Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2015.02.17. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete"

Átírás

1 ivóvízhiány és a belőle következő közegészségügyi problémák Globális édesvíz-felhasználás Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék a rendelkezésre álló édesvíz több mint felét használja az emberiség 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet! évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat) Vízhasználatok környezetvédelmi problémái mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása ipari vízhasználat mennyiségében nem, minőségében igen MDG: Millenium Development Goals kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek 3 Vízfogyasztás az egyes régiókban A kontinensek vízkészlete Tároló litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) mennyiség 1000 km 3 -ben % ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,0 édesvizű tavak 125 0,35 sós tavak 100 0,28 légkör 12,3 0,03 vízfolyások 1,25 0,003 élőlények 1,13 0,003 Összesen (kontinensek vize)

2 A globális vízfelhasználás szerkezete Háztartási Ipari bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége 7 mezőgazdaság/ipar/kommunális vízhasználat: Föld egésze: 69/23/8 % Afrika: 88/5/7 % Európa: 33/54/13 % vízhiányos terület: megújuló vízkészletek < 1000 m 3 /év/fő vízstresszes terület: megújuló vízkészletek = m 3 /év/fő Forrás: 1: A világ helyzete : ENSZ WWDP megújuló vízkészlet (m 3 /fő/év) ország leginkább vízhiányos országok Kuvait Egyesült Arab Emirátus Bahama-szigetek 66 Katar Maldív-szigetek 103 Líbia Szaúd-Arábia Málta Szingapúr egyéb vízhiányos országok Botswana Izrael Jemen Belgium* Hollandia* Magyarország* *: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át 2025-ben várható vízhiányos állapotok (International Water Management Institute) fizikai vízhiány: <500 m 3 /fő/év, gazdasági vízhiány: m 3 /fő/év A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends aug.) Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) Türkmenisztán 98 Szíria 79 Egyiptom 97 Szudán 77 Magyarország 95 Niger 68 Mauritánia 95 Irak 66 Botswana 94 Banglades 42 Bulgária 91 Thaiföld 39 Üzbegisztán 91 Jordánia 36 Hollandia 89 Szenegál 34 Gambia 86 Izrael 21 Kambodzsa 82 2

3 Az édesvízkészletet fenyegető szennyezések felszíni és felszín alatti vizek szennyezései: ld. Vízvédelem kurzus globális probléma: felszín alatti vizek magas arzéntartalma DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű) Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett Aral-tó táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel a tó vízutánpótlása lecsökkent területe csökken, feldarabolódik sótartalma nő (1% 4,5%) halászat megszűnt só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték 35 M ember függ az öntözéstől 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől 3

4 Az Aral-tó 2003-ban (Forrás: Wikipedia) Az Aral-tó 2009-ben Kazahsztán Szir-Darja Az Aral-tó képe ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) Üzbegisztán (http://www.origo.hu/tudomany/vilag ur/ muholdkep-az-aralto- zsugorodik-reszekre-valik-es- kiszaradt-sos.html) Türkmenisztán Amu-Darja (államhatár) Az Aral-tó 2010-ben Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben Az Aral-tó képe ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) (http://www.origo.hu/tudomany/vila gur/ muholdkep-az- aralto-zsugorodik-reszekre-valik- es-kiszaradt-sos.html) 22 A Kis-Aral tó megmentése Csád-tó muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DK-i partja mentén az as évektől 1960: km², mára 95%-kal csökkent, okok: csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn a tápláló folyók elöntözése közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok ökológiai változások vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra 4

5 A Csád-medence A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben https://climatesanity.files.wordpress.com/2007/11/lake_chad_elevation.jpg vegul_kiszarad_a_csad_to_is 25 /User:Benedikt.Seidl#mediaviewer /File:Sahel_rainfall_timeseries_de. svg 26 A Csád-tó területének csökkenése ( ) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján) A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben Mexico City ~20 millió lakos vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!) egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!) rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek hiányos szennyvízhálózat a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik 5

6 Szingapúr A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (1984) (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992) szigeteken elterülő város, 4,5 M fő, 6000 fő/km mm/év csapadék felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak csak a csapadékvízre számíthatnak fenntartható vízhasználat szükséges víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják Vízkonfliktusok csökkenő édesvízkészlet országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Gáza-övezetben egyenlőtlen felszín alatti vízhasználati jogok Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India Banglades: Gangesz India Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése) 34 Édesvizek - Összefoglalva A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota) Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%-a, ipari szennyvíz 75%- a tisztítatlanul kerül bele a folyókba városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is) felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése 35 6

7 Nemzetközi megállapodások az édesvízről Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal 1980-as évtized: Az ivóvíz és a csatornázás évtizede (ENSZ) 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012: Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf. 2002: Johannesburgi Konferencia Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése A környezeti változások hatása a világtengerekre A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.) folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok) élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2 -termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében levegőből bekerülő szennyeződések tanker-katasztrófák: olajszennyezés tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok partvidéki területek rendezése értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt) mélytengeri halálzónák létrejötte műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év algák robbanásszerű szaporodása ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigéntartalmát legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2 -t is méretük időjárás- és évszak-függő A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: 1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek ok: higanymérgezés vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO 4 -ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta az üledék baktériumai azt elbontották toxikus metil-higany halak, kagylók emberek 15 helyrehozott Hypoxia: oxigénhiányos állapot Mélytengeri halálzónák a világtengerekben év múlva is fertőzést okozott tengeröblöt lezárták a halak elől 40 év múlva lett újra normális a víz 41 7

8 A környezeti változások hatása a világtengerekre A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000) 2. Korallzátonyok pusztulása az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e) 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás okok: túlhalászás romboló halászati módszerek alkalmazása korall-kitermelés építőipari célra szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések) talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez) horgonyok és turizmus okozta sérülések korall kifehéredés (huzamos 28 C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés a rajta élő algák eltűnnek) egyéb fertőzések trópusi viharok Megfigyelt kifehéredések A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP évi adatai alapján) Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger) között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban Kis házi feladat: Korall-telepek pusztulásának legfrissebb adatai

9 A környezeti változások hatása a világtengerekre A világ halfogásának alakulása 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat technológia nagymértékű fejlődése kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő túlhalászat halállomány nagyon megritkul visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra! FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture 52 A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan között (a FAO 2005-ös adatai alapján) fejlődő hasznosított túlhasznosított 54 9

10 Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái 1972: London Dumping Convencion a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást számtalanszor kijátszották többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek tengeri mérföldes gazdasági zóna) intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) 1982-ben betiltják a bálnavadászatot Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat a Föld művelhető területeinek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő környezeti problémák a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség, próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat (öntözés szikesedés műtrágyázás, növényvédő szerek.) Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: : szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében több autó több út, garázs stb. bányászat, növekvő hulladékmennyiség területigénye Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése Az adatok a gabonatermő területekre vonatkoznak, amely az összes szántónak kb. 2/3-a A területhasználat változása a Földön (Forrás: UNEP) szántóföld legelő 60 10

11 61 62 Talajpusztulás Talajerózió a Földön A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése (természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb) talajerózió (vízhatás) szélerózió = defláció (szélhatás) másodlagos szikesedés talajsavanyodás talajművelés okozta szerkezetrombolás (fizikai degradáció) a talajok lefedése (beépítések) A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 magyarországnyi terület) Amerika: 453 millió ha Afrika: 321 millió ha Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön Etiópia, India, Brazília A talajerózió okai

12 A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából jelenleg kb. 7 milliárd fő 2025-re kb. 8 milliárd fő, ami 2050-ig stabilizálódik? (10 milliárd fő?) kb. 1 milliárd ember alultáplált, éhezik (India, É-Korea, Nigéria, Banglades, Pakisztán, Vietnam, Etiópia és számos további afrikai ország) minőségi éhezés: fejlett országokban is! évente 11 millió 5 év alatti gyermek hal éhen vagy hal meg az éhezéssel összefüggő betegségben (percenként 21!) 67 A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából Élelmiszerhelyzet Jelen a fajlagos biológiai produktivitás és a lakosság éhezése között legtöbb esetben nincs közvetlen összefüggés az országok nagyobb részében az éhezés okát nem a természetes biológiai produktivitás elégtelenségében kell keresnünk, hanem a társadalmi-gazdasági viszonyokban a környezet eltartóképességének vizsgálatakor tehát nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezet eltartóképességét is figyelembe kell vennünk A Föld megújulni képes agrárprodukciója bőségesen elegendő lehetne a jelenlegi 7 milliárd ember számára, de: a mezőgazdasági termelés földrajzi megoszlásának különbségei regionális annak színvonalbeli eltérései konfliktusok a a természeti viszonyokhoz nem alkalmazkodó államhatárok népesség szükségletei és a szállítási nehézségek a természeti környezet egyéb kedvezőtlen gazdasági adottságok között Alultápláltság, éhínség in Lóczy D

13 Élelmiszerhelyzet Jövő Az erdőirtás, mint globális probléma a 2050-re várható 8 milliárd fő számára meg lehet termelni a szükséges élelmiszert (kérdés: mennyi energia kell hozzá, és lesz-e?) géntechnika integrált növényvédelem a talajok jelenleginél jobban szabályozható tápanyagellátása De: a terméshozamok és a megtermelt élelmiszer országonkénti mennyiségei egyenlőtlenül oszlanak el jelenleg éhezők hosszú távon sem tudják lényegesen növelni a mg-i termelésüket Nigéria: 175 M fő (2013) 244 M fő (vagy több?) (2050-re) 0,1 ha/fő 0,07 ha/fő gabonaterület (2000: 123 millió fő, 0,14 ha/fő volt, 1960: 45 millió fő, 0,39 ha/fő volt!) Pakisztán: 0,08 ha/fő 0,03 ha/fő gabonaterület fejlett országokban már most is túltermelés, de a felesleget a fizetőképes országokba szállítják 2-3 ezer éve: Mediterránium: az első kiterjedt erdőirtások 200 éve: Európa, Kína: felgyorsult a folyamat 100 éve: É-Amerika keleti tájain 50 éve-napjaink: fejlődő országok 8-10 ezer éve: 62,2 millió km 2 (szárazföld 42%-a) 2000-ben: 38,66 millió km 2 (szárazföld 26%-a) a FAO új erdő definíciója (erdő = min. 0,5 ha kiterjedés, lombkorona min. 10%-ot lefed) a korábbihoz képest 20%-kal növelte meg a statisztikai adatot! Globális csökkenés között: 9,4 millió ha-ral, ~2,4%-kal ( Mo. területe) csökkent a 10 év alatt (14,6 millió ha erdőirtás, 5,2 millió ha erdőtelepítés) A trópusi erdők relatív csökkenése azonban nagyobb, mint a Föld átlaga: 1% évenként! faültetvény 77 13

14 Szarvasmarha tenyésztés Szójabab termesztés 80 Jelmagyarázat: 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt

15 Az erdő funkciói Fa: nem nélkülözhető nyersanyag Az erdőterületek jelentős részén ma már telepített erdőkkel való gazdálkodás folyik. Miért probléma az erdőirtás? A fajpusztulás becsült értéke a zárt trópusi erdőkben 1. Az erdő egy összetett ökológiai rendszer trópusi erdők: legfajgazdagabb ökoszisztémák élőhelyek pusztulása, fajok pusztulása, ökológiai tartalékok csökkenése mintegy 80 országban (köztük Mo.) teljesen megszűntek a természetes erdők 10 országban pedig felszámolódás alatt (< 5%) vannak a természetes erdők (pl. Finnország!, ahol pedig 72% az erdő) A fakitermelésből származó fajveszteség %-ban számos ritka vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget a gyógyszerkészítmények negyede és az új, kísérleti rákgyógyszerek 70%-a olyan növényeken alapul, amelyek kizárólag az esőerdőben élnek A természetes ökológiai állapotú erdő nagysága néhány országban, 1996-ban (forrás: Byant 1997) kipusztult fenyegetett nem fenyegetett 89 Ország Terület (ezer km 2 ) Részesedés a világban (%) Oroszország Kanada Brazília Peru Indonézia Venezuela Kolumbia USA Zaire Bolívia Világ összesen

16 egykori természetes erdőborítás Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 2. Az erdőnek nagyon fontos szerepe van a Föld CO 2 forgalmában mai természetes és ültetett erdők területe mai természetes erdők kiterjedése erdők felszámolása: csökken a CO 2 megkötő képesség a Földön ( üvegházhatás) felszámolás: gyakran erdők égetésével (nem a fa, hanem a terület kell) CO 2 -t a légkörbe (kb. 1 milliárd tonna/év) ( üvegházhatás) területhasználati változás: talajban lévő C is felszabadul (különösen a boreális erdők esetében jelentős!) Év Az erdőégetések következményeként becsült széntöbblet a légkörben (milliárd t) (forrás: IPPC 1998) Erdőégetéses erdőirtásból Tűzifa használat miatt Összesen ,83 0,11 0, ,41 0,12 1, ,04 0,12 1, ,58 0,13 1, ,81 0,14 1, ,16 0,15 2,31 Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 3. Az erdők szerepet játszanak a levegő szennyezéseinek csökkentésében gázcseréjük során a CO 2 mellett más gázokat is felvesznek ezek egy része károsítja a fát, de a légkör tisztább lesz a portól nagyon hatékonyan tisztítják meg a levegőt 4. Elégetéskor a fákban feldúsult nehézfémek a légkörbe kerülnek 5. Az erdők fontos szerepet töltenek be a víz globális körforgásában hatalmas mennyiségű vizet képesek átmenetileg raktározni légterükben több a vízpára csapadék Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) Megoldás? 6. Az elpusztított erdők helyén mg-i művelés, de: talajerózió! trópusi területeken 5-10 év alatt erodálódik a talaj; ártereket, víztározókat, tavakat tölt fel az elszállított talaj; lefolyási tényező nő árvízveszély nő 7. Föld sugárzási egyenlegét negatív irányba módosítja az erdőirtás trópusi erdők: a sugárzás 15-20%-át verik csak vissza, erőteljes elnyelésük van (üvegházhatás ellen hat) 8. Lakóterületek közelében: kedvező klimatikus hatások az erdőgazdálkodás a Föld erdeinek túlnyomó részén nem fenntartható módon zajlik minél több erdőt természetvédelmi területté kell nyilvánítani (illegális fakitermelés, korrupció veszélye fennáll így is!) a Föld meglévő erdőtípusainak mindegyikéből legyenek védetté nyilvánított területek, kellő kiterjedésben kiegyenlítettebb hőmérséklet kedvező páratartalom csökkent légmozgás 16

17 Gazdasági érdekek szorításában Gazdasági érdekek szorításában trópusi esőerdők többsége a szegényebb országokban fontos és sürgős a fakitermelésből származó haszon sokszor a kitermelt fa valódi értékével sem törődnek (pl. mahagóni, szantálfa, éden), alacsonyan tartják a faárakat a kitermelés ösztönzésére pl. Suriname, Guyana: ázsiai fakitermelő társaságoknak teljes erdőket adott el olcsón Indonézia: államadósságának csökkentése miatt erdőterületének 41%-át már eladta külföldi társaságoknak Brazília: Amazóniába vezető utak, ott szarvasmarha-farmok létrehozásához adómentesség, negatív kamatlábú hitel több millió ha marhalegelő (kitermelés 80%-a illegális!) Oroszország: helyi önkormányzatok erdőterületekkel fizetik ki a hitelezőiket gazdag országokban is jellemző az értéken aluli kiárusítás (pl. USA, Kanada, Norvégia) fejlett országok: erdők területe: nem változik v. gyarapodik v. csak kismértékben csökken gond: fiatalodik az állomány faértékesítésből származó jövedelem elenyésző része a GDP-nek fejlődő országok: csökken az erdők területe faértékesítésből származó jövedelem meghatározó része a GDP-nek (a gazdasági haszonból azonban csak néhányan részesülnek!) a faexport jelentős tétel a fejlődő országok külkereskedelmében, nem mondhatnak le róla + az újabb mg-i területekre is szükségük van; de több ország faexportja visszaesett fejlődő országok ellenük irányuló támadásként értékelik: azok az országok gyakorolnak nyomást rájuk, akik a saját erdeiket már nagyrészt kiirtották! gerincesek mg fakitermelés Biodiverzitás csökkenése lakóhely és kereskedelem térigényének növekedése invazív idegen fajok szennyezés vadászat/csapdázás klímaváltozás, rossz időjárás változások a tűz gátak, vízgazdálkodás energiatermelés, bányászat halászat emberi zavarás szállítás (útvonalak, mint ökológiai gátak bennszülött fajok gerincesek

18 madarak gerincesek kétéltűek Least concern: legkevésbé veszélyeztetett Extinct: kipusztult

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A Föld vízkészlete Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben %

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A természetvédelem célja Környezetvédelem (KM002_1) 6. Természetvédelem 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A Föld vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben %

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Vízminőségvédelem. km18. 2007/2008-as tanév II. félév. Globális vízproblémák (Rakonczai János: Globális környezeti problémák)

Vízminőségvédelem. km18. 2007/2008-as tanév II. félév. Globális vízproblémák (Rakonczai János: Globális környezeti problémák) Vízminőségvédelem km18 2007/2008-as tanév II. félév Globális vízproblémák (Rakonczai János: Globális környezeti problémák) SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Világtengerek Korallzátonyok: Az esőerdők

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 6. Természetvédelem 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos,

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A Föld vízkészlete Tároló litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG -ajánlat készült: 2014 március 10.- H Zóna 1-3

MAGYARORSZÁG -ajánlat készült: 2014 március 10.- H Zóna 1-3 1.000-2.000 2.000-3.000 3.000-4.000 4.000-5.000 5.000-10.000 10.000 HUF felett, HUF között HUF között HUF között HUF között HUF között 30 kg alatt 30 kg felett 0 HUF 0 HUF 0 HUF 0 HUF 0 HUF 0 HUF 0 HUF

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27.

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27. A közép-afrikai k konfliktusok hatása Európa biztonságára Jelentős biztonsági kockázatot képviselnek a világfejlődésből egyre inkább elmaradó, ugyanakkor egyre jelentősebb népességgel rendelkező régiók,

Részletesebben

Életminőség 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK

Életminőség 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK 28 NEMZETKÖZI RANGSOROK Életminőség Társadalmi fejlettség mutatószáma a Legmagasabb, 2011 1 Norvégia 94,3 2 Ausztrália 92,9 3 Hollandia 91,0 Egyesült Államok 91,0 5 Kanada 90,8 Írország 90,8 Új-Zéland

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

ÁGF segédanyag az 1. zárthelyihez

ÁGF segédanyag az 1. zárthelyihez ÁGF segédanyag az 1. zárthelyihez A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2011) (Forrás: FAO Yearbook 2013) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. 3/2005.sz. Rektori Utasítás az egyetemi alkalmazottak és hallgatók külföldi utazásának ügyintézéséről és napidíjáról

Szent István Egyetem Gödöllő. 3/2005.sz. Rektori Utasítás az egyetemi alkalmazottak és hallgatók külföldi utazásának ügyintézéséről és napidíjáról Szent István Egyetem Gödöllő 3/2005.sz. Rektori Utasítás az egyetemi alkalmazottak és hallgatók külföldi utazásának ügyintézéséről és napidíjáról Gödöllő, 2005. november 1. A Szent István Egyetem alkalmazottainak

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2)

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Földünk környezeti állapota (1. rész) 2015/2016-os tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1. A népesedési

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

jacsa.net VOIP nemzetközi percdíjak

jacsa.net VOIP nemzetközi percdíjak Cél Telefonszám kezdete Bruttó percdíj (Ft) Afganisztán 93* 99,06 Albánia 355* 99,06 Albánia mobil 3556* 406,4 Albánia prémium 35542* 406,4 Algéria 213* 38,1 Algéria mobil 2135* 406,4 Algéria mobil 2136*

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén 2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában

The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában Első felhívás 2012. november The 2013 Budapest Water Summit A víz és a szanitáció szerepe a globális fenntartható fejlődési politikában 2013. október Budapest A vízpolitika globális kihívásai Földünk legbőségesebb

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Nagykövetségek March 13.

Nagykövetségek March 13. Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENT( ÁLLAMTITKÁ R

EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENT( ÁLLAMTITKÁ R EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENT( ÁLLAMTITKÁ R ItOtlt411y1.,sJUIl k5().2. &kezeit 2015 MÁJ 0 a j Iktatószám : 23607/20 15/PARL Dr. ()láb I,ajo s országgyűlési képviselő részére független Budapes

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Erdőirtás. 2. Az erdő szerepe a biomassza-termelésben, a légköri gázcserében és a globális hőmérséklet emelkedésében

Erdőirtás. 2. Az erdő szerepe a biomassza-termelésben, a légköri gázcserében és a globális hőmérséklet emelkedésében Erdőirtás 1. Bevezetés 2. Az erdő szerepe a biomassza-termelésben, a légköri gázcserében és a globális hőmérséklet emelkedésében 3. Az erdőirtás egyéb klimatikus hatásai 4. A brazíliai Amazónia őserdeinek

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2014 SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló NÉV: VÁROS: ISKOLA: OSZTÁLY: FELKÉSZÍTŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. Az alábbi halmazábrába tíz élőlény betűjelét kell majd behelyezned. Először

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Érvényes: 2013. július 26-ától (ÁFA-mentes szolgáltatás) FORGALMI TÍPUSÚ BIZTOSÍTÁS (Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás)

Érvényes: 2013. július 26-ától (ÁFA-mentes szolgáltatás) FORGALMI TÍPUSÚ BIZTOSÍTÁS (Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás) KONDÍCIÓS LISTA Az Üzletszabályzat 1. sz. melléklete Érvényes: 01. július 6-ától (ÁFA-mentes szolgáltatás) FORGALMI TÍPUSÚ BIZTOSÍTÁS (Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás) Módozatok: C rövid lejáratú

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

NeoPhone a NetTelefon

NeoPhone a NetTelefon NeoPhone a NetTelefon NeoPhone VoIPer árlista Forgalmi díjak (Ft/perc) Nappali időszak Kedvezményes időszak Nettó Bruttó Nettó Bruttó NeoPhone hálózaton belüli hívások 0,00 0,00 0,00 0,00 NeoPhone hálózaton

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Aljzatok, dugaszok. Aljzatok, dugaszok:

Aljzatok, dugaszok. Aljzatok, dugaszok: Aljzatok, dugaszok Az elektromos hálózatok különbözőek a világ különböző tájain. Annyiban egyeznek, hogy valamennyi ország szinuszos [váltóáram]ot használ a lakossági berendezések üzemeltetéséhez. Azonban

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.

Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2. Természetvédelem 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2. Amiről a mai előadáson szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása a

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben