségeket. A foglalkoztatásból kimaradók idıvel alkalmazhatatlanokká válnak, a kistelepülések szociális gondjai kezelhetetlenekké válnak, emberek és családok végleg ellehetetlenülnek. Egyes hátrányos helyzető társadalmi csoportok (pl. idısek, megváltozott munkaképességőek, romák) véglegesen kimaradnak az információs társadalom lehetıségeibıl, mert a digitális és hagyományos esélyegyenlıségi programok, szolgáltatások nem terjeszthetık ki a legkisebb, legrászorultabb településekre, közösségekre. Távmunka lehetıségek kihasználatlansága A távmunka puszta jelszó marad, a már kitőzött célok (százezer távmunkás) elérhetetlenekké válnak. Miközben már jelenleg is rendelkezésre állnak a potenciális távmunkahelyek, a közhasznú információk győjtése, kezelése és karbantartása egyfelıl problémákkal küzd, másfelıl foglalkoztatási lehetıségeket kínál, nem alakult ki a közhasznú távmunka. ITmentorálás, helyi távmunkairodák szervezése nélkül ez nem is tud megvalósulni. Pedig az állami szerepvállalás adhatna nagy lendületet a távmunka, közszektoron kívüli, széles körő elterjedésének is.

28 A hozzáférési hálózat hanyatlása A teleház mozgalom teljes egészében és minden egyéb közösségi hozzáférési megoldás leértékelıdik a hálózati és közvetítı szolgáltatások hiányában. Ez a folyamat 2002 óta - sajnos - zajlik. A fenntarthatóság személyi és megrendelıi biztosítékai benne az eszközök folyamatos megújításának lehetısége hiányozni fognak, a lehetıségek kihasználatlanok maradnak. Ez nem csak elmaradt hasznokhoz, de politikai feszültséghez is vezet, a mindenkori kormányzat mőködésének ésszerőségét kérdıjelezi meg. Nemzetközi presztízsünk is csökken a közösségi informatika területén. Mi lesz, ha nem lesz? A szükségesség és aktualitás kérdését felvethetjük az elmaradó haszon formulájaként is. Mi lesz, ha nem lesz? Az IT-mentor szakma gyors fél, egy éven belüli intézményesítésének elmaradása a következı területeken jelenthet gyakorlati problémákat, veszteségeket, a meglévı lehetıségek kihasználatlanságát, elmaradt társadalmi hasznokat : az e-közigazgatás, ill. e-ügyintézés és az egyéb e-közszolgáltatások (ügyfélkapu, elektronikus, stb.) aláírás nem érik el az ügyfelek széles tömegeit (lásd az elektronikus adóbevallás aktuális problémáját), a közigazgatási reform társadalmilag, politikailag nem lesz elfogadható, mert a kistelepüléseken hiányozni fog a közvetítı szolgáltatás, a kisposták ügye nem rendezhetı véglegesen, mert a kistelepülések telepített szolgáltatást fognak követelni, ha nem a hagyományos kispostát, akkor valami mást helyette modernebb eszközökkel és szolgáltatásokkal, a kistérségi hálózati és mobil közszolgáltatások egységes rendszere nem alakítható ki, ill. azok nem lesznek hatékonyak, mert a kisközösségek nem lesznek fogadó- ill. kapcsolatképesek, a közigazgatási reform nem teljesíthetı ki, mert a vidéki közönség hozzáférése, elérése, kiszolgálása a legkorszerőbb hálózati megoldásokkal (pl. online egészségügy, tanácsadások) nem lesz megoldható, nem valósítható meg eredményes és hatékony vidékfejlesztés, mert annak egyik kulcsa a megfelelı személyzettel mőködı, infokommunikációval támogatott többfunkciós helyi közösségszolgálat, a távmunka elterjesztésével kapcsolatos tervek nem teljesíthetık, mert nem vezethetı be a közhasznú távmunka, nem lesznek helyi távmunka-szervezık, az esélyegyenlıségi programok, szolgáltatások nem terjeszthetık ki a legkisebb, legrászorultabb településekre, közösségekre, ill. a források elsısorban a közvetítı szervezeteknél landolnak, s nem az elképzelt kedvezményezetteknél, a gazdaság- és társadalomfejlesztési programokban, pályázati lehetıségekbıl a legkisebb települések kimaradnak, vagy kiszolgáltatottakká válnak azokban, a területfejlesztési intézményrendszer reformja nem lesz teljes, mert a legkisebbekig nem fog elérni, az iskolai számítástechnikai program, képzési rendszer nem vihetı el a legkisebb iskolákba és közösségekbe, az iskolával nem rendelkezı kistelepülések gyerekeivel lakóhelyükön nem foglalkozik senki, a hálózati, tudásalapú gazdaság megvalósításából a kistelepülések kimaradnak, az e-gazdaság a piac egy jelentıs részére nem fog kiterjedni, erıforrások kihasználatlanul maradnak, elvesztett hasznok jelentkeznek, a nagy számban rendelkezésre álló helyi innovációk, jó megoldások továbbra sem kerülnek felszínre, az EU ezzel kapcsolatos, Leader programjában hátrányba kerülünk, a közösségi hozzáférési hálózatfejlesztési programok mindegyike megbukik, mert a hálózatra szánt közcélú szolgáltatásokat nem lesz kinek adni, kitıl számon kérni, nem lesznek személyes közvetítık,

29 a teleház mozgalom, vele az állami-civil partnerség is megbukik, mert lehetıségeik kihasználatlanok maradnak, s így fenntartásuk lehetetlen, ez egyben kérdıjelessé teszi az emagyarország pontok és hasonló állami kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságát is, mert a költségvetés nem fog tudni megszabadulni a költségeitıl. Külön fejezetben foglalom össze késıbb, hogy kinek miért fontos az IT-mentor közszolgálat létrehozása, megrajzolom a program érdekeltségi térképét. Miért érdemes IT-mentornak lenni? Egy új szakma iránt általában nagy az érdeklıdés, mert az elsık teremtik azt meg. Még nincsenek hagyományok, de vannak kevésbé körülhatárolt, nyitott és széles lehetıségek. Különösen igaz ez az ITmentorra (információs társadalmi mentor), a modern szociális munkásra, néptanítóra, forrásemberre, a személyes segítıre a legkülönbözıbb élethelyzetekben lévık számára, akik saját erıbıl nem képesek birtokba venni, kihasználni az információs társadalom, a számítógép és az Internet új lehetıségeit. Az új szakma, foglalkozás rendkívül sokszínő, a hétköznapi élet szinte minden területén szükség lehet az IT-mentorra: ügyet intézıknek, kezdı vállalkozóknak, agrárgazdáknak, pályaválasztás elıtt állóknak, munkanélkülieknek, idıseknek, fogyatékkal élıknek, betegeknek, s számos más élethelyzetben lévıknek van szükségük arra, hogy az IT-mentor bevezesse ıket a lehetıségek új birodalmába. A segítés sikerélménye azonnali, azoknak ajánlható az új szakma, akik szeretnek emberekkel foglalkozni. A rászorult emberek nemigen tudnak fizetni egy ilyen szolgáltatásért. De akkor vajon kinek érdeke foglalkoztatni az IT-mentorokat? Az információs társadalom egyik legfontosabb fejleménye, hogy mind több üzleti és közszolgáltatás a hálózatra költözik, ott lesz elérhetı, azon keresztül lesz megkapható, intézhetı, elszámolható. A digitális esélyteremtés a szolgáltatóknak legalább annyira fontos, mint az igénybe vevıknek. Az állam lesz az IT-mentorok egyik, talán legfontosabb megbízója. Csak az ı segítségével ügysegéd IT-mentor tud ügyet intézni, pl. adót bevallani, információkhoz, tanácsadáshoz, távmunkához, képzési lehetıségekhez, pályázatokhoz és támogatásokhoz, fontos intézményi kapcsolatokhoz jutni az emberek döntı többsége. A hálózatosodó üzleti szféra számára rendkívül fontos a még nem használók piaca: az elektronikus bank, biztosítás, kereskedelem, távfoglalkoztatás, üzleti tanácsadás, üzletvitel, távfelügyelet, média, szórakoztatás, stb. nem nélkülözheti azokat, akik felviszik a hálózatra a laikusokat. Jogos a kérdés, hogy a hálózati közvetítı munkán túl, milyen szakmai perspektívát kínál az IT-mentorság, hová lehet továbblépni, ha egyre kevesebb ember igényli majd a segítı szolgáltatást? Az IT-mentor egy szélesebb szakmakör a közösségi informatika frontembere, technikusa. A közösségi informatikus az információs társadalom mérnöke, aki elemzi, feltárja, hogy a kisközösségeknek milyen infokommunikációs szükségleteik és produktumaik vannak, azok hogyan elégíthetık ki, ill. miképpen használhatók, értékesíthetık, s megszervezi, mőködteti, fejleszti a helyi infokommunikációs szolgáltatásokat. Olyan dolgokkal foglalkozik, például, mint a közösségi hozzáférés, helyi Internet szolgáltatás, helyi tartalmak fejlesztése. Aki innen is tovább akar lépni, az a közösségfejlesztı modernizált szakmája felé mozdulhat el, helyi társadalomfejlesztıvé, közmenedzserré, a lokalitás fejlıdésének univerzális szakemberévé képezheti magát. Van tehát hosszú távú elımeneteli lehetıség. De van egy másik elırelépési irány, ha az IT-mentorok az általuk kiszolgált szakterületek hálózati ügyfélszolgálati tevékenységében pl. e- közigazgatás, e-üzlet, távmunka-, távoktatás-szervezés és kiszolgálás szakosodnak és szolgáltató intézmény-rendszereiben fejlıdnek tovább, helyezkednek el.

30 Hol tartunk most? A teleházakban nagyon sokan végeznek ilyen munkát szakmai képesítés nélkül, de meglehetısen nagy gyakorlattal. A Magyar Információs Társadalom Stratégia elıirányozta az IT-mentor közszolgálat létrehozását. Meglehetısen nagy az érdeklıdés a foglalkozás iránt, amit a témában megrendezett konferenciák, és a kapcsolódó Internetes szolgáltatások ( látogatottsága mutat. Az Országos Képzési Jegyzék elismerte az IT-mentor tevékenységet új szakmaként, Folyamatban van a képzések szervezése. A Lépj egyet elıre szakképzés-támogatási program prioritásként kezeli ezt a szakmát. Az informatikai üzleti szféra az EQUAL projekt keretében IT-mentor, az informatikai szektor, mint munkaadó feltárta az IT-mentorok üzleti foglalkoztatási lehetıségeit. Mit hoz a jövı? Szervezıdnek az IT-mentor tevékenység intézményesítését célzó ágazati hálózati szolgáltatási mintaprogramok, többek között a távmunka, foglalkoztatás, e-ügyintézés, szociális ellátás területén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban ez a folyamat 2007-tıl felerısödik. Szakértıi javaslatok szerint a közigazgatási reform szerves részeként, a kistelepülések hálózati kiszolgálásának megoldásaként kell megszervezni az IT-mentorok foglalkoztatását egy új, komplex közösségszolgálati közfeladat szerves részeként. Hasonlóképpen az üzleti szféra is javasolja az ÚMFT-hez készített Iparpolitikai Ajánlásban az IT-mentor hálózat megszervezését, aminek mőködtetésében, fejlesztésében messzemenıen érdekelt. Aki ott akar lenni az új szakma születésénél, be akar kapcsolódni az IT-mentor hálózatba, annak most elsısorban tájékozódnia kell és érdemes részt vennie a támogatott szakképzésben, amely most teljes összegő támogatást kínál. Az OKJ-s szakképzettség lehetıvé teszi majd az IT-mentori munkavégzést a közösségi hozzáférési helyeken, teleházakban, e-magyarország pontokon, könyvtárakban, a közösség számára kinyitandó iskolai számítógépes termekben. Összefoglalva az IT-mentor közszolgálat szükségességét, jelentıségét és aktualitását, mindezt a következı szerepekben ragadhatjuk meg: kisközösségi szerepének lényege a helyi információs társadalom fejlesztésének elısegítése, a közösségi információszükségletek kielégítésének (pl. közösségi oktatás) megszervezése, a helyi információtermelés (pl. helyi tartalmak fejlesztése) elısegítése, személyes segítı szerepe abban áll, hogy mindazokat a hátrányos helyzető embereket hozzájuttatja az információs társadalom modern eszközeinek és szolgáltatásainak felhasználási képességéhez, akik a szükséges kompetenciákat saját erıbıl nem lennének képesek megszerezni, helyi gazdasági szerepe egyfelıl az, hogy a szolgáltatás kisvállalkozásban is ellátható, így fejleszti a helyi vállalkozási kultúrát, de fontos helyi piacszervezı, -fejlesztı mőködése is, amennyiben az üzleti szektort is kiszolgálja közvetítı tevékenységével, hálózati gazdasági szerepében bekapcsolja a helyi gazdaságot, annak szereplıit a hálózati gazdaságba egyrészt, mint vásárlókat, szolgáltatás igénybe vevıket, másrészt pedig mint termelıket, szolgáltatókat, közszolgáltatási szerepének jelentısége az, hogy hozzájárul a közigazgatás, közszolgáltatások méretgazdaságossági problémájának megoldásához, segít abban, hogy az alternatív közszolgáltatások (pl. kistérségi mobil, hálózati megoldások) eljussanak az ügyfelekhez, az igénybe vevıkhöz, Mindezen szerepeket az érintettekkel személyes kapcsolatban, közvetlen, testreszabott segítség formájában valósítja meg az IT-mentor: a mentorálás folyamatos, személyes segítség a személyes példa, tapasztalat segítségével, akkor alkalmazza a társadalom ezt a megoldást, ha egyénileg kell valakivel foglalkozni, mindaddig, amíg az eredményt el nem éri,

31 akkor van erre szükség, amikor a megoldás a helyzettıl, személytıl függ, amikor az adott körülmények, és a szükséges kompetenciák együtthatása jelentıs módon határozza meg az eredmény elérhetıségét, a mentorálási helyzetben, az ember egymagában nem boldogul, annyira új ésvagy összetett a probléma és a megoldás, a helyes megoldás megtalálása, olyan nagy a képességbeli távolság a kiinduló és az elérendı helyzet között, az információs társadalomba illeszkedés ilyen helyzet, mert az újfajta társadalmi határok, küszöbök átlépése kulturális változás, gyorsított szocializációs feladat, a szocializáció és kompetencia-fejlesztés felpörgetéséhez ún. akciós tanulásra és példakövetésre van szükség. Legkésıbb 2010-ig a korszerő, széles sávú hálózat szinte mindenkihez eljut otthoni vagy közösségi hozzáférés révén. Az emberek életminıségét, életesélyeit ez akkor fogja javítani, ha a hátrányokkal küzdık idısek, segítséggel élık, munkanélküliek, szegények, kirekesztettek, egyedülállók, betegek is képesek lesznek használni a technikát, igénybe venni a hálózati szolgáltatásokat. Szakképzett ITmentorok feladata lesz, hogy megmutassák és betanítsák, hogyan lehet a hálón hivatali és pénzügyeket intézni, tájékozódni, tanulni, munkát találni, dolgozni, venni és eladni, vállalkozni, társakat és közösségeket találni, kapcsolatokat fenntartani, tanácsokat kapni, szórakozni, alkotni, társadalmi életet élni. A Képességet mindenkinek program az IT-mentor segítı közszolgálat intézményesítését, a tevékenység szakmásítását, képzési rendszerének létrehozását, többcélú és többszektorú foglalkoztatási rendszer kialakítását, az állami és piaci igénybevétel, közfeladat-átadás és -közvetítés koordinációs mechanizmusának megszervezését jelenti. A cél az, hogy minden közfeladatot vállaló közösségi hozzáférési helyen teleházban, emagyarország ponton, könyvtári és egyéb információs pontokon ITmentor dolgozhasson, ehhez állami és üzleti megbízásokból elfogadható jövedelemmel rendelkezzen. Az IT-mentor szakmakörben foglalkoztatandók száma Magyarországon nagyságrendileg megegyezik a lehetı legtágabban vett közösségi hozzáférési pontok számával. Minden olyan helyen, ahol szőkebb (pl. iskola, ügyfélszolgálatok) vagy tágabb (mővelıdési ház, teleház) közösségi színtéren, különösen a megfelelı módon szabványosított közösségi hozzáférési helyeken, laikusok, hátrányos helyzető emberek találkoznak a korszerő infokommunikációs technológiák eszközeivel és szolgáltatásaival, szükség lehet rájuk. A szakmában hosszabb távon foglalkoztatható IT-mentorok száma nagyságrendileg maximum fıre tehetı. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felnıtt lakosság fele igényel kisebb-nagyobb mértékben ilyen segítséget egy IT-mentor hozzávetılegesen, középarányosan és ideális esetben, mintegy 300 fıt szolgál ki folyamatosan. A szükséges minimális létszám a kistelepülési és egyéb hátrányos helyzető kisközösségi igények kielégítésére, mintegy 5000 fıre tehetı. Ezt a konkrét célt tőzheti ki maga elé az IT-mentor közszolgáltatás-fejlesztés alapprogramja.

32 3. Miben áll az IT-mentorálás? Az IT-mentorálás lényege A mentorálás maga nem új módszer, a társadalmi, közösségi szocializációt elısegítı technika, amelyet az emberiség a kezdetektıl fogva ismer, korábbról, mint az intézményes oktatást. Az élethelyzetek viszonylag gyors, kényszerő vagy választott változása (pl. felnıtté válás, új munkakultúra, társadalmi szerep elsajátítása) hívja életre. A nevelés egy sajátos, a személyes példa erejével ható, résztechnikájáról van szó, az oktatás, betanítás, beilleszkedés és problémamegoldás segítésének, a lelki és technikai támogatás sajátos kombinációja. A hozzá nagyon közel álló, de szőkebb tevékenységi területre összpontosító segítı szerepek például az edzı (tréner), a pártfogó (pl. börtönbıl szabadultak visszasegítése a társadalomba), vagy a coach (vezetıi, munkahelyi pártfogó, tevékenysége a coaching, ejtsd: kócsing). Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja be az IT-mentor tevékenységének legalapvetıbb összefüggéseit. Az IT-mentor tevékenysége Személyes problémák, igények Megoldást jelentı eszközök szolgáltatások Meggyızı, személyes példák Az elsajátítást segítı eszközök, szolgáltatások Az IT-mentorálás egy új szakma, foglalkozás. Felületes szemlélı azt hiheti, hogy az információs társadalom egy átmeneti problémájáról, szükségletérıl van szó, mert amikor már mindenkinek lesz hozzáférése a számítógéphez és a hálózathoz, ha már mindenki az iskolából hozza magával az infokommunikációs kompetenciákat, akkor ilyen közvetítı segítségre már nem lesz szükség. Ez nem így van. A mai 30 évesnél idısebb generációk még nem az Internettel együtt szocializálódtak, így még több évtizeden keresztül lesznek olyanok, akiknek felnıttként szükségük lehet erre a segítségre. Ez az idı év - azért elég ahhoz, hogy egy szakmát a megoldás szolgálatába állítsunk.

33 De még ennél is többrıl van szó, mert az infokonmmunikációs és kapcsolódó technológiák, valamint szolgáltatások fejlıdése olyan ütemben gyorsul, s változnak meg legközvetlenebb életfeltételeink, hogy nagy valószínőséggel a jövıben folyamatosan kell majd tanulnunk, alkalmazkodnunk a változó körülményekhez. A képlet nagyjából - várhatóan - az lesz, hogy adott élethelyzetben mindig valamilyen új lehetıséggel, megoldással fogunk találkozni, s nemigen lesz idınk azt elızetesen megismerni, elsajátítani, begyakorolni. Ilyen területek például már láthatók a horizonton az oktatásban (pl. digitális, interaktív televízió), tehetséggondozásban (a tehetséget kutató alkalmazások), egészségügyben (távegészségügy), munkavégzésben (távmunka-rendszerek), kereskedelemben (távvásárlás, elektronikus piacok), közösségi életben (virtuális közösségek), alkotásban (számítógépes, virtuális mővészet), szórakozásban (elektronikus könyvek, virtuális valóságok), közéletben (e-demokrácia fórumai, lehetıségei). Alighanem kevés a fantáziánk ahhoz, hogy elırelássuk, akár a év múlva megjelenı alkalmazásokat. Egyes segítı szakmák és szolgáltatások szerepeinek erıssége* Közvetítı Tanácsadó Betanító Segítı Tanító Nevelı Mentor Átfogó 24 kompetencia fejlesztés (+) + (+) + Ismeretátadás (részkompetencia) (+) + + (+) + (+) + Konkrét helyzetmegoldás, akciós jelleg (+) (+) (+) + (+) + + Személyesség (+) + (+) + (+) + + Példaadás, a személyiség mint erıforrás (+) + + Részvétel a megoldásban (+) - (+) + Szocializációt erısítı (+) + + Erısség *Jelmagyarázat: + erıs szerep 2 pont, (+) gyenge szerep 1 pont, - hiányzó szerep 0 pont Az információs társadalom «erıltetett fejlıdése» által kikényszerített specifikus tárgyú mentorálás a fenti ábra logikája szerint helyezhetı el a segítı szakmák rendszerében. A táblázat jól szemlélteti, hogy a mentor tevékenysége rokon más segítı, oktató szakmákkal, néhány tekintetben azonban sajátos. Valamennyi képzı, segítı szolgáltatás közül a mentorálás a legösszetettebb és legerısebb adott élethelyzetre való infokommunikációs felkészítés szempontjából, amihez természetszerőleg az egyéb segítı szolgáltatásokkal való kapcsolata, szükség szerinti együttmőködése is hozzásegíti. Látható a táblázatból, hogy segítı szolgálatok típusainak erısségi skáláján a leggyengébbek a közvetítı, ill. a tanácsadó és a legerısebbek a nevelı és a mentor. Az IT-mentor új minıség, sajátos eljárást, segítési technológiát alkalmazó szolgáltatási rendszer megjelölése, melynek egyediségét és újszerőségét tömören, a lényeget kiemelve a következık adják: az IT-mentor és a szolgáltatást igénybevevı együttmőködése egyszerre eredményezi a problémás élethelyzet megoldását és az utóbbinak az információs társadalomba történı bevonását, az élethelyzet-orientáltság, annak társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokba ágyazottsága, az élethelyzet megoldásához az információs társadalomban alkalmazott hálózati, infokommunikációs eszközök és szolgáltatások rendelése, 24 Az átfogó esetünkben jelleg azt jelenti, hogy sajátos kultúraalkotó kompetenciák rendszerérıl van szó. Az infokommunikációs technológiai kultúrán túl, az információs társadalmi jelleg az emberek közötti viszonyok új kultúráját is hozza (pl. virtuális közösségek és kapcsolatok az élet legkülönbözıbb területein).

34 sikeres példák a mentor saját és mások tapasztalatainak bemutatása hasonló élethelyzetek hálózati szolgáltatásokkal és infokommunikációs technológiákkal történı megoldására, az IT-mentor szolgáltatásban az infokommunikációs technológiák felhasználása (e-mentorálás), az IT-mentorok hálózati kapcsolata, tapasztalataik megoldása cseréje, az IT-mentorálást támogató sajátos webes eszközök (támogató rendszer, távoktatási rendszer, közösségi rendszer). Az IT-mentor (angol megfelelıje IS-mentor) az információs társadalom mentor rövidítése. Az, hogy az információs technológiát is IT-ként rövidítik, gazdagítja a kifejezés tartalmát, nem idegen az alapértelmezéstıl. Ugyanakkor, a névhasználat során hangsúlyozni kell, hogy bár kétségtelenül fontos szerepet játszik az infokommunikációs technológia az információs társadalom mőködésében, azonban nem egyszerősíthetı az eszközök és szolgáltatások használatára. Az IT-mentor szolgálat koncepciója Az IT-mentor szolgálat a digitális esélyegyenlıség megteremtésének személyi szolgáltatási szakmai és intézményi rendszere, az esélyegyenlıség infrastrukturális, a társadalmi integráció, bevonás (inclusion) garanciális eleme az információs társadalomban, amely az emberi és közösségi szükségletek kielégítésének infokommunikációs akadályait személyre szabottan hivatott elhárítani. Az IT-mentor szolgálat koncepciója többrétő: Mint tevékenység adott élethelyzetben, személyre szóló segítségnyújtást, betanítást, hálózati szolgáltatás közvetítést jelent bármely szakterületen, probléma megoldása, szükséglet kielégítése érdekében. Meghatározó a tevékenységben az infokommunikációs technikai eszközök és szolgáltatások használata. A tevékenységet közvetlenül és elsıdlegesen közösségi hozzáférési helyeken, másodlagosan otthonokban (idısek, mozgáskorlátozottak látogatása), speciális intézményekben, munkahelyeken (mentorálás), közvetett módon, pedig a hálózaton lehet végezni (e-mentorálás). Mint szakma, egy merıben új, alapvetıen szociális segítı foglalkozás, amely speciális képzést, gyakorlatot és képességeket, képesítést (lásd alább) igényel. Lényege a személyes élethelyzet, probléma, szükséglet és a megoldás felismerésének, alkalmazásának kompetenciája (ismeret, képesség, jártasság, készség). 25 Feltételezi megfelelı szakmai sztenderdek és minıségbiztosítási, valamint monitoring rendszer mőködését. (A szakmai profilt részletesebben lásd alább). Mint szolgáltatás, azon, általában tartósabb, komplex és bizalmi, személyes szolgáltatóigénybevevı kapcsolatot feltételezı szolgálatok közé tartozik (pl. ügyvéd, háziorvos, védını), amelyben a konkrét, elemi szolgáltatásokon (tájékoztatás, tanácsadás, közvetítés, betanítás, stb.) túl, az adott területre vonatkozó általános gondoskodás (az elırehaladás, fejlıdés, a megoldás sikerességének követése) is elvárás a szolgáltatóval szemben. Így a tevékenység a szociális személyi szolgáltatások körébe sorolható. Mint intézmény, multifunkciós és szektorközi, a köz-, üzleti- és civilszféra metszésében helyezhetı el. Jelentıs mértékben közfunkció, mert a segítségre szorulók saját erejükbıl nem képesek a hozzáférés feltételeinek megteremtésére. A versenyszféra számára az informatikai és hálózati felhasználók más módon, közvetlenül elérhetetlen, potenciális piacot jelentenek. A civil szféra kontrollja és kiszolgálása azért kulcsfontosságú az új intézményben, mert helyi társadalmi erıforrások mozgósítása, felhasználásának ellenırzése is szükséges a többcélú intézmény kiegyensúlyozott, minden valós igény kielégítı, helyi mőködtetéséhez. 25 A mentorálás, mint bevezetés, tapasztalatok személyes átadása kezdı kollégának ismert fogalom, azonban szakmaként való felfogása, mőködés nem ismert gyakorlat.

35 Mint vállalkozás is értelmezhetı az IT-mentor szolgálat, megfelelı körülmények között. Megfelelı feladat-ellátási garanciák mellett megteremthetı az IT-mentor személyes érdekeltsége, hogy a kínálkozó lehetıségeket a lehetı leghatékonyabban, a leggazdaságosabban használja ki, saját képességeibe, a munkához szükséges eszközökbe befektessen, azok kihasználását maximalizálja, a szolgáltatások nyújtásában eredményérdekeltsége legyen. Mint foglalkoztatási mód a távmunka körébe tartozik. Az IT-mentor különbözı szakterületek, intézmények, szervezetek távmunkása lehet, amennyiben számukra a közösségi hozzáférési helyeken, vagy mozgásban mobil eszközökkel közvetítı szolgáltatásokat és egyéb feladatokat (pl. információszolgáltatás) teljesíthet, összekapcsolva a megbízót annak klienseivel. Mint hálózat, azt jelenti, hogy az IT-mentorok nem elszigetelten tevékenyednek, hanem tapasztalataik felhalmozódnak, összegzıdnek, egymást között áramlanak. Megfelelı partnerekkel, háttérszolgáltatókkal, támogató központokkal együtt tudják csak megoldani feladataikat. A hálózat ezért egyszerre személyi, technológiai, intézményi és szolgáltatási. Ez utóbbi lényege, hogy a hálózat különbözı pontjain, az IT-mentorok tevékenységében ugyanaz a szolgáltatás jelenik meg, várható el. Mint technológiai rendszer, az IT-mentorálási tevékenységhez kapcsolódhat egy rugalmasan telepíthetı, Interneten menedzselhetı wi-fi alapú technológiai rendszer, amely lehetıvé teszi, hogy közösségi helyeken, ill. tereken az IT-mentor segítségével, felügyelete alatt széles körben, olcsón tudjanak az emberek kapcsolódni az Internethez. A vidékfejlesztés eszköze, amennyiben az IT-mentor képes az intézményhiányos kistelepüléseken, kisközösségekben, azok közösségi hozzáférési helyein, multifunkciós szolgáltatási terein hálózati közfeladatok ellátására, ill. egyes közszolgáltatások közvetlen ellátására, így bizonyos intézmények végponti kirendeltségi feladatainak ellátására több területen (lásd alább) együttmőködve, egymást kiegészítve más helyi szolgálatokkal (pl. falugondnok, falugazdász, térségmenedzser). Az IT-mentor szakmai profilját tekintve arra képes, hogy felismerje adott személy sajátos élethelyzetét, meg tudja állapítani, hogy annak kialakulásában milyen tényezık (objektív, szubjektív) a meghatározóak. Ennek függvényében képes feltárni, hogy milyen eszközökre, szolgáltatásokra, lehet szüksége a problematikus élethelyzet kezeléséhez. A hálózati lehetıségek megfelelı ismereteivel, használatának képességével rendelkezve tudja azokat közvetíteni, képes használatukat megtanítani. Ha nem ismer még megoldást, szolgáltatást adott helyzetre, akkor képes azt hatékonyan megkeresni, értelmezni. Tevékenysége minden szakterületre kiterjed az igény és lehetıségek egybevetésének erejéig. Mélyebb szakmai ismeretek, tanácsadó közremőködésének szükségessége esetén azt hálózaton képes megtalálni, igénybe venni. A fontosabb szakterületeken speciális képzést kell kapnia, sajátos kompetenciákkal kell rendelkeznie a lehetıségek áttekintése (funkciók, szolgáltatások, intézmények, jogviszonyok), követésének képessége érdekében, például: elektronikus ügyintézés, oktatás, felnıttképzés, gyermekek Internetezése, segítséggel élık kiszolgálása, egészségmegırzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, az agrárium kiszolgálása, távmunka-szervezés, kisebbségek segítése,

36 közösségi, önkéntes munka, civil társadalom, elektronikus kereskedelem, üzletvitel, projekt és pályázat, vállalkozássegítés, informatika, technológia, közösségi hozzáférés üzemeltetés. Ezen felül, mint komplex szakismeret, az IT-mentornak tudnia kell, hogy az Internet mi mindenben képes segíteni, milyenfajta szolgáltatásokat tud nyújtani, mely tevékenységeket támogatja és milyen módon, azaz mire jó az Internet. Ahhoz, hogy a mentorált élethelyzetét, problémáját, szükségleteit fel tudja ismerni, a következı területeken kell megfelelı általános kompetenciákkal rendelkeznie: táradalom helyi közösség szociális helyzet információs társadalom információs technológia hálózati szolgáltatások mentorálás (pszichológia, etika) kommunikáció önismeret Az IT-mentor szolgálat, tevékenység munkaeszközei, kiszolgálási, támogatási feltételei biztosítják a hatékony segítés lehetıségét a személyközi, közvetlen és a hálózati, közvetett kapcsolatokban. Ezek a következık: webfelület 26 az IT-mentorok, tanítványok, szolgáltatók és más partnerek közötti kommunikációhoz, tájékoztatáshoz, a webfelületen keresztül elérhetı információforrások, közvetíthetı szolgáltatások, mentorálási tapasztalatok, ezek folyamatosan bıvíthetı adatbázisai, a mentori munkát segítı egyéb szoftverfunkciók (pl. diagnosztikai rendszer, a mentor-tanítvány kapcsolatok adminisztrációjának támogatása), alkalmassági szőrési rendszer a szükséges ill. akadályozó személyiségjegyek vizsgálatához, képzési és továbbképzési rendszer a belépı mentorok képesítése, képességeinek megfelelı szinten tartása érdekében, IT-mentorálási kézikönyv, amely tartalmazza a szakmai tevékenység alapvetı szabályait, ismereteit és a munkavégzéshez szükséges információk forrásait, minıségbiztosítási és monitoring rendszer, a szolgálat színvonalának megfelelı szinten tartása érdekében, 26 Például a és további alkalmazásai töltenek be ilyen funkciót.

37 foglalkoztató szervezet(ek) az IT-mentor hálózat fenntartása, egyenletes terhelése, szerzıdéses, ill. munkajogi és pénzügyi kereteinek biztosítása érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás távmunka jellegére, kiszolgáló szervezet a mőködés folyamatosságának fenntartása, statisztikai megfigyelése és értékelése, fejlesztése érdekében, hálózati kiszolgáló központ a tevékenységek, szolgáltatások elszámolásához, a hozzáférés kiszélesítését segítı technológiai megoldások, eszközök és szolgáltatások (pl. wi-fi pont), jogi felhatalmazások, szerzıdések egyes mentortevékenységek végzéséhez és az azokhoz szükséges speciális források eléréséhez, eszközök igénybevételéhez (pl. az ügysegédlethez megfelelı adatbázisok használata), az IT-mentorok érdekvédelmi szervezete, IT-mentor Partnerség, a szolgálat felhasználói szervezetei együttmőködésének összehangolása, egységes fellépése érdekében. Az IT-mentorok foglalkoztatása mindhárom szektor köz-, üzleti és civil által lehetséges, sıt ezek kombinálása kívánatos a kistelepüléseken. Megoldása különbözı formákban történhet, amelyeket az ITmentor Partnerség keretében kell összehangolni: intézményen belüli munkaviszony normatív támogatás, közfeladat ellátási szerzıdés eseti programtámogatás vállalkozási szerzıdéses megbízás önkéntes munka Függetlenül a foglalkoztatás formájától, az IT-mentor munkakör betöltését szükség szerint jogszabályban elıírva képesítési elıíráshoz kell kötni. Az alapképesítésnek az általános IT-mentori kompetenciákra kell épülnie, míg az egyes szakterületek IT-mentori kiszolgálásához szakmentori képesítések szükségesek. A szakmentori képesítések közül egyesek kötelezı jellegőek, kell, legyenek, mert mindenhol, általánosan szükségesek, mások, pedig választhatóak. Egyes IT-mentori megbízásokat az általános képesítésen túl szakmentori képesítési feltételhez is lehet kötni. A szakma fejlesztése Mitıl szakma egy tevékenység? Vajon szakma lesz-e attól például a közigazgatási közönségszolgálat, az IT-mentorálás, teleház vezetés, közösségi informatika mővelése, hogy azt mondjuk, legyen ez egy szakma, vagy a szándékokon, adott célok érdekében végzett tevékenységen túl ehhez még valami más is kell? Társadalmilag elfogadott, elismert, sajátos módszereket, eljárásokat, technikákat alkalmazó tevékenység, amely az egyes emberek, közösségek számára hasznos teljesítményt termékek, szolgáltatások nyújt, értéket állít elı. Speciális tudás, tapasztalat, kompetenciák szükségesek a tevékenység gyakorlásához, ezek feltárása, felhalmozása, fejlesztése meg van szervezve, folyamatosan megtörténik.

38 Az ilyen tevékenységet foglalkozásként, hivatásként gyakorló, mővelı emberek csoportja, közössége és a munkájukat segítı intézmények, szolgáltatások pl. érdekvédelem, oktatás, tájékoztatás, tanácsadás, marketing sora. A tevékenység szükséges mértékő jogi szabályozása garantálja, hogy a tevékenységet a társadalom számára elfogadható, biztonságos, kiszámítható körülmények között gyakorolják. Államilag elismert, képesítéshez kötött szakma az, amelynek szakképesítése az Országos Képzési jegyzékben (OKJ) szerepel, az itt szereplı szakmai képzéseket az állam támogathatja, s jogszabályban meghatározza annak szakmai tartalmát, vizsgakövetelményeit. A szakmák rendszerében akkor nyer hivatalos elismerést egy tevékenység, ha annak ellátását jogszabályok megfelelı képesítés megszerzéséhez, egyéb feltételeket tartalmazó elıírásokhoz kötik, s megjelennek, intézményesednek a megfelelı foglalkozások az üzleti, civil és közszolgáltatásokban. Statisztikai számbavétel szerint, szakma az, amit a FEOR (foglalkozások egységes osztályozási rendszere tartalmaz), az itt felsorolt tevékenység-, ill. munkakörök szerint lehet a foglalkozásokat hivatalosan besorolni statisztikai szempontból. Intézményes képzési rendszer biztosítja a szakmai tudás felhalmozódását, átadását, átörökítését, iskolarendszerő, vagy iskolán kívüli (tanfolyami) rendszerben folyik a szakma gyakorlóinak felkészítése, továbbképzése. A szakma sajátos kultúrája küldetés, értékek, normák, szokások, viselkedésmódok, munkamódszerek, példaképek, szimbólumok, külsıségek alakul ki, amely megalapozza annak etikáját és önbecsülését. A szakmafejlesztés szempontjából fontos kérdés, hogy egy foglalkozás, hivatás mitıl válik szakmává, mi kölcsönzi ezeknek a szakma jelleget. Az alábbi ábrában összefoglalom, hogy mitıl válik egy tevékenység szakmává. Ha ezeket az ismérveket mérlegeljük az IT-mentorálás esetében, akkor a következı képet kapjuk: A tevékenység iránti társadalmi szükséglet és elismertség adott, a teleházakban, egyéb közösségi hozzáférési helyeken egyértelmően jelen van. A mentorálási szolgáltatás számos helyen, kisközösségi szinten intézményesített (lásd alkalmazási rendszerét az alábbi táblázatban), legfontosabb szakmaspecifikus eljárása az egyes élethelyzetek informatikai modellezése. Mire jó az Internet - webszolgáltatás alkalmazási rendszere * szeptember 7.-i állapot 1. Mire jó az Internet 2. Ügysegéd, e-ügyintézés 3. Projekt és pályázat 4. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés 5. Vállalkozás-segítés 6. e-üzlet, e-kereskedelem 7. Távmunka-szervezés 8. Informatika, technológia 9. Felnıttképzés, távoktatás Roma kisebbség

39 11. Egészségmegırzés Segítséggel élni Gyerekvilág Civil szolgálat Agrárvilág Ifjúság Közösségi hozzáférés menedzsment Menedzsment mentor IT-Mentor Egyesület Kutatás, tartalomfejlesztés Szabad hozzáférés Személyes IT-mentor alkalmazások IT-mentor - angol nyelvő verzió IT-mentor - orosz nyelvő verzió* IT-mentor - spanyol nyelvő verzió* IT-mentor - szlovák nyelvő verzió* IT-mentor - szerb nyelvő verzió* IT-mentor - horvát nyelvő verzió* * A csillaggal megjelölt alkalmazások rendelkezésre állnak, de még nincsenek feltöltve megfelelı mennyiségő tartalommal A jelen kiadvány, a folyamatban lévı IT-mentor képzésfejlesztések, valamint az EQUAL program gyakorlata egyértelmően bizonyítják, hogy az IT-mentorálás speciális tudást, készségeket (kompetenciákat) feltételez, ami alapul szolgálta az új szakma állami elismeréséhez (lásd alább). A tudásbázis tudatos építése évekkel ezelıtt megkezdıdött és a szakmafejlesztéssel szinkronban halad. A tevékenységet végzık közössége folyamatosan növekszik decemberi közgyőlésük után márciusában bejegyezték az IT-mentor Egyesületet és dolgoznak azon, hogy a szakmaközösség számára a fejlıdéshez szükséges szolgáltatások kialakuljanak. 27 A tevékenység jogi szabályozása - amint azt a kiadvány számos helyen konkrét feladatok megjelölésével bemutatja - szükséges és meg is kezdıdött. Egyrészt a szakma állami elismerésével (lásd alább), másrészt az új foglalkozás egyes elemeinek jogszabályban való megjelenésével (ügysegédlet). Érlelıdik a közösségi hozzáférés és az IT-mentorálás közfeladattá nyilvánítása, amely felgyorsíthatja a jogi háttér további megerısítését. Jogilag a szakma az új Országos Képzési Jegyzékben jogszabály által állami elismerést nyert, az új OKJ tartalmazza a szakma leírását (OKJ szám: részletesebben lásd az alábbi ábrában), azonban - e sorok írásakor - az illetékes minisztérium még nem adta ki az egyébként kidolgozott ún. SZVK-t, azaz a szakmai- és vizsgakövetelményeket. Egyelıre jogszabályok nem intézményesítettek még olyan segítı szakmai tevékenységeket, amelyekhez az OKJ által nevesített képesítés alkalmazási feltétel lenne, bár több szakterület - pl. agrár-szaktanácsadás, digitális esélyteremtés, ügysegédlet, foglalkoztatás, felnıttképzés, egyes üzleti szolgáltatási területek - már épít, ill. számít az IT-mentorok közremőködésére szolgáltatásaik ellátásában. Az SZVK kiadása azonban feltétele ilyen elıírások megjelenésének. 27 Honlapok sora támogatja már a szakma kifejlıdését és mővelését: IT-mentorok fóruma: 28 Részletek a képesítésrıl: p=40&complexbtn=1

40 A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) egyelıre ezt az új szakmát, ill. szakmacsoportot nem ismeri. A GKM aktuális tervezete szerint a besorolása 3138 vagy 3139 lesz a számítástechnikai foglalkozások részeként. A FEOR-ba történı beillesztése feltehetıen az OKJ SZVK-k kiadásával párhuzamosan történik. 29 Az intézményes képzési rendszer kialakítása késésben van a szükséglethez képest. Ez zavarok forrása, mert bizonytalanságot visz az új szakma értelmezésébe, s teret ad olyan csak részmegoldásokat nyújtó pótszereknek (pl. ilyen például az e-tanácsadó képzés 30 ), amelyek a megoldás illúzióját keltik és rongálják az új szakma presztízsét. 29 A FEOR adatbázis: 30 A témával kapcsolatos vitákról lásd: A GKM legutóbbi emagyarország pontok pályázata az etanácsadó szolgáltatást teszi kötelezıvé a hálózatba kapcsolódás feltételeként:

41 Az IT-mentor szakma az Országos Képzési Jegyékben és a szakmák tágabb rendszerében * A kompetencia alapú képzés rendszere Az IT-mentor kompetencia rendszerét (ismeretek és készségek) az OKJ szakmai és vizsgakövetelményei, az erre épülı tananyagok rendszere tartalmazza. Ezek lényege a moduláris felépítés. Az alapkurzus a következı feladatokra készít fel 31 : Az IT-mentor felismeri és modellezi a problémás élethelyzeteket. Feltárja a kielégítetlen szükségleteket, a kielégítés akadályait. Megállapítja a helyzet kialakulásának objektív és szubjektív okait. Meghatározza a helyzet megoldásához szükséges kompetenciákat. Meghatározza a segítséget kérık hiányzó kompetenciáit. Kidolgozza a segítés tervét. Kommunikál a tanítvánnyal, fenntartja a kapcsolatot. Mentorszerzıdést köt. Adminisztrálja a mentorálási folyamatot. Értékeli a mentorálás eredményét. Meghatározza az általános eszközöket és szolgáltatásokat. Meghatározza a szakterület-specifikus eszközöket és szolgáltatásokat. Megállapítja a szükséges eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állását. Felhasználja az IT mentor támogató rendszereket. Felhasználja az Internet keresı rendszereit. Megismeri önmagát, saját képességeit. Szembesíti képességeit az IT mentorral szemben támasztott követelményekkel. Folyamatosan fejleszti saját személyiségét, képességeit az IT mentorral szemben támasztott követelményeknek megfelelıen. Új szakmai ismereteit rögzíti az IT mentor támogató rendszerekben. Tapasztalatait megosztja az IT mentorok közösségében. Közremőködik az IT mentor támogató szolgáltatások fejlesztésében. Saját IT mentor kézikönyvet készít. Az OKJ lehetıvé teszi, hogy az alapkurzus mellett a legkülönbözıbb szakterületek IT-mentori kiszolgálásához szakmodulokkal adjon megfelelı képesítést, amelyek egységes felépítését az alábbiak szerint adja meg: Meghatározza a szakterület célcsoportjait, helyzetét, sajátosságait. Elemzi a szakterület specifikus élethelyzeteit, problémáit. Elemzi és értékeli a speciális célcsoportok szükségleteit és kielégítésük módját. Alkalmazza a szakterület jogi eszközeit a speciális élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a szakterület-specifikus megoldásokat, módszereket az élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a célcsoport élethelyzeteinek megoldását kínáló hálózati szolgáltatásokat. Elısegíti a célcsoport helyzetének javítását az információs társadalomban, a digitális esélyegyenlıség megteremtésében. Az EQUAL IT-mentor - az informatikai szektor, mint munkaadó program feltárta és kidolgozta az ITmentor kiegészítı szolgáltatási kompetenciáit, speciális képzési tartalmait (lásd külön fejezetrészben: 7. IT-mentorálás az üzleti szféra számára, A képzési rendszer) Az új, IT-kommunikációs szolgáltató, ezen belül a közösségi hozzáférés üzemeltetı, az IT-mentor, valamint az oktatási kommunikációs szolgáltató a számítástechnikai szakmák között szerepel az új OKJben. Kétségtelen a foglalkozás infokommunikációs technológiai kötödése, azonban a tevékenység nem kifejezetten számítástechnikai tartalmú. Az IT-mentor és a kapcsolódó új szakmák beágyazódnak egy tágabb szakmacsoportba, amelynek fókuszában a helyi viszonyok, a lokalitás komplex szerktorközi fejlesztése, mőködése, kiszolgálása áll. A lokalitás szakemberek közösségi menedzser (közmenedzser), közösségi informatikus, közösségi hozzáférés üzemeltetı, IT-mentor, közösségi oktatási szolgáltató képzése idıvel - remélhetıen minél hamarabb, differenciált módon - felsı, egyetemi szintre emelkedhet. Az e területen dolgozó, magasan kvalifikált szakemberek terepi, lokalitásbeli mőködését áthatja az infokommunikációs eszközök és alkalmazások intenzív használata. 31 Forrás: p=40&complexbtn=1

42 A szakmakultúra a már létrejött szakmai közösség (lásd fentebb) tudatos szakmaépítı munkájának, valamint a tevékenység intézményesített ellátásából fakadó tapasztalatok felhalmozásának, a legjobb gyakorlat kialakulásának és elterjesztésének eredménye lesz. Egyre többen foglalkoznak vele, az építkezés folyik, de beindultak - sajnos - ellentétes folyamatok is, mert az új szakma megjelenése természetes módon érdekeket sért. Részint azért, mert különbözı szakmai irányokból tartanának igényt az új lehetıségekre (közfeladatokra, üzletre), részint pedig azért, mert egyes meglévı, IT-mentor közeli szakmák saját pozícióikat féltik, ill. önmagukat szeretnék erısíteni és nem a konkurenciával versenyezni. Ezeket a küzdelmeket az érdekeltek egyelıre, nagyobb részt a szakmakultúra dimenziójában vívják. Ki az IT-mentor? Megoldást segítı Általános szolgálat Közvetítı, eligazító Közszolgáltató Ügysegéd Tutor, betanító Szolgáltatás bróker Projekt asszisztens IT alkalmazó Front-office Ki nem az? Megoldást szolgáltató Szakszolgálat Kiszolgáló, szaktanácsadó Közalkalmazott Ügyintézı Oktató, pedagógus Eladó, értékesítı, ügynök Projektgazda Informatikus Back-office A szakma fejlıdését tekintve különösen fontos idıszakban vagyunk tehát, mert e sokak számára fontos új területet számos segítı és gátló körülmény formálhatja, elırelendítheti és akadályozhatja. Ahhoz, hogy helyesen ragadjuk meg a természetét, ne engedjünk a lényegtıl eltérítı csábításoknak tekintsük át, hogyan történik a mentorálás, miképpen zajlik a segítés folyamata. Ragadjuk meg az egyes tevékenységeit, hogy képet alkothassunk, mi történik az egyes mentorálási szituációkban.

43 Az IT-mentorálás folyamata 32 A mentorálás folyamatának lépéseit hat alcsoportba soroltuk. A folyamat a Deming által javasolt PDCA ciklus, más néven Deming kör, alapján épül fel. Az elsı csoport tevékenységei a megalapozást szolgálják, a másodiké az adott személy mentorálásának (mentorálási projektjének) megtervezését, a harmadiké a végrehajtást, a negyediké az adott személy mentorálási folyamatának ellenırzését, az ötödiké az értékelés alapján a konkrét folyamatba való beavatkozást korrekciót, a hatodiké az általánosítható tapasztalatok értékelését, a hetediké pedig, az általánosítható tapasztalatok alapján a rendszer korrekcióját, a tapasztalatok rendszerbe építését szolgálja. Elıkészítés, alapozás (Plan) A mentorálási projekt megtervezése (Plan) Végrehajtás (Do) A folyamat ellenırzése, értékelése (Check) Beavatkozás (Act) A rendszer értékelése (Check) Tapasztalatok rendszerbe építése (Act) jelentkezés a mentornál, kapcsolatfelvétel, elérhetıség elsı konzultáció, a kapcsolat lélektani megalapozása, felépítése az élethelyzet, a személy (adottságok, képességek, igények), a feszültség, probléma többoldalú elemzése (diagnosztika) döntés a közös munkáról (a tényleges folyamat beindításáról) a cél meghatározása megegyezés az együttmőködésrıl, annak feltételeirıl (mentorszerzıdés megkötése) a lehetıségek feltárása, mérlegelése, a megoldások keresése, kiválasztása, kreatív megtalálása az önállóság megtartásával, a kreativitás ösztönzésének technikái kockázatok, veszélyforrások elemzése és a kockázatok csökkentése testreszabás (az általános megoldások konkrét élethelyzetben való realitásának mérlegelése) cselekvési terv kidolgozása (személyes kompetencia fejlesztési program közös kidolgozása, a szerzıdés kiegészítése) a terv megvalósítása, a megvalósítás segítése, a megoldások alkalmazása (motiválás, az emberi motiváció, késztetés ismerete és képessége segítés, képessé tétel, meggyızés, rávezetés, ráébresztés, segítık igénybevétele, csapatmunka, bátorítás, a megoldások lehetıségének személyes hitelesítése, mediáció) a mentorálási folyamat fenntartása (e-mentorálás, telefonos tanácsadás, levelezés, személyes megbeszélések, tanácsadás, bizalomerısítés, együttmőködés fenntartása, bizalmi kapcsolat, érdekképviselet, fellépés a tanítvány érdekében, példamutatás, elkötelezettség, mentor személyes kötelék, barát-tanító szerep, felelısségvállalás) az adott folyamat eredményességének kontrollja (értékelés, befejezés vagy folytatás), továbblépés lezárás, utógondozás, új folyamat kezdeményezése a folyamat általánosítható tapasztalatainak feldolgozása és értékelése esetleírás, feldolgozás, az általánosítható tapasztalatok közkinccsé tétele 32 Ez és a következı ábra, Gáspár Mátyás és Göndör András közös munkája

44 Az egyes PDCA tevékenységek általános összefüggése A mentorálás PDCA ciklusai Elıkészítés, alapozás (PLAN) A mentorálási projekt megtervezése (PLAN) Tapasztalatok rendszerbe építése (ACT) Beavatkozás (ACT) A folyamat ellenırzése, értékelése (CHECK) Végrehajtás (DO) A rendszer értékelése (CHECK) A mentorálás folyamata - amint látjuk - egy együttmőködésen alapuló, közösen megtervezett és végrehajtott projektként értelmezhetı. Érdekessége a kétkörös visszacsatolás, amelynek elsı, kisebb körében a személyes segítés, második körében pedig, az IT-mentor, ill. a mentor szakma tanulási folyamata zajlik. A folyamat tevékenységei jól mutatják a korábbi táblázatban értékelt segítı szakmáktól való tartalmi eltéréseket. Különösen fontos a mentoralásban az alkalmazott eszköztár sokoldalúsága és a segítés folyamatának rendkívül rugalmas igazítása a mentorált helyzetéhez, adottságaihoz és a körülményekhez. Minden más segítı szakma esetében a körülményeket vagy sajátos módon alakítják ki (pl. speciális intézmény keretei), vagy adottnak veszik. A mentor számára a segítı vagy gátló körülmények, azok esetleges megváltoztathatósága szintén részét képezi a megoldandó helyzetnek és a megoldás keresésének, mert a mentor és mentorált egy hajóban eveznek.

45 4. Hogyan hozzuk létre az IT-mentor közszolgáltatást? Tény, hogy egyre többen gondolkodnak rajta és terveznek országos és kisebb léptékő IT-mentor programokat. Több tárca számára magam is készítettem ilyen javaslatokat az elmúlt évek során, amelyek jelenleg aktuálisabbak, mint bármikor a korábbi idıszakokban, egyrészt a késlekedés miatt, másrészt pedig, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a közigazgatási reformfolyamatokkal megnyílt lehetıségek által. Érdemes ezért összefoglalni e tervezetek lényegi elemeit, amelyek hasznosak lehetnek a legkülönbözıbb programok megalapozására, logikai keretmátrixok (lásd az alábbi ábrát) kidolgozására az IT-mentor közszolgálat bevezetésével kapcsolatosan. Logikai keretmátrix 33 Általános célok és hatások Az IT-mentor közszolgálat hosszú távú céljai természetesen a legátfogóbb nemzeti célokhoz kell, kapcsolódjanak, azok megvalósulását közvetlenül kell szolgálniuk. Ezek a következık: a) Az életminıség javulása: A köz- és üzleti szolgáltatások lehetı legszélesebb köre jusson el közvetlenül az emberekhez az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások támogatásával, közvetítésével, teremtsenek munkaalkalmakat, növeljék a jövedelmeket, erısítsék a társadalmi befogadást, kohéziót, tegyék mindenki számára hétköznapi élménnyé az információs társadalom helyi kibontakozását. b) Digitális esélyteremtés: A hátrányos, ill. problémás élethelyzetben lévı emberek minél nagyobb számban váljanak képessé az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatára, éljenek a lehetıségekkel problémáik megoldásában, szükségleteik kielégítésében, csökkenjenek a hátrányaik, s növekedjenek az esélyeik a teljes életre. 33 Forrás: Pongráci György Márk, A projekttervezés módszertana, A logikai keretmátrix alkalmazásáról a Civil Tudástárban: A Civil Tudástár: ttp:

46 Az IT-mentorálás gyakorlati megvalósulásának legátfogóbb hatása más, egymást erısítı tényezıkkel együttesen a kisközösségekben, a helyi életviszonyok javulásában ragadható meg, különös tekintettel az azokban érintett hátrányos helyzető emberekre. Körükben nı a foglalkoztatottság és a jövedelem, javul egészségi állapotuk, élhetıbbé válik az életük, erısödnek kisközösségeik, csökken az elvándorlás a kistelepülésekrıl. Speciális célok és indikátorok Az IT-mentor közszolgálat fejlesztési programjának az általános célok elérése érdekében a következı spciális célokat kell kitőznie: a) IT-mentor szakma Intézményesüljön az IT-mentor szakma (OKJ-s képzés), az IT-mentorok kapjanak megfelelı felkészítést, folyamatos háttértámogatást feladataik ellátásához, munkájuk váljon a szociális segítı szakma, ill. az egyes közigazgatási ágazatok elismert munkaterületévé, amely érvényesülési, kibontakozási lehetıséget biztosít számukra. Az IT-mentor szakma a lokalitás fejlıdését segítı szakmacsoport részeként (közösségi hozzáférés üzemeltetı, közösségi informatikus, lokalitás- ill. közmenedzser) fejlıdjön felsıfokú képesítést adó szakmává. b) Hálózati lefedés és többfunkciós közösségi terek Minden kistelepülésen mőködjön a szektorközi közszolgáltatás (közösségszolgálat) egységes követelményeinek megfelelı fenntartható közösségi hozzáférési hely, és ezeken legyen rendszeresítve legalább egy szakképzett IT-mentor, aki ingyenesen személyes segítséget nyújt a hálózati közszolgáltatások igénybevételében. Az ITmentorok váljanak a többfunkciós közösségi terek és komplex közszolgálatok részévé, informatikai támogatóivá, segítıivé mindazoknak a hálózaton elérhetı jelenleg helyben hiányzó szolgáltatásoknak és intézményeknek, amelyek a kisközösségek, egyes tagjainak életminıségét, életesélyeit hivatottak javítani, az ehhez szükséges képességeket erısítik. c) Hálózati közigazgatási közönségszolgálat Valósuljon meg a IT-mentorok egységes rendszerben történı, közcélú foglalkoztatása mindazon közigazgatási és közszolgáltatási közfeladatokban, ahol az igénybevevık hálózati segítése szükséges. Elsısorban a következı közhasznú IT-mentor szakterületi szolgálatok jöjjenek létre, s szolgáljanak mintául további közszolgáltatási területek (pl. civilszolgálat 34, gyermek- és ifjúsági szolgálat) kisközösségi végponti modelljéül: IT bevezetési szolgálat: Az IT-mentorok alapfeladata a számítógép és az Internet, valamint a hálózati szolgáltatások használatának, a digitális írástudás megszerzésének személyes segítése és betanítása. Ez egy általános, szinte minden ágazatot segítı szolgáltatás, különösen azon közszolgáltatási területek számára, amelyeknek valamilyen a betanítás szempontjából is speciális, vagy önállóan kezelendı célközönsége (pl. gyerekek, idısek, megváltozott munkaképességőek, hajléktalanok) van. Ügysegédi és közhasznú tájékoztatási szolgálat: IT-mentor ügysegédek végponti közremőködésével jöjjön létre egységes hálózati közigazgatási közönségszolgálat, amely alkalmas a közigazgatás egészének hálózati ügyfélszolgálati támogatására, kiszolgálására. Ennek érdekében, s az egységes szolgálat részeként épüljenek ki az egyes szakterületek háttértámogatási rendszerei, szolgáltatásai, minıségbiztosítási követelményei. Az ügysegéd IT-mentor helyi feladata az embereket érdeklı bármilyen közhasznú, közfeladathoz kapcsolódó információ megkeresése, ilyen célú helyi adattárak létrehozása, gondozása és átfogóbb rendszerek (pl. kistérségi, regionális) karbantartása, ezek felhasználásával közvetlen és online tájékoztatás nyújtása, megkeresések megválaszolása (részletesebben lásd alább külön fejezetrészben). 34 A jelenleg érvényes kormányzati civil stratégia számol a közösségi hozzáférési helyek ilyen tartalmú, civil szervezeteket segítı szerepével:

47 Esélyegyenlıségi szolgálat és végponti hálózat: Az IT-mentorok ingyenesen igénybevehetı szolgáltatásaik révén töltsenek be digitális esélyegyenlıségi funkciót, segítsék hozzá az Internet használatához és a hálózati szolgáltatásokhoz azokat, akik egymagukban nem lennének képesek. E tevékenységi körükben kapjanak prioritást a helyi igényekhez igazodóan az idısek, a megváltozott munkaképességőek, romák és a gyermekszegénység által sújtott családok és közösségek 35. A romák, ill. roma közösségek számára elérhetı speciális szolgáltatások (pl. tehetséggondozás, mentorálás) közvetítése, személyes informatikai felkészítés (meglévı jó gyakorlat folytatása, kiszélesítése). A feladat tartalma a digitális esélyegyenlıség biztosítása a hátrányos helyzetben lévık számára megfelelı, sajátos szolgáltatások közvetítésével, önsegítı csoportok digitális esélyközösségek szervezése a feltételek közös javítása érdekében, kedvezményeket nyújtó rendszerek (pl. kedvezménykártya, elektronikus pénztárca) mőködtetése a rászorultak számára, az EU-ban elfogadott információs alapjogok gyakorlásának garantálása. A kiszolgált rászorultak adott száma szükségessé teheti költségvetésbıl finanszírozott, digitális esélyegyenlıségi mentorok alkalmazását (digitális esélyszolgálat) 36 Foglalkoztatási szolgálat: A munkaügyi központok hálózati és hagyományos szolgáltatásai a már mőködı foglalkoztatási InfoPontok (FIP, foglalkoztatási információs pontok) kiterjesztéseként az IT-mentorok közremőködésével jussanak el minden kisközösségbe, az IT-mentorok váljanak aktív részeseivé a foglalkoztatás bıvítését szolgáló fejlesztési és szolgáltatási programoknak. Távmunka-szervezési szolgálat: Az IT-mentor hálózat a foglalkoztatási prioritásoknak és lehetıségeknek megfelelıen váljon a közhasznú távmunka (különös tekintettel a fogyatékkal élıkre) meghatározó alkalmazási terepévé, a közhasznú távmunka-szervezés állami szolgálatává, amely egyszerre segíti elı a közfeladatok hatékony ellátását és a munkaerı piac modernizálását, kiszélesítését. Az IT-mentorok közvetítésével és helyi szervezésével létrejön egy közhasznú távmunka hálózat. A közszféra fokozatosan bıvülı mértékben használja ki a közhasznú távmunkahálózat kapacitásait. Az IT-mentor, mint helyi távmunka-szervezı segítse elı az üzleti célú távmunka széles körő elterjedését az otthoni unka és a közösségi hozzáférési helyek bázisán egyaránt. 37 Oktatási és felnıttképzési és tehetséggondozási szolgálat: Az IT-mentorok váljanak az iskolarendszerő és az iskolán kívüli képzés, a felnıttoktatás szolgáltatásainak helyi közvetítıivé, a kibontakozó élethosszig tartó tanulás végponti intézményeinek aktív közremőködöivé, akik jól ismerik a helyi igényeket, a képzések közvetlen érdekeltjeit és hozzásegítik ıket a hálózaton elérhetı tudáshoz, tanulást segítı különösképpen az elearning szolgáltatásokhoz. 38 A hátrányos, gyenge, sajátos nevelési igényő tanulók hálózati korrepetálása, ill. a tehetségek felkutatása és megfelelı tehetséggondozó intézményekhez történı közvetítése, helyi innovatív képzési programok szervezése. Jól bevált gyakorlat a központi programok, önkormányzatok által támogatott informatikai képzések és személyes segítség nyújtása idıseknek. 35 A Nógrád megyei mintaprogramban már jelenleg is alkalmaznak közösségi hozzáférési helyeken mőködı IT-mentorokat. 36 Budaörsön helyi digitális esélyegyenlıségi szociális rendelet garantálja a rászorultak ingyenes informatikai képzését és számukra az IT-mentori segítséget. 37 Várható, hogy a hivatalok keresni fogják a jövıben az információkezelési munkák olcsóbb ellátásának, kiszervezésének lehetıségeit (pl. nyilvántartások, webfelületek karbantartása, elektronikus ügyfélkapcsolatok kezelése, pályázatfigyelés, értesítések kiküldése, stb.) 38 A modern felnıttképzés, az élethosszig tartó tanulás szerves részévé kell, váljon a személyes közvetítı szolgáltatás. Ezt tartalmazza az OECD 2001-ben kiadott stratégiai dokumentuma, az Iskola a holnapért, Tanulással a digitális szakadék áthidalásáért, magyarul elérhetı: hasonló cél tőz ki a Lisszaboni memorandum (2000) alapján, az Európai Tanács által, az élethosszig tartó tanulásról kiadott memorandum (2001), elérése: pontjában megfogalmazza a felnıttképzési, oktatási mentorok alkalmazásának szükségességét.

48 Kultúraközvetítés, Nava pontok 39, könyvtári végponti szolgálat Kulturális közvetítı rendszer mőködtetése, a jelenleg intézményfüggı Nemzeti Audiovizuális Archívum szolgáltatás kiterjesztése a közösségszolgálati pontokra megfelelı szerzıdéses garanciákkal. Az IT-mentorok a korszerősített népmővelıi, mozgókönyvtári kiszolgálói szerepben is alkalmazhatók. Egészségügyi szolgálat: Az egészségügyi tájékoztatás, tanácsadás és egyéb egészségügyi hálózati szolgáltatások közvetítıjeként az IT-mentor hozzájárul az egészségmegırzés, az egészséges életmód helyi feltételeinek megteremtéséhez, a tudatformáláshoz. Feladatai lehetnek: egészségügyi felvilágosítás, vészjelzı szolgálatok helyi szervezése, mőködtetése, az otthonápolás, egészségügyi programok (pl. szőrések, felvilágosító kampányok) helyi szervezése. Mőködése elıkészíti az idıvel kibontakozó távdiagnosztika, egészségügyi távfelügyelet, távorvoslás (telemedicina) új szolgáltatásainak bevezetését és mőködtetését. Agrár- és vidék-, helyi gazdaság-fejlesztési szolgálat: A kistérségi hálózatok részeként az ITmentorok váljanak a helyi fejlesztés, programszervezés és menedzselés kiszolgálóivá, az agrár- és környezetgazdálkodási szaktanácsadást, a vidékfejlesztést segítı hálózati szolgáltatások és intézmények végponti szolgáltatóivá, közvetítıivé. Járuljanak hozzá, hogy a gazdák és agrárvállalkozások, a kisközösség minél teljesebben ki tudják használni a hálózati szolgáltatások, a legkülönbözıbb fejlesztési programok lehetıségeit, meg tudják szerezni és fel tudják használni a számukra szükséges forrásokat. Pályázat- és projektszolgálat: Az erre speciálisan kiképzett IT-mentor a helyi és kistérségi fejlesztési projektek kiszolgálójaként közremőködik a tervezésben, a forrásteremtésben, pályázatok kidolgozásában, a projekt végrehajtásának szervezésében, az eredmények számbavételében, elszámolásban. Szükség szerint közvetít a helyi közösség, a projektekben érintett szervezetek, személyek és a projekt- és pályázati tanácsadók, hálózati szolgáltatók között. Vállalkozási és e-kereskedelmi szolgálat: A kis- és középvállalkozások létesítését, fejlıdését, és az e-gazdaság kialakulását segítı hagyományos és hálózati intézmény- és szolgáltatási rendszerek kisközösségi kiterjesztéseként mőködı IT-mentorok mőködésében a köz- és üzleti szféra egyaránt érdekelt. Segítségükkel a termékek, szolgáltatások, munkaerı új piacai kapcsolhatók be a hagyományos és hálózati gazdasági vérkeringésbe. A KKV tanácsadási, kiszolgálási, kamarai rendszerek, hálózatok végponti kiszolgálása, pályázatok közvetítése, IKT alkalmazási és egyéb programok szervezése (pl. beszállítás, klaszter). Civil szolgáltató központok: A civil szervezetek kapacitásai, informatikai fejlesztésének, Internetes megjelenésének segítése, pályázati információ, tanácsadási szolgáltatások közvetítése, a helyi demokrácia és nyilvánosság eszközeinek mőködtetése, szolgáltatása, közösségfejlesztési programok, önsegítı csoportok (pl. digitális esélyközösségek, lásd fentebb) szervezése. Kistérségi közszolgáltatások helyi szervezése A kistérségi mobil szolgáltatások (pl. mozgókönyvtár, tanácsadások, szőrések) helyi szervezési, hálózati feladatainak ellátása, ill. végponti közremőködés az új kistérségi közszolgáltatási logisztikai rendszerekben, azok fejlesztésében. 39

49 d) Szektorközi partnerség és kiszolgáló hálózat El kell érni, hogy az IT-mentor hálózatot (lásd az alábbi ábra értelmezését) arra alkalmas PPP-modell keretében a három szektor együttesen, összehangolva hozza létre, használja, mőködtesse és tegye hosszú távon fenntarthatóvá. Így teremtsen munkalehetıséget és megélhetést, élethivatást az IT-mentorok számára. A fenntarthatóság terjedjen ki munkájuk színtereire, a közösségi hozzáférési helyek mőködésére is. A már meglévı intézmények és szolgáltatások felhasználásával, szektorközi együttmőködéssel, alakuljon ki az IT-mentorok kiszolgáló hálózata, a tevékenység megfelelı fejlettségi szinten alakuljon egy sajátos, jól átlátható, a szolgáltatási színvonalat és a mőködtetés feltételeit garantáló közcélú, szektorközi franchise rendszerré. e) Magyarország a digitális esélyteremtés nemzetközi lelkiismerete Az IT-mentor, mint a digitális esélyteremtés szakembere Magyarországon jelenik meg elsıként. Elvárás és egyben lehetıség, hogy tapasztalatainkat átadjuk más országoknak. Célul lehet ezért kitőzni, hogy váljunk a digitális esélyteremtés nemzetközi lelkiismeretévé, az új szakma nemzetközi központjává, tudásexportırévé kiterjesztve a közösségi hozzáféréssel kapcsolatos, szintén nemzetközileg jelentıs gyakorlatunkra, tapasztalatainkra. Különösen fontos a tapasztalatok átadása a határon túli magyar kisebbségek számára A teleházak európai (EUTA) és világszövetségének (GTA) központjai Magyarországon vannak. Ezek a szervezetek alkalmasak az IT-mentor közszolgáltatási modell nemzetközi megismertetésére és terjesztésére. A Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) és az IHM között már létrejött egy ilyen tartalmú együttmőködés.

50 AZ IT-MENTOR HÁLÓZAT ÉRTELMEZÉSE Szabályozás és egységesség - Az egységes jogi szabályozás, feladatellátási sztenderdek, az ezen alapuló egységes irányítás, szervezés és ellenırzés, kiszámíthatóság a felhasználó számára a mindenhol azonos módon megjelenı hálózati szolgáltatás biztosítéka. Munkamegosztás és koordináció - A szolgálat egyes pontjai közötti szakosodás (egymást erısítı szolgáltatások hálózata), együttmőködés, egymás kiszolgálása lehetıvé teszi, hogy a specializációból fakadó elınyöket a hálózat minden pontján élvezhessék. Egységes intézményrendszer - A szolgáltatás területi megjelenése, teljes lefedése mindenhol, ahol csak szükség lehet rá, része az egyenszilárdságú, IT-konform «szociális védıhálónak», az ITmentorálás ilyen módon tagozódik be a szociális, oktatási és egyéb közintézményi rendszerek (pl. back office - front office - field office, azaz végpont az e-ügyintézésben 41 ) hálózatába. Szakmai egységesség - A szakmásítás azt is jelenti, hogy egységes szakmakultúra, követelmények érvényesülnek mindenhol, ahol ezt a tevékenységet végzik, s mővelıi azonos szakma képviselıiként jelennek meg, fejlıdésüket a szakmai hálózat intézményei, szolgáltatásai garantálják. Személyi hálózat - Az IT-mentor szolgálat emberi kapcsolatok hálója, azonos élethivatású, foglalkozású, szakmai érdekeket képviselı embereké, akikre felelısséggel lehet bízni feladatok, problémák megoldását és közösségként mőködnek, érvényesülnek, jelennek meg a társadalomban. Kommunikációs hálózat - A legkülönbözıbb személyi (lásd elıbb) és technikai csatornákon (lásd a következıt) szakmai és egyéb információtartalmakat cserélnek a szolgálat képviselıi, intézményei, ill. halmoznak fel, elemeznek, értékelnek, alakítanak át, gyarapítják a szakma tudásbázisát. Technikai hálózat - Hagyományos és elektronikus technikai csatornák egész rendszere szolgálja ki az IT-mentor szolgáltatásokat, amelyeken a legkülönbözıbb minıségő tartalmak (lásd elıbb) áramlanak. Közöttük kiemelkedıen fontos a szélessávú Internet, amelynek stabil pontokon és mobil módon is rendelkezésre kell állnia az IT-mentorok és mentoráltak tevékenységében, együttmőködésében. Hálózati mőködés - A hagyományos hierarchikus irányítási rendszer bizonyos mértékő visszaszorításával, a horizontális együttmőködési és csere kapcsolatok erısítésével egy bizalomra, a közösségi összetartozásra épülı mőködés jellemzi (kell jellemezze) az IT-mentor szolgálatot. A speciális célok megvalósulásának indikátorai azt jelzik, hogy a létrejövı IT-mentor szolgálat, ill. annak szolgáltatásai a célközönségek mekkora részét érték el, akik számára az új lehetıségek megnyíltak, milyen mértékben veszik ténylegesen igénybe a szolgáltatásokat. A program speciális céljainak elérése tehát az érdekeltek körei szerint határozható meg, számszerősíthetı. A program során alkalmazandó indikátorok a következık lehetnek: az új szakmát ill. szakmákat megszerzık száma, IT-mentorként foglalkoztatottak száma, területi eloszlásuk, az IT-mentor szolgálat által elért települések száma, aránya, eloszlása, az IT-mentorok által kiszolgált közösségi hozzáférési helyek száma és aránya, az IT-mentor hálózat közigazgatási igénybevételének mértéke (mely ágazatok, milyen számban, költségvetéssel alkalmaznak IT-mentorokat, milyen szolgáltatásokat nyújtanak) és eloszlása, az egyes IT-mentor szolgáltatásokat igénybevevık száma és eloszlása, 41 Az elektronikus ügyintézés immár hagyományos back office - front office fogalompárját ki kell egészíteni még eggyel és fogalomhármassá alakítani: back office - front office - field office, azaz háttérszolgálat - ügyfélszolgálat és területi kiszolgálás, az utóbbi azt a helyet jelöli, amely az ügyfélhez, közönséghez a legközelebb van

51 az IT-mentor szolgálat tapasztalatait átvevı országok száma, különös tekintettel a határon túli magyar kisebbségekre. Teljesítmények és eredmények Az IT-mentor szolgálatfejlesztési és mőködtetési program közvetlen teljesítménye, eredménye lényegében a szolgáltatóképességet meghatározó intézményi, személyes kapacitások és kompetenciák. A program eredményeképpen a következı közvetlen teljesítmények, eredmények várhatók: Az IT-mentor, mint képesítéshez kötött szakmai tevékenység, a közigazgatási szakágazatokat kiszolgáló végponti szolgálat közfeladatként intézményesül, beépül a közigazgatási eljárás, a közszolgáltatások, a képesítés, foglalkoztatás és a költségvetés szabályozási rendszerébe. A teljesítés formája: szabályozás, stratégiák és programok. Létrejön az OKJ által elismert IT-mentor elearning képzési rendszer, az igényekhez igazodó mértékben oktatási intézmények sora kapcsolódik be a képzésbe és a vizsgáztatásba. A teljesítés formája: képzési anyagok és szolgáltatások. Szakképzett IT-mentorok szereznek diplomát a nem iskolarendszerő, felnıttképzési programok keretében, alkalmassá válva általános és szakterületi IT-mentor feladatok végzésére. A teljesítés formája: képzett munkaerı. Az IT-mentor képzés fokozatosan egy tágabb, lokalitás-központú szakmacsoport részévé válik, amely teljes, középfokra épülı, s felsıfokú végzettséget is adó szakmai vertikummá fejlıdik. A teljesítés formája: iskolarendszerő képzési anyagok és szolgáltatás. Szakképzett lokalitás menedzsment szakemberek szereznek diplomát iskolarendszerő oktatás keretében, alkalmassá válva komplex helyi fejlesztések, szolgáltatások és szolgáltató hálózatok szervezésére és irányítására. A teljesítés formája: képzett munkaerı. Létrejön az IT-mentorok egységes közcélú foglalkoztatási rendszere, amely lehetıvé teszi a feladat ellátásának rugalmas, szektorközi szervezeti formáit (közintézmény, civil szervezet, kisvállalkozás, PPP 42 ). A teljesítés formája: új, közcélú foglalkoztató intézmény mőködése. Létrejön az IT-mentorok tevékenységét segítı a közfunkciók ellátásával összehangolt háttérszolgálat, amely közvetíti az üzleti megbízásokat, s elısegíti a szolgálat szektorközi felhasználását és fenntartását. A teljesítés formája: új hálózati szolgáltató szervezet mőködése. Különbözı közigazgatási szakterületek igénybevételével megvalósul az IT-mentorok, részben közcélú, üzleti partnerek részvételével részben üzleti célú, összehangolt foglalkoztatása közösségi hozzáférési helyeken, amely a helyi szükségleteknek megfelelıen helyben biztosítja, ill közvetíti a korábban hiányzó szolgáltatásokat. A teljesítés formája: IT-mentorok távmunka végzése és helyi szolgáltatásai. Létrejön az itthon és külföldön is követhetı, átvehetı helyi jó megoldások példatára a közösségi hozzáférési helyek és szolgáltatásaik hosszú távú mőködésére. Egyértelmő bizonyítást nyer, s megismerhetıvé válik a tapasztalat, hogy a szektorközi összefogás és használat képes a legkisebb közösséget is bekapcsolni az információs társadalomba. A teljesítés formája: jól mőködı modellek hagyományosan és elektronikusan hozzáférhetı információi, leírásai. 42 PPP - Public-Private Partnership, szektorközi együttmőködés, melynek lényege a közszolgáltatás érdekében végrehajtott üzleti célú beruházás hosszú távú garantált megtérülése közszolgáltatás vásárlás, vagy ilyen célú bérlés formájában, a ráfordítások megosztása és az eredmény megosztása szerzıdéses együttmőködési keretek között, a hálózat többcélú, szektorközi kihasználása. A hagyományos intézményi, a civil feladatellátás mellett lehetséges még a szociális vállalkozás, vagy a nonprofit társasági formájú (2007. július 1.-tıl hatályos) feladatellátás is, részletesebben lásd

52 Kialakul az IT-mentorok nemzetközi hálózata, ezen belül annak határon túli magyar részhálója, amely képessé válik a kisközösségek horizontális összekötésére, a tapasztalatok megosztására és nemzetközi hálózati szolgáltatások mőködtetésére. A teljesítés formája: országhatárokat légiesítı személyi hálózat. Létrejön az IT-mentorok szakmai civil szervezete, amely képviseli a tevékenységet végzık érdekeit és letéteményese az új szakma minıségi követelményei érvényre juttatásának. A teljesítés formája: új, az állam által támogatott nonprofit szervezet jön létre. Kutatási programok sora segíti az IT-mentor szolgálat fejlesztését, felszínre hozza és értékeli, terjeszti a tapasztalatokat itthon és külföldön egyaránt, szükség szerint újabb irányokat jelöl ki a továbbfejlesztésben. A teljesítés formája: tudományos és népszerősítı tanulmányok, kiadványok, rendezvények. Aktuális tennivalók, javaslatok a továbblépésre Az IT-mentor közszolgálat és a kapcsolódó többfunkciós közösségi hozzáférési hálózat megvalósítása összetett szektor- és ágazatközi, humán erıforrás-, gazdaság-, társadalom, kultúra- és közigazgatásfejlesztési program egyszerre. A bonyolultságot a többszintőség, területiség is fokozza. Eddig azért nem koronázta teljes siker, mert ezt az összetettséget nem sikerült kezelnie a programgazdáknak. Újszerőségét és egyben nagyszerőségét a multifunkciós, ágazatközi és szektorközi jellege adja, amelynek komplexitására a gazdaság- és társadalomfejlıdés, a közigazgatás-fejlesztés eddigi történetében még nem volt példa. Vegyük sorra, milyen feladatok körvonalazódnak az áttekintésünkbıl. A mostani helyzet a fentiek és az eddig elért eredmények részletesebb ismertetése alapján röviden úgy jellemezhetı, hogy határozott lépésekkel, célirányos programmal, együttmőködéssel és hatékony koordinációval a meglévı részelemek összeilleszthetık és az elszigetelt, kihasználatlan lehetıségek egy merıben nemzetközileg is új, szektorközi intézményrendszerben egyesíthetık. A megoldáshoz a következı lépések vezetnek: 1. A közösségi hozzáférés és az IT-mentor közszolgálat fejlesztési program koncepcióját a kormányzati szereplık szőkebb, kritikus érdekelti köre - pl. a közigazgatási reform keretén belül - vitassa meg, fogadja el a további közös cselekvés alapjául. Szülessen megegyezés arról, hogy minden ilyen tárgyú ágazati-, ill. tárcatörekvést egyetlen közös kormányzati program keretébe kell illeszteni. 2. Jöjjön létre egy tágabb kormányközi testület (pl. IT-mentor Programtanács) a közigazgatási reform koordinációs rendszerén belül, amely összehangolja és felügyeli a közösségi hozzáférési és IT-mentor hálózat fejlesztését, intézményesítését és kormányzati felhasználását, valamint a civil és üzleti szektorokkal való kormányzati együttmőködést. 3. Az érdekeltekkel egyeztetett módon készüljön egy átfogó fejlesztési terv és megvalósítási program a közösségi hozzáférés és IT-mentorálás egységes rendszerére (ilyen jellegő közhasznú franchise 43 elképzelések már fogalmazódnak az FVM-ben, GKM-ben), amely felöleli a kormányzati igények és lehetıségek teljes körét, magába foglalja az operatív programokban jelenleg több helyen szereplı közcélú végponti kiszolgálási, közvetítı feladatokat Egységes, moduláris szolgáltatási és finanszírozási rendszer, megfelelı szolgáltatási sztenderdek elıírásával, támogató szolgáltatások és feltételek garantált biztosításával, ezek beillesztése az ágazati közszolgáltatási folyamatokba és intézményrendszerekbe. 44 Az elızetes áttekintésekbıl az látszik, hogy nagyságrendileg mintegy 30 jelentıs érdekeltje és 60 potenciális közvetítı szolgáltatása, feladata van az IT-mentor hálózatnak a három szektorban, ennek több mint a fele kormányzati szereplı.

53 4. A megvalósíthatóság és a széles körő intézményesítés megalapozásának érdekében a lehetı legrövidebb idın belül - legkésıbb 2008-ban - induljanak el kiemelt, mintamegoldásokat felmutató ügysegédleti és egyéb szakterületi (pl. távmunka-szervezés, agrár-szaktanácsadás, felnıttképzés, idısinformatikai), valamint az EQUAL program folytatásaként üzleti partnerségi IT-mentor és a közösségi hozzáférési hálózati pilot programok (lásd a továbbiakban külön részben), valamint a szolgáltatási rendszer iránti szükséglet teljes körő feltérképezése, a pilot programok eredményeiként megszületı megoldási modellek értékelése, majd kiterjesztése. 5. A jogszabályi feltételek megteremtésének folytatásaként - az OKJ-s elismerés 45, az ügysegédlet részleges intézményesítése 46 már megtörtént - ki kell dolgozni, és jogszabállyal intézményesíteni kell a közösségi hozzáférést és az IT-mentorálást, mint új közfeladatot, ill. közszolgáltatást (a GKM már deklarált ennek szükségességét), s e sajátos közösségszolgálat különbözı szintő helyi, területi, országos feltételeit (mőködési, szervezeti, személyi, jogi, technikai, információs, anyagi) folyamatosan be kell illeszteni a közigazgatási eljárási törvénybe, az ágazati közfeladatokba (pl. szolgáltatási sztenderdek kidolgozása 47 ), intézményrendszerekbe, mint a hálózati, végponti kiszolgálás, közvetítés feladatait és a költségvetésbe. 6. Az IT-mentor, közösségi hozzáférés üzemeltetés és közösségi oktatás szakmafejlesztésének erısítése céljából, a lehetı legrövidebb idın belül kezdıdjenek meg az OKJ-s kompetencia alapú képzések, a foglalkozás intézményesítése (képesítési elıírás, foglalkoztatási kedvezmény, közfeladat ellátási szerzıdések, stb.), a költségvetési és szektorközi finanszírozási rendszerének kidolgozása. 45 A jogszabály elérése: (IV. 25.) Korm. rendelet, 3. melléklet, hatályos júl. 1-tıl, 47 A sztenderdek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egységes, egyenszilárd akár közhasznú, akár üzleti szolgáltató hálózatról lehessen beszélni. Különösen azért fontos ez a kérdés, mert új, eddig ismeretlen, más szférákkal is együttmőködı közszolgáltatásról van szó. Részben a szolgáltatás egységessége, részben, pedig az összekapcsolódás szabványossága miatt van, lehet szükség a szolgáltatási bemenet-, folyamat- és kimenet-standardokra. Ezeknek fontos szerepük van a szolgáltatási eredmény, teljesítmény és hatékonyság vizsgálatában.

54 Az ügysegéd IT-mentorálás bevezetése, mint sürgıs e-közigazgatási feladat Az ügysegédlet az elektronikus kormányzás, közigazgatás szerves része, feltétele annak, hogy a társadalom nagyobbik része hozzáférjen az e-ügyintézési hálózati szolgáltatásokhoz. Ezen felül, rendkívül nagy jelentısége van az információs társadalom fejlıdésében, kiszélesedésében, a különbözı hátrányos helyzető csoportok bevonásában. Megvalósítását a 2003-ban elfogadott e-kormányzat 2005 stratégia 48 már tartalmazza (vonatkozó részét lásd a 55. oldalon). Léteznek gyakorlati mintahelyek is az új állami (Andrássy úti Ügyfélközpont), ill. önkormányzati (Budaörs Ügysegéd Pontok) közszolgáltatás sikeres modellkísérleti megvalósítására. Az alábbi ügysegédi szolgáltatások, ill. tevékenységek minden olyan közigazgatási, ill. közszolgáltatási ügyintézésben megkönnyíthetik az ügyfelek helyzetét, amely érdekében jelenleg a legkülönbözıbb hivatalokat, azok ügyfélszolgálatait személyesen kell felkeresni. Az ügysegédlet közvetítı tevékenységet jelent, egyes tevékenységekhez megfelelı szerzıdéses feltételek, képzés, instrukciók, háttérszolgáltatások, jogi felhatalmazások is szükségesek lehetnek (pl. a személyazonosság igazolása, iratok hitelesítése, betekintés közigazgatási adattárakba). Ezeket a feltételeket megfelelı szabályozásokkal, szerzıdésekkel biztosítani lehet. Az ügysegédi végpontok, ill. az ügysegéd IT-mentorok szolgáltatásai a tevékenységek jellege szerint az alábbiakban foglalhatók össze: Tájékoztatás: Közhasznú, közérdekő tájékoztatás szóban és írásban az ügyek intézésének módjáról, ill. minden egyéb közérdekő témakörben (a tudnivalók közlése, kinyomtatása), az Internetes információk elérhetıvé tétele, prospektusok, kiadványok terjesztése. A szociális törvényben például alapfeladatként elıírt, s jelenleg intézményhez kötıdı, tájékoztatási kötelezettség minden kisközösségben történı teljesítése. Tanácsadás: Az ügyfelek kérdéseinek közvetítése a hivatalok, tájékoztató szolgálatok felé (a foglalkoztatási végponti tanácsadás már megkezdett gyakorlat, foglalkoztatási információs pontok, konkrét igényként és EU-s kötelezettségként merült fel az agrár-szaktanácsadás végponti, hálózati segítése), a válaszok fogadása és megadása az érdeklıdıknek. Kiemelt feladat ezen a téren s jogvédelem, jogi és fogyasztóvédelmi tanácsadás 49. A nép ügyvédje és a fogyasztóvédelmi szolgáltatásokkal, gyermekjogi, betegjogi, ellátottjogi és egyéb jogvédı, jogsegély, pártfogó felügyelıi hálózatokkal való kapcsolat biztosítása, jogszabályok hozzáférhetıvé tétele, tanácsadók elérése. Ügyintézés segítés: Hagyományos ügyintézés kezdeményezése, segítése (kérvények megfogalmazása, nyomtatványok beszerzése, kitöltése, elküldése, hivatalokkal kapcsolat létesítése, információk beszerzése, ügyfélfogadás megszervezése meghatározott idıpontra). Távügyintézés segítés: Hálózaton elérhetı e-ügyintézés kezdeményezése, segítése, megtanítása (adatbázisok pl. ingatlan elérése, nyomtatvány letöltése, regisztráció, adatközlés, iratok elküldése, on-line ügyintézés, pl. elektronikus adóbevallás már megkezdett gyakorlat), személyi feltételeinek biztosítása (ügyfélkapu használata, elektronikus aláírás, regisztráció különbözı szolgáltatások igénybevételéhez). 48 Elérése: 49 Az Ügysegéd IT-mentor támogató rendszerben 23 szakterületen 67 ügyintézési tanácsadó szolgáltatás igénybevételi lehetıségérıl van információ

55

56 Iratok kiadása: Megfelelı felhatalmazásokkal, ellenırzési biztosítékokkal megoldható, hogy a hivatalok által elektronikusan küldött iratokat a helyszínen hitelesítve a hálózati végponton kiadják (tulajdoni lap, hatósági igazolások pályázatokhoz, stb.). Ügykövetés: Az ügyfelek kérésére tájékozódás egyes elhúzódó ügyek helyzetérıl az eljáró hivataloknál, a határidı lejárta után. Hivatali megbízások: Hivatalok, közhasznú szervezetek egyedi és közösségi ügyeiben közvetítés (személy megkeresése, adat beszerzése, egyeztetése, irat hitelesített kiadása, egyéb). Pénzforgalmi tevékenységek: Hagyományos és elektronikus pénz be- és kifizetéssel járó tevékenységek, értékcikkek árusítása különös tekintettel a teleházak és a kisposták jövıben tömegesen - várható fúziójára. Technikai segítés: Az ügyintézést segítı technikai szolgáltatások (másolatkészítés, irat legépelése, kinyomtatása, iratok továbbítása adathordozókon, az elektronikus aláírás használata, Skype, videokonferencia, -tanácsadás elıkészítése, lefolytatása). Panasz: Panaszok, bejelentések fogadása, eljuttatása a megfelelı fórumokhoz, a válaszok fogadása és eljuttatása a panaszoshoz, bejelentıhöz, az on-line panaszbejelentési lehetıségek alkalmazása. Vélemény: Vélemények, hozzászólások fogadása közérdekő kérdésekben, eljuttatása a megfelelı fórumokhoz. Javaslatok: Ötletek, megoldások eljuttatása a megfelelı fórumokhoz, jó megoldások győjtése és terjesztése. Racionalizálás: A bürokratikus ügyintézés eseteinek, helyzeteinek győjtése, továbbítása elemzésre, értékelésre. Programok: Közhasznú, közérdekő akciók, programok lebonyolításához szervezési, koordinációs, közvetítı szolgáltatások. Hirdetmények: Közhasznú szervezetek, hivatalok hirdetményeinek helyi közzététele, terjesztése (hirdetmény, szórólap, egyéb) Egyéb: Az adott hivatal sajátosságaihoz igazodó ügyfélszolgálati segítı tevékenységek (pl. speciális helyszíni információk begyőjtése). Az ügysegédlet egyes területeit (ügyköröket) illetıen gyakorlatilag minden államigazgatási, közszolgáltatási terület szóba jöhet, ahol a hivatalok, ill. közszolgáltatók munkatársainak az ügyfelekkel találkozniuk kell, például: Önkormányzat Okmányirodák APEH Társadalombiztosítás Munkaügyi Hivatal Földhivatal Rendırség Gazdasági kamarák Víz-, gáz-, áram-, egyéb kommunális szolgáltatók Távközlési szolgáltatók

57 A közigazgatási eljárási törvény az alábbi tevékenységeket nevezi meg, amelyek megfelelı jogszabályi, esetenként speciális, szerzıdéses felhatalmazás alapján és képesítés, betanítás mellett - az ügysegédlet, ill. ügysegédi közremőködés körébe vonhatók lennének: az ügyfélre vonatkozó iratokba, nyilvántartásokba betekintést biztosít, írásba foglalja az ügyfél beadványát, nyomtatványt biztosít, átveszi a személyesen benyújtott iratokat, iktatja a beérkezı iratokat, az ügyfél kérésére az általa tett nyilatkozatról jegyzıkönyvet vesz fel, az ügyfél kérelmére az általa benyújtott jogorvoslatról jegyzıkönyvet vesz fel, rendszerezi a munkához szükséges iratokat, szükség esetén iratot sokszorosít, postázási feladatokat lát el, általános tájékoztatással látja el a hozzáforduló ügyfeleket, ellenırzi, hogy a személyesen benyújtott beadvány rendelkezik-e a jogszabályban elıírt mellékletekkel, hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, ha valamely melléklet hiányzik, nyilvántartásba veszi az ügyfél személyes adatait, az átvett beadványt haladéktalanul a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szervhez továbbítja, környezettanulmányt készít, hatósági megkeresésre közremőködik a helyszíni szemlén, hatóság megkeresésére részt vesz a hatósági ellenırzésben, erre irányuló megkeresés esetén biztosítja a helyszíni tárgyalás feltételeit, hatósági bizonyítvány állít ki, elvégzi meghatározott cselekmény önkéntes végrehajtása megtörténtének ellenırzését. Az ügysegédlet már meglévı szükséglet, mert néhány ezres nagyságban léteznek már online, elektronikusan elérhetı ügyintézési szolgáltatások (lásd az alábbi ábrát). Az érintettek körében történı, közvetlen ismertetésük, az ügyfelek felkészítésének (ügyfélképzés) hiánya hátrányos mind az ügyfelek, mind pedig a szolgáltatást nyújtók számára. A kihasználatlanság, alacsony igénybevétel megkérdıjelezheti a ráfordítások, a várható megtakarítások indokoltságát.

58