Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette: Dittrich Ernő egyetemi adjunktus

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 1. Homokfogók Homokfogók célja, feladata, típusai Hosszanti átfolyású homokfogók Kialakításuk Hidraulikai méretezés, példák Függőleges átfolyású homokfogók Kialakításuk Méretezésük, példák: Levegőztetett homokfogók Kialakításuk: Hidraulikai méretezés, példák: Hidraulikus zsírfogók Ülepítők Ülepítők célja, feladata, típusai Az ülepítők méretezése Felületi hidraulikai terhelés: A tartózkodási idő, és a műtárgy térfogata A felületi LA terhelés Átfolyási sebességek Bukó-él hidraulikai ellenőrzése Előülepítő iszapzsompjának méretezése Utóülepítő iszapzsompjának egyszerűsített méretezése Vízszintes hosszanti átfolyású ülepítők Kialakításuk Méretezés, példák Vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő Kialakítás Méretezés, példák Függőleges sugárirányú átfolyású ülepítők Kialakítás Méretezés, példák 24. Biológiai szennyvíztisztítási alapok Eleveniszapos eljárás Kialakítás Méretezés, példák 0 Csepegtető testes biológiai tisztítók Kialakítás Méretezés, példák 41.. Merülő-tárcsás biológiai tisztítók Kialakítás Méretezés, példák 44 Felhasznált források 47 MELLÉKLETEK 48 2

3 1. melléklet: A víz telített folyadék és száraz telített gőz állapotának dinamikus viszkozitás és hővezetési értékei a telítési hőmérséklet függvényében (Vesztergom, 1994) 49. melléklet: Ülepítők vízelvezetési megoldásai a vonatkozó vízhozam képletekkel 50. melléklet: Homokfogók üzemelési zavarai melléklet: Ülepítők üzemelési zavarai melléklet: További ülepítő típusok vázrajzai 5 6. melléklet: Eleveniszapos levegőztető medence tervezési paraméterei az MI /5-84 alapján 54

4 1. Homokfogók 1.1. Homokfogók célja, feladata, típusai A homokfogók általában szennyvíztisztításban alkalmazott létesítmények. Ritkán előfordulhat más technológiák létesítményei között is (pl. ipari felszíni vízkivételi művek, kocsi-mosók, stb.). Feladatuk az önmagukban ülepedő-képes szervetlen anyagok (homok, salak, stb.) kiülepítése. A hagyományos szennyvíztisztítási technológiai sorban a homokfogó, a rács, és az előülepítő között helyezkedik el. A homok leválasztása a tisztítási technológiák elején több szempontból is fontos: - A szennyvízben levő zsír, kátrány és egyéb cementálódó tulajdonságú anyagokból a szilárd ásványi anyagokkal keveredve nehezen eltávolítható lerakódások keletkeznek. - A szilárd anyagok a rendszerben lévő szivattyúkat nagymértékben koptatják - A homoktartalmú iszap kivétele gépészetileg nehézkes, és számos üzemeltetési problémát okoz az iszapkivételi rendszerben. 1. ábra: Homokfogók elhelyezkedése, hagyományos szennyvíz-technológiai sorrend esetén (Öllős, 1992) A homokfogók működési elve, hogy az áramlási sebesség a műtárgyban 0, m/s alá csökkentjük. Ilyen sebesség alatt a 0,1 mm feletti szemcseméretű ásványi anyagokat a víz már nem képes tartósan mozgásban tartani. Homokfogók főbb típusai: - Hosszanti átfolyású homokfogók Előnyük hogy nagyon kedvező leválasztási hatásfok (ásványi anyagok 90 %-a) érhető el ezzel a típussal, méretezése egyszerű. Hátránya, a nagy hosszirányú kiterjedés (0-90 m) - Függőleges átfolyású homokfogók Előnyük hogy kisebb kiterjedésű műtárgyak, azonban kisebb a leválasztásai hatásfoka. 4

5 - Tangenciális homokfogók A függőleges átfolyású homokfogóéval hasonló hatásfokú. Viszonylag ritkán alkalmazzák. Betonból a kialakítása körülményes, ezért olyan telepméreteknél jöhet szóba az alkalmazása, ahol az acélból való kivitelezés még gazdaságos lehet. - Levegőztetett homokfogók Előnye, hogy a szennyvíz előlevegőztetését, frissítését is elvégzi. Erre leggyakrabban akkor van szükség, ha a szennyvízcsatorna hálózatban a tartózkodási idő meghaladja a 6 órát, és berothad. A hosszanti átfolyású homokfogókénál is nagyobb leválasztási hatásfok érhető el. A felsorolt főtípusokon kívül számos egyéb típus kapható előre-gyártott kivitelben, és számos egyedi változat kialakítható a tervezés során Hosszanti átfolyású homokfogók Kialakításuk A kialakítás tervezése során az alábbi fő szempontokra kell törekedni (MI /4-1984; MSZ EN ): - a szennyvíz bevezetését úgy kell megoldani, hogy annak energiáját megtörje - a homokfogó keresztszelvénye mentén minél egyenletesebb sebesség eloszlás alakuljon ki - a műtárgy általában nyitott legyen - a műtárgy kiiktathatóságának érdekében, a befolyási és az elfolyási oldalon, tolózár, vagy zsilipek kialakítása szükséges - tisztítást ma már csak gépi úton végzik - az ingadozó vízhozam kedvezőtlen hidraulikai hatásait a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölje (általában több homokfogót párhuzamosan kapcsolunk) 2. ábra: A homokfogók szakaszolhatóságának kialakítása (Öllős, 1992) 5

6 Hidraulikai méretezés, példák példa: Hosszanti átfolyású homokfogók fő méreteinek meghatározása Határozzuk meg egy hosszanti átfolyású homokfogó főbb méreteit, az alábbi adatok ismeretében: - A leválasztandó minimális szemcseméret: d0,1 mm (finomhomok) - A maximális áramlási sebesség: v0, m/s - Az érkező szennyvíz mértékadó hozama: Q max 240 l/s - Az érkező szennyvíz sűrűsége: ρ sz 1000 kg/m - Az érkező szennyvíz hozama jelentősen ingadozik - Az elvárt leválasztási hatásfok: η95 % - Elválasztott rendszerű csatornáról érkezik a szennyvíz Kezdeti feltételezések: - az ülepedés lamináris tartományba esik - az áramlás permanens - az ülepedési sebesség állandó - a vízszintes irányú sebesség a műtárgyban egyenletes Az érkező szennyvíz ingadozása miatt, célszerű több párhuzamos homokfogó betervezése. Ez üzemelési szempontból is előnyös, mert az éppen üzemen kívül levő műtárgy tisztítható. Esetünkben db párhuzamos műtárgy kerül betervezésre. Így a műtárgyankénti csúcshozam: Q m 80 l/s288 m /h0,08 m /s. Kiválasztandó, a mértékadó szemcse átmérőhöz tartozó ülepedési sebesség az alábbi táblázatból. Mely esetünkben: v ü 24 m/h. Ülepedési sebesség [m/h] Anyag Sürűség Szemcseátmérő [mm] [t/m] 0,1 0,2 0,5 1 kvarchomok 2, szén 1, lebegőanyag 1, táblázat: különböző anyagok ülepedési sebessége ( v ü ), 10 C-os álló kommunális szennyvízben, szemcseátmérők szerint (MI /4-1984) Ez az ülepedési sebesség állóvízre vonatkozik, így a korrigálni kell a vízszintes irányú áramlásból adódóan. Az alkalmazandó, α korrekciós tényező az alábbi táblázatból egyszerűen meghatározható. Így v a v ü /α 24/4,25,7 m/h 6

7 A homokfogó ülepítési hatásfoka [%] táblázat: Hazen-féle ülepedési korrekciós tényező (α ) a szemcseátmérő és a leválasztási hatásfok alapján (MI /4-1984) A homokfogó felületének meghatározása: AQ m /v a 288/5,750,5 m 2 Ülepedési korrekciós tényező [ - ] A homokfogó hasznos mélysége (ebben nincs benne a kiülepedett homok tárolására szolgáló tér mélysége) megválasztandó. Általában: H0,25-0,8 m. Esetünkben legyen: 0,4 m. Így a homokfogó szélessége: BQ m /v*h0,08/0,*0,40,66 m A homokfogó hasznos hossza: LA/B50,5/0,6675 m Szemcseátmérő [mm] 0,1 0,2 0,5 1,0 5,6 4,0 2,5 2,5 4,2,0 1,8 1,8,5 2,4 1,6 1,6 2,8 1,9 1,2 1,2 A kapott eredményeket ellenőrizni kell. Az ellenőrzés alapelve, hogy a korrigált ülepedési sebességből számított ülepedési idő, és a hosszirányú áramlási sebességből számított tartózkodási idő értékei közel azonosnak kell, hogy legyenek. Megfelelő méretezés esetén a hosszirányú sebességből számított tartózkodási időnek kismértékben kell nagyobbnak lennie, mint az ülepedési időnek. H 0,4 Az ülepedési idő: τ ü 0,07óra 4, 2 perc v 5,7 a A hosszirányú sebességből számított tartózkodási idő: Mivel: τ ü τ, a műtárgy főméretei megfelelőek! τ L v 75 0, 250s 4,2 perc A homok tároló rész magassága: Tapasztalatai értékek a szennyvízből leválasztott homok mennyiségére (MI /4-1984): - Elválasztott csatornarendszer esetén: 0,07-0,2 l/m - Egyesített csatornarendszer esetén: 0,6-0,5 l/m Esetünkben az elválasztott csatornarendszerből származó szennyvíz maximum értékét feltételezve a várhatóan leválasztott homok mennyisége: 0,2 l/m Maximum naponta történik a műtárgy tisztítása, így a tározandó leválasztott homok mennyiség: V h 0,2*24*288*41474,2 m. A homokréteg átlagos magassága: H(h) V h /A4,2/50,50,08 m. Az egyszerűbb homokkivétel érdekében a homokgyűjtő teret vályúszerűen alakítják ki. 7

8 A műtárgy mélységének (H t ) a meghatározása: H t H h +H+0,25m 0,8 m (kerekítve), ahol 0,25 m a kiöntési biztonság példa: Hőmérséklet hatásának vizsgálata Az előző példában bemutatott MI /4-84 szerinti méretezés 10 C-os hőmérsékletű szennyvizet vesz alapul. Vizsgáljuk meg, hogy a hőmérséklet alakulása milyen hatással van, az előzőekben kiszámított homokfogó működésére, ha az éves üzemelési periódusra feltételezzük, hogy az érkező szennyvíz maximális hőmérséklete 0 C, minimális hőmérséklete pedig 5 C (Kucsera, 1995). Lamináris tartományt feltételezve, a 0,1 mm átmérőjű gömb-alakú homokszemcse ülepedési sebessége: v ü 2 d ρ g 18 η Ahol: - d: az ülepedő szemcse átmérője [m] - ρ: a homokszemcse és a víz sűrűségének különbsége ( ) [kg/m ] - η: a szennyvíz dinamikai viszkozitása [kg/m*s] Ha a szennyvíz sűrűségének a változását elhanyagoljuk, akkor jól látható, hogy az ülepedési sebesség számításánál az egyetlen hőmérsékletfüggő tag a dinamikai viszkozitás. Az 1. sz. melléklet alapján a vizsgált hőmérsékleti szélsőértékekhez tartozó dinamikai viszkozitás értékek: η *10-6 kg/m*s η 0 797*10-6 kg/m*s Így a minimális illetve a maximális hőmérséklethez tartozó ülepedési sebességek: v 5 (0,1*10 - ) 2 *1650*9,81/18*1525*10-6 0,0059 m/s21,2 m/h v 0 (0,1*10 - ) 2 *1650*9,81/18*797*10-6 0,011 m/s40,6 m/h Az előző feladatban 10 C-on méretezett homokfogót 95%-os leválasztási hatásfokra méreteztük. Könnyen belátható, hogy a leválasztási hatásfok egyenesen arányos, az ülepedési sebességgel, így: - A 5 C-hoz tartozó leválasztási hatásfok: 95*21,2/2484%-ra csökken. - A 0 C-hoz tartozó leválasztási hatásfok: 95*40,6/24161%, tehát a 0,1 mm-nél kisebb szemcséket is képes 100%-os hatásfokkal leválasztani. 1.. Függőleges átfolyású homokfogók Ajánlott alkalmazási tartomány: Q4000 m /nap szennyvízhozam felett, illetve minden olyan esetben ahol a helyhiány nem teszi lehetővé hosszanti átfolyású homokfogó telepítését. 8

9 1..1. Kialakításuk A kialakítás során az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni (MI /4-1984; MSZ EN ): - A szennyvíz bevezetését szolgáló csillapító hengerben az áramlási sebesség 0,5-1 m/s legyen. Egyszerű merülő-falas kialakítás esetén az áramlási sebességet 0, m/s értékűre kell beállítani. - A vizet a középen elhelyezett hengeren keresztül (csillapító henger) kell bevezetni, és a peremen körbefutó bukó-élen át kell elvezetni. - A csillapító henger minimális hossza: m - A homok gyűjtésére szolgáló tér fenékhajlása minimálisan 1:1,6 legyen - A homok kiemelése zagyszivattyúval vagy homokkihordó csigával történik. A tömörödés elkerülése érdekében, a tölcsérszerű gyűjtő zsompban légbefúvást és nyomás alatti vízzel történő fellazításhoz csőrendszert kell biztosítani. Homokkihordó csiga alkalmazása esetén nem szükséges a homok fellazításának biztosítása Méretezésük, példák: példa: Függőleges átfolyású homokfogó főméreteinek meghatározása Határozzuk meg az alábbi kiindulási adatok ismeretében a függőleges átfolyású homokfogó fő méreteit: - A műtárgyra érkező mértékadó szennyvízhozam értéke: Q m 600 m/h - A leválasztandó minimális szemcseméret: d0,2 mm (finomhomok) - Az érkező szennyvíz sűrűsége: ρ sz 1000 kg/m - Elválasztott rendszerű csatornáról érkezik a szennyvíz Kezdeti feltételezések: - az ülepedés lamináris tartományba esik - az áramlás permanens - az ülepedési sebesség állandó A 10 C hőmérsékletű szennyvízben a mértékadó szemcse, ülepedési sebessége: (1-es táblázatból) v ü 82 m/h. (Itt a függőleges áramlási irány miatt α-val nem kell korrigálni az ülepedési sebességet.) Így a műtárgy szükséges hasznos felülete: AQ m /v ü 600/827,1 m2 A bevezető csillapító henger keresztmetszete 0,5 m/s sebesség figyelembe vételével: A csillapító henger átmérője: A Q v 600 0,5*600 m cs cs 0,m 2 Dcs 4* Acs / π 0, 6m 9

10 A műtárgy hasznos felülete a csillapító henger felületével növelendő. Így a kör keresztmetszetű műtárgy átmérője: D 4*( A + Acs ) / π, 2m A függőleges csillapító henger hossza: m. A tölcsérszerű gyűjtő tér meredeksége: 1:1,6, a fenék átmérője: 0,5 m. A csillapító henger és a gyűjtőzsomp teteje között 0,5 m távolságot tartva, a műtárgy mélysége: H+(-0,5)/2*1,6+0,55,5 m 1.4. Levegőztetett homokfogók Kialakításuk: A műtárgy kialakításának főbb szempontjai lenni (MI /4-1984): - A keresztszelvényi kialakításnál, legfőbb szempont, hogy a légbefúvás és a hosszirányú áramlás együttes hatásaként a szennyvíz zavartalan csavarvonalú áramlása kialakulhasson. Tapasztalat szerint erre leginkább alkalmas, a 4:-as magasság:szélesség arányú kialakítás, melyet a fenék közelében célszerű lekerekíteni. - A homokgyűjtő vályút célszerű a befúvás oldalán, a teljes fenék-szélesség 1/-án belül kialakítani, melynek szélessége a medence szélesség 10 %-a. - A szennyvíz elvezetése a műtárgy végén kialakítandó bukóél segítségével történik Hidraulikai méretezés, példák: feladat: Levegőzetett homokfogó főméreteinek meghatározása Határozzuk meg az alábbi adatok ismeretében, egy levegőztetett homokfogó fő méreteit, valamint becsüljük meg a levegőztetés várható energia igényét: - a műtárgyra érkező szennyvízhozam csúcs értéke: Q m 2000 m /h, m /perc0,56 m /s - A leválasztandó minimális szemcseméret: d0,2 mm (finomhomok) - Az érkező szennyvíz sűrűsége: ρ sz 1000 kg/m - Az elvárt leválasztási hatásfok: η90 % - Elválasztott rendszerű csatornáról érkezik a szennyvíz - A műtárgynak csak leválasztási funkciója van. 10

11 .ábra: levegőztetett homokfogók keresztmetszeti kialakítása (MI /4-1984) Méretezés alapértékei lenni (MI /4-1984): - a vízszintes irányú áramlási sebesség: v0,15 m/s - a csavarvonal menti áramlási sebesség: v cs 0, m/s - a megfelelő mértékű csavarvonal alakú áramlási viszonyok eléréséhez közelítőleg 1-2,5 m/h*medence térfogat fajlagos levegőmennyiség szükséges. A pillanatnyi szennyvízhozamtól és a műtárgy jellemzőitől függően ez beállítható. - Az ajánlott tartózkodási idő a műtárgyban T2-10 perc. Ez az érték akkor jelentősen növelhető, ha a műtárgynak előlevegőztetési funkciója is van. A szükséges tartózkodási időket az alábbi táblázat szemlélteti: Tartózkodási idő [s] Szemcsátmérő [mm] A homokfogó leválasztási hatásfoka [%] ,125-0, ,160-0, ,200-0, ,250-0, ,15-0, táblázat: a szükséges tartózkodási idők levegőztetett homokfogóban (Dulovics, 1997). A -as táblázat alapján a tartózkodási idő: t7 perc. A medence térfogata: VQ m *t,*72 m A medence hasznos keresztmetszete: A v Q m /v0,56/0,15,7 m 2 (Ehhez még hozzá jön a homok-gyűjtő vályú) A medence hasznos hossza: LV/A v 6 m A keresztmetszet kialakítása, 4: oldalarányú kialakítás esetén: A v a*ba*4/a4/a 2. Így A fenékszélesség: a1,6 m A hasznos mélység: b2, m 11

12 A szükséges levegő mennyisége: 2-58 m/h (normál állapotban) A várható energia igényt az alábbi táblázatból lehet becsülni lenni Levegőztetett homokfogók fajlagos energiaszükséglete A műtárgy hasznos keresztmetszete [m2] Fajlagos energiaszükséglet [Wh/műtárgym] táblázat: a levegőztetett homokfogók fajlagos energia szükséglete (MI /4-1984) Tehát esetünkben (4 m2-el számolva) a várható energiaszükséglet: 2m *12Wh/m 2796 V h Hidraulikus zsírfogók A szennyvíztisztító telepeken célszerű zsírfogót is kiépíteni, mert a zsírok olajok jelenléte káros lehet a későbbi technológiai elemekre. Az zsírok, olajok inhibitor koncentráció értéke mindössze 50 mg/l, mely a biológiai reaktort elérve komoly üzemeltetési problémákat okozhat. A gépészeti elemek karbantartása, és a későbbi fázisszétválasztó egységek felúszó iszapjának kezelése szempontjából is előnyös a zsírok, olajok technológia elején történő leválasztása. Az MI /4 alapján 0,25 mm-es mértékadó olajcseppre célszerű méretezni a műtárgyat. A felúszási sebesség a lamináris ülepedési törvény alapján méretezhető. A méretezés elve a hosszanti átfolyású homokfogóéhoz hasonló. A hidraulikus tartózkodási időnek nagyobbnak kell lennie, mint a felúszási sebességből számított felúszási időnek (τ f ). Mivel az áramlás energia tartama miatt a lamináris ülepedési törvényből számított felúszási sebesség nagyobb, mint a valós, ezért célszerű a hidraulikus tartózkodási időt egy b biztonsági tényezővel osztani az alábbiak szerint: A biztonsági tényező értéke: b1,5-4,0 τ τ f b A felúsztatási hatásfok levegővel telített vízbevezetéssel javítani lehet, a levegő szükséglet ebben az esetben 0,2-0,25 m levegő/m víz. Hosszanti átfolyású homokfogó esetén a homokfogó műtárggyal egybeépítve a zsírfogót műtárgyhossz spórolható meg. Mivel a zsírfogó hosszigénye nagyobb, ezért ebben az esetben a műtárgy első része működik homokfogóként, és a felúszott zsír kivétele a műtárgy végén történik meg. 12

13 2. Ülepítők 2.1. Ülepítők célja, feladata, típusai Az ülepítőkben a homokfogóknál is kisebb áramlási sebességek uralkodnak. Így minden a víznél nagyobb fajsúlyú anyag a fenékre ülepszik. Az ülepítőkben végbe megy a flotáció folyamata is, azaz a víznél kisebb fajsúlyú anyagok felúsznak. A hosszabb tartózkodási idő miatt lehetőség van a pelyhesedésre hajlamos anyagok kiülepítésére is (Öllős, 1992). Az ülepítők fő alkalmazási területei: - önálló mechanikai tisztító berendezésként - öntözés előtti előtisztításhoz - biológiai rendszerű szennyvíztisztító telep elő és utóülepítőjeként - kémiai tisztító rendszer elő és utóülepítőjeként Az ülepítők leggyakoribb típusai: - vízszintes hosszanti átfolyású ülepítő - vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő - függőleges átfolyású tölcséres ülepítő - kétszintes ülepítő - lemezes ülepítő A továbbiakban csak az első három főtípust tárgyaljuk. Az elő és utóülepítők közötti különbség: Az elő ülepítők a biológiai vagy a kémiai tisztítási fokozat előtt elhelyezkedő műtárgyak. Feladatuk a tisztítandó közegből a kiülepíthető és flotálható anyagok leválasztása, ezáltal előkészítve a biológiai illetve a kémiai tisztítási fokozatra. Az utóülepítők feladata a biológiai vagy kémiai tisztításból származó csapadékok, maradék anyagok, biológiai termékek kiülepítése. A funkcióból fakadóan, az előülepítőből származó iszap általában sűrűbb, mint az utóülepítő iszapja, és az utóülepítőből távozó tisztított közeg nagyobb tisztaságú. 1

14 2.2. Az ülepítők méretezése 4.ábra: ülepítők osztályozása (Öllős, 1992) Az előülepítőbe tisztítási hatásfokát a tartózkodási idő függvényében kommunális szennyvízre vonatkozóan a Sierp-féle ülepedési görbék mutatják, egyes komponensekre tájékoztató jelleggel: 5.ábra: Sierp-féle ülepedési görbék egyes összetevőkre előülepítőkre vonatkozóan (MI /4-1984) Az előülepítők méretezésekor az alábbi értékeket kell meghatározni: - az ülepítő felületi hidraulikai terhelése [m /m 2 *h] - a szükséges átlagos tartózkodási idő [h] - az ülepítő felületi lebegő anyag terhelése [kg/m 2 *h] - a vízszintes, illetve függőleges átfolyási sebesség [cm/s] - a bukó-él terhelése [m /m*h] 14

15 Felületi hidraulikai terhelés: A felületi hidraulikai terhelés (L f ) kétféle képletből számítható (méretezési módtól függően): (1) L f Q m /A (2) L f H/t Ahol: - Q m : a mértékadó vízhozam (utóülepítőknél a recirkuláció beleszámítandó) - A: a műtárgy hasznos felülete - H: a műtárgy mélysége - t: a szükséges tartózkodási idő Utóülepítők esetében az átlagos hasznos mélység legalább 2,5 m legyen, az iszapréteg tározás miatt. Szennyvíztisztításban használt ülepítők maximális felületi terhelési adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Előülepítő Utóülepítő Tisztítási eljárás Hosszanti Sugárirányú Függőleges Hosszanti Sugárirányú Függőleges Felületi hidraulikai terhelés [m/m2*h] Mechanikai 1, 1, 1, Csepegtető testes 1, 1, 1, 1,2 1 1,2 Eleveniszapos 4 4 0,7 0,6 0,8 Kémiai 4 4 1,2 1 1,2 5.táblázat: Az egyes ülepítő típusok maximális felületi terhelési értékei (MI /4-1984) Utóülepítők esetében a hidraulikai terhelésnél a nagykörös recrikuláció okozta többlet terhelést figyelembe kell venni! A tartózkodási idő, és a műtárgy térfogata Előülepítőkben a maximális tartózkodási idő: 6 h. Az egyes ülepítő típusokhoz tartozó ajánlott legkisebb tartózkodási időket az alábbi táblázat tartalmazza: Tisztítási eljárás Ajánlott legkisebb tartózkodási idő [h] Előülepítő Utóülepítő Mechanikai 1,2 - Csepegtető testes 1,2 1,5 Eleveniszapos 0,4 2,2 Kémiai 0,4 1,5 6.táblázat: Az ülepítőkben javasolt legkisebb tartózkodási idők(mi /4-1984) A tartózkodási idő felvételével, meghatározható a műtárgy hasznos térfogata: V h t*q m 15

16 Az így kapott térfogat értéket korrigálni kell, az ülepítő típusától függő un. hidraulikai hatásfokkal, melynek értékeit a 7-es táblázat tartalmazza: VV h /η h Ülepítő-típus Hidraulikai hatásfok [%] Hosszanti átfolyású 80 Sugárirányú átfolyású 70 Függőleges átfolyású 60 7.táblázat: Ülepítők hidraulikai hatásfoka(mi /4-1984) A felületi LA terhelés Az ülepítő felületi LA terhelése az alábbi képlettel határozható meg: L LA Q*C LA /A Ahol: - Q: a napi szennyvíz mennyisége [m /h]-ban - C LA : a belépő LA koncentrációja [kg/m ] - A: a medence hasznos felülete [m 2 ] A megengedhető felületi LA terhelés előülepítők esetében kg/m 2 *h, de a téli időszakban javasolt maximum 2 kg/m 2 *h-val számolni. Utóülepítőkre vonatkozóan a műtárgyból elfolyó szennyvíz LA koncentrációja és a felületi LA terhelés kapcsolatát téli és átlagos hőmérsékletű szennyvízre az alábbi grafikonok szemléltetik. 6.ábra: Utóülepítők felületi LA terhelésének hatása az elfolyó víz minőségére(mi /4-1984) 16

17 Utóülepítők esetén az elfolyó szennyvíz maximális LA tartalma g/m lehet. Előülepítés esetén ez az érték 0-00 g/m között változik, az utána kapcsolódó technológiától függően. Az eleveniszapos levegőztető medencét követő utóülepítőt terhelő C LA lebegő anyag koncentráció közelítőleg az alábbi összefüggésből számítható: C X + C LA tot EÜ la Ahol X tot az eleveniszapos levegőztető medencében biztosítandó eleveniszap koncentráció és C LA EÜ pedig az előülepítőt elhagyó LA-koncentráció. Fontos megemlíteni, hogy utóülepítők hidraulikai méretezésekor az utóülepítőt terhelő vízhozam a nyers szennyvízhozam recikrulációs rátával korrigált értéke, azaz: Q UÜ be ( 1+ R) Q be Átfolyási sebességek Az átfolyási sebesség értéke ne haladja meg a 1 cm/s értéket! Bukó-él hidraulikai ellenőrzése A bukó-él terhelés maximális értéke (MI /4-1984): - előülepítőknél: L Bmax 6 m /m*h, - utóülepítőknél: L Bmax 18 m /m*h, A bukó-él ellenőrzése az alábbi képlet alapján történik: Qm L B max LB l B Ahol l B a bukó-él hossza. A bukóélet mindig célszerű fogazni! Előülepítő iszapzsompjának méretezése Előülepítők esetében 6-12 órányi keletkező iszapmennyiség tárolására szolgáló zsomptérfogatot szükséges kialakítani (MI /4-1984). A számított zsomptérfogat geometriai méretezését a szennyvíz hatékony ülepítő terének geometriája szabja meg. Az iszapzsomp alja 0,-0,5 m fenékszélességgel kerüljön kialakításra. Az iszapzsomp oldalfala legalább 1,6:1-hez hajlású legyen. Az előülepítőből kikerülő primer iszap főbb jellemzői (MI /2-1984): - az iszap szárazanyagtartalma: 2-5%. - az iszap fajlagos mennyisége: 1,08 l/le,nap - az iszap szerves-anyag hányada: 70,5 tömeg% 17

18 Az iszapzsomp térfogata legegyszerűbben a telep BOI5-ben számított LE-terheléséből, a szükséges iszaptározási idő alapján számítható Utóülepítő iszapzsompjának egyszerűsített méretezése Utóülepítők esetében az iszaptér térfogatát a napi kiülepítendő iszapmennyiség 2 órányi részére kell felvenni az iszapsűrítés figyelembe vétele esetén. A számított zsomptérfogat geometriai méretezését a szennyvíz hatékony ülepítő terének geometriája szabja meg. Az iszapzsomp alja 0,4-0,6 m fenékszélességgel kerüljön kialakításra. Az iszapzsomp oldalfala legalább 1,6:1-hez hajlású legyen (MI /4-1984). Az utóülepítőből kikerülő szekunder iszap főbb jellemzői (MI /2-1984): - Az iszap száraz-anyagtartalma: 1-2%. - Az iszap fajlagos mennyisége csepegtetőtestes tisztításnál: 0,22-0,4 l/le,nap - Az iszap szerves-anyag hányad csepegtetőtestes tisztításnál: 60-61,5 tömeg% - Az iszap fajlagos mennyisége eleveniszapos tisztításnál: 1,25-,1 l/le,nap - Az iszap szerves-anyag hányad eleveniszapos tisztításnál: tömeg% Az iszapzsomp térfogata kétféleképpen számítható. Egyik számítási mód szerint a telep BOI5-ben számított LE-terheléséből, és a szükséges iszaptározási idő alapján számítható. A másik módszer az eleveniszapos medencéből távozó A másik közelít számítási mód lehet a befolyó és az elfolyó lebegőanyag koncentráció különbségéből, az iszap tározási időből illetve a Mohlmann-indexből (Lásd a levegőztető medence méretezésénél) történő számítás. 2.. Vízszintes hosszanti átfolyású ülepítők Kialakításuk Alkalmazása, 200 m feletti műtárgy térfogat esetén gazdaságos. Műtárgy kialakítás főbb szempontjai (MI /4-1984): : - átlagos mélység 1,5-2,5 m - a műtárgy szélességét, a lehetséges kotró méretek figyelembe vételével kell meghatározni. - Javasolt hossz és szélesség arány: :1 - Javasolt szélesség: 4-8 m - Javasolt mélység és hossz arány: 1:0-1:20 - Fenéklejtés az iszapzsomp felé: 1,5-2 % - A bevezetések kialakítása úgy történjen, hogy a lecsökkentse a bejövő víz energiáját (pl. ütköző tárcsák, elosztó csövek, homlokfal áttörések vagy rések) - A bevezetéseket lehetőleg a hasznos vízmélység középső 1/-adában kell megvalósítani - Uszadék visszatartás céljából a gyűjtő vályúban merülő-falat célszerű kialakítani, az oldalfalban uszadék eltávolító nyílással 18

19 7.ábra: Hosszanti átfolyású ülepítő kialakítása (Öllős, 1992) Méretezés, példák példa: Hosszanti átfolyású ülepítő főméreteinek meghatározása Határozzuk meg egy vízszintes hosszanti átfolyású előülepítő fő méreteit, az alábbi adatok ismeretében: - A műtárgy egy csepegtető testes tisztító mű előülepítője - A mértékadó vízhozam: Q m 400 m /h - Az átfolyási sebesség: 0,5 cm/s18 m/h - 2 db egymással párhuzamos ülepítő kerül kialakításra - A bejövő szennyvíz LA tartalma: 50 g/m, a távozó szennyvíz elvárt LA tartalma: 120 g/m. 19

20 A 5-ös táblázatból meghatározható a maximális felületi terhelés: L f 1, m /m 2 *h Az 6-os táblázatból pedig a minimális tartózkodási idő: t1,2 h Válasszuk a tartózkodási időt: 1,5 h-nak, a felületi hidraulikai terhelést pedig 1,2 m /m 2 *hnak. Így 1 db műtárgy hasznos térfogata: V(h)Qm*t1,5*20000 m A szükséges térfogat számítható a 7-es táblázatból választandó hidraulikai hatásfok figyelembe vételével: V V h /η h 00/0,875 m A szükséges hasznos felülete: AQ m /L f 200/1,2167 m2 A kettőből számítható a hasznos mélység: HL f *t1,2*1,51,8 m A műtárgy hasznos keresztmetszete (a homokfogóknál tanultak alapján): AvQm/v200/1811,1 m2 Így a műtárgy hasznos szélessége: BAv/H11,1/1,86,2 m A műtárgy hossza: LA/B167/6,227 m A műtárgy ellenőrzése felületi LA terhelés szempontjából: L LA Q*C LA /A200*0,5/1670,41 kg/m 2 *h 6. számú ábráról leolvasható a távozó szennyvíz várható LA tartománya a hőmérséklettől függően: 8-5 g/m. Tehát a tartózkodási idő csökkenthető, és a hidraulikai felületi terhelés növelhető! A fenti számítást addig kell ismételni, míg a megadott peremfeltételekhez leginkább közelítő megoldás adódik! A műtárgy tényleges mélységének számításakor, a hasznos mélységhez hozzá kell adni a gyűjtővályú, az iszaptér, és a víz feletti rész magasságát Vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő Kialakítás Javasolt alkalmazása m feletti ülepítő tér esetén. Műtárgy kialakítási szempontjai (MI /2-1984): - 40 m feletti átmérő nem javasolt a szél fokozott hatásai miatt - javasolt vízmélység: átmérő arány 1:20-1:25 - fenéklejtés (2-%) és a medence átmérőjének pontos maghatározása a kotróberendezéssel összhangban történjen - iszapzsomp oldal falainak lejtése 60 - a víz elvezetésére a 2..1-ben foglaltak érvényesek 20

21 8.ábra: Sugárirányú átfolyású ülepítő kialakítása (Öllős, 1992) 21

22 Méretezés, példák feladat: Vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő fő méreteinek meghatározása Az alábbi adatok ismeretében végezzük el egy vízszintes sugárirányú átfolyású ülepítő fő méreteinek meghatározását, valamint a bukóél méretezését: - A műtárgy egy eleveniszapos tisztító mű utóülepítője - A mértékadó vízhozam: Q m 400 m /h - 2 db egymással párhuzamos ülepítő kerül kialakításra - A bejövő szennyvíz LA tartalma: 2000 g/m, a távozó szennyvíz maximális LA tartalma: 0 g/m. A 5-ös táblázatból meghatározható a maximális felületi terhelés: L f 0,6 m /m 2 *h Az 6-os táblázatból pedig a minimális tartózkodási idő: t2,2 h Válasszuk a tartózkodási időt: t2, h-nak, a felületi hidraulikai terhelést pedig L f 0,5 m /m 2 *h-nak. Így 1 db műtárgy hasznos térfogata: V h Q m *t2,* m A szükséges térfogat számítható a 6-os táblázatból választandó hidraulikai hatásfok figyelembe vételével: V V h /η h 00/0,7660 m. A szükséges hasznos felület: AQ m /L f 200/0,5400 m 2 Ebből a hasznos felülethez tartozó átmérő: D22,5 m A műtárgy átlagos hasznos mélysége: HV/A1,65 m A felületi LA terhelés: L LA Q*C LA /A200*2/4001 kg/m 2 *h 6. számú ábráról leolvasható a távozó szennyvíz maximális LA koncentrációja: 0 g/m. Tehát a műtárgy LA leválasztás szempontjából megfelelt! A műtárgy tényleges mélységének számításakor, a hasznos mélységhez hozzá kell adni a gyűjtővályú, az iszaptér, és a víz feletti rész magasságát. A bukóél méretezése: Körbefutó bukóél esetén a bukóél hossza: l B D*π70,7 m A számított élterhelés: L B Q m /l B 200/70,7m2,8 m /m*h<18m/m*h A fogazás méretei a 9-es számú ábrán található képletek és grafikon segítségével egyszerűen számíthatóak! 22

23 9. ábra: bukó-él méretezés segéd diagrammja és összefüggései (Kucsera, 1995) 2.5. Függőleges sugárirányú átfolyású ülepítők Ezt a műtárgytípust maximum V h 100 m hasznos műtárgy térfogatig célszerű alkalmazni Kialakítás (MI /2-1984, MSZ EN ): - Általában kör alakú, tölcséres kialakítású műtárgyak. - A csillapító hengert úgy kell kialakítani, hogy a lefelé áramló víz sebessége ne haladja meg a cm/s értéket. - A bukóél terhelés nem lehet több m /m,h-nál. - Az iszapzsomp részű-hajlása legalább 1:1,75 legyen - A csillapító henger alsó síkját a teljes medence mélység 2/-ban kell előírányozni. - A feláramlási sebesség ne haladja meg az 1 m/h értéket. 2

24 10. ábra: Függőleges átfolyású ülepítő kialakítása (Öllős, 1992) Méretezés, példák feladat: Függőleges sugárirányú átfolyású ülepítő fő méreteinek meghatározása Az alábbi adatok ismeretében végezzük el egy függőleges sugárirányú átfolyású ülepítő fő méreteinek meghatározását: - A műtárgy egy eleveniszapos tisztító mű utóülepítője - A mértékadó vízhozam: Q m 25 m /h - A bejövő szennyvíz LA tartalma: 1500 g/m, a távozó szennyvíz maximális LA tartalma: 0 g/m. A 5-ös táblázatból meghatározható a maximális felületi terhelés: L f 0,6 m /m 2 *h Az 6-os táblázatból pedig a minimális tartózkodási idő: t2,2 h Válasszuk a tartózkodási időt: t h-nak, a felületi hidraulikai terhelést pedig L f 0,6 m /m 2 *h-nak. Így a műtárgy hasznos térfogata: V h Q m *t*2575 m A szükséges térfogat számítható a 6-os táblázatból választandó hidraulikai hatásfok figyelembe vételével: V V h /η h 75/0,6125 m. A szükséges hasznos felület: AQ m /L f 25/0,642 m 2 Ebből a hasznos felülethez tartozó átmérő: D7, m A műtárgy átlagos hasznos mélysége: HV/A125/42,0 m 24

25 A csillapító henger átmérője: D Q 4* v m 25 4* 600*0,0 π cs cs 0, 5 π A felületi LA terhelés: L LA Q*C LA /A25*1,5/420,9 kg/m 2 *h 6. számú ábráról leolvasható a távozó szennyvíz maximális LA koncentrációja: 0 g/m. Tehát a műtárgy LA leválasztás szempontjából megfelelt! A feláramlási sebesség ellenőrzése: Qm Qm 25 v fel 0,6m / h 1m / h A Acs 2 2 π 2 2 π ( D d )* (7, 0,5 )* 4 4 Tehát a feláramlási sebesség az adott geometria esetén megfelel! m 25

26 . Biológiai szennyvíztisztítási alapok A szennyvíztisztításban a biológiai műveleteket két fő csoportra oszthatjuk: - fixfilmes biológiai reaktorok, melyek közül néhány főtípus - levegőztetett kavicsszűrők - csepegtető testek - forgó-merülő tárcsás reaktorok - gyökérzónás műtárgyak - talaj, vagy homokszűrők - szuszpendált állapotú biológiai reaktorok - tavas szennyvíztisztítók - eleveniszapos reaktorok - az előző kettő kombinációja A biológiai műveletek feladata az oldott állapotú biológiailag lebontható szerves vagy szervetlen szubsztrátok eltávolítása a szennyvízből. A technológia alapelve, hogy az adott szennyvíztípushoz adaptálódott mikroorganizmusokat minél nagyobb felületen és mennyiségben, megfelelő kontaktidő biztosítása mellett érintkeztessük a tisztítandó szennyvízzel. A folyamat lezajlása érdekében pedig szükséges a megfelelő élettér biztosítása (pl. aerob reaktorok esetén oxigén bevitel) illetve az inhibitor hatások kiküszöbölése (pl. toxikus anyagok jelenlétének kizárása). Jelen jegyzet részleteiben nem tárgyalja az egyes reaktortípusok elméleti hátterét, és a továbbiakban is csak egy-két fontosabb főtípussal foglalkozik..1. Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás a kommunális szennyvíztisztítás területén a legelterjedtebb módszer. A technológia számos válfaja ismert, melyeket leginkább a reaktor típusok és azok egymáshoz viszonyított elrendezései különböztetnek meg. A kizárólag aerob reaktorból (levegőztetett medencéből) álló rendszer a lehető legegyszerűbb változata az eleveniszapos technológiának. Ebben az esetben a z eleveniszapos levegőztető medencét egy fázisszétválasztó egység (utóülepítő vagy membrán-szűrés) követi. Az eleveniszapos medencében történik az oldatban lévő szubsztrátok átalakítása, majd a sejtmassza szaporulatba került szubsztrátok szeparálása a folyadékból a fázis szétválasztó egységben történik meg. Ez miatt a fázisszétválasztó egység és a biológiai reaktor szerves egységet alkotnak. A fázisszétválasztó egységben kiválasztott biomassza egy részét vissza kell recirkuláltatni az eleveniszapos levegőztető medencébe a megfelelő biomassza sűrűség fenntartása érdekében. A rendszer elvi sémáját az alábbi ábra mutatja. 26

27 11. ábra: Eleveniszapos technológia alapváltozatának elvi sémája (Öllős, 1992) Az eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia alapváltozatától a szerves vegyületek aerob lebontásán túl megfelelő méretezés esetén elvárható a szennyvíz ammónia tartalmának nitrifikációja is. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás 11. ábrán bemutatott alapváltozatának számos továbbfejlesztett módosítása létezik. Ezeknél általában aerob, anaerob illetve anoxikus szelektorok különböző arányú és elrendezésű reaktor elrendezésével érnek el nagyobb hatásfokot a nitrifikációs illetve a szerves anyag leválasztási hatásfok tekintetében, és vagy kiterjesztik a tisztítást a foszfor formákra és a nitrát denitrifikációjára is. Ezekben az esetekben a hatékonyság fokozása érdekében ún. kiskörös recirkulációkat is gyakran kialakítanak az alapváltozat recirkulációján kívül. Továbbá fokozza a technológiai alternatívák sokszínűségét, amikor a foszfor vegyületek eltávolítási hatásfokát vegyszeradagolással fokozzák. Jelen segédletben nem térünk ki az eleveniszapos rendszer nagyszámú kialakítási alternatívájára, hanem az alábbi legelterjedtebb szelektor elrendezési változat vázlattervi szintű méretezését fogjuk bemutatni. 12. ábra: Phoredox (vagy más néven A2/O) eljárás A fentebbi ábrán látható rendszer anaerob és anoxikus előszelektorokból áll, melyet a levegőztető medence és az utóülepítő követ. Az anaerob előszelektor előtt kerül visszavezetésre az utóülepítőből érkező recirkuláció, melyet nagykörös recirkulációnak 27

28 hívunk. Az anoxikus medence elejére pedig a levegőztető medence végéből visszavezetett recirkulácó van vezetve. Ezt kiskörös vagy nitrát-recirkulációnak hívjuk. Ez a rendszer megfelelő kialakítás esetén a hagyományos szevesanyag eltávolításon és nitrifikáción túl, képes denitrifikáció révén a szennyvíz ÖN tartalmának csökkentésére és a biológiai foszfor eltávolításra is. A rendszerbe befolyó előkezelt szennyvízhez hozzákeveredik a nagykörös recikruláció eleveniszapja majd a szennyvíz az anaerob szelektorba folyik. Ebben a reaktor térben az obligát aerob baktérium törzsek oxigén hiányában nem tudnak lélegezni, és endogén élet funkcióik során saját sejtanyagaik egy részét élik fel. Ilyenkor az endogén anyagcsere során a anedozin-trifoszfát (és több ehhez hasonló) vegyületek lebontása történik, melynek révén bizonyos mennyiségű foszfor diffundál ki a szennyvízbe. A foszforban gazdag szennyvíz és eleveniszap keverék az anoxikus medencetérbe kerül, ahol az aerob mikroorganizmusok a nitrátban gazdag kiskörös recirkuláció kötött oxigénjét kénytelenek légzésre használni. Ennek következtében a nitrtát nitrogén tartalma nitrogén-gázzá alakul és kidiffundál a légtérbe. Ebben a medencében a levegőztető medencéhez képest alacsonyabb lebontási sebesség mellett szervesanyag lebontás is zajlik. A továbbhaladó szennyvíz és eleveniszap eleggyel érkező mikroorganizmusok a levegőztető medencében magas lebontási sebesség mellett végzik el a biodegradálható szerves fázis bontását, illetve a biokémiai nitridikáció is lezajlik a medencében. A levegőztető medence végéből van visszavezetve az anoxikus medence elejére a nitrátban gazdag kiskörös recikuláció. A levegőztető medencét fázisszétválasztó egység (általában utóülepítő) követi. Az eleveniszapos levegőztető medencét terhelési viszonyai szerint osztályozzuk a leggyakrabban, az alábbiak szerint (MSZ-EN :2002): - szerves anyagok részleges eltávolítása (nagyterhelésű rendszer) - szerves anyagok teljes eltávolítása (közepes terhelésű rendszer) - szerves anyagok teljes eltávolítása nitrifikációval (kisterhelésű rendszer) - szerves anyagok teljes eltávolítása, nitrifikációval és az iszap stabilizációjával (totáloxidációs rendszer) A technológia reakció-kinetikai és egyéb méretezési paramétereit általában a fentebbi osztályba sorolás alapján, illetve a tisztítandó szennyvíz minősége alapján választjuk ki. Ezeket mutatják az alábbi táblázatok: 28

29 9. táblázat: Eleveniszapos levegőztető medence főbb tervezési paraméterei (Benedek-Valló, 1990) (MEGJEGYZÉS: MLSS az eleveniszap koncentrációt jelenti, jelen jegyzetben a továbbiakban X tot jelölést használunk rá, míg az F/M az iszapterhelés jelenti, melyet a továbbiakban L v,s1 - nek jelölünk ) 10.táblázat: Tájékoztató értékek különböző típusú eleveniszapos rendszerek főbb tervezési paramétereire (MSZ-EN :2002).1.1. Kialakítás (MI /5-84, MSZ-EN :2002) - A levegőztető medencében minimum 1,5-2,5 mg/l oldott oxigénszint csúcsterhelés esetén is álljon rendelkezésre. - A levegőzetési rendszert és a keverőket úgy kell kialakítani, hogy a lebegő anyagok kiülepedés ne történhessen meg, és a levegőztető medencében holtterek ne alakulhassanak ki. - A recirkulált eleven iszap és a nyers szennyvíz jó elkeveredése biztosított legyen. 29

30 - A szennyvíz hőmérséklete télen a lehető legkisebb mértékben csökkenjen - A megfelelő oxigén beviteli hatékonyság érdekében a levegőzető medence mélysége 4 m-nél kisebb ne legyen. - Az anoxikus és anaerob szelektorokban a jó elkeveredés biztosítása és a holttér mentesség szintén fontos követelmény Méretezés, példák példa: Eleveniszapos Phoredox eljárás közelítő méretezése Az eleveniszapos tisztító műtárgyra érkező települési szennyvíz mennyisége: 50 m /nap, a levegőztető medencére érkező szennyvíz BOI 5 koncentrációja: 00 g/m, NH 4 -N koncentrációja: 50 g/m, KjN koncentrációja: 80 g/m, ÖP koncentrációja 20 g/m és LA tartalma 100 g/m. Az utóülepítő műtárgyból elfolyó szennyvíz megengedhető BOI 5 koncentrációja: 0 g/m, megengedhető NH 4 -N koncentrációja: 10 g/m és a telep ÖN határértéke: 20 g/m míg ÖP határértéke: 10 g/m. A szennyvíztelepre érkező szennyvíz lakos-egyenértéke BOI 5 -re vonatkoztatva: 500 LE. A szennyvízhőmérséklet 15 C. Az utóülepítőből 0 g/m -es maximális LA-koncentrációval távozhat a tisztított szennyvíz. Szakirodalmi ajánlások felhasználásával, határozza meg: 1. A műtárgytól elvárt tisztítási hatásfokokat 2. A levegőztető medence térfogatát. A biológiai lebontás oxigén szükségletét 4. A szükséges recirkuláció mértékét 5. A keletkező fölös-iszap mennyiséget 6. Az iszapkor nagyságát. A számítás kiindulási adatai: 0

31 Elvárt tisztítás mértéke: m Q 50 d LA g Cbe 100 m LA g Cki 0 m BOI 5 g Cbe 00 m BOI 5 g Cki 0 m NH 4 N g Cbe 50 m NH 4 N g Cki 10 m KjN g Cbe 80 m ÖN g Cki 40 m ÖP g Cbe 20 m ÖP g Cki 10 m η η η η BOI 5 NH 4 N ÖN ÖP C C C C KjN be ÖP be BOI 5 BOI 5 be ki BOI 5 Cbe C C NH 4 N NH 4 N be ki NH 4 N Cbe C KjN be C ÖP be C ÖN ki ÖP ki C 00 0 *100 *100 90% *100 *100 80% *100 *100 75% *100 *100 50% 20 A valós nitrifikációs hatásfok igény nagyobb, mert a nyers szennyvíz szerves nitrogén tartalmának (0 g/m ) egy részét is nitrifikálni szükséges a határérték betartása érdekében. A levegőztető medence szükséges térfogata: - A szükséges átlagos tartózkodási idő meghatározása: A Monod-féle kinetikából levezetve első fokú reakció figyelembe vételével, számítható a tartózkodási idő (levegőztetési idő) (Benedek, Valló 1990): 1

32 C t k * X BOI 5 be 1 C * C BOI 5 ki BOI 5 ki ahol: - k: a biológiai lebontás reakciósebességi állandója [l/mg*d]. Települési szennyvíz esetén a k értéke (Benedek-Valló, 1990) 0,017 0,0 l/mg*d, míg ipari szennyvíz esetében 0,006-0,014 l/mg*d. Esetünkben a városi szennyvízre vonatkozó minimális értéket felvéve k0,017 l/mg*d. - X 1 : a műtárgyban lévő eleveniszap koncentrációja (szerves rész) [kg/m; g/m] A 9-es táblázatból: X 1 2,5 kg/m t 0,21nap 5,1h 10h 0,017*2500*0 Az MI /5-84 alapján, amennyiben nitrifikációt is elvárunk a rendszertől legalább 8 órás levegőztetési időt kell biztosítanunk. A 9-es táblázatban közölt adatok alapján 10 órára kerekítettük fel a számított értéket. - A műtárgy szükséges hasznos térfogata: V Q* t 50* 0,42 150m - A műtárgy BOI 5 -térfogati terhelésének (L b ) ellenőrzése (MI /5-84): L Q * C V 50*00 kg 0,7 150*1000 m d BOI 5 be b A 6-os számú mellékletből jól látható, hogy nitrifikáció esetén, ez pontosan az elvárt térfogati terhelés érték, tehát ebből a szempontból a kalkulált műtárgytérfogat megfelelt. - A műtárgy iszap és BOI 5 terhelésének ellenőrzése (MI /5-84): Ehhez először ki kell számítani az eleveniszap koncentráció értékét, a méretezés elején felvett X 1 eleveniszap koncentráció szerves hányadából. X 1 X tot c 1 2,5 0,7,6kg / m Ahol c 1 [-] az eleveniszap szerves hányada, melynek értéke a 6-os számú mellékletben található. A 10-es táblázat alapján X tot -ra ez az érték megfelelő. L BOI Q * Cbe X * V 50 *00 5 v, s1 tot,6 *150*1000 kg 0,19 kg * nap 2

33 A 6-os számú melléklet erre az értékre 0,1-0,2 értéket, míg a 10-es táblázat 0,1-0,15 értéket ajánl. A 10-es táblázat javasolt értékeinek figyelembe vétele esetén az eleveniszap koncentrációt növelni kell legalább 0,19/0,15 arányban, azaz X tot 4,6 kg/m, melynek szerves hányada: X 1 0,7*4,6,2 kg/m. A szükséges oxigénbevitel kapacitás: A fajlagos oxigén-igény (Horváth, 1992): O f ( k s r * v s + k ) * X e r 1 +,4* T h *( S NH 4 N 0 S NH 4 N e ) Ahol: - k r s : szubsztrátum oxigénigényének állandója [-] A 11-es táblázatból: k r s 0,45 - kr e : az endogén légzés fajlagos sebessége [1/d] A 11-es táblázatból: k r e 0, táblázat: anyag-mérleg egyenletek állandói (Benedek-Valló, 1990) Városi szennyvízre a hozam-konstans értéket y0,6-ra javasolt felvenni, a 11-es táblázatban foglaltakkal ellentétben. - vs : a tápanyaglebontás fajlagos sebessége [kg.boi5/kg.iszap*d], mely az alábbi képlet alapján számítható: v s C BOI 5 be X C 1 * t BOI 5 ki *0,42 kg. BOI5 0,2 kg. iszap * d A 9-es táblázat erre ez értékre 0,1-0,15 értéket ajánl, míg a 6-os melléklet 0,16-0,26 értéket javasol. Így ezt megfelelőnek tekintjük. A tartózkodási idő illetve az eleveniszap koncentráció növelésével tovább fokozható a biztonság mértéke. - T h : a térfogati hidraulikai terhelés:

34 T Q 50 m 2, h V 150 m * d Az ammónium nitrifikációján kívül, szükséges figyelembe venni a szerves nitrogén tartalom teljes ammonifikációjából jelentkező többlet ammónium nitrogént is. A tényezők ismeretében a fajlagos oxigén-igény: O f go2 0,45*0,2 + 0,12) *200 +,4 * 2,*((50 + 0) 10) m * d ( A szükséges oxigén beviteli kapacitás: OC n Cs 10,1 kgo2 β * 1,25* * O f 1,*1,25* *1,279 2,16 C C 10,1 2,5 m * d s e ahol: C s : oxigén telítési koncentráció melynek értéke a 12-es táblázatból választható. C e : a levegőztetett eleven iszap megengedett minimális oxigén koncentrációja: 2,0-2,5 mg/l β: a műtárgyra érkező szennyvíz minőségi és mennyiségi ingadozását figyelembe vevő tényező. Gyakorlati tapasztalatok alapján: 1,-1,5 (Horváth, 1992). 12. táblázat: A víz telítési oxigén koncentrációja az oldott sótartalom és a vízhőmérséklet függvényében (MI /5-84) A kapott érték ellenőrizhető a 9-es táblázatból, mely go 2 /m *d értéket javasol fajlagos oxigén-igényre. A teljes medencére vonatkoztatva: kgo * V 2,16 * d OC n 2 Levegő bevitel esetén a kapott oxigén-beviteli értékből az levegő oxigén koncentrációjának függvényében számítható a levegő bevitel mennyiségének értéke. 20 C -on a levegő oxigén koncentrációja 280 g/m. A számított oxigénbevitelt a BOI5 terhelés figyelembe vételével ellenőrizni kell: 4

35 L ox OC L b n 2,16 *100 08% 0,7 Mivel az MI / % minimális értéket javasol, ezét megfelel (6-os melléklet). A szükséges recirkuláció mértéke: A recirkulációs arány az alábbi képlet alapján számítható: R X X 1 X 1,2 *100 * % 6,2 Ahol: X : a recirkuláltatott iszap és a fölösiszap koncentrációja [kg/m], mely az alábbi képlet segítségével számítható: ahol: X * c1 *0,6 6 M i 120 M i : Mohlmann-féle iszapindex ml/g-ban, 9-es táblázatból M i 120 ml/g kg m A 6-os számú melléklet alapján ellenőrizhető a számított recirkuláció értéke. Esetünkben 115%-ot javasol a tárgyi táblázat, tehát megfelelt! A Mohlman-index (Mi vagy SVI) értelmezése: MiSVI SV0/X [ml/g] Ahol: - SVI: iszap-ülepedési index - SV0: az iszap térfogata 0 perc ülepítést követően (ml/l) 0 perces ülepedés - X: az iszap koncentrációja (g/l) - SVI: ml/g A fölös iszap hozam: A keletkező fölös-iszap mennyisége (Horváth, 1992): Fi ( y * vs ke ) * X 1 + Th *( Li + La ) Ahol: - y: hozam-konstans: y0,6 - k e : endogén fajlagos lebomlási sebesség [1/d], a 11-es táblázatból: ke 0,09 1/d - L i : érkező lebegő anyag inert szerves része [kg/m], melynek értéke: 6,75 g/le*d kg L i 6,75*500 /(50*1000) 0,0675 m 5

36 - La : érkező lebegő anyag ásványi része [kg/m], melynek értéke:,9 g/le*d kg L a,9*500 /(50 *1000) 0,09 m Az ismert értékek segítségével a keletkező fölös-iszap mennyisége számítható: kg F i ( 0,6*0,2 0,09) *,2 + 2,*(0, ,09) 0,54 m * d A teljes műtárgytérfogatra vonatkoztatva: Az iszapkor: kg F i * V 0,54* d Az iszap tartózkodási ideje a rendszerben: I V * X tot V * F + Q * C 150* 4,6 K 7, 7 LA i e 150*0, *0,0 Az iszapkor értékére a 10-es táblázat 7-12 napot javasol, tehát megfelel. Hangsúlyozzuk, hogy a nitrifikációs hatásfok erősen hőmérsékletfüggő, így a téli időszakban általában magasabb iszapkor biztosítása szükséges! Az anoxikus szelektor közelítő méretezése: Az anoxikus szelektor térfogata általában a levegőztető medence 20-50%-a. Az anoxikus szelektor közelítő méretezését Benedek Pál (1990) által közölt közelítő eljárással végezzük el. A méretezéshez kiindulásként fel kell venni egy anoxikus szelektor térfogatot, mely esetünkben legyen a levegőztető medence 50%-a, így V denitr 0,4*15060 m. Így a denitrifikációval kiegészített iszapkor: denitr I K 7,7 I K 12, 8nap Vdenitr 1 0,4 1 V A vízhőmérséklet a kiindulási adatok szerint 15 C. Az alábbi diagram segítségével meghatározható fölösiszap-n és a nyers szennyvíz BOI 5 aránya és a szubsztrátlégzés oxigén igényének és a nyers szennyvíz BOI 5 aránya, melyek értékei esetünkben: f0,00 és f 02 1,40. nap 6

37 1. ábra: Méretezési diagram a szervesanyag lebontási O2-fogyasztás és a fölösiszapba épült KjN megállapításhoz (Benedek 1990). A fölösiszappal távozó nitrogén mennyiségét úgy kapjuk, ha a leolvasott f0,07-as arányértéket beszorozzuk az előülepített szennyvíz BOI 5 koncentrációjával. Így a fölösiszappal távozó KjN mennyiség ( C ): C KjN KjN Fi Fi 0, mg / l Az elfolyó víz várható nitrát-nitrogén tartalma ( C NO N ki ): C NO N ki C 1+ R NO N nitr NO N NO N Ahol: C nitr : a levegőztető medencében képződött nitrát és RNO N a kiskörös recirkulásciós arány. Az elfolyó vízben Ön határérték adott melynek értéke 40 mg/l, az NH 4 -N határérték 10 mg/l. Az elfolyó vízben lévő szerves nitrogén közelítőleg az elfolyó BOI 5 10%-a, így mg/l. Ebből következően 27 mg/l elfolyó nitrát-nitrogénnel javasolt kalkulálni az elfolyó vízben az ÖN határérték tartása érdekében. A levegőztető medencében tehát mg/l ammóniumnitrogént és 0-27 mg/l szerves nitrogénből keletkezett ammónium-nitrogént kell nitrifikálni, de ebből még le kell vonni a fölös iszappal eltávozó KjN tartalmat (10 mg/l). Így 7

38 NO N mg Cnitr 57. A kapott értékeket behelyettesítve számítható a szükséges kiskörös l recirkulációs arány: A ténylegesen denitrifikált nitrát mennyiség: NO 0,7 f N 02 C R BOI 5 be 2,86 C ,11 27 NO N nitr NO N NO N Cki V V denitr 0,7 *1,40*00 *0,4 2,86 111% mg 41,1 l A denitrifikálandó nitrát a képződött nitrát-nitrogén mínusz az elfolyó víz nitrát-n koncentrációja, esetünkben: mg/l. Tehát a deintrifikáló szelektor nagy biztonsággal képes ellátni feladatát. Az anaerob szelektor közelítő méretezése: A hagyományos eleveniszapos rendszer ÖP hatásfoka 0-40% körüli értékre tehető tisztán biológiai folyamatok révén. A hazai kommunális szennyvíz töménység mellett, a hagyományos eleveniszapos rendszer általában nem képest tartani az ÖP kibocsátási határértékeket. A Phoredox eljárás részeként kiépítendő anaerob szelektorral a biológiai foszfor eltávolítás 60-80%-ra fokozható. Az anaerob szelektorban a szükséges tartózkodási idő T an 2-h, de 4 óránál több semmiképpen nem lehet. Így a szelektor térfogata: 50 Van Tan Qd 44m 24 8

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék H-7624 Pécs, Boszorkány út 2. Tel/Fax: 72/50-650/965 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÜLEPÍTÉS ÉS BIOLÓGIAI MŰVELETEK (Oktatási segédanyag) Készítette:

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1.

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1. Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök 1. Bevezetés Az előadás bemutatja az SBR technológiák jellemzőit két kis telep

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

MŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF-3-2005. AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család. Kiadta: ASIO Hungária Kft.

MŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF-3-2005. AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család. Kiadta: ASIO Hungária Kft. MŰSZAKI FELTÉTELEK AS-VARIOcomp K, N, N-PUMP Biológiai szennyvíztisztító berendezés család Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Budapest, 2005. november 1 Jelen Műszaki Feltételek (MF)

Részletesebben

Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030

Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030 Polgár Város víziközműveinek gördülő fejlesztési terve 2016-2030 Víziközmű rendszer kódjai: Ivóvízrendszer: 11-23117-1-001-00-10 Szennyvízrendszer: 21-23117-1-001-00-06 A víziközmű rendszer üzemeltetője:

Részletesebben

(ökoszisztéma) jön létre.

(ökoszisztéma) jön létre. Organica Élõgépek ÉLÕGÉPEK A z Élõgépek szennyvíztisztítási technológia alapjait a 80-as évek végén és 90-es évek elején fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. A módszer

Részletesebben

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki

Részletesebben

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Oláh József - 2 Princz Péter - 3 Kucsák Mónika - 4 Gyulavári Imre 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban a csepegtető- és forgó tárcsás

Részletesebben

Hajdúhadház és Téglás város szennyvízrendszerének és közös szennyvíztelepének bemutatása

Hajdúhadház és Téglás város szennyvízrendszerének és közös szennyvíztelepének bemutatása Hajdúhadház és Téglás város szennyvízrendszerének és közös szennyvíztelepének bemutatása Az üzemeltető bemutatása: A Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt.-t, mint üzemeltetőt 13 település

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban Fazekas Bence - Kárpáti Árpád Reich Károly Pannon Egyetem, Veszprém 2010 A fajlagos szaporodási sebesség [μ] és a rendelkezésre álló tápanyag

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1-17/2013/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről.

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1-17/2013/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 1-i rendkívüli zárt üléséről.

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Ikt. szám153-1/10/2009 Műszaki ea.: Pálfiné Jébert Tünde Telefon: 94/504-144

Részletesebben

52 853 02 0010 52 01 Szennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 52 853 02 0010 52 02 Víztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/46

52 853 02 0010 52 01 Szennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 52 853 02 0010 52 02 Víztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/46 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között 1 A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között Oláh József Mucsy György Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Hydrochem Kft. 1. Bevezetés A tápanyag-eltávolítás

Részletesebben

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám:1575-1/14/2010.ii.

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. Forrai Jánosné Előkészítő munka A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30 ELŐKÉSZÍTŐMUNKA

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELŐ TELEP ILIRSKA BISTRICA

SZENNYVÍZKEZELŐ TELEP ILIRSKA BISTRICA SZENNYVÍZKEZELŐ TELEP ILIRSKA BISTRICA Hogyan működik az SBR rendszer (szakaszos betáplálású eleveniszapos szennyvíztisztítás) 1. Mechanikai : tisztítás Az Ilirska Bistrica által termelt szennyvíz egy

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Szemestermények szárítása és tárolása 1. Nedves termények szárítástechnikai tulajdonságai 2. Szárítólevegő

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK GEOMETRIAI TARTÁLYHITELESÍTÉS HE 31/4-2000 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Tartályhitelesítés 3.2 Folyadékos (volumetrikus)

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN

A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN HULLADÉKOK TERMIKUS HASZNOSÍTÁSA KONFERENCIA Budapest, 2014. október 07. A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN Bese Barnabás általános igazgatóhelyettes Észak-magyarországi

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS SZENNYVÍZELVEZETŐ ÉS TISZTÍTÓ MŰVEINEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA

BUDAÖRS VÁROS SZENNYVÍZELVEZETŐ ÉS TISZTÍTÓ MŰVEINEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA BUDAÖRS VÁROS SZENNYVÍZELVEZETŐ ÉS TISZTÍTÓ MŰVEINEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA Készítette: TÖRSVÍZ Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Törökbálint, 2013. március Tartalomjegyzék: oldalszám 1. A létesítmény

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése

Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai ellenállásának mérése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI ELJÁRÁSTECHNIKA TANSZÉK Légsebesség profil és légmennyiség mérése légcsatornában Hővisszanyerő áramlástechnikai

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözés alapfogalmai. 34.lecke Az öntözés kialakulása hazánkban 1937 Öntözésügyi

Részletesebben

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás Gördülő Fejlesztési terv Felújítási és pótlási terv SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás MEKH kód: 21-33367-1-001-00-13 víziközművek felújítása, pótlása 2014. szeptember 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;

Részletesebben

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel Szabó Árpád Kálmán Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Termék ismertető. PLASTEPUR házi szennyvíztisztító berendezések. Működési leírás, Típus ismertető, Engedélyek, Biológiai anyagok, Adatlapok

Termék ismertető. PLASTEPUR házi szennyvíztisztító berendezések. Működési leírás, Típus ismertető, Engedélyek, Biológiai anyagok, Adatlapok Működési leírás, Típus ismertető, Engedélyek, Biológiai anyagok, PLASTEPUR házi szennyvíztisztító berendezések. Adatlapok ISO minősítés Termék ismertető 8041 Csór Felsőtabán u. 4/c. Tel./Fax.: 22/599-518

Részletesebben

VÍZZÁRÓ BETONOK. Beton nyomószilárdsági. Környezeti osztály jele. osztálya, legalább

VÍZZÁRÓ BETONOK. Beton nyomószilárdsági. Környezeti osztály jele. osztálya, legalább VÍZZÁRÓ BETONOK 1. A VÍZZÁRÓ BETONOK KÖRNYEZETI OSZTÁLYAI A beton a használati élettartam alatt akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat károsodás nélkül viseli. Így a beton, vasbeton, feszített vasbeton

Részletesebben

Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben

Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben 1. Ismertesse a levegő sűrűség meghatározásának módját a légnyomás és a levegő hőmérséklet alapján! Adja meg a képletben szereplő mennyiségek jelentését és

Részletesebben

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai Pagonyné Mezősi Marietta Fűrészáru tárolása A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai A követelménymodul száma: 2309-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-30 FŰRÉSZÁRU

Részletesebben

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Kód: 485-0000.03g G É P K Ö N Y V KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Készült: 2002.07.01. TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános ismertetés 2. Műszaki adatok 3. Szerkezeti felépítés, működés 4. Átvétel,

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

VONÓELEMES HAJTÁSOK (Vázlat)

VONÓELEMES HAJTÁSOK (Vázlat) VONÓELEMES HAJTÁSOK (Vázlat) Hajtások csoportosítása Közvetlen kapcsolatú Közvetítőelemes Erővel záró hajtások Dörzskerékhajtás Szíjhajtás (laposszíj, ékszíj) Alakkal záró hajtások Fogaskerékhajtás Lánchajtás,

Részletesebben

MSZ 274-52 1953. február 15. MSZ 274-62 1963. július 1. MSZ 274-72 1973. július 1.

MSZ 274-52 1953. február 15. MSZ 274-62 1963. július 1. MSZ 274-72 1973. július 1. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Szakmai továbbképzés 2016 Villámvédelem Az MSZ 274 és a korábbi OTSZ-ek előírásai (nem norma szerint villámvédelem V274) Villámvédelem 1 MSZ 274 története

Részletesebben

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7. www.eakhulladek.hu Tel.: 06-80/205-269 Fax: 06-42/508-366 Email: ugyfelszolgalat@eakhulladek.hu Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Részletesebben

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott

Részletesebben

Ellenőrző kérdések Vegyipari Géptan tárgyból a vizsgárakészüléshez

Ellenőrző kérdések Vegyipari Géptan tárgyból a vizsgárakészüléshez 2015. tavaszi/őszi félév A vizsgára hozni kell: 5 db A4-es lap, íróeszköz (ceruza!), radír, zsebszámológép, igazolvány. A vizsgán általában 5 kérdést kapnak, aminek a kidolgozására 90 perc áll rendelkezésükre.

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési

Részletesebben

ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü

Részletesebben

ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö

Részletesebben

Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő

Részletesebben

ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016. JANUÁR 28.

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016. JANUÁR 28. 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 119-../2016. 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Község

Részletesebben

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel Doktori értekezés Témavezetı: Dr. Licskó István egyetemi

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Fogalom-meghatározások

Fogalom-meghatározások Egy kis kitérőt szeretnék tenni, hogy szó szerint megvilágosodjunk. Mondhatnám azt is, hogy ez a cikk azért hasznos nekünk, villamos matrózoknak, nehogy a csúnya áltengerészek zátonyra futtassák hajónkat

Részletesebben

ú ú Ó Ó Á Ó Ó ü Ó ü Ó Ó Ö Ó ü Ö Ó Ó

ú ú Ó Ó Á Ó Ó ü Ó ü Ó Ó Ö Ó ü Ö Ó Ó É É É É ú ú Ó Ó Á Ó Ó ü Ó ü Ó Ó Ö Ó ü Ö Ó Ó Ó Ú ú Ö Ö É Ó ű ű Ó ü Ó Ö ű Á Ó Ö Ó Ó Ó Ú Ó ü Ó Ö Ú Ó Ö Ó Ó Ó ű ü É ú ű Ő Ó ü ű Ó űü ü Ö Ó Ó Ó Ú Á Ó Ó É Ó É ú ű ü ü ü ü ü ü ú ű ű ü É Ó ü ü ü ü ú ü ű ü ú ű

Részletesebben