E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról Budapest, november

2 2 I. Tartalmi összefoglaló Vezetői összefoglaló Az előterjesztés két kormányrendelet-tervezetből áll, amelyekből az első több szociális tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza, míg a másik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szól. Az előbbi kihirdetése a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelettel kapcsolatosan fennálló jogharmonizációs kötelezettség miatt nem tűr halasztást, az utóbbi a évi költségvetési törvény kihirdetéséig nem hirdethető ki. A) Egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosítása A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítását az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény szerinti, elsősorban a jelzálog-bejegyzésre és a minimális térítési díjakra vonatkozó változások követése teszi szükségessé. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítására jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv átültetésével kerül sor. A módosítás az irányelv egyenlő bánásmódról szóló 24. cikkéből következő hatálykiterjesztést tartalmazza, mely szerint a szociális tárgyú jogszabályok személyi hatálya minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre kiterjed, amennyiben a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja. B) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítása A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (Szmr.) módosítása kapcsán az előterjesztés rögzíti a szociális igazgatási bírság alkalmazásának eseteit, a szükséges eljárási szabályokat és a bírság felhasználásának rendjét. A bírság az ellátotti jogok megsértése, engedélyeztetéssel kapcsolatos

3 3 kötelezettségszegés, működési szabálytalanságok, az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályok megsértése, végül a térítési díjra, egyszeri hozzájárulásra vonatkozó szabályok megsértése esetén szabható ki. Az ellenőrzés hatékonyságát hivatott szolgálni a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) ellenőrzési hatáskörének Szmr.-beli megteremtése. Az FSZH a továbbiakban jogosult lesz bármely szociális szolgáltatónál és intézménynél hatósági ellenőrzést lefolytatni, eljárására az általános szabályok vonatkoznak, és ugyanazokat a szankciókat alkalmazhatja, mint a működést engedélyező szerv. Az Szt. módosítása új átmeneti ellátási típusként rögzíti a bázis-szállást, a tervezet a speciális eljárási szabályokat is rögzíti. Mivel krízisellátásról van szó, szükséges, hogy az ellátást már a kérelem benyújtásától biztosíthassák, és hogy ezzel összefüggésben az eljárást rövid határidőn belül folytassák le. Az előterjesztés a évi költségvetési törvényjavaslattal összhangban módosítja a évi normatívák egyházi, nem állami fenntartók által történő igényléséhez és elszámolásához szükséges adatlapokat. A jogalkalmazási gyakorlat egységesítése, a normatívák felhasználásának átláthatósága és a fenntartói gazdálkodás ellenőrizhetősége érdekében pontosan meghatározza az igényléshez csatolandó dokumentumokat is. Az év elején induló új szolgáltatók, intézmények működési stabilitásának megteremtése érdekében esetükben csökkenti a normatívaigénylési kérelem elbírálásának ügyintézési idejét. Meghatározza a normatívaelőleg elszámolásának különös szabályait, az önkormányzatokra vonatkozó szabályozáshoz közelítve évi négy alkalomban maximálja a lehetséges pótigények/lemondások számát. Az előterjesztés tartalmazza továbbá több kormányrendelet jogalkalmazást segítő pontosítását is. II. A Kormányprogramhoz való viszony A tervezet a kormányprogrammal közvetlen összefüggésben nincs. III. Előzmények Az előterjesztés az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény és a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslatokban foglaltak véghajtásához szükséges

4 4 IV. Várható szakmai hatások A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrzési jogkörének megteremtése, a hatóságok jogalkalmazói munkájának ellenőrzése és az ellenőrzési folyamatok egységesítése növeli az ellátás biztonságát és minőségét, a jogalkalmazói munka színvonalának emelkedése pedig a jogbiztonságot erősíti. A szociális igazgatási bírság bevezetése révén több olyan jogsértés is szankcionálható lesz (ellátotti jogok sérelme, a működést engedélyező szervvel szemben fennálló kötelezettségek megszegése stb.), amelyre a hatályos jogszabályok alapján alkalmazható joghátrányok nem voltak alkalmasak, ezáltal elősegíti a jogszabályok betartatását, a hatósági ellenőrzés hatékonyságának és az ellátás minőségének javítását. V. Várható gazdasági hatások A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrzési tevékenységének az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésben is jelzett és a Kormány által elfogadott 125 millió Ft-os forrásigénye (15 fő) a Hivatal évi költségvetésében rendelkezésre áll. Az egyházi, nem állami fenntartók normatív állami hozzájárulásának igénylésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosítása hozzájárul ahhoz, hogy a normatívák felhasználása átlátható módon, ellenőrzött körülmények között, jogszerűen történjen. VI. Várható társadalmi hatások Az ellenőrzési és szankcionálási rendszer kibővítése növeli az ellátás biztonságát, a jogalkalmazói munka színvonalának emelkedése pedig a jogbiztonságot erősíti. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvényhez és a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslathoz kapcsolódik

5 5 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli 1. az előterjesztés 1. számú mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését; 2. az előterjesztés 2. számú mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvénnyel egyidejű kihirdetését

6 6 1. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a (1) bekezdésének e) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a (1) bekezdésének d) és i) pontjában, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 47. -ának (1) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. -ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Az Szt ának (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözeteként számított térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz

7 7 2. A Tr. 4. -ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény, szolgáltató esetében a tájékoztatási kötelezettséget a társulás székhelye szerinti jegyző teljesíti. 3. A Tr. 4/A. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) Az Szt ának (2) bekezdése szerinti minimális személyi térítési díj a) étkeztetés ide nem értve a népkonyhát esetében 50 Ft/nap, b) nappali ellátás esetében ide nem értve a hajléktalan személyek nappali ellátását étkezés igénybevételével 70 Ft/nap, étkezés igénybevétele nélkül 20 Ft/nap. 4. A Tr. 5. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A személyi térítési díjat a) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél legfeljebb egy havi időtartamra előre, b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni. 5. A Tr. 9. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét

8 8 6. A Tr ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A házi segítségnyújtás gondozási óradíja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy ellátási órára jutó összegét. 7. A Tr ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A házi segítségnyújtásban az Szt ának (8) bekezdése alapján ideiglenesen részesülő személy Szt. 119/C. -a szerinti jövedelemvizsgálatát abban az esetben kell elvégezni, ha a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt. (2) Amennyiben egy családon, illetve háztartáson belül többen részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendő személyi térítési díjat külön-külön kell meghatározni. 8. A Tr ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve b) a napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre, ahol az intézményi térítési díj megegyezik az a) pont szerint meghatározott és a (2) bekezdés szerinti díj összegével. (2) A nappali ellátás keretében igénybe vett étkezés intézményi térítési díját a 9. (2) és (4) bekezdése szerint kell megállapítani. A személyi térítési díj megállapítására a 9. (5) bekezdésében foglaltak az irányadók

9 9 9. A Tr ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Idősotthoni ellátás esetében a költőpénzt a személyi térítési díj megállapítását követően kell meghatározni, és az ellátott rendszeres jövedelméből visszahagyni, illetve azt a költőpénz minimális összegére kiegészíteni. 10. A Tr ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét [Szt (2) bekezdés c) pont]. (2) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj nem lehet magasabb, mint a család havi összjövedelmének és az Szt (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott értékhatár családtagok számával szorzott összegének különbözete. 11. A Tr a helyébe a következő rendelkezés lép: 19. Az Szt ának b)-c) pontjában, valamint ának (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartást a 3. számú melléklet tartalmazza. 12. A Tr ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A 28. szabályait az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre is alkalmazni kell

10 A Tr ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A személyi térítési díj meghatározásánál nem vehető figyelembe az ellátásban részesülő a) foglalkoztatásából származó munkajutalom, illetve munkarehabilitációs díj, b) tanulmányi ösztöndíja, c) költőpénze. 14. (1) A Tr ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Az intézményvezető a fenntartót a jelzálog-bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében évente értesíti a 3. számú melléklet szerinti folyó évi hátralékról. (2) A Tr ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. 15. A Tr. 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 16. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 24. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

11 11 (5) Az a szülő, akinek a gyámhivatal engedélyezte, hogy gyermeke vagyonát igénybe vegye [25. (1) bek. i)-k) pont, Csjt. 83. (2) bek.], a ban foglaltak szerint eseti számadásra köteles. 17. A Gyer a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az örökbefogadás előtti eljárást a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. 18. A Gyer a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező jogerős határozat másolatát megküldi az érintett örökbefogadó szülőről nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatnak. 19. A Gyer a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a okat kell alkalmazni. 20. A Gyer ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját, szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként a szakorvos által kiállított

12 12 terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása 21. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 4. -ának (6) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki: [Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell] e) természetes személy fenntartó esetén a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt, f) egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik, g) az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot, ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, h) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány

13 A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 22. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: [E rendelet hatálya - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő súlyos mozgáskorlátozott] c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint d) a közlekedési támogatás tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 23. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

14 14 [A Hivatal szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi feladatkörében ellátja:] e) a szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésével [összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.] A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 260/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása 24. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 260/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2. -ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Nem kell befogadást kérni] i) bázis-szállás esetén. 25. Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk való részleges megfelelést szolgálja. Záró rendelkezések 26. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés szerinti kivétellel január 1-jén lép hatályba

15 (2) E rendelet 22. -a a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyekre idősotthoni ellátásban részesülő személyre vonatkozóan abban az esetben, ha az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény 81. -ának (6) vagy (10) bekezdése szerint nem kérik a jövedelemvizsgálatot a térítési díj megállapítása során a jövedelmi helyzet vizsgálatára, a térítési díj alapjául figyelembe vehető jövedelemre, vagyonra, illetve ezek körére a december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. (4) Azt a gyermekek átmeneti gondozását vagy gyermekvédelmi szakellátásokat nyújtó intézményt (hálózatot), amely a Gyvt (3) bekezdésére tekintettel december 31-én ideiglenes (határozott idejű) működési engedéllyel rendelkezik, a működést engedélyező szerv június 30-áig felülvizsgálja. Az ideiglenes (határozott idejű) működési engedély érvényességi ideje a felülvizsgálat befejezéséig meghosszabbodik. Ha az intézmény (hálózat) a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, a működést engedélyező szerv december 31-éig érvényes ideiglenes működési engedélyt ad ki, amennyiben az ellátási érdekből indokolt. (5) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során megállapítja, hogy a határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkező, gyermekek átmeneti gondozását vagy gyermekvédelmi szakellátásokat nyújtó intézmény (hálózat) a Gyvt (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesítette, a határozatlan idejű működési engedélyt december 31-éig érvényes ideiglenes működési engedélyre módosítja, amennyiben az ellátási érdekből indokolt. (6) A (3)-(5) bekezdés szerinti esetben ellátási érdekből akkor kell az ideiglenes működési engedélyt kiadni, illetve a határozatlan idejű működési engedélyt ideiglenes működési engedélyre módosítani, ha az intézmény (hálózat) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott személyi, illetve tárgyi feltételeknek, azonban a gyermekek folyamatos és biztonságos ellátása figyelemmel a szolgáltató tevékenységet az ellátási területen végző más intézmények (hálózatok) elérhetőségére, teljesítőképességére, illetve férőhelyszámára más módon nem biztosítható. Nem adható ki ideiglenes működési engedély, illetve a működési engedélyt vissza kell vonni a Gymr a (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetben.

16 16 (7) A (3)-(5) bekezdés szerinti ideiglenes működési engedélyt kiadó, illetve a határozatlan idejű működési engedélyt ideiglenes működési engedélyre módosító határozatnak tartalmaznia kell a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételeket. A fenntartó a jogerős határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a feltételek határidőre történő megteremtéséhez szükséges feladatokról intézkedési tervet készít, amelyet megküld a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv az intézkedési tervben foglaltak teljesítését évente ellenőrzi. 27. (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Tr. aa) 2. -ának (2) bekezdése, ab) 3. -a (1) bekezdésének záró mondatrészében a [a továbbiakban a)- c) pont alattiak együtt: fenntartó] szövegrész, ac) 4. -a (2) bekezdésének második mondata, ad) 17. -ának (1)-(3) bekezdése, ae) 20. -ának (1)-(2) bekezdése, af) 2. számú melléklete; b) a Gymr. ba) 4. -ának (7) bekezdése, bb) 4. -a (9) bekezdésének a) pontjában (a továbbiakban: ÁNTSZ) szövegrész, bc) 9. -a (1) bekezdésének c) pontja; c) az Mr a (3) bekezdésének második mondata; d) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény végrehajtásáról rendelkező 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet, valamint egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 321/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. -ának (1) bekezdése. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a Tr. aa) 1. -a (2) bekezdésének a) pontjában a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szövegrész helyébe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szövegrész, ab) 9. -ának (3) bekezdésében a tervezett szövegrész helyébe az szövegrész, ac) 27. -ának (2) bekezdésében az állami szövegrész helyébe a gyermekvédelmi szövegrész,

17 17 ad) 28. -ának (3) bekezdésében a lakóotthonban szövegrész helyébe a rehabilitációs lakóotthonban szövegrész; b) a Gyer. ba) 6. -ának (1) bekezdésében a Gyvt ának (1) bekezdése szövegrész helyébe a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyszr.) 8. -ának (1) bekezdése szövegrész, bb) 14/A. -ában az otthonteremtési támogatással szövegrész helyébe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapításával, az otthonteremtési támogatással szövegrész, bc) 33. -a (7) bekezdésének b) pontjában a Gyvt a (2) bekezdésének a) pontja szövegrész helyébe a Gyszr. 8. -a (2) bekezdésének a) pontja szövegrész, bd) 54. -ának (1) bekezdésében a Gyvt a (3) bekezdésének b) pontja szövegrész helyébe a Gyszr a (2) bekezdésének b) pontja szövegrész, be) 65. -a (1) bekezdésének b) pontjában a határozatot szövegrész helyébe a döntést szövegrész, bf) 97. -a (1), (3) és (4) bekezdésében a határozat szövegrész helyébe a végzés szövegrész, bg) 97. ának (2) bekezdésében a határozatról szövegrész helyébe a végzésről szövegrész, bh) 97. -ának (5) bekezdésében a határozatában szövegrész helyébe a végzésében szövegrész, bi) 2. számú mellékletének címében, a Gyvt ának (3) bekezdésében előírt szövegrész helyébe az a szövegrész; c) a Gymr. 4. -a (9) bekezdésének a) pontjában a városi szövegrész helyébe a kistérségi szövegrész; d) az Mr a (3) bekezdésének első mondatában a három szövegrész helyébe a hat szövegrész lép

18 18 Melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez Térítési díj nyilvántartási törzslap Az ellátott neve: Megállapodás, beutaló határozat száma és kelte:. Az ellátás igénybevételének kezdő napja: Az ellátás igénybevételének utolsó napja: Az intézményi térítési díj napi összege:... havi összege:... Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj napi összege:... havi összege: A R. 2. (3) bekezdése alapján tartási vagy öröklési szerződés szerint fizetendő térítési díj napi összege:. havi összege:.. A R. 2. (3) bekezdése alapján a fizetésre kötelezett neve Lakcíme, egyéb elérhetősége A) Befizetett térítési díj idősek otthonában Ellátott jövedelemigazolásában meghatározott jövedelem:.. forint Forint Év, hónap 2. I. Az ingatlant terhelő jelzálog összege 1 Havi személyi térítési díj összege kelte Befizetés napló száma összege Jegyzet 2. II. 2. III. 2. IV. 2. V. 2. VI. 2. VII. 2. VIII. 2. IX. 2. X. 2. XI. 1 Kitöltése a személyi térítési díj meg nem fizetése esetén, illetve az intézmény által biztosított költőpénz jelzálogjogra való terhelése esetén kötelező

19 19 2. XII. Folyó évi hátralék: B) Befizetett térítési díj egyéb tartós bentlakásos intézményben Forint Év, hónap 2. I. Havi rendszeres jövedelem Az ingatlant terhelő jelzálog összege 2 Havi személyi térítési díj összege kelte Befizetés napló száma összege Jegyzet 2. II. 2. III. 2. IV. 2. V. 2. VI. 2. VII. 2. VIII. 2. IX. 2. X. 2. XI. 2. XII. Folyó évi hátralék: C) Befizetett térítési díj átmeneti bentlakásos intézményben Forint Év, hónap 2. I. Havi rendszeres jövedelem Havi személyi térítési díj összege kelte Befizetés napló száma összege Jegyzet 2. II. 2. III. 2. IV. 2. V. 2. VI. 2. VII. 2. VIII. 2 Kitöltése a személyi térítési díj meg nem fizetése esetén, illetve az intézmény által biztosított költőpénz jelzálogjogra való terhelése esetén kötelező

20 2. IX. 2. X. 2. XI. 2. XII. Folyó évi hátralék:

21 21 2. számú melléklet a /2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. -ának (3) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a (1) bekezdésének f)-g), n) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 1/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1/B. (1) A Kormány működést engedélyező szervnek a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: városi jegyző), b) a szociális és gyámhivatalt (a továbbiakban: Hivatal), c) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: FSZH) jelöli ki. (2) A Kormány szociális hatóságnak az Szt

22 jelöli ki. 22 a) 90/A. -ának alkalmazása során a Hivatalt, b) 92/C. -a (5) bekezdésének alkalmazása során a Hivatalt és az FSZH-t (3) A működési engedély kiadásáról első fokon a fenntartó kérelme alapján a) szociális szolgáltató esetén a kérelemben megjelölt elsődleges ellátási terület szerint illetékes városi jegyző, b) nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes városi jegyző, c) bentlakásos szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes Hivatal dönt. (4) A városi jegyző a feladat- és hatáskörét az R. mellékletében meghatározott illetékességi területén, a felsorolt településekre kiterjedően is ellátja. A városi jegyző e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv a Hivatal, és a Hivatal látja el a városi jegyző szakmai irányítását. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben a helyi önkormányzat, illetve a társulás székhelye szerint illetékes Hivatal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben az intézmény székhelye, illetve telephelye szerint illetékes Hivatal jár el. (6) A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv az FSZH, és az FSZH látja el a 2/D. (6) bekezdése és a 15. (10) bekezdése szerinti feladatokat. 2. Az Szmr. 2/A. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szociális szolgáltató működési engedélye iránti kérelemhez csatolni kell]

23 23 e) egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik, 3. (1) Az Szmr. 2/D. -ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Ha a városi jegyző a szolgáltató működésével kapcsolatban hiányosságot észlel] d) a 17. -ban foglaltak szerint szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. lép: (2) Az Szmr. 2/D. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (4) Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a városi jegyző a) a szolgáltató működési engedélyét visszavonja, kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, b) a 17. -ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki. (3) Az Szmr. 2/D. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki. (6) Az FSZH ellenőrizheti, hogy a szolgáltató működése, tevékenysége megfelel-e jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak. Az FSZH eljárására a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 4. Az Szmr. 3. -a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

24 [A nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell] f) egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik, 5. Az Szmr. a következő 8/B. -sal egészül ki: 8/B. (1) A bázis-szállás a működési engedély iránti kérelem benyújtásának napjától működtethető. Ha a működési engedély iránti kérelmet jogerősen elutasítják, a bázis-szállást meg kell szüntetni, normatív állami hozzájárulás a kérelem benyújtása és elutasítása közötti időre nem vehető igénybe. (2) A bázis-szállás engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez a fenntartónak a 3. (1) bekezdésének a)-b), f) és h)-j) pontja szerinti mellékleteket kell csatolnia. (3) A bázis-szállás engedélyezése során a) a 4. (3) bekezdésének a) pontja szerinti szerv szakhatóságként jár el, b) az illetékes módszertani intézmény a szakmai programot szakértőként véleményezi, c) az illetékes diszpécserszolgálat a bázis-szállás szükségességét szakértőként véleményezi. (4) A Hivatal a bázis-szálláson helyszíni szemlét tart. A Hivatal a (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti szakértői véleményekhez kötve van. (5) A bázis-szállással kapcsolatos ügyekben a Hivatal és a szakhatóság ügyintézési határideje, a szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló idő, a hiánypótlásra biztosítható idő, valamint a fellebbezési határidő három munkanap. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg. Elektronikus úton,

25 25 illetve távközlési eszköz útján is közölni kell, illetve meg kell küldeni a döntést, a hiánypótlásra történő felhívást, a szakhatóság megkeresését, valamint a szakhatósági állásfoglalást és a szakvéleményt. (6) A bázis-szállás működési engedélye tartalmazza a) a 3. (7) bekezdésének a)-e) és g)-h) szerinti adatokat, b) a bázis-szállás működésének kezdő időpontját. 6. ki: Az Szmr ának (6) bekezdése a következő második mondattal egészül A bázis-szállás esetén az (1) és (3) bekezdése szerinti rendszeres ellenőrzést nem kell lefolytatni. 7. (1) Az Szmr ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Ha a működést engedélyező szerv az intézmény működésével kapcsolatban hiányosságot észlel,] d) a 17. -ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki. (2) Az Szmr ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Ha az intézmény fenntartója a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, úgy a működést engedélyező szerv] e) a 17. -ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki. lép: (3) Az Szmr ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (4) Ha a szociális intézmény fenntartója az ideiglenes működési engedélyben előírt feltételeknek eleget tesz, és az intézmény működése egyéb

26 26 tekintetben is megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek, a működést engedélyező szerv határozatlan idejű működési engedélyt ad ki. (4) Az Szmr a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Az FSZH ellenőrizheti, hogy az intézmény működése, tevékenysége megfelel-e jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak. Az FSZH eljárására a 14. (2) bekezdésében, valamint az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 8. (1) Az Szmr. 15/E. -ának a (2) bekezdéssel átszámozott (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Amennyiben az intézmény megszűnése miatt a működési, illetve ideiglenes működési engedély visszavonásra kerül, a Hivatal az elkülönített pénzösszeg fölött szabad rendelkezést engedélyez, feltéve, hogy] d) a fenntartónak nincs köztartozása. (2) Az Szmr. 15/E. -a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) Az elkülönített pénzösszeg Szt. 92/C. (4) bekezdése szerinti mértéket meghaladó részének szabad felhasználását a Hivatal kérelemre engedélyezi, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. (3) Az (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozat a 15/C. (3) bekezdésének a)-e) pontja szerinti adatokat tartalmazza. (4) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/C. -a (6) bekezdésének f) pontja szerinti fenntartó esetén a 15/A-15/E. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó az elkülönítést a kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesíti

27 27 9. (1) Az Szmr. a 17. -át megelőzően a következő alcímmel egészül ki: A szociális igazgatási bírság (2) Az Szmr a helyébe a következő rendelkezés lép: 17. (1) A működést engedélyező szerv bírságot szabhat ki a) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve az intézményvezetővel szemben, ha a fenntartó, illetve a szolgáltató, intézmény az ellátottak az Szt.-ben biztosított jogait megsérti, így különösen, ha a tájékoztatási kötelezettséget megszegik, az ellátottat, az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, az ellátottjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki, b) a szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtó személlyel, szervezettel és az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatással kapcsolatban a szervezet nevében különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve igénybe vevőknél eljáró személlyel szemben, c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a 2/C. (1) bekezdése, illetve a 8. (1)-(2) bekezdése szerinti esetekben nem kéri a működési engedély módosítását, ismételt kiadását, d) az intézményvezetővel vagy ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja a fenntartóval szemben, ha a szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell, e) az intézményvezetővel szemben, ha az Szt. 94/B. -a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy az intézményvezető által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, f) a fenntartóval és az Szt. 94/D. -a szerinti megállapodás megkötése, annak módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az Szt. 94/D. -a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, g) az egyházi, nem állami fenntartóval szemben, ha az intézményi térítési díj megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik, h) az intézményvezetővel és ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg a fenntartóval szemben, ha a személyi

28 térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik, i) a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezetővel, egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén az Szt. 94/D. -a szerinti megállapodás megkötése, annak módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik, j) a fenntartóval és azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha az Szt. 119/A. -a szerinti tilalmat megsértik. (2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és fenntartóra kiszabott bírság esetén a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni. (3) A bírság a jogsértés jellegétől, illetve a felelősség mértékétől függően több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható. (4) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv által megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható. (5) A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható. (6) Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. 10. Az Szmr. a 9. (1) bekezdésével megállapított A szociális igazgatási bírság alcíme a következő 17/A. -sal egészül ki: 17/A. (1) A bírságot az ügyben első fokon eljáró szerv számára a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell

29 29 megfizetni. A megbírságolt köteles a bírság megfizetését a megfizetést követő három napon belül az ügyben első fokon eljáró szervnél igazolni. A meg nem fizetett bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az első fokon eljáró szerv a) a városi jegyző, a bírság a helyi önkormányzat bevétele, amelyet a szociális szolgáltatók ellenőrzésére kell fordítani, b) a Hivatal, a bírság a közigazgatási hivatal bevétele, amelyet a szociális és gyámhivatal ellenőrzési tevékenységére kell fordítani, c) az FSZH, a bírság az FSZH bevétele, amelyet a szociális feladataira kell fordítania. (3) A bírságból származó bevétel rendszeres személyi juttatásokra nem fordítható. 11. Az Szmr. 20/A. -a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy az illetékességi területén az Szt. szerint engedélyköteles szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak,] d) a 17. -ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki. 12. (1) Az Szmr ának (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) A fenntartó a feladatellátási normatív hozzájárulást és a képzési normatív hozzájárulást (a továbbiakban együtt: normatív állami hozzájárulás) a szociális szolgáltató elsődleges ellátási területe, illetve a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Igazgatóságnál a) a tárgyévet megelőző évben jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén tárgyév március 10-éig,

30 30 b) az a) pontban nem említett esetben a működési engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül igényelheti. A feladatellátási normatív hozzájárulást a 2. számú melléklet szerinti adatlapon, a képzési normatív hozzájárulást a 8. számú melléklet szerinti adatlapon kell igényelni. Bázis-szállás után feladatellátási normatív hozzájárulás utólagosan, az elszámolás során, a 7. számú melléklet szerinti adatlapon igényelhető. (4) Az igénylőlaphoz csatolni kell a) a fenntartó írásbeli képviseletére jogosult személy, illetve a szociális vállalkozó közjegyző vagy Igazgatóság által hitelesített aláírás-mintáját vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 9. -a szerinti címpéldányt, illetve aláírás-mintát, b) a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát vagy annak Igazgatóság által hitelesített másolatát, ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, c) a fenntartónak a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot vagy annak Igazgatóság által hitelesített másolatát, ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, d) egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot vagy annak Igazgatóság által hitelesített másolatát, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik, e) természetes személy fenntartó esetén a szociális vállalkozói engedély másolatát, f) azon magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámla szerződését vagy annak közjegyző vagy Igazgatóság által hitelesített másolatát, amelyre a fenntartó a normatív állami hozzájárulás folyósítását kéri, g) a fenntartó felhatalmazását azonnali beszedési megbízás benyújtására arra az esetre, ha visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, h) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy neki, valamint ha a szolgáltató, intézmény jogi személy a szolgáltatónak, intézménynek harminc napon túli lejárt köztartozása nincsen,

31 31 i) a fenntartó hozzájárulását ahhoz, hogy a normatív állami hozzájárulást folyósító, valamint a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozásra vonatkozó adatokat az állami, önkormányzati adóhatóságtól, illetve a vámhatóságtól megkérhesse, j) feladatellátási normatív hozzájárulás esetén ha a szociális szolgáltató, illetve intézmény működését a tárgyévet megelőző év január 1-je előtt engedélyezték a működést engedélyező szervnek a tárgyévet megelőző évben tartott ellenőrzés alapján, a fenntartó kérelmére kiadott 3. számú melléklet szerinti igazolását. (5) A fenntartónak a (4) bekezdés a)-i) pontja szerinti iratokat az egy évben benyújtott igénylési kérelmek számától függetlenül Igazgatóságonként egyszer kell csatolnia. Adatváltozás esetén a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti iratokat a változást követő tizenöt napon belül be kell nyújtani az Igazgatósághoz. A (4) bekezdés h) és j) pontja szerinti iratokat az igénylés során minden évben csatolni kell. (6) A (3) bekezdés szerinti határidőben benyújtott igények esetén a fenntartó normatív állami hozzájárulásra a szolgáltatás megkezdésének a jogerős működési engedélyben feltüntetett időpontját, illetve az intézmény működésének a jogerős működési engedélyben feltüntetett kezdő időpontját követő hónap első napjától, a tárgyévet megelőző évben működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, illetve intézmény esetén tárgyév január 1-jétől jogosult. Az igénylési határidő, illetve az Igazgatóság felhívása alapján a hiánypótlásra, helyesbítésre adott ötnapos határidő elmulasztása esetén a fenntartó normatív állami hozzájárulásra csak a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jogosult. (7) Az Igazgatóság a normatív állami hozzájárulásra való jogosultságról a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, a tárgyévet megelőző év decemberében normatív állami hozzájárulásban részesülő szolgáltató, intézmény esetén ha kérelmét március 10-éig benyújtotta április 30-áig határozattal dönt. A határozat tartalmazza a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát, b) a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét és ágazati azonosítóját, c) a normatív állami hozzájárulás jogcímét, d) a jogosultság alapját, e) a normatív állami hozzájárulás összegét, a folyósítás ütemét, f) a normatív állami hozzájárulás elszámolásának határidejét, módját,

32 32 g) a normatív állami hozzájárulás felhasználásáról való elszámolás rendjét, h) a fel nem használt normatív állami hozzájárulás elszámolásának és visszafizetésének rendjét, továbbá a jogtalanul felvett, illetve nem az alapfeladat ellátására fordított normatív állami hozzájárulás visszafizetésének szabályait és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket. (2) Az Szmr ának (10) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki: Lemondásra vagy pótigénylésre naptári negyedévenként egyszer kerülhet sor. 13. Az Szmr a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: (5) A folyósított normatívaelőleg és a 21. (7) bekezdése szerinti határozat alapján járó normatív állami hozzájárulás különbözetét az Igazgatóság a normatív állami hozzájárulás esedékes összegével egyidejűleg, egy összegben folyósítja, illetve a normatív állami hozzájárulás esedékes összegéből levonja. A fenntartó indokolt kérelmére, illetve ha a levonás egy összegben nem lehetséges, az Igazgatóság a különbözetet több, de legfeljebb hat részletben vonja le. A különbözet folyósításáról, illetve levonásáról a normatív állami hozzájárulást megállapító határozatban rendelkezni kell. 14. Az Szmr. 22/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a fenntartó a) az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, b) az Igazgatóság által hiánypótlásra, helyesbítésre megállapított határidőt elmulasztja, c) a 22/B. szerinti helyszíni ellenőrzést akadályozza, az Igazgatóság a normatív állami hozzájárulás folyósítását az arra okot adó körülmény fennállásáig felfüggeszti

33 Az Szmr. 22/B. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az Igazgatóság az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, a megállapított többlettámogatásról, a normatív állami hozzájárulás visszavonásáról, a visszafizetésről, illetve a kamatfizetésről határozatot hoz. 16. (1) Az Szmr. 22/C. -ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: E bekezdés szerinti kamatmértékeket kell alkalmazni akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség a 22/A. (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdésének b) pontja alapján az a), b), illetve c) pont szerinti időpontig benyújtott elszámolás során keletkezik. (2) Az Szmr. 22/C. -ának (7) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki: A tartozás részletekben történő levonása a másodfokú eljárásban is elrendelhető. (3) Az Szmr. 22/C. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Fenntartóváltozás esetén a jogelőd egyházi, nem állami fenntartó által visszafizetendő normatív állami hozzájárulás összege a jogutód egyházi, nem állami fenntartót megillető normatív állami hozzájárulásból határozattal levonható, ha a jogelőd fenntartóval szemben a végrehajtás nem vezetett eredményre. A fenntartó kérelmére a tartozás több részletben is levonható. 17. lép. (1) Az Szmr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete