Környezetvédelem (KM002_1)

Átírás

1 (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A Föld vízkészlete Tároló litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) világóceán sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak légkör vízfolyások élőlények Összesen (a Föld vize) mennyiség 1000 km 3 -ben % , , , , , ,01 12,3 0,0008 1,25 0, ,13 0,00006 ~ ~ 100 1

2 A kontinensek vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) sarkvidéki és magashegységi jég édesvizű tavak sós tavak vízfolyások élőlények légkör Összesen (kontinensek vize) ,25 1,13 12, ,3 77,0 0,35 0,28 0,003 0,003 0, A víz természetes körforgása Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás 2

3 A víz társadalmi-gazdasági körforgása A természetes vizek előfordulási típusai légköri vizek csapadék párolgás felszíni vizek vízfolyások állóvizek tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz 3

4 Globális édesvíz-felhasználás a rendelkezésre álló édesvíz 54%-át használja az emberiség 2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet! 2,3 milliárd fő veszélyeztetett a rossz minőségű vizek miatt 1990: 1 milliárd ember nem jutott hozzá az alapvetően szükséges napi 50 l vízhez évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben a gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat) Vízhasználatok környezetvédelmi problémái mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása ipari vízhasználat mennyiségében nem, minőségében igen kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek 4

5 A globális vízfelhasználás szerkezete bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége (A mezőgazdaság egyre inkább felhasznál mindenféle vizet) mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 % vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m 3 /év vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = m 3 /év 5

6 megújuló vízkészlet (m 3 /fő/év) ország leginkább vízhiányos országok Kuvait Egyesült Arab Emirátus Bahama-szigetek 66 Néhány példa a Katar vízhiányos Maldív-szigetek országokra Líbia Szaúd-Arábia Málta (Forrás: Szingapúr : A világ egyéb vízhiányos országok helyzete 1993 Botswana : ENSZ WWDP) Izrael Jemen Belgium* Hollandia* Magyarország* *: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996) ország Türkmenisztán Egyiptom Magyarország Mauritánia Botswana Bulgária Üzbegisztán Hollandia Gambia Kambodzsa határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) ország Szíria Szudán Niger Irak Banglades Thaiföld Jordánia Szenegál Izrael határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%)

7 Vízkonfliktusok csökkenő édesvízkészlet országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg kit illett a víz: aki régebb óta használja, vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India Banglades: Gangesz India Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése) A vizek minősége a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége (statikus megközelítés) a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredménye (dinamikus megközelítés) (vízgyűjtő területet érő) természetes és antropogén hatások a vízminőség állandó változásban van 7

8 2000/60/EK Víz Keretirányelv az irányelv céljai környezeti célkitűzése: felszíni és felszín alatti vizek jó állapota: jó ökológiai állapot/potenciál, jó kémiai állapot 2015-ig számos feladat vízgyűjtőgazdálkodási terv a magyar vízgazdálkodás gyakorlata több szempontból megfelel a VKI-nek A felszíni vizek minősítése Az MSZ alapján ötosztályos rendszer paraméterek 5 csoportja oxigénháztartás jellemzői tápanyagháztartás jellemzői mikrobiológiai jellemzők mikroszennyezők és toxicitás egyéb jellemzők A VKI alapján ökológiai állapot biológiai hidrológiai és morfológiai fizikai és kémiai elemek kémiai állapot (vízszennyezők): elsőbbségi anyagok (vízbevezetésük tilos) élővízben kedvezőtlen hatást okozó, nagy mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok 8

9 Felszíni vizeink minősége 2003 (KSH 2005) nagy és kis vízfolyásaink tavaink A felszín alatti vizek minősítése felszínközeli és felszín alatti vízszintészlelő törzshálózat felszín alatti vízminőségi törzshálózat nem vízminőségi osztályok, hanem határértékek: háttérkoncentráció szennyezettségi határérték kármentesítési szennyezettségi határérték 9

10 Felszín alatti vizeink állapota szennyezésekre nagyon érzékenyek parti szűrésű vizek folyó vízminőségével összefüggésben talajvizek talajvízszint-süllyedés bakteriális szenny., ammónia, nitrit, nitrát, Fe, Mn rétegvizek metán, vas, mangán, ammónia, arzén fokozódó rétegvízkitermelés talajvízből leszivárgás karsztvizek karsztvízszint-csökkenés (bányászat) alacsony Fe, Mn, Al, viszont nagy keménység Vízszennyezések időben: rendszeres (folyamatos) rendkívüli (haváriaszerű) anyag szerint: klasszikus komponensek (sók, oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek) mikroszennyezők (szervetlen, szerves) hőszennyezés radioaktív anyagok fertőzést okozó mikroorganizmusok eredet szerint: pontszerű diffúz megjelenési forma szerint: felszínen úszó vízben lebegő oldott ágazatok szerint: települési ipari mezőgazdasági közlekedési szennyvíz 10

11 Villamosenergia-termelés és -ellátás: a hőszennyezett vizeket is tartalmazza! A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének megoszlása gazdasági ágazatonként, 1998 (Mo.) 11

12 Aktuális téma címe 12

13 A közműolló alakulása hazánkban % ,3% 45,8% 41,1% KSH ,2% 34,1% 59,1% év vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 13

14 Szennyvíztisztítási hiányosságok a fejlődő országokban Mexikó: Merida város (Yucatán-félsziget), lakossága 1 millió fő mészkőre települt város nincs csatornázás, a víz akadálytalanul a korábban kiváló minőségű karsztvízbe jut coli baktériumok: ezer/l (WHO ajánlás: <10/l) nincs egészséges ivóvíz A fővárosok vízellátása és csatornázottsága 2000-ben (forrás: UNESCO) földrész vízvezetékkel ellátott háztartások (%) (lakás v. udvari) szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások (%) Afrika Ázsia Európa Latin-Am. és karibi térség É-Amerika Óceánia és Ausztrália nyáron télen Vízminőségromlás oxigénhiány túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe jutását jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása egyéb okok: szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet 14

15 Vízminőségromlás eutrofizáció ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás) a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet természetes és mesterséges hatásokra következik be erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmú műtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot 15

16 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs hűtővízrendszerek) felhasználása a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása) 16

17 Települési szennyvíztisztítás Mechanikai tisztítás Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása 1. rácsok (durva szemét) gépi tisztítású íves rács 17

18 Mechanikai tisztítás (folyt.) 2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek A győri szennyvíztisztító telep homokfogójának épülete 18

19 zsírfogó üres homokfogó homokfogó (győri szennyvíztisztító) Mechanikai tisztítás (folyt.) 3. ülepítés ülepítőmedencék ülepítés elősegítése flokkulálás derítés flotáció Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő 19

20 ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) iszapkaparó lemezek a szennyvíz itt folyik be a víz itt folyik ki a medencéből üres ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) 20

21 Biológiai szennyvíztisztítás Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció 1. mesterséges: csepegtetőtestes, eleveniszapos 2. természetközeli módszerek: vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homok- vagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik Csepegtetőtest biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén utóülepítés szükséges 21

22 Eleveniszapos medence eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok utóülepítés szükséges Élőgépes szennyvíztisztítási technológia Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények 22

23 Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.) Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás célok/eszközök: finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő, mikroszűrő foszfor és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás, denitrifikáció, ioncsere stb. sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén adszorpció, klórozás, ózonizálás stb. Fertőtlenítés 23

24 A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének tisztítási fokozat szerinti megoszlása, 1998 (Mo.) Szennyvíziszapok kezelése mechanikai víztelenítés és szárítás anaerob rothasztás és szikkasztás égetés komposztálás mezőgazdasági hasznosítás deponálás 24

25 Egyedi szennyvíztisztítási eljárások csatornahálózattal nem rendelkező területeken zárt tárolós megoldás oldómedencével egybekapcsolt szikkasztó a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás sorba kapcsolt oldóaknák Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés ( lakosegyenértékig) 25

26 A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai folyókból bekerülő szennyeződések élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2 -termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében levegőből bekerülő szennyeződések tankerkatasztrófák: olajszennyezés tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok partvidéki területek rendezése értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt) A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.) 2. Korallzátonyok pusztulása 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás okok: vízszennyezés, üledék-lerakódás, kagylók, halak túlhasznosítása, vízhőmérséklet megemelkedése (nem önmagában a magas hőmérséklet, hanem az eddiginél gyorsabb változás lehet a probléma globális felmelegedés?) huzamos 28 C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés a rajta élő algák eltűnnek) 26

27 2. A korallzátonyok pusztulása: Az esőerdők után a legfajgazdagabb - óceánokban pedig a legfajgazdagabb - ökológiai rendszer A világtengerek területének 0,3 %-a, de itt él a tengeri fajok 1/4-e és a halfajok 2/3-a 28 o C felett a korallpolip megválik a szimbionta algáktól, kifehéredik pusztulás között a Föld koralltelepeinek 27 %-a elpusztult, leginkább az Indiai-óceánban A pusztuláshoz a folyókkal bekerülő N és P is hozzájárul ( algavirágzás O-szegény és átlátszatlan víz) A CO 2 -forgalom nehézségei: A CO 2 útja a tengervízben: Oldott CO 2 fitoplankton tápláléklánc karbonátos üledék, ill. Oldott CO 2 mélybe áramlás A folyamatot a CO 2 konc. növekedése a globális hőmérséklet növekedése Valószínűleg az utóbbi hatás a meghatározó fokozódó üvegházhatás! 27

28 Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger)

29

30 A környezeti változások hatása a világtengerekre (folyt.) 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat technológia nagymértékű fejlődése kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő túlhalászat halállomány nagyon megritkul visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra! 30

31 A vízszennyezések hatásai A nyílt vizek régiója egyhangúbb, de itt folyik az elsődleges produkció 4/5-e A tengerek parti régiója (szf-ekről bemosódó tápanyagok, óceáni feláramlási zónák) változatos élővilágú, fajokban gazdag (a terület 1/10-e) a halászzsákmány 90%-a A föld lakosságának fele (2002) háromnegyede (2025) 100 km-nél közelebb él a tengerekhez A parthoz közeli tengerrészek veszélyeztetettebbek (pl. Rajna- és Mississippi-delta, utóbbinál mg-i szennyezés miatt km 2 holt zóna; partvidékek rendezése, mangrovésok felszámolása menhaden megfogyatkozása; tankerkatasztrófák; az összes szennyezés 1/3-a a levegőből kerül be!) A tengeri halászat következményei 1990-re elértük, egyes helyeken túlhaladtuk a fenntarthatóan halászható mennyiség maximumát (1950: 21 millió t, 1990: 90 millió t) (FAO 1970-es évekbeli becslése a lehetséges maximumról: 100 millió tonna) Jelenleg a legjelentősebb 15 halászterület közül 11 visszaesőben van és a legjelentősebb halfajok 2/3-a állománya hanyatlik (pl. a hering halászatát között teljesen abba kellett hagyni, és mára sem állt vissza / tőkehal /) (szardella: 1950: 0 tonna, 1970: 13,1 millió t, 1974: 2 millió t, 1984: 0,8 millió t) A túlhalászás egyéb jelei: csökkennnek a kifogott halak méretei; értéktelenebb fajokra való átállás 31

32 A tengeri halászat következményei: (A csalizott kardhalak átl. mérete 120 kg 30 kg; A világtengerek nagytestű ragadozóinak száma 50 év alatt 1/10-ére csökkent /kanadai kutatók, 2003/; Az egykor több százezres bálnafajok néhány ezresre csökkentek) A fejlett országok korszerű technikával dolgozó halászflottái még bírják az iramot, de a szegényebb országok kezdetleges halászhajói és velük a halra alapozott táplálkozású népek - alulmaradtak a versenyben. Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről 1972: London Dumping Convencion a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást számtalanszor kijátszották többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek tengeri mérföldes gazdasági zóna) intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) 1982-ben betiltják a bálnavadászatot különösen Japán, Oroszország, Norvégia szeretnék feloldani a tilalmat 32

33 Édesvizek A vízkészletek mindössze 2,5%-a Gyors népességnövekedés Óriási minőségi romlás Növekvő igények A víz stratégiai jelentőségű nyersanyag Évente több mint 5 millióan halnak meg vízhez kapcs. fertőzésekben (háborúkban félmillióan) A Sárga-folyó, Colorado, Nílus, Gangesz, Amu- és Szir-Darja az év egy részében nem éri el a tengert (Aral-tavat) ENSZ: 2003 A tiszta víz éve Édesvizek A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben Mezőgazdaság: 69% Ipar: 23% Kommunális: 8% (Afrika: 88/5/7, Európa: 33/54/13) Amezőgazdi vízfelh-ban 160 km 3 nem megújuló felszín alatti víz is benne van) Vízigények: 1-3 m 3 /1 kg rizs, 1 m 3 /1 kg búza Fejlődő országok: m 3 /év/fő Fejlett országok: m 3 /év/fő 33

34 Édesvizek A vízfelhasználás szerkezete 2000-ben: 1 t gabonához kell 1000 m 3 víz 1 embernek évente kell 300 kg gabona egy ember élelmezéséhez 300 m 3 /év víz szükséges Az emberiség létszáma évi 90 millióval nő évente 27 milliárd m 3 rel növekszik az éves vízigény, ez egy 856 m 3 /s-es folyó teljes vízhozama, vagyis 20 évenként egy Mississippivel több kellene Édesvizek A mezőgazdaság Egyre több élelemre van szükség, amit csak egyre intenzívebb és egyre extenzívebb termeléssel lehet előállítani (öntözés!) Öntözött területek a világon (millió ha): 1900: : : : 271 Fosszilis vizek felhasználása: Kína, India, USA, Arab-fsz, É-Afrika: 160 km 3 /év USA egyedül, összesen: 325 km 3 (Szaúd-Arábia között gabonaexportőr ) 34

35 Édesvizek Mezőgazdaság Indiában az egyre mélyebbre süllyedő talaj- és rétegvizeket egyre jobb szivattyúkkal lehet csak kitermelni (szegény-gazdag ellentét); évi 3 aratás helyett csak 2 A Nílus hozamának ma a 10%-a éri el a tengert, és a deltába benyomuló sós víz a halászat mértékét a felére csökkentette Csepegtető öntözés: 95 %-os hatékonyság, több 10 %-os vízmegtakarítás, 1-4 éves megtérülési idő Édesvizek Ipar Az ipari szennyvízekbe évente millió t nehézfém, mérgező oldószer, toxikus iszap kerül Német papírgyártás vízigénye: ma 7 liter / 1 kg papír (régebben 700 l/1 kg) Kommunális vízfelhasználás Peking: 1-2 m/év fsz.alattivízszint-csökkenés Beavatkozás az igények oldaláról: Bogor (Indonézia) több mint 3x-os árnövelés Mexikó City, Djakarta, Kairó, Manila, Lagos: a szolgáltatott víz 60%-a eltűnik a hálózatból (csőhibák) 35

36 Édesvizek Kommunális vízfelhasználás - Megoldási lehetőségek: Használati cél szerinti vízszolgáltatás (kocsimosás, ivóvíz stb.) A felszín alatti készletek pótlása csapadékvízből (Szingapúr, Tokió) Édesvizek Néhány környezeti probléma Minamata-ügy (Japán, 1950; HgSO 4 kibocsátása a tengeri üledékbe bakt. bontás tápláléklánc idegrendszeri elváltozások, szül. rendellenességek 1974: védőháló (felszedés: 1990-es évek végén) Itai-itai betegség (Japán, bányavízzel öntözés Cd a rizsben csonttörékenység) Rajna higanyszennyezése (tűz egy svájci vegyipari válalatnál, 80-as évek, 30 t mezőgazd vegyszer és higanytartalmú vegyület) Tiszai ciánszennyezés (nagybányánál az eü-i határérték 800xa; 1240 t hal elpusztulása (vagy 500 millió ember )) 36

37 Édesvizek Néhány környezeti probléma Arzénos ivóvizek Ázsiában (természetes eredetű) - Ny-Bengália /India/: 200 ezer arzénmérgezéses gyanú ban : Banglades 125 milliós lakosságának lakosságának a fele is érintett lehet (0,01 mg/l helyett nagy területeken 2,7 mg/l) + Észak-India + Nepál + globális probléma Merida (Mexikó, Yucatán-félsziget): 1 millió lakos karsztos mészkövön, a karsztvízben ezer coli / liter) Összefoglalva A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota) Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges A fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: a kommunális szennyvíz 90%-a, az ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba a városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is) felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése (ld. Mexikóváros: 200 km-ről, 2000 m-ről, alacsonyabb tszf-i magasságról viszik oda a vizet, 20 millió v. több a népessége!) 37

38 Nemzetközi megállapodások az édesvízről Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal 1980-as évtized: Az ivóvíz és a csatornázás évtizede 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf. 2002: Johannesburgi Konferencia Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése 38