VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január

Átírás

1 VÖMNB_2012_1_01 Budapest, január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározások (KEÉM) tervezetének jóváhagyása ÖSSZEFOGLALÁS Ez a dokumentum röviden bemutatja a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás fogalmát, a tervezetek elkészítésének szükségességét, valamint tartalmazza a nyolc hazai világörökségi helyszín - a VÖMNB Titkárság által a helyszínekkel együttműködésben elkészített - KEÉM-tervezetét. Javasolt döntést lásd 8. bekezdésben.

2 I. Háttér 1. Az UNESCO Világörökség Bizottság (VÖB) 2005-ben fogadta el a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás (KEÉM) fogalmat és írta elő elkészítését minden világörökségi helyszín esetében. A VÖB döntése értelmében februárig minden 2007-ig világörökség listára felvett helyszín retrospektív kiemelkedő egyetemes érték-meghatározását be kell nyújtaniuk a Részes Államoknak. Magyarország esetében ez mind a 8 helyszínt jelenti. A kiemelkedő egyetemes érték-meghatározás egy olyan, 2-3 A4-es oldal terjedelmű dokumentum, melyet a tanácsadó testületek (ICOMOS/IUCN) véleménye alapján a VÖB fogad el helyszínenként és amely egységes szerkezetben tartalmazza a helyszín rövid leírását; a felvételi kritériumok igazolását; az integritás és a hitelesség megfogalmazását (utóbbi csak kulturális helyszínek esetében); valamint a védelem és a kezelés kívánalmait. A KEÉM-ek elkészítéséhez az UNESCO Világörökség Központ által készített Útmutatót lásd A Titkárság számára májusában vált ismertté a KEÉM-ek elkészítésének részletes módszertani, amikor Prágában regionális szintű módszertani képzésre került sor. A 1. számú mellékletben lásd a Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározás elkészítését áttekintő PowerPoint előadást. 2. A Bizottság 2011-ben felkérte a Titkárságot és a világörökségi helyszínek képviselőit, hogy megfelelő munkaterv szerint, a megfelelő szakértők és testületek bevonásával, közösen készítsék el a retrospektív kiemelkedő egyetemes érték-meghatározásokat. A Bizottság kérte Miniszter urat, hogy a KÖH/VÖMNB költségvetésében biztosítsa a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás (KEÉM) elkészítésének elvégzéséhez szükséges forrásokat. A KÖH/VÖMNB nem kapott forrást a feladat elvégzésére. A forráshiány ellenére a VÖMNB Titkárság saját munkatársai és dr. Fejérdy Tamás, a Titkárság napi feladatainak elvégzése mellett, igen feszített ütemezéssel, túlórákat is vállalva, összeállították és a világörökségi helyszínekkel egyeztetve elkészítették a Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározás tervezetét. A Titkárság november 14-én szemináriumot tartott a helyszínek képviselői részére, a meghatározások elkészítésének módszertanáról és ütemezéséről. 3. A Kiemelkedő Egyetemes Érték elve végigvonul a Világörökség Egyezmény egészén és minden olyan tevékenységen, amely a Jegyzékben szereplő helyszínekkel kapcsolatos. A KEÉ definíciója, melyet a Világörökség Egyezmény alkalmazására vonatkozó Működési Irányelvek tartalmaz, megállapítja, hogy: Kiemelkedő Egyetemes Érték alatt olyan kulturális és/vagy természeti jelentőséget értünk, mely különlegességével átlépi a nemzeti határokat és az egész emberiség jelen és jövő generációi számára közös jelentőséggel bír.

3 A KÉE Meghatározás egy hivatalos meghatározás, melyet a Világörökség Bizottság fogad el, a helyszín Világörökség Jegyzékre történő felvételekor óta, amikor egy helyszín Világörökség Jegyzékre való felvételére kerül sor, a Világörökség Bizottság elfogadja a KEÉ Meghatározást is, mely összefoglalja, miért tekinthető a helyszín Kiemelkedő Egyetemes Értékkel bírónak, hogyan felel meg a releváns kritériumoknak, az integritás és (kulturális helyszínek esetén) a hitelesség feltételeinek, és hogyan teljesíti a védelem és kezelés elvárásait a KEÉ hosszútávon történő fenntartásának érdekében. 4. A KEÉ Meghatározás tehát a Részes Államnak és a helyszín megőrzésében és kezelésében résztvevő feleknek egyaránt nagyon hasznos lehet. Lehetővé teszi a helyszínnek a Világörökség Jegyzékbe történő felvételkori állapota egyértelmű megértését és iránymutatást is ad a kezeléshez azáltal, hogy megjelöli, a KEÉ fenntartásához a helyszín mely attribútumait köteles a Részes Állam az érintett felekkel együttműködve megőrizni. Miután a KEÉ Meghatározást a Bizottság elfogadta, az felkerül az UNESCO Világörökség Központ honlapjára. 5. A KEÉ VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁS ELKÉSZÍTÉSE, ÉS A VÖB ÁLTALI ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA A Részes Állam elkészíti a helyszín KEÉM-t és február 1-jéig benyújtja a Világörökség Központba A Világörökség Központ ellenőrzi, hogy a tervezet hiánytalan-e, és továbbítja a felelős Tanácsadó Testület(ek)nek (ICOMOS és/vagy IUCN). A Tanácsadó testület (ICOMOS és/vagy IUCN) együttműködve a Központtal értékeli és finomítja a szöveget A Világörökség Központ észrevételeivel visszaküldi a szöveget egyeztetésre a Részes Államnak A Részes Állam a következő év február 1-jéig visszaküldi az elfogadott szöveget a Központnak

4 6. A KEÉM-tervezetek jelenlegi státusza: Hat világörökségi helyszín KEÉM-tervezetét sikerült leegyeztetni a helyszín kezelését végző szervekkel: Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) ( ) Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000) A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002) A két határon átnyúló világörökségi helyszín KEÉM-tervezetének egyeztetése a szlovák és az osztrák féllel folyamatban van. A Titkárság véleménye szerint január végéig ezeket a tervezeteket is sikerül a felekkel leegyeztetni és a február 1-jei határidőre megküldeni a párizsi UNESCO Világörökség Központba (angol nyelven): Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001) A VÖMNB jóváhagyása után a tervezetek angol nyelven is elkészülnek. 7. A magyar világörökségi helyszínek KEÉM tervezeteit (8 db) magyar nyelven lásd a 2. számú mellékletben 8. Döntés tervezet / VOMNB_2012_1_01 A Bizottság 1. megköszöni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a KEÉM-tervezetek elkészítését; 2. megvitatva a nyolc magyar világörökségi helyszín KEÉM tervezetét; 3. elfogadja hat magyar világörökségi helyszín Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás tervezetét és 4. javasolja ezek benyújtását az UNESCO VÖK felé a február 1-i határidőig a megfelelő formában, a szövegek idegen nyelvre fordítása után; 5. üdvözli a 2 határon átnyúló világörökségi helyszín KEÉM-tervezetével kapcsolatban folyamatban lévő egyeztetéseket az osztrák ill. a szlovák féllel, melyekhez a Titkárság által előkészített (és a helyszín magyarországi részének kezeléséért felelős szervezettel egyeztetett) szövegjavaslatot jó kiindulási alapnak tartja és felhatalmazza a VÖMNB Titkárságot a további egyeztetések lefolytatására az érintett szomszédos Részes Államokkal, valamint ezt követően a KEÉM-tervezetek UNESCO VÖK felé való benyújtására, a két érintett szomszédos Részes Állammal (Szlovákia és Ausztria) közösen, február 1-i határidőig, a megfelelő formában.

5 1. számú melléklet ELŐADÁS A KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁS ELKÉSZÍTÉSÉRŐL

6 2. számú melléklet A MAGYAR VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁSAI