A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolában"

Átírás

1 XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia A problémamegoldó képesség fejlesztése az általános iskolában Az Alkalmazott didaktika szakkollégium évi kutatásai Szerzők: Adorjáni Ildikó BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar-francia szak, II.év Homonai Judit BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar-néprajz szak, II.év Kollégium- és témavezető: Dr. Kovács Zoltán BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Módszertan Tanszék Szakértő: Wolf Ildikó Apáczai Csere János Elméleti Líceum, iskolapszichológus Kolozsvár május

2 Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti, hogy képességeid elhanyagold. Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk. Képességeid a paripák, melyek a végső házig visznek, de a házba csak úgy tudsz belépni, ha fogatod kívül marad. Minden képességednek mérete van, s a végső kapun csak az fér be, ami mérhetetlen: a lélek. Weöres Sándor 2

3 Az olvasóhoz,, A jövő iskolája inkább olyan benyomást kelt, mint a realista színpad, a néző azt hiszi, egy darab valóságos életet lesett meg, mindennapi emberek társalgását, s csak fokról fokra jön rá, hogy ezt az életdarabot magasabb cél szerint választották és preparálták ki, véletlenei mögött szimbólumok rögzítik a szabályszerűt, szereplői mögött egy-egy szétnyíló életsáv van, amellyel a világ egy-egy aspektusa jön be az egyszerű szobába. 1 Pedagógia törekvésünk és közös tevékenységünk szellemi iránytűjét egyrészt Németh László, másrészt Weöres Sándor gondolataiból ötvöztük. Közös célunk olyan tevékenységeket szervezni, amelyek nem csupán a képességek fejlesztését szolgálják, hanem megerősítik a tudományok ösvényein botladozó gyerekeket abban, hogy mindannyian egyformán fontosak vagyunk, hogy nem kiválóságra törekszünk, hanem a tőlünk telhető legjobbat próbáljuk nyújtani. Épp ezért vállaljuk azt, amit az adott téma, jelenség, kérdés kapcsán gondolunk, hisz mindez visszatükröz belőlük valamit, talán egy olyan jellemzőt, ami építő pillére lehet a további tevékenységünknek. A merj a magad értelmére támaszkodni!- felszólítás azonban önmagában nem elegendő, mindehhez egy olyan atmoszféra megteremtése szükséges, amely értünk és általunk születik, a mi együttlétünkért, ahol mindenki, és mindenki véleménye egyformán fontos. Ezekhez a,,hétköznapi célokhoz egy olyan valóban mindennapi képesség fejlesztését választottuk, mint a problémamegoldó gondolkodás képessége. Hiszen mindennapjainkat problémák sokasága szövi át, és ha tudattalanul is, de folyamatosan problémahelyzetek elé állíttatunk, azok gyors és hatékony megoldására kényszerülünk. Ezt a témát és ezeket a gondolatokat választottunk céljainkul, akkor, amikor több tudományterület képviselőiként (Adorjáni Ildikó, Homonai Judit-Boglárka a Bölcsészkarról, Horvát Linda és Kovács Melinda a Pszichológia és Tanítóképző szakokról, és Pál Boglárka Informatika szakról) didaktikai szakkollégiumba érkeztünk. Egy tizenegy fős V. osztály tanulóival foglalkoztunk különböző tevékenységek során, 2 Méreivel vallva, hogy,, Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célra vonatkozik, hanem a tevékenység egész szerkezetére. A nevelés és az oktatás viszonyát változtatja meg. A közvetlenül az értelemre 1 Németh Természetesen, egy előzetes méréssel kezdtük, amelyben felmértük, hogy milyen szintű tudással és gondolkodási képességgel rendelkeznek, majd a fejlesztő tevékenységek után köztes mérést végeztünk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a megfelelő irányba haladunk-e. A további tevékenységsorozatot pedig szummatív értékeléssel zártuk. 3

4 ható, tanító jellegű kiművelést háttérbe szorítja az inkább érzelmekhez szóló, jellemformáló nevelés javára. Ez magyarázza, hogy a pedagógiai tudásra nézve más igényeket támaszt. Aki elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van, az «amit» és az «ahogyan»: anyag és módszer. Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az «amit» és az «ahogyan» a célt és a légkört jelenti. 3 S csatoltuk mindezekhez az interdiszciplinarítást, arra törekedve, hogy a tantárgyak közti átjárhatóság megpillantásával és megragadásával a divergens gondolkodás kialakításához és fejlesztéséhez is hozzájáruljunk. Így próbáltunk érintkezési felületet találni elsősorban a pedagógia és pszichológia között, kapcsolván mindehhez a nyelvészetet, az irodalmat, a zenét, és természetesen a testnevelést! Ha személyiségfejlesztésben gondolkodunk, tudnunk és hinnünk, kell hogy egyetlen tudományágnak sincs primátusa, egyik sem fennebb való, és többet érő, csupán együtt, egymást támogatva és kiegészítve, kollegiális munkaszövetségben működhetnek hatékonyan. Ha hisszük, hogy az iskola életének életiskolává való alakítását csupán a gyermeki erőforrásokra való támaszkodás, az önmagunk és diákjaink belső megújulása révén érhetjük el, akkor talán azt is könnyen megértjük, hogy a pedagógia semmiképp sem létezhet pszichológia nélkül. 4 De mint minden esetben, a tudományközti csomópontokat keresve talán az a legmeggyőzőbb, ha egy olyan érintkezési felületet találunk, amely mindannyiunk számára többé-kevésbé ismerős, és ez a közös támpont nem más, mint mi magunk, én, te, Olvasó...vagy bárki, aki föllapozza ezt az írást! Hiszen rólunk szól, és általunk létezik minden tudományág. Belőlünk és általunk építkezik a nyelvészet, az irodalom, a pedagógia, a pszichológia, és sorolhatnánk tovább. Az én az, ami összekapcsolja ezeket a tudományágakat. Ha ebből a szempontból vizsgálnánk, tanulnánk a tantárgyakra boncolt tudományokat, talán mindannyiunk számára érdekesebb lenne. Felkeltenénk a vágyat a kutatáshoz! Az interdiszciplinaritás, a vágykeltés pedagógiájának, a gyerekekben rejlő lehetőségek hitében és szellemében egy megtörtént utazásra hívjuk az Olvasót, egy realista színpad nézőjének, melynek szereplője bárki lehet, aki hisz az embertársaiban rejlő lehetőségekben! Nézzük hát annak állomásait: elsőként a gondolkodás poliperspektivikus megközelítésével foglalkozunk, majd rátérünk kutatási tevékenységünk részletes bemutatására, problematizálására. A Rólunk írták fejezetben a kutatásunkhoz kapcsolódó észrevételekről adunk rövid ízelítőt, a zárófejezetünkben az olvasótól búcsúzunk, a mellékletünkben pedig a tevékenységi terveink olvashatók. 3 Mérei Bagdy Telkes é.n

5 Gondolkodásunkról, avagy,,cogito ergo sum Az emlékezet után legemberibb képességünk, a gondolkodás fejlesztési lehetőségeiről szólunk. 5 Mit jelent gondolkodni? kulcskérdés megközelítésére tettünk kísérletet. A kiindulópontot csoportunk, az V-es tanulók válaszai képezték. A válaszok összesítése során kiderült, hogy a megkérdezettek 90%-a a gondolkodást elvontan, önmagától teljesen függetlenül értelmezi. Például:,,Gondolkodni egy eszes dolog. A tudósok használják Következésképpen szükségesnek láttuk olyan feladatsorok összeállítását, amelyek láttatják a folyamat komplexitását, megismerő jellegét, hangsúlyozván azt, hogy ez a képesség velünk születik és általunk működik, együtt él velünk. Érdemes felfigyelni a gondolkodás többpólusú, a különböző tudományterületek szempontjából való megközelítésére, a folyamat teljességének átláthatósága, illetve a hatékony és eredményes fejlesztése érdekében. Főként azokra a tudományterületekre gondoltunk, amelyek képviselőiként végeztük kutatásunkat, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését az V. osztályban: pszichológia, pedagógia, logika és nyelvészet. Először is a pszichológia perspektívájából elemezzük a gondolkodást, szem előtt tartva, hogy a problémák észlelése, a megoldásukra való törekvés szövi át mindennapjainkat, hiszen tudattalanul is folyamatosan problémamegoldó tevékenységeket végzünk. 6 Ezt követően a pedagógia szempontjából vizsgáljuk, mivel azt feltételezzük, hogy a gondolkodás igen fontos szerepet kap a tanulásban, jelentősen befolyásolja azt, hogy mennyire vagyunk önállóak, miközben szellemi munkát végzünk. Harmadik lépésben a gondolkodást a logika szempontjából közelítjük meg, abból indulva ki, hogy a problémamegoldás sikerességéhez nagy segítséget nyújt, ha tisztában vagyunk a logika elemi szabályaival. Mivel a fogalmi gondolkodás kizárólag az ember sajátja, kialakulása szociális eredetű, a nyelv nélkül nem lehetséges 7, a fejezet végén kísérletet teszünk ennek a szempontnak a körbejárására is. Minden alfejezetben az előbb feltett kérdésünkből indulunk ki, mely szerint Mit jelent gondolkodni?. Igyekszünk körvonalazni, hogy e különböző diszciplínák sajátosan 5 Oroszlány U. ő, u. o. 7 U. ő, u. o.,

6 miként közelítik meg ezt a kérdést, kiemelve azokat az aspektusokat, amelyek kutatásunk szempontjából meghatározóak A gondolkodás pszichológiai megközelítésben A gondolkodás a problémák megoldása alkalmával megnyilvánuló megismerő tevékenység 8, a köznapi használatnál szűkebb értelemben. Problémáról viszont akkor beszélünk, amikor az adott helyzet a rendelkezésre álló információk puszta alkalmazásával nem oldható meg. 9 A probléma megoldása a még hiányzó információkhoz vezető út megtalálásában rejlik. Noha, néha rendezetlen, futtában, ösztönösen elkövetett próbálkozások révén, a gondolkodás igénybevétele nélkül is meglelhetjük az utat, azonban szerencsés látni, hogy gondolkodásról csak akkor beszélhetünk, ha a probléma megoldását célzó keresések túllépnek a közvetlenül adott helyzeten, s ha az egyén emlékezetét, és a már korábban kidolgozott fogalmak segítségét is igénybe veszi. 10 A továbbiakban azokat a szakaszokat ismertetjük és példázzuk konkrét kutatásai tapasztalataink alapján, amelyek lehetővé teszik egy adott problémahelyzet feltérképezését, megoldását: a probléma felmerülése a megoldás megkeresése a megoldás megtalálása vagy a sikertelenség megállapítása végső ellenőrzés és megoldás finomítása 11 A felsoroltakhoz a példát a Gelert története 12 című mű megbeszélésének szempontjai alapján illusztráljuk. A bennünket érdeklő folyamat kezdeti fázisa a probléma felmerülése, ebben a szakaszban a probléma, mint valamilyen nehézség tudatosul az egyén számára, amelynek leküzdésére hivatott. 13 Történetünkben 14 a problémát a herceg tette képezte. 8 Oroszlány Barkóczi Oroszlány U. ő., u. o., Fisher Oroszlány A walesi történet főszereplője a hűséges vadászkutya, Gelert. Gazdája, a herceg egyik vadásztútja alkalmával rábízta csecsemője védelmét. A farkas hirtelen támadását hűségesen hárító Gellért megsebesül. Az útjáról hazatérő herceg a vértocsa látványát a csecsemő bántalmazásának nyomaként értelmezte és hirtelen dühében meggondolatlanul cselekedett: beledöfte kardját a hűséges állat szívébe. A fájdalmas üvöltés hatására fölébredő gyermek és a bűnös farkas tetemének megpillantása döbbenti rá tettének igazságtalan voltára. Bűntudatában eltemeti hűséges kutyáját, és annak enyhítésére a helyet Gelert sírjának nevezi el. 6

7 A nehézség az empatikus viszonyulásban, a herceg tettének megértésében állt, illetve a hirtelen düh szülte reakciók súlyos és visszafordíthatatlan következményeinek belátásában. Léteznie kell egy, a nehézség leküzdésére ösztönző megfelelő motivációnak. Esetükben már maga a téma aktualitása, a kialakított közvetlen hangulat és Kukucs is motiváló erővel bírt. A téma aktualitását az egymáshoz való haragos viszonyulás, az egymás iránti intolerancia magyarázza. A kezdeti fázist a megoldás megkeresése követi. A keresés Oroszlány szerint gyakorlati, közvetlen manipulációk, vagy a gondolkodásban végrehajtott próbálkozások alakját öltheti fel. A keresésben a hipotézisek, illetve ezek igazolására irányuló törekvések sorozata valósul meg. 15 Ebben a szakaszban a gyerekek feltételezéseire, előzetes tudásukra alapuló eredeti észrevételeikre, a történet által előhívott emlékképekre, élményekre, benyomásokra igyekeztünk figyelni. Érdekes volt látni, egyrészt azt, hogy az irodalmi kommunikáció mennyire az előzetes tudásunk, tapasztalataink, a bennünk lévő élmények függvénye, és ezzel együtt a problémamegoldó készségünk mozgatórugója. Másrészt, a szabad, de nem kötelezett véleményezés által létrejött légkört, melynek során önmagukat és társaikat is motiválták. Ennek a hangulatnak a megteremtéséhez hozzájárult a tevékenységeinket a kooperáció, a közösségépítés szellemében kísérő szabályrendszerünk: 1. Mindenki kap lehetőséget a hozzászólásra 2. Ne szólj közbe, ha más beszél! 3. Közreműködj támogatón, segíts kiegészíteni a dolgokat! 4. Ne mondj semmi rosszat, ostobát vagy kellemetlent! 5. A hozzászólás senkinek sem kötelező! 6. Ne nevess ki senkit azért, amit mond! 7. Gondolkozz, mielőtt kérdezel! 16 Az erőfeszítéseket siker koronázta, a nehézség elhárulásával a megelégedettség érzése lett úrrá a csoporton, annak köszönhetően, hogy a tevékenység során folyamatosan ösztönöztük a gyerekeket a következőkre: ne csak rajtunk keresztül beszélgessenek egymással alakuljon ki adó és vevő közti szemkontaktus véleményeiket kapcsolják a már elhangzottakhoz érveljenek állításaik mellett 15 Oroszlány Fisher

8 tartsák tiszteletben mások véleményét A szakirodalomban a problémamegoldás utolsó szakaszát a végső ellenőrzés és a megoldás finomítása képezi. Ezt a mozzanatot egy további feladattal pontosítottuk:,,rajzolj egy «dühös» arcot! A saját düh kirajzolását azért tartottuk indokoltnak, mert éreztük a bennük feszülő indulatot, dühöt, ami főként az egymáshoz való viszonyulásban nyilvánult meg. A munkák az osztály előtt kerültek bemutatásra, elmondva azt, hogy kit ábrázol a dühös arc, illetve, hogy miért haragos. Összegzésképpen a gondolkodás, mint tudattalan folyamat a következőképpen fejleszthető: tevékenységekkel (játék, rajz, történet, fejtörők, stb.), adatbevitellel (közmondás, játék), emlékképek felidézésével ( a történet kapcsán feltett kérdések: Téged mi dühít fel? vagy Rajzolj egy dühös arcot!), feladatelemzéssel (történet-feldolgozás). 17 Gondolkodás pedagógiai megközelítésben Mielőtt választ kapnánk a kérdésünkre ( Mit jelent gondolkodni? ) látnunk kell, hogy e két fejezet nem választható el egymástól, szervesen összekapcsolódnak, mivel a pedagógia sohasem létezett pszichológia nélkül,,,a mintaadó személyiségformálás nagy példáiban a pszichológiát nem «segédeszköznek» tekintették és használták a nevelési rendszerek, hanem meggyőződéses természetességgel választották «szövetséges partnerül» a nevelés légkörének kialakításában, a mester-tanítvány viszony formálásában, a növendék személyiségének tiszteletében és szolgálatában. 18 Kérdésünk megválaszolásában Pólya ( A problémamegoldás iskolája) és Lechnitzky (Alkotó munkára nevelés) megállapítására alapoztunk, pedagógiai szempontjainkat pedig írásaik alapján válogattuk. Megközelítésükben gondolkodni annyit jelent, mint egy problémát megoldani. Minden ismert anyagot lehetőleg egy probléma megfejtésének eredményeképpen kell nyújtani, mivel az értelmi készség csak gondolkodás útján fejleszthető. Mindez csak akkor eredményes, ha a probléma a tanuló egész lelkületéhez szól. A probléma természetére vonatkozóan elengedhetetlen, a gondolatindító, gondolatébresztő hatás, az aktuális energia, és az önkérdő-önkifejező módon való megfigyelhetőség lehetősége.,,e folyamatot kísérő érzelmeket nem szabad a tanítás sikere érdekében figyelmen kívül hagyni, hanem fejleszteni kell, hogy a tanítás életteljességéhez hozzájáruljanak. 19 Lethnitzky gondolataihoz társítottuk 17 Az Oroszlány által megadott szempontok közül azokat soroltuk fel, amelyeket a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése során szemelőtt tartottunk. 18 Bagdy Telkes é.n Lechnitzky

9 Pólya a helyes gondolkodás kialakulásához vezető tanítás és tanulás egymással párhuzamban lévő három alapelvét: aktív tanulás, motiváció, egymást követő fázisok (felderítés, formalizálás, asszimilálás). Ezek alapján terveztük meg a tevékenység azon részét (elsősorban történet-feldolgozás), amely a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését pedagógiai szempontból érintette. Az alapelveknek megfelelően a problémákból kiinduló tanítási módszert választottuk. A leírtak alapján egy szempontrendszert dolgoztunk ki, melynek elemeire figyeltünk a történet megbeszélésének megtervezésekor: ismertnyújtás egy probléma megfejtésének eredményeképpen gondolatébresztő, -indító és a tanuló lelkületéhez közelálló problémafelvetés a természetes párbeszédre való alapozás a probléma kapcsán felmerült érzelmek szabad kinyilvánítása a tanítás életteljességéhez való hozzájárulás 20 Gondolkodás logikai megközelítésben A logika központi kérdésünkre a következőképpen válaszol:,,a logikus gondolkodás a logika absztrakt szabályai szerinti gondolkodási műveletekkel történő problémamegoldás. 21 Ennek elemi szabályai vannak 22, és az ezekre való reflektálás azért fontos, mert a hétköznapi élet gondolkodási gyakorlatában is érvényesülnek. Habár elemi szabályokról szóltunk, ami azt sugallja, hogy betartásuk nem nehéz feladat, szerencsés látni, hogy a mindennapi gondolkodásban gyakran szembesülünk megsértésükkel. Kutatási tevékenységünk során szem előtt tartottuk a logika elemi szabályainak érvényesítését és ezzel egyidőben érvényesíttetését. Elsősorban figyeltünk a feladatok utasításának pontos, világos megfogalmazására, a lehetséges félreértések elkerülése érdekében. Ugyanakkor szemelőtt tartottuk a pontos, világos válaszadást is. Ezért folyamatosan hangsúlyoztuk a fogalmak egyértelmű meghatározásának fontosságát. Ezen belül nagy jelentőséget tulajdonítottunk a meghatározás módjainak. Kezdetben többször is tapasztaltuk, hogy az általunk megfogalmazott utasítások nem egyértelműek számukra, ezért kiemeltük a meghatározásban elkövetett hibákat is. 20 Az előzőkben már említettük, hogy pedagógia és pszichológia nem választható el élesen egymástól, ezért a kiemelt szempontok konkrét történetmegbeszéléssel való példázása elmarad, mivel ezt már hasonló szempontok alapján megtettük a problémamegoldás szakaszainak illusztrálásakor. Bővebben a Rólunk fejezetben is szólunk erről. 21 Barkóczi Oroszlány

10 A meghatározás akkor bizonyult érhetőnek és számukra hozzáférhetőnek, ha föltártuk annak minden attribútumát, és ezzel egyértelműsítettük. Röviden példázzuk az előbb elmondottakat: eredetileg az egyik utasításunk így szólt:,,milyen emberi tulajdonságokra utalnak a lenti állatnevek? A feladat relevanciájának ellenére értékeléskor a teljesítményszint a vártnál jóval alacsonyabbnak bizonyult. Ezért következő alkalommal, amikor a feladat szóbeli megbeszélésére került sor pontosabb utasítással (,,Milyen emberre mondjuk azt, hogy... Például majom, róka, stb.) a helyes válaszok aránya jóval növekedett. Aztán, második lépésben az érvelésünk és az érvelésük, a kijelentéseik megindoklásának mikéntjére figyeltünk, pontosabban az érvek heterogenitására. Érvelésünk sikeressége ész-és érzelmi érvek összehangolását feltételezi, melynek eredménye az elfogulatlan ítéletalkotás. Mindezek elmondását azért tartottuk fontosnak, mert alkalmazásukkal sokoldalúan vizsgálhatunk meg egy jelenséget, több szempontot érvényesíthetünk annak értelmezésekor, és ezzel gondolkodásunk is differenciáltabbá válhat, érvelésünk pedig meggyőzőbbé. Noha a szakirodalom állítása szerint a logikus gondolkodás a logika absztrakt szabályai szerinti gondolkodási műveletekkel történő problémamegoldás, a gondolkodás hibáit ecsetelve Tamási Áronnal vallva arra törekedtünk, hogy ne essünk a racionalizmus egyoldalúságába, ugyanis a gondolkodás tisztasága nem csupán a logikailag levezetett helyes lépésekből áll, hanem jellemkérdés is:,,az ész a szándék szolgája, ki az «igen» és a «nem» udvarát egyformán kisöpri. 23 Ezért óvakodtunk a pusztán logikai úton alkotott ítéletektől, ész és szív összhangjának megvalósítására törekedtünk:,,mondják ugyan, hogy ésszel él az ember, de aki csak azzal él, könnyen lesz az ördög cimborája. Vagy például az is megeshetik véle, hogy a Júdás pénzén vesz magának kenyeret és bort, mialatt a hívők a magszaporított bibliai kenyérből és halból lakmároznak, az örvendezők pedig a kánaáni mennyegzőn boroznak. Nem tennétek, tehát helyesen, ha az észből királyt csinálnátok magatoknak. Arra szoktassátok inkább, hogy a szívnek és a léleknek legyen a testvére, mert szív nélkül szárazak lesznek a fa ágai, lélek nélkül pedig nem érnek meg a gyümölcsei. 24 Tehát, tevékenységeinket az elmondottak jegyében terveztük meg, íme egy kis ízelítő: találós kérdések (Például, Állat vagyok, vízben élek, este a parton zenélek. Ki vagyok?), békás fejtörő (racionális), A békakirály című történet. (emocionális, tanulsága:,, 23 Tamási in: Oroszlány U. ő., u. o. 10

11 Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! ). Ily módon kapcsolódott össze a tevékenységek racionális és emocionális vetülete. Gondolkodás nyelvi megközelítésben Platón,,Mit jelent gondolkodni? kulcskérdésünkre a következőképpen válaszol: A gondolkodás az ember dialógusa önmagával 25 Az ő megállapítását követő pszichológiai vizsgálatok is azt igazolták, hogy a gondolkodást lényegében a nyelvi kommunikáció fejleszti ki és befolyásolja, mivel a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv. Nap mint nap tapasztaljuk, de talán nem is tudatosítjuk, hogy bonyolult gondolatok megfogalmazását, továbbadását, valamint értelmüknek megfelelő alkalmazását kizárólag a nyelv segítségével valósíthatjuk meg. Ezért a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének fókuszába kerülnek a találós kérdések, barkochbák, a közmondások, a történetek, a feladatok, a különböző készségeket fejlesztő játékok (önismert- és társismert, esztétikai érzékenység, nyelvi, szókincs, verbalizációs) és az érzelmek kifejezése. Mindezekről bővebben a Rólunk fejezetben tárgyalunk. 25 Buda

12 Rólunk Fejezetünkben kutatási munkánk nyolc tevékenységéről számolunk be: diagnosztizáló mérés, Kozéki-féle személyiségteszt, szociális készségfejlesztés, gyakorló feladatlap, köztes mérés, tematizált beszélgetés, nyelvi, szókincsfejlesztő és verbalizációs készségnövelő játékok, végső mérés. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, mely személyiségtényezők kedveznek, és melyek nem a tanulásnak, általában véve a gondolkodás fejlesztésének. Hipotéziseink 1. A zárkózott, a kiegyensúlyozatlan, érzékeny, ingadozó hangulatú, idegeskedő, könnyen lehangolódó, kiábrándult, ideges, zaklatott személyiségjegyek nem kedveznek a problémamegoldó gondolkodás kibontakozásának. Aki viszont szereti a kockázatot, a kihívást, tisztában van a veszélyekkel, értelmezni tudja a történéseket. 2. A szeretetteljes, empatikus viszonyulás vagy az ilyen sajátosság elősegíti a problémamegoldó gondolkodást. Pillantsunk bele a diagnosztizáló mérésre tervezett feladatlapunkba: 12

13 Név Osztály Keltezés ÉRTELMEZZ! 1) Értelmezd a következő közmondásokat, esetleg írd le az általad ismert változatát! Ne mondd soha, ráér holnap (japán közmondás) A szem a szív tükre (kínai közmondás) Egyetlen színész nem csinál színházat (kínai) MAGYARÁZD MEG! 2) Mi történhetett? Indokold válaszod! Egy cowboy bemegy egy vadnyugati kocsmába, és kér egy pohár vizet a csapostól. A csapos ahelyett, hogy vizet adna, pisztolyt szegez a vendégre. A cowboy megköszöni, és távozik. Mi történt, és miért köszönte meg a cowboy azt, hogy a csapos pisztolyt rántott? Megoldás: VÁLASZOLJ ÌRÁSBAN! 3) Válaszolj az alábbi kérdésekre a megbeszélt történet (Buddha és a hattyú) alapján! a) Ki volt Buddha? b) Buddháról azt írják, hogy együttérző természete volt. Mit jelent ez? c) Miért gondolta Devadatta, hogy övé a hattyú? d) Igaza volt- e a bírónak? Indokold válaszod! e) Mi volt Buddha első tanítása? JAVASOLJ! 13

14 4) Hogyan bánjunk az állatokkal? Te mit javasolsz? A pedagógiai értékelésnek az értékelés funkciója és a folyamat időrendjében elfoglalt helye szerint elkülönítettünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést.,,a diagnosztikus értékelés (félévi és év eleji ellenőrzés) során- véli Szabó- Thalmeiner Noémi - feltárjuk a tanulók tudás-és teljesítményszintjét egy-egy oktatási szakasz kezdetén. Az értékelés során megállapítjuk, melyek azok a területek, melyeken a diákok jól teljesítenek, illetve, hol találhatók hiányosságok a felkészültségükben. Mindezek feltárása lehetővé teszi a csoportra, esetleg egyénre szabott nevelő-oktató stratégiák kidolgozását. 26 Az idézettek értelmében a feladatlapok értékelése során megállapítottuk, hogy a legnehezebbnek a második feladat bizonyult, a legnagyobb teljesítményszint pedig a negyedik feladatnál figyelhető meg. 2.5 Előzetes felmérés Közmondás Barkochba Történet Tanulók Ennek alapján három következtetést vontunk le: meg kell beszélni a Kukucskáló-teljesítményeket a jó megoldások felhasználásával foglalkozni kell a közmondásokkal, értelmezni kell őket, közösen, szóban barkochba-történeteket kell együtt megoldani A következő ábra az egyéni teljesítményszintet ábrázolja: 26 Szabó- Thalmeiner

15 Az egyénenkénti teljesítmények és az órán tapasztaltak alapján azt feltételeztük, hogy az alacsony teljesítményszint összefüggésben lehet a szociális készségeik fejletlenségével. Ezért, második lépésben szükségesnek tartottuk ennek szakszerű bebizonyítását. Felkérésünkre Wolf Ildikó, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum iskolapszichológusa a Kozéki-féle személyiségtesztet végezte el a tanulókkal. 1 P- skála 2 E- skála 3 N- skála 4 L- skála 5 i- skája 6 v- skála 7 e- skála 8 f- skála 9 s- skála 10- skála keménységdurvaság extrovezió neurocitásemocionalitás szociális konformitás, elfogadottság Tanulók B.K V.D.F K.Z T.T.I B.T.L P.Z H.R.K V.D K.A T.CS Átlagok 2,6 7,9 4,4 4,6 6 8,1 6,4 3,5 7 4,4 impulzív vállalkozó empátia feszültség siker elvárása külső kontroll Az eredmények feldolgozása tehát a szociális készségeik fejletlenségéről árulkodott. Birta Székely Noémi közléséből ismert, hogy a,,szociális készségeink személyiségünk fontos komponensét képezik, mondhatni személységünk mozgatórugói, elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a 15

16 lehetőségét. 27 Ezért a beavatkozásainkat a szociális készségfejlesztés (nonverbális, metakommunikáció, divergens gondolkodás, társismeret, kapcsolatteremtés, énkép, önismert, empátia) jegyében terveztük meg. A diagnosztizáló mérés eredményei és tapasztalatai indokolták a következő készségek fejlesztését célzó játékok 28 kiválasztását és alkalmazását: Nonverbális készségfejlesztő játék: Félelem a kalapban (érzelmek közlése)- egy kalapba annyi papírlapot dobtunk, ahányan az osztályban voltak. A gyerekek minden lapra ráírtak egy érzést kifejező befejezetlen mondatot. Például, annak örülnék és az nyomaszt Mindenki húzott a kalapból egy-egy cédulát. Először mindenki befejezte a kihúzott mondatot, aztán megpróbálták mozgással kifejezni azt az érzést, amelyet az adott mondat tartalmazott. Esztétikai érzékenység- és élményfejlesztés: Tárgytapintási élmények tudatosítása-egyegy tárgyat (tolltartó, maci, üveggolyó) körbeadtunk és mindenki megtapogatta. Miután egy-egy tárgy körbejárt, a szemet kinyitva mindenki elmondta benyomásait, átéléseit, érzéseit, és azt is, hogy milyen emlékeket hívott elő a tárgy. Énkép, önismeret fejlesztése: Mit érzel itt és most? - Mindenki behunyta a szemét mint gyakorlatvezetők a következőket mondtuk sorra:,,mit érzel most a lábadban törzsedben karodban mellkasodban válladban nyakadban karodba n fejedben? A gyakorlat után sorra mindenki elmondta átéléseit egyes szám első személyben. Nyelvi, szókincsfejlesztő, verbalizációs készségnövelő játékok: Ötletbörze- divergens gondolkodást igénylő, verbális feladat: bizonyos betűvel keresztneveket, majd növények, állatok neveit sorolták fel, különböző szavakat szinonimákat kerestek, majd különleges kívánságokat találtak ki. Tárismeret fejlesztő játék: Szólíts meg itt és most! A csoport körben ült. Sorban, mindenki tekintetkapcsolatot vett fel társaival, és úgy szólította meg ahogyan spontán kialakult, például: Helló! Hogy vagy? Judit! stb. A játék végén megbeszéltük, hogy ki hogyan élte át a jelenetet. A tevékenységre való reflektálás, a folyamatos beszélgetés megbeszélés azt a felismerést ébresztette, hogy a gyerekek igénylik a játékot és az önmagukra, egymásra való odafigyelést. Ezért a következőkben figyeltünk arra, hogy minden tevékenység alkalmával jelen legyen egy-két szociális készséget fejlesztő játék. Úgy gondoltuk, hogy mindez 27 Birta- Székely Bagdy Telkes é.n. 238, 232, 247, 222,

17 nélkülözhetetlen, nemcsak a hangulat megteremtésében és megőrzésében, hanem a problémamegoldó gondolkodás hatékony fejlesztése érdekében is. A negyedik tevékenység egy szociális készséget fejlesztő, illetve egy mozgásos játékból, és négy kognitív képességet fejlesztő gyakorlatból állt (szövegértés, problémamegoldás). Keltezés: Név: 1. Milyen emberi tulajdonságokra utalnak a fenti állatnevek? a. majom b. tetű c. róka d. liba e. disznó f. görény g. kiscsikó 2. Cirkuszban. A bohóc lép a porondra és elesik, a közönség nevetésbe tör ki. Miután feláll, megbotlik egy vödörben, az egész közönség újra nevet. Végül a bohóc nekifut egy oszlopnak, az összes jelenlévő nevet, kivéve Eriket. Miért? 3. Fejezzük be a szólásokat! a. haja szála se... b. faképnél... c. egy tányérból... d. még a verebek is... e. még a lába is a földbe... 17

18 f. még a kisujját se Péter, Tamás és Gusztáv sétálni mennek. Hirtelen Gusztáv futni kezd, majd beleugrik egy kacsaúsztatóba, és a kacsák után úszik. Végül kijön a partra, megrázza magát, és addig futkározik, míg megszárad. Péter és Tamás ezt egyáltalán nem tartják különösnek. Miért? Az első és harmadik feladat a szövegértés képességének fejlesztését, a második és negyedik pedig a problémamegoldó képesség fejlesztését célozta meg. Értékelés során megállapítottuk, hogy problémát okoz a feladat utasításának megértése, íráskészségük fejletlen, ezért azt feltételeztük, hogy ugyanezen típusú feladatok újabb, játékosabb formában nagyobb érdeklődést és teljesítményt eredményezhetnek.a köztes mérést, tehát már,,tépegetés formájában végeztük. Minden kérdéshez három válaszlehetőséget mellékeltünk. A tanulók feladata az volt, hogy pár perc leforgása alatt kiválasszák és kitépjék a helyes választ. Az ebben a formában történő mérés magasabb teljesítményeket hozott, ezt az újszerűség, a játékosság, az oldottabb hangulat és az utasítások hozzáférhetőbb megfogalmazása idézhette elő, és az eredmények az ábrán láthatóan a következőképpen alakultak: 2.5 Köztes felmérés Közmondás Barkochba Történet Tanulók A közmondások és a történetértés kapcsán egyenletes fejlődés mutatkozott, de fejlődést figyelhetünk meg a barkochba-történet megfejtésében is, hiszen az első felmérésben produkált egyetlen részmegoldáshoz képest itt két helyes megoldás született. A tevékenység során feltűnt, hogy a gyerekek igénylik a válaszok elmondását, megbeszélését is, így a következő tevékenységet a beszélgetés jegyében terveztük meg, méghozzá egy olyan téma kapcsán, amely folyamatosan problémák okozóját jelentette köztük és a tevékenységeken. 18

19 A VI. alkalommal tematizált beszélgetésre került sor A düh című Fisher-történet kapcsán. A történet-feldolgozást nonverbális imitációs játék (Adj hozzá egy mozdulatot) 29, közmondás-és színárnyalatgyűjtés előzte meg a történet témájához idomulva. A beszélgetés során a következő kérdéseket jártuk körbe: Miféle kutya volt Gelert? Ki, és milyen ember volt a gazdája? Miért küzdött meg a kutya a farkassal? Mit gondolt, érzett és tett visszatértekor a herceg? Jó oka volt arra, hogy haragudjon Gelertre, te dühös lettél volna? Joga volt a hercegnek megölni kutyáját? Jogos egyáltalán megölni egy állatot? Mi a düh? Mit látnak és éreznek az emberek, amikor dühösek? Van a dühöngésnek bármi haszna? Téged mi dühít fel? Tudsz uralkodni haragodon? Hogyan? Ki szokott rád haragudni? Miért? Lehetséges minden ok nélkül dühöngeni? Lehetséges, hogy soha ne guruljunk dühbe? A beszélgetés során az egyszerűbb kérdésekből indultunk ki, amelyek főként a történetben elhangzott eseményekre vonatkoztak. A folytatásban a központinak számító,,mit jelent a harag? kérdés megbeszélésére tettünk kísérletet. Zárómozzanatként a bennük lévő düh kirajzolását is fontosnak tartottuk. 30 A beszélgetés módszerén alapuló tevékenység előnyét abban láttuk, hogy a gyerekek szabadon, megkötések nélkül mondhatták el véleményeiket, megjegyzéseiket, észrevételeiket, nem csak a történettel, hanem tapasztalataikkal, saját emlékeikkel kapcsolatban is, és mindez barátságos, felszabadult, vidám hangulat kialakítását segítette elő. A végső mérés előtti tevékenység a közmondásgyűjtés-, értelmezés és új közmondások megismerésére irányult, mivel már megállapítottuk, hogy az ezekkel kapcsolatos előzetes tudásszintjük minimális. Mindezt játékosan oldottuk meg: Közmondás elrejtése: Sorra négy gyerek ment ki a teremből. A bentmaradók megegyeztek egy közismert közmondásban, melynek szavait elbújtatták egymás között. A visszajött kitaláló sorba kérdéseket tett fel, melyekre társainak úgy kellett válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szót változatlan alakban rejtsék el a 29 Az osztály körben állt, valaki elkezdett egy egyszerű mozdulatot, amit továbbadott a mellette állónak. Az hozzátett egy másikat, majd továbbadta. Minden soron következő játékosnak végig kellett csinálnia kezdettől az összes mozdulatot sorrendben. Aki tévedett kiesett a körből. a nonverbális játékok célja a tevékenységre való ráhangolás 30 Lásd 8.o. 19

20 mondottakban. A kitalálónak rá kellett jönnie, hogy az elrejtett szavakban milyen közmondást adtak fel. Közmondás, szólásmondás gyűjtése és lejátszása: érzékletes képi kifejezéseket, közmondásokat keresett minden tanuló, amelyeket sorra eljátszottak. Mivel a gyakorlat sok humoros mozzanatot hozott, megengedtük magunknak a felszabadult játékot, nevetést. Csoportmunka: az osztályt létszám szerint két csoportra osztottuk. A feladat olyan közmondások, szólások keresése volt, amelyek testrészek neveit foglalták magukba. A győztes csapat a legtöbbet összegyűjtők közül került ki, és jutalmul mosolygós arcocskát ábrázoló kitűzővel gazdagodott. Akárcsak a többi tevékenység során, ez alkalommal is nyelvi intelligencia fejlesztésével párhuzamosan a problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés képességének és a szociális készségeknek fejlesztésére is sor került. Számunkra a tevékenység valódi sikerélményét a hatékony csoportmunka jelentette, azért, mert első alkalommal szorgalmaztuk ezt a tevékenységi formát, és kedvező lett az eredmény, a tanulók figyeltek egymásra és képesek voltak együtt dolgozni. A szummatív értékelésre a tevékenység keretén belül került sor, a diagnosztizáló mérés analógiájára készült feladatlap alapján. Íme: 20

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

A foglalkozás megtartásához elengedhetetlen egymás tiszteletben tartása és a támogató légkör.

A foglalkozás megtartásához elengedhetetlen egymás tiszteletben tartása és a támogató légkör. Készítette: Barcziné Széles Zsuzsanna Tantárgy: Erkölcstan. osztály Témakör: Énkép - Önismeret Az óra anyaga: Milyen vagyok én? (Ismerjük meg önmagunkat!) Az óra típusa: Új ismeret feldolgozó, alkalmazó

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS 33. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 33. modul DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Bemutató tanítás 2008-10-07 Vázlat. Tanít: Nagy Györgyné Osztály: korrekció 8/a. Tantárgy: magyar nyelv Az óra típusa: készségfejlesztő óra

Bemutató tanítás 2008-10-07 Vázlat. Tanít: Nagy Györgyné Osztály: korrekció 8/a. Tantárgy: magyar nyelv Az óra típusa: készségfejlesztő óra Bemutató tanítás 2008-10-07 Vázlat Tanít: Nagy Györgyné Osztály: korrekció 8/a. Tantárgy: magyar nyelv Az óra típusa: készségfejlesztő óra Táblára felírt szöveg: Nem az a lényeg, amit néha napján megteszel,

Részletesebben

6. óra TANULÁSI STÍLUS

6. óra TANULÁSI STÍLUS 6. óra TANULÁSI STÍLUS CÉL: az egyén jellemzőinek megfelelő tanulási stílus kialakítása. Eszközök: A TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV kinyomtatva (a tanulói létszámnak megfelelő példányszámban). A Kiértékelés kinyomtatva

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I. SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin SZKb_102_06 Segítünk egymásnak A matematika nem játék? É N É S A M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári SEGÍTÜNK EGYMÁSNAK 53 MODULVÁZLAT

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tantárgy: Magyar irodalom Témakör: Történelmi arcképcsarnok Tananyag: Mátyás király és a pásztor című olvasmány feldolgozása, dramatizálása

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola

KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola Pedagógus neve: Jászfalvi Ildikó Osztály: 1. a osztály Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: magyar irodalom Tananyag: A sajtot osztó

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben