ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma

Átírás

1 ARGENTÍNA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Buenos Aires Terület km 2 Népesség (2009. július) Nemzetiségi megoszlás fehér (főleg spanyol és olasz) 97%, egyéb (pl. mesztic) 3% Vallási megoszlás római katolikus 92%, protestáns 2%, héber 2%, egyéb 4% Hivatalos nyelv Spanyol Klíma főleg mérsékelt, északon trópusi, délen antarktiszi Államfő Cristina Fernandez de Kirchner Miniszterelnök Cristina Fernandez de Kirchner Hivatalos pénznem ARS (argentin peso) Jelentősebb városok Tucumán, Santa Fé, Córdoba, Rosario, Mendoza, Bariloche

2 2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Argentína főbb gazdasági mutatói, GDP (folyó áron) Mrd USD GDP változás (reál) % 7,5 5,0-2,5 Egy főre jutó GDP (PPS) USD/fő Infláció (fogyasztói árindex) % 9,8 8,6 6,2 Munkanélküliségi ráta % 8,9 7,9 9,6 Költségvetés egyenlege GDP %-a 0,7-0,5-0,7 Államadósság (év végi) GDP %-a 59,0 48,6 49,1 Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP %-a 1,3 1,2 2,6 Árfolyam (éves átlag) ARS/USD 3,7639 3,1636 3,1105 Forrás: CIA The World Factbook Argentína gazdaságpolitikájára a központi irányítás a jellemző: a gazdaságpolitika a kormány általános, leginkább belpolitikai érdekeinek függvénye, eszköze. A végrehajtó hatalom feje, az elnök közvetlenül és rendszeresen beavatkozik a gazdaságpolitikába. Prioritást élvez az infláció csökkentése, a főbb mezőgazdasági termékekre vonatkozó exportkorlátozás (exportadók, a belső piaci igények kielégítése, pl. a marhahús, a kukorica és a búza esetében) és a protekcionizmus. Az elmúlt évek jellemző tendenciája az extenzív gazdasági fejlődés. Argentínában a válság hatására 2009-ben a GDP 2,5 százalékkal csökkent, a központi banknak többször be kellett avatkoznia a helyi valuta árfolyamának védelmében. Az ipari termelés 1,5 százalékkal csökkent. Komoly problémát okoz a fogyasztói árak emelkedése (2009-ben 6,2% volt az infláció) és a magas munkanélküliségi ráta (2009-ben 9,6%). Az ország külső adóssága 19,6 Mrd USDvel csökkent és elérte a 108,6 Mrd USD-t ben az államadósság a GDP 49,1 százalékát tette ki, nemzetközi tartalékai 7,6 Mrd USD-re tehetők. Az ország legnehezebben kezelhető problémája a növekvő fogyasztás energetikai feltételeinek biztosítása (kifogyóban lévő kőolaj- és földgáz-tartalékok). A főbb iparágak: élelmiszer-feldolgozás, gépjárművek, tartós fogyasztási cikkek, textil, vegyi áruk, nyomtatás, kohászat, acélipar. A GDP megoszlása az egyes szektorokban: szolgáltatások 59,3 %, mezőgazdaság 8,5 %, ipar 32,2%. A gazdasági kilátások a belpolitikai csatározások ellenére viszonylag kedvezők (min. 4%-os GDP növekedés, jelentős kereskedelmi mérlegtöbblet, beruházások élénkülése, ugyanakkor növekvő infláció).

3 3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb termékek Argentína külkereskedelmi forgalma, Áruforgalmi egyenleg Mrd USD 14 13,4 12,6 17,0 Export Mrd USD 46,5 55,9 70,0 55,8 Import Mrd USD 32,5 42,5 57,4 38,8 Szolgáltatások egyenlege Mrd USD -0,5-0,5-0,8-0,8 Export Mrd USD 8,0 10,3 12,1 10,9 Import Mrd USD 8,5 10,8 12,9 11,7 Forrás: ECLAC A kormány a belső kereslet kielégítése érdekében exportadókkal (amelyek elérhetik a 45 százalékot is egyes termékek esetében) korlátozza a kivitelt (marhahús, nyersbőr, gabonafélék). Argentína elsődleges exportpiacai a Mercosur (Déli Közös Piac, alapító tagok: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) 20 százalék (elsősorban Brazília), az USA (13 százalék), az EU és Ázsia. Fontosabb kiviteli cikkei a szója, kőolaj és földgáz, gépjárművek, illetve gabonafélék. A behozatal fontosabb származási országai szintén a Mercosur országok (34 százalék, főként Brazília), az EU és a NAFTA, mely a teljes argentin import 67%-át adja. A behozatal fontosabb tételei a gépi berendezések, gépjárművek, vegyi- és műanyagok, szénhidrogének et Argentína külkereskedelmi többlettel zárta, melyhez nagyban hozzájárult a brazil import csökkenése és az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) országokba történt export növekedése (102%). A Mercosur és az EU között évek óta szabadkereskedelmi tárgyalások folynak. A Mercosur az EU agrárszubvenciós rendszerének megszűntetését kérte. Vita bontakozott ki a közbeszerzéseket illetően, a szabványügy, a szellemi tulajdon védelme terén (Argentína a WTO-ban is ezt az álláspontot képviseli). Argentína számára a Mercosur országokkal bonyolított forgalom politikai és gazdasági prioritást élvez, amennyiben azok az argentin fél számára nem járnak hátránnyal. A vámunión belül a tagországok még nem teremtették meg a termékek, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának feltételeit. Az egymás közti kereskedelemben nem kerültek megszüntetésre a nem vámjellegű akadályok. 4. Tőkeáramlás alakulása és a főbb partnerek Argentína közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd USD 6,4 8,8 5,6 Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Mrd USD 67,5 76,1 79,5 Tőkekifektetés más országba Mrd USD 1,5 1,3 0,8 Tőkekifektetés állománya Mrd USD 27,5 28,8 29,6 Forrás: CIA The World Factbook, ECLAC

4 2009-ben a beáramló működőtőke állománya 79,54 Mrd USD volt, Argentína más országokba kihelyezett beruházásai 29,55 Mrd USD-re tehetők. A külföldi működőtőke beáramlásának növekedését gátolja az a rendelkezés, ami szerint a külföldi befektetők Argentínában kitermelt nyereségének 30 százalékát legalább egy évig az országban kell tartani, illetve újra befektetni. Hiányzik az átlátható jogi szabályozás a befektetések tekintetében. A külföldi befektetők távolmaradása az ipari potenciál fejlesztésének legnagyobb akadálya. A beáramló működő-tőke az alábbi szektorokba érkezett: feldolgozóipar (63,3%), szolgáltatások (12,5%), gyártás (11,1%), építőipar (4,9%), elektromos áram, víz és gáz szolgáltatások (6%), kereskedelem (3,2%), mezőgazdaság (0,7%). A beáramló FDI nagy része az alábbi országokból érkezett: Spanyolország (46,7%), Brazília (22,7%), Kanada (9,7%), USA (8,6%), Olaszország (2,1%) és egyéb országok (10,2%). Az argentin cégek külföldi befektetései legnagyobb részt az alábbi szektorokba áramlottak: fémalapanyagok, élelmiszeripar, gyógyszeripar, mezőgazdasági termelés. Főbb célországok: USA, Venezuela, Chile, Paraguay, Ecuador. II. MAGYARORSZÁG ÉS ARGENTÍNA BILATERÁLIS KAPCSOLATAI (KÜLKERESKEDELEM ÉS TŐKEÁRAMLÁS) A magyar-argentin külkereskedelem áruszerkezete (ezer USD) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%) INDEX (2008=100) MEGOSZLÁS KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen 92,2 51,9 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány 218,4 48,0 1,5 20,8 Nyersanyagok 16,7 50,7 0,0 25,8 Energiahordozók - - 0,0 0,0 Feldolgozott termékek 120,5 25,6 29,7 20,4 Gépek, gépi berendezések 82,8 176,6 68,8 32,9 Forrás: KSH

5 Argentína Latin-Amerikában a harmadik legfontosabb piacunk. Termékkivitelünkben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, a második helyen a feldolgozott termékek állnak. Kivitelünk egyéb fontosabb tételei: izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Behozatalunk legfontosabb tételei: fagyasztott hal, szójabab pellet és olajpogácsa, földimogyoró, hasíték bőr, gyümölcskonzerv, dohány, műszerek, általános és speciális gépek ben az előző évhez viszonyítva kivitelünk (19,5 M USD) 8 százalékkal, behozatalunk (15,4 M USD) 42 százalékkal mérséklődött. Feldolgozott termék exportunk 20 százalékkal nőtt, a forgalomban meghatározó gépexportunk azonban 17 százalékkal esett vissza (főleg az irodagép, híradástechnikai berendezés, villamos gép és gépjármű eladásaink esetében). Behozatalunkban a legnagyobb ütemben a gépek, ill. szállítóeszközök importja nőtt. Argentína és Magyarország között beruházás-védelmi megállapodás (1993) van hatályban. Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, (M EUR) Argentína közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra 0,0 0,1-0,7 Argentína közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon 0,0 0,0 0,0 Magyarország tőkekifektetése Argentínába 0,0 0,1 0,0 Magyarország tőkekifektetés-állománya Argentínában 0,0 0,0 5,0 Forrás: MNB Az etyeki Haraszthy Vallejo Pincészet argentin tulajdonosa Magyarországon alapította cégét, valamint Argentínában és az Egyesült Államokban leányvállalatot. Argentína tőkeimportőr, ezért jelentősebb magyarországi befektetésekre nem számítunk. Magyar befektetésekről Argentínában nincs bővebb információnk.