OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola. Helyi tanterv évfolyam 2009.
|
|
- Áron Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Szükséges taneszközök A tanulók értékelése Az 1. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák A 2. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák A következő tanévi fejlesztés feltételei A 3. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák A következő tanévi fejlesztés feltételei A 4. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Tánc- és dráma 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A tanulói tevékenységek a dráma modulban Az 1. évfolyam tanterve Célok Követelmények A 2. évfolyam tanterve Célok Követelmények A 3. évfolyam tanterve Célok Követelmény A 4. évfolyam tanterve Célok: Követelmények Értékelés: Matematika 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Célok és feladatok A fejlesztés fontosabb területei: Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
3 3.8 Az órakeret évfolyamonkénti elosztása Taneszközök Az 1. évfolyam tanterve A 2. évfolyam tanterve évfolyam tanterve évfolyam tanterve Környezetismeret 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények Óraszámok évfolyamonként Témakörök évfolyamonként Az 1.évfolyam tanterve A 2. évfolyam tanterve A 3. évfolyam tanterve A 4. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei Értékelés, az értékelés szempontjai Taneszközök Angol nyelv 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok az évfolyamon Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények- várható eredmények Témakörök, tartalmak Óraszámok évfolyamonként A 4. évfolyam tanterve Célok és feladatok Fejlesztési követelmények Témalista (ajánlás) Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Számítástechnika 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák A műveltségterület heti óraszámai A tanulók értékelése Bevezető szakasz 1-2. évfolyam Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények, új tevékenységek Javasolt óratervek és témakörök Az 1. évfolyam tanterve Értékelési javaslatok A 2. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei A 3. évfolyam tanterve Értékelési javaslatok A 4. évfolyam tanterve Értékelési javaslatok
4 6.8.2 A továbbhaladás feltételei Technika és életvitel 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok, követelmények Ajánlott tankönyvek Szükséges eszközök, anyagok Témakörök-időkeretek Az 1. évfolyam tanterve Célok Követelmények Értékelés Tananyagtartalom Fogalmak A továbbhaladás feltételei A 2. évfolyam tanterve Célok Követelmények Értékelés Tananyagtartalom Fogalmak A továbbhaladás feltételei A 3. évfolyam tanterve Célok Követelmények Értékelés Tananyagtartalom Fogalmak A továbbhaladás feltételei A 4. évfolyam tanterve Célok Követelmény Értékelés Tananyagtartalom Fogalmak A továbbhaladás feltételei Rajz 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A megismerő- és a befogadóképességek fejlesztése Óraszámok évfolyamonként Az 1. évfolyam tanterve Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok A 2. évfolyam tanterve Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok A 3. évfolyam tanterve Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok Továbbfejlesztési alapok
5 8.9 A 4. évfolyam tanterve Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok Kimeneti követelmények Ajánlások értékelési eljárásokra A megerősítés, értékelés módszerei Ének-zene 1-4. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Az évfolyam óraterve Az 1. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei: A 2. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei: A 3. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei: A 4. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei: Testnevelés és sport évfolyam Bevezetés Célok, feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények Óraszámok évfolyamonként Az 1. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák A 2. évfolyamterve Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A 3. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A 4. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák A továbbhaladás feltételei
6 1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv-és irodalom Idegen nyelv Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi , , ,5 18 0,5 18 0, , ,5 55 1,5 55 1, Kötelező Szabadon választott 1, Összesen 21,
7 2. Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam 7
8 2.1 Bevezetés Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembe vételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzetekhez, beszédben pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai,eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. 2.2 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek, és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik, és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. 8
9 2.3 Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció Feladatunk az ösztönös nyelvtudás formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és írás megtanítása, ez nélkülözhetetlen a tudományok további elsajátításában. Az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete, ehhez a szókincs gyarapítására és a szavak jelentésrétegeinek megismerésére és tudatosítására kell törekednünk. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mely megalapozza a szövegértés és a szövegalkotás összetettebb műveleteit. Különféle tevékenységformákat alkalmazva, a játékosságra építve kell a tudatos és kreatív nyelvhasználatra nevelnünk. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Alapvető feladat a szövegértési és alkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák révén. Matematikai kompetenciák A gondolkodtató feladatok szöveges részeinek megértése nélkül nélkülözhetetlen a pontos feladatmegoldáshoz. Az anyanyelv tanításakor a szöveghű és szövegértő olvasás, a nyelvtani ismeretek elsajátítása megalapozza mindezt. Természettudományos kompetenciák Az anyanyelv tanításában ismeretterjesztő szövegek is megjelennek, ezek feldolgozásával megalapozhatjuk a természettudományos gondolkodást, felkelthetjük a tanulók érdeklődését a szűkebb és tágabb környezetük iránt. Iskolánk különösen nagy figyelmet szentel a természet megismertetésére, környezetünk védelmére. Az anyanyelvi foglalkozások lehetőséget biztosítanak a természet tanulmányozására és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok megvalósítására. Digitális kompetencia A tanító építhet az információs társadalom technológiáira. Azonban fontos feladat tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére nevelni. Az információtömeg kezelése és szűrése elképzelhetetlen a tudatos nyelvhasználat nélkül. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni és csoportos tevékenységtípusok alkalmazása. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, kitartását, igényességét, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és minél önállóbban legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetenciák Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola, éppen ezért a tanítónak elfogadó, pozitív légkört kell biztosítania az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységben. A megfelelő légkörben kell szervezni az anyanyelvi tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gya- 9
10 korlását és a konfliktuskezelés alapjait. Erre épülve alakulhat ki az igényes nyelvi kifejezés és magabiztosság. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák A változatos munkaformák lehetőséget biztosítanak az anyanyelvi órákon a tanulók különböző megnyilatkozásaira, a tanórán kívüli feladatvállalásra. Az érdeklődés felkeltésével aktív résztvevővé válhatnak a tanulás szervezésében, felelősségtudatuk megerősödhet Esztétikai és művészeti kompetenciák. Az anyanyelvi nevelés több lehetőséget is tartogat az esztétikai és művészeti kompetenciák megvalósítására. A szövegértés, a hangos olvasás eszközzé tételéhez a tanító szépirodalmi szövegeket választ,melyek esztétikai értékeit felfedezteti, tudatosítja a tanulókkal A játékos feladatok,meseillusztrációk, korhű ábrázolásmódok a művészet több területét is lefedik 2.4 Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal. Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, 10
11 érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. 11
12 2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai évfolyam heti évi heti évi heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom ,5 277 Olvasás 3,5 3,5 3 3,5 Fogalmazás ,5 1, Tánc és 0,5 0,5 0,5 0,5 dráma Nyelvtan Írás Szükséges taneszközök Tanulói taneszközök: tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek, vázolólapok, füzetek, betűkártyák, betűtartó, betűsín, stb Tanítói taneszközök: betűtábla, hívóképek, betűkártyák, szóképek, tárgyképek, diafilm, abc-s táblák, video film, hangszalag, írásvetítő, TV, video lejátszó, könyvek, kézikönyvek, bábok, CD lemez, magnó, CD lejátszó, falitáblák, nyelvtani applikáció, írók arcképcsarnoka, Magyar Helyesírás Szabályai, Szinoníma szótár, Szólások,közmondások, Értelmező kéziszótár, újságok, stb. 2.7 A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Az értékelés döntően személyre szóló fejlesztő értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönző értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentősége van a folyamatos megfigyelésnek, adatgyűjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak demotiválják a diákokat. A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a meg- 12
13 erősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra, a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények, fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1 4. osztályban hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsősorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erősítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenőrzése. A nyelvi rendszer megismerését előkészítő alapvető fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegű, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény értékelésének. Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1 4. osztályban legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmező, interpretáló olvasás elemi műveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az ellenőrzés során célszerű tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a felolvasást illetően a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentőségük (pl. mást olvasás, akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelő hangsúlyozás, dallamvezetés, tagolás). Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettől megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betűalakítást és kapcsolást. A legfontosabb kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentőséggel bír még a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetősség fő összetevői: a tisztaság, rendezettség, egyszerűség, egyöntetűség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsősorban segítő szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. 13
14 2.8 Az 1. évfolyam tanterve 2.8.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek a megismerése. A nyelvi jelek és a nem nyelvi jelek használatának összehangolása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megismerése és alkalmazása. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció nyelvi fordulatainak megismerése és alkalmazásuk szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Az iskolán kívüli közösségi viselkedés szabályainak megismerése és alkalmazása. A színházlátogatással kapcsolatos kommunikációs helyzetek gyakorlása. A színház életének alapszintű megismerése, a drámajáték előkészítése. A szóbeli élménybeszámoló gyakorlása. A szókincs bővítése. Olvasás, szövegértés Az olvasással, az írásbeliséggel kapcsolatos motivációs bázis kiépítése és megerősítése. Az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítása, igazodva az egyéni sajátosságokhoz. A hangos és néma olvasás technikájának elsajátítása. A pontos olvasás kialakítása az olvasási hibák megelőzésével, korrekciójával. A szövegértő olvasás megalapozása a jelentéskereső, jelentésteremtő beállítódás kialakításával; a gyermekek érdeklődéséhez és fejlettségi szintjéhez igazodó rövid, egyszerű szövegek néma olvasásával, az olvasottak szó szerinti megértését bizonyító egyénre szabott feladatok megoldásával. Irodalomismeret, műismeret Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása: a mesehallgatás, -olvasás, vershallgatás, versmondás örömszerző, önjutalmazó tevékenységként való megtapasztalása. Műélvezet a beleélés, képzelet, asszociációk, játék, ritmus, zene révén. Az esztétikai fogékonyság és az ízlés formálása. A műalkotások aktív, kreatív befogadásának megalapozása. Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegekkel. A költői nyelv sajátosságainak (ritmus, rím, zeneiség, képek) megfigyelése, megértésük megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. mese, vers, versszak, verssor, ritmus). A tanulási képességek és a kreativitás fejlesztése. A könyv, újság, folyóirat jellemzőinek megismerése. Tájékozódás a könyvtárban. Az irodalmi művekben megjelenő emberi, erkölcsi és esztétikai értékek iránti érzékenység formálása. Alapvető erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minőségek (szép, csúnya) gyakorlati megtapasztalása. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi tudatosság fejlesztése. A hang, a szó, a mondat és a szöveg fogalmak tapasztalati úton való megismerése. A mondatok helyes hanglejtésének a megfigyelése. A rövid és a hosszú magánhangzók, a j és a ly írásának gyakorlása. Az elválasztás szabályainak tapasztalati úton való megismerése. Az írásbeli nyelvhasználat megalapozása. Írás Az írással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása. Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok életkori sajátosságaira, fejlettségi szintjére, illetve haladási tempójára való tekintettel. A helyes írásszokások kialakítása. A lendületes, összerendezett írásmozgás kialakítása, az írástechnika megalapozása, fejlesztése. Az olvasható, lendületes, folyamatos, tetszetős kézírás megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése A tanulók olvasási szokásainak megismerése és fejlesztése. A könyv- és könyvtárhasználati képességek megalapozása. A gyermekújságok megismerése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. 14
15 2.8.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Belépő tevékenységformák A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel. A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával. A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előké- 15
16 Témakörök, tartalmak A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata. Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. Belépő tevékenységformák szítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal. Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal. Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni. 16
17 2.9 A 2. évfolyam tanterve 2.9.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, a beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek megfigyelése és alkalmazásuk. A mondatfonetikai eszközök szerepének tudatosítása, alkalmazásuk fejlesztése. Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megfigyelése és törekvés az alkalmazásukra. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció megismert nyelvi fordulatainak alkalmazása a szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Olvasás, szövegértés Az olvasás motivációs bázisának gazdagítása, az olvasási kedv megőrzése, az érdeklődés formálása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az olvasás technikájának megszilárdítása, a szöveghű (pontos és helyes), értelmes, folyamatos hangos olvasás megalapozása és fejlesztése. Az olvasás pontosságának, helyességének és tempójának fejlesztése speciális gyakorlatokkal. A hibák csökkentése, korrekciója differenciáltan. A néma értő olvasás fokozatos elsajátítása. A szó szerinti megértés fejlesztése. Az értelmező, bíráló, alkotó olvasás megalapozása. A szövegből való tanulás alapozása. A könyvek különböző fajtáinak megismertetése, használatuk az olvasás céljának megfelelően. A természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos elemi ismeretek nyújtása. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet megtapasztalása, átélése a beleélő mesehallgatás, a képzelet, a dramatikus megjelenítés és a verszene révén. Az ízlés és az esztétikai fogékonyság formálása. Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés más népek irodalmának alkotásaival. Mese és valóság különbségének tudatosítása. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, verses mese, népköltészet, műköltészet, mesekezdő és -befejező formulák, vidám, szomorú hangulat, a verszene eszközei: rím, ritmus, ismétlődés). Az empátia, a beleélő képesség, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés, a kreativitás fejlesztése. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. A természettel és a társakkal, felnőttekkel szembeni humánus magatartásra nevelés. Különböző dramatikus formák kipróbálása. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szóelemek megismerése. A nyelvi elemzési készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erősítése. A nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. A helyesírási szótár használatának megalapozása. A kiejtés szerinti helyesírás fontosabb szabályainak megismerése. A szótagolás és az elválasztás szabályainak a megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása. A hangos olvasás fejlesztése. A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása. A szóelemzés alkalmazása a kiejtéstől eltérő helyesírású szavak lejegyzésében. A helyesírási készség fejlesztése. A j hang kétféle jelölésének megismerése, a hangűrtöltő j szerepének a feltárása. A nyelvi tudatosság erősítése, a szövegalkotó készség fejlesztése. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megismerése, használatuk tudatosítása. A magyar nyelvi ismeretek bővítése, az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetése. A mondatfajták megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján. A mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése. A mondatvégi írásjelek használatának tudatosítása. 17
18 Írás Az íráskészség tervszerű fejlesztése. Az írás eszközszintű használatának megalapozása az írástechnika megszilárdításával, az alkotó, alkalmazó feladatok arányának növelésével. A hibák csökkentése, korrekciója, a tempó fejlesztése az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodva. Olvasható, tiszta, jó tempójú, tetszetős írás kialakítása. A készségfejlesztés összekapcsolása más anyanyelvi nevelési feladatok megvalósításával (beszédművelés, helyesírás, beszéd, olvasás fejlesztése stb.). Az írásszokások megerősítése, szükség esetén korrekciója. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtárban való tájékozódás, könyvkölcsönzés megtanulása. Az információkereső technikák megalapozása Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondatés szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat öszszekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. Belépő tevékenységformák Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. 18
19 Témakörök, tartalmak Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. Belépő tevékenységformák Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása. Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájéko- 19
20 Témakörök, tartalmak könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Belépő tevékenységformák zódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben. Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 a tanulók által gyakran használt szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással. 20
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenA GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE
A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE 1 2. évfolyam 2015. 1. CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4.
NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 Éves óraszám 180 180 180 180 Témakörök Tematikai egység
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotás érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 2.osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 2.osztály - a szövegértő olvasás előkészítése; - az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása; - szépirodalmi és ismeretterjesztő
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1 4. évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2 CÉLOK ÉS FELADATOK A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez az 51/2012 (XII: 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1. kerettanterv alapján
Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez az 51/2012 (XII: 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1. kerettanterv alapján Oktatási célok: Magyar nyelv és irodalom 1. osztály - az olvasástanulás előkészítése;
RészletesebbenTanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam
Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,
RészletesebbenTagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
RészletesebbenKERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETÕ ÉS KEZDÕ SZAKASZÁRA (1 4. évfolyam)
8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/68/II. szám I. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETÕ ÉS KEZDÕ SZAKASZÁRA (1 4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás elsõ szakasza az iskolába
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam 1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből álló
RészletesebbenHelyi tanterv alsó tagozat
Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43
RészletesebbenB.) HELYI TANTERV (Tantárgyi felosztás) KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok
1 B.) HELYI TANTERV (Tantárgyi felosztás) I. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába
RészletesebbenKERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS- OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA. (1-4. évfolyam)
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS- OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenAdaptált kerettanterv
Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1 Célok és feladatok MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát. Segít megérteni
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
Részletesebbenírás (szürkével elkülönítve)
Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenHelyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom. 1-2. évfolyam
Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 1-2. évfolyam Célok és feladatok: A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MŰVELTSÉGTERÜLET MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A magyar nyelv és irodalom tanterv az OM kerettantervének
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven
RészletesebbenDunabogdány Általános Iskola Grund- und Hauptschule és AMI HELYI TANTERV 2010 1-4 ÉVFOLYAM (Az OM 2008-as kerettanterve alapján)
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉVFOLYAM: 3. Heti óraszám: 8 Évi összóraszám: 296 Ebből 80 % 237 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása, 20 % 59 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelő
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tantárgy: (helyi) MAGYAR NYELV IRODALOM Évfolyam: 1. 2-4. 2-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és irodalom 8 Magyar nyelv 4 3 3 Irodalom 4 5 4 Éves óraszám 288 288 288
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály
Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra
Magyar nyelv és irodalom NYELVTAN TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra 2019. szeptember 2. Új tananyag feldolgozása Képességfejlesztés, összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám Tanév eleji
RészletesebbenOM: PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAI
Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola OM: 027829 PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSAI 2014. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete a 2014. március 27-én megtartott értekezletén a 7/2014.
Részletesebben3/1. sz. melléklet. Tanterv 1-4.osztály
3/1. sz. melléklet Tanterv 1-4.osztály Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő
RészletesebbenIrodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra
/ Fejlesztési cél Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY :36 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 11 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet;
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra
Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra 2019. szeptember 2. Tanév eleji ismétlés 1. Ismételjünk! 2. Ismételjünk! A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom 1. 4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 1. 4. évfolyam Éves órakeret:1. 3. évfolyamok: 296 4. évfolyamok: 259 Heti óraszám: 1. 3. évfolyamok: 8 4. évfolyamok: 7 Témakörök 1.osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály Magyar
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenAz 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai
HELYI TANTERV 1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy 1.évf 2.évf 3.évf 4.évf Magyar nyelv és irodalom 296 296 296 296 Matematika 185 185 185 148 Informatika 18,5 18,5 18,5 37 Idegen
RészletesebbenÍrás 2. tanmenet. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag. Témák órákra bontása
Témák órákra bontása Írás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Az írott kisbetűk írásának ismétlése. 2. Az írott kisbetűk írásának
RészletesebbenA NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM
II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4243 TÉGLÁS A NEMZETI ALAPTANTERV ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM 2007. DECEMBER Kiegészítve 2011.
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből álló komplex tantárgy. Elsősorban az anyanyelvi
Részletesebben2013/14. tanév. 3.osztály
2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét
RészletesebbenVII. Az iskola helyi tanterve
Kerettanterv Helyi tanterv - Boldog 1. VII. Az iskola helyi tanterve VII. 1. A tantervkészítés szempontjai Nevelőtestületünk a pedagógiai program módosítása során az alábbi szempontok figyelembe vételével
Részletesebben3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom
3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek
RészletesebbenJavítóvizsga követelmények 2. évfolyam. Magyar nyelv
Javítóvizsga követelmények 2. évfolyam Magyar nyelv 1. A magyar ábécé ismerete 2. Magánhangzók és mássalhangzók csoportosítása (rövid- hosszú magánhangzók és mássalhangzók) 3. Betűrendbe sorolás 4. J hang
RészletesebbenA GYERMEKBARÁT PROGRAM
A GYERMEKBARÁT PROGRAM A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún. kompetencia alapú fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint
RészletesebbenA kulcskompetenciák. (OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája, kivonat)
A kulcskompetenciák (OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája, kivonat) Tanulási technikák tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, a helyzetekhez alkalmazkodó tanulási stratégia Intelligens tanulás
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenGYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1
1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (1-4. évfolyam ) Célok és feladatok
1. oldal MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (1-4. évfolyam ) 2007 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből álló
RészletesebbenMagyar nyelv. 6. évfolyam. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv
Magyar nyelv 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
Részletesebben2013/2014. tanév. Nyelvtan, Írás tanmenet/2. osztály. Készítette: Varga Mariann. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann
2013/2014. tanév, tanmenet/2. osztály Készítette: Varga Mariann Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: Földvári Erika: 2. (Mozaik kiadó) Éves óraszám: 148 óra (heti 2 óra, 2 óra ) és helyes
RészletesebbenMAGYAR NYELV és IRODALOM 1-4. évfolyam
MAGYAR NYELV és IRODALOM 1-4. évfolyam 1 MAGYAR NYELV és IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek
Részletesebben2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged
2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1 4. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
Célok és feladatok MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1 4. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi műveltségi terület tanítását, elsajátítását, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése
RészletesebbenKISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA 201103 PEDAGÓGIAI PROGRAM. HELYI TANTERV II. rész ALSÓ TAGOZATOS TANTÁRGYAK
KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA 201103 PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV II. rész ALSÓ TAGOZATOS TANTÁRGYAK TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 3. MATEMATIKA 43. ERKÖLCSTAN 88. KÖRNYEZETISMERET
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam B változat Készítette: Földvári Erika A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen
RészletesebbenKölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Játék című moduláris program A játék című moduláris program legfontosabb célkitűzései a következők: Az óvodás korból hozott játékosság, a játékra való hajlandóság,
RészletesebbenModul címe: Szent Iván éj
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
Magyar nyelv és irodalom MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése,
RészletesebbenGondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam
Célok, feladatok: Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam Heti: 1 óra, Éves: 36 óra - Gondolkodási, tanulási, szociális kompetenciák fejlesztése. - Aktivizáló, kooperatív módszerek elsajátítása.
RészletesebbenSZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenA szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János
A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapfokú nevelés oktatás szakasza alsó tagozat 1 4. évfolyam Az Apáczai Kiadó által megjelentetett kerettantervi ajánlás felhasználásával készült Célok, feladatok Az általános
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam 1. Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM AZ 51/2012 2 (7.A) Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. Iskolánk, ezen rendelet alapján a magyar nyelv és magyar irodalom
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. Célok és feladatok* Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez
RészletesebbenBESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET
BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
RészletesebbenA Kenderföld- Somági Általános Iskola. Helyi Tanterve,
A Kenderföld- Somági Általános Iskola Helyi Tanterve, amely a 2013/2014. tanévtől az első és ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben kerül bevezetésre 2013. 1 Magyar nyelv és irodalom 1 2. évfolyam A tanuló
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam
1. Tantárgyi címoldal Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a magyar nyelv és irodalom tantárgy
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Hajdúné Kosnyíder Ibolya Nyikon Ildikó Pálosné Mocsári Gizella Szabó Nóra Szilágyiné Kocsis Gizella
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. évfolyam A tanterv lefedi a NAT magyar nyelv és irodalom, és az ember és társadalom műveltségterület követelményrendszerét. A tantárgy
Részletesebbenmagyar nyelv és irodalom 3.o.
ÓRATERV A pedagógus neve: Kiss Andrásné Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: olvasás Évfolyam: 3. Résztvevők: a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló 4. b osztályos
RészletesebbenKAPOSFŐ HELYI TANTERV
KAPOSFŐ HELYI TANTERV 4.6. A német nemzetiségi nyelvoktatás Bevezetésének indoklása Az iskola a szülők igénye alapján vállalta fel a német nemzetiségi nyelvoktatást, amelyet sokszínű tartalmi és módszertani
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Szurdokpüspöki Általános Iskola A Szurdokpüspöki Általános Iskola magyar nyelv és irodalom helyi tanterve az Apáczai Kiadó által készített ajánlás átvételével készült.
RészletesebbenMINIMUMKÖVETELMÉNYEK 1. ÉVFOLYAM
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 1. ÉVFOLYAM Magyar nyelv- és irodalom A tanuló képes legyen egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; meghallgatott vagy olvasott
RészletesebbenKERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA
I. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője
RészletesebbenOsztály: Tananyag: Fejlesztési fókusz: Domináns didaktikai feladat: Hosszú távú célok:
Osztály: 5. Tananyag: Ha én felnőtt volnék - Janikovszky Éva (Mesetárban: 10p a felolvasás) Fejlesztési fókusz: Értő olvasás Domináns didaktikai feladat: Tanult ismeretek gyakorlása Hosszú távú célok:
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom. 1 4. évfolyama számára. Célok és feladatok
Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése,
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom. készült
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.1. alapján 1-4. évfolyam 2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az
RészletesebbenFráter György Katolikus Általános Iskola és AMI
Fráter György Katolikus Általános Iskola és AMI HELYI TANTERV ALSÓ TAGOZAT 1-4 ÉVFOLYAM Tematikai egység/fejlesztési cél MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Fejlesztési feladatok és óraszámok 1-2. évfolyam Kerettantervi
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
Részletesebben2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom
2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám: 288 (180 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás); Heti óraszám: 8. Tematikai egység címe 288 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenKÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE
KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján
Részletesebben