A HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSHEZ KÖTİDİ KOMPETENCIÁINAK VIZSGÁLATA

Átírás

1 TÁMOP / HÁLÓZATOS EGYETEMI SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ A NYUGAT- MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN A HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSHEZ KÖTİDİ KOMPETENCIÁINAK VIZSGÁLATA

2 BEVEZETÉS A kutatás Biró Krisztina és Csányi Zsuzsanna 2007-ben készült, azonos alapokon nyugvó kutatásának tulajdonképpeni folytatása, bár a kutatásban résztvevık köre minda felsıoktatást, mind a hallgatókat tekintve megváltozott. A 2007-ben elkészült kutatás részletesen megismertette a felsıoktatás és a munkaerı-piac kapcsolatát az érdeklıdıkkel, valamint egyedülálló elméleti betekintést adott a kompetenciák világába. Jelen tanulmány az akkor kialakításra került kompetencia-modellt használja fel, valamint a kompetencia-modellbıl született kérdıíves módszerre alapoz. A 2007-ben készült A hallgatók elhelyezkedéséhez kötıdı kompetenciák vizsgálata címő kutatás eredményeibıl részletes elemzés, tanulmány készült. Az azóta eltelt idıszak tapasztalatai, valamint a kutatás eredményeinek felhasználása szinte követelte a felmérés folytatását, az akkor megismert információk feldolgozását és beépítését a jelenlegi tanulmányba, melynek hatására a lekérdezettek köre, valamint az alkalmazott kérdıív is megváltoztatásra került. A fent leírtakból szinte egyenesen következik, hogy a hallgatók munkaerı-piaci szempontból fontos kompetenciáinak felmérése nem egyszeri akció, annak mérése, a változások nyomon követése fontos információt hordoz a felsıoktatási intézmények, a döntéshozók, és a fejlıdést támogató szakemberek számára. A tanulmány elsı részében visszautalunk a kompetencia kutatás kiindulási alapjaira, míg a második részében részletesen ismertetjük a 2010-es kutatás A hallgatók elhelyezkedéshez kötıdı kompetenciáinak értékelését, a vizsgálat eredményeit és az ebbıl levonható következtetéseket. 2

3 I. FEJEZET A HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSÉHEZ KÖTİDİ KOMPETENCIÁINAK KÉRDİÍVES VIZSGÁLATA, A KUTATÁS 2007-ES ELINDÍTÁSA A kutatás kiinduló célkitőzése, amelynek nyomán az elsı kutatási tanulmány megszületett az volt, hogy felsıoktatási intézményekben tanuló elsıéves, illetve végzıs hallgatók munkaerıpiaci szempontból fontos kompetenciáit felmérje, kompetencia-profiljukat meghatározza, továbbá fejlesztési szükségleteket azonosítson a késıbbi projektelemek (hallgatói adatbázis építés, a karrier tanácsadáshoz kötıdı szolgáltatások rendszerének kidolgozása, karriermenedzsment kurzus kidolgozása és elindítása, BELÉPÉS portál létrehozása) hatékony megvalósítása érdekében. A kutatás egy, a régió keresleti igényeit figyelembe vevı, korábban elkészült igényfelmérés másodlagos elemzésére épült. A kidolgozott módszer, és eszköz hosszútávon, ismétlıdı kutatáshoz ad lehetıséget, mely lehetıséget biztosít az adatok összehasonlítására, valamint általános jellege miatt a kutatásban résztvevı intézmények, szakok körének bıvítésére, változtatására is. Az Európai Unió felsıoktatási intézményeiben az intézmények minıségi mutatójának egyik, nagyon fontos összetevıje az ott végzı hallgatók elhelyezkedésének aránya, mely a felsıoktatási intézmény kormányzati támogatását is befolyásolja. Ez a mérési módszer a hazai intézményeket is hamarosan eléri, melyre a felkészülést idıben el kell kezdeni a képzések korszerősítésével, átalakításával, a hallgatók munkaerı-piaci igények szerinti tréningezésével. A kutatás legfıbb értéke tehát a hallgatók kompetenciáinak átfogó feltérképezése. (Biró-Csányi, 2007) E célokhoz igazodva került kidolgozásra egy kompetenciaértékelı kérdıív, melyet a jelenlegi évi kutatáshoz mi is kis fejlesztések és változtatások után alkalmaztunk. A kérdıív kialakításának folyamata az elızı tanulmány során megismerhetıvé vált a kutatás iránt érdeklıdık számára, ezért a jelen tanulmány erre a folyamatra kíván hivatkozni; az ettıl való eltérést, változtatásokat kívánja bemutatni. 3

4 A KÉRDİÍV KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A 2007-es kutatás kiindulási pontja a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezetéstudományi Tanszéke által 2001-ben végzett, Az európai gyakorlathoz illeszkedı munkaerı-piaci készségigény-felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában címő projekt felmérés lett, amely feltérképezte a hazai, gazdaságilag sikeres munkáltatók munkavállalókkal szembeni kompetencia elvárásait. Ez a vizsgálat szorosan kapcsolódott a munkaerıpiac keresleti oldalához, és a hallgatói kompetencia felméréshez is hasznosítható eredményeket hozott. Az európai gyakorlathoz illeszkedı munkaerı-piaci készségigény-felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában címő projekt felmérés 400 hazai vállalatra terjedt ki, s magába foglalt két önállóan is vizsgálható regionális mintát (Nyugat-Dunántúl és Dél- Alföld). A cégek által foglalkoztatott alkalmazottak száma az országos mintában fı (Nyugat Dunántúlon 7800 fı, Dél Alföldön fı). A kompetencia modell és a kompetencia katalógus (szótár) kidolgozása A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezetéstudományi Tanszéke által 2001-ben végzett kutatás az eredmények értelmezésekor a kompetencia elemzés szempontjából érvényes 189 céget az országos minta kompetenciákkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszainak hierarchikus klaszter analízisével négy nagy csoportra választotta szét: 4. klaszter: Általában az összes tulajdonságot fontosnak tartják, nem tesznek erıteljes különbségeket, sok nagyon fontos ítéletet hoztak. Ítéleteik standard deviációja a legkisebb a mintában. 1. klaszter: Kevesebb maximális pontszámot adnak, és ítéletük valamivel szélesebb amplitúdón mozog, mint a 4. klaszter tagjaié. Ítéleteik meglehetısen szórnak az elızı klaszteréhez képest. 4

5 2. klaszter: Az 1. klaszternél a 4. klaszterhez képesti véleményváltozásban megfigyelhetı tendencia tovább folytatódik. Általában az 1. klaszternél is alacsonyabb maximumpontszám aránnyal alkotnak véleményt, és a 4. klaszterhez képest már jól észrevehetıen szélesebb tartományban alkotnak véleményt. Ítéleteik az elızı klaszteréhoz hasonlóan erısen szórnak. 3. klaszter: Az egész mintában az ı véleményük hozza a legalacsonyabb átlagokat, ítéletük általában a skála középérték körül mozog, szélsıségesnek nem nevezetı. Véleményük a legszélesebb tartományban helyezkedik el (ık azok, akik szerint valóban lehet egy pozitív tulajdonság valamilyen szempontból egyáltalán nem fontos, vagy épp ellenkezıleg, nagyon is az). Annak ellenére, hogy ítéleteik nagyobb amplitúdójúak, standard deviációjuk a középsı két klaszter ítéletéhez képest észrevehetıen alacsonyabb. A Biró-Csányi féle kompetencia modell arra a 29 kompetenciára alapozva került kialakításra, amely e 4 klaszter valamelyikénél, vagy többnél, illetve az országos összegzett eredményeknél a 12 legfontosabb kompetencia között szerepelt. A Biró-Csányi féle kompetencia modell: Kompetencia megnevezése: Mely klaszternél szerepel a 12 K27_9 megbízhatóság K20_11 teljesítıképesség K26_3 együttmőködı képesség K27_2 felelısségvállalás képessége K23_3 szakmai ismeret legfontosabb kompetencia között: 1. klaszter 2. klaszter 4. klaszter országos összegzett 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter országos összegzett 1. klaszter 2. klaszter 4. klaszter 1. klaszter 2. klaszter 1. klaszter 2. klaszter országos összegzett 5

6 Kompetencia megnevezése: Mely klaszternél szerepel a 12 K27_1 becsületesség K27_8 tisztesség K28_10 motiválás K20_7 pontosság K22_9 munkához való hozzáállás K28_7 hibákból való tanulás képessége K26_7 konfliktuskezelı képesség K19_6 problémaelemzı képesség K20_10 stressz-tőrés K19_5 logikus gondolkodás K28_2 döntési képesség K21_9 terhelhetıség K22_3 elıvigyázatosság K22_13 utasítások megértésének képessége K21_6 munkaintenzitás K24_8 szóbeli kommunikációs készség K22_5 kitartás K20_4 energia K22_12 rugalmasság K26_11 segítıkészség K20_8 pozitív beállítódás K24_10 világos kifejezı készség K24_3 információfeldolgozás képessége K28_3 eredményközpontú szemlélet legfontosabb kompetencia között: 1. klaszter 4. klaszter 1. klaszter 4. klaszter 1. klaszter 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter országos összegzett 1. klaszter 3. klaszter 4. klaszter országos összegzett 1. klaszter 1. klaszter 2. klaszter 2. klaszter 3. klaszter országos összegzett 2. klaszter 3. klaszter országos összegzett 2. klaszter országos összegzett 2. klaszter 3. klaszter országos összegzett 2. klaszter 3. klaszter országos összegzett 3. klaszter 3. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 3. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 4. klaszter 4. klaszter 4. klaszter országos összegzett országos összegzett 6

7 A kompetencia modell kidolgozásához a szerzık elıször a 29 kompetencia meghatározását, majd a kompetenciák csoportosítását végezték el. A meghatározás során valamennyi kompetenciához két szinonim definíciót rendeltek (normál betővel szedve a SZIE GTK VTT definíciója, dılt betővel szedve pedig az ez alapján kialakított Biró-Csányi féle definíciók olvashatók), valamint 3 pozitív és 3 negatív viselkedési példa, melyek páronként egy viselkedési kontinuum két végpontját reprezentálják. (Biró- Csányi, 2007.) Kompetencia Definíció Pozitív viselkedési Negatív viselkedési neve példák példák Mindig lehet rá - A vezetıi utasítások - A vezetıi számítani, maximális betartására útmutatásokat általában következetesen elvégzi törekszik. figyelmen kívül hagyja. a rá bízott feladatokat. - Teljesítménye - Teljesítménye K27_9 Az utasításokat egyenletesen magas kiszámíthatatlan, megbízhatóság betartja, a színvonalú. ingadozó. követelményeket - Munkavégzése - Munkavégzése kiszámíthatóan teljesíti. következetesen gyakran nem felel meg megfelel az az elvárásoknak. elvárásoknak. Képes a belsı, vagy - A kapott utasításokat - Gyakran elvész a kívülrıl kapott célok megvalósítható részletekben. elérésére. feladatokra bontja le. - Hosszú távú K20_11 Biztosítja, hogy a - A hosszú távú célkitőzéseit általában teljesítı- kitőzött célok feladatokat végigviszi. nem valósítja meg. képesség megvalósuljanak. - Rendszeresen - Ritkán végez ellenırzi önellenırzést a munkavégzése munkavégzés minıségét. minıségét illetıen. K26_3 együttmőködı képesség Képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a másokkal való közös - A csoportdöntéseket elfogadja. - A rendelkezésére álló információkat - A csoportdöntéseket rendszeresen megkérdıjelezi. - Az információkat nem 7

8 tevékenységre. megosztja másokkal. osztja meg a csoport Eredményesen együtt - A csoporttagokról jó tagjaival. tevékenykedik másokkal véleményt mond. - Csoportja tagjairól a csoport céljainak kifejezetten rossz a elérése érdekében. véleménye. Belátja saját - Képes cselekedetei - Nem látja át tevékenysége hosszú hosszú távú cselekedetei hosszú K27_2 felelısségvállalás képessége távú következményeit és vállalja azokat. Tisztában van cselekedetei hatásával, és vállalja tettei következményeit kiszámítani. - Tetteit erısen befolyásolják azok hosszú távú hatásai. távú következményeit. - Tetteit nem befolyásolják azok hosszú távú hatásai. - Ha hibázik, elhárítja a következményeit. - Ha hibázik, vállalja a felelısségét. következményeket. A tevékenység - Ismereteit - Ismereteinek igényelte ismereteket automatikusan, alkalmazásában és készségeket biztonsággal nehézkes, bizonytalan. megszerezte, és alkalmazza. - Nem képes az adott K23_3 szakmai ismeret magabiztosan gyakorolja. Munkájához - Képes az alkalmazott eljárást az adott problémához illeszteni. helyzetnek megfelelı eljárás kiválasztására. - Vonakodik új szakmai kapcsolódó elméleti és - Lépést tart ismeretek gyakorlati tudását szakterületének megszerzésétıl. használja és fejlıdésével. továbbfejleszti. Szilárd, méltányos - Beszédének - Vizet prédikál, és erkölcsi elvek alapján megfelelıen bort iszik. nyugvó életvitel. cselekszik. - Nem vállalja fel az K27_1 Cselekedetei - İszintén és bátran ıszinte vélemény- becsületesség összhangban vannak kimondja véleményét, nyilvánítás esetleges értékeivel és még akkor is, ha ezzel negatív hitrendszerével. hátrányos helyzetbe következményeit. kerül. - Gyakran füllent, 8

9 K27_8 tisztesség K28_10 motiválás K20_7 pontosság K22_9 munkához Képes tevékenységét, az emberekhez való viszonyát erkölcsi normák alá rendelni. Magas erkölcsi követelményeket támaszt magával és munkatársaival szemben. Képes másokban a teljesítés igényét kiváltani. Lelkesít, a munkához való pozitív hozzáállásra ösztönöz másokat. Képes a rábízott feladatokat idıben és az elvárt módon elvégezni. Munkája mennyiségileg, minıségileg, valamint a határidıket tekintve következetesen megfelel az elvárásoknak. Nyitottan, érdeklıdve várja a feladatokat. - Szavahihetı, hiteles. túloz, vagy hazudik. - Bizalmat kelt az - Kevéssé emberekben. bizalomgerjesztı. - Mind magánéletében, - Magánéletében és / mind munkahelyén vagy munkahelyén korrekten és tisztességtelenül, igazságosan bánik igazságtalanul bánik másokkal. másokkal. - A korrupciót - Korrumpálható. elutasítja. - Biztatja a többieket a - Elveszi a többiek csoportcélok elérésére. kedvét a csoportcélok - Felébreszti a csapat elérésétıl. tagjaiban a siker utáni - Elırevetíti a csapat vágyat. kudarcát. - A feladatokhoz való - A feladatokhoz való pozitív hozzáállásra negatív hozzáállásra ösztönöz. késztet. - A feladatokkal mindig - Nem veszi figyelembe fontosságuknak a feladatok fontossági megfelelıen sorrendjét. foglalkozik. - Gyakran nem sikerül - A határidıket határidıre elvégezni maximálisan betartja. feladatait. - Munkavégzése a - Munkavégzése a mennyiségi és mennyiségi és / vagy minıségi minıségi követelményeknek követelmények következetesen tekintetében megfelel. rendszeresen elmarad az elvárásoktól. - Munkájára - Szégyelli munkáját. kifejezetten büszke. - Kedvetlenül, 9

10 való hozzáállás Munkája iránt elkötelezett, szívesen végzi feladatait. Képes a hibás eredmény felismerésére, K28_7 felvállalására, és a hibákból való hibák kiküszöbölésére. tanulás Hibás cselekedeteit képessége felismeri, és erıfeszítéseket tesz kijavításuk érdekében. Képes az élethelyzetek, a munkaszituációk során vitás, nehéz helyzetek, érdekütközések K26_7 eredményes/sikeres konfliktuskezelı A konfliktusokat, megoldására. képesség vitákat, érdekellentéteket felvállalja, és sikeresen megoldja. - Lelkesen, motiváltan dolgozik. - Kedveli a kihívó feladatokat, melyek teljesítése többletmunkát igényel. - İszintén beismeri hibáit. - Szorgalmazza a segítı kritikát, és tanul belıle. - Komoly erıfeszítéseket tesz hibái kiküszöbölése érdekében. - A konfliktusokat felvállalja. - Képes a nézeteltérések pozitív kezelésére és feloldására. - A konfliktusokat fejlıdési lehetıségeknek tekinti, s megoldásuk során ezt igyekszik másokban is tudatosítani. kényszeredetten dolgozik. - Csak annyit dolgozik, amennyit muszáj. - Nem vállalja fel hibáit. - Elutasítja, személyes sértésnek veszi a kritikát. - Egyáltalán nem tesz kísérletet hibái kijavítására. - Elzárkózik a konfliktusok elıl. - Nem képes a nézeteltérések kezelésére, indulatai nem teszik lehetıvé a konfliktusok feloldását. - A konfliktusokat egyértelmően rossz, kerülendı dolognak fogja fel. K19_6 A konkrét probléma - Felismeri a problémás - Elmulasztja a probléma- esetén képes annak helyzetet. probléma azonosítását. elemzı azonosítására. Ok - A problémák - Nem képes a képesség okozati relációk, megoldása során probléma lényegének 10

11 valamint rész egész lényegre törı meghatározására. viszonyok, a fontossági kérdéseket tesz fel. - A problémát csak sorrendek - A problémát több egyetlen szempontból meghatározására. szempontból vizsgálja. vizsgálja. Képes a probléma lényegét, a kiváltó okokat azonosítani, és megoldási javaslatai ezekre koncentrálnak. A munkával és a - A kritikát a nélkül - A kritikát rosszul tőri: mindennapos fogadja, hogy megsértıdik, együttéléssel (kollégák, túlságosan védekezıvé visszahúzódik. történések) együtt járó válna. - Feszült helyzetekben K20_10 stressz-tőrés feszültségek elviselésére képes. Feszült helyzetekben is - Feszült helyzetekben is megbízhatóan teljesít. munkája színvonala romlik. - Személyes problémái nyugodt és objektív - Személyes problémái rontják teljesítményét. marad, nem veszíti el a nem befolyásolják feladat végzése feletti munkavégzését. kontrollt. Képes a logikai - Az összetett - Nem képes az összefüggések feladatokat képes összetett feladatokat felismerésére, az önállóan kezelhetı külön-külön kezelhetı ezekkel összefüggı részekre lebontani. részekre lebontani. mőveletek - Adott események - Az ok-okozati K19_5 logikus gondolkodás megvalósítására, következtetések levonására. valószínő okait és következményeit felismeri. kapcsolatokat figyelmen kívül hagyja. - Ugyanazzal a Egy probléma vagy - A felhasznált elemzı módszerrel próbál feladat elemeit feltárja, módszert az adott különbözı típusú módszeresen problémához igazítja. problémákat rendszerezi, különbözı megoldani. szempontok alapján 11

12 összehasonlításokat végez, ésszerőségi alapon fontossági sorrendet állít fel. Képes lehetıségek, - Megragadja a - Általában elszalasztja helyzetek, emberek lehetıségeket, amikor a felmerülı közötti választásra. azok felmerülnek. lehetıségeket. A döntéshozatal során - A döntéshozatalhoz - A döntéshozatal során K28_2 döntési képesség az alternatívákat több nézıpontból elemzi, kiválasztja a felhasznált információkat módszeresen ellenırzi. értesüléseit nem ellenırzi. - A döntéshozatal során legmegfelelıbbet, és - A döntéshozatal során elmulasztja mérlegelni vállalja döntése gondosan mérlegeli az az egyes alternatívák következményeit. egyes alternatívák elınyeit és hátrányait. elınyeit és hátrányait. Képes a feladat - Gyorsan átlátja, hogy - Gyakran rosszul méri igényelte erıfeszítés a cél elérése mekkora fel, hogy a cél elérése kiváltására és erıfeszítést igényel. mekkora erıfeszítést fenntartására. - Gyakran annyira igényel. K21_9 terhelhetıség A cél elérése érdekében hosszú távon a teljesítéshez szükséges motivált a feladat teljesítésében, hogy kész a munkaidın túl is - Általában nem érdekli annyira a feladat, hogy a munkaidın kívül erıfeszítésre foglalkozni vele. foglalkozzon vele. mozgósítható. - Képes hosszú távon - Nem képes hosszú feszített tempóban ideig feszített dolgozni. tempóban dolgozni. Képes a feladat - Felméri tevékenysége - Nem látja át igényelte határok várható tevékenysége várható K22_3 érzékelésére, a következményeit. következményeit. elıvigyáza- feladatvégzésbıl adódó - Elemzi - Nem foglalkozik tosság következmények reális cselekedeteinek cselekedetei felismerésére. kockázatait. kockázataival. Képes a várható - A feladatvégzésébıl - Nem törekszik a 12

13 kockázatokat reálisan adódó kockázatok feladatvégzésével felmérve, azok mérséklésére törekszik. együtt járó kockázatok mérséklését szem elıtt csökkentésére. tartva cselekedni. Rendelkezik a tudatos - Az utasítások - Az utasítások odafigyelés, valamint a kiadásakor aktív: kiadásakor passzív, célnak, vagy a kérdez, igyekszik csak felületesen figyel feladatnak megfelelı minden lehetséges oda vezetıjére. eredményes buktatót elıre tisztázni. - Az utasítások végrehajtási - Az utasítások alapján végrehajtását nem K22_13 szándékkal. pontosan meghatározza tervezi meg utasítások Az utasításokra a célokat, és kellıképpen. megértésének odafigyel, és megfelelı megtervezi a célok - Ha az utasítás képessége módon kezd hozzá eléréséhez vezetı teljesítésekor probléma teljesítésükhöz. lépéseket. merül fel, még akkor - Az utasítások sem konzultál teljesítése során vezetıjével, ha az azonnal konzultál feltétlenül szükséges vezetıjével, ha az lenne. szükséges. Rövid idı alatt nagy - Munkatempója az - Munkatempója az mennyiségő feladat átlagnál lényegesen átlagnál sokkal lassabb. elvégzésére képes. gyorsabb. - Munkavégzése Munkavégzése gyors és - Munkavégzése egyáltalán nem K21_6 munkaintenzitás hatékony, anélkül, hogy ez a minıség rovására menne. rendkívül hatékony (gyorsan nagy mennyiségő feladatot hatékony (lassan és keveset dolgozik). - Ha gyorsan dolgozik, végez el). nagyon megnövekszik - Ha gyorsan dolgozik, a hibázások száma. akkor sem romlik munkája minısége. K24_8 szóbeli Jó beszédkészséggel - Beszéd közben figyel - Beszéd közben kommunikáci- rendelkezik. és reagál a hallgatóság figyelmen kívül hagyja 13

14 ós készség Gördülékenyen, a igényeire. a hallgatóság igényeit. figyelmet fenntartva - Folyékonyan, - Akadozva, beszél, akár akadozás nélkül beszél. összefüggéstelenül négyszemközt, akár - Folyamatosan beszél. nagyobb hallgatóság fenntartja hallgatósága - Nem tartja ébren elıtt. érdeklıdését. hallgatósága érdeklıdését. Képes a cél, vagy a - Könnyen túlteszi - Nagyon nehezen teszi feladat által igényelt magát a csalódásokon. magát túl a energia-befektetés - A kudarcok új tettekre csalódásokon. hosszú távú sarkallják, tovább - A múltbeli K22_5 kitartás fenntartására. A környezet ellenállása, fokozzák energiabefektetését. kudarcokon rágódva passzivitásba menekül. az esetleges kudarcok - Nem adja fel, amíg - Az akadályok arra ellenére következetesen esély van a cél késztetik, hogy feladja törekszik egy cél elérésére. a cél elérését. elérésére. Belsı erı, lendület - Lendületesen, nagy - Enerváltan és unottan hosszú távon. energiákat mozgósítva dolgozik. Lendülete, lelkesedése, dolgozik. - Bizonytalan és K20_4 energia aktivitása kitartó, kemény munkára - Célját elszántan és határozottan éri el. határozatlan céljai megvalósítását illetıen. sarkallja. - Hosszú idın át képes - Nem képes hosszú lelkesen dolgozni. idın át lelkesen dolgozni. Jól alkalmazkodik a - Könnyen - Nehezen változó feladatokhoz, alkalmazkodik a alkalmazkodik a helyzetekhez. változó munka- változó munka- K22_12 Nyitott az új ötletek körülményekhez. körülményekhez. rugalmasság iránt, és jól - Nyitott az új - Elzárkózik az új alkalmazkodik a módszerek és eljárások módszerektıl és változó helyzetekhez. iránt. eljárásoktól. - Ahogy változnak az - Nem képes 14

15 elvárások, úgy módosít alkalmazkodni a a megközelítésén. változó elvárásokhoz. Képes mások felé - Ha látja, hogy - Nem foglalkozik önzetlen, szolgálatkész, társának problémája mások problémáival, támogató magatartást van, felajánlja eszébe sem jut tanúsítani. segítségét. segítséget felajánlani. Tudását, tapasztalatait - Szaktudását, - Szaktudását, odaadóan, önzetlenül tapasztalatait tapasztalatait önzı K26_11 megosztja másokkal. önzetlenül a csoport módon megtartja segítıkészség rendelkezésére magának. bocsátja. - Magatartása - Úgy tevékenykedik, hátráltatja a segítıkész, hogy segítıkész, támogató légkör támogató légkör kialakítását. kialakítására ösztönözzön. Képes meglátni a saját - Elırevetíti a csoport - Elırevetíti a csoport környezetében az sikerét. kudarcát. elıremutató - Minden rosszban van - A kudarcok keserővé, K20_8 pozitív beállítódás eseményeket, folyamatokat, embereket. valami jó vallja kudarc esetén. - Másokat is képes csalódottá teszik. - Másokat is pesszimistává, Környezetéhez való bizakodóvá, derőlátóvá borúlátóvá tesz. hozzáállása optimista, tenni. derőlátó, bizakodó. Képes gondolatait - Írásos összefoglalói - Írásos beszámolói mások számára érthetı lényegre törık, jól kuszák, K24_10 módon megfogalmazni. strukturáltak. strukturálatlanok. világos Érthetıen és a lényeget - Prezentációi - Prezentációi sokszor kifejezı kiemelve kommunikál világosak, logikusan érthetetlenek, készség írásban és szóban felépítettek. összefüggéstelenek. egyaránt. - Kommunikációja - Kommunikációja során képes során nem veszi 15

16 alkalmazkodni a figyelembe a fogadó fél fogadó fél igényeihez. igényeit. Képes az észlelt - Az elérhetı - Nem tesz erıfeszítést jelenségek, forrásokban utánanéz a a szükséges információ benyomások szükséges megszerzéséért. K24_3 információfeldolgozás képessége válogatására, és megfelelı rendezésére. A szükséges információt hatékonyan szőri és rendezi információnak. - Képes a szükséges információkat hatékonyan kiválogatni. - Nem képes megfelelıen szőrni a szükséges információkat. - Az információk összefüggı rendszerbe. - Az információkat a logikus rendezését célnak megfelelıen, gyakran elmulasztja. ésszerően rendezi. Képes rendszert, - A teljesítmény - A teljesítmény- folyamatot, embert az fokozása érdekében növelés lehetıségeit eredmény speciális nem veszi figyelembe szempontjából változtatásokat hajt munkamódszere K28_3 eredményközpontú szemlélet vizsgálni, mérlegelni. Elkötelezett az eredmények elérése iránt; saját minıségi mércét állít fel, végre a saját munkamódszerében. - Munkavégzése során a legeredményesebb megoldásra törekszik. megválasztásakor. - Munkavégzését az eredményesség, mint szempont nem befolyásolja. melynek elérésére - Jelentıs forrásokat, - Nem fordít idıt, törekszik. idıt fordít az energiát az eredményesség eredményesség javítására. növelésére. 16

17 A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezetéstudományi Tanszéke által készített tanulmány (2001) a fenti kompetenciákat a következıképpen csoportosította: (0) Általános szellemi képességek (EU4) logikus gondolkodás (EU2), (EU5) problémaelemzı képesség (EU4) (1) Fizikai, pszichikai és energia akció-képességek (EU15) pontosság teljesítıképesség megbízhatóság (EU21)* stressz-tőrés (EU21) pozitív beállítódás (EU14) (2) Munkavégzési, terhelhetıség technikai képességek (EU15) munkaintenzitás (3) A munkavégzés minıségét befolyásoló elıvigyázatosság képességek (EU15) kitartás rugalmasság (EU6) az utasítások megértésének képessége munkához való hozzáállás megbízhatóság* (4) Szakmai képességek szakmai ismeret (5) Kommunikációs képességek (EU1) világos kifejezı készség szóbeli kommunikációs készség információfeldolgozás képessége 6) Eredményességet segítı személyi - tulajdonságok (7) Szociális képességek (EU3) (EU19) együttmőködı képesség konfliktuskezelı képesség segítıkészség (8) Etikával felelısségvállalás képessége (EU13) összefüggı képességek (EU23) tisztesség becsületesség (EU23) 17

18 (9) Vezetési képességek döntési képesség (EU20) (EU15) motiválás (EU16) a hibákból való tanulás képessége (EU17) eredményközpontú szemlélet (EU21) A megbízhatóság kompetencia két csoportban is szerepel. A Biró-Csányi féle kutatás a kompetencia modellt alkotó 29 kompetenciát a következı 3 csoportba sorolta: Általános humán kompetenciák K26_3 együttmőködı képesség K27_1 becsületesség K27_8 tisztesség K26_7 konfliktuskezelı képesség K19_6 problémaelemzı képesség K20_10 stressz-tőrés K19_5 logikus gondolkodás K24_8 szóbeli kommunikációs készség K22_12 rugalmasság K26_11 segítıkészség K20_8 pozitív beállítódás K24_10 világos kifejezı készség K24_3 információfeldolgozás képessége Munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák K27_9 megbízhatóság K20_11 teljesítıképesség K22_3 elıvigyázatosság K23_3 szakmai ismeret K20_7 pontosság K22_9 munkához való hozzáállás K21_9 terhelhetıség K22_13 utasítások megértésének képessége K21_6 munkaintenzitás K22_5 kitartás K20_4 energia Vezetıi kompetenciák K27_2 felelısségvállalás képessége K28_10 motiválás K28_7 hibákból való tanulás képessége K28_2 döntési képesség K28_3 eredményközpontú szemlélet A fenti kompetencia csoportokat pedig a következıképpen definiálta: 18

19 Általános humán kompetenciák: nem kizárólagosan a munkavégzéshez kapcsolható, hanem az élet valamennyi területén egyetemesen megnyilvánuló képességek, készségek, tulajdonságok és magatartásmódok. Munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák: elsısorban a munkavégzés kontextusában értelmezhetık, az adott munkakör magas szakmai színvonalon történı ellátásához szükséges képességeket, készségeket, tulajdonságokat, viselkedésformákat, valamint a munkavégzéshez való viszonyt foglalják magukban. Vezetıi kompetenciák: a vezetıi munkakörökkel kapcsolatos elvárásokat összefoglaló képességek, készségek, tulajdonságok és magatartásmódok. A 4. csoportot az ún. szakma-specifikus (specifikusan az adott szakterülethez kapcsolódó) kompetenciák alkotják, melyek meghatározása és definiálása az adott felsıoktatási intézmény / szakterület feladata. (Biró-Csányi et al., 2007.) A fent bemutatott kompetencia modell alapján került összeállításra a kérdıív, mely a évi kutatás, majd a jelenlegi évi kutatás eszköze lett. A kérdıív 5 részbıl áll: I. rész: A válaszadó személyek jellemzı adatai (legmagasabb iskolai végzettség, kar, tanulmány típusa, nem, életkor, lakhely jellege, preferált szakterület) II. rész: A kompetencia modellt képezı 29 kompetencia fontosságának megítélése III. rész: További fontos kompetenciák definiálása a válaszadó személyek által IV. rész: A kompetencia modellt képezı kompetenciák önértékelése V. rész: Fejlesztendı kompetenciák meghatározása a válaszadó személyek által A jelenlegi kutatás kiindulási állapotát, valamint a kérdıív újratesztelésének folyamatát, és a bekövetkezett változásokat a II. fejezet, jelen kutatás leírása tartalmazza. 19

20 II. FEJEZET A HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSHEZ KÖTİDİ KOMPETENCIÁINAK VIZSGÁLATA KUTATÁS 2010 A évi kutatás célja a Nyugat-magyarországi Egyetem 10 különbözı karának 9 különbözı típusú tanulmányokat folytató, végzıs hallgatóinak 1000 fıs mintájának lekérdezése a Kompetenciaértékelı kérdıív segítségével. A 2007-ben validált kérdıív a megváltozott lekérdezésnek megfelelıen kisebb változtatásokon ment keresztül: Megváltozott a lekérdezésre kerülık köre, ezért módosításra került a kérdıív I., általános részében a legmagasabb iskolai végzettség, a karok, a tanulmány típusának meghatározása. Kikerült a kérdıívbıl az évfolyamra vonatkozó kérdés, hiszen a vizsgált minta végzıs hallgatókat tartalmaz csak. Ezután a megváltoztatott kérdıívet ismételt tesztelésnek vetettük alá. A Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban tartott találkozón a kérdıívet 22 hallgató töltötte ki, akik a vizsgálat további részében kérdezıbiztosként tevékenykedtek. A kérdıívvel kapcsolatos visszajelzések rendkívül pozitívak voltak (mely természetesen a 2007-es többször validálásnak is köszönhetı). Apróbb megjegyzések, értelmezéssel kapcsolatos kérések merültek fel, melynek hatására a következı változások kerültek átvezetésre: Átfogalmazásra került az állandó lakhelyre vonatkozó kérdés. A legtöbb visszajelzés a IV. rész definícióira irányult, és a hallgatók jobb megszólíthatósága, és az önértékeléssel való azonosulás érdekében az állítások E./1. személyben kerültek átfogalmazásra. A kérdıív egyéb tekintetben változatlan maradt. Az így kialakult végleges kérdıívet az 1. számú melléklet tartalmazza. 20

21 A VIZSGÁLAT MENETE 1. lépés: A kérdezıbiztosok tréningje A kérdezıbiztosok félnapos tréningjét a kutatási szakértı vezette, a következı tematika alapján: A kutatás céljának, a kérdıív kialakítási folyamatának ismertetése. A kérdıív kitöltése a kérdezıbiztosok által. Mőhelymunka keretében a kérdıív problematikus részeinek átbeszélése. Módosítási javaslatok összegzése. Azon lehetséges problémák összefoglalása, melyek a kérdezıbiztosok munkáját akadályozhatják. Megoldási javaslatok kidolgozása a problematikus helyzetek kiküszöbölésére. A kutatás módszertana szempontjából kritikus kérdıív eredmények vizsgálata (pl. milyen esetekben nem érvényesek a kérdıívre adott válaszok, mire kell odafigyelni a kitöltés ellenırzése során). Tanulságok összefoglalása. Az adatok rögzítéséhez használandó Excel tábla bemutatása. Az adatok próba-rögzítése a kérdezıbiztosok által. A kutatás módszertana szempontjából kritikus adatrögzítés vizsgálata (pl. milyen esetekben nem használhatók a rögzített adatok, mire kell odafigyelni az adatrögzítés során). 2. lépés: Adatfelvételi terv elkészítése Az adatfelvételre részletes adatfelvételi terv készült, mely tartalmazta, hogy az egyes kérdezıbiztosok melyik kar, mely szakán végzı hallgatókat és pontosan hány adatfelvételt fognak végrehajtani. 21

22 3. lépés: Az adatfelvétel végrehajtása A kérdezıbiztosok az adatfelvételi tervtıl való csekély eltéréssel - az 1000 fıs minta biztosítása érdekében - hajtották végre az adatfelvételt (a tervezett 1000 válaszadó személy helyett végül 1009 személy töltötte ki a kérdıívet). A kérdezıbiztosok minden esetben részletes instrukciókkal segítették a kérdıív kitöltését, és ellenırizték, hogy a kérdıívre adott válaszok - a kutatás céljával összhangban - értelmezhetık-e. 4. lépés: Az adatok rögzítése Az adatok a kérdezıbiztosok által kerültek rögzítésre, a tréningen megvitatott, kipróbált, majd valamennyiük számára elektronikus úton megküldött Excel táblába. 5. lépés: A kérdıív eredményeinek feldolgozása A kérdıív eredményeit statisztikus szakember dolgozta fel SPSS informatikai szoftver alkalmazásával, a kutatási szakértı által meghatározott szempontok alapján. 22

23 A KÉRDİÍV I. RÉSZÉNEK EREDMÉNYEI A VIZSGÁLATI SZEMÉLYEK JELLEMZİI A kérdıív I. részében a kitöltı személyek személyes jellemzıire voltunk kíváncsiak. Az összesített eredményeket a kérdések sorrendjében mutatjuk be. Ennek a résznek az eredményei egyúttal kiindulásul szolgáltak a kérdıív további eredményeinek részletes részpopulációnként történı feldolgozásához. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás A megkérdezett, összesen 1009 személy közül 956 fı középfokú végzettséggel rendelkezik. 52 személynek van már fıiskolai / BA / BSc képesítése és csupán 1 fı rendelkezik egyetemi / MA / MSc szintő diplomával. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás fıiskola; 52; 5,2% egyetem; 1; 0,1% középiskola; 956; 94,7% 23

24 Felsıoktatási intézményen belüli kar szerinti megoszlás A kutatásban a Nyugat-magyarországi Egyetem 10 különbözı kara vett részt, melyek a kutatás során együttmőködésüket és elkötelezettségüket jelezték a részvételre, illetve a kutatás eredményeit intézményük fejlesztési céljainak megfelelıen kívánják használni a jövıben. A válaszadók számának megoszlását az összes lekérdezett hallgató közül az adta, hogy a kutatást az adott karon, illetve képzési területen résztvevık számához képest reprezentatívan határoztuk meg. Így az összesen 5088 hallgatóból az 1009 lekérdezett személy kar és képzési terület szerint reprezentatív mintának tekinthetı. A válaszadó személyek kar szerinti megoszlását a következı táblázat: KAR MEGNEVEZÉSE VÁLASZADÓK SZÁMA %-OS MEGOSZLÁSA AK % BPK 58 6 % BTK 92 9 % EMK 81 8 % FMK 82 8 % GEO 55 5 % KTK 89 9 % MÉK 57 6 % MNSK % TTMK % % 24

25 és diagram mutatja be: MNSK 10% MÉK 6% KTK 9% GEO 5% TTMK 10% FMK 8% EMK 8% BTK 9% AK 29% BPK 6% AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTMK Jelenlegi tanulmányi típus szerinti megoszlás A válaszadó személyeket megkérdeztük arról is, hogy jelenleg milyen jellegő a tanulmányuk típusa. A válaszok szerinti megoszlást a következı táblázat és diagram mutatja: TANULMÁNY TÍPUS Fİ Agrár 174 Bölcsészettudományi 108 Gazdaságtudományi 215 Informatikai 22 Mőszaki 92 Pedagógiai 130 Sporttudományi 104 Társadalomtudományi 99 Természettudományi 65 Összes:

26 Társadalomtudományi 10% Sporttudományi 10% Természettudományi 6% Pedagógiai 13% Mőszaki 9% Informatikai 2% Agrár 17% Bölcsészettudományi 11% Gazdaságtudományi 22% Agrár Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatikai Mőszaki Pedagógiai Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi A táblázatból és a diagramból kiderül, hogy a válaszadók tanulmányi típus szerinti megoszlása viszonylag egyenletes, legtöbbjük gazdaságtudományi (22 %), agrár (17%) és pedagógiai (13 %) tanulmányokat folytat. Férfiak / nık aránya a kitöltı hallgatók között A kérdıívet összesen 357 férfi és 652 nı töltötte ki. Így a válaszadók csupán 35 %-a képviseli az erısebb nem -et. Nemek aránya nı 65% férfi 35% férfi nı 26

27 Életkori megoszlás A legfiatalabb válaszadó 18, a legidısebb pedig 35 éves volt. A válaszadók átlagéletkora 22 év, életkoruk szórása pedig 2,5 év. Az életkori megoszlást az alábbi diagramm mutatja:

28 Állandó lakóhely típusa szerinti megoszlás A válaszadó személyek az állandó lakóhelyük típusára vonatkozó kérdésre már nem valamennyien válaszoltak. A kérdıívet kitöltı mintából 2 személy erre a kérdésre nem adott választ. A válaszadó 1007 hallgató állandó lakóhely szerinti megoszlást a következı táblázat és diagram mutatja be: LAKÓHELY TÍPUSA Fİ Budapest 29 Megyei jogú város 259 Város 366 Kisebb település 353 Összes: 1007 Lakóhely szerinti megoszlás Budapest; 29; 3% Kisebb település; 353; 35% megyei jogú város; 259; 26% város; 366; 36% 28

29 Preferált szakterület szerinti megoszlás A kérdıív I. részének utolsó kérdésében arra kérdeztünk rá, hogy a hallgatók mely szakterületen szeretnének elhelyezkedni. Ennél a kérdésnél a válaszadók több lehetıséget is megjelölhettek preferált szakterületként. Az összesített eredményeket az alábbi diagram mutatja be: Kutatói tevékenység 3% Idegenforgalom 4% Vendéglátás 3% Oktatás 13% Tanácsadás 1% Biztosítás 0% Pénzügy / Számvitel 2% Mûvészet 1% Adminisztráció 8% Mezõgazdaság 10% Logisztika 6% Minõségbiztosítás 1% Egészségügy 6% Mérnöki tevékenység 5% PR 1% Média 3% Marketing / Reklám 6% Kereskedelem 4% IT / Telekommunikáció 3% Építõipar 3% Humán erõforrás 7% Jog / közigazgatás 1% Értékesítés 6% Gyártás / Termelés 4% 29

30 A diagramból jól látszik, hogy a válaszadók számára a legvonzóbb szakterületek a következık: Oktatás (13 %) jelölte meg, Mezıgazdaság (10 %), Adminisztráció (8%), Humán erıforrás (7%). A logisztika, marketing, egészségügy és értékesítés területek egyaránt 6 %-át vonzzák a válaszadóknak. A kérdıív ezen részének elemzése jelentıs változásokat mutat a évi kutatáshoz képest, de miután a felmérésben résztvevık kari és szakirányú tanulmányának összetétele jelen kutatásban megváltozott, ezért ilyen jellegő összehasonlító elemzésbıl következtetéseket nem kívánunk levonni. Ezek az eredmények arra azonban egyértelmő visszajelzésként szolgálnak a munkaerı-piac kínálati oldala számára, hogy a potenciális munkavállalók milyen típusú munkatevékenységeket preferálnak, mely területen képzelik el elhelyezkedésüket a végzettség megszerzése után. 30

31 A KÉRDİÍV II. RÉSZÉNEK EREDMÉNYEI A KOMPTENCIÁK FONTOSSÁGÁRA VONATKOZÓ ÍTÉLETEK A kérdıív II. részében a sikeres elhelyezkedéshez szükséges kompetenciákat vizsgáltuk. Ezekkel a kompetenciákkal kapcsolatban kértük a válaszadó hallgatókat, mondják el véleményüket. Az alkalmazott 7 fokú skála segítségével azt értékelték, hogy - véleményük szerint - a munkáltatók a friss diplomás pályázókat illetıen a kompetencia modellt alkotó 29 kompetenciát milyen mértékben tartják fontosnak. Ezáltal információkat kaptunk arra vonatkozóan, hogy a hallgatók mire számítanak az álláskeresés során, mely kompetenciákról feltételezik, hogy kiemelkedıen, illetve kevéssé lényegesek a munkaadók számára. 31

32 A kompetenciák fontosságára vonatkozó összesített eredmények a következıképpen alakultak: Kompetencia Darab Átlag Szórás 1 becsületesség ,1724 1, döntési képesség ,3026 0, együttmőködı képesség ,1280 0, elıvigyázatosság ,4599 1, energia ,7284 0, eredmény-központú szemlélet ,6653 1, felelısségvállalás képessége ,1300 0, hibákból való tanulás képessége ,9326 0, információ-feldolgozás képessége ,5869 0, kitartás ,9048 1, konfliktuskezelı képesség ,7093 1, logikus gondolkodás ,8819 1, megbízhatóság ,2361 0, motiválás ,5670 1, munkaintenzitás ,6812 1, munkához való hozzáállás ,8679 1, pontosság ,1586 0, pozitív beállítódás ,4137 1, problémaelemzı képesség ,6349 0, rugalmasság ,6683 0, segítıkészség ,5218 1, stressz-tőrés ,7299 1, szakmai ismeret ,2867 0, szóbeli kommunikációs készség ,9435 1, teljesítıképesség ,9107 0, terhelhetıség ,6895 0, tisztesség ,8442 1, utasítások megértésének képessége ,9355 0, világos kifejezı készség ,9673 1,

33 A válaszadó hallgatók a legfontosabbra egy olyan aktív, dinamikus jellegő kompetenciát értékeltek, amely a munkáltatói elvárások között szerepel ugyan, de nem minden klaszternél, és ahol említik, ott sem a leglényegesebb elvárások között. Ez a Döntési képesség, amely biztosítja, hogy az egyén a döntéshozatal során az alternatívákat több nézıpontból elemzi, kiválasztja a legmegfelelıbbet, és vállalja döntése következményeit. A Döntési képesség olyan kompetencia, melyre az élet minden területén szükség van, munkavállalóként azonban elsısorban vezetıi pozíciókban élhetünk vele ezért jelen tanulmányban a vezetıi kompetencia csoport részének tekintjük, a vezetıi munkakörökkel kapcsolatos elvárásokat összefoglaló képességek, készségek, tulajdonságok és magatartásmódok közé soroljuk. (Biró-Csányi, et al. 2007) A többi fontosnak ítélt kompetencia, melyek a legmagasabb értékelést kapták: Szakmai ismeret, Megbízhatóság, Pontosság, Felelısségvállalás képessége, Együttmőködı képesség már nagyobb összhangban áll a munkaerıpiac keresleti oldala által definiált elvárásokkal, bár e kompetenciák egy része nem szerepel a munkáltatói elvárások között. Ezek közé tartozik pl. a Felelısségvállalás képessége vagy az Együttmőködı képesség, mely kompetenciák szintén túlmutatnak a végrehajtó típusú munkavállaló általános képén. A válaszadók által felállított kompetencia fontossági rangsor végén található kompetenciák tulajdonképpen megerısítik a munkáltatók ítéletét: a legkevésbé fontosnak az Elıvigyázatosságot, a Pozitív beállítódást, a Motiválást és a Segítıkészséget tartják. Ezek mind olyan kompetenciák, melyek csak egy-egy munkáltatói klaszternél kerültek be a legfontosabb 12 kompetencia közé. 33

34 A kompetenciák fontosságára vonatkozó átlagokat a megelızı kutatás és a jelenlegi kutatás eredményeinek összehasonlító táblázatával is szeretnénk bemutatni. Kompetencia Átlag (2007) Átlag (2010) becsületesség 5,9827 6,1724 döntési képesség 6,2335 6,3026 együttmőködı képesség 6 6,1280 elıvigyázatosság 5,3939 5,4599 energia 5,6213 5,7284 eredmény-központú szemlélet 5,5681 5,6653 felelısségvállalás képessége 6,0061 6,1300 hibákból való tanulás képessége 5,7541 5,9326 információ-feldolgozás képessége 5,5289 5,5869 kitartás 5,8454 5,9048 konfliktuskezelı képesség 5,6423 5,7093 logikus gondolkodás 5,866 5,8819 megbízhatóság 6,1503 6,2361 motiválás 5,3228 5,5670 munkaintenzitás 5,528 5,6812 munkához való hozzáállás 5,7291 5,8679 pontosság 6,0569 6,1586 pozitív beállítódás 5,375 5,4137 problémaelemzı képesség 5,6081 5,6349 rugalmasság 5,6518 5,6683 segítıkészség 5,3917 5,5218 stressz-tőrés 5,6782 5,7299 szakmai ismeret 6,1929 6,2867 szóbeli kommunikációs készség 5,8994 5,9435 teljesítıképesség 5,8211 5,9107 terhelhetıség 5,5717 5,6895 tisztesség 5,6555 5,8442 utasítások megértésének képessége 5,8586 5,9355 világos kifejezı készség 5,8791 5,

35 6,4 6,2 6 5,8 5,6 5,4 5,2 5 4,8 A táblázatból és a diagrammból jól látszik, hogy a válaszadók mindkét kutatásban ugyanazokat a kompetenciákat hangsúlyozták ki, mint az elhelyezkedéshez fontos készségeket: Döntési képesség, Szakmai ismeret, Megbízhatóság, Pontosság, Felelısségvállalás képessége, Együttmőködı képesség. Érdemes megemlítenünk, hogy a fontosságra adott pontérték minden kompetencia tekintetében emelkedést mutat az elızı kutatáshoz képest. Szintén diagramm, illetve táblázat formájában foglaltuk össze a két kutatás összehasonlításában a szórásra vonatkozó eredményeket. 35

36 Kompetencia Szórás 2007 Szórás 2010 becsületesség 1,1373 1,0206 döntési képesség 0,8825 0,8076 együttmőködı képesség 0,9648 0,8792 elıvigyázatosság 1,0891 1,0072 energia 0,97 0,9685 eredmény-központú szemlélet 1,0391 1,0149 felelısségvállalás képessége 0,9277 0,9068 hibákból való tanulás képessége 1,0686 0,9997 információ-feldolgozás képessége 1,0396 0,9688 kitartás 1,0557 1,0225 konfliktuskezelı képesség 1,0957 1,0778 logikus gondolkodás 1,0468 1,0235 megbízhatóság 0,9948 0,9358 motiválás 1,2261 1,1373 munkaintenzitás 1,0939 1,0200 munkához való hozzáállás 1,0656 1,0726 pontosság 0,9912 0,9660 pozitív beállítódás 1,2314 1,2068 problémaelemzı képesség 1,0624 0,9670 rugalmasság 0,9751 0,9433 segítıkészség 1,6983 1,1447 stressz-tőrés 1,1126 1,1638 szakmai ismeret 0,9853 0,9285 szóbeli kommunikációs készség 1,1173 1,0760 teljesítıképesség 0,9464 0,8891 terhelhetıség 1,0004 0,9793 tisztesség 1,3786 1,2662 utasítások megértésének képessége 0,9925 0,9426 világos kifejezı készség 0,9937 1,

37 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Szórás tekintetében a legszembetőnıbb, hogy a két kutatás eredményeinek szórása nagyon hasonló értéket mutat, jelentıs változás, csökkenés a Segítıkészség kompetenciára adott értékelés szórásában mutatkozik. A II. rész további szöveges értékelésére, elemzésére jelent tanulmány részeként nem kerül sor, de a karok, szakirányok számára a saját hallgatóik válaszainak részletesebb elemzéséhez, valamint az összesített átlaghoz való viszonyulásának elemzéséhez részletes táblázatok, diagrammok készültek, melyek a kutatás mellékletét képezik. 37

38 A kérdıív II. részének eredményeit különbözı bontásokban a válaszadók kar és tanulmányi típus szerinti bontásában - a következı mellékletek mutatják be: 2. számú melléklet: Az AK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 3. számú melléklet: A BPK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 4. számú melléklet: A BTK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 5. számú melléklet: Az EMK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 6. számú melléklet: Az FMK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 7. számú melléklet: A GEO hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 8. számú melléklet: A KTK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 9. számú melléklet: A MÉK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 10. számú melléklet: Az MNSK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 11. számú melléklet: A TTMK hallgatóinak kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 12. számú melléklet: Az agrár tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 13. számú melléklet: A bölcsészettudományi tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 14. számú melléklet: A gazdaságtudományi tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 15. számú melléklet: Az informatikai tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 16. számú melléklet: A mőszaki tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 17. számú melléklet: A pedagógiai tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 38

39 18. számú melléklet: A sporttudományi tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 19. számú melléklet: A társadalomtudományi tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 20. számú melléklet: A természettudományi tanulmányokat folytató hallgatók kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei 21. számú melléklet: Az összes hallgató kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei kar szerinti összesítésben 22. számú melléklet: Az összes hallgató kompetenciák fontosságára vonatkozó ítéletei tanulmány-típus szerinti összesítésben 39

40 A KÉRDİÍV III. RÉSZÉNEK EREDMÉNYEI A SIKERES ELHELYEZKEDÉSHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK DEFINIÁLÁSA A kérdıív III. részében arra kértük a válaszadó hallgatókat, hogy határozzák meg azokat a kompetenciákat rövid meghatározásukkal és a fontosságuk indoklásával együtt melyekrıl azt gondolják, hogy a II. részben felsorolt kompetenciákon túlmenıen szintén lényegesek a munkaerıpiacon való érvényesüléshez. A válaszokon tartalomelemzést hajtottunk végre. Ennek eredményeként bizonyos általuk felsorolt kompetenciákat elsısorban a definíciókat alapul véve összevontunk. A kompetenciák megnevezéseit úgy határoztuk meg, hogy a közös tartalmat a lehetı legjobban lefedjék. A kompetenciák meghatározásánál, illetve indoklásánál viszont meghagytuk a válaszadók által megfogalmazott kifejezéseket. A kutatás ezen pontja rendkívül érdekes az elızı kutatással összehasonlítva, ezért a válaszok elemzését nem önmagában mutatjuk be, hanem a évi kutatással összehasonlítva. Természetesen kiemelve azokat a kompetenciákat, ahol a gyakoriság meghatározó és értékelhetı az elemzés szempontjából. Kompetencia (gyakorisággal) 2007 Kompetencia (gyakorisággal) Nyelvismeret (37) Empátia (21) 2 Magabiztosság (19) Magabiztosság (19) 3 Kapcsolatépítı készség, kapcsolati tıke Nyelvismeret (17) birtoklása (18) 4 Kreativitás (15) Tolerancia (11) 5 Külsı megjelenés (8) Elkötelezettség szakma / vállalat iránt (10) 6 Elkötelezettség szakma / vállalat iránt (7) Kapcsolatépítı készség, kapcsolati tıke birtoklása (8) 7 Alkalmazkodó készség (7) Kreativitás (8) 8 Gyakorlati tapasztalat (6) Gyakorlati tapasztalat (7) 9 Tolerancia (6) Kedvesség (7) 40

41 10 Számítógépes ismeretek (5) Külsı megjelenés (6) 11 İszinteség (5) Lelkiismeretesség, becsületesség (6) 12 Közvetlenség, kellemes személyiség (4) İszinteség (5) 13 Emberség (4) Türelem (4) 14 Csapatszellem (4) Alkalmazkodó készség (4) 15 Tiszteletadás (4) Számítógépes ismeretek (3) 16 Pozitív beállítódás (3) Szóbeli kommunikációs készség (3) 17 Szóbeli kommunikációs készség (3) Emberség (3) 18 Szakmai fejlıdés képessége (3) Csapatszellem 19 Tájékozottság, naprakészség (3) Tiszteletadás 20 Munkája megbecsülése (3) Munkája megbecsülése 21 Magas tudásszint, hozzáértés (3) Önállóság 22 Empátia (3) Önismeret 23 Terhelhetıség (3) Mobilitás 24 Karrierizmus (2) Rugalmasság 25 Idıgazdálkodás (2) Elırelátás 26 Jogosítvány (2) Jó vezetıi képességek 27 Merészség (2) Céltudatosság 28 Helyzetfelismerı képesség (2) Általános mőveltség 29 Lelkiismeretesség, becsületesség (2) Bizalom 30 Hatékony tárgyalástechnika (2) Szavahihetıség 31 Önállóság (2) Eredményesség 32 Biztos anyagi háttér (2) Akarat 33 Higgadtság (2) Önkritika 34 Versenyszellem (2) Prevenció 35 Önismeret (2) Jó humorérzék 36 Mobilitás (2) Állóképesség 37 Tanulás Tervezı készség 38 Önálló problémamegoldás Csoportmunka 39 Sokoldalúság Óvatosság 40 Testi-szellemi összhang Illedelmesség 41 Rugalmasság 42 Vizuális segítségnyújtás 43 Elırelátás 41

42 44 Jó vezetıi képességek 45 Presztízs 46 Céltudatosság 47 Helyzetfelismerı képesség 48 Udvariasság 49 Kockázat kezelési képesség 50 Kritikatőrı képesség 51 Problémamegelızı képesség 52 Türelem 53 Általános mőveltség 54 Törvények betartása 55 Alázat a munka iránt 56 Bizalom 57 Visszacsatolás 58 Többsíkú gondolkodás 59 Végzettség 60 Az adott egyén neme 61 Érdeklıdés 62 Hit 63 Szavahihetıség 64 Eredményesség 65 Etikett ismerete 66 Érzelmi stabilitás 67 Meggyızés A táblázatok összehasonlításából azonnal látszik, hogy a évi kutatásban jóval kevesebb egyéb kompetencia került meghatározásra, mint a megelızı kutatás során. Jelentıs változást hozott azonban a kompetenciák fontossága, frekvenciája is, ami az említés gyakoriságát mutatja. A jelenlegi kutatásban a legtöbbször az Empátiát (frekvencia: 21) említették, mint a friss diplomások elhelyezkedéséhez leginkább szükséges további kompetenciát. A évi kutatás során ez a kompetencia csupán a 22. lett az összesítı listán. A kompetencia 42