Honlapszerkesztés egyszerően

Átírás

1 Honlapszerkesztés egyszerően Cikkünkben a Microsoft Frontpage 2002 és 2003 honlapszerkesztı program legfontosabb funkcióinak leírását közöljük. A Microsoft Frontpage program egy WYSIWYG (What You See Is What You Get) típusú weblapszerkesztı program, ami annyit jelent, hogy amit szerkesztés közben a képernyın látunk, azt (elvileg) ugyanúgy fogják a különbözı böngészıprogramok is megjeleníteni. Persze elıfordulhat, hogy a különbözı böngészıtípusok eltérıen jelenítik meg az oldalt, ezért érdemes ismerni a HTML kódokat is, hogy a szükséges javításokat kézzel is elvégezhessük, ha szükséges. Cikkünkben a Frontpage 2002-es verzió magyar nyelvő változatának legfontosabb funkcióit mutatjuk be. A leírások érvényesek a 2003-as verzióra is, ahol pedig változás van, azt külön jelezzük. A program elindítása után, a következı eszköztár áll rendelkezésünkre: (a kicsinyített képekre kattintva eredeti nézetben is megtekinthetjük a képet) Frontpage 2002 Frontpage 2003 Amint a képen látható, a 2003-as verzió más színsémával rendelkezik, az ikonok megjelenése kicsit más, de az alapeszköztárak funkcióban szinte azonosak. Elıször ismerkedjünk meg a Formázás eszköztár adta lehetıségekkel. Formázás eszköztár A szöveg stílusának beállítása A szöveg betőtípusának beállítása Betőméret kiválasztása A betőket megvastagíthatjuk, használhatunk dılt és aláhúzott típust is (ez utóbbit, ha lehet, kerüljük el, mert a linkek is aláhúzva jelennek meg, ami félreértésre adhat okot). Ez csak egy aláhúzott szöveg Betőtípus Betőtípus Betőtípus Ez pedig a Sulinet honlapjára mutató link A bekezdéseket balra, középre, jobbra tudjuk igazítani, illetve sorkizárttá tudjuk tenni. Használhatunk számozott, ill. felsoroláslistákat is, ha a listaelemeket kijelöljük és a megfelelı ikonokra kattintunk. Bekezdés Felsorolás és számozás 1

2 A bekezdések behúzását tudjuk beállítani (a késıbbiekben látni fogjuk, hogy a stíluslapok használatával ezt elegánsabban is megoldhatjuk). Szöveg háttérszínének beállítása Szöveg színének beállítása Szegélyek beállítása (meghatározhatjuk, hogy a szöveg vagy táblázat esetén hol legyenek szegélyek megjelenítve. Betőtípus Szegély és mintázat A szöveg begépelése után (vagy pl. egy szövegszerkesztı programból való exportálás után) elkezdhetjük a szöveg formázását. A szöveget különbözı beépített stílusok szerint módosíthatjuk. A stílusokat egy legördülı menü segítségével választhatjuk ki. A legördülı menü A gyakrabban használt stílusok eredménye Címsor 1 Címsor 2 Címsor 3 Címsor 4 Címsor 5 Címsor 6 Cím Listajeles felsorolás stb. stb. Definiált kifejezés Definíció Formázott 1. Számozott lista 2. stb. 3. stb. A szöveg betőtípusát is egy legördülı listából választhatjuk ki. (A különbözı betőtípusok használatával óvatosan bánjunk, hiszen nem biztos, hogy az a betőtípus, amit mi használunk, az mások gépén is installálva van. Ebben az esetben nem a mi általunk meghatározott betőtípus lesz látható, hanem a böngészı egy másikkal helyettesíti azt.) 2

3 Szokásos eszköztár leírása: A szokásos eszköztáron az Office programcsomagban már megszokott ikonokat ismerhetjük fel. Új oldal készítése oldal megnyitása az aktuális oldal elmentése az aktuális oldal nyomtatása az aktuális oldal megtekintése az alapértelmezett böngészıben helyesírás-ellenırzés elindítása a kijelölt rész kivágása (vágás után a kijelölt objektumok az eredeti helyükrıl eltőnnek és a vágólapra kerülnek) a kijelölt rész vágólapra másolása beillesztés a vágólapról az utolsó mővelet visszavonása az eddig visszavont mőveletek visszaállítására szolgál Táblázat beillesztése. A megjelenı stilizált táblázat segítségével kijelölhetjük, hogy hányszor hányas táblázatot szeretnék beilleszteni. Kép beillesztése fájlból. Link definiálása Frissíti a dokumentumot (betölti az utoljára elmentett verziót). Leállítja az adott oldal betöltését 2002: Fájl/ Létrehozás / Lap vagy webhely 2003: Fájl/ Új dokumentum Fájl/Megnyitás Fájl/Mentés Fájl/Nyomtatás Fájl/ Megtekintés böngészıvel Eszközök/Helyesírás Szerkesztés/Kivágás Szerkesztés/Másolás Szerkesztés/Beillesztés Szerkesztés/Visszavonás Szerkesztés/Mégis Táblázat/ Beszúrás/ Táblázat Beszúrás/ Kép / Fájlból Beszúrás/ Hiperhivatkozás Nézet/ Frissítés Megmutatja a speciális formázó karaktereket a szövegben (Pl. táblázat határvonala, sortörés...) Segítséget ad a kiválasztott menüpontról, ikonról stb. A további eszköztárakat a Nézet / Eszköztárak menüpontban választhatjuk ki, illetve tüntethetjük el. 3

4 Nézzük, hogy hogyan állíthatjuk be a szerkesztett oldalunk jellemzıit! (Fájl/Tulajdonságok...) Általános A Hely sor tartalmazza a szerkesztett oldal útvonalát és nevét. A Cím sorban adhatjuk meg az oldalunk címét. (Az a szöveg, ami a böngészı címsorában látszik.) Az alaphely sor kitöltésével a relatív címeket abszolút címekké konvertálhatjuk 4

5 Alapértelmezett megjelenési hely: Ha használunk frame-eket, akkor itt adhatjuk meg, hogy az oldalunkról meghívott linkek melyik frame-be töltıdjenek be alapértelmezésben. Háttérhang: A háttérzene megadása (csak bizonyos böngészık tudják értelmezni). A formátum wav, mid és au lehet. Az Ismétlések száma mezıben állíthatjuk be, hogy a háttérzene hányszor ismétlıdjön. (A végtelen kapcsoló kiválasztásával végteleníthetjük a lejátszást). Platform: Itt adhatja meg, hogy a parancsfájlokat író tervezésidejő vezérlık az ügyfélgépen vagy a kiszolgálón hajtsák-e végre a parancsfájlokat. Kiszolgáló: Itt adhatja meg, hogy a kiszolgáló-parancsfájlokat író tervezésidejő vezérlık melyik parancsnyelvet használják. Ügyfél: Itt adhatja meg, hogy a kiszolgáló-parancsfájlokat író tervezésidejő vezérlık melyik parancsnyelvet használják. Háttér (Ugyanezt az ablakot a Háttér menüponttal is elıhívhatjuk.) (Ugyanezt a fület a 2003-as verzióban Formázás néven találjuk meg.) A Formázás részben megadhatjuk a háttérképet. Ha a vízjel opciót is kiválasztjuk, akkor a háttérkép az oldal gördítése során egyhelyben marad. (Nem mindegyik böngészı támogatja!) A Színek részben kiválaszthatjuk a háttérszínt, a szöveg, a hivatkozások, felkeresett hivatkozások és aktív hivatkozások színét. Ha ugyanazt a beállítást több oldalnál is alkalmazni szeretnénk, akkor a Háttérre vonatkozó adatok lekérése másik weblapról pontban meghatározhatjuk, hogy melyik oldal beállításai legyenek érvényesek az aktuális oldalra. (A 2003-as verzióban ugyanez a lehetıség itt már nem elérhetı.) 5

6 Margók (Ugyanezt a fület a 2003-as verzióban Speciális néven találjuk meg.) Az oldal margóját (a böngészı kerete és a tényleges tartalom közti üres sáv) ezen az oldalon állíthatjuk be. A 2003-as verzióban már az alsó és jobb oldali margó értékét is beállíthatjuk. Most ismerkedjünk meg a linkek használatával! A link szövegének kijelölése után, az ikon megnyomásával, vagy a Beszúrás/Hiperhivatkozás menüpont kiválasztásával, illetve a Ctrl+K billentyők lenyomásával definiálhatunk linkeket. Az ablak középsı területén láthatjuk, hogy jelenleg milyen oldalak állnak szerkesztés alatt. A Könyvjelzı gomb megnyomása után kiválaszthatjuk az adott oldalban definiált könyvjelzık közül azt, ahova a link mutasson. (A könyvjelzık szerepe az, hogy alkalmazásukkal egy adott html oldal általunk definiált részére ugorhatunk. Egy objektumot (szöveget, képet stb.) elnevezhetünk az oldalon belül (könyvjelzıvel láthatunk el), és a link erre a névre fog hivatkozni.oldal.html#konyvjelzo_neve formátumban. Könyvjelzıt a Beszúrás/Könyvjelzı... menüpontban definiálhatunk. ) A Célkeret (2003-ban Megjelenítési hely) gomb megnyomása után választhatjuk ki, hogy az adott link hova töltıdjön be (azonos keret, teljes lap, új ablak, szülıkeret, vagy a keret neve). A Cím mezıbe kell beírnunk a link URL-jét. 6

7 A Táblázatok használata Táblázatot az ikonnal, vagy a Táblázat/ Beszúrás / Táblázat menüponttal illeszthetünk be. A továbbiakban a táblázattal kapcsolatos lehetıségeket a Táblázat menüpontban találjuk. Ha a Táblázat/ Beszúrás / Táblázat pontot választjuk ki, akkor a megjelenı ablakban beállíthatjuk a táblázat fontosabb tulajdonságait. Itt adhatjuk meg, hogy a táblázat hány sorból és oszlopból álljon, milyen legyen az igazítása (balra, középre, jobbra igazított), milyen széles legyen, mekkora szegélye legyen, valamint a cellamargó (a cellatartalom és szegély közti távolság) és cellaköz- (a cellák közti távolság) értékeket is kitölthetjük. A 2003-as verzióban már a táblázat magasságát, háttérszínét, a szegélyek méretét és színét is megadhatjuk ugyanebben az ablakban. 7

8 Most ismerkedjünk meg a Táblázat menü által nyújtott lehetıségekkel. Táblázat rajzolása Beszúrás / Táblázat Beszúrás / Sorok vagy oszlopok Beszúrás / Cella Beszúrás / Felirat Cella törlése Ide kattintva táblázatot rajzolhatunk. Elıször az egérmutatót a bal felsı saroktól a jobb alsó sarokig húzva adjuk meg a táblázat külsı szegélyét, majd húzzuk meg az oszlopokat és sorokat elválasztó belsı vonalakat. Ide kattintva a táblázatot egy párbeszédpanel segítségével hozhatjuk létre, amelyben beállíthatjuk a táblázat tulajdonságait. Erre a parancsra kattintva sorokat vagy oszlopokat szúrhatunk be a táblázatba. Ha a parancs használata elıtt kijelölünk egy sort vagy oszlopot, az új sor vagy oszlop örökli a kijelölt sor vagy oszlop celláinak tulajdonságait, például a háttérszínt, valamint a vízszintes és függıleges igazítást. Erre a parancsra kattintva egy cellát szúrhatunk be a táblázatba. A FrontPage cellajellemzık (például magasság és szélesség) nélkül szúrja be a cellát. A cella beszúrása elıtt helyezzük a beszúrási pontot egy cellába, vagy jelöljünk ki egy cellát, sort vagy oszlopot. Erre a parancsra kattintva beszúrhatunk egy táblázatcímet vagy egy kifejezést, amely összefoglalja a táblázat tartalmát. Akkor szúrhatunk be feliratot, amikor a beszúrási pont egy cellában van, vagy egy cella, sor vagy oszlop ki van jelölve. A felirat alapértelmezés szerint a táblázat fölött, középre igazítva jelenik meg. Ide kattintva törölhetjük a kijelölt táblázatcellákat. Kijelölés / Táblázat Erre a parancsra kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatot. Kijelölés / Oszlop Kijelölés / Sor Ide kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatoszlopot. Erre a parancsra kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatsort. 8

9 Kijelölés / Cella Cellák egyesítése Cellák felosztása Ide kattintva kijelölhetjük a beszúrási pontot tartalmazó táblázatcellát. A kijelölt cellákat összevonhatjuk. A kijelölt cellákat több cellára oszthatjuk fel. Táblázat felosztása A táblázatot több, különálló táblázatra bonthatjuk Automatikus formázás Azonos sormagasság A beépített formátumok alapján átformázhatjuk a táblázatunkat (pl. klasszikus, színes, stb.). Ide kattintva a táblázat összes kijelölt sorát azonos magasságúra alakíthatjuk. Azonos oszlopszélesség Automatikus méretezés a tartalomhoz Konvertálás / Szöveg táblázattá Konvertálás / Táblázat szöveggé Táblázat tulajdonságai / Táblázat Kitöltés / Lefelé Kitöltés / Jobbra Táblázat tulajdonságai / Cella Táblázat tulajdonságai / Felirat Ezzel a menüponttal a táblázat összes kijelölt oszlopát azonos szélességőre alakíthatjuk. Erre a parancsra kattintva beállíthatja, hogy az összes oszlop szélessége automatikusan illeszkedjen a táblázat tartalmához. Ide kattintva a kijelölt szöveget táblázattá alakíthatjuk. A parancs használata elıtt elválasztó karakterek hozzáadásával meg kell jelölnünk, hogy hol szeretnénk a szöveget oszlopokra és sorokra osztani. Az oszlopok elválasztásához használhatunk például vesszıket, a sorok végét pedig bekezdésjelekkel jelölhetjük. Erre a parancsra kattintva a kijelölt táblázatot szöveggé alakíthatjuk. Mindegyik táblázatcellából külön bekezdés lesz. Ide kattintva megjeleníthetjük a Táblázat tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyben a táblázat tulajdonságait (például az elrendezését, méretét vagy háttérszínét) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Ide kattintva a táblázatban kijelölt tartomány legfelsı celláinak tartalmát és formázását az alattuk lévı táblázatcellákba másolhatjuk. Hasonló, mint a fenti funkció, csak a cellától jobbra lévı cellákra érvényes. Erre a parancsra kattintva megjeleníthetjük a Cella tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyen a táblázatcella tulajdonságait (például a magasságát és szélességét) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Erre a parancsra kattintva megjeleníthetjük a Táblázat feliratának tulajdonságai párbeszédpanelt, amelyen a táblázat feliratának tulajdonságait (például az elhelyezését) tekinthetjük meg és állíthatjuk be. Az egyes funkciók magukért beszélnek, ezért csak 2 menüpontot nézünk meg részletesebben. 9

10 A cellatulajdonságok megváltoztatása Vízszintes igazítás (balra, jobbra, középre, sorkizárás) Függıleges igazítás (felülre, középen, alapvonalra, alulra) Rovatfej Nincs sortörés a legördülı listából kiválasztható, hogy a cellatartalom vízszintesen hogyan igazodjon (balra, középre, jobbra, sorkizártan) a legördülı listából kiválasztható, hogy a cellatartalom függılegesen hogyan igazodjon (felülre, középen, alapvonalra, alulra) a cellatartalom vastag betőkkel jelenik meg ezzel állíthatjuk be, hogy a cella tartalmát a böngészı ne tördelje szét. Háttérkép használata a cella háttérképét adhatjuk meg Háttér / Szín Szegélyek / Szín Világos szegély Sötét szegély a cella háttérszínét adhatjuk meg a keret színét adhatjuk meg a világosabb keret színét adhatjuk meg a sötétebb keret színét adhatjuk meg Szélesség megadása a cella szélességét állíthatjuk be pixelekben vagy százalékos formában Magasság megadása a cella magasságát állíthatjuk be pixelekben vagy százalékos formában Cellakiterjedés (sor) Cellakiterjedés (oszlop) megadhatjuk hogy az aktuális cella hány cellának megfelelı helyet foglaljon el a sorban megadhatjuk hogy az aktuális cella hány cellának megfelelı helyet foglaljon el az oszlopban 10

11 Táblázat tulajdonságai A Táblázat tulajdonságai ablakban a táblázat egészére jellemzı tulajdonságokat állíthatunk be (a beállítható funkciókat már érintettük a Cellatulajdonságok, illetve Táblázat beszúrása ablak kapcsán). 11