Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete

Átírás

1 ivóvízhiány és a belőle következő közegészségügyi problémák Globális édesvíz-felhasználás Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék a rendelkezésre álló édesvíz több mint felét használja az emberiség 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet! évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat) Vízhasználatok környezetvédelmi problémái mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása ipari vízhasználat mennyiségében nem, minőségében igen MDG: Millenium Development Goals kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek 3 Vízfogyasztás az egyes régiókban A kontinensek vízkészlete Tároló litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) mennyiség 1000 km 3 -ben % ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,0 édesvizű tavak 125 0,35 sós tavak 100 0,28 légkör 12,3 0,03 vízfolyások 1,25 0,003 élőlények 1,13 0,003 Összesen (kontinensek vize)

2 A globális vízfelhasználás szerkezete Háztartási Ipari bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége 7 mezőgazdaság/ipar/kommunális vízhasználat: Föld egésze: 69/23/8 % Afrika: 88/5/7 % Európa: 33/54/13 % vízhiányos terület: megújuló vízkészletek < 1000 m 3 /év/fő vízstresszes terület: megújuló vízkészletek = m 3 /év/fő Forrás: 1: A világ helyzete : ENSZ WWDP megújuló vízkészlet (m 3 /fő/év) ország leginkább vízhiányos országok Kuvait Egyesült Arab Emirátus Bahama-szigetek 66 Katar Maldív-szigetek 103 Líbia Szaúd-Arábia Málta Szingapúr egyéb vízhiányos országok Botswana Izrael Jemen Belgium* Hollandia* Magyarország* *: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át 2025-ben várható vízhiányos állapotok (International Water Management Institute) fizikai vízhiány: <500 m 3 /fő/év, gazdasági vízhiány: m 3 /fő/év A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends aug.) Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) Türkmenisztán 98 Szíria 79 Egyiptom 97 Szudán 77 Magyarország 95 Niger 68 Mauritánia 95 Irak 66 Botswana 94 Banglades 42 Bulgária 91 Thaiföld 39 Üzbegisztán 91 Jordánia 36 Hollandia 89 Szenegál 34 Gambia 86 Izrael 21 Kambodzsa 82 2

3 Az édesvízkészletet fenyegető szennyezések felszíni és felszín alatti vizek szennyezései: ld. Vízvédelem kurzus globális probléma: felszín alatti vizek magas arzéntartalma DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű) Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett Aral-tó táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel a tó vízutánpótlása lecsökkent területe csökken, feldarabolódik sótartalma nő (1% 4,5%) halászat megszűnt só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték 35 M ember függ az öntözéstől 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől 3

4 Az Aral-tó 2003-ban (Forrás: Wikipedia) Az Aral-tó 2009-ben Kazahsztán Szir-Darja Az Aral-tó képe ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) Üzbegisztán ( ur/ muholdkep-az-aralto- zsugorodik-reszekre-valik-es- kiszaradt-sos.html) Türkmenisztán Amu-Darja (államhatár) Az Aral-tó 2010-ben Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben Az Aral-tó képe ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) ( gur/ muholdkep-az- aralto-zsugorodik-reszekre-valik- es-kiszaradt-sos.html) 22 A Kis-Aral tó megmentése Csád-tó muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DK-i partja mentén az as évektől 1960: km², mára 95%-kal csökkent, okok: csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn a tápláló folyók elöntözése közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok ökológiai változások vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra 4

5 A Csád-medence A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben vegul_kiszarad_a_csad_to_is 25 /User:Benedikt.Seidl#mediaviewer /File:Sahel_rainfall_timeseries_de. svg 26 A Csád-tó területének csökkenése ( ) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján) A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben Mexico City ~20 millió lakos vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!) egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!) rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek hiányos szennyvízhálózat a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik 5

6 Szingapúr A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (1984) (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992) szigeteken elterülő város, 4,5 M fő, 6000 fő/km mm/év csapadék felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak csak a csapadékvízre számíthatnak fenntartható vízhasználat szükséges víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják Vízkonfliktusok csökkenő édesvízkészlet országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Gáza-övezetben egyenlőtlen felszín alatti vízhasználati jogok Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India Banglades: Gangesz India Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése) 34 Édesvizek - Összefoglalva A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota) Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%-a, ipari szennyvíz 75%- a tisztítatlanul kerül bele a folyókba városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is) felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése 35 6

7 Nemzetközi megállapodások az édesvízről Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal 1980-as évtized: Az ivóvíz és a csatornázás évtizede (ENSZ) 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012: Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf. 2002: Johannesburgi Konferencia Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése A környezeti változások hatása a világtengerekre A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.) folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok) élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2 -termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében levegőből bekerülő szennyeződések tanker-katasztrófák: olajszennyezés tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok partvidéki területek rendezése értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt) mélytengeri halálzónák létrejötte műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év algák robbanásszerű szaporodása ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigéntartalmát legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2 -t is méretük időjárás- és évszak-függő A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: 1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek ok: higanymérgezés vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO 4 -ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta az üledék baktériumai azt elbontották toxikus metil-higany halak, kagylók emberek 15 helyrehozott Hypoxia: oxigénhiányos állapot Mélytengeri halálzónák a világtengerekben év múlva is fertőzést okozott tengeröblöt lezárták a halak elől 40 év múlva lett újra normális a víz 41 7

8 A környezeti változások hatása a világtengerekre A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000) 2. Korallzátonyok pusztulása az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e) 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás okok: túlhalászás romboló halászati módszerek alkalmazása korall-kitermelés építőipari célra szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések) talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez) horgonyok és turizmus okozta sérülések korall kifehéredés (huzamos 28 C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés a rajta élő algák eltűnnek) egyéb fertőzések trópusi viharok Megfigyelt kifehéredések A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP évi adatai alapján) Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger) között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban Kis házi feladat: Korall-telepek pusztulásának legfrissebb adatai

9 A környezeti változások hatása a világtengerekre A világ halfogásának alakulása 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat technológia nagymértékű fejlődése kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő túlhalászat halállomány nagyon megritkul visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra! FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture 52 A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan között (a FAO 2005-ös adatai alapján) fejlődő hasznosított túlhasznosított 54 9

10 Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái 1972: London Dumping Convencion a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást számtalanszor kijátszották többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek tengeri mérföldes gazdasági zóna) intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) 1982-ben betiltják a bálnavadászatot Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat a Föld művelhető területeinek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő környezeti problémák a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség, próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat (öntözés szikesedés műtrágyázás, növényvédő szerek.) Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: : szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében több autó több út, garázs stb. bányászat, növekvő hulladékmennyiség területigénye Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése Az adatok a gabonatermő területekre vonatkoznak, amely az összes szántónak kb. 2/3-a A területhasználat változása a Földön (Forrás: UNEP) szántóföld legelő 60 10

11 61 62 Talajpusztulás Talajerózió a Földön A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése (természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb) talajerózió (vízhatás) szélerózió = defláció (szélhatás) másodlagos szikesedés talajsavanyodás talajművelés okozta szerkezetrombolás (fizikai degradáció) a talajok lefedése (beépítések) A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 magyarországnyi terület) Amerika: 453 millió ha Afrika: 321 millió ha Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön Etiópia, India, Brazília A talajerózió okai

12 A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából jelenleg kb. 7 milliárd fő 2025-re kb. 8 milliárd fő, ami 2050-ig stabilizálódik? (10 milliárd fő?) kb. 1 milliárd ember alultáplált, éhezik (India, É-Korea, Nigéria, Banglades, Pakisztán, Vietnam, Etiópia és számos további afrikai ország) minőségi éhezés: fejlett országokban is! évente 11 millió 5 év alatti gyermek hal éhen vagy hal meg az éhezéssel összefüggő betegségben (percenként 21!) 67 A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából Élelmiszerhelyzet Jelen a fajlagos biológiai produktivitás és a lakosság éhezése között legtöbb esetben nincs közvetlen összefüggés az országok nagyobb részében az éhezés okát nem a természetes biológiai produktivitás elégtelenségében kell keresnünk, hanem a társadalmi-gazdasági viszonyokban a környezet eltartóképességének vizsgálatakor tehát nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezet eltartóképességét is figyelembe kell vennünk A Föld megújulni képes agrárprodukciója bőségesen elegendő lehetne a jelenlegi 7 milliárd ember számára, de: a mezőgazdasági termelés földrajzi megoszlásának különbségei regionális annak színvonalbeli eltérései konfliktusok a a természeti viszonyokhoz nem alkalmazkodó államhatárok népesség szükségletei és a szállítási nehézségek a természeti környezet egyéb kedvezőtlen gazdasági adottságok között Alultápláltság, éhínség in Lóczy D

13 Élelmiszerhelyzet Jövő Az erdőirtás, mint globális probléma a 2050-re várható 8 milliárd fő számára meg lehet termelni a szükséges élelmiszert (kérdés: mennyi energia kell hozzá, és lesz-e?) géntechnika integrált növényvédelem a talajok jelenleginél jobban szabályozható tápanyagellátása De: a terméshozamok és a megtermelt élelmiszer országonkénti mennyiségei egyenlőtlenül oszlanak el jelenleg éhezők hosszú távon sem tudják lényegesen növelni a mg-i termelésüket Nigéria: 175 M fő (2013) 244 M fő (vagy több?) (2050-re) 0,1 ha/fő 0,07 ha/fő gabonaterület (2000: 123 millió fő, 0,14 ha/fő volt, 1960: 45 millió fő, 0,39 ha/fő volt!) Pakisztán: 0,08 ha/fő 0,03 ha/fő gabonaterület fejlett országokban már most is túltermelés, de a felesleget a fizetőképes országokba szállítják 2-3 ezer éve: Mediterránium: az első kiterjedt erdőirtások 200 éve: Európa, Kína: felgyorsult a folyamat 100 éve: É-Amerika keleti tájain 50 éve-napjaink: fejlődő országok 8-10 ezer éve: 62,2 millió km 2 (szárazföld 42%-a) 2000-ben: 38,66 millió km 2 (szárazföld 26%-a) a FAO új erdő definíciója (erdő = min. 0,5 ha kiterjedés, lombkorona min. 10%-ot lefed) a korábbihoz képest 20%-kal növelte meg a statisztikai adatot! Globális csökkenés között: 9,4 millió ha-ral, ~2,4%-kal ( Mo. területe) csökkent a 10 év alatt (14,6 millió ha erdőirtás, 5,2 millió ha erdőtelepítés) A trópusi erdők relatív csökkenése azonban nagyobb, mint a Föld átlaga: 1% évenként! faültetvény 77 13

14 Szarvasmarha tenyésztés Szójabab termesztés 80 Jelmagyarázat: 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt

15 Az erdő funkciói Fa: nem nélkülözhető nyersanyag Az erdőterületek jelentős részén ma már telepített erdőkkel való gazdálkodás folyik. Miért probléma az erdőirtás? A fajpusztulás becsült értéke a zárt trópusi erdőkben 1. Az erdő egy összetett ökológiai rendszer trópusi erdők: legfajgazdagabb ökoszisztémák élőhelyek pusztulása, fajok pusztulása, ökológiai tartalékok csökkenése mintegy 80 országban (köztük Mo.) teljesen megszűntek a természetes erdők 10 országban pedig felszámolódás alatt (< 5%) vannak a természetes erdők (pl. Finnország!, ahol pedig 72% az erdő) A fakitermelésből származó fajveszteség %-ban számos ritka vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget a gyógyszerkészítmények negyede és az új, kísérleti rákgyógyszerek 70%-a olyan növényeken alapul, amelyek kizárólag az esőerdőben élnek A természetes ökológiai állapotú erdő nagysága néhány országban, 1996-ban (forrás: Byant 1997) kipusztult fenyegetett nem fenyegetett 89 Ország Terület (ezer km 2 ) Részesedés a világban (%) Oroszország Kanada Brazília Peru Indonézia Venezuela Kolumbia USA Zaire Bolívia Világ összesen

16 egykori természetes erdőborítás Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 2. Az erdőnek nagyon fontos szerepe van a Föld CO 2 forgalmában mai természetes és ültetett erdők területe mai természetes erdők kiterjedése erdők felszámolása: csökken a CO 2 megkötő képesség a Földön ( üvegházhatás) felszámolás: gyakran erdők égetésével (nem a fa, hanem a terület kell) CO 2 -t a légkörbe (kb. 1 milliárd tonna/év) ( üvegházhatás) területhasználati változás: talajban lévő C is felszabadul (különösen a boreális erdők esetében jelentős!) Év Az erdőégetések következményeként becsült széntöbblet a légkörben (milliárd t) (forrás: IPPC 1998) Erdőégetéses erdőirtásból Tűzifa használat miatt Összesen ,83 0,11 0, ,41 0,12 1, ,04 0,12 1, ,58 0,13 1, ,81 0,14 1, ,16 0,15 2,31 Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 3. Az erdők szerepet játszanak a levegő szennyezéseinek csökkentésében gázcseréjük során a CO 2 mellett más gázokat is felvesznek ezek egy része károsítja a fát, de a légkör tisztább lesz a portól nagyon hatékonyan tisztítják meg a levegőt 4. Elégetéskor a fákban feldúsult nehézfémek a légkörbe kerülnek 5. Az erdők fontos szerepet töltenek be a víz globális körforgásában hatalmas mennyiségű vizet képesek átmenetileg raktározni légterükben több a vízpára csapadék Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) Megoldás? 6. Az elpusztított erdők helyén mg-i művelés, de: talajerózió! trópusi területeken 5-10 év alatt erodálódik a talaj; ártereket, víztározókat, tavakat tölt fel az elszállított talaj; lefolyási tényező nő árvízveszély nő 7. Föld sugárzási egyenlegét negatív irányba módosítja az erdőirtás trópusi erdők: a sugárzás 15-20%-át verik csak vissza, erőteljes elnyelésük van (üvegházhatás ellen hat) 8. Lakóterületek közelében: kedvező klimatikus hatások az erdőgazdálkodás a Föld erdeinek túlnyomó részén nem fenntartható módon zajlik minél több erdőt természetvédelmi területté kell nyilvánítani (illegális fakitermelés, korrupció veszélye fennáll így is!) a Föld meglévő erdőtípusainak mindegyikéből legyenek védetté nyilvánított területek, kellő kiterjedésben kiegyenlítettebb hőmérséklet kedvező páratartalom csökkent légmozgás 16

17 Gazdasági érdekek szorításában Gazdasági érdekek szorításában trópusi esőerdők többsége a szegényebb országokban fontos és sürgős a fakitermelésből származó haszon sokszor a kitermelt fa valódi értékével sem törődnek (pl. mahagóni, szantálfa, éden), alacsonyan tartják a faárakat a kitermelés ösztönzésére pl. Suriname, Guyana: ázsiai fakitermelő társaságoknak teljes erdőket adott el olcsón Indonézia: államadósságának csökkentése miatt erdőterületének 41%-át már eladta külföldi társaságoknak Brazília: Amazóniába vezető utak, ott szarvasmarha-farmok létrehozásához adómentesség, negatív kamatlábú hitel több millió ha marhalegelő (kitermelés 80%-a illegális!) Oroszország: helyi önkormányzatok erdőterületekkel fizetik ki a hitelezőiket gazdag országokban is jellemző az értéken aluli kiárusítás (pl. USA, Kanada, Norvégia) fejlett országok: erdők területe: nem változik v. gyarapodik v. csak kismértékben csökken gond: fiatalodik az állomány faértékesítésből származó jövedelem elenyésző része a GDP-nek fejlődő országok: csökken az erdők területe faértékesítésből származó jövedelem meghatározó része a GDP-nek (a gazdasági haszonból azonban csak néhányan részesülnek!) a faexport jelentős tétel a fejlődő országok külkereskedelmében, nem mondhatnak le róla + az újabb mg-i területekre is szükségük van; de több ország faexportja visszaesett fejlődő országok ellenük irányuló támadásként értékelik: azok az országok gyakorolnak nyomást rájuk, akik a saját erdeiket már nagyrészt kiirtották! gerincesek mg fakitermelés Biodiverzitás csökkenése lakóhely és kereskedelem térigényének növekedése invazív idegen fajok szennyezés vadászat/csapdázás klímaváltozás, rossz időjárás változások a tűz gátak, vízgazdálkodás energiatermelés, bányászat halászat emberi zavarás szállítás (útvonalak, mint ökológiai gátak bennszülött fajok gerincesek

18 madarak gerincesek kétéltűek Least concern: legkevésbé veszélyeztetett Extinct: kipusztult