Helyi tanterv (módosítás)

Átírás

1 Helyi tanterv (módosítás) Juhász Gyula Általános Iskola december 12.

2 T a r t a l o m j e g yzék Magyar nyelv és irodalom... 3 Tánc és dráma Történelem és állampolgári ismeretek Ember és társadalom ismeret, etika Élı idegennyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret, hon- és népismeret, egészségtan Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének zene Vizuális kultúra (1-4.) Rajz és vizuális kultúra (5-8.) Mozgókép kultúra és médiaismeret Technika és életvitel (1-4.) Technika és életvitel (5-8.) Testnevelés és sport Osztályfınöki

3 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. osztály Célok és feladatok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, elıfeltétele és legfıbb eszköze. Ily módon alapvetı szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi mővészet a kultúra egyik fı hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegő. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeibıl kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezıképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, a társadalom alapvetı közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvételben. A tanító feladata, hogy integrált szemlélető, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevıje a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlıdhet szövegelemzı és szövegértı képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetısége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szőrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika mőveltségterületéhez. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetıvé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntı eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevık, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és mőfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlıdı szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetıvé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttmőködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözı információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözıbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezıeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstıl az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegmőfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi mővekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövı között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülı tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtıdjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése közlésformáinak, kifejezési módjainak a Törölt: ztéséhez, a beleéléshez. 3

4 megismertetése. Az irodalmi mővek olvasása a kritikai érzéket fejleszti, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlıdésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. A fejlesztési feladatok szerkezete: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrıl 6. Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelı, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal..törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak korrigálása. A magabiztos fellépés fejlesztése a nem verbális eszközök használatában. Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintő elsajátítását és használatát. Az elsı olvasási sikerek meghatározó erejőek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az elsı osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelızése érdekében. A mővészi szövegek elsıdleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse a különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső, különféle hordozókon közzé tett szövegeket, s összehasonlítsa. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmezı (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejezı felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. A nyelvi mőalkotás történetiségének, a mőnemek és mőfajok megismerése során az irodalmi mővekben megjelenı értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére kerül sor. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklıdés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtı képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. mővek formai jellemzıirıl, a költıi nyelv néhány sajátosságáról, mővek témájáról, szereplıirıl, élethelyzetekrıl, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdıdhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi mővek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társmővészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése a történelmi szövegek tükrében valósulhat meg. Az önálló gondolkodásra, a kulturált önkifejezésre, a kulturális és történeti másság felismerésére, megértésére bátorítjuk tanulóinkat az önálló ítéletalkotás lehetıségével társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl. Szabad teret adunk a vélemény érvelı kifejtésének és a védelmének. Ezzel képessé tesszük tanulóinkat a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre, valamint a humor személyiség-és közösségépítı szerepének megértésére. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különbözı témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a késıbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A különbözı mőfajú szövegek alapos ismerete, a mőfajhoz kapcsolódó nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásmővekben elengedhetetlen feltétel. A témaválasztás és a szövegalkotás elıkészítése döntıen meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, képzeletét, kreativitását ösztönzı témát célszerő választani. Az elıkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg, ezért a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. Az önálló szövegalkotást segítse a vázlatírás, a biztos helyesírás, az esztétikus íráskép. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Bíztatja tanulóit a saját álláspont kialakítására és védelmére. 4

5 Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdıdik. A betőformák és - kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetıs külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betőtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betőtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvrıl témakör a tudatos nyelvszemlélet, a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismereteket tartalmazza.. Ennek keretében a magyar nyelvet rendszerét, mint kommunikációs közeget, és a nyelvközösséget összetartó eszközt ismeri meg. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenırzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezetı szakaszában megkezdıdik.. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a győjtött adatok célszerő elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerő eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerzı tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. 5

6 1. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, idıtartama. A helyes kiejtés. A kijelentı és a kérdı mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés Az olvasás és az írás tanulásának elıkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyő bető, az ábécé. A nagybetők, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetők írásának elsajátítása. A szabályos betőalakítás és -kapcsolás: betők, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betősorának egyeztetésével. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és mőköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életbıl, a természeti környezetbıl vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztı és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. Belépı tevékenységformák A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthetı és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, elıadása. Felelgetıs mondókák elıadása párokban, együttmőködés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bıvítése, pontosítása szövegkörnyezetben történı értelmezéssel. A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképrıl. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítı gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betőelemek alakításával, kapcsolásával. A hangoknak megfelelı kis- és nagy nyomtatott betők megtanulása, gyakorlása. A betőknek megfelelı hangok helyes kiejtése. Betőcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvı hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értı néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követı olvasás. A szabályos betőalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló elıkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetbıl. A szereplık, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. 6

7 A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata. Társadalmi ismeretek A szőkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. Tánc és dráma Érzékelı, utánzó és memóriafejlesztı játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegbıl. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekbıl: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztı könyvek megfigyelése. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élık cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeirıl. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, elıadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal. Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörık, verses mese elmondása fejbıl. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni. 7

8 2. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok idıtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnıttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és mőköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetérıl. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlıdések. Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. Íráskép Betőismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintő íráshasználat alapozása. Belépı tevékenységformák Légzı gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok idıtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmő és ellentétes jelentéső szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/győjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetıtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, felad. Saját vélemény megfogalmazása.a szövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mő témájának, eseményeinek, szereplıinek megnevezése. A szereplık cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott mővek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentı és kérdı mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás elızetes felkészülés után, a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítı hangos olvasás. Szógyőjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképrıl. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményrıl vagy földolgozott olvasmányról két-három mondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott mővekrıl vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenırzéssel. A betőismeret megerısítése. Betőalakítások, betőkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetbıl. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). 8

9 Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és bető. A magyar ábécé, a betőrend, a magán- és mássalhangzók. Az idıtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstıl eltérı írásképő szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótı és a toldalék. A kijelentı és a kérdı mondat. A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvetı szabályai. A könyvek jellemzı adatai. Gyermekújságok jellemzıi. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Tánc és dráma Érzékelı, utánzó és memóriafejlesztı játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerzı szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelı jelölésük írásban. A kiejtéstıl eltérı írásképő szavak egyszerőbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerő szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerő szavakban. A kijelentı és a kérdı mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betőrendjében. A könyvek jellemzı adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. Felnıttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerıs felnıttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplık viselkedésérıl. Beszélgetés az iskolai életrıl, az osztályközösségrıl. Részvétel a mindennapi élet különbözı helyzeteit felidézı szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerő lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték elıadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplık és a fıszereplı megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben. Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghően, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. A következı tanévi fejlesztés feltételei Egyszerő szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvı folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Aktív és passzív szókincs folyamatos fejlesztése. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezıen írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 a tanulók által gyakran használt szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerő szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetővel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerő mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási elıkészítés után tollbamondásra és emlékezetbıl. Hibajavítás tanítói irányítással. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklıdés felkeltése. Önálló gondolkodás, ítéletalkotás társadalmi, történelmi, morális, esztétikai kérdésekrıl életkori sajátosságának megfelelıen. 9

10 3. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Prózai mővek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és mőköltészetbıl. Népmővészeti alkotások keletkezése, Fajtái: közmondás, szólás, találós kérdés, népi mondóka, népdal, gyermekjáték. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életérıl szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzıktıl. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztı mővek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.). Olvasástechnika A pontos és folyamatos, értı olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmezı és folyamatolvasás. Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás mőveletei: anyaggyőjtés, anyaggyőjtés módjai, címválasztás, A jó cím ismérvei. Címek helyesírása. Címalkotás önállóan a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az idırend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélı fogalmazás jellemzıi. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Íráskép Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásszokások megerısítése. Belépı tevékenységformák A szavak, szószerkezetek megfelelı kiejtésének gyakorlása az élıbeszédben és a fölolvasásban. Versek és mesék kifejezı elıadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbıvítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élıbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bıvített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A szereplık megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események idırendje, a mő szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezetı, befejezı fordulatainak és jellemzı szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlıdı motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott mővekben, például család, iskola, barátság, segítıkészség, szülıi szeretet, hazaszeretet. Versek mővészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztı és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információkiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmezı (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzıinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyőjtése. Események elrendezése idırendben. Bevezetés (elızmény, színhely, idıpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás témájának megfelelı szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlıdés kerülésea fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett. Lendületfejlesztı gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítı, alakítási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetbıl és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. 10

11 Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk győjtésének, célszerő elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereirıl és állományrészeirıl. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi mővek, ismeretterjesztı irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzıi (betőrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyezı és eltérı vonásai. Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás A kijelentı, a kérdı, a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentéső igék. Az igeidık és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötı szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötık. Az ige és az igekötı kapcsolatának esetei. Az igekötıs igék egybe- és különírásának esetei. A fınév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A fınév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a ból/-bıl, -ról/-rıl, -tól/-tıl rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, fınevekben, melléknevekben. Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idık. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások. Könyvek keresése szabadpolcon szerzı és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztı mővek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztı olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyőjtésrıl. Az olvasott szövegben elıforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. A kijelentı, a kérdı, a felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata.. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidık használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban.. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötıs igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban.. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, fınevekben, melléknevekben. Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeirıl. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Mősorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. Szóbeli beszámoló családi ünnepekrıl. jelképeinkrıl. Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeirıl. Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek elıadása ritmus- és mozgásváltással.; Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése. Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat címő versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejezı elıadásban. A következı tanévi fejlesztés feltételei Egyszerő szerkezető mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggı mondatokkal, a tartalmat jól követı elıadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmő, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztı olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélı szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenırzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, fınevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb szóban. Részvétel a közös drámajátékokban 11

12 4. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelı helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Vita Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetébıl: népmesék, szólás, közmondás, találós kérdés, mondák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, reális mese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzıi, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerő szerkezető gyermekregény. Az irodalmi szöveg mővészi eszköz: hasonlat; megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás. Olvasástechnika A kifejezı olvasás elıkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal. Írásbeli szövegek alkotás Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés) Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés, publicisztikai alkotások hír, tudósítás, riport. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzıi, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzıi képeslap, levél és formai elemei. Párbeszédek alkalmazása és formai jellemzıi. Íráskép Eszközszintő egyéni írás. Belépı tevékenységformák Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekbıl, más tantárgyakban elıforduló szakkifejezésekkel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illı rokon értelmő szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok győjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézıpontváltással. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegérıl emlékeztetı jegyzetek készítése. Néhány adat győjtése az olvasott mővek szerzıjérıl. Szövegelemzı mőveletek bıvítése: szerkezet, tér idı, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bıvítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerő szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a mővekben. Több szempont figyelembevétele a szereplık viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány elıkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Mővészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélı mővekben, megszemélyesítés. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. A kifejezı hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlı érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelıdések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélı fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerő tárgyról, növényrıl, állatról, emberrıl. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Képeslap, levél írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levél címzése. Az írásbeli munkák önellenırzése és javítása a tanító irányításával. Olvasható, tetszetıs és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerő elrendezése a lapon (lapszélek, bető- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése. 12

13 A tanulási képesség fejlesztése Különbözı információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibıvítése: igemódok, az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a fınév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelı és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, mővészei, tudósai, felfedezıi, utazói. Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerőbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi elıadás megtekintése. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztı mővekbıl, folyóiratokból információk győjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló szükség esetén tanítói segítséggel ismeretterjesztı olvasmányokról, megfigyelésekrıl, kísérletekrıl. Beszámoló egyéni élményekrıl, olvasmányokról. Mesegyőjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvő szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekbıl. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése. A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövı idı változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban elıforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A fınév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos fınevek helyesírásának gyakorlása az egyszerőbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelı szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betővel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bıvítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében. Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeirıl, kiemelkedı személyiségeirıl, tetteirıl, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi idıben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeirıl adatok győjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekrıl. Térkitöltı, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és idıbeli struktúrákban; a színházi elıadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott elıadások alapszintő elemzı megbeszélése. 13

14 Memoriter Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz címő versének két versszaka; Petıfi Sándor Nemzeti dal címő verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az elızı tanévhez képest emelkedı minıségi (pontosság, értelmezés, kifejezı erı, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetıségét figyelembe véve. A továbbhaladás feltételei Érthetı, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Elızetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejezı fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illı - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petıfi Sándor Csatadal címő versének elmondása fejbıl. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenırzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatok. 14

15 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. évfolyam Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvetı célja és feladata a jövendı tanulmányokhoz szükséges és a felnıtt életben használatos olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek, /tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítani kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölni a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társmővészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztı, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapozni azokat a képességeket, amelyek lehetıvé teszik az irodalmi alkotások élményszerő, tudatos befogadását. A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttmőködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelı, ezzel is az önismeretet elısegítı nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztı támogatása, az életkorra jellemzı érdeklıdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmővelés felé mind ezt szolgálja. Sok lehetıséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és idıben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5 8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra a belépı tevékenységformákban és a témakörökben egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5 6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmőfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5 6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elısegítı rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítı, nagyobb lélegzető klasszikus mővével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mőveltségét. A 7 8. évfolyam a legtöbb esetben már a következı iskolafokozat tanulmányaira készít elı. A mővelıdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elı kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mőveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzık fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás elıkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok ( pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttmőködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bıvülı követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédmőfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezıinek megértése, az író, a mő és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelı tájékozottság a médiumok szerepérıl az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs mőfajok kifezésmódjának ismerete. 15

16 A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelıen az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellı mélységő írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelı tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetéső, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elıforduló élıszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvetı helyesírási szabályok készségszintő alkalmazása. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedıen fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó mőfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelı fogalmazásig, a szóbeli felelettıl a kiselıadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élıszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelı íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentıs szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztı irodalom használatában, ismeretek az anyaggyőjtés és -rendezés módszerérıl, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirıl. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedı feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi mővek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mő jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi mővek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megırzésére vállalt felelısséggel. Az irodalomoktatás legfıbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvetı feltétele a szövegelemzı eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbıl, illetve a mő és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetıséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerısítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló mővek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mőveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai mőveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzıik tudatosítása; az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése különféle mőfajokban, más mővészeti ágakban. Az irodalmi mővek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlıdésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok elıadása. Az irodalmi mőveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerő irodalom szerepérıl, értékérıl, sajátos eszközeirıl is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt mővekrıl önálló véleményalkotásra buzdítsa ıket, és a mővekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. 16

17 5. évfolyam Belépı tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás - A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplıinek, tényezıinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. - A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. - Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. - Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelıen. - Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szöveg megértése - Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különbözı témájú mővek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. - Memoriterek kifejezı elıadása. - A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. - A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. - Az elıismeretet feltáró szövegszintő és a szójelentésre épülı szövegelemzı eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztı szövegek jelentésének feltárásában. - A leírás, a jellemzés különféle kifejezıeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi mővekben. - Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. - A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, elıremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. - A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott mővekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlıdés különféle formái, a túlzás. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) - Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. - Irodalmi és ismeretterjesztı olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülı szógyőjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). - Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetıségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. - Leíró fogalmazás elıkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. - Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetrıl különféle szerkezeti megoldásokkal (egész rész, közel távol, részletezı egybenlátó). - Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 4. A tanulási képesség fejlesztése - Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztı irodalomban, az olvasott mővek, mőrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. - Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. - Vázlat felhasználása különbözı mőfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezetı fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttmőködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok győjtése a tanult anyag bıvítésére. Források azonosítása (szerzı, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekrıl, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekrıl. (Beépítve: könyvtárismeretbe) 17

18 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl - A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. - A hangképzési sajátságok megfigyelése. - Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, mővészi szövegmondásban. - Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. - Hangutánzó, hangulatfestı, azonos és hasonló alakú szavak győjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a győjtött anyaggal. - Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmő szavak kapcsolatáról. - A szójelentés értelmezése különféle célú és mőfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. - Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeibıl származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata - Szövegelemzı gyakorlatok: a mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklıdésére számot tartható alapvetı irodalmi témák részletesebb megbeszélése. - Különféle mőfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvetı lírai mőfaj megnevezése. - Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belsı tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása. - Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai mővekben, népköltészeti és mőköltészeti alkotásokban. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése - Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrıl: szeretet, együttérzés, segítıkészség, félelem, bizalom, hála stb. - Egyes szereplık eltérı álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. - Saját nézıpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és/vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézıpont meglétének feltárása többféle álláspont, nézıpont szembesítésével. - A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb mővekben. Témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Népdalok, mesék Petıfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülıföld; család, szülık, gyerekek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben A beszélt nyelv Tartalmak Alapismeretek a kommunikáció tényezıirıl. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) fı formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezıeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és mőmesék jellemzıi motívumai, fordulatai, hıstípusai. Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hıs, a kaland, az erkölcsi választások. Mitológiai és bibliai történetek. Petıfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör címő verse, valamint más, a témához kapcsolódó különbözı korokból származó változatos hangulatú és formanyelvő szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más kapcsolódó szépirodalmi mővek és egyéb (pl. publicisztikai) mővek. A barátság, ellentét, felelısség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzıi: szerkezet, szereplık, helyszínek, a szereplık közti kapcsolatok. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. 18

19 Témakörök Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete Tánc és dráma Tartalmak Az élıszó és az írott szöveg azonos és eltérı jellemzıi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori mőfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemzı írásmód. A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentéső szavak, rokon és ellentétes jelentéső, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplık kapcsolatának (egymásra hatásának, együttmőködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése tanári irányítással. Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz címő mőbıl, hat-nyolc vers a tanultak közül, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezıi, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezıeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentéső, többjelentéső szó, rokon- és ellentétes értelmő szó, hangutánzó, hangulatfestı szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélı költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai mővek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetıpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felezı tizenkettes, alliteráció, költıi jelzı, költıi kérdés, allegória. (A felismerés és a megnevezés szintjén.) Szerzık és mővek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petıfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; kéthárom népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerőbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelıen. Az élıbeszéd tempóját megközelítı, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott mővekben néhány alapvetı irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerő megfogalmazása, elsısorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrıl, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzésérıl, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentéső szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott mővekben elıforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különbözı rétegeibıl származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerő köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. (Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében.) 19

20 6. évfolyam Belépı tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás - Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben. - Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttmőködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. - Saját álláspont elıadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelı kifejezésmóddal. - Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplıs kommunikációs helyzetekben. - Kérdések és válaszok megfogalmazása különbözı helyzetekben. - Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl. Külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése - Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különbözı témájú és mőfajú mővek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejezı elıadásával. - A mőfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult mőfaji jellemzık megnevezése. - Feladatok a szövegelemzés bıvítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, idırend, ok-okozati összefüggés fölismerése. - Az irodalmi szövegben megjelenı egyszerőbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) - Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. - Képzett igék, fınevek, melléknevek győjtése különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a győjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. - Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben; leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekrıl; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl. - Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggı leírása idırendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézıpontból többféle hallgatósághoz igazodva. - Külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. - Kreatív írás mi lenne, ha szerkezetben. - Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mő szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok elıhívása, a képzelet mozgósítása. 4. A tanulási képesség fejlesztése - A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetıségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. - Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi mővekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.(beépítve könyvtárismeretbe.) - Tantárgyi győjtımunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelı folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekbıl (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerő, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A győjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, mősor-összeállításban). 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrıl - A nyelvi rendszerrıl szerzett tudás alapján a szövegben elıforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemzı jegyeik összegyőjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. 20