Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán

Átírás

1 Együttmőködés a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetekkel a klímatörvény kapcsán Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, igazgató Magyar Szegénységellenes Hálózat, vezetıségi tag

2 Amirıl szó lesz Magyar Szegénységellenes Hálózatról MSZEH Fenntarthatósági Munkacsoportjáról, NFFT szociális területének képviseletérıl Eddigi együttmőködés zöldek és MSZEH és tagszervezetei között A klímatörvény tervezet szociális hatástanulmányának legfıbb megállapításai

3 Magyar Szegénységellenes Hálózat A Magyar Szegénységellenes Hálózat a legnagyobb hazai, szociális területen létrejött ernyıszervezet, több mint 150 tagszervezettel. A Hálózat tagja az EAPN-nek (European Anti-Poverty Network) Szegénységben élık és szakemberek, civilek dolgozunk együtt. Célunk a szegénységben élık hangjának felerısítése.

4 A MSZEH Fenntartható Fejlıdés munkacsoportját azért hoztuk létre, hogy összegyőjtsük és megvitassuk, majd közkinccsé tegyük azokat az idehaza mőködı, kipróbált, elindított megoldásokat, modelleket, programokat, amelyek egyaránt hozzájárulnak a társadalmi befogadás, szolidaritás erısödéséhez és a környezeti fenntarthatóság biztosításához.

5 MSZEH Fenntarthatósági Munkacsoport A Fenntarthatósági Munkacsoport közel két éve mőködik. Tagjai: MSZEH aktivisták, szakértık, szegénységben élık. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanácsban (NFFT) a szociális civilek delegáltjának a Hálózat képviselıjét, a munkacsoport tagját választották az érintett szervezetek: Vállaltuk: dr Jász Krisztina Phd A munkacsoport biztosítja az NFFT és a szociális civilek közötti kapcsolattartást, információk áramoltatását.

6 Alapozó együttmőködéseink Alapítványunk, egyesületeink és MTVSZ: Kb. 10 éve uniós forrástervezés, regionális ügyek, társadalmi részvételi projektek (TEEN projekt: Társadalmi Egyeztetési Eljárások Normarendszere), stb. mentén. Uniós források (ÚSZT) kapcsán közös fellépés kezdeményezıi között mi is ott voltunk (Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, Tér/Tár Mőhely Egyesület, Magyar Szegénységellenes Hálózat)

7 Együttmőködéseink - klímatörvény január: klímatörvény kapcsán aláírásgyőjtést kezdeményezı 30 szervezet között mindhárom szervezetünk, néhány más szociális szervezet mellett. Fenntarthatósági munkacsoport folyamatosan véleményezi a tervezetet, javaslatokat teszünk október: megkezdtük a klímatörvény szociális hatástanulmányának szakértıi munkáit és érintettek körében a vitát róla. Nyitottak vagyunk a további együttmőködésre!

8 Klímatörvény - szociális hatástanulmány néhány megállapítása

9 Egy nyelvet beszélni nem könnyő... A szociálisok és a zöldek megközelítései nagyon közel állnak egymáshoz, azaz: a kizárólag piaci érdekek által vezérelt mőködésmód elfogadhatatlan. Ebbıl következıen a változás elengedhetetlen. A klímatörvény tervezetét ezért (is) üdvözöljük. Az igazságosság alapvetı közös érték, amelynek bázisán a közös gondolkodás és együttmőködés lehetséges.

10 Szegénységértelmezések, ezen belül: energiaszegénység Szegénység sokféle lehet: Jövedelmi, lakhatási, lakásfelszereltség, vagyoni, energiaszegénység, stb. Ma Magyarországon a lakosság 80%-a energiaszegénységben él. (klimatorveny.hu) Hogyan????

11 Energiaszegénység, gyorstalpaló Az energiaszegénység az arra való képesség hiánya, hogy megfelelı energiaszolgáltatáshoz jussunk a háztartás jövedelmének 10%-áért. (Boardman) DE! Ez egy angol definíció, idehaza pontosítani kell, mert: Nem veszi figyelembe a megfelelı főtést Hazánkban vásárlóerı paritáson mérve magas a gázár és a legmagasabb a villamos energia ára EU-s összehasonlításban A hazai bérszínvonal a legalacsonyabb a KKE-i országok között is Tehát: a jövedelmi szegénység miatt állíthatjuk, hogy a magyar háztartások 80%-a energiaszegény!

12 Hazai lakossági-háztartási energiahasználat, címszavakban Az energia-költségeket jellemzıen a lakás jellege, mérete és a főtés módja határozza meg. Magyarázat: Az egyes háztartások éves energia költsége azonban közel azonos, függetlenül a háztartásban élık jövedelmétıl és a felhasznált energia típusától. A városi lakások jellemzıen kisebbek és jobb állagúak, a főtésük azonban a drágább gázzal, vagy távfőtéssel történik. A kisebb településeken nagyobbak a lakások, korszerőtlenebbek is, de az olcsóbb fafőtéssel és az egyedi helységfőtéssel elvileg olcsóbban főtenek, azonban a drága villanybojler használatával és a rossz hıszigeteléssel az átlag szintjére növekszik az energia költségük.

13 Szegénységi kockázatok, társadalmi problémák és a klímatörvény eszközrendszere Foglalkoztatás: Gyerekek: Lakhatás: Perifériák: Zöld piac + Felnıtteknél kevesebb - Fenntarthatóan fejlesztés + Semleges 0 Társadalmi tıke: Kevéssé hangsúlyos 0

14 Milyen társadalmi hatásai lehetnek a kvótarendszernek? Jelenlegi adataink nem támasztják alá kétséget kizáróan, hogy a szegények kvótát adhatnának el a gazdagabbaknak, a sajátos hazai lakásszerkezet (közel azonos méretőek); a valamennyi lakossági csoport esetén általánosan rossz energetikai hatásfokú lakásállomány; és a mindenütt jelen lévı, nem megújuló energiák használata miatt (gáz, vagy fa és áram). VALAMENNYI csoportban van potenciál fenntarthatóbb megoldásokra való átállásra, de nem lentrıl felfelé...

15 Mégis: társadalmi jólét nıhet Igazságosság: a hozzáférés esélye nıhet, össztársadalmi szinten a lakhatási feltételek javulhatnak, de a meglévı egyenlıtlenségek enyhülése nem feltétlenül várható! Másképpen: Az abszolút szegénység mérséklıdhet, össztársadalmi szinten az életminıség javulhat, a lakhatási és energiaszegénység enyhülhet. De a relatív szegénység fennmaradhat, azaz az egyenlıtlenségek tovább élnek.

16 Néhány javaslat: Igazságosság növelése mint cél helyett a társadalmi jólét növelése szerepelhetne, vagy Ha valóban igazságosabb és társadalmilag kevésbé egyenlıtlen viszonyok elısegítése a cél, akkor fókuszáltabb és kiegyenlítı mechanizmusok kellenek az egységes kvóta helyett! Mindenképpen szükségesek kutatások, hogy pontosabb képet kapjunk a lakosság állapotáról. Pl. szükségesek még adatok a gépkocsi stb. egyéb lakossági fosszilisenergia-használatról ELENGEDHETETLEN a társadalmi tıke növelése (értékek, közbizalom, innovációterjedés...)

17 Köszönöm a figyelmet! markus.agnes@szocialisfejlesztes.hu