Környezetvédelem (KM002_1)

Átírás

1 A Föld vízkészlete Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (kötött víz) ,5 litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) ,5 világóceán ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,69 édesvizű tavak 125 0,01 sós tavak 100 0,01 légkör 12,3 0,0008 vízfolyások 1,25 0,00006 élőlények 1,13 0,00006 Összesen (a Föld vize) ~ ~ 100 A kontinensek vízkészlete A víz természetes körforgása Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,0 édesvizű tavak 125 0,35 sós tavak 100 0,28 légkör 12,3 0,03 vízfolyások 1,25 0,003 élőlények 1,13 0,003 Összesen (kontinensek vize) Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás 1

2 A víz társadalmi-gazdasági körforgása A természetes vizek előfordulási típusai légköri vizek csapadék párolgás felszíni vizek vízfolyások állóvizek tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz A vízfogyasztás változása az egyes régiókban A globális vízfelhasználás szerkezete bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 % 2

3 Jelenlegi és várható vízfogyasztás vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m 3 /év vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = m 3 /év 9 Néhány példa a vízhiányos országokra (Forrás: 1: A világ helyzete : ENSZ WWDP) ország megújuló vízkészlet (m 3 /fő/év) leginkább vízhiányos országok Kuvait Egyesült Arab Emirátus Bahama-szigetek 66 Katar Maldív-szigetek 103 Líbia Szaúd-Arábia Málta Szingapúr egyéb vízhiányos országok Botswana Izrael Jemen Belgium* Hollandia* Magyarország* A 2025-ben várható vízhiányos állapotok (fizikai vízhiány: <500 m 3 /fő/év, gazdasági vízhiány: m 3 /fő/év) *: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át 3

4 A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends aug.) Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) Türkmenisztán 98 Szíria 79 Egyiptom 97 Szudán 77 Magyarország 95 Niger 68 Mauritánia 95 Irak 66 Botswana 94 Banglades 42 Bulgária 91 Thaiföld 39 Üzbegisztán 91 Jordánia 36 Hollandia 89 Szenegál 34 Gambia 86 Izrael 21 Kambodzsa 82 Aral-tó táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel a tó vízutánpótlása lecsökkent területe csökken, feldarabolódik sótartalma nő (1% 4,5%) halászat megszűnt só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték 35 M ember függ az öntözéstől 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől 4

5 Az Aral-tó 2003-ban Az Aral-tó 2009-ben Kazahsztán Üzbegisztán Türkmenisztán Szir-Darja Amu-Darja (államhatár) Az Aral-tó képe 2009-ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) ( /vilagur/ muholdkepaz-aralto-zsugorodik-reszekrevalik-es-kiszaradt-sos.html) Az Aral-tó 2010-ben Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben Az Aral-tó képe 2010-ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) ( ur/ muholdkep-az-aralto- zsugorodik-reszekre-valik-es- kiszaradt-sos.html)

6 A Kis-Aral tó megmentése Csád-tó muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DKi partja mentén az 1960-as évektől 1960: km², mára 95%-kal csökkent, okok: csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn a tápláló folyók elöntözése közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok ökológiai változások vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra A Csád-medence A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben /01/04/vegul_kiszarad _a_csad_to_is 23 i/user:benedikt.seidl#mediaview er/file:sahel_rainfall_timeseries_ de.svg 24 6

7 A Csád-tó területének csökkenése ( ) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján) A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben A felszín alatti vizek magas arzéntartalma DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű) Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett 7

8 Mexico City ~24 millió lakos elővárosokkal vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!) egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!) rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek hiányos szennyvízhálózat a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik 29 Szingapúr A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992) szigeteken elterülő város, 5,4 M fő, 7540 fő/km mm/év csapadék felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak csak a csapadékvízre számíthatnak fenntartható vízhasználat szükséges víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják 8

9 Ivóvíz helyzet a világban (1.) Ivóvíz 1990: 76% Millenium Development Goal: 88% (2010-ben elértük) : +2,6 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 91%-a (6,7 milliárd fő) számára elérhető a biztonságos ivóvíz (város: 96%, vidék: 84%) 4,3 milliárd fő (58%): vezetékes ivóvíz 663 millió ember nélkülözi a biztonságos ivóvizet 10-ből 8-uk vidéken él Ivóvíz helyzet a világban (2.) Ivóvíz helyzet a világban (3.) 5 fejlődő régió érte el az MDG-t 4 még nem: Óceánia, szub-szaharai Afrika, Kaukázus és Közép-Ázsia, Észak-Afrika 147 ország érte el az MDG ivóvíz célkitűzését 9

10 Az ivóvíz szállításában a legnagyobb terhet a nők vállalják Higiénia Higiéniai helyzet a világban (1.) Higiéniai helyzet a világban (2.) 1990: 54% Millenium Development Goal: 77% : +2,1 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 68%-a (5 milliárd fő) számára elérhető a megfelelő higiéniai lehetőség (város: 82%, vidék: 51%) 2,8 milliárd fő (38%): vezetékes szennyvízelvezetés 0,9 milliárd fő egyedi szennyvízelhelyezés (vízöblítéses WC) 1,3 milliárd fő egyéb improved sanitation (pl. latrina) 2,4 milliárd: shared, unimproved, szabadban végző (1,3 milliárd 946 millió fő) 4 fejlődő régió érte el az MDG-t 5 még nem: szub-szaharai Afrika, Óceánia, Dél-Ázsia, DK-Ázsia, Latin-Amerika és a Karibi-térség 10

11 Higiéniai helyzet a világban (3.) Ivóvíz és higiénia az iskolákban 95 ország érte el az MDG higiéniai célkitűzését Vízhasználatok környezetvédelmi problémái mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása ipari vízhasználat mennyiségében nem, minőségében igen Az ivóvízellátás és csatornázottság alakulása, közműolló hazánkban (forrás: NEKI, 2013) kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek 11

12 Vízkonfliktusok Nemzetközi vízgyűjtő területek csökkenő édesvízkészlet országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India Banglades: Gangesz India Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése) 46 Az édesvíz konfliktusok okai A vizek minősége a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége vízgyűjtő területet érő természetes és antropogén hatások vízminőség állandó változásban 47 12

13 Vízszennyezések időben: rendszeres (folyamatos) rendkívüli (havária szerű) anyag szerint: klasszikus komponensek (sók, oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek) mikroszennyezők (szervetlen, szerves) hőszennyezés radioaktív anyagok fertőzést okozó mikroorganizmusok eredet szerint: pontszerű diffúz megjelenési forma szerint: felszínen úszó vízben lebegő oldott ágazatok szerint: települési ipari mezőgazdasági közlekedési szennyvíz 50 Vízminőségromlás oxigénhiány Vízminőségromlás eutrofizáció nyáron télen túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe jutását jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás) a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet egyéb okok: szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet természetes és mesterséges hatásokra következik be erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmú műtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot 13

14 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei Települési szennyvíztisztítás a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs hűtővízrendszerek) felhasználása a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása) Mechanikai tisztítás Mechanikai tisztítás (folyt.) Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása 1. rácsok (durva szemét) 2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek gépi tisztítású íves rács 14

15 zsírfogó győri szennyvíztisztító homokfogó üres homokfogó homokfogó (győri szennyvíztisztító) Mechanikai tisztítás (folyt.) ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) 3. ülepítés ülepítőmedencék ülepítés elősegítése flokkulálás derítés flotáció Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő 15

16 Biológiai szennyvíztisztítás iszapkaparó lemezek a szennyvíz itt folyik be Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció 1. mesterséges: csepegtetőtestes, eleveniszapos 2. természetközeli módszerek: vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homokvagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás a víz itt folyik ki a medencéből üres ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik Csepegtetőtest Eleveniszapos medence biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén utóülepítés szükséges eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok utóülepítés szükséges 16

17 Eleveniszapos medence Miskolci szennyvíztisztító telep győri szennyvíztisztító az előülepítés után osztó műtárgyak kormányozzák a vizet az eleveniszapos medencékbe győri szennyvíztisztító eleveniszapos medencék győri szennyvíztisztító aerob eleveniszapos medence (levegőztetett) 17

18 győri szennyvíztisztító anoxikus eleveniszapos medence győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére (a vízben a lebegő eleveniszap látszik) győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére 18

19 győri szennyvíztisztító az utóülepítés után megtisztult vizet a Mosoni-Dunába vezetik el győri szennyvíztisztító az utóülepítés után megtisztult víz Élőgépes szennyvíztisztítási technológia Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.) 19

20 Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás Szennyvíziszapok kezelése célok/eszközök: finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő, mikroszűrő foszfor- és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás, denitrifikáció, ioncsere stb. sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén adszorpció, klórozás, ózonizálás stb. Fertőtlenítés mechanikai víztelenítés és szárítás anaerob rothasztás és szikkasztás égetés komposztálás mezőgazdasági hasznosítás deponálás győri szennyvíztisztító iszaprothasztók 35,5-36,5 C, tele van iszappal, felső 1 m-ben van a keletkezett biogáz, 21 napos tartózkodási idő, győri szennyvíztisztító az iszaprothasztókban keletkezett biogáz tárolása 20

21 Egyedi szennyvíztisztítási eljárások csatornahálózattal nem rendelkező területeken zárt tárolós megoldás oldómedencével egybekapcsolt szikkasztó a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás sorbakapcsolt oldóaknák Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés ( lakosegyenértékig) Édesvizek - Összefoglalva Nemzetközi megállapodások az édesvízről A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%- a, ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is) felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal 1980-as évtized: Az ivóvíz és a csatornázás évtizede (ENSZ) 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem 21

22 Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) A környezeti változások hatása a világtengerekre 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012: Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf. 2002: Johannesburgi Konferencia Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése 1. A vízszennyezések hatásai folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok) élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2 -termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében levegőből bekerülő szennyeződések tanker-katasztrófák: olajszennyezés tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok partvidéki területek rendezése értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt) A környezeti változások hatása a világtengerekre Mélytengeri halálzónák a világtengerekben 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.) mélytengeri halálzónák létrejötte műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év algák robbanásszerű szaporodása ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigén-tartalmát legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2 -t is helyrehozott méretük időjárás- és évszak-függő Hypoxia: oxigénhiányos állapot 88 22

23 A környezeti változások hatása a világtengerekre A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: 1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek ok: higanymérgezés vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO 4 -ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta az üledék baktériumai azt elbontották toxikus metil-higany halak, kagylók emberek 15 év múlva is fertőzést okozott tengeröblöt lezárták a halak elől 40 év múlva lett újra normális a víz 2. Korallzátonyok pusztulása az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e) 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás okok: melegedés savasodás túlhalászás romboló halászati módszerek alkalmazása korall-kitermelés építőipari célra szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések) talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez) horgonyok és turizmus okozta sérülések egyéb fertőzések trópusi viharok A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000) A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP évi adatai alapján) Megfigyelt kifehéredé sek között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban 23

24 Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger)

25 A környezeti változások hatása a világtengerekre A világ halfogásának alakulása 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat technológia nagymértékű fejlődése kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő túlhalászat halállomány nagyon megritkul visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra! FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture 98 A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan között (a FAO 2005-ös adatai alapján) Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről 1972: London Dumping Convencion a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást számtalanszor kijátszották többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek tengeri mérföldes gazdasági zóna) intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) 1982-ben betiltják a bálnavadászatot Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat 25