Környezetvédelem (KM002_1)
|
|
- Judit Fábiánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A Föld vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (kötött víz) ,5 litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) ,5 világóceán ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,69 édesvizű tavak 125 0,01 sós tavak 100 0,01 légkör 12,3 0,0008 vízfolyások 1,25 0,00006 élőlények 1,13 0,00006 Összesen (a Föld vize) ~ ~ 100 1
2 A kontinensek vízkészlete Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben % litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) ,3 sarkvidéki és magashegységi jég ,0 édesvizű tavak 125 0,35 sós tavak 100 0,28 légkör 12,3 0,03 vízfolyások 1,25 0,003 élőlények 1,13 0,003 Összesen (kontinensek vize) A víz természetes körforgása Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás 2
3 A víz társadalmi-gazdasági körforgása A természetes vizek előfordulási típusai légköri vizek csapadék párolgás felszíni vizek vízfolyások állóvizek tavak vizes élőhelyek óceánok, tengerek felszín alatti vizek parti szűrésű vizek talajnedvesség talajvíz rétegvíz nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz 3
4 A vízfogyasztás változása az egyes régiókban A globális vízfelhasználás szerkezete bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 % 4
5 Jelenlegi és várható vízfogyasztás 9 vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m 3 /év vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = m 3 /év 5
6 Néhány példa a vízhiányos országokra (Forrás: 1: A világ helyzete : ENSZ WWDP) ország megújuló vízkészlet (m 3 /fő/év) leginkább vízhiányos országok Kuvait Egyesült Arab Emirátus Bahama-szigetek 66 Katar Maldív-szigetek 103 Líbia Szaúd-Arábia Málta Szingapúr egyéb vízhiányos országok Botswana Izrael Jemen Belgium* Hollandia* Magyarország* *: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át A 2025-ben várható vízhiányos állapotok (fizikai vízhiány: <500 m 3 /fő/év, gazdasági vízhiány: m 3 /fő/év) 6
7 A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends aug.) Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) ország határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%) Türkmenisztán 98 Szíria 79 Egyiptom 97 Szudán 77 Magyarország 95 Niger 68 Mauritánia 95 Irak 66 Botswana 94 Banglades 42 Bulgária 91 Thaiföld 39 Üzbegisztán 91 Jordánia 36 Hollandia 89 Szenegál 34 Gambia 86 Izrael 21 Kambodzsa 82 7
8 Aral-tó táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel a tó vízutánpótlása lecsökkent területe csökken, feldarabolódik sótartalma nő (1% 4,5%) halászat megszűnt só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték 35 M ember függ az öntözéstől 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől 8
9 Az Aral-tó 2003-ban Kazahsztán Szir-Darja Üzbegisztán Türkmenisztán Amu-Darja (államhatár) Az Aral-tó 2009-ben Az Aral-tó képe 2009-ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) ( /vilagur/ muholdkepaz-aralto-zsugorodik-reszekrevalik-es-kiszaradt-sos.html) 9
10 Az Aral-tó 2010-ben Az Aral-tó képe 2010-ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) ( ur/ muholdkep-az-araltozsugorodik-reszekre-valik-eskiszaradt-sos.html) Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben
11 A Kis-Aral tó megmentése muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html 2006 Csád-tó Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DKi partja mentén az 1960-as évektől 1960: km², mára 95%-kal csökkent, okok: csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn a tápláló folyók elöntözése közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok ökológiai változások vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra 11
12 A Csád-medence 15/01/04/vegul_kiszarad _a_csad_to_is 23 A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben i/user:benedikt.seidl#mediaview er/file:sahel_rainfall_timeseries_ de.svg 24 12
13 A Csád-tó területének csökkenése ( ) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján) A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban 13
14 A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben A felszín alatti vizek magas arzéntartalma DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű) Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett 14
15 29 Mexico City ~24 millió lakos elővárosokkal vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!) egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!) rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek hiányos szennyvízhálózat a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik 15
16 Szingapúr szigeteken elterülő város, 5,4 M fő, 7540 fő/km mm/év csapadék felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak csak a csapadékvízre számíthatnak fenntartható vízhasználat szükséges víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992) 16
17 Ivóvíz Ivóvíz helyzet a világban (1.) 1990: 76% Millenium Development Goal: 88% (2010-ben elértük) : +2,6 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 91%-a (6,7 milliárd fő) számára elérhető a biztonságos ivóvíz (város: 96%, vidék: 84%) 4,3 milliárd fő (58%): vezetékes ivóvíz 663 millió ember nélkülözi a biztonságos ivóvizet 10-ből 8-uk vidéken él 17
18 Ivóvíz helyzet a világban (2.) 5 fejlődő régió érte el az MDG-t 4 még nem: Óceánia, szub-szaharai Afrika, Kaukázus és Közép-Ázsia, Észak-Afrika Ivóvíz helyzet a világban (3.) 147 ország érte el az MDG ivóvíz célkitűzését 18
19 Az ivóvíz szállításában a legnagyobb terhet a nők vállalják Higiénia 19
20 Higiéniai helyzet a világban (1.) 1990: 54% Millenium Development Goal: 77% : +2,1 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 68%-a (5 milliárd fő) számára elérhető a megfelelő higiéniai lehetőség (város: 82%, vidék: 51%) 2,8 milliárd fő (38%): vezetékes szennyvízelvezetés 0,9 milliárd fő egyedi szennyvízelhelyezés (vízöblítéses WC) 1,3 milliárd fő egyéb improved sanitation (pl. latrina) 2,4 milliárd: shared, unimproved, szabadban végző (1,3 milliárd 946 millió fő) Higiéniai helyzet a világban (2.) 4 fejlődő régió érte el az MDG-t 5 még nem: szub-szaharai Afrika, Óceánia, Dél-Ázsia, DK-Ázsia, Latin-Amerika és a Karibi-térség 20
21 Higiéniai helyzet a világban (3.) 95 ország érte el az MDG higiéniai célkitűzését Ivóvíz és higiénia az iskolákban 21
22 Az ivóvízellátás és csatornázottság alakulása, közműolló hazánkban (forrás: NEKI, 2013) Vízhasználatok környezetvédelmi problémái mezőgazdasági vízhasználat szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása ipari vízhasználat mennyiségében nem, minőségében igen kommunális vízhasználat fejlett és fejlődő országok közti különbségek 22
23 Vízkonfliktusok csökkenő édesvízkészlet országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India Banglades: Gangesz India Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése) Nemzetközi vízgyűjtő területek 46 23
24 Az édesvíz konfliktusok okai 47 A vizek minősége a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége vízgyűjtő területet érő természetes és antropogén hatások vízminőség állandó változásban 24
25 Vízszennyezések időben: rendszeres (folyamatos) rendkívüli (havária szerű) anyag szerint: klasszikus komponensek (sók, oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek) mikroszennyezők (szervetlen, szerves) hőszennyezés radioaktív anyagok fertőzést okozó mikroorganizmusok eredet szerint: pontszerű diffúz megjelenési forma szerint: felszínen úszó vízben lebegő oldott ágazatok szerint: települési ipari mezőgazdasági közlekedési szennyvíz 50 25
26 Vízminőségromlás oxigénhiány nyáron télen túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe jutását jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása egyéb okok: szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet Vízminőségromlás eutrofizáció ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás) a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet természetes és mesterséges hatásokra következik be erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmú műtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot 26
27 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs hűtővízrendszerek) felhasználása a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása) Települési szennyvíztisztítás 27
28 Mechanikai tisztítás Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása 1. rácsok (durva szemét) gépi tisztítású íves rács Mechanikai tisztítás (folyt.) 2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek 28
29 győri szennyvíztisztító homokfogó zsírfogó üres homokfogó homokfogó (győri szennyvíztisztító) 29
30 Mechanikai tisztítás (folyt.) 3. ülepítés ülepítőmedencék ülepítés elősegítése flokkulálás derítés flotáció Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) 30
31 iszapkaparó lemezek a szennyvíz itt folyik be a víz itt folyik ki a medencéből üres ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító) Biológiai szennyvíztisztítás Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció 1. mesterséges: csepegtetőtestes, eleveniszapos 2. természetközeli módszerek: vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homokvagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik 31
32 Csepegtetőtest biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén utóülepítés szükséges Eleveniszapos medence eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok utóülepítés szükséges 32
33 Eleveniszapos medence Miskolci szennyvíztisztító telep győri szennyvíztisztító az előülepítés után osztó műtárgyak kormányozzák a vizet az eleveniszapos medencékbe 33
34 győri szennyvíztisztító eleveniszapos medencék győri szennyvíztisztító aerob eleveniszapos medence (levegőztetett) 34
35 győri szennyvíztisztító anoxikus eleveniszapos medence győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére 35
36 győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére (a vízben a lebegő eleveniszap látszik) győri szennyvíztisztító hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére 36
37 győri szennyvíztisztító az utóülepítés után megtisztult vizet a Mosoni-Dunába vezetik el győri szennyvíztisztító az utóülepítés után megtisztult víz 37
38 Élőgépes szennyvíztisztítási technológia Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.) 38
39 Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás célok/eszközök: finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő, mikroszűrő foszfor- és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás, denitrifikáció, ioncsere stb. sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén adszorpció, klórozás, ózonizálás stb. Fertőtlenítés Szennyvíziszapok kezelése mechanikai víztelenítés és szárítás anaerob rothasztás és szikkasztás égetés komposztálás mezőgazdasági hasznosítás deponálás 39
40 győri szennyvíztisztító iszaprothasztók 35,5-36,5 C, tele van iszappal, felső 1 m-ben van a keletkezett biogáz, 21 napos tartózkodási idő, győri szennyvíztisztító az iszaprothasztókban keletkezett biogáz tárolása 40
41 Egyedi szennyvíztisztítási eljárások csatornahálózattal nem rendelkező területeken zárt tárolós megoldás oldómedencével egybekapcsolt szikkasztó a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás sorbakapcsolt oldóaknák Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés ( lakosegyenértékig) 41
42 Édesvizek - Összefoglalva A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%- a, ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is) felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése Nemzetközi megállapodások az édesvízről Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal 1980-as évtized: Az ivóvíz és a csatornázás évtizede (ENSZ) 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem 42
43 Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012: Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf. 2002: Johannesburgi Konferencia Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok) élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2 -termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében levegőből bekerülő szennyeződések tanker-katasztrófák: olajszennyezés tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok partvidéki területek rendezése értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt) 43
44 A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.) mélytengeri halálzónák létrejötte műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év algák robbanásszerű szaporodása ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigén-tartalmát legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2 -t is méretük időjárás- és évszak-függő Mélytengeri halálzónák a világtengerekben helyrehozott Hypoxia: oxigénhiányos állapot 88 44
45 A környezeti változások hatása a világtengerekre 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: 1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek ok: higanymérgezés vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO 4 -ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta az üledék baktériumai azt elbontották toxikus metil-higany halak, kagylók emberek 15 év múlva is fertőzést okozott tengeröblöt lezárták a halak elől 40 év múlva lett újra normális a víz A környezeti változások hatása a világtengerekre 2. Korallzátonyok pusztulása az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e) 1980-as évektől tömeges méretű pusztulás okok: melegedés savasodás túlhalászás romboló halászati módszerek alkalmazása korall-kitermelés építőipari célra szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések) talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez) horgonyok és turizmus okozta sérülések egyéb fertőzések trópusi viharok 45
46 A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000) Megfigyelt kifehéredé sek A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP évi adatai alapján) között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban 46
47 Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger)
48
49 A környezeti változások hatása a világtengerekre 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat technológia nagymértékű fejlődése kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő túlhalászat halállomány nagyon megritkul visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra! A világ halfogásának alakulása FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture 98 49
50 A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan között (a FAO 2005-ös adatai alapján) Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről 1972: London Dumping Convencion a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást számtalanszor kijátszották többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek tengeri mérföldes gazdasági zóna) intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) 1982-ben betiltják a bálnavadászatot Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat 50
Környezetvédelem (KM002_1)
A Föld vízkészlete Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Tároló mennyiség 1000 km 3 -ben %
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai. A vízkezelés technológiai alapfolyamatai.
A vizek minősége Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai 2018/2019-es tanév I. félév a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai
Részletesebbenszárazföldi jég felszín alatti vizek 7000 Tavak 200 Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) A kontinensek vízkészlete
Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 6. A hidroszférában bekövetkező változások Videó: Citarium folyó, Indonézia (Jáva szigete) (14 perc) 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE ÉS KÖRFORGÁSA 5.12 LECKE
Föld felszínének 71%-a világtengerek formájában, szárazföldön 2% sarkvidékek és magashegységi jég- és hótakaró 2% A FÖLD VÍZKÉSZLETE ÉS KÖRFORGÁSA 5.12 LECKE mennyiség Tároló 1000 km 3 - % ben sarkvidéki
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A Föld vízkészlete Tároló litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz
Részletesebben2015.02.17. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete
ivóvízhiány és a belőle következő közegészségügyi problémák Globális édesvíz-felhasználás Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/20
KÖRNYEZETVÉDELEM 6. Előadás 2011.11.10. 1.10. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/20 VÍZKÉSZLETEK SZÉCHENYI
RészletesebbenVízvédelem. Szennyvíz. A szennyvíztisztítás feladata. A szennyvizek minőségi paraméterei
Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév Szennyvíztisztítás I: Mechanikai Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíz ~: olyan
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 24/25-es tanév I. félév 6. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék rendszeres (folyamatos) Vízszennyezések típusai ipari üzemek kommunális
Részletesebben5. Vízvédelem. Környezetvédelem. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 5. Vízvédelem 2014/2015. tanév II. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1 8. Hét Kató Dániel: Vízvédelem A vízburok jelentősége 9. Hét
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
Részletesebben6. Vízvédelem. Környezetvédelem NGB_KM002_1. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem NGB_KM002_1 6. Vízvédelem 2016/2017. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1e Előadás tartalma A vízről általánosságban Víz körforgása
RészletesebbenHazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)
Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenVízminőségvédelem. km18. 2007/2008-as tanév II. félév. Globális vízproblémák (Rakonczai János: Globális környezeti problémák)
Vízminőségvédelem km18 2007/2008-as tanév II. félév Globális vízproblémák (Rakonczai János: Globális környezeti problémák) SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Világtengerek Korallzátonyok: Az esőerdők
RészletesebbenIvóvíz - higiénia - élelmiszertermelés: összefonódások és ellentmondások, avagy az emberi ürülék szerepe a jövő mezőgazdaságában
Ivóvíz - higiénia - élelmiszertermelés: összefonódások és ellentmondások, avagy az emberi ürülék szerepe a jövő mezőgazdaságában Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens 1 Nagy Judit tanszéki mérnök, PhD
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szak Vízellátás Víztisztítás
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenNajat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása
Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI
RészletesebbenA biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató
A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem
RészletesebbenVÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA
VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA ÉDESVIZEK FAJTÁI FELSZÍN ALATTI VIZEK Kontinentális víztározók (nk-i) Karsztvizek rétegvizek FELSZÍNI VIZEK Folyók, tavak Esővíz Gleccserek, jégsapkák
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik
. A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenEXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK
EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenVárosi hidrológia, éghajlatváltozás
Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenMEHIB ZRT JANUÁR 15-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA
MEHIB ZRT. 2019. JANUÁR 15-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2019. január 15. 2019. január 15-től hatályos országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10%
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) A közműolló időbeli változása Magyarországon ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% 1 2 nem hasznosítható víz Közvetlen kár:
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Szennyvíziszapok. A keletkezett szennyvíziszap kezelése. Az iszapkezelés lépései. Iszapsűrítés
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 5/D rész: Szennyvíziszap-kezelés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíziszapok Szennyvíztisztítás
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenFelnőttkori túlsúly és elhízás globális előfordulása régiónként
Felnőttkori túlsúly és elhízás globá előfordulása régiónként Férfiak Európai Régió Albánia 2008-9 Nemzeti 10302 15-49 44.8 8.5 29.6 9.7 DHS Örményország 2005 Nemzeti 6016 15-49 26.9 15.5 DHS Ausztria 2005/6
RészletesebbenKészítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenHol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:
Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenVÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra
VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap Előadó: Muhi Szandra Budapest 2017. 11. 30. Tartalom Alapadatok Tervezési információk Hidraulikai
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenBiológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenA Berber makákó. Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja
A Berber makákó Afrikában őshonos de a Gibraltáron élő populációja miatt Európa egyetlen majomfaja Afrika 30300 000 km²a Föld második legnagyobb kontinense Népessége több mint 1 milliárd fő Lakói: arabok,
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenVízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízkitermelés felszíni vizeket:
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenA hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia
A hagyományos és természetközeli i rendszerek Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia Mi a vízszennyezés? Minden olyan vízbe került anyag vagy vízre gyakorolt hatás, amely a felszíni vagy
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenTudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenAz Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete
Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbenjéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában
VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenALKALMAZANDÓ TÁMOGATÁSI RÁTÁK KA2 FELSŐOKTATÁSI STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK
ALKALMAZANDÓ TÁMOGATÁSI RÁTÁK KA2 FELSŐOKTATÁSI STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK 1. Projektmenedzsment és megvalósítás Hozzájárulás a koordinátor intézmény tevékenységeihez 500 euró havonta Hozzájárulás a partner
RészletesebbenCsapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket!
Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket! K R E V Í R I L O É S U L Y O M T Q A W N K L Á Z U I I T V S K Á Á D
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenA hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenNemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+
Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás
Részletesebben