Haladó nemzetközi gazdaságtan 3.
|
|
- Ottó Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Haladó nemzetközi gazdaságtan 3. Nemzetközi kereskedelempolitika Kereskedelempolitikai alapelvek, eszközök, mutatók Nemzetközi versenyképesség elméletei A nemzetközi kereskedelem szabályozása, GATT/WTO, konfliktusok 2 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek Közvetlen termékcsere (barter) Egyszerű külkereskedelmi áruügylet: nemzeti valuta külföldire váltásával Külkereskedelmi ügyletek: 1. Különleges áruügyletek Barter, reexport,kapcsoltárucsere, bérmunkaügylet, tranzitügylet, switch-ügylet 2. Különleges külkereskedelmi ügyletek Lízing, licensértékesítés, franchise-szerződés, termelési együttműködés 3. Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi ügyletek Nemz. Fuvarozás és szállítmányozás, szolgáltatások és szellemi termékek ügyletei, minőségellenőrzés, nemzetkreklám és propaganda 1
2 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem 3 SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások a komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik Export révén elérhetı az optimális üzemméret Importverseny révén kedvezıbb kínálat a fogyasztók számára Hatékony gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival Nemzetközi együttmőködés, stabilitás fenntartása PROTEKCIONIZMUS Eszközei: A hazai piac védelmében a kereskedelem (import vagy export) korlátozása A PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉRVEK: Gazdasági érvek: 1. Importembargók 2. Importkvóták (és önkéntes exportkorlátozások) 3. Vámok 4. Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés..) 5. Állami támogatások (exporttámogatások) 6. Dömping (áralapú, költségalapú) 7. Árfolyamszabályozás és árfolyampolitika (leértékelés az exportot segíti, importot gátolja) A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a tisztességtelen versennyel szemben Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása Nem gazdasági érvek: Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme (svéd acél, skót whisky) 4 2
3 5 Kereskedelempolitikai eszközök Csoportosítás: exportra és importra ható közvetlen, és közvetett hatású vámjellegő (tarifális) vagy nem vámjellegő (nem tarifális NTB) mennyiségre vagy árra ható (közvetlenül vagy közvetve) Árra ható eszközök (közvetlen) Az alkalmazott eszközök az importált / importálni kívánt termék árát befolyásolják, és ezen keresztül érik el a kívánt (importcsökkentő) hatást. Fajtái: 1. Vámok 2. Illetékek 3. Szubvenciók 4. Dömpingellenes (antidömping) politika 5. Árfolyampolitika. Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök (közvetlen) az importált / importálni kívánt termék mennyiségére hatnak, és azon keresztül az import csökkenését okozzák. Eszközei: a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés b) Import/export kvóták c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) d) Tilalmak e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs) f) Származási szabályok (eredetmegjelölés) g) Import monitoring 6 3
4 Az árra vagy/és a mennyiségre közvetetten ható eszközök Az alkalmazott eszközöknek elsıdleges hatásuk, sıt, alkalmazásuk szándéka sem minden esetben az import csökkentése, ez mellékhatása. Ma egyre népszerőbb. Technikai elıírások és szabványok Egészségügyi elıírások Környezetvédelmi elıírások Versenyszabályok alkalmazása és kiterjesztése Állami vásárlások 7 A kereskedelemliberalizálás elınyei Vámok hatása, kis ország esete ( a világpiaci árakra nem hat!) 8 D hazai adóbevétel S hazai Hazai egyensúlyi ár Importár vámmal Jóléti veszteség Világpiaci ár Hazai termelés import 4
5 Nagy ország esete megváltoztatja a világpiaci árat! 9 Hazai piac Világpiac Exportáló ország D hazai S hazai Pv1+vám D import S Export pv1-nél EX Pv2- nél Pv2 csökken! Importkereslet csökken! Beggar-thy-neighbour politika A protekcionizmus és a szabadkereskedelem értelme A gazdasági integráció szintjei: Kedvezményes kereskedelmi szerzıdések Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió A korlátozásmentes nemzetközi kereskedelem fıként a legfejlettebb országok érdeke A protekcionizmus versenykorlátozás áremelı tényezı Közös külsı vámszintek Csoporton belüli vámok eltörlése Csoporton belüli vámok csökkentése Csoporton belüli tıke- és munkaerıáramlás Közös gazdaság -politika, közös pénz 10 5
6 A külkereskedelmet ösztönzı tényezık - politikai: 1945 óta nem volt jelentıs globális fegyveres konfliktus hidegháború új államok létrejötte (korábbi belkeresk.-bıl külkeresk.) külsı erıforrásokra utalva - termelés és fogyasztás szerkezeti átalakulása a tud.-techn. forradalom nyomán - a kutatás nemzetközi tevékenység - a technika piaca hierarchikus: újító országok. követı országok, technikai sivatag (még a követés feltételei sincsenek meg) az új technikát jelentıáruk világforgalma 2/3-ada az USA-Ny-Európa-Japánközt - a fejlıdı és volt szocialista országok iparosítási és infrastruktúra fejlesztési törekvései - anyagforradalom : csökkenıkereslet a hagyományos nyersanyagok iránt; nyersanyag és készáru term. közti szakosodás megváltozik - Szolgáltatások : súlyuk nı, új típusú szolgáltatások a világker.-ben a csúcstechnikát képv. szolgáltatások súlya nı: 1970: 15%, 1998: 30% - Gazdaságpolitikai változások: - protekcionizmus helyett liberalizmus(de: magasan védett iparcikkek vámjai maradnak!) - Exportorientált (ázsiai kistigrisek) vagy importhelyettesítı politika (protekcionizmussal az importfüggıséget csökkenti) - nemzetközi vállalatok gyors növekedése - iparágon belüli nemzetközi forgalom - iparágak, nyersanyag és energiaterm. leépítése egyes országokban 11 A nemzetközi kereskedelem jellemzésének mutatószámai Világkereskedelmi rugalmasság: = export volumenváltozás / GDP volumenváltozás = (dx/x) / (dq/q), X: világkereskedelem, Q: világtermelés, változatlan árakon mérve! 2. Exporthányad = 100 (éves export)/(éves GDP) 3. Importhányad = 100 (éves import)/(éves GDP) 4. Export multiplikátor = GDP változás/ export változás 5. Import határhajlam= import változás / GDP változás 6. Cserearány (terms of trade) = exportárindex / importárindex 7. Exportfedezeti mutató: C = X i / IM i (i-edik termékre) 8. Megnyilvánult komparatív elıny mutatója (Revealed Comparative Advantage): RCA aj = (X aj / X a ) / (X wj / X w ) ahol: a: ország, j: termék, w: világ összesen, X aj / X a = a j. termék részesedése az a. ország összes exportjából X wj / X w = a j. termék részesedése a világ összes exportjából 9. A kereskedelmi integráltság indexe: = külker forgalom növekedés indexe / GDP növekedés indexe =[(EX+IM) növekedés % ] / [GDP növekedés %] Pl. világ 1989= 1,77 (100%), 1997=2,55 (140%) és 2004=1,6 (106%) 6
7 A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG MUTATÓSZÁMAI Kínálati oldal: Termékegységre jutó bérköltség (Unit Labour Cost) : UCL = (W +C)/VA (W: bér, C: bér közterhei, VA: hozzáadott érték) Kifejezi a bruttó bérszínvonal, a munkatermelékenység és a valutaárfolyam alakulását! Alkalmas országok közti és idıbeli eltérések vizsgálatára is! 13 Keresleti oldal: Export relatív egységértékének indexe (Unit Value Index): UVI =[ (X a /Q a ) ]/ [ i (X i /Q i ) S i ] X a : az ország exportértéke, Q a : az ország exportvolumene, i: az ország fıbb nemzetközi versenytárs országai, X i és Q i ezek exportértéke és volumene, S i a világpiaci részesedésük UCL Termékegységre jutó bérköltség USA Japán Németország Olaszország Nagy-Britannia 14 A nemzetközi kereskedelem szabályozása, intézményrendszer 7
8 15 Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek Elızmények 1. I-II. vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett 2. Válságok, as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvıprotekcionizmus, nem tarifáliseszközök önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg II. világháborútovább rontotta A háborúvégétıl:usa érdeke jól mőködı nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülı új nemzetközi gazdasági rendszer 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) - árfolyam, fizetési mérleg 2. Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD Világbank 1946) - fejlesztések 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) nem sikerült! ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946: Elıkészítı Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások - Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, dec.31) A GATT története - Körtárgyalás-sorozat 16 Év: Esemény: Eredmények: 1947 Genfi forduló A világkereskedelem 50 %-át jelentő termék vámjai csökkentése 1949 Annecy forduló Szerény vámcsökkentések Torquay- forduló 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) Genfi forduló Szerény vámcsökkentések Dillon-forduló Szerény vámcsökkentések Kennedy-forduló ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás Tokió-forduló ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása Uruguay-forduló A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása 8
9 A GATT céljai Általános cél : a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek elınyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonalemelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erıforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bıvítése Nemzetk. kereskedelem és külföldi tıkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia:a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetıek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizációalá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre (mezıgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek 17 Az egyes fordulók fı eredményei Év: Esemény: Átlagos vám- Fennmaradó vám- Csatlakozók, db csökkentés, % tételek, 1930=100% GATT előtt 33,2 66, Genf 21,1 52, Annecy 1,9 51, Torquay 3,0 50, Genf 3,5 48, Dillon 2,4 47, Kennedy 36,0 30, Tokió 29,6 21, Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1973-tól tag(82. tagország) A GATT mőködésének fı eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek, nem vámjellegő korlátozások szabályozása Agrártermékek a GATT-ban - Két fő irányzat: Agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) Az agrártermékek kivételes kezelése politikai prioritások (EU CAP) A termelés szubvencionálása, exportszubvenciók, importkorlátozások, lefölözések rendszere 18 9
10 WTO ( 1995 január 1., Székhely: Genf) 1995, GATT: 128 tag, ebbıl 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételeiszigorúak: a GATT Uruguay fordulóvalamennyi rendelkezése (MarrakeshiEgyezmény) a GATT valamennyikorábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedınemzete WTO tag, 2008: 153 ország (köztük: Kína, Szaúd- Arábia) A legjelentısebb nem tag Oroszország (megfigyelıi státusz). WTO funkciói: - egyezmények adminisztrálása - tárgyalási fórum - FDI kérdéseinek vizsgálata - szellemi tulajdon védelme - államok kereskedelempolitikájának figyelése - vitás kérdések rendezése Szabályozásának jellemző vonásai: a külföldi és hazai vállalatokategyformán kell kezelni! a pénzügyi szolgáltatásokterén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) dömpingellenes szabályozás exportszubvenciókkorlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók 19 A WTO rendszere: WTO 20 Áruk/GATT GATS TRIPS ÁRU kereskedelem SZOLGÁLTATÁS kereskedelem SZELLEMI tulajdonjogok Vitarendezési Mechanizmus Kereskedelempolitikákat Felügyelı Mechanizmus 20 10
11 A WTO mőködése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemértfelelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. 1.miniszteri konferencia: Szingapúr(1996. dec ), 2.miniszteri konferencia: Genf (1998. május ). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. 3. miniszteri konferencia: Seattle, nov. dec A től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. 4. Miniszteri Konferencia nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület 5. miniszteri konferencia: Cancún,2003. szept. Genf, miniszteri konferencia: Hongkong, 2005, Genf, 2006, A WTO napjainkban november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete Fő témák - agrártermékek piacnyitás exporttámogatások leépítése nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem szeptember, Cancún:V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók támadják USA agrártámogatásai rejtettek Cairns-icsoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél-Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!) dec. Hongkong,VI. Miniszteri konferencia A Dohai Nyilatkozat: Mezıgazdaság: tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezıgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzítóbelsıtámogatások eltörlése. A fejlıdı országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektıl ideiglenesen eltérhetnek. Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezıgazdasági termékekesetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévı gyógyszerekhez való hozzáférhetıség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések
12 TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK Világszervezet: ENSZ Szervezetei - a nemzetk. kereskedelem és fejlıdés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. KakaóSzervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) - tényezık nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd-ifejlıdés kérdései együtt - a fejlıdı országok problémáira figyel (GATT ezt mellızte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO: Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek mőködése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.-k: NGO - Mőködésük: - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok Magyarország tagja: ENSZ-nek, IMF-nek, Világbanknak, OECD-nek 23 EURÓPA: OECD (1961) Gazdasági és Együttmőködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 EU:1992-) Egységes piac, Gazdasági Unió: Ma 27 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttmőködése CEFTA Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA - Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak- és Dél-amerikai országok MERCOSUR Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelı ÁZSIA: ASEAN Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmőködés: 1981, 21 tagország OPEC Organisation of Petroleum Exporting Countries 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag Regionális integrációk 24 12
13 Függelék 1: Kereskedelmpolitikai eszközök: Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés): a termék importját/exportját) engedélyhez köti. kiegészíthet más eszközöket, mint például a kvótákat. b) Import/export kvóták:közvetlenül korlátozza az importált (vagy exportált) termék mennyiségét, importengedélyek által, fizikai mértékegységben (tonna, darab, stb.), vagy értékben. c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) : az importálóország meggyőzi az exportálót, hogy exportját önkéntesen korlátozza. (Ok: importőr ország nagyobb alkupozíciója pl USA - Japán) d) Tilalmak:a kormány akadályozza valamely termék exportját vagy importját. Oka: veszélyes anyagok, kábítószerek, fegyverek, az atomszektor termékei, környezetvédelmi és egészségügyi ok, politikai ok: embargó e) Kereskedelmi hatásúberuházási szabályok (TRIMs):segítségével a kormányzat befolyásolja a beruházóvállalat (kül)kereskedelmitevékenységét -közvetlen külföldi beruházások esetén jelentős f) Származási szabályok (eredetmegjelölés):a termék mely országban készült. Kvóták, dömpingellenes eljárások és szubvencióellenes intézkedések esetén alkalmazzák g) Import monitoring :folyamatosan figyelik az importot, ha valamely termék importja megnő importkorlátozó eszköz alkalmazása 25 e) A TRIM-ek fajtái: 26 A belföldi beszállítás minimumára vonatkozó elıírások (más néven: a hazai tartalomra vonatkozó elıírások). A beruházás kereskedelmi mérlegre való hatását rögzítı elıírások. A külföldi tıkeberuházással létrejött vállalat csak exportjának egy bizonyos százalékában (arányában) importálhat.. Valutabeváltási vagy -felhasználási korlátozások. A külföldi befektetéssel létrejött vállalat csak exportjának vagy nettó exportjának egy bizonyos arányában juthat konvertibilis fizetıeszközhöz.. Belföldi értékesítésre vonatkozó elıírások. Az exportnak szab korlátokat, elsısorban belföldi hiány enyhítésére 13
14 Árra ható eszközök fajtái: Vámok: A vámhatárt átlépı árukra kivetett adó - az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét. Jól átlátható, transzparens eszköz. A fejlett gazdaságok átlagos vámszínvonala alacsony, 2-4% körüli. Könnyő védekezni - példa az (export) szubvenció. Illetékek : tarifális eszköz, hasonlít a vámra, de az import értékének százalékában vetik ki, általában valamilyen szolgáltatásra vagy az importtal kapcsolatosan felmerült valamilyen költség ellentételezésére. Szubvenciók : pénzbeli állami támogatás, csökkenti a vállalat közvetlen költségeit,hozzájárul a K+F, a tranzakciós, a szállítási, termelési vagy egyéb költségekhez. A termék kivitele esetén nyújtják (és valamennyi nemzetközi kereskedelmi egyezmény tiltja!). Dömpingellenes (anti-dömping) politika :Anti-dömping eljárás - ha az import alacsony áron kerül be a hazai piacra és ebbıl kifolyólag károkat okoz (ennek többnyire feltétele a nagy tömeg). A WTO szerint a dömping tényét bizonyítani kell. Árfolyampolitika: a nemzeti valuta leértékelése: az export jövedelmezıbb, ösztönözheti az exportot. A valuta felértékelése az importot ösztönzi. (árfolyam-protekcionizmus ) 27 A vámok csoportosítása 1. a forgalom iránya : exportvám v. importvám 2. a jogi státusz : autonóm (egy ország hat. meg) vagy szerzıdéses (ország ok közti megállapodás szerint) 3. a vámkivetés módja: értékvám v. mértékvám 4. az elsıdlegesen elérni szándékolt gazdaság- és kereskedelempolitikai cél: fiskális v. védıvám. A védıvámoknak sok fajtája van. a) nevelıvám: még nem versenyképes, de fejlıdésre alkalmas ágazat, vállalat külsı versenytárs elleni védelméért b) A piacbiztosító vám egy már nem versenyképes ágazatot illetve termelı(ke)t véd ok: az ország komparatív elınyei megváltoztak, így a termék elıállításában komparatív hátrány alakul ki. c) Devizavédelmi vám: oka a szőkösen rendelkezésre álló külföldi fizetıeszköz kiáramlásának megakadályozása. d) Taktikai vám: a hazai vámok alkalmazásával saját termékeink külföldi piacra jutását kívánjuk segíteni a csökkentés lehetıségét vámtárgyalások során kívánják felhasználni, viszonossági alapon e) Retorziós (vagy büntetı vagy harci) vám kivetésével a kereskedelmi partner valamely kedvezıtlen intézkedésére szoktak reagálni. f) A dömpingellenes és a kiegyenlítı vám 28 14
15 29 Függelék 2: A nemzetközi kereskedelem jellemzésére használatos mutatószámok Iparágon belüli kereskedelem intenzitásának indexe = Ágazati kereskedelmi intenzitási index = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) iparágak iparági export iparági import = 1- iparágak (iparági export +iparági import) Kiterjeszthetı az ország egészére, valamennyi iparágra összegezve: Egy ország nemzetközi kereskedelmi intenzitásának indexe = iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) Példák!! Termékegységre jutó bérköltség (ULC) 30 USA Japán Németország Olaszország Nagy Britannia ,2 95,8 106,9 108,5 101, ,9 99,5 110,3 122,5 113, ,2 112,2 139,9 118, ,8 116,5 103,1 148,7 139,6 Termékegységre jutó bérköltség UCL USA Japán Németország Olaszország Nagy-Britannia
16 Példa : Exporthányad 23,8% 19,8% 0, Nagy-Britannia 18,9% 48,5% 0,67 173,3 32,8 84,1 Szaúd-Arábia 20,8% 23,1% 0, Kína 70,2% 61,6% 1,32 45, ,1 Magyarország 7,8% 9,9% 0, Japán 9,7% 7,2% 0, USA 16,8% 15,8% 0, Világ összesen IM/GDP EX/GDP (EX+IM)/GDP GDP IM EX Ország Importhányad Keresk. integráltság MRD USD MRD USD MRD USD Példa ,32 4,17 3,70-26,67-15,25 Világkereskedelmi rugalmasság 2,57 2,30 1,81-6,33 0,25 Import határhajlam 0,23 0,24 0,27-0,04-0,07 Exportmultiplikátor Japán 2,86 2,21 0,65-1,09-10,4 Világkereskedelmi rugalmasság 2,19 1,57 1,29 1,50-5,20 Import határhajlam 0,35 0,45 1,55-0,92-0,10 Exportmultiplikátor USA 2,8 3,0 2,7-0,3 0,4 GDP 7,2 6,9 4,9 1,9 0,1 IM 12,1 12,5 10,0 8,0-6,1 EX Japán volumenindex 3,7 4,7 3,1 2,2 0,5 GDP 8,1 7,4 4,0 3,3-2,6 IM 10,6 10,4 2,0-2,4-5,2 EX USA volumenindex
17 3. példa: Kereskedelmi intenzitási indexek: Iparágon belüli keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1- (iparági export +iparági import) 33 Áruszerkezet Élelmiszer, ital, dohány EX% 6,1 IM % 4 EX-IM 2,1 EX+IM 10,1 index 0, Nyersanyagok 2,1 1,8 0,3 3,9 0, Energiahordozók 2,7 10,2 7,5 12,9 0, Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök 28,0 61,0 33,5 50,5 5,5 10,5 61,5 111,5 0, ,90583 ország nemzetk. keresk. intenzitásának indexe iparági export iparági import = 1 - (iparági export +iparági import) = 1 (25,9 /199,9) =0,
Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi
Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan 6.
Nemzetközi gazdaságtan 6. A nemzetközi kereskedelem intézményrendszere Bacsi - Nemz gazd. 6 1 Kereskedelmi és beruházási együttmőködési rendszerek: Kereskedelmi és beruházási együttmőködései rendszerek:
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan 5.
Nemzetközi gazdaságtan 5. Kereskedelempolitikai alapelvek, eszközök és mutatószámok Bacsi Nemz gazdtan 5.ea. 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem
RészletesebbenAgrártermékek a GATT-ban
1. I-II. 2. Válságok, A nemzetközi kereskedelem intézményrendszere Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek: Kereskedelmi és beruházási együttműködései rendszerek: Előzmények vh. közt: a nemzetközi
RészletesebbenA PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL
A PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL Protekcionizmus (latin: védelmezés) Fogalma: gazdaságpolitikai irányzat, az ipar vagy egyes iparágak állami támogatásának rendszere, a
RészletesebbenHogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat
Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan
RészletesebbenA nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása
A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása 1 2 3 Előszó 4 1. A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer születése és a GATT
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
RészletesebbenNemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008
Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye 160
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenNemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 3. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények. Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár. 2008.
Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 3. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. szeptember 1 A GATT 1947 Általános Vámtarifa V és Kereskedelmi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI Az áruk és szolgáltatások vezető exportőreként és a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrásaként az Unió vezető helyet foglal el a globális piacon. A
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma
ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Buenos Aires Terület 2 766 890 km 2 Népesség 40 913
RészletesebbenAdatelemzés Excellel és SPSS-sel
Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenA nemzetközi integráció formái
A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció
RészletesebbenHaladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.
1 Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM FİBB ELMÉLETEI KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? egyesülés összefonódás összefogás beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet
RészletesebbenA KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai
A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával
RészletesebbenNemzetközi magánjog 2.
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 2. Knapp László knapplaszlo@freemail.hu Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági
RészletesebbenÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.
KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben1. feladat: Olvassátok el a 2. feladat kérdéseit és utána a kijelölt szöveget!
1. csoport a. Miért fontos a nemzetközi kereskedelem? b. Fogalmazzátok meg, hogy mi az a szabadkereskedelem! c. Fogalmazzátok meg, hogy mi az a protekcionizmus! d. Mik azok a vámok és kvóták? Mire használják
RészletesebbenSzármazási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály
Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenLóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály
Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)
RészletesebbenNEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan
Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 6. hét 1. feladat - Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok
RészletesebbenMikroökonómia - 8. elıadás
Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci
RészletesebbenNövekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.
Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenKereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)
Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
Részletesebbenszemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenCHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk
CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan 11.
Nemzetközi gazdaságtan 11. FEJLİDİ ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Fogalma: Az 5-es években alakult ki Fejlıdı országok: latin-amerikai, afrikai, dél-és délkelet-ázsiai perifériák Centrum országokhoz történelmi,
RészletesebbenALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan
ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenDivatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés?
RészletesebbenKereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia)
Környezet 2008 DDA lezárásának kudarca Gazdasági válság Sokoldalú, többoldalú szektorális tárgyalások (ITA, EGA, TiSA) Szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások kezdeményezésének növekedése regionális
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2659-06/3 A nemzetközi
RészletesebbenA GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok
A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,
RészletesebbenA belső piac joga Az áruk szabad mozgása
A belső piac joga Az áruk szabad mozgása A belső piac joga- bevezetés Átfogó, komplex szabályozási terület Gazdaság számos területét érinti, befolyásolja Az Európai integráció alapvető célkitűzése Négy
RészletesebbenFenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?
Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban? Vakhal Péter* *Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2017. Szeptember 8. Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Eger Gazdaságpolitika
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 2. Élıállat és Hús 2009. 43. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenSpecifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell
Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenKinél kell gyorsabban futnunk?
Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi
RészletesebbenIntegrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai 2018 (Kiegészítő tananyag) Integráció szó értelmezése Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenVÁMOK A VÁM TÖRTÉNETE VÁM VÁM 2010.09.12. VÁLTOZÁS A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN
VÁMOK A VÁM TÖRTÉNETE Egyik legrégebbi állami bevételi forrás: könnyen beszedhetı könnyen ellenırizhetı import korlátozása hazai gazdaság védelme luxusfogyasztás megadóztatása 2 VÁLTOZÁS A II. VILÁGHÁBORÚ
RészletesebbenA MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN
A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése
RészletesebbenNEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások
RészletesebbenTermelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály
Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenAZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA
Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenAz Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban
Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenNajat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben
RészletesebbenKÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA
KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább
RészletesebbenA főbb növényi termékek
UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenA négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru
Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,
RészletesebbenPodruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése
Podruzsik Szilárd Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban F046283-as számú OTKA zárójelentése A külföldi működőtőke befektetések elméleti magyarázatára a vállalatgazdaságtan és
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.
GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.
RészletesebbenKözgazdaságtan - 8. elıadás
Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások
RészletesebbenA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a
RészletesebbenEGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK Jövőbe mutató Innováció a logisztikában és szállítmányozásban Konferencia Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törökbálint 2017.Április 26.
RészletesebbenKUVAIT. I. Az ország társadalmi gazdasági helyzete. 1. Általános információk. Kuvait Állam sejkség Kuvaitváros Terület km 2 Népesség
KUVAIT I. Az ország társadalmi gazdasági helyzete 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Kuvait Állam sejkség Kuvaitváros Terület 17 820 km 2 Népesség 2 691 158 Nemzetiségi megoszlás
RészletesebbenIRÁN. I. Irán társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk
IRÁN I. Irán társadalmi-gazdasági helyzete 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök
RészletesebbenGABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenKülgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.
Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése
RészletesebbenGABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM
GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenVILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS
Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem
RészletesebbenVILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1
VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)
RészletesebbenNemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci
Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1 Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító
RészletesebbenNövekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KÜLSŐ VONATKOZÁSAINAK ÁLTALÁNOS KERETE
A WTO MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁSA A közös agrárpolitika külső vonatkozásait jelenleg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai, és különösen a mezőgazdaságra vonatkozó, 1994. április 15-i WTO-megállapodás
RészletesebbenA FÜGGELÉK TÁBLÁZATAI
A FÜGGELÉK TÁBLÁZATAI I. fejezet FI.1. FI.2. FI.3. FI.4. FI.5. FI.6. FI.7. FI.8. FI.9. FI.10. FI.11. FI.12. FI.13. FI.14. FI.15. FI.16. FI.17. F1.18. FI.19. FI.20. FI.21. FI.22. FI.23. FI.24. A munkanélküliség,
RészletesebbenKülgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara
Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
Részletesebben