FrontPage 2002 és 2003 Oktató anyag

Átírás

1 FrontPage 2002 és 2003 Oktató anyag A Microsoft Frontpage program egy WYSIWYG (What You See Is What You Get) típusú weblapszerkeszt program, ami annyit jelent, hogy amit szerkesztés közben a képernyn látunk, azt (elvileg) ugyanúgy fogják a különböz böngészprogramok is megjeleníteni. Persze elfordulhat, hogy a különböz böngésztípusok eltéren jelenítik meg az oldalt, ezért érdemes ismerni a HTML kódokat is, hogy a szükséges javításokat kézzel is elvégezhessük, ha szükséges. Az óra keretében a Frontpage 2002-es verzió magyar nyelv változatának legfontosabb funkcióit nézzük meg. A leírások érvényesek a 2003-as verzióra is, ahol pedig változás van, azt külön jelezzük. A program elindítása után az els kép ami fogad minket a következ: A megjelen párbeszéd ablakból vegyük ki a pipát, majd kattintsunk a nem gombra! 1

2 A program elindítása után, a következ eszköztár áll rendelkezésünkre: Frontpage 2002 Frontpage 2003 Amint a képen látható, a 2003-as verzió más színsémával rendelkezik, az ikonok megjelenése kicsit más, de az alapeszköztárak funkcióban szinte azonosak. Elször ismerkedjünk meg a Formázás eszköztár adta lehetségekkel. Formázás eszköztár A szöveg stílusának beállítása A szöveg bettípusának beállítása Betméret kiválasztása A betket megvastagíthatjuk, használhatunk dlt és aláhúzott típust is (ez utóbbit, ha lehet, kerüljük el, mert a linkek is aláhúzva jelennek meg, ami félreértésre adhat okot). Ez csak egy aláhúzott szöveg Formátum/ Bettípus Formátum/ Bettípus Formátum/ Bettípus Ez pedig egy honlapra mutató link A bekezdéseket balra, középre, jobbra tudjuk igazítani, illetve sorkizárttá tudjuk tenni. Formátum/ Bekezdés 2

3 Használhatunk számozott, ill. felsoroláslistákat is, ha a listaelemeket kijelöljük és a megfelel ikonokra kattintunk. Formátum/ Felsorolás és számozás A bekezdések behúzását tudjuk beállítani (a késbbiekben látni fogjuk, hogy a stíluslapok használatával ezt elegánsabban is megoldhatjuk). Szöveg háttérszínének beállítása Szöveg színének beállítása Szegélyek beállítása (meghatározhatjuk, hogy a szöveg vagy táblázat esetén hol legyenek szegélyek megjelenítve. Formátum/ Bettípus Formátum/ Szegély és mintázat A szöveg begépelése után (vagy pl. egy szövegszerkeszt programból való exportálás után) elkezdhetjük a szöveg formázását. A szöveget különböz beépített stílusok szerint módosíthatjuk. A stílusokat egy legördül menü segítségével választhatjuk ki. A legördül menü A gyakrabban használt stílusok eredménye Címsor 1 Címsor 2 Címsor 3 Címsor 4 Címsor 5 Címsor 6 Cím Listajeles felsorolás stb. stb. Definiált kifejezés Definíció Formázott 1. Számozott lista 2. stb. 3. stb. 3

4 A szöveg bettípusát is egy legördül listából választhatjuk ki. (A különböz bettípusok használatával óvatosan bánjunk, hiszen nem biztos, hogy az a bettípus, amit mi használunk, az mások gépén is installálva van. Ebben az esetben nem a mi általunk meghatározott bettípus lesz látható, hanem a böngész egy másikkal helyettesíti azt.) Szokásos eszköztár leírása: A szokásos eszköztáron az Office programcsomagban már megszokott ikonokat ismerhetjük fel. Új oldal készítése oldal megnyitása az aktuális oldal elmentése az aktuális oldal nyomtatása az aktuális oldal megtekintése az alapértelmezett böngészben helyesírás-ellenrzés elindítása a kijelölt rész kivágása (vágás után a kijelölt objektumok az eredeti helyükrl eltnnek és a vágólapra kerülnek) a kijelölt rész vágólapra másolása beillesztés a vágólapról az utolsó mvelet visszavonása 2002: Fájl/ Létrehozás / Lap vagy webhely 2003: Fájl/ Új dokumentum Fájl/Megnyitás Fájl/Mentés Fájl/Nyomtatás Fájl/ Megtekintés böngészvel Eszközök/Helyesírás Szerkesztés/Kivágás Szerkesztés/Másolás Szerkesztés/Beillesztés Szerkesztés/Visszavonás 4

5 az eddig visszavont mveletek visszaállítására szolgál Táblázat beillesztése. A megjelen stilizált táblázat segítségével kijelölhetjük, hogy hányszor hányas táblázatot szeretnék beilleszteni. Kép beillesztése fájlból. Link definiálása Frissíti a dokumentumot (betölti az utoljára elmentett verziót). Leállítja az adott oldal betöltését Megmutatja a speciális formázó karaktereket a szövegben (Pl. táblázat határvonala, sortörés...) Segítséget ad a kiválasztott menüpontról, ikonról stb. Szerkesztés/Mégis Táblázat/ Beszúrás/ Táblázat Beszúrás/ Kép / Fájlból Beszúrás/ Hiperhivatkozás Nézet/ Frissítés A további eszköztárakat a Nézet / Eszköztárak menüpontban választhatjuk ki, illetve tüntethetjük el. Nézzük, hogy hogyan állíthatjuk be a szerkesztett oldalunk jellemzit! (Fájl/Tulajdonságok...) 5

6 Általános A Hely sor tartalmazza a szerkesztett oldal útvonalát és nevét. A Cím sorban adhatjuk meg az oldalunk címét. (Az a szöveg, ami a böngész címsorában látszik.) Az alaphely sor kitöltésével a relatív címeket abszolút címekké konvertálhatjuk Alapértelmezett megjelenési hely: Ha használunk frame-eket, akkor itt adhatjuk meg, hogy az oldalunkról meghívott linkek melyik frame-be töltdjenek be alapértelmezésben. Háttérhang: A háttérzene megadása (csak bizonyos böngészk tudják értelmezni). A formátum wav, mid és au lehet. Az Ismétlések száma mezben állíthatjuk be, hogy a háttérzene hányszor ismétldjön. (A végtelen kapcsoló kiválasztásával végteleníthetjük a lejátszást). Platform: Itt adhatja meg, hogy a parancsfájlokat író tervezésidej vezérlk az ügyfélgépen vagy a kiszolgálón hajtsák-e végre a parancsfájlokat. Kiszolgáló: Itt adhatja meg, hogy a kiszolgáló-parancsfájlokat író tervezésidej vezérlk melyik parancsnyelvet használják. Ügyfél: Itt adhatja meg, hogy a kiszolgáló-parancsfájlokat író tervezésidej vezérlk melyik parancsnyelvet használják. Háttér Ugyanezt az ablakot a Formátum/ Háttér menüponttal is elhívhatjuk.) Ugyanezt a fület a 2003-as verzióban Formázás néven találjuk meg.) A Formázás részben megadhatjuk a háttérképet. Ha a vízjel opciót is kiválasztjuk, akkor a háttérkép az oldal gördítése során egyhelyben marad. (Nem mindegyik böngész támogatja!) A Színek részben kiválaszthatjuk a háttérszínt, a szöveg, a hivatkozások, felkeresett hivatkozások és aktív hivatkozások színét. 6

7 Margók (Ugyanezt a fület a 2003-as verzióban Speciális néven találjuk meg.) Az oldal margóját (a böngész kerete és a tényleges tartalom közti üres sáv) ezen az oldalon állíthatjuk be. A 2003-as verzióban már az alsó és jobb oldali margó értékét is beállíthatjuk. Most ismerkedjünk meg a linkek használatával A link szövegének kijelölése után, az ikon megnyomásával, vagy a Beszúrás/Hiperhivatkozás menüpont kiválasztásával, illetve a Ctrl+K billentyk lenyomásával definiálhatunk linkeket. Az ablak középs területén láthatjuk, hogy jelenleg milyen oldalak állnak szerkesztés alatt. A Könyvjelz gomb megnyomása után kiválaszthatjuk az adott oldalban definiált könyvjelzk közül azt, ahova a link mutasson. (A könyvjelzk szerepe az, hogy alkalmazásukkal egy adott html oldal általunk definiált részére ugorhatunk. Egy objektumot (szöveget, képet stb.) elnevezhetünk az oldalon belül (könyvjelzvel láthatunk el), és a link erre a névre fog hivatkozni.oldal.html#konyvjelzo_neve formátumban. Könyvjelzt a Beszúrás/Könyvjelz... menüpontban definiálhatunk. ) A Célkeret (2003-ban Megjelenítési hely) gomb megnyomása után választhatjuk ki, hogy az adott link hova töltdjön be (azonos keret, teljes lap, új ablak, szülkeret, vagy a keret neve). A Cím mezbe kell beírnunk a link URL-jét. 7

8 A Táblázatok használata Táblázatot az ikonnal, vagy a Táblázat/ Beszúrás / Táblázat menüponttal illeszthetünk be. A továbbiakban a táblázattal kapcsolatos lehetségeket a Táblázat menüpontban találjuk. Ha a Táblázat/ Beszúrás / Táblázat pontot választjuk ki, akkor a megjelen ablakban beállíthatjuk a táblázat fontosabb tulajdonságait. Itt adhatjuk meg, hogy a táblázat hány sorból és oszlopból álljon, milyen legyen az igazítása (balra, középre, jobbra igazított), milyen széles legyen, mekkora szegélye legyen, valamint a cellamargó (a cellatartalom és szegély közti távolság) és cellaköz- (a cellák közti távolság) értékeket is kitölthetjük. A 2003-as verzióban már a táblázat magasságát, háttérszínét, a szegélyek méretét és színét is megadhatjuk ugyanebben az ablakban. 8

9 Most ismerkedjünk meg a Táblázat menü által nyújtott lehetségekkel. 9

10 Táblázat rajzolása Beszúrás / Táblázat Beszúrás / Sorok vagy oszlopok Beszúrás / Cella Ide kattintva táblázatot rajzolhatunk. Elször az egérmutatót a bal fels saroktól a jobb alsó sarokig húzva adjuk meg a táblázat küls szegélyét, majd húzzuk meg az oszlopokat és sorokat elválasztó bels vonalakat. Ide kattintva a táblázatot egy párbeszédpanel segítségével hozhatjuk létre, amelyben beállíthatjuk a táblázat tulajdonságait. Erre a parancsra kattintva sorokat vagy oszlopokat szúrhatunk be a táblázatba. Ha a parancs használata eltt kijelölünk egy sort vagy oszlopot, az új sor vagy oszlop örökli a kijelölt sor vagy oszlop celláinak tulajdonságait, például a háttérszínt, valamint a vízszintes és függleges igazítást. Erre a parancsra kattintva egy cellát szúrhatunk be a táblázatba. A FrontPage cellajellemzk (például magasság és szélesség) nélkül szúrja be a cellát. A cella beszúrása eltt helyezzük a beszúrási pontot egy cellába, vagy jelöljünk ki egy cellát, sort vagy oszlopot. Beszúrás / Felirat Erre a parancsra kattintva beszúrhatunk egy táblázatcímet vagy egy kifejezést, amely összefoglalja a táblázat tartalmát. Akkor szúrhatunk be feliratot, amikor a beszúrási pont egy cellában van, vagy egy cella, sor vagy oszlop ki van jelölve. A felirat alapértelmezés szerint a táblázat fölött, középre igazítva jelenik meg. Cella törlése Kijelölés / Táblázat Ide kattintva törölhetjük a kijelölt táblázatcellákat. Erre a parancsra kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatot. Kijelölés / Oszlop Ide kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatoszlopot. Kijelölés / Sor Kijelölés / Cella Erre a parancsra kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatsort. Ide kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatcellát. Cellák egyesítése A kijelölt cellákat összevonhatjuk. Cellák felosztása Táblázat felosztása Automatikus formázás A kijelölt cellákat több cellára oszthatjuk fel. A táblázatot több, különálló táblázatra bonthatjuk A beépített formátumok alapján átformázhatjuk a táblázatunkat (pl. klasszikus, színes, stb.). 10

11 Azonos sormagasság Azonos oszlopszélesség Automatikus méretezés tartalomhoz a Ide kattintva a táblázat összes kijelölt sorát azonos magasságúra alakíthatjuk. Ezzel a menüponttal a táblázat összes kijelölt oszlopát azonos szélességre alakíthatjuk. Erre a parancsra kattintva beállíthatja, hogy az összes oszlop szélessége automatikusan illeszkedjen a táblázat tartalmához. Konvertálás / Szöveg táblázattá Konvertálás / Táblázat szöveggé Táblázat tulajdonságai / Táblázat Kitöltés / Lefelé Ide kattintva a kijelölt szöveget táblázattá alakíthatjuk. A parancs használata eltt elválasztó karakterek hozzáadásával meg kell jelölnünk, hogy hol szeretnénk a szöveget oszlopokra és sorokra osztani. Az oszlopok elválasztásához használhatunk például vesszket, a sorok végét pedig bekezdésjelekkel jelölhetjük. Erre a parancsra kattintva a kijelölt táblázatot szöveggé alakíthatjuk. Mindegyik táblázatcellából külön bekezdés lesz. Ide kattintva megjeleníthetjük a Táblázat tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyben a táblázat tulajdonságait (például az elrendezését, méretét vagy háttérszínét) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Ide kattintva a táblázatban kijelölt tartomány legfels celláinak tartalmát és formázását az alattuk lév táblázatcellákba másolhatjuk. Kitöltés / Jobbra Hasonló, mint a fenti funkció, csak a cellától jobbra lév cellákra érvényes. Táblázat tulajdonságai / Cella Táblázat tulajdonságai / Felirat Erre a parancsra kattintva megjeleníthetjük a Cella tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyen a táblázatcella tulajdonságait (például a magasságát és szélességét) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Erre a parancsra kattintva megjeleníthetjük a Táblázat feliratának tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyen a táblázat feliratának tulajdonságait (például az elhelyezését) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Az egyes funkciók magukért beszélnek, ezért csak 2 menüpontot nézünk meg részletesebben. 11

12 A cellatulajdonságok megváltoztatása Vízszintes igazítás (balra, jobbra, középre, sorkizárás) Függleges igazítás (felülre, középen, alapvonalra, alulra) Rovatfej Nincs sortörés Háttérkép használata Háttér / Szín Szegélyek / Szín Világos szegély Sötét szegély Szélesség megadása a legördül listából kiválasztható, hogy a cellatartalom vízszintesen hogyan igazodjon (balra, középre, jobbra, sorkizártan) a legördül listából kiválasztható, hogy a cellatartalom függlegesen hogyan igazodjon (felülre, középen, alapvonalra, alulra) a cellatartalom vastag betkkel jelenik meg ezzel állíthatjuk be, hogy a cella tartalmát a böngész ne tördelje szét. a cella háttérképét adhatjuk meg a cella háttérszínét adhatjuk meg a keret színét adhatjuk meg a világosabb keret színét adhatjuk meg a sötétebb keret színét adhatjuk meg a cella szélességét állíthatjuk be pixelekben vagy százalékos formában Magasság megadása a cella magasságát állíthatjuk be pixelekben vagy százalékos formában 12

13 Cellakiterjedés (sor) megadhatjuk hogy az aktuális cella hány cellának megfelel helyet foglaljon el a sorban Cellakiterjedés (oszlop) megadhatjuk hogy az aktuális cella hány cellának megfelel helyet foglaljon el az oszlopban Táblázat tulajdonságai A Táblázat tulajdonságai ablakban a táblázat egészére jellemz tulajdonságokat állíthatunk be (a beállítható funkciókat már érintettük a Cellatulajdonságok, illetve Táblázat beszúrása ablak kapcsán). 13

14 Képek kezelése Képet az ikonnal, vagy az Beszúrás / Kép/ menüponttal illeszthetünk be az oldalba. A Fájlból... menüpontban megadhatjuk a képelérés útját, illetve kiválaszthatjuk a képet az alkönyvtárstruktúrából es verzió 2003-as verzió Ha az installálás során a Clipart gyjteményt is feltelepítettük, akkor a Clipart menüpont kiválasztásával a programhoz gyárilag adott grafikák közül is választhatunk (animációk, hátterek, gombok, elválasztó vonalak, ikonok). A beillesztett kép tulajdonságait úgy tudjuk megváltoztatni, ha a képen az egér jobb gombjával kattintunk, majd a megjelen menübl kiválasztjuk a Kép tulajdonságai pontot, vagy lenyomjuk az Alt+Enter billentyket. Ekkor a következ ablak jelenik meg: Megjelenés fül Az igazítás mezben beállíthatjuk az igazításokat, vagyis a kép és szöveg viszonyát. A képet körülvev keret vastagságát a Szegély vastagsága részben adhatjuk meg. A kép körül hagyandó üres sávot is beállíthatjuk, vízszintesen (Vízszintes térköz), illetve függlegesen (Függleges térköz) A Méret megadás részben megadhatjuk a kép képpontokban mért szélességét, illetve 14

15 magasságát (a kép tényleges méretei ezzel nem változnak, csak a böngészk fogják ilyen méretben megjeleníteni). A méret képpontokban, illetve százalékos értékben is megadható, de ez utóbbit egyes böngészk nem támogatják. Általános fül A Kép forrása mez tartalmazza a kép elérési útját, illetve a nevét. Ha ezen módosítani szeretnénk, akkor ezt itt tehetjük meg. A Tallózás gomb megnyomásával kiválaszthatunk egy másik képet is. A Szerkesztés gomb lenyomásával elindul az a képszerkeszt program amelyet az Eszközök / Beállítások menüpontban az adott képformátum kiterjesztéséhez hozzárendeltünk. A Más megjelenítési módok részben a Szöveg mezbe beírt szövegnek az a szerepe, hogy ha a böngész nem képes a képeket megjeleníteni (fizikailag nem képes pl. LYNX, vagy csak ki van kapcsolva a képek megjelenítése funkció), akkor ez a szöveg jelenik meg helyette. A Kis felbontású kép részben megadhatjuk annak a képnek az URL-jét, amelyet a felhasználó addig fog látni, míg a teljes kép le nem töltdik (nem mindegyik böngész támogatja). Természetesen ezt a képet célszer olyan formában elmenteni, hogy jelentsen kisebb méret legyen, mint az eredeti (pl. 256 szín szürke árnyalattal). Az Alapértelmezett hivatkozás részben definiálhatjuk, hogy a képre kattintva milyen oldalra jussunk el. (Hely) A Megjelenítési hely (keret) mezbe azt a frame nevet kell beírnunk, ahova szeretnénk, hogy a link betöltdjön. Videó fül A videó elérési útja mezben állíthatjuk be a videóállomány elérési útját. Az ismétlések száma mezben beállítható, hogy hányszor játssza le a böngész a videóállományt, 15

16 valamint az ismétlések közötti idt is beállíthatjuk (ezredmásodpercekben) Az indítás fajtája kétféle lehet. A videó állomány lejátszódhat, ha az oldal betöltdik, illetve ha az egérmutatót az ablak fölé visszük. A Képek eszköztár használata Kép beszúrása fájlból Ide kattintva egy képet szúrhatunk be az aktuális webhelyrl, a webrl, a Microsoft klipgyjteménybl, képolvasóból vagy a fájlrendszerbl. Szöveg Ide kattintva feliratot hozhatunk létre a képen. Írjuk közvetlenül a szövegmezbe a szöveget, majd jelöljük ki, és a betkészletet, a méretet, a stílust és az igazítást módosítva adjuk meg a kívánt formázást. A felirathoz hivatkozás is tartozhat: a hivatkozás hozzárendeléséhez kattintsunk duplán a szövegmezre. Miniatrré alakítás Ide kattintva létrehozhatjuk a kijelölt kép miniatr változatát. A parancs nem érhet el, ha a kijelölt kép túl kicsi, illetve hivatkozás, interaktív terület vagy animáció tartozik hozzá. Abszolút pozicionálás Ide kattintva abszolút helyet adhatunk meg a kijelölt weblapelem vagy szöveg számára. A weblapelem helyének megadáshoz mutassunk rá az objektumra, majd amikor a kurzor négyágú nyíllá változik, húzzuk az elemet az új helyére. Megtehetjük azt is, hogy megadunk egy-egy értéket az Elhelyezés eszköztár Balra (x koordináta) és Fent (y koordináta) beviteli mezjében. Elbbre hozás Ide kattintva a kijelölt objektumot vagy csoportot az egymás fölött elhelyezked objektumok sorában egy lépéssel feljebb helyezhetjük. Hátrébb küldés Ide kattintva a kijelölt objektumot vagy csoportot az egymás fölött elhelyezked objektumok sorában egy lépéssel lejjebb helyezhetjük. Forgatás balra Ide kattintva 90 fokkal elforgathatjuk a kijelölt képet az óramutató járásával ellentétes irányba. Forgatás jobbra Ide kattintva 90 fokkal elforgathatjuk a kijelölt képet az óramutató járásával megegyez irányba. 16

17 Függleges tükrözés Ide kattintva tükrözhetjük a képet a függleges tengelyére. Vízszintes tükrözés Ide kattintva tükrözhetjük a képet a vízszintes tengelyére. Több kontraszt Erre a gombra kattintva növelhetjük a kijelölt kép legvilágosabb és legsötétebb részei közötti kontrasztkülönbséget. Ha növelni szeretnénk a kontrasztot, egymás után többször kattintsunk a gombra. Kevesebb kontraszt Erre a gombra kattintva csökkenthetjük a kijelölt kép legvilágosabb és legsötétebb részei közötti kontrasztkülönbséget. Ha csökkenteni szeretnénk a kontrasztot, egymás után többször kattintsunk a gombra. Több fényer Erre a gombra kattintva növelhetjük a fényert a kijelölt képen. Kattintsunk többször egymás után a gombra, amíg a kép el nem éri a kívánt fényerszintet. Kevesebb fényer Erre a gombra kattintva csökkenthetjük a fényert a kijelölt képen. Kattintsunk többször egymás után a gombra, amíg a kép el nem éri a kívánt fényerszintet. Levágás Ide kattintva levághatjuk a kijelölt kép felesleges részeit. Amikor elször kattintunk erre a gombra, a képen megjelenik egy átméretezhet kijelölkeret. Szükség szerint méretezzük át a kijelölkeretet, majd vigyük a képnek arra a részére, amelyet meg szeretnénk rizni. A kép felesleges részeinek levágásához kattintsunk még egyszer a gombra, vagy nyomjuk le az ENTER billentyt. Áttetsz szín megadása Ha egy GIF formátumú kép valamelyik színét átlátszóvá szeretnénk tenni, elször kattintsunk ide, majd a kép kívánt színére. Ha az adott szín már átlátszó, a kattintás hatására visszaváltozik az eredeti színére. Egy képnek egyszerre csak egy színe lehet átlátszó. Szürkeárnyalatos, fakított kép létrehozása A képet szürkeárnyalatossá, fekete-fehérré vagy halványítottá konvertálhatjuk. Fazetta Ide kattintva fazettás (rézsútosan metszett) képszéleffektust hozhatunk létre a kijelölt kép szegélye mentén. Ez akkor hasznos, amikor a képekbl térhatású gombokat szeretnénk létrehozni. 17

18 Új mintavétel Ide kattintva új mintát vehetünk a képrl. Az új mintavételhez jelöljük ki a képet, méretezzük át, majd kattintsunk erre a gombra. Ezzel a képeket ténylegesen lekicsinyíthetjük. Kijelölés Ide kattintva kiválaszthatjuk a képnek azt az interaktív területét, amelyet módosítani, kivágni vagy másolni szeretnénk. Téglalap alakú interaktív terület Ide kattintva egy téglalap alakú interaktív területet hozhatunk létre a képen. A téglalapot úgy helyezhetjük el, hogy a képre kattintunk és húzással kijelöljük egy területét. Amikor ezzel elkészültünk, megjelenik a Hivatkozás beszúrása párbeszédpanel. Kör alakú interaktív terület Ide kattintva kör alakú interaktív területet hozhatunk létre egy képen. A kört úgy hozhatja létre, hogy a képre kattintva meghatározzuk a középpontját, majd a kép egy részén keresztülhúzva megadjuk a sugarát. Amikor ezzel elkészültünk, megjelenik a Hivatkozás beszúrása párbeszédpanel. Sokszög alakú interaktív terület Ide kattintva sokszög alakú interaktív területet hozhatunk létre egy képen. A sokszöget úgy hozhatjuk létre, hogy a képre kattintva meghatározzuk a sokszög els csúcsát, húzva megadjuk az els élét, majd kattintva és húzva a további éleket és csúcsokat is megadjuk. Amikor ezzel elkészültünk, megjelenik a Hivatkozás beszúrása párbeszédpanel. Három módon fejezhetjük be a sokszög megrajzolását: az élt a kezdcsúcshoz húzhatjuk, vagy duplán kattintva az aktuális csúccsal, az ESC billentyt lenyomva pedig az utoljára elhelyezett csúccsal köthetjük össze a kezdcsúcsot. Interaktív területek kiemelése Ha ide kattintunk, a képen megadott interaktív területek a kép nélkül jelennek meg. Ez akkor hasznos, ha a képen elhelyezett interaktív területek körvonalai nehezen láthatók. Visszaállítás Ide kattintva visszaállíthatjuk a kijelölt kép mentett változatát. A képeffektusok a kép mentéséig nem véglegesek. A parancs segítségével visszaállíthatjuk a kép legutóbbi mentés szerinti kinézetét. 18

19 Az elválasztó vonalak (Horizontal line) Elválasztó vonalakat az Beszúrás/Vízszintes vonal menüponttal illeszthetünk be az oldalba. Az elválasztó vonal tulajdonságait megváltoztathatjuk, ha az egér jobb gombjával elhívható menüben kiválasztjuk a Vízszintes vonal tulajdonságai pontot. Itt megadhatjuk a vonal hosszát képpontokban, illetve százalékos megadási formában. A vonal vastagságát, illetve az igazítását, színét is beállíthatjuk Az árnyékolás nélkül paraméter kiválasztásakor egy egyszer, nem árnyékolt vonalat kapunk. Listák használata Azt már megismertük, hogy hogyan készíthetünk felsorolás-, ill. számozott listákat. ( ) Most nézzük, milyen további lehetségeink vannak a listák formázására. A formázási lehetségeket a Formátum/Felsorolás és számozás... menüponttal érhetjük el. Az egyszer listajelek részben kiválaszthatjuk azt a szimbólumot, amely a listaelemek eltt fog szerepelni. A számozás részben beállíthatjuk a számozás formátumát (számok, betk) illetve azt, hogy mely számtól történjen a számozás(kezd sorszám). 19

20 HTML kód beszúrása Lehetségünk van arra is, hogy az oldal forrásába mi magunk illesszünk be egy HTML kódot. Ehhez a HTML fület kell kiválasztani a képerny alján. A 2003-as verzióban már Felosztás nézetet is találhatunk, amelyben egyszerre láthatjuk a Kód és Tervezés nézetet. rlapok használata rlapokat a Beszúrás/rlap menüpont segítségével állíthatunk össze. 20

21 Ikon Funkció Példa Egysoros szövegdoboz (szövegmez) beillesztése (Beszúrás/ rlap/ Szövegdoboz) Mi a neved? Szövegterület beillesztése (Beszúrás/ Szövegterület) rlap/ Kérlek, írj magadról pár mondatot... Jelölnégyzet beszúrása (Beszúrás/ rlap/ Jelölnégyzet) Mivel szeretsz foglalkozni szabadiddben? Természetjárás, kirándulás Zenehallgatás Sportolás Választókapcsoló beillesztése (Beszúrás/ rlap/ Választókapcsoló) Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Általános iskola Középiskola Fiskola Egyetem Legördül menü beillesztése (Beszúrás/ rlap/ Legördül menü) Az alábbi szórakozási lehetségek közül melyik áll hozzád a legközelebb? Milyen zenét szeretsz hallgatni? Klasszikus Jazz House Nyomógomb beillesztése (Beszúrás/ rlap/ Nyomógomb) Adatok elküldése 21

22 Figyelem! Az így összeállított rlap, akkor fog megfelelen mködni, ha a használt webszerveren a Frontpage kiterjesztés is installálva van. Ha nincs ilyen kiterjesztés, akkor manuálisan kell módosítanunk az rlapot, hogy mködjön. Ehhez váltsunk át HTML (Kód) nézetbe, keressük meg a <FORM> taget, amely a példánkban a következ módon van megadva: <form method="post" action="--webbot-self--"> <!--webbot bot="saveresults" U-File="Webhelyek/_private/form_results.csv" S- Format="TEXT/CSV" S-Label-Fields="TRUE" --><p> A <!--webbot kezdet sort töröljük ki, az action="--webbot-self--" paramétert pedig cseréljük ki a saját céljainknak megfelel action-re. Pl. ha az rlap eredményét a valaki@valahol.hu címre akarjuk elküldeni, a következ sort használjuk: <form action="mailto:valaki@valahol" enctype="text/plain" method="post"> Keretek (framek) létrehozása A Frontpage programmal keretek létrehozására is van lehetségünk. Válasszuk ki a Fájl/Létrehozás / Lap vagy Webhely menüpontot (2003-as verzió: Fájl / Új dokumentum) es verzió 2003-as verzió A megjelen ablakban kattintsunk a weblapsablonok (További weblapsablonok) linkre. A megjelen ablakban válasszuk ki a kereteket tartalmazó lapok fület, majd válasszuk ki azt a sablont, amely a leginkább megfelel a céljainknak. A keretek törlésére, felosztására a késbbiekben is lesz lehetségünk, ezért nem kell megrémülni, ha a sablonok között nem találunk pont olyat, amilyet szeretnénk. 22

23 A példa kedvéért válaszuk ki a Fejléc sablont, amelyben két frame található, vízszintesen felosztva a képernyt. A kezdlap megadása gombbal megadhatjuk, hogy melyik oldal kerüljön az adott keretbe (ha már elkészítettük ezt az oldalt). Ha még nincs ilyen oldal, nyomjuk meg az Új lap gombot. Ha ezek után a Mentés gombra kattintunk, 3 oldal kerül elmentésre. A fels frame tartalma, az alsó frame tartalma és a keretdefiníciót tartalmazó állomány (ezt célszer index.html néven elmenteni, ha ez lesz a honlapunk kezdlapja). Ha frameket tartalmazó oldalakkal dolgozunk, új nézeteket is kiválaszthatunk a szerkesztés során: 2002: 2003: Keretek nélkül nézet: Ide azt a szöveget (tartalmat) írhatjuk, amelyet azok a böngészprogramok fognak megjeleníteni, amelyek nem támogatják a Frameket tartalmazó oldalak megjelenítését (pl. karakteres böngészprogramok, vakok által használt felolvasóprogramok stb.). 23

24 Kereteket tartalmazó lap HTML nézete (Kód nézet): itt a keretdefiníciót tartalmazó kódot láthatjuk, amelyben szükség esetén egyszeren elvégezhetjük a javításokat. Mivel a böngészprogramok többsége nem szereti (hibásan kezeli) azon oldalakat, amelyekben a keretek nevében ékezetes bet található, nem árt, ha ezeket a neveket kicseréljük ékezetmentes változatokra. Az oldalak szerkesztése elég körülményes lehet, ha a Normál (Tervezés) nézetben szerkesztjük a frameket tartalmazó oldalakat. Ezen viszont könnyen segíthetünk. Az adott keret fölött nyomjuk meg az egér jobb gombját, majd a megjelen menüben válasszuk ki a Lap megnyitása új ablakban menüpontot. Ekkor a szerkesztett keret tartalma új ablakba kerül, amelyben sokkal egyszerbben szerkeszthetjük az oldalt. Ha kereteket tartalmazó oldalakkal dolgozunk, a Keretek menüpontot is használhatjuk a különböz funkciók eléréséhez. 24

25 Keret felosztása Feloszthatjuk az éppen kijelölt keretet oszlopokra és/vagy sorokra. Keret törlése Lap megnyitása új ablakban Lap mentése Törölhetjük az aktuális keretet A keret tartalmát új ablakban nyithatjuk meg, amely egyszersíti a szerkesztést. A kiválasztott keret tartalmának elmentése Lap mentése A kiválasztott keret tartalmának elmentése más másként... néven Keret tulajdonságai A keret tulajdonságainak beállítása A keret tulajdonsága Nézzük, milyen lehetségünk van a kerettulajdonságok megadásánál. A Név mezben új nevet adhatunk a keretnek (lehetleg ékezetmentes nevet válasszunk). Megadhatjuk, hogy alapállapotban melyik oldal legyen betöltve az adott keretbe (Kezdlap). A keretméretet többféleképpen is megadhatjuk. A relatív megadás esetén meghatározhatjuk az oldal felosztásának arányát. Ha például a képernyt 2 keretre akarjuk felosztani úgy, hogy a méreteik aránya 2:3 legyen, akkor az egyik keretnél a relatív méretnek 2-t, a másiknál pedig 3-at kell beállítani. A méret megadására képpontokban és százalékos formában is van lehetségünk. Azt is megadhatjuk, hogy a keretet a böngészben át lehessen-e méretezni, vagy sem. A gördítsávok megjelenítésénél 3 opcióból választhatunk: csak akkor ha, szükséges, soha, illetve mindig. 25

26 Vannak olyan tulajdonságok is, amelyek az összes keretre vonatkoznak. Ezeket úgy érhetjük el, hogy a Kereteket tartalmazó lap... gombra kattintunk. Itt a keretek közti távolságot állíthatjuk be, illetve megjeleníthetjük/eltüntethetjük a kereteket körülvev szegélyeket is. 26