Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 10. A bioszféra változásai, a természetvédelem alapjai. Az erdőirtás, mint globális probléma

Átírás

1 Az erdőirtás, mint globális probléma Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 10. A bioszféra változásai, a természetvédelem alapjai 2-3 ezer éve: Mediterránium: az első kiterjedt erdőirtások 200 éve: Európa, Kína: felgyorsult a folyamat 100 éve: É-Amerika keleti tájain 50 éve-napjaink: fejlődő országok 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék ezer éve: 62,2 millió km 2 (szárazföld 42%-a) 2000-ben: 38,66 millió km 2 (szárazföld 26%-a) Globális csökkenés között: 9,4 millió ha-ral, ~2,4%-kal ( Mo. területe) csökkent a 10 év alatt (14,6 millió ha erdőirtás, 5,2 millió ha erdőtelepítés) A trópusi erdők relatív csökkenése azonban nagyobb, mint a Föld átlaga: 1% évenként! faültetvény 5 1

2 Szarvasmarha tenyésztés Szójabab termesztés 8 Jelmagyarázat: 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt

3 Az erdő funkciói Fa: nem nélkülözhető nyersanyag Az erdőterületek jelentős részén ma már telepített erdőkkel való gazdálkodás folyik. Miért probléma az erdőirtás? A fajpusztulás becsült értéke a zárt trópusi erdőkben 1. Az erdő egy összetett ökológiai rendszer trópusi erdők: legfajgazdagabb ökoszisztémák élőhelyek pusztulása, fajok pusztulása, ökológiai tartalékok csökkenése mintegy 80 országban (köztük Mo.) teljesen megszűntek a természetes erdők 10 országban pedig felszámolódás alatt (< 5%) vannak a természetes erdők (pl. Finnország!, ahol pedig 72% az erdő) A fakitermelésből származó fajveszteség %-ban számos ritka vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget a gyógyszerkészítmények negyede és az új, kísérleti rákgyógyszerek 70%-a olyan növényeken alapul, amelyek kizárólag az esőerdőben élnek A természetes ökológiai állapotú erdő nagysága néhány országban, 1996-ban (forrás: Byant 1997) kipusztult fenyegetett nem fenyegetett 17 Ország Terület (ezer km 2 ) Részesedés a világban (%) Oroszország Kanada Brazília Peru Indonézia Venezuela Kolumbia USA Zaire Bolívia Világ összesen

4 egykori természetes erdőborítás Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 2. Az erdőnek nagyon fontos szerepe van a Föld CO 2 forgalmában mai természetes és ültetett erdők területe mai természetes erdők kiterjedése erdők felszámolása: csökken a CO 2 megkötő képesség a Földön ( üvegházhatás) felszámolás: gyakran erdők égetésével (nem a fa, hanem a terület kell) CO 2 -t a légkörbe (kb. 1 milliárd tonna/év) ( üvegházhatás) területhasználati változás: talajban lévő C is felszabadul (különösen a boreális erdők esetében jelentős!) Év Az erdőégetések következményeként becsült széntöbblet a légkörben (milliárd t) (forrás: IPPC 1998) Erdőégetéses erdőirtásból Tűzifa használat miatt Összesen ,83 0,11 0, ,41 0,12 1, ,04 0,12 1, ,58 0,13 1, ,81 0,14 1, ,16 0,15 2,31 Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) 3. Az erdők szerepet játszanak a levegő szennyezéseinek csökkentésében gázcseréjük során a CO 2 mellett más gázokat is felvesznek ezek egy része károsítja a fát, de a légkör tisztább lesz a portól nagyon hatékonyan tisztítják meg a levegőt 4. Elégetéskor a fákban feldúsult nehézfémek a légkörbe kerülnek 5. Az erdők fontos szerepet töltenek be a víz globális körforgásában hatalmas mennyiségű vizet képesek átmenetileg raktározni légterükben több a vízpára csapadék Miért probléma az erdőirtás? (folyt.) Megoldás? 6. Az elpusztított erdők helyén mg-i művelés, de: talajerózió! trópusi területeken 5-10 év alatt erodálódik a talaj; ártereket, víztározókat, tavakat tölt fel az elszállított talaj; lefolyási tényező nő árvízveszély nő 7. Föld sugárzási egyenlegét negatív irányba módosítja az erdőirtás trópusi erdők: a sugárzás 15-20%-át verik csak vissza, erőteljes elnyelésük van (üvegházhatás ellen hat) 8. Lakóterületek közelében: kedvező klimatikus hatások az erdőgazdálkodás a Föld erdeinek túlnyomó részén nem fenntartható módon zajlik minél több erdőt természetvédelmi területté kell nyilvánítani (illegális fakitermelés, korrupció veszélye fennáll így is!) a Föld meglévő erdőtípusainak mindegyikéből legyenek védetté nyilvánított területek, kellő kiterjedésben kiegyenlítettebb hőmérséklet kedvező páratartalom csökkent légmozgás 4

5 Gazdasági érdekek szorításában Gazdasági érdekek szorításában trópusi esőerdők többsége a szegényebb országokban fontos és sürgős a fakitermelésből származó haszon sokszor a kitermelt fa valódi értékével sem törődnek (pl. mahagóni, szantálfa, éden), alacsonyan tartják a faárakat a kitermelés ösztönzésére pl. Suriname, Guyana: ázsiai fakitermelő társaságoknak teljes erdőket adott el olcsón Indonézia: államadósságának csökkentése miatt erdőterületének 41%-át már eladta külföldi társaságoknak Brazília: Amazóniába vezető utak, ott szarvasmarha-farmok létrehozásához adómentesség, negatív kamatlábú hitel több millió ha marhalegelő (kitermelés 80%-a illegális!) Oroszország: helyi önkormányzatok erdőterületekkel fizetik ki a hitelezőiket gazdag országokban is jellemző az értéken aluli kiárusítás (pl. USA, Kanada, Norvégia) fejlett országok: erdők területe: nem változik v. gyarapodik v. csak kismértékben csökken gond: fiatalodik az állomány faértékesítésből származó jövedelem elenyésző része a GDP-nek fejlődő országok: csökken az erdők területe faértékesítésből származó jövedelem meghatározó része a GDP-nek (a gazdasági haszonból azonban csak néhányan részesülnek!) a faexport jelentős tétel a fejlődő országok külkereskedelmében, nem mondhatnak le róla + az újabb mg-i területekre is szükségük van; de több ország faexportja visszaesett fejlődő országok ellenük irányuló támadásként értékelik: azok az országok gyakorolnak nyomást rájuk, akik a saját erdeiket már nagyrészt kiirtották! gerincesek mg fakitermelés Biodiverzitás csökkenése lakóhely és kereskedelem térigényének növekedése invazív idegen fajok szennyezés vadászat/csapdázás klímaváltozás, rossz időjárás változások a tűz gátak, vízgazdálkodás energiatermelés, bányászat halászat emberi zavarás szállítás (útvonalak, mint ökológiai gátak bennszülött fajok A túlzott vadászat és halászat miatt veszélyeztetett gerinces fajok száma a Föld egyes régióiban (UNEP GEO5 nyomán)

6 (erdőirtás, Juhász Árpád, 2 perc, csak magyar felirat) (5 perc, Zakapé indiánok harca az erdőirtás ellen, magyarul) A természetvédelem alapjai 31 A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi-gazdasági tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, kezelése, valamint megőrzése a természetvédelem tárgyai: a természeti értékek 34 Biodiverzitás Veszélyeztető tényezők genetikai diverzitás fajdiverzitás ökológiai diverzitás élőhelypusztulás/-pusztítás élőhely-darabolódás a biológiai sokféleség nem egyenletes a Földön 1,5 M fajt írtak le, de becslések szerint 5 M faj él legalább kipusztulás: korábban: 2 faj/évtized élőhelyleromlás és -szennyezés túlhasznosítás (vadászat, halászat) idegenhonos fajok (ld. özönfajok!) és 1600 óta: átlagosan 25 faj/évtized, egyre gyorsabban emelkedő tendencia! fertőző betegségek terjedése ma: ezer faj/év, azaz 2-3 faj/óra 6

7 A védelem eszközei, módszerei A kihalással való veszélyeztetettség IUCN kategóriái rezervátum szemlélet cselekvő szemlélet egyedi védelem: fajok, élettelen természeti kincsek in situ és ex situ védelem fajok védetté nyilvánításának szempontjai különösen veszélyeztetett fajok a kihalással való veszélyeztetettség IUCN kategóriái területi védelem: élőlények, életközösségek fennmaradásához szükséges területek Területi védelem IUCN kategóriák I. Szigorúan védett természetvédelmi területek (vadonterületek) (Ia: monitorozási, Ib: megóvási célok) II. Nemzeti Parkok III. Természeti emlékek IV. Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok) V. Tájvédelmi körzet (védett tengeri és szárazföldi tájak) VI. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével 40 A Föld összes védett területének IUCN kategóriánkénti megoszlása az időszakban

8 A védett területek aránya a szárazföldi ökorégiókban Nemzetközi szervezetek Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (1922, London) Vizivad Tröszt (1946, Peter Scott magánkezdeményezése, hawaii lúd) Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) (1948, Mo 1974) Világ Természetvédelmi Alap (WWF) (1961, Mo 1991) Nemzetközi Vizivadkutató Iroda (1965) (Magyar Madártani Egyesület MME is tagja) Nemzetközi Egyezmények Hazánk természeti értékei Washingtoni Egyezmény (CITES) (1973, Mo 1985) (fajok illegális kereskedelme ellen) természeti értékekben gazdag ország (földrajzi fekvés, földtörténet múlt) Berni Egyezmény (1979, Mo 1990) (vadon élő növényés állatfajok, élőhelyeik védelme) Ramsari Egyezmény (1976) (vándorló vízimadarak megóvása, vizes élőhelyek) Rioi Egyezmény a Biológiai Sokféleségről (1992), Biológiai Sokféleség Egyezmény (1998) 3 ezer növényfaj 43 ezer állatfaj endemikus (bennszülött) fajok nagy száma őshonos fajok, reliktum fajok több faj veszélyeztetett, kipusztult, eltűnt 1750-től: 40 növényfaj, 18 gerinces, 35 gerinctelen Magyar természetvédelem évi LIII. törvény a természet védelméről + rendeletek egyedi védelem: fajok védetté és fokozottan védetté nyilvánítása területi védettség: védett és fokozottan védett területek kijelölése ex lege védelem A védett és fokozottan védett fajok száma hazánkban 48 8

9 A védett természeti értékek csoportosítása Védett természeti területek megoszlása védelmi kategóriánként (2015. jan. 1. állapot) Magyaro. területének 9,6%-a védett megnevezés száma területe (ezer ha) Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek nemzeti park ,7 tájvédelmi körzet ,9 természetvédelmi terület ,1 természeti emlék* 42 0,06 összesen ,7 Helyi jelentőségű védett természeti területek Természetvédelmi területek és természeti emlékek ,1 Mindösszesen ,8 49 *főként kaptárkövek Nemzeti parkjaink Hazánkban 10 nemzeti park található (zárójelben az alapítás éve): Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kiskunsági Nemzeti Park (1974) Bükki Nemzeti Park (1976) Aggteleki Nemzeti Park (1985) Fertő-Hanság Nemzeti Park (1991) Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Őrségi Nemzeti Park (2002) 51 9

10 EU-s jogszabályok és védettség Nemzetközi jelentőségű védett természeti területeink 79/409/EGK sz. irányelv a vadon élő madarak védelméről A fajlistában meghatározott jelentős madárfajok védelme érdekében különleges madárvédelmi területeket kell kijelölni 92/43/EGK sz. irányelv (Habitat Direktíva) a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről különleges természet-megőrzési területeket, valamint kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területeket kell kijelölni Natura 2000: a különleges madárvédelmi területek valamint a különleges és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek egységes hálózata Natura különleges természet-megőrzési terület: 1,44 millió ha 56 különleges madárvédelmi terület: 1,37 millió ha a korábban is védett területek 90%-a a hálózatba került további 1,2 millió ha vált Natura 2000 területté a két területtípus közötti átfedés 42,4% így összesen 1,99 millió ha, azaz az ország területének 21,4%-a vált Natura 2000 területté A különleges madárvédelmi területek térképe A különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek térképe forrás: VM, 2013 forrás: VM, 2013 Nemzetközi jelentőségű védett természeti területeink nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsariegyezmény területei) 29 db, mintegy 245 ezer ha (ország területének 2,6%-a) UNESCO Ember és Bioszféra rezervátum 6 db: Hortobágyi B. R., Kiskunsági B. R., Fertő-tavi B. R., Aggteleki B. R., Pilisi B. R., Mura-Dráva-Duna határon átnyúló BR 509,2 ezer ha, magterület: 29,2 ezer ha genetikai készletek eredeti élőhelyükön való védelme 1. Szaporcai Ó-Dráva-meder, 2. Dinnyési Fertő és a Velencei Madárrezervátum, 3. Kardoskút, 4. Mártély, 5. Felső- Kiskunsági szikes tavak, 6. Pusztaszer, 7. Hortobágy, 8. Kis-Balaton, 9. Tatai-tavak, 10. Fertő-tó, 11. Balaton (október 1. és április 30. között), 12. Bodrogzug, 13. Ócsa, 14. Pacsmagi-halastavak, 15. Rétszilasi-halastavak, 16. Biharugrai-halastavak, 17. Gemenc, 18. Béda-Karapancsa, 19. Izsáki Kolon-tó, 20. Baradla, 21. Ipoly-völgy, 22. Felső-Tisza, 23. Csongrád Bokrosi Sós-tó, 24. Felső-Kiskunsági szikes puszták, 25. Rába-völgy, 26. Nyirkai-Hany, Borsodi-Mezőség, 28. Montág-puszta, 29. Dél-balatoni halastavak és berkek 10

11 Aggteleki bioszféra-rezervátum Baradla barlang, tornai vértő Fertő-tavi vizes élőhely, nagy kócsag Hortobágyi puszta, daru Kiskunsági homokdűne, tartós szegfű Pilis, zöld gyík 11

12 Ártéri-erdő a Mura-Dráva-Duna BR-ben, fekete gólya Nemzetközi jelentőségű védett természeti területeink az UNESCO Világörökségi listája Budai Várnegyed a Duna parttal (1987) Hollókő (1987) Aggteleki Karszt barlangjai (Szlovákiával közösen, 1995) Pannonhalmi apátság és természeti környezete (1996) Hortobágyi Nemzeti Park (1999) Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000) Fertő-tó kultúrtáj (Ausztriával közösen, 2001) A tokaji történelmi borvidék (2002) Az erdők természetvédelme az ország területének 19,6%-át borítja erdő, növekvő tendencia viszont: unikális füves ökoszisztémák (homokos területek, dolomit sziklagyepek) rovására nem jó akácosokat, fenyveseket telepíteni! őshonos fafajok természetközeli elegyes erdei: az erdőterületek fele erdők 86%-a lombos fafaj gyertyános-tölgyesek, cseres tölgyesek, bükkösök, kultúrerdők (akácos, nemes nyáras, kultúrfenyves) 20% védett, 5% fokozottan védett területen 12