Katonai szállítások. 12 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

Átírás

1 XI. Évfolyam. Budapest, április hó! 27. (986.) szám. KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Ajs Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tnlajaona. Szerkesztőség ős kiadóhivatal:. Budapest (Közteleit), Cllöl-űt 35. i lz OMGE. igazgatója. Kéziratokat a szerkesztőség n Felhívás. A Magyar Vendéglős- -és Kávésipar" czimü lap szerkesztősége oly czélból, hogy vendéglős és szállodás előfizetői közvetlenül a termelőktől szerezhessék be boraikat, késznek nyilatkozott arra, hogy lapjában mindazon bortermelő gazdák névsorát állandóan közölje, kiknek eladó boruk van. Ezen állandó táblázatos hirdetésért a szerkesztőség nem kér semmiféle dij ázást mindaddig, mig az eladó eredményt nem ér el és eredmény esetén is az eladó termelőre bizza a hirdetés dijának megfizetését. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét nevezett lap szerkesztőségének ezen áldozatkészségére és felkérjük különösen szőlősgazdáinkat, hogy e kínálkozó alkalmat saját érdekükben felhasz- Közgazdasági szakosztály (1901. illése. Jelen voltak gróf Zselénski Róbert elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, gróf Andrdssy Sándor, Bálás Árpád, dr. Baross János, dr. Bartóky József, Bernát István, dr, Csillag Gyula, gróf Dessewffy Emil, dr. Herczegh Mihály, Jancsó Dezső, Landesz József, Löherer Andor, Propper Samu, dr. Tóth Jenő szakosztályi tagok, a tisztviselőkar "részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztőtitkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok, de Pottere Brúnó segédtitkár és Bubinek Gyula ügyvezető-titkár, mint előadó. Gróf Zselénski Róbert elnök üdvözli a megjelent tagokat, az ülést megnyitja, melynek első tárgya a kivándorlási-bizottság tegnapi üléséről átutalt előadás a székely turistikáról, felkéri Forster Gézát az élő adás megtartására. Forster Géza megtartja előadását, az alábbi határozati javaslatot terjesztve a szakosztály elé: 1. Tanulmányozandó volna egy összekötő vonal, amely Magyarország északi részét az erdélyi keleti részekkel összeköttetésbe hozná, hogy ugy az idegen forgalom megszakítás nélkül Észak-Magyarországból kiindulva, keresztül az erdélyi részeken, egész az aldunai zuhata-.gokig egy összefüggő egészet képezne. 2. A még hiányzó vasúti összeköttetéseknek lehető olcsón való kiépítése a Svájczban dívó rendszerű, keskeny vágányvonalakalapján. 3. Jegyfüzeteknek Összeállítása, hogy az idegen az egész vonalon jegyváltás nélkül az utat megtehesse. 4. A viczinális vonalokon, ahol azt a személyforgalom megkívánná, a vonatok menetsebességének emelése és a fő közlekedési vonatokkal a viczinális vonalaknak, csatlakozásai összhangzásba hozása. 5. Az igy megalapítandó tarifális útvonal- nálva bejelentéseikkel minél számosabban forduljanak a.,magyar Vendéglős- és Kávés-Ipar" szerkesztőségéhez (Budapest, VIII. lter., Józsefkörut 30. í. em.) A bejelentésnél a pontos czim, a legközelebbi vasútállomás, a bor czime, kora, ára s annak megjelölése kívántatik, vájjon ki van az eladással megbizva. ról pontos térkép készítendő; továbbá idegen nyelven leírások írandók arról és ezek ismertető füzetek alakjában különféle nyelveken kinyomatva lehetőleg külföldön terj esztendők. Különösen alkalmas volna erre a svájezi hotelekben és a külföldi fürdőkben azoknak ingyen való kiosztása. 6. Azon vidékeken, ahol még turistikai egyesületek nincsenek, azoknak alakítása és az egész ügy csak egy központból való vezetése. Löherer Andor üdvözli a Forster által fölvetett eszmét, melynek megvalósításával nemcsak az idegenforgalom ós hazai fürdőink látogatottsága emeltetnék, de a fölvidéki inség és munkahiányon is nagyrészben segítve lenne. Az összekötő vonalak kiépitése stratégiai szempontból is fontos. Az előadó által fölvetett kérdést figyelmébe kéri ajánlani a balneologiai társulatnak is. Gróf Zselénski Róbert elnök ezután határozatként kimondja, hogy a szakosztály Forster Géza határozati javaslatát egyhangúlag elfogadja s Forster Gézának érdekes előadásáért a szakosztály nevében köszönetet mond. Ezután: Az uzsoráról a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetben" czimmel dr. Csillag Gyula tartott előadást, összefoglalva az előadás tartalmát, kiemeli, hogy mig eddigi törvényeink csak a hitelezési uzsora ellen léptek fel, a polgári törvénykönyv tervezete már a dologi uzsora ellen ishatározmányokat tartalmaz. Általán minden kétoldalú ügyletnél alkalmazható a 957.., mély szerint semmis minden oly szerződés, mely által egyik fél a másik fél tapasztalatlanságának, könnyelműségének, vagy szorult helyzetének felhasználásával a saját szolgáltatásának értékét aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatást köt ki magának. E szakasz, mely lényegileg a német polgári törvénykönyvből vétetett át, a dologi uzsora korlátozására vezethet. Azonban a semmisség, mely fölétlenül helyes és igazságos elv, nem fog a károsodott fél által mindig érvényesíttethetni, mert az előbbeni állapotba való visszahelyezés, mely a semmisséggel együtt jár, nem mindig lehetséges. Módot kell tehát a megrövidített félnek nyújtani arra, hogy ha bár a semmiséget nem akarja érvényesíteni, őt aránytalan vagyoni hátrány ne sújtsa, nevezetesen a mellett fentartani a megrövidített félnek azon jogot is, hogy az ügylet megsemmisítése helyett a szerződési megállapodásokban kikötött ellenszolgáltatásnak leszállítását, illetve mérséklését, birói uton szorgalmazza, a mint ezt az] november 1-én életbelépett uj angol uzsoratörvény is rendeli. A tervezet a szerint 8%-nál magasabb kamat birói uton nem érvényesíthető. A kamat-maximumot a hitelezési ügyleteknél czélszerü törvényes zsinór mértékül venni, de a 8% kamatmaximum még sem tekinthető hosszú időkre vonatkozólag állandó érvényű, változhatatlan tételnek. Czélszerübb volna a polgári törvénykönyvben csak azt kimondani, hogy külön törvény állapítja meg azon legmagasabb kamatlábat, melyen tui a kamat birói uton ekkor sem érvényesíthető, ha okosabban van kikötve". A kamat-maximum azután az I^oncloni r é z j e g y z é s h e z a l k a l x n a z k o d y a a m a i n a p t ó l visszavonásig- ~ LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta aussigi és Hungária" rézgálicznak árát nagyobb mennyiség vételénél._ koronára kisebb _ IOO kgr.-ként ab budapesti raktárunk MAGTAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, T, Alkotmány-u. 31. Mai számunk 30 oldal.

2 12 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. életbeléptetési, vagy külön törvényben állapitható meg s később esetleg le is szállítható. A kiegészítéséül továbbá kimondandó, hogy a törvény ezen elvei alkalmazandók azon esetekre is, midőn valamely kötelezettség elhalasztásánál az egyik szerződő fél a másikkal szemben magának aránytalan vagyoni előnyöket köt ki, mert a tervezet csak szolgáltatásról és ellenszolgáltatásról szól, de nem említi fel a kötelmi ügyletek teljesítése körüli halasztásokat, melyeket az uzsorások ujabb vagyoni előnyökre igen szeretnek kiaknázni. Ugyanezen jogelvek alkalmazandók volnának némi körülírással a gabona-elővételi ügyleteknél is, melyekről ezélszerüségi tekinteteknél fogva külön törvény volna alkotandó. Kimondá itt ezenfelül, hogy a szerződő gazda többre és másra, mint saját termésének szolgáltatására nem kötelezhető, hogy a szerződés szerinti vételár és akkor érvényes piaczi ár közt fennálló nagy mérvű aránytalanság az ügylet megsemmisítését vonja maga után, vagy jogot ad a megrövidített félnek az aránytalan ellenszolgáltatás leszállításának birói uton szorgalmazására, ha a ban említett föltételek fenforognak. Végül az uzsorások elleni jogvédelem szükségességére utalva jogvédő bizottságokat kiván a gazdasági egyletek körében, melyekhez a gazdák tanácsadás czéljából bizalommal fordulhatnának. A szakosztály dr. Csillag Gyula előadásának részletes tárgyalásába nem fogott, hanem elismerésének kifejezése mellett kiadta azt a kodifikáló-bizottságnak. Sárosvármegyei gazdasági egyesület emlékirata a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztár ügyélben. Rubinelc Gyula előadó; A Sárosmegyei gazdasági egyesület megküldte az OMGE.-nek a foldmivelési miniszterhez fölterjesztett azon memorandumát, melyben a cselédtörvény revízióját és a gazdasági cseléd- és munkássegélypénztárról szóló törvény novelláris módosítását kéri. Nevezett egyesület e két óhaját azzal indokolja, hogy a Felvidéken a cseléd- és munkásviszonyok abnormisok, ugy hogy ott cselédet egyáltalán kapni nem lehet a kivándorlás folytán s kénytelenek a gazdák lengyel cselédeket fogadni s az aratási munkára pedig.tiszavidéki munkásokat hozatni. Ehhez járul, hogy a munkások és cselédek igényei emelkedése mellett a földbirtok terhei jelentékenyen nagyobbak, mint a múltban. Ez állapotokon a Sárosmegyei gazd. egylet a cselédtörvény revíziójával vél segíteni. Előadó megjegyzi, hogy az OMGE. az alföldi agrárszocziális viszonyok nyomása alatt a belügyminisztérium fölkérésére behatóan foglalkozott a cselédtörvény revíziójával. s erre vonatkozó javaslatait föl is terjesztette a törvény módosításokat szakaszokba foglalva, azonban e javaslatokat a kormányzat és törvényhozás konkrét formába még nem öltötte. A Sárosmegyei gazdasági egyesület emiitett memorandumában a cseléd magaviseletét és indok nélküli helyváltoztatását törvényhozási intézkedéssel akarja korlátozni. Ez általános társadalmi baj a szóló szerint, ezen tehát nem törvényes intézkedéssel, hanem társadalmi akczióval lehet segíteni. Figyelemre méltóbb és könnyebben szanálható a sárosmegyei memorandumbán foglalt kívánalmak második pontja, mely az adminisztráczió lassúságát hozza fel. Az igazságszolgáltatás közvetlensége és gyorsasága ellen fölhozott panasz jogosult. Ennek orvoslása tehitt kérelmezendő volna. A memorandum harmadik kívánalmát, mely a kivándorlás legszigorúbb megakadályozását szorgalmazza, szóló tárgyalás és javaslat-tétel végett kiadni kéri a kivándorlási bizottságnak. A sárosmegyei memorandum második része a most életbe léptetett gazdasági cselédés munkás-segélypénztárról szóló törvény novelláris uton való módosítását intendálja. _ Nagy panasza a Sárosmegyei gazd. egyesületnek, hogy az ily gazdaközönséget érintő törvényjavaslatoknak a törvényhozás elé terjesztése előtt a gazd. egyesületek véleményét nem kéri ki a földmivelési kormányzat. Erre nézve előadó megjegyzi, hogy az érintett törvény ankétszerü tárgyalására az OMGE.-nek is oly rövid idő adatott, hogy a gazdaközönség támasztható óhajait és nézetét kellően ki nem domboríthatta. A sárosmegyeiek memorandumában felsorolt kívánalmak egyrésze olyan, amely meg se valósitható a törvényben. Jogosultnak látszik azonban az, hogy a törvény révén a Felvidék gazdáira jelentékeny teher hárul, mert ott a cseléd nincs azon helyzetben, hogy a biztosítási diját fizethesse. Erre nézve a Sárosmegyei gazd. egyesület a törvény oly értelmű módosítását sürgeti, hogy: azon 50 éven felüli cselédek is biztosithatók legyenek, kik ez időszerint életkoruk ötvenedik évét ugyan már betöltötték, de jelenlegi szolgálatukban egyhuzamban már 10 évi szolgálatot felmutatni és beigazolni képesek." Ez a kívánalom azonban' a törvény szellemével ellenkezik és meg nem valósítható a pénztár jelen alapja jelentékeny megbolygatása s az állam nagyobb megterhelése nélkül. Egyetlen megoldási mód volna, ha a birtokos, vagy cseléd 10 évre visszamenőleg megfizetné a biztosítási dijat. Ez oly áldozat, amely nem áll arányban az illető birtokos hasznával. A memorandum második kívánalma, hogy a birtokos valamely módon kártaianittassék azon általa befizetett összegekért, melyeket az őt ok nélkül elhagyó cselédekért' befizetett. Ez összegek tehát visszapótlandók. Szóló megjegyzi, hogy a törvény tárgyalásánál kifejezésre jutott, hogy bizonyos patriarchalis viszonyt létesítsen a törvény a birtokos és cselédje között. Ezen viszonynak és szellemnek a beplántálása némileg sikerült is, mert az eredeti törvényjavaslat az ankéten jelentékeny módosításon ment keresztül. A sárosmegyei óhaj összefügg azzal, ami az OMGE.-ben is kifejezésre jutott, mert az rendkívüli erkölcsi és anyagi hatalmat biztositana a gazdának, ha az öt oknélkül elhagyó cseléd dijait megvonhatná, de ez sok esetben visszaélésekre vezethetné. De ez a kívánalom teljesen felesleges, mert a törvény 39. -ban szankczió van arra, hogy ha a cseléd' ok nélkül 5 éven belül elhagyja a gazdát, az ezáltal befizetett dijak visszatérítendők, illetve a gazdának visszkereseti joga lehet a cseléddel szemben. Szóló tehát nem tartaná opportunusnak, hogy a törvény, melynek gyakorlati hatása még nem ismeretes, novelláris uton módosítassák. Ellenben a memorandumnak a cselédtörvény revíziójára irányuló követelménye jogosult alapon nyugszik s javasolja szóló, hogy az OMGE. irjon fel a földmivelésügyi és belügyminiszterekhez s a törvény revízióját sürgesse. Gróf Dessewff'y Aurél méltányosnak és igazságosnak tartja a "Sárosmegyei gazdasági egyesület azon óhajtását, hogy a régi állandó cselédek, kik 50 éven felüli korban vannak, szintén biztosithatók legyenek, azonban kénytelen elismerni, hogy a probabilitási számitások nem nyújtanak kilátást ennek megvalósítására. Figyelmébe ajánlaná azonban a minisztériumnak azt, hogy tegye megfontolás tárgyává, vájjon egy bizonyos nagyobb biztosítási hányaddal nem-e lehetne ezen jótékony intézményben részesíteni az 50 éven felüli korban levő cselédeket is. Dr. Bartóley József a szakosztály megnyugtatására kijelenti, hogy a földmivelésügyi minisztérium igyekezni fog a szerzendő tapasztalatok nyomán kiépíteni ezen intézményt és kiterjeszteni az 50 éven felüli korban levő cselédekre is a biztosítást. A szakosztály előadó javaslatait gróf Dessewff'y Aurél módosításával fogadja el. A Magyar Malátagyárosok Országos Egyesületének átirata. Előadd előterjeszti, hogy a Magyar Malátagyárosok Országos Egyesülete emlékiratot terjesztett a kereskedelmi miniszterhez a vám- és kereskedelmi szerződések megújítása alkalmából érvényrejuttatandó kívánalmaik tárgyában. A memorandumot az egyesület megküldte az OMGE.-nek is pártolás végett s felsorolja azon kívánalmakat, melyeket malátaiparunk föllenditése érdekében a kereskedelmi szerződések megkötése alkalmával figyelembe venni óhajt. A memorandum rámutat azon titkos kedvezményekre, melyeket Németország a malátaiparnak ad. Ez mindenesetre érdekes jelenség és helyes, hogy az egylet rámutatott erre épen ami kormányunknál, mely kívánatos hogy ami félgyártmányaink kivitelét tarifális kedvezményekkel ép a külföld példájára előmozdítsa. A memorandum kiemelkedő része, hogy a Malátagyárosok egyesülete állást foglal minden Tcihészitési eljárás és vámkedvezmény ellen, úgyszintén sürgeti a szerződések megkötésénél az árpa és maláta közötti helyes arány megtartását s feltetlenül kizárandónak tart minden vám és szállítási visszatérítési kedvezményt. E kívánalmak mind olyanok, melyek pártolásához az 0. M. G. E. hozzájárulhat; a memorandumnak csak egyetlen pontja ellen emelhetünk kifogást, mely a mai tarifák alapján kívánja a vámok megállapítását. Javasolja előadó, hogy a Magyar Malátagyárosok Országos Egyesülete emlékiratát pártolólag terjeszsze föl a szakosztály a Kereskedelemügyi miniszterhez s erről értesítse az egyesületet azzal, hogy mint rokon természetű ügyekkel foglalkozó egylet lépjen be a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kötelékébe. A szakosztály előadó javaslatához hozzájárul. Végül: Előadó előterjesztésére a Temesmegyei Gazdasági Egyesület azon átirata felett, hogy az 0. M. G. E. a tüzkárelleni biztosításoknál fölmerülő eljárási dijak apasztása szempontjából keresse meg az összes biztosító intézeteket oly irányban, hogy az 500 koronáig terjedő tüzeseteket a községi elöljáróságok becsülhessék meg, a szakosztály napirendre tért, miután az átiratban foglaltak téves informáczión alapulnak. Ezzel az ülés véget ért. Katonai szállítások. A modern államháztartás legnagyobb szükségleteit a világ minden államában a katonai igények kielégítése támasztja. Oly nagy terhekkel jár a militarizmus a modern államok polgáraira, hogy ezzel szemben egészen természetesnek kell találnunk azt a törekvést, hogy a közadók utján a katonai szükségletek fedezésére hozott áldozatok ezen szükségleteknek a nemzet polgárai által való fedezéséből egy rész ismét visszaszereztessék. Sajnos, Magyarországon abban a kedvezőtlen helyzetben vagyunk, hogy iparunk fejletlensége következtében mindazoknak a katonai czikkeknek legnagyobbrésze, melyek az ipartól szereztetnek be, mint a ruházati és fegyverfölszerelések, a fckülföld iparának emelésére rés a külföldi polgárok gazdagítására szolgálnak és ebben a tekintetben még annyiban sem részesülünk a katonaság ipari szükségleteinek fedezésénél, amennyi a katonai szükségletek fedezésénél a kvóta arányában bennünket megilletne. De nem csekély összegre rug a katonaságnak az

3 27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Köztelek, iooi. április hó ipari czikkek mellett a terményszükséglete, van első sorban a Magyar Mezőgazdák fillér magasabb árat maguknak biztosítani amelyet viszont Magyarországnak, Szövetkezete, amely már évek óta siker- azáltal, hogy idejében szervezkedjenek mint a monarchia nyers termelő államának rel foglalkozik katonai terményszállitások- a katonaság terményszükségletének si- kellene szállítania, hogy a katonaság kal. Itt van ujabban az Aradvármegyei keres fedezésére. A vármegyei egyesürel érdekeinek hozott óriási közáldozataink gazdasági egyesület, mely a katonai terményszállitások letek dolgozzanak ki szabályzatokat, tart- legalább némi részben megtérüljenek. terén is dicséretre érdemes sanak értekezleteket, biztosítsák a gazdák És mit látunk ezen a téren is? Azt, tevekenységet fejtett ki. A példa tehát közreműködését és teljes erővel induljanak hogy a katonaság terménybeli szükségleteit a katonai szállítások biztosítására. meg van, És miért ne lehetne az összes is legnagyobbrészt külföldi bécsi vármegyei gazdasági egyesületeknek az Ha sikerül a katonaság terményszükség- szállítók elégítik ki. Igaz, hogy Aradvármegyei egyesülethez hasonlólag letének ily módon közvetlenül való fedezése, ezek a szállítók a dolog természeténél szervezkedniük a ezáltal nemcsak a magyar katonai szállításokra? gazdák fogva ezeknek a terményeknek leg- Sőt tovább megyünk. Az Országos Köz- fogják terményeiket előnyösebben érté- nagyobb részét Magyarországon szerzik ponti Hitelszövetkezet legutóbbi évi jelentésében kesíthetni, hanem a magyar államnak a be, ámde azt is tudjuk, hogy a katonai olvastuk, hogy a központ kötelé- katonaság fentartására hozott áldozataikesíthetni, szállítások nyeresége jelentékeny szokott kében már eddig is 16 terményértékesitéssel ból is legalább egy rész az áldozatokat lenni, amelytől a termelők ilyenformán teljesen elesnek, mert a magyar termelő olcsón vesztegeti el terményét és a nyereség foglalkozó szövetkezet van. Mi áll annak útjában, hogy több hasonló szövetkezet alakuljon és ezek valamennyie hozott polgárok zsebébe fog visszajutni. tejfölét az idegen szállító fölözi le. a maga vidékén állomásozó katonai csa- Másfelől azonban ennek az eljárásnak a patok terményszükségletének szállítójává TAKARMÁNYOZÁS. katonai kincstárra az a hátránya van, legyen? Rovatvezető: Cselkó litván. hogy ő maga mindig drágábban vásárol, Persze, nem elég, hogy a gazdasági mint ha a termelőtől közvetlenül szerezné egyesületek és szövetkezetek pusztán a A párisi nemzetközi takarmányozási kongresszus munkálatai. be szükségleteit, mivel a termelő csekélyebb nyereséggel is még mindig jobb üzletet ív. tenne a közvetlen szállításnál, mint amekkora nyereséggel a katonai szükségleteket közvetítő szállítók dolgoznak. A gabona mint takarmány. A katonai kincstár maga is régóta érzi a helyzet visszásságát ugy a nagy áldozatokat hozó termelőkkel szemben, valamint magával a rosszabbul járó kincstárral szemben és régóta törekszik a terményszükségleteket közvetlenül a termelőktől beszerezni. Be kell vallanunk, hogy eddig kevés sikerrel és pedig azért, mert a termelők teljesen szervezetlenek. Pedig hogy a termelők szervezettsége mekkora előnynyel járhat a katonai szükségletek közvetlen fedezésénél, arra csak Németország példáját kell idéznünk amely országra pedig még a rosszakarat sem foghatja rá, hogy a katonai érdekekkel nem eléggé törődnék ahol a katonai hatóságoknak kötelességükké van téve, hogy a terményszükségletüket a gazdasági szövetkezetektől szerezzék be és csak akkor, ha ez nem lehetséges, forduljanak a közvetítőkhöz. A német gazdák tehát szervezkedtek és az utóbbi időben alig van eset már arra, hogy a katonaság terméhyszükségleteit a gazdáktól közvetlenül be ne szerezhetné. A szövetkezetek rendes jegyzékeket vezetnek a bejelentett katonai szükségletekről, közlönyeikben ezeket állandóan közhírré teszik, szükség esetén a kisebb gazdákat maguk szervezik a közös szállításra, az átadásnál a szövetkezetek közreműködnek és a termelők érdekeit képviselik, Mi áll ujában annak, hogy a katonaság szükségleteit Magyarországon is a termelők közvetlenül fedezzék? Semmi egyéb, mint hagyományos ázsiai kényelemszeretetünk. Magyarországnak is vannak már hála Isten gazdasági szervezetei, amelyek a katonai szállításokat szervezhetnék és ugy a katonai kincstár, valamint a termelők megelégedésére lebonyolíthatnák. Nálunk is van már példa arra, hogy a mi gazdasági szervezeteink is alkalmasak ily szállítások teljesítésére. Itt szállításra vállalkozzanak, azt megkapják, hanem szükséges, hogy magukra vállalt kötelezettségeiknek eleget is tegyenek.ha azonban az egyesületek és szövetkezetek megfelelő módon szervezkednek, akkor meg is fognak felelhetni elvállalt kötelezettségeiknek s akkor a katonai kincstár is nagyobb bizalommal levén irántuk, a szükségletek beszerzését hajlandóbb lesz deczentralizálni olykép, hogy az egyes hadcsapatok szükségleteit a csapat állomáshelyének vidékén székelő egyesület vagy szövetkezet utján fogja beszerezni ahelyett, hogy mint ma, nagy készleteket szerezzen be, amelyeket az egyes csapatoknak szét kell osztatnia, elkeli küldetnie s ezáltal a terményszükségletek beszerzése nemcsak több munkával, hanem nagyobb költséggel is jár. Nézetem szerint nem elegendő a szervezkedésnél, hogy a gazdasági egyesületek vagy szövetkezetek valamely katonai terményszállitásra vállalkoznak azon tudakozódások alapján, melyeket tagjaik sorában tettek, hanem szükséges, hogy kötelezőleg nyilatkozzanak az egyes gazdák egyesületükkel, vagy szövetkezetükkel szemben. A katonaságtól engedélyezett árat mindenki megtudhatja, ezen árat alapul véve a költségek leszámítása után maradó összegért a szállításra bárki vállalkozhatik. De ennek a vállalkozásnak az egyesülettel szemben törvényesen is kötelezőnek kell lennie, nehogy az egyesület az ily ígéretekben bízva a szállításokra vállalkozzék s mikor a szállításra kerül a sor, a szállítást a börzén kelljen fedeznie. A gazdáknak egyesületükkel, vagy szövetkezetükkelszemben bizalommal kell viseltetniök és egyesületükben vagy szövetkezetükben époly reális közvetítőt kell látniok, aminőnek a többi hadseregszállitókat tartják. A tavasz megnyílt. A katonai szükségletek biztosítására szolgáló hirdetmények nemsokára köztudomásra fognak jutni. Azt hiszszük jobb tanácsot a mai alacsony terményárak mellett nem adhatunk, mint azt, hogy igyekezzenek a gazdák a termények értékesítésénél elérhető minden Ezen kérdést, mely alacsony búzaárak esetén mindig felmerül, Marcel Vackor a Société Nationale dagricuiture tagja ismertette, előadásában főképen avval foglalkozva, mely alakban ajánlatos a búzát állatok etetésére, illetőleg azok hizlalására használni és vájjon gazdaságos-e ezen takarmány más takarmányhoz képest. A buza átlag 13-2% fehérjét tartalmaz, az árpa 10%-ot, a zab 12 /o-ot, miből a buza fölénye ezen utóbbi gabonanemüek fölött kitűnik. A buza ötféle alakban etethető.az állatokkal: 1. természetes állapotban, 2. mint liszt, 3. összezúzva, 4. kenyér alakjában, 5. főzve. Tekintsük röviden ezen különböző etetési módok előnyeit, illetőleg hátrányait. 1. Egészszemü buza. A búzának természetes állapotban való etetése igen egyszerű eljárás, mert a buza minden előkészítés nélkül etethető. De kérődzők, különösen szarvasmarhák etetésénél csakhamar meggyőződünk, hogy az egész szemekben etetett buza igen rosszul lesz kihasználva, mert a szemeknek százalékát találjuk az ürülékben, még pedig teljesen ép, csírázásra képes állapotban. Ebből kitűnik, hogy a szarvasmarhákkal ily módon etetett buza egyáltalában nem ad gazdaságos eredményt. Az egygyomru, teljes fogazattal biró sertés jobban használja ki az egészszemü búzát, amennyiben annak 8 /4-részét hasznosítja. Jó eredménynyel etethető a szemes buza lovakkal. A lovak a takarmányt a lenyelés előtt jól összerágják és szótőrlik, ami a szemek megemésztését megkönnyíti. Müntz és Girard tanárok kísérletei szerint lovak ily módon etetve, a buza fehérjéinek 90%-t, a ezukrot meg keményítőt pedig teljesen megemésztik. Lovaknak egész szemű vagy főtt búzával való etetését ellenben kedvezőtlen tapasztalatai alapján Lovalard helyteleníti, mig Grandeau és sok gazda a zabot búzával részben helyettesíti, 100 kg. búzát 130 kg. zabbal egyenértékűnek véve. Mindezekből kitűnik, hogy e részben a gazdák és tudósok Ítélete még meg nem állapodott, de kétségtelennek látszik, hogy lépésben járó és dolgozó igás lovak etetésénél a búzát a napi adag rendes és gazdaságos alkatrészéül alkalmazhatjuk. Valószínű, hogy a gyors menetben dolgozó lovaknál a buza nem helyettesitheti a zabot, mert niíjcs benne az avenin, mely egyedül a zabban van meg, s mely az idegekekre izgatóan hatva a lovat gyors mozgásra képesiti. Természetesen, ha zabot helyettesitünk búzával, nem szabad térfogat szerint helyettesíteni, hanem, és ez

4 b minden helyettesítésre vonatkozik, a chemíai összetételt és a takarmányok eltérő fajsnlyát is számításba kell venni. 2. Liszt. Ha a búzalisztet langyos pép alakjában adjuk az állatoknak, akkor ezt könynyen emésztik, s ezen anyag pl. 'üríik táplálására előnyösen használható, mert azok 350 gr. liszt napi adag mellett gyorsan híznak. Nem alkalmas azonban a liszt ökrök és sertések hizlalására. Ez utóbbiak száját már az igen híg lisztpép beragasztja, ugy hogy minden etetésnél igen sok tápanyagot hagynak vissza. E veszteségen kivül az őrlés költségei is megdrágítják a liszt etetését s nem szabad.figyelmen kivül hagyni, hogy a liszt már nem foglalja magában a korpát, mely magába zárja a buza zsírjának legnagyobb részét. Ezen okoknál fogva a liszt, főképen szarvasmarhák hizlalására egyáltalában nem alkalmas. 3. Zúzott buza. A zúzott búzát az állatok sokkal jobban szeretik,- mint a lisztet, bármilyen durván legyen is az megőrölve. A zúzott gabonát valamennyi állat szívesen eszi és igen jól kihasználja s ezért ezen takarmányozási mód be fog válni mindenütt, a hol a gabona zúzása lóerőre járó vagy motoros gépek segé- : lyével történhetik, ellenben az emberi erővel való zúzás túlságos költségesnek bizonyul, mert 1 kg. búzának szétzúzása Bingelmann tanár Szerint kílogram-méter mechanikai, munkát igényel. Mig tehát egy munkí s kézzel, működtetett zuzóval 10 kg. búzát zuz szét, addig ló segélyével kilogramm, egylóerejü gép segélyével pedig kilogramm ^buza zuzatik szét. Egy métermázsa buza zuzási költségei az első ecetben 3 frank 60 centimot, a második esetben 0'95 frankot, a harmadik esetben pedig 0"50 0'60 frankot tesznek ki. Ebből kitűnik, hogy a buza szétzúzása akkor a leggazdaságosabb, ha ez motoros géppel történik, miért is ezen előkészítési mód. főleg csak nagy gazdaságokban alkalmazható. 4. Kenyér. Francziaországban több jónevü gazda már hosszabb időn át igen jó eredménynyel eteti szarvasmarháit és lovait kenyérrel. A kenyér alkalmazhatóságát bizonyítja még azon ismeretes tény is, hogy az Alpesekben a kirándulásra használt lovak, melyek huzamos és 'rendkívül fárasztó szolgálatot végeznek, csaknem kizárólag szénával és kenyérrel tápláltatnak. Állatok etetésére szolgáló kenyér készítéséhez durván őrölt korpáslisztet kell venni. A megsütött kenyeret apró koczkákra vágják, melyek etetés előtt 1 2 óráig vizben áztattatnak. Szarvasmarhák, birkák és sertéseknél jobb, ha gyengén főzött, langyos, kissé sózott leves alakjában etetjük a kenyeret. Az őrlés és sütés költségei daczára is igen gazdaságos a búzának ilyetén etetése, azonban nem szabad egyszerre túlságos sok kenyeret sütni, mert különben megpenészedik. Pluchet roye-i gazda 1893 óta alkalmazta ménesében a búzát a lov-ak napi adagjainak kiegészítésére. Termésének 20 ü /o-t és pedig a kis szemű magvakat őrölteti és a lisztből kenyeret süttet. 100 kilogramm búzából 127 kg. kenyeret kap, a sütés költségei 475 frankot tesznek ki. 3 kg. kenyérrel 3'75 kg. zabot helyettesit, mi rendes árak mellett megtakarítást eredményez. Pluchet lovalnak a kenyéren kivül még 100 gr. lenmagot ad s az így táplált lovak ép ugy híztak és ép oly jól dolgoztak, mint tisztán zab etetés mellett. 5. Főzött, buza. Az előadó a legjobb eredményeket főzött buza etetésével érte el, melyet valamennyi állat szívesen eszik és jól. emészt. A búzát főzés előtt vizben kell áztatnunk, míg kissé felduzzad, mire nagy tartályokba áttéve gőzzel főzzük, miáltal a keményítő, elcsirizesedik. A főzött búzát most.12 i 5 óráig állni hagyjuk, miközben az gyengén megsavanyosodik. Etetés, előtt hozzáöntünk langyos vizet és gyengén megsózzuk. buza főzésekor- szétfől, miáltal emésztő nedvek minden részét áthathatják. Ennek előnyös voltát bizonyítja az is, hogy a főzött burgonya tápértéke kétszer akkora, mint a nyersé. A főzés költségei Bingelmann tanár szerint métermázsánkint legfeljebb 40 centimet tesznek ki tehát kisebbek, mint a. buza bármely más előkészítésével járó költségek. A főzés által.a buza térfogata majdnem megkétszereződik, igy pl. 10 liter buza főiés után liter térfogatot vesz fel. Főzött buza etetésénél a legnagyobb elővigyázattal kell eljárni; az etetést 1 2 kg.-nyi adaggal kell kezdeni s azt lassan nagyobbítva, nagy állatoknál 8 10 kilogammig mehetünk. Ezen takarmány igen konczentrált s túlságos nagy mennyiségben etetve emésztési zavarokat okoz, minek elkerülésére a. főzött magvakkal együtt mindig elegendő mennyiségű szénát va,gy szalmát kell az( állatoknak adnunk. " A buza mint takarmány kiterjedt mérvben főképen mint kenyer és főzött állapotban alkalmaztatik és ezért tekintsük át néhány példán a napi adagok összeállítását. Dampierre. marquis lovainak napi adagja a következő: 5 kgr. szalma, 2 kgr. széna, 10 liter zab és.2 kgr. kenyér. Petiot szarvasmarháinál télen a napi adag 2 kgr. kenyér, 15 kgr. répa, 2 kgr. szalma-szecska, 5 kgr. korpa. Pluchet, szarvasmarhái hizlalásánál 4 kgr. olajpogácsát 5 kgr. kenyérrel helyettesit. Lovai etetésénél pedig már négy éven át igen. jó eredménynyel helyettesit 2'5 kgr. zabot, 2"5 kgr. főzött rozszsal. Ugyanezen gazda érdekes kísérletet végzett hizott ökröknek főzött búzával való etetésével. Ökreit két részre osztotta s az egyik résznek naponta 2 kgr. lenmag pogácsát, a másiknak 2 kg. főzött búzát adott, mig a napi adag egyéb részei teljesen egyformák maradtak. A főzött búzával etetett ökrök 43 nap alatt 705 kg.-ról 771 kg.-ig híztak, a lenmagpogácsával tartott ökrök hízása 13 kg.-al kevesebb volt. Az előadó kg. sulyu szarvasmarháinak befejező hizlalásánál szintén alkalmazza a főtt búzát egyéb takarmányfélék helyettesítésére, mint ez a két következő takarmányszabványból kitűnik : 1. Hizó ökör rendes napi adagja: Széna 6 kg. Főtt burgonya.. 15 Zab, árpa és liszt 5 Olajpogácsa.. 3 Az itatott viz liter. 2. Hizó ökör helyettesitett napi adagja: Főtt burgonya.. Főzött buza Olajpogácsa Az itatott viz liter. Kitűnik tehát, hogy a 10 kg. főzött buza, 5 kg. zab, árpa és lisztkeveréket, 2 kg. olajpogácsát és 9 kg, burgonyát helyettesit s megjegyzendő, hogy főzött búzával etetett állatokkal a hízás gyorsabban fejeződött be. Rendszerint kg.-nyi napi élősulyszaporulat volt felmutatható ezen hizlalással, melyet a két, legfeljebb négy utolsó hónapon át alkalmaznak a legelőről visszatért, már jó húsban levő pihent állatoknál. A feltüntetett napi adag drága arra, hogy hosszabb időn át adagolható lenne, sőt rövid, idei alkalmazhatósága is az összes gazdasági körülményektől függ. így az előadó azért találta a leirt napi adagot alkalmasnak, mert sok és rosszabb minőségű buza' és burgonya állott rendelkezésére és csökkenteni akarta az olajpogácsa, a zab és az árpa fogyasztását; a leirt hizlalás mellett szólt még, hogy igen szegény, köves talaja lévén, okvetlen gazdag talajra volt szüksége, melyet ily módon meg is szerzett. Előadásának befejező részében Vacher arra az eredményre jön, hogy az állatok, főképen a szarvasmarhák a hizlalásnál a főzött búzát jól értekesitik. Távolról sem tekinthetők általános érvényűnek azon vélemények, melyek 27. SZÁM Íi-ÍK ÉVFOLYAM. szerint a hizlalásra fordított főzött buza 100 kgm.-ja gyakran 31 franc-cal fizet, de annyi kétségtelennek látszik, hogv az 18 franc-nál többet fizet. Nem mint fentartó, hanem mint hizlaló takarmány válik be a buza, ha azt az egyes állatfajok szerint kellőkép elkészítve, gondos körültekintéssel alkalmazzuk. A tárgyhoz hozzászólva báró Peers belga tejgazda kifejti, hogy Belgiumban is kénytelenek gyakran a gazdák a. búzát, ha annak ára franc alá esik, mint takarmányt hasznosítani. Tapasztalatai szerint, ha a főzött búzát kissé megsavanyodni hagyta, a hizlalási eredményt hasonlithatlanul jobbnak találta, mint eltérő esetben. Tehenei etetésénél egyenlő mennyiségben kever rozs-, árpa- és kukoriczalisztet, a keveréket főzi ős savanyodni hagyja. A savanyodás előnyéről győződött meg sértései és süldői etetésénél is. " A kérdéshez még hozzászólt Mir senator. Hosszú ideig kísérletezik a buza takarmányozásával szarvasmarha hizlalásánál. Mikor főzött búzát etetett, az ürülékben annak egyes részeit megtalálta, miből azt következteti, hogy nem szabad gyenge főzéssel megelégedni, hanem a főzésnek igen tökéletesnek kell lennie. Jobb eredményeket kapott, mikor kenyér alakjában etette a búzát, bár lehetségesnek tartja, hogy oly vidékeken, hol. a kenyérsütés költségei nagyok, gazdaságosabb a főzött buza etetése. Tapasztalatai alapján azonban távol áll attól, hogy a buza takarmányozását egyéb takarmányozási módszereknél előnyösebbnek jelentse ki, sőt ellenkezőleg. Ha kg. sulyu. ökreit kg. besavanyított répával, 8 kg. száraz szalmaszecskával és 4 kg. gyapotpogácsával eteti, akkor ezen 0'90 frankba kerülő adaggal fejenként naponta 2 kg.-ot híznak, a hizlalás tehát sokkal olcsóbb, mint buza etetése esetén. A répához a besavanyitás alkalmával nagy mennyiségű szalmaszecskát vagy rossz minőségű szénaszecskát kever, mely absorbeáló anyagok a répáié nagy részének kárbaveszését gátolják. 1 lvs hónap alatt a savanvodás befejeződött és a répa etethető. A buza takarmányképeni használata tehát nem általánosítható, az általánosítás a mezőgazdaságban egyáltalában nincs helyén. A gazdák előtt, kik búzát etettek, nagyobb mennyiségben állataikkal, főképen az a czél lebegett, hogy az apró szemű silányabb buzájukat feletetve, csak a nagyszemü búzát bocsássák áruba. Ha sok gazda követné bő búzatermés esetén ezen eljárást, a buza árának hanyatlása némileg gátoltatnék. Dr. Zaitschek Arthur. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor. A murokrépa. (Vége) A murokrépa kiszedésével nem kell sietni,. mert az őszi fagy nem árt neki, a' növekedése pedig addig tart, míg az állandó fagyok beállanak, ezért csak akkor szedjük ki, midőn a többi gyök- és gumósnövények kiszedésével már elkészültünk. A kiszedést keskeny de hosszú ásóval eszközöljük; a közönséges ásó azért nem alkalmas erre, mert azzal sok répát kettétörünk. Kiszedés előtt fogatos erővel is meglazíthatjuk a sorokat, mely, esetben kézzel huzhatjuk ki a murokrépát a földből. A kiszedett gyököket ugy hányjuk halomra, hogy a lombja egy oldalra kerüljön, mert ha összevissza hányjuk, akkor nagyon piszkos lesz a lombja, melyet pedig szintén föl szoktunk takannányozni. Ezután késsel levágjuk a lombot, de a répa fejéből nem metszünk le semmit, s most prizmába rakjuk a gyököket a máimegbeszélt módok valamelyike szerint. Végül czélszerü még a murokrépa földjét fölszántani, mely alkalommal egy fiút járatunk az eke után,

5 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, ÁPRILIS HÓ ki a földben felejtett, de szántás folytán napfényre kerülő gyököket összeszedi., A murókrépa termesztési eljárásának e rövid ismertetéséből azt látjuk, hogy a semmivel sem komplikáltabb mint a takarmányrépa termesztése; legföljebb hogy a szántásban rémi külömbség, amennyiben ugyanis a murokrépa számára mélyebben tanácsos a földet megszántani mint más gyök- és gumósnövény számára. Ellenben a nyuri kultura talán még egyszerűbb a murokrépánál mint a takarmányrépánál, mert előbbinél ugy az egyezés valamint a töltögetés is elhagyható. Eszerint tehát azt mondhatjuk a murokrépáról, hogy sem termesztési költségei, sem téli eltartása, de még termésének mekkorasága sem indokolja azt a közönyt, melylyel iránta viseltetünk. Ha még meggondoljuk, hogy a murokrépánál egészségesebb téli takarmányunk nincs, mindenesetre érdemes volna azt legalább oly kiterjedésben termeszteni, hogy a lovak, csikók és más értékesebb növendékállatok egész télen murokrépát kaphassanak. Áttérve a murokrépára, mint takarmányra, megemlítjük, hogy vegyi összetételben nincsenek föltűnő előnyei a takarmányrépával szemben, mert a kettőnek átlagos nyers összetétele a következő (%>): Viz N. tartalmú anyag Zsir. N, mentes vonat Nyersrost Hamu vagy kevesebb l-l 1"3-0-2 o-'i ' ' í-o 0' Kerek számokban azt mondhatjuk, hogy vegyi összetételénél fogva 90 kg. murókrépa annyit ér, mint 100 kg. takarmányrépa. Ez a 10 /o-nyi különbség nem nagyon szól a murókrépa termesztése mellett, de tulajdonképen nem yégeznek, akkor bátran megtakaríthatjuk a zabnak A gőzcséplőgéppel való tengerimorzsolás egy részét ős meglehetős sok murokrépát kérdése már régi idő óta kisért a gazdaközön- is etethetünk velük, egészen elvonni azonban ség körében s többféle, niópon igyekeztek azt is ez az, mi miatt termesztését ajánljuk, mert még ilyenkor sem fogjuk a zabot, mert a lehetővé tenni. A Köztelel" egyik utóbbi számában is ismertetve volt egy ilyen mód, mely- a murókrépa értéke nem annyira táptartalmában, mint inkább életrendi hatásaiban rejlik, murókrépa, mely inkább csak életrendi szempontból fontos, nem képes az izmokat azzal az nél a tengerimorzsolót a gőzcséplőgépre szerelve, végzik a morzsolást. melyek sok irányban nyilvánulnak, nevezetesen erőtermelőképességgel fölruházni, mint a zab, abban, hogy a murókrépa nagyon előnyösen melyet e tekintetben tudvalevőleg semmiféle takarmány sem ér el. Megemlítjük, hogy huza- befolyásolja a gyomor- és bélmüködést, hogy a A m. kir. államvasutak gépgyárának ganajt lágyítja s a hugyelválasztást előmozdítja, mezőgazdasági géposztálya szintén foglalkozott mosan heverő lovakkal 25 kg. murokrépát is továbbá, hogy étvágytalanság, emésztési zavarok e kérdés megoldásával s amnnyire a szerkezeti étettek már naponta, de nehezebb munkát végző bélférgek, mellbetegségek pl. idült köhögés al-. megoldásból kövdtkeztetni lehet, nagyon valószínű, hogy sikeresen és jól oldotta azt meg. lovaknál alig tanácsos naponta 5 kg. fölé menni. kalmával valóságos orvosságnak tekinthető', hogy a lovaknál a szörváltást könnyíti s a A csikót illetőleg különösen a második A MÁV. gépgyár cséplőgépre szerelt szőrözetet simábbá s fényesebbé teszi. Kitűnő évtől kezdve fontos a murókrépa etetése, mig tengerimorzsoló készüléke, mint az a 49. sz. életrendi szolgálatokat tesz továbbá őszszel a.első évben azért kevésbbé fontos, mert akkor ábrából látható, elég egyszerű. Felszerelése legeltetésről a téli etetésre s tavaszszal a téli legtöbbet nő a csikó, a növekedést pedig jobban abból áll, hogy a cséplőgépből kivétetik a rendes etetésről a legeltetésre való átmenetnél, valamint támogatja a zab, mint a murókrépa. De ha az kosár és dob s helyébe az 48. sz. ábrán akkor is, midőn a lovak hereszénát vagy.élső évben nem is szabad a csikónál' holmi látható morzsolókosár és szárnyas morzsoló hüvelyes magvakat kapnak, mert utóbbiak zabniegtakar itások r a gondolnunk, izlelőül mégis dob tétetik be. A szárnyas dob a rendes dobtengelyre székrekedést szoktak okozni. adhatunk neki néhány murokrépát is, melynek huzatik fel. Ezenkívül a gabonatörek- ; Miután a murókrépa a tejelválasztásra mennyiségét tavaszig folyton fokozhatjuk. Ellenbén a következő s a harmadik télen, midőn a csutkarész vagy törek-elválasztó rosta helyezrosta helyett egy külön e czélra készített tengeri hasonlóan hat, sőt miután a tejelést fokozó hatása- még feltűnőbb, mint a takarmányrépáé, csikó már keveset nő, midőn tehát terimésebb tetik be a nagy rázószekrénybe. annálfogva a mürokrépának nagy jelentőségé anyagokkal is táplálhatjuk, jelentékenyen megapaszthatjuk S ezzel a cséplőgép át van alakítva ten- van a szoptató kanczák etetésénél is, különösen a zab adagját, sőt közönségesebb gerimorzsoló géppé. Hogy pedig az etetés akkor, /ha korán etetünk, mi a használati, lovaknál csikóknál egészen el is hagyhatjuk azt s most könnyebb legyen, a géphez egy kisebb méretű annyira kívánatos, mert haavemhesség elegendő szénán s némi korpán kivül szecská- tengericsőfelhordó elevátor lesz állítva, olyan, vége, s a szoptatás eleje a téli hónapokra esik, val vagy polyvávai kevert murokrépát is etethetünk minőt a gőztengerimorzsolóknál szoktak hasz- vele, pl- naponta 5 kg.-ot, de nemesebb jobban kímélhetjük a kanczát, mint tavaszszal. nálni, mely felhordja a dobhoz morzsolandó Ha tehát a korai csikókat a szoptatás alkal-, vérű csikókkal inkább csak 3 4 kg.-ot. mával hasonló előnyökben akarjuk részesíteni, mint a későieket, melyeknek anyái zöld takarmánynyal vagy legelőn táplálkozva bőven tejelnek, tengericsövet s hajtását a szalmarázótengelyre húzott kerékről nyeri szijáttéttel. Maga a tulajdonképeni morzsoló-készülék áll. tehát, a morzsolókosárból és szárnyas-dob- akkor a télen ellő kanczákkal okvetlenül ból. Az előbbi a rendesen használt kosártartó murokrépát kell etetnünk, mert a téli lőtakarmányok rudakra lesz félfüggesztve. A kosár erős, meelválasztásra. közül csak ez hat speczifikusan a tejrev szerkezetű és kosárpálczái közt a szem és A takarmányrépát és burgonyát is főleg életrendi s tejelválasztást fokozó hatásai miatt szoktuk állatjainkkal etetni, s ha azok a ló s csikó számára elég természetszerűnek lennének akkor egy szavunk se volna asárgarépa mellett, kisebb csutkatöredékek átesnek. Etető nyílásá- de miután a takarmányrépát s burgonyát nem etethetjük jobb vérű lovainkkal, murokrépát kell számukra termesztenünk, mert azt még a telivérlóval is előnynyel etetjük ; hiszen az indítja állami ménesbirtokosainkat is arra, hogy magasvérü lovaik és csikóik számára sárgaré-. pát termeszszenek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogya minő kívánatosnak tartjuk télen, hogy a csikók és lovak murokrépát kapjanak, másrészt annak túlzásától is óvakodnunk kell, mert a tulnagy mennyiségben etetett murokrépától lágyak s izzadásra hajlandók lesznek a lovak, a csikók pedig csontbetegségeket is kaphatnak tőle, mert a murókrépa kevés foszforsavas meszet tartalmaz, minélfogva mindazon esetekben, midőn a csikókkal sok murokrépát etettünk, arra is. kell ügyelnünk, hogy azok a többi takarmánynyal elegendő foszforsavas meszet kapjanak, vagy, hogy precipált meszet, csontlisztet stb. adjunk nekik, mert a csikók csontozata annál szilárdabb s nagyobb fajsúlyú lesz, minél több foszforsavas, meszet tartalmaz a takarmányuk. Lótenyésztési munkákban gyakran azt olvashatjuk, hogy a murókrépa a zabot is tudja bizonyos mértékig helyettesíteni. Wrangel gróf pl. azt irja, hogy 2'5 1. zab és fölaprózott murókrépa ugy hat a lóra mint 5 1. zab; Schwarzenecher is azt mondja, hogy Amerikában ugy vélekednek, miszerint 3 font sárgarépa és 3 font zab annyit ér a lónak, mint 6 font zab. De ha meggondoljuk, hogy a murókrépa egészen más arányban tartalmazza a különféle tápanyagokat mint a zab, mert mig előbbiben szer annyi az emészthető nitrogénmentes tápanyag mint a fehérje, addig, utóbbi csak mintegy 7-szer annyi nitrogénmentes tápanyagot tartalmaz mint fehérjét, beláthatjuk azt is, hogy a murókrépa nem helyettesitheti a zabot a szó szoros értelmében. Nehéz munkaidőben tehát semmi esetre sem fogjuk a lovak abrakját megkevesbíteni s helyette mukorrépát adni; de midőn a lovak sokat hevernek vagy midőn, csak könnyű munkát A csikók és lovak nagyon szerétik a murokrépát, mint egyáltalán minden édes izü (czukortartalmu) snyagot. A szakírók is mindig jobban és jobban kezdik a czukrot mint tápanyagot méltatni, mert most már nemcsak hő-, de erőforrásnak is, sőt az erő egyik főforrásának kezdik azt tekinteni. Ezen mindinkább meggyőződéssé váló körülmény egyengette a lovaknál a melassze etetés útját is, mi Nyugateurópában már igen nagy mérveket öltött, amennyiben pl. Németországban a mult évben 1'5 millió q. tőzegmelasszet gyártva, annak nagyobb részét lovakkal etették, de sokan cseppfolyó melasszet is etettek lovaikkal. Ebből a szempontból tehát már nem csak az életrendi szempont az, mely a murókrépa etetését indokolja, hanem az is, hogy a murókrépa czukorban, vagyis éppen abban a tápanyagban gazdag, melynek az erőtermelő állatok táplálásánál mindinkább növekedő fontosságot kezdünktulajdonítani. A csikóval legczélszerübben ugy etetjük a murokrépát, hogy közönséges répavágóval szeletekre metszve, szalmaszecskával vagy buzapolyvával keverjük össze. Igy etetve jól megrágják a csikók a murokrépát s aránylag sokpolvvát is fogyasztanak vele, miáltal a fölnevelésük olcsóbbá válik, amire pedig közönségesebb csikóknál nagyon kell néznünk, mert azoknál csak az olcsó fölnevelés hálálja meg magát. Ha a csikók és lovak abrakot is kapnak, akkor azt is hozzákeverhetjük a szecskával vagy a polyvávai vegyitett murokrépához. Magától érthető, hogy a lovak és csikókkal etetendő mürokrépának egészségesnek kell lenni, mert a fagyos és rothadó murókrépa ártalmassá válhat. A murókrépa etetése iránt azonban nemcsak a ló, de a marha is igen hálás, csakhogy marhával azért nem szoktuk etetni, mert annak a takarmányrépa is elég jó;, miután pedig a takarmányrépa nagyobb termést ád, inkább azt termesztjük számára. A ló részére azonban okvetlenül czélszerü murokrépát termeszteni, ami mint láttuk, nem is jár oly nehézségekkel, mint ahogy azt általán gondolni szokták. Cs. I. GAZDASAGI GÉPÉSZÉT. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. Tengerimorzsolás gőzcséplogéppel. " val ellenkező végén van a súlyzóval terhelt csapóajtóval záródó kiömlő nyílás. E csapóajtóból kinyúló vaskaron van az eltolható suly, melylyel szabályozható a kiömlés s ezzel a morzsolás is. Minél jobban kifelé tolatik a suly a karon, annál nehezebben nyilik a kiömlő nyílás ajtaja s ennek következtében annál tovább marad benn a dobban a lemorzsolandó tengericső, tehát annál hosszabb ideig van a dob és kosár közti morzsolásnak

6 kitéve. A gépből kikerülő csutkák mutatják meg be. De ehhez az összeghez, ha hozzávetőlegesen a szabályozás mérvét. Ha esetleg maradna rajtuk szem, a csapóajtó súlyzója küljebb tolásá- értékesített baromfitermékek árát s végre a is, oda kell számítani a hazai fogyasztó piaczokon tenyésztő által saját háztartásánál elfogyasztott val lehet a morzsolást fokozni, azonkívül, ha ez nem lenne elegendő, a kosár szűkebbre állítása is lehető. A dob, valamint a kosár is ugyanaz, aminő a rendes gőztengerimorzsolóknál használtatik, tehát a munka minősége is ugyanaz kell, hogy legyen. Ami pedig a munkamennyiséget illeti, az szintén ugyanannyi, mint a hasonló szélességű gőztengeri morzsolóé. Tekintettel arra, hogy a különálló goz- 48."'ábra. A gőzcséplő-gépre szerelhető MÁV. gépgyári gőz-tengeri ' morzsoló-készülék szárnyas dobja, kosara és törek-rostája. tengerimorzsolók ái'a tisztitószerkezettel 2000 koronánál nagyobb, míg ez a mo& zsoló készülék a hozzátartozó etető készülékkel 900 korona árban kerül forgalomba, mindenesetre jelentős és hasznos ujitás számba mehet az ott, hol gőzcséplőgép már van a gazdaságban. A morzsoló készülék felszerelése egyszerű, könnyű és gyors munka. Miután a tengerimorzsolás ideje már jórészt elmúlt, ezen újdonságról most még csak említést lehet tenni. De tekintve czélszerü szerkezetét, igen valószínű, hogy a gőzcséplőgéppel való tengerimorzsolás kérdése megoldottnak mondható. Ha azonban még akad gazdaság, hol van morzsolni való tengeri, csak a gazdaközönségnek tenne az illető gazdaság nagy szolgálatot, ha kísérletet tenne ezen morzsolószerkezettel s a kísérlet eredményeit a gazdaközönség okulására közzé tenné e lap hasábjain. ifj. Sporzon Pál. 17 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. baromfitermékeket is, hogy tiszta képet alkothassunk magunknak arról, mily kincs, mily vagyon fekszik a baromfitenyésztésben? Számokat nem mondok, kiki tetszése szerint számítsa, mily összeget tesz' ki évente az országban tenyésztett baromfiak és azok termékeinek, minők a tojás, toll, húsféle és egyéb dolgok fogyasztási értéke. És kérdem mindazokat, kik nem általják állítani, hogy magyar baromfi nem létezik, minő baromfiból kerül mindez elő? Talán a külföldről '4 jfe behozott s itt mint nemes tenyész- 'V'i Vi' I anyagban tovább fentartott baroinfiákból? Bizony nem. Amit mi eddig eladtunk, az kizárólag magyar ba-. y ; romfi volt, magyar tyúk, magyar i: kacsa és magyar pulyka. Hogy I, eredeti tiszta vérű (ha ennek egy- í általán nevezhető), magyar baromfi ma már csalt elvétve található, az természetes, de ha a múltban czéltudatlanul, s a jelenben czéltudatosan keresztezve is van a magyar baromfi, k további generácziókban mégis megtartja és hovatovább viszanyeri ős és átörökitőbb jellegét: a magyart. Tessék csak aki szavaimban kételkedik megkérdezni a baromfikiviteli nagy czégek tulajdonosait, a kik évente 10 lo millió baromfit szállítanak külföldre, részint élő, részint vágott állapotban, van-e magyar baromfi? A felelet az: van bizeny és ez a világ legjobb baromfia volna, ha kissé súlyosabb lenne. Ime^tehát van. testben nagyobbodjék, tojása nagyobb és tolla finomabb legyen. Mondhatjuk, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter ur azon intézkedéssel, hogy a hazai baromfiak nemesítésére a nemes baromfiak himeit adatja ki közönséges hímekért cserébe, baromfitenyésztésünket fellendíti, mert nemcsak a külföldi piaczra kerülő jobb minőségű baromfi és tojás után nyert nagyobb bevétel képezi a gazdáknak nagyobb és ujabb jövedelmét, de különösen a nemes baromfiért, melyet az állam köztenyésztési czélokra és a magántenyésztők baromfiállományuk nemesítésére megvesznek, nagy arányokban emelkedett a gazdák bevétele. Az évi bevásárlási kimutatás szerint kisgazdáktól és más baromfi-tenyésztőktől 3650 nemes langsán és plimut. kakas, 1500 emdeni gunár, 500 pekingi gácsér, 800 bronz és- franczia pulykakakas, összesen tehát 6450 darab nagytestű nemes baromfi vásároltatott és adatott M kisgazdáknak baromfiállományuk nemesítésére, holott ugyané czélból 1899-ben 3310, 1898-ban 1100 darab és 1897-ben csak 45 darab lett kiosztva. íme, látjuk a haladást s konstatálnunk kell, hogy ezen bevásárolt baromfiakért a tenyésztők közel 40,000 koronát kaptak a kincstártól. A baromfitenyésztéssel érdemes foglalkozni s nem egy tenyésztőt tudnánk itt felemlíteni, a ki néhány darab nemes baromfi után tenyésztett állatokért korona bevételt képes volt elérni. Legszebb eredményt ért el az országban a gazdasági baromfinemesítésnél Magyar-Pécska (Aradmegye) község, a hol sokan foglalkoznak már a nemes baromfiak tenyésztésével. A folyó évben csupán Pécskán 2000 darabnál több nemes baromfi ajánltatott megvételre s abból mintegy 400 db legszebb példány, közel 5000 korona árban meg is lett vásárolva. De ez mind csekélység! Ez egy csepp a tengerben, a fő, a nagy jövedelmet csak a BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil. A magyar baromfi. Mint sok mindent hazánkban, ugy ezt is fel kellett fedeznünk előbb, hogy megtudjuk: birtokunkban vari. Pedig mekkora kincset, mekkora vagyont birunk magyar baromfiban. Csak nem régen a földmivelésügyi költségvetés tárgyalásánál jelentette ki a földmivelésügyi miniszter ur, hogy hazánkban a baromfitenyésztés fellendítése igen lényeges és fontos feladat, mert e tenyésztési ágazat az elmúlt évben az országból kivitt termékeiért körülbelül 72 millió koronát vettünk be, melynek legnagyobb része a legkisebb emberek kezébe került. Íme 72 milló korona. Nagy pénz ez s még fontosabbá, még nagyobbá lesz szemünk előtt a baromfitenyésztés fejlesztésének létjogosultsága, ha meggondoljuk, hogy ezt a horrobilis összeget, mely túlhaladja gabonakivitelünk összegét, csak a.külföldön értékesített fölöslegünkből vettük Hogy teste nem elég súlyos, tehát kisebb annál, aminőt a külföldi piaczok keresnek, az baj volt régóta és baj ma is s ezen a földmivelésügyi kormány 4 év óta ugy segit, hogy évente sok nemes himbaromfit oszt ki a gazdák közt ugyanannyi himbaromfiért cserébe, azon czélból, hogy e nemes (nagyobb testű) hímekkel gyorsan hasson oda, hogy a magyar baromfi 49. ábra. Tengeri morzsolásra szerelt gőzcséplő-gép. hazai baromfi tömeges tenyésztése adja! A leghelyesebb és legjobb nemesitési mód, a hazai baromfinak önmagába való nemesítése lenne, ez azonban hosszadalmas és bizonytalan. Hosszadalmas azért, mert évek kellenek, mig kiválasztás és továbbtenyésztés által a kivánt nagy testet és a nagyobb tojást, illetve a jobb minőségű tollat, tenyésztési eredmény-

7 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ ként elérhetjük. E tér nem marad azért üresen. Van hazánkban számos tenyésztő, a ki életczélul tűzte ki a magyar baromfit önmagában nemesíteni, testben, jó tulajdonságaiban fejleszteni. Bizonytalan ez eljárás azért, mert sokszor hosszú évek fáradságos munkáját egy fertőző baromfi-betegség néhány nap alatt tönkre teheti. Mindezek után határozottan állítom azon kicsinyes és tudákos fejtegetésekkel szemben, melyeket sokszor van alkalmam hallani, hogy magyar baromfi van s ez a mi közönséges" névvel illetett baromfink, a mely edzett, a mély szapora, a melynek husa Ízletes, kitűnő és aránylag (csontjaihoz mérten) sok. Csak ennek tenyésztését ajánlom általánosan és nagyban, mert csak ez való a főúr, a birtokos, a gazdatiszt, a parasztgazda, a zsellér és a szegény napszámos udvarára. Á ki teheti, nemesítse ezt az állam által javasolt nemes himbaromfiakkal, de mindenki óvakodjék attól, hogy lelkiismeretlen tanácsokra hallgatva piaczi értékesítés czéljából tisztavérü nemes baromfit tenyészen, mert a ki ezt megkísérli az feltétlenül belebukik és jövedelem helyett vesztesége, még pedig érzékeny vesztesége lesz. Újból ismételem azt, amit már sokszor mondtam : Az edzettség, fürgeség, élelmesség, gyors fejlődés, husizletesség, bő tojóképesség: tehát mindazok a tulajdonságok, amelyeket hazai viszonyaink között különösen meg kell becsülni, együttesen a magyar baromfiban sokkal fokozottabb mértékben találhatók fel mint bármely külföldi fajtában, miért is ez utóbbiak a köztenyésztésben tisztán tenyésztve a magyar baromfiakkal a versenyt fel nem vehetik. Viszont azonban bizonyos kívánalmaknak elérése czéljából, ngy mint a testnagyság növelésére, a tojás minőségének javítására, azaz egyenletes alakúvá, a kereskedelem igényeinek megfelelő sárgás héjjuvá tételére a külföldi fajták a köztenyésztés javításánál nem mellőzhetők. E czélra a minisztérium által ajánlott nemesfajták himjei a legmegfelelőbbeknek ígérkeznek, az alapanyagnak azonban a magyar baromfinak kéli megmaradni. Mintegy két évtized előtt olvastam egy 50 éven át pontosan megejtett próbáról, a mely a különböző időben döntött élőfáknak tartósságát, vagyis ennek kipuhátolását tűzte ki czéljául; az eredmény, a mennyire vissza tudok emlékezni a következő volt: a deczember hónap folytán ledöntött fenyőgerenda ötvenéves korában a korhadásnak még semmiféle jelét sem mutatta. A január havi vágás 40 éves korában már erősen meg volt támadva. A februári vágású harmincz éves korában igen korhadt állapotban volt. A mároziusi vágás 10 évig, az áprilisi öt évig sem állta meg helyét. Ezen próbákból látható, hogy közgazdaságilag minő nagy horderővel bíró körülmény az épületfának megfelelő időben való ledöntése és minő óriási károkat okozhat egy lelkiismeretlen erdőkezelőnek szabálytalan eljárása, az építkező feleknek, Sokszor megfordultam a volt északkeleti vasút, jelenleg közlekedési minisztériumnak palotájában az építése utáni legközelebbi években és igen jól emlékezem, hogy alig öt évi fennállása után a mennyezet-gerendák jelentékeny részét ujakkal kellett kicserélni; mert' korhadtságuk folytán szakadozni kezdettek. Öt év előtt egy igen nagy és. széles birkaistállóhoz való erős fenyőgerendázatot egyik legnagyobb komáromi czég szállította fürészelt fenyőfából 2600 korona értékben, a mult évben ezen összes gerendázatot le kellett szedetnem; mert annyira elkorhadtak, hogy minden pillanatban várható volt azok le szakadása. Ezen 20/23 cm. erős gerendáknál öt év alatt a korhadás oly teljes volt, hogy legbenső részükből sem lehetett valamit felhasználni, pedig ezek nem is voltak rejtett helyen és a birkaistálló nagy kapuin és ablakain át elég levegővel érintkeztek, tehát kiszáradhattak naponta kellően. Ezen néhány adat is már kellő bizonyíték; de hány hasonló károsodásról nem tudunk; mért a mig a középületek bajait a nagy- sikereket ért el az erdélyrészi birtokosság. A juhtenyésztés is szépen fejlődik s az erdélyi viszonyok közt manap is a raczka-juh tenyésztése a legelőnyösebb. Ellenben hanyatlás mutatkozik a ló- és sertéstenyésztésben. Az előbbinél a főhiba a rossz kanczaanyagban rejlik, mely bajon mielőbb kellene segíteni, utóbbinál a folyton megujuló sertésvész okolja a számban való hanyatlást. Az állattenyésztési viszonyok átlagban kedvezők voltak. A földmivelésügyi tárcza ezévi költségelőirányzata főbb tételeinek rövid felsorolása és a mult évben hozott' köz- és mezőgazdasági jelentőségű törvények méltatása után, a jelentés áttér magának az egyesületnek a mult évben kifejtett működésének ismertetésére. Nagy tért enged a jelentés az Erdélyi Gazda", az egyesület közlönye méltatására. A anélkül, hogy bármiféle kártérítésre, a törvény könyvkiadó-vállalat kiadásában a mult évben határain belül igényük lehetne. a 41. füzet jelent meg Heigel Lipóttól: A fogyasztási adókról, jövedékek- és illetékekről." Az egylet a szakismeretek terjesztéséhez a háziipari tanfolyamok rendezésével járult, melyeket a földmivelésügyi kormány anyagi támogatásával Kolozs vármegye több községében tartott. A háromszékvármegyei gazda-bizottsággal karöltve az egyesület mult évi jun. hó 5-én országos gazdaértekezletet tartott Sepsi-Szt-Gyö'rgyön; az ezen tartott érdekes előadásokat a jelentés egész terjedelmükben mellékletkép közli. Mult évi aug. hó 31., szept. 1., 2. és 3-án az egyesület ugyancsak a földmivelésügyi kormány nagy anyagi támogatása mellett megtartotta évi nagy állatkiállitását, melylyel kapcsolatban tavaly rendezett az egyesület először mezőgazdasági gép- ős eszközkiállítást. A kiállítás, mely gyönyörű időben folyt le, kiválóan sikerült számos kitüntetés kiadása mellett. Az egyesület heremagtisztitó raktárjában az elmúlt idény alatt is számos gazda és kereskedő tisztíttatta ki és plomboztatta lóheréjét. Az egyesület tavaly nagyobb dijakkal váradihoz hasonlóan a zsurnalisztika néha feltárja, addig a magánosok hallgatnak és orvoslás országos jellegű tejelő-versenyt rendezett havon- hiányában csendben tűrik a nekik okozott kénti próbafejésekkel állami felügyelet mellett. nagy kárt. Áz egyesület a mult évben határozta el Ha valaki ezen fejtegetésekkel nincs egy Azt hiszem tehát, hogy nem végzek felesleges egy uj szakosztály létesítését külön szervezettel nézeten szívesen veszszük, ha tárgyilagos nézeteit munkát, midőn földmivelésügyi miniszterünk és külön tőkével Az Erdélyi Gazdasági Egye- kifejti, mert mindig az volt a meggyőződésünk, figyelmét felhívom ezen körülményre, miután sület értékesítési és kiviteli szakosztálya, mint hogy a jobb a jónál többet őr: ennél- elsősorban is a kincstári erdők mint legtöbb szövetkezet" czim alatt. Az uj szákosztály léte- fogva, a ki a mostaninál jobb baromfi köztenyésztési épületfát szolgáltató komplexumok favágási sítésének czélja a mindenféle drága közvetítés országos intézkedést tud tanácsolni, üzemét kell megrendszabályozni és ugy ezek- kizárásával a gazdák terményei értékesítését és annak szava az egész országnak válnék hasznára. nek bérlőit, mint szinte a magántulajdont képező kivitelét kellőkép szervezni és ezzel megkönnyíteni. Hreblay Emil. erdők kihasználását élvezőket, a fának időn tul való ledöntésétől a lehető legszigorúbb, még A mult év végén határozta el az egyesület, szabadságvesztéssel is sújtható büntetés terhe hogy az állatkiállitási helyiségekben egy állandó A mai épületfa. alatt eltiltani; mert a mig ez meg nem történik, gazdasági és háztartási gépkiállítást rendezzen. A közelmúltban a nagyváradi igazságügyi addig az egyes fél mindig ki lesz annak téve, Á rendezése azóta már elkészült, amennyiben palota veszedelme 8 czimen rendelt rovatot nyitottak hogy ma megépített háza vagy istállója néhány a kiállítás f. évi márczius hó 10-én megnyílt. a napilapok és azokban tűnődtek a ve- év alatt összedűl, annál inkább is, mert nincsen Az egyesület számos felterjesztést intézett szedelem okozata felett; persze meddő maradt olyan szakértő, a ki a márcziusi vágású fát a a földmivelésügyi kormányhoz, melyek közül a vitatkozás; mert hiszen a hivatalos vizsgálat is felmentette a vállalkozót és csak annyit álla- deczember hóban vágöttól meg tudná különböztetni. egyike a legfontosabbaknak a vámtarifa ügyében történt felterjesztése. E felterjesztésében az egyesület különösen pított meg, hógy a mennyezet rejtett gerendái Lintner Sándor. elrothadtak és azért szakadt le az több helyen. az erdélyi gyümölcstermelés és gyümölcsfeldolgozás fejlesztésére hivja fel a miniszter figyel- Első pillanatra nem látszik ezen dolog komolynak; mert hisz máskor is már előfordult, Gazdasági egyesületek mozgalma. mét; friss gyümölcs, szőlő, tojás, lóher- és hogy szórványosan idő előtt elkorhadt egyes épületek faalkatrésze, a mikor az alig Rovatvezető : de Pottere Brúnó. luczernamag ós komlóra igen magas védvámokat kér és különösen az olasz borklauzula további a vízből kihúzott tutajnak fáit azonnal kifaragta Az Erdélyi gazdasági egyesület mult hó fentartása ellen kel ki. A proponált vámtételek az ács és be sem várva a vizrész elpárolgását, 31-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely nagyjában megegyeznek a Szövetség által javaslatba felhasználta az ily gerendát oly alkalmazással, elé az egyesület' mult évi működéséről szóló hozott vámdijtételekkel. hogy az többé levegővel nem érintkeztetvén, jelentés terjesztetett elő. A jelentés, mely a Egy másik felterjesztésében, melyben a ki nem száradhatott és igy egy év alatt elkorhadt tagok közt szétosztatott, vastag kötet és sorrendben fedezetlen gabonahatáridőüzlettel foglalkozik, rejtett helyén teljesen. Az ily esetek szór- ványosak és csakis az illető építész lelkiismeretlen adványa. az egyesületnek VI. ezirányu ki- az egyesület azon kívánságának ad kifejezést, hogy az áru közbenjötte nélkül lebonyolított eljárásán alapulnak; megtorlásuk és kár- Á jelentés első sorban a mult év gazda- határidőüzlet, vagy különbözeti játék lehetetadványa. talanításuknak megállapítása azonban mégis sági viszonyait irja le, megemlékezvén a gyenge lenné tétessék egy olyan jogi forma által, mely nagy nehézségekbe ütközik; mert kényes dolog termésről, a rossz árakról, kedvezőtlen időjárási nemcsak a fedezetlen határidő kötését tiltsa ráfogni a vállalkozóra, hogy a bajnak pusztán viszonyokról az egyes termények átlag- meg, hanem az abból származó követeléseket az ő szabályellenes eljárása, mondjuk lelkiismeretlensége terméseiről közöl statisztikai adatokat. Az állat- is semmisnek mondja ki. volt az okozója, holott a legtöbbtenyésztési viszonyok Erdélyben tavaly sok Az egyesület vagyona közel korona ször az épületfát termelő czégek járnak el lelkiismeretlenül, tekintetben javultak s különösen az erdélyimagyar értékű. Az évi költségelőirányzatban a midőn időn tul, a tavaszba, fajtájú szarvasmarha további kifejlesz kor. bevételekkel szemben kor. messzebenyulóan döntetik le az élőfákat. tésében nagy buzgalmat fejtett ki és szép kiadás van fölvéve.

8 564 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. A jelentés végül a mult év fontosabb üléseinek jegyzőkönyveit, a sepsi-szent-györgyi gazdaértekezlet előadásait és a tagok névsorát tartalmazza. A jelentés, mely ellen, legfölebb az a kifogásunk lehet indokolt, hogy sok helyen nagyon terjengős, egészben véve szép tanúságot tesz az Erdélyi Gazdasági Egyesület mult évi sokoldalú tevékenységéről és állandó fejlődéséről. Örömmel konstatálhatjuk, hogy ez egyesület egész működési iránya teljes összhangban van többi társegyesületeink működésével, melynek keretében az Erdélyi Gazdasági Egyesület méltó helyet foglal el. A Debreczeni gazdasági egyesület Váczi János elnöklete alatt márczius 24-én tartotta évzáró közgyűlését. Az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést Bácz Lájos ügyvezetőtitkár terjesztette elő. A 35 éves múlttal biró egyesület sokszor a rideg közönynyel küzdve, az utóbbi években életképességénék adta jeleit, mi főkép a város gazdaközönségében felébredt összetartozandóság érzetének köszönhető. A külterjes gazdálkodáshoz szokott debreczeni földmivelő osztálynak a belterjes gazdálkodásra való terelése képezte az egyesület főgondját. Az egyesület a mult év folyamán a városi hatósággal, tárgyalásokat folytatott egy kiviteli sertéshizlaló telep létesítése tárgyában; a szokásos tenyészló kiállítást és díjazást, ügetőversenyeket az egyesület a mult évben is rendezte, a Gazdák Biztosító Szövetkezete képviseletét elvállalta és elhatározta, hogy az uj szövetkezetet egész erkölcsi súlyával támogatni fogja és felhívja a gazdaközönséget, hogy tűzés jégbiztosításait a szövetkezetnél kösse meg. Az egyesület vagyoni állapota a jelentés szerint: 3997 korona 09 fillér bevétel és korona 30 fillér kiadást tüntet fel s a tényleges vagyon a mult év végén kor. 45 fillér volt. Az egyesületnek 3J4 tagja van. A közgyűlés a folyó évi költségvetést 2728 korona bevétel és 2584 korona kiadásban állapította meg. Az ez évi munkaprogrammba a Hortobágy-pusztán évenként rendezni szokott tenyészló kiállítást és díjazást újból felveszi az egyesület azzal, hogy a lóállomány necsak mint tenyészanyag biráltassék el, hanem hasznosítás tekintetéből ügetőversenyekben is mutattassék be, mely czélból az egyesület a folyó év folyamán ügetőversenyt és díjkiosztást fog rendezni. Tervbevette az egyesület az idén is a tanulmányi rándulások rendezését. A közgyűlésen Őri Mihály indítványára elhatározták, hogy az egyesület megkeresi a városi tanácsot az erdőségi legeltetési tilalom és erdőségi kaszáitatás ügyének mielőbbi rendezése végett. A Biharvármegyei Gazdasági Egyesület márczius 20-án tartotta rendes évi közgyűlését Szabó József elnöklete alatt, melyen Weingaertner Andor titkár terjesztette elő az egyesület mult évi működéséről szóló elnöki jelentést. A jelentés szerint az egyesület mult évi bevétele korona 20 fillér, a kiadás pedig korona 74 fillér volt, a pénztári maradvány pedig 330 korona 70 fillér. Az egyesület faiskoláját nagy erőfeszítéssel sikerült a vértetü pusztításától megmenteni; a faiskolából 4639 darab facsemete adatott el, 15 község ingyen láttatott el facsemetékkel. Az egyesület Nagyvárad város hegyválasztmányával karöltve Nagyváradon permetező kiállítást,berettyó-újfaluban szántásversenyt rendezett. Az egyesület akcziót fejtett ki a nagy-szalontai és derecskei gazdasági ismétlő iskolák felállítása ügyében, melyekben az 5 20 holdas gazdák fognak kitaníttatni a jövedelmezőbb és okszerűbb gazdálkodási módokra. Tavaly az egyesület 9 községben tartott előadásokat a gazdák nagy érdeklődése mellett. Tenkén állatkiállitást, Székelyhidon pedig szarvasmarha és lókiállitást rendezett az egyesület a földmivelésügyi minisztérium támogatása mellett s akcziót indított a tőzsdei uj egységsuly és a bihari búzának a tőzsdén a hasonló minőségű tiszai búzánál olcsóbb jegyzése ellen. Felirt a kormányhoz a fedezetlen határidőüzlet reformja ügyében ős Bécs község tanácsának az ellen a határozata ellen, hogy a felhajtott marhákért az eladó fizesse meg a fogyasztási adót. A földmivelésügyi miniszter jutalomdijaiból az egyesület 17 érdemes cselédet és munkást jutalmazott. A jövő évi költségelőirányzatot 13,127 korona 46 fillérben és ugyanennyi kiadásban állapitotta meg a közgyűlés s a tisztújítást egy április hó folyamán tartandó rendkívüli közgyűlésen határozta el" megtartani. A Liptóvármegyei gazdasági egyesület Andaházy Géza elnöklete alatt márczius hó 18-án igazgató-választmányi ülést tartott, melyen az egyesület által rendezendő tavaszi állatdijázások programmja állapíttatott meg. Az igazgatóválasztmány Schwarcz Árpád titkár javaslatára egy, a megye területén létesítendő fogyasztási és értékesítő szövetkezet alakítását határozta el és annak alapszabályait az április hó 2-án tartandó közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett. Az igazgató-vátasztmány a gazdák biztosító szövetkezete képviselőségének elvállalása tárgyában a közgyűlés elé szintén javaslatokkal járul. A Szegedi gazdasági egyesület márczius hó 25-én tartotta évi rendes közgyűlését Zsótér Andor elnöklete alatt. A közgyűlés az egyesület mult évi tevékenységéről szóló elnöki jelentést helyeslőleg vette tudomásul s a tiszti karnak a felmentvényt megadta. A beterjesztett zárszámadást,' mely szerint az egyesületnek a mult.év folyamán 4911 korona 99 fillér bevételével szemben 2944 korona 78 fillér kiadása volt, a közgyűlés szintén tudomásul vette s ezután megállapította az egyesület folyó évi munkaprogrammját. Az egyesület a folyó. évben az alsó- és felsőtanyákon szőlőmetszési és gyümölcsnemesitési gyakorlati előadásokat fog tartani kapcsolatban a rovarok mikénti irtásának ismertetésével, továbbá permetezési előadást permetező gőpversenynyel; az egyesület kerületi jellegű szarvasmarha- ŐS' sertés-díjazást is fog tartani állami segélyezés mellett; aratógépversenyt, marokvető és kévekötő gépekkel, kerületi jellegű őszi gyümölcs, szőlő, konyhakertészeti, konzervgyümölcs, bor- és pálinkakiállitást fog rendezni s ezenkívül a baromfitenyésztés emelése érdekében tenyész-törzseket fog beszerezni az állami telepekről s azokat a kisgazdák között kiosztja. A folyó évben rendezett népszerű gazdasági előadások tartását még fokozottabb mérvben fogja folytatni, végül elhatározta a közgyűlés, hogy belép tagul a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba 100 korona alapitványnyal s ezenkívül a legerélyesebben fog odahatni, hogy pénztári tagok gyűjtése által a cselédsegélypénztár Szegeden is minél előbb megalakuljon. A közgyűlés a folyó évi költségvetést 4256 korona 99 fillér bevétellel szemben 3765 korona kiadásban állapitotta meg. A közgyűlés elnökül újból Zsótér Andort választotta meg egyhangúlag, aki azonban hivatkozással magas korára, az elnöki tisztet nem fogadta el, mire a közgyűlés örökös disz-elnöknek választotta meg. Elnökül Lichtenberg Mórt, igazgató-alelnökül Bokor Pált s egyesületi titkárrá Bernátski János gazdasági szakírót választotta meg egyhangúlag a közgyűlés. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. Figyelmeztetés. Felkérjük lapunknak mindazon t. olvasóit, a kik hozzánk bármilyen ügyben kérdés intéznek, hogy ne csak a kérdés és felelet" rovatját nézzék át, hanem a szerkesztői üzeneteket is, mert olyan dolgokra vonatkozólag, amelyek nem közérdekűek és amelyekre röviden lehet válaszolni, a szerkesztői üzenetekben adjuk meg a szükséges felvilágitásokat. Szerli kérdés. Egy közös legelőt tartunk öten, mindegyikünknek sajátja, melyet kizárólag jószágtenyésztősre használunk, de mindegyikünk saját jószágát hajtja ki és van 3 db magyar bikánk. Kérek arra nézve felvilágosítást, hogy tartozunk-e mi bikáinkat vizsgáló-bizottság elé állítani és ha igen, minthogy a lakásunk nem abban a járásban van, ahol a legelőnk, elegendő lesz-e, ha ott azzal a járási-bizottsággal megvizsgáltatjuk, ahol lakunk, vagyis hogy tartozik-e elfogadni egyik járásbeli bizottság a másik járásbeli bizottság.eljárását. T. L kérdés. Mi lehet az oka annak, hogy teheneim közül kettőnek teje forralásközben igen erősen pattog és föcsög s fólforralás után igen kellemetlen, megsavanyodott szaga van, ami természetesen a belőle készített vajon is erősen érezhető. Az a megfoghatatlan, hogy e két tehén éppen oly tisztán lesz kezelve s éppen ugy etetve s itatva, szóval ugy él minden tekintetben, mint a többi; se nem régi fejősek. jy. j kérdés. Itt tavaly megalakult egy tejszövetkezet; a tej minőségének ellenőrzésére különféle készüléket szereztünk. be, de nem adtak megbízható eredményt; többi között egy kecskeméti czégtől egy kettős üvegcső, melyben mindegyikében egy üveg olócska van és állítólag a normális tej fajsülyán alapszik, vele tehát a vizezett tejet ki lehet mutatni ha a hamisítás 10% nagyobb volt. Tényleg áll-e ez? és gyors próbatételre mennyire megbízható? Szereztünk egy acydbutyrometert 4 próbára. A kénsavat itt szereztük és fizetünk 150 grm. üvegestől 60 krt; ez drága ; a közeli gyógyszertárban kivételes "árt 80 krt szabtak 1 kgr. kénsavért (95 /o) nem tudván ott a kénsav kiadására szóló engedélyt kieszközölni, vettem egy droguistánál 65 kénsavat kilóját 12 krért és ellenpróbaként volt még egy kevés vegytiszta kénsavam is. Megcsinálván a tejpróbát a butyrmeter a 65% kénsawal 0'1%-kal több zsírt mutatott mint a vegytiszta kénsavpróba. Miután ezen kereskedelmi kénsav olcsóbb és nekünk otóvégre 0'1 vagy 0'5% különbözet a tagoktóli tejátvételnél nem nagy különbség. Arról kérek felvilágosítást, vájjon a kereskedelmi kénsav 65% elég jó-e a tej zsírtartalmának megállapítására, avagy éppen szükséges-e hozzá vegytiszta kénsav? Ha igen, hol kapható legjutányosabb áron? Milyen viszonyban van az acydbutyrometer a Loster-féle lactodensimeterhez; az előbbi a zsírtartalmat %-ban mutatja, az utóbbinál mit kell érteni, pld. 29 vagy 34 ; ez is zsírtartalom? Az acydbutyrometer a legmegbizhatóbb-e? Milyen eredményt érnek el vele, ha a tej vizzel van" hamisítva, vagy ha le van felezve, akkor is biztosan mutatja a % zsirt? H' m kérdés. Gazdaságom 15percznyire esik V. községtől, hol néhány év előtt tejszövetkezet alakult. Minden darab tehen után 14 korona tagsági dijat kell a szövetkezet pénztárába befizetni. Elődöm tagja volt már a tejszövetkezetnek, tőle a teheneket átvettem, a tagsági dij a szövetkezet pénztáraban maradt. A tehén állományt szaporítottam és minden uj tehén után befizettem a 14 koronát. A szövetkezet vezetősége, mely nem áll sem gazdákból sem pedig intelligens emberekből, az elődöm által egy ízben már befizetett minden drb tehén után járó 14 korona befizetést tőlem uiból kérik. Jogos-e a szövetkezet ezen követelése? Valószínűleg a szövetkezet alapszabályai a mérvadók. Az alapszabályzat azonban erre nem terjeszkedik ki. Ezen követelést a szövetkezet vezetősége önkényt határozta meg. A szövetkezet vezetősége az alapszabályoktól eltérőleg gyakran hoz önként határozatokat. A szövetkezet tagjainak külömben sincs alkalmuk az alapszabályokat megismerni, mert csak egy irott példányban és azt az elnök magánál őrzi.

9 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ Szabad-e ennek előfordulni és a tagok hol kereshetnek orvoslást? L. M kérdés. Kérek felvilágosítást arra nézve, hogy egy 200 holdas birtokon, amely eddig 5 6 tulajdonosé volt, de most már egy tulajdonosé a birtokon levő mezei düllő utakon, melyek a birtokon tul tovább n e m vezetnek és amelyeknek más czéljok nem volt, mint ezen Zöldekhez a közlekedést lehetővé tenni a tulajdonos felszánthatja-e? Van-e erre nézve valami törvény vagy intézkedés? Kérem világosabb részletezés végett az ide rajzolt részletet is tekintetbe venni, mert a birtok ilyen fekvést mutat. Az első és negyedik ut az a többi földtulajdonosok közlekedési utjai. A második és harmadik ut pedig a most egygyé lett 200 hold birtoké ennélfogva a Il-ik és a fél Ill-ik ut felszántható-e? vagy egyáltalában müvelés alá vehető-e? vagy sem. Mit kell tenem ha erről valami törvény intézkedik? D. B kérdés. Elődöm jogigényt támaszt az általa ültetett kerti fákra, ribizli, egres és rózsabokrokra s azokat elakarja vinni vagy pedig kárpótlást követel, kérdés van-e hozzá joga, akkor midőn helyét saját kérelmezésére hagyta itt. Helyén 4 évig működött és ezen négy év alatt ültetgette a fákat. Az uraság utódjától tette függővé az egész dolgot. P. B. Felelet. Tenyészbikák vizsgáló-bizottság elé állítása. (Felelet a 231. sz. kérdésre) A járási mezőgazdasági bizottságok által csak is a köznyésztésre szánt apaállatokat kell megvizsgáltatni s ez esetben, h a a bikák m a g á n tulajdont képeznek és a legelő sem közös, oda mások állatjait n e m eresztik sem bérért, sem pedig ingyen, ugy a bikákat n e m kötelesek megvizsgálás végett elővezetni, mert az évi XII. t.-ez.-ben csakis a köztenyésztés ellenőrzése v a n kimondva. Egyik járási bizottságnak határozata a másikéra nem mérvadó. 8. Jobb 6s Hibás tej. (.Felelet a 232. sz. Mrdésre.) A tej hibát, ha abban tehenei közül éppen csak kettő szenved, valószínűleg valamely baktérium okozza, melynek oka a tőgy betegségében keresendő. Kísérelje meg a két tehenet másképen takarmányozni s ha n e m javulna a tej, vizsgáltassa meg a tőgyet állatorvossal, feltétlenül abban lesz a baj. A tej zsírtartalma megállapítása. (Felelet a 233. Icérdésre.) A tejnek vizzel való keverés vagy lefölözés által történt hamisítását, nem lehet egyedül fajsulymérővel vagy egyéb forgalomban levő crometerrel megállapítani. A lactodensimeter, megmutatja a fajsúlyt s miután a tejnek fajsúlya 1 "029 1 "033 között váltakozik, az ennél kisebb vagy nagyobb fajsúlyú tej gyanús és ínár acydbutyrometerrel meghatározandó a zsírtartalom. A hol ügyesebbek az emberek és tudnak a lactodensi-meterrel bánni, ott részben lefölözik és azután vizezik a tejet, hogy a fajsulymérő normális számot mutasson. De hát épen ezért van ott a Gerber-féle acydbutyremeter, melylyel meghatározzák a zsírtartalmat s ha hamisítás gyanúja forog fenn, megtartják az istállópróbát, amidőn a hamisítás egész bizonyossággal megállapítható, mert az igazgatósági tagok jelenlétében fejt tejnek ugyanolyan zsírtartalommal kell bírnia, mint amelyet a tag előzőleg beszállított. Egy-két tized fok külömbözet ugyan előfordulhat a reggeli és esteli fejés között, de hiszen, ha a tej hamisítva van, akkor n e m tized, h a n e m egész fok eltérést, szokott mutatni. A tejvizsgálatok eszközlésére igen jó útmutatást irt Heischl Vilmos tejgazdasági tanitó Sárvár, Pa-Láner. Szerezze meg e könyvet, abból könnyen elsajátítja a tejvizsgálatot. A kereskedelmi, illetve droguista üzletben szerzett kénsav is alkalmas, ha ugyan nincsen hamisítva, a mi ritkán fordul elő, a tejvizsgálathoz. Tessék előbb keveset venni belőle s c-sak h a megfelelőnek találja, vegyen abból nagyobb mennyiséget. S. Szövetkezet czégjegyzése. (Félélet a 234. sz. kérdésre) Ha a szövetkezet alapszabályai a részjegy átruházását megengedik, akkor a követelés jogtalan. Esetleges visszaélések ellen az illetékes törvényszéknél, mint czéghatóságnál kereshető orvoslás az esetben ha az emiitett szövetkezet czégbejegyeztetési kötelezettségének eleget tett, mert ellenkező esetben, mint ilyen, a szövetkezet n e m is létezik. Sz. í. Milyen utat lehet felszántani. (Felélet a 235. sz.jcérdésre) Az évi I. t.-cz. különbséget tesz tisztán községi (közdüllő) u t a k " és magánosok czéljaira használt diilőutak között. Az előbbieket csak hatósági rendelettel lehet megszüntetni, az utóbbiakat a földbirtokos tetszése szerint felszánthatja. Hogy valamely ut s igy a kérdésttevő által említett utak is milyen osztályába vannak sorozva a düllőutaknak, az a hiteles telekkönyvi térképről kitűnik. Sz. F. Gazdatiszt jogigénye utódjával szemben. (Felelet a 236. sz. kérdésre.) Maga az a puszta tény, hogy egyik gazdatiszt hivatalában elődje, megbízhatóbb nem is ajánlhatunk, mint a minőket M a u t h n e r gp vagy utódja a másiknak a kettő között a szigorú jog szerint semmiféle jogviszonyt meg nem állapítván, nincs jogosítva egyik sem e czimen a másiktól bármi szolgáltatást is követelni. Ebben a kérdésben tehát csak a méltányosság lehet az irányadó. Sz. F. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal OMGE. közleményei Katonai szállítások A mai épületfa Gazdasági egyesületek mozgalma 563 Takarmányozás. A párisi nemzetk. takarm. kongresszus munkálatai. 559 Növénytermesztés. A murokrépa A gazdaközönség figyelmébe. A mezőgazdasági munkák megkezdése idejében a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya gondoskodott arról, hogy a szükséges munkások beszerzése a törvényhatóságoknál a most szervezett munkásközvetitők utján legyen eszközölhető. Lapunk mai számához egy felhívást mellékeltünk, melyből ki-ki. tájékozást szerezhet arról, hogy a törvényhatósági munkásközvetitők közreműködését miként lehet legkényelmesebben igénybe venni és előfizetőink könnyebbségére kész levelezőlapok is vannak mellékelve, melyeket csak le kell vágni és kitöltve a törvényhatósági munkásközvetitőnek beküldeni. Az egész ügyet t. olvasóink jóakaratú figyelmébe ajánljuk. Díjlovaglás. Az OMGE. május hő 23-án rendezendő díjlovagló versenyeire a nevezések már érkeznek. A versenyek czéljaira eddig tiszteletdijat a d o m á n y o z t a k : Ö felsége a király, Ottó és Frigyes főherczegek, Lobkovüz herczeg, a földmivelésügyi és honvédelmi miniszterek, a magyar urlovasok szövetkezete, a magyar lovaregylet. a közös hadügyminiszter és a cs. kir. Landwehr miniszter. Egy gazdasági szaktanár búcsúja. Megh a t ó a n búcsúzott el a keszthelyi gazd. tanintézet tanári kara és hallgatói Kiss József nyugalmazott tanártól, aki 27 évi munkásságával m 3 g v a hat 27 év óta Ö d ö n 560 Gazdasági gépészet. Tengerimorzsolás gőzcséplőgéppel. Baromfitenyésztés. A magyar baromfi. Levélszekrény. Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde... Szerkesztői üzenetek. ^ü csász. és kir. udvari magkereskedése VII., Rottenbiller-utoza 33 sz. VI., Andrássy-ut 23 sz. s z á l l í t.

10 566 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. nagyban hozzájárult a gazdasági szaktudomány terjesztése és az ifjúság neveléséhez. A márczius 23-án rendezett bucsuvacsorán a tanári kar és az ifjúság szeretetével és tiszteletével tüntette ki a távozó tanárt s azt kivánta, hogy a nyugalomba vonulása után boldogságban töltse napjait és elvesztett egészségét mielőbb nyerje vissza a gazdasági tudomány javára. A Tejtermelők Egyesületének közgyűlése. A Tejtermelők Egyesülete márcz. hó 31-én tartotta rendes évi közgyűlését báró Harkányi János elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Paizs Gyula és Zaleslcy Jenő tagok küldettek ki, Ezután JeszenszJcy Pál terjesztette elő az Egyesület mult évi működéséről szóló választmányi jelentést. A jelentés részletesen ismerteti a budapesti tejpiacz viszonyait, feltüntetve azokat a fázisokat, melyből kitűnik, hogy az egyesület tagjai érdekeinek megóvására és biztosítására sokszor közbenjárt. Behatón szólva a tejpiacz purifikálása végett indított mozgalomról, mely egy a földmivelésügyi miniszterhez intézett memorandumában összpontosult, ügyvivő titkár jelentést tett a mult évi tagmozgalomról s az egyesület zárószámadásáról. Ugy ezt, mint a választmány jelentését a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette. A jövő évi' költségvetés megállapítása után megejtették a választásokat. Elnökké egyhangúlag nagy lelkesedéssel WeJcerle Sándor v. b. t. t. közigazgatási bíróság elnökét választották meg. WeJcerle Sándor megköszönve megválasztatását, örömét fejezte ki afölött, hogy nagy társadalmi elfoglaltsága mellett is ezen választással nemcsak a tejtermelők érdékeit, hanem egyúttal a magyar mezőgazdaságot és az egész közgazdaságot szolgálhatja. Alelnökké báró Harkányi Sándort és Forster Gézát választották. Választmányi tagok lettek: Boronkáy György, Gosztonyi Tibor, Griebsch Béla, dr. Paizs Gyula. Sehricker Imre, dr. Vanesó Gyula és Végh Béla. Számvizsgálók Baráth Gyula, Lindtner Sándor és Ondrejovich László. Végül dr. Paizs Gyula indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott gróf Nádasdy Ferencznek az egyesület volt elnökének és br. Harkányi Jánosnak, az alelnöknek. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága kebelében egy ifjúsági gazdasági egyesület alakult azon czélzattal, hogy. egyrészt ápolja és fejleszsze a mezőgazdasági tudományok iránti érdeklődést, másrészt tagjai kölcsönös baráti viszonyára jótékonyan hasson. E kettős czél elérésére szolgálnak a szakülések és a pályakérdések kitűzése. A pálykérdések száma ez évben 3, melyekre összegen 120 korona pályadíj fordittatik. Az egyesület tiszteletbeli elnökségét Varga Kálmán a növénytermesztés tanára vállalta el, elnök Kun Gyula, főjegyző Szintay Kálmán, pénztárnok Márk Béla 111-ad éves hallgatók. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle Vili. évfolyamának 2 3-ik füzete most jelent meg, az uj szerkesztő dr. Kovács Ferencz szerkesztésében. Legelőbb is hét éven át buzgó harczosa, főmunkatársa és utóbb szerkesztőjétől Tagányi Károlytól búcsúzik a munkatársak nevében a szerkesztőség, ki lelkesedésének egész hevével, gazdag szaktudományának bő kincseivel támogatta, ápolta, nevelte a hazai történetírás e fiatal csemetéjét. Érdekes értekezés továbbá Ortutay Tivadar Az állatvilág és a gazdasági kultúra" czimü czikke, melyhez sorakoznak azon kataszteri főimérési adatok, melyket 1789-ben Pest vármegyében végeztek. Ezen összeírás rendkívüli ritkaságánál, valamint nagy részletezésénél fogva egyike hazánk mezőgazdasági történelme legfontosabb okmányainak. Hadadi Vesselényi Ferencz uram, vitézlő Saramkó Imre uramhoz irt instrukcziója 1652-ből zárja be az értekezések sorozatát, melyet még különböző adatok és gazdaságtörténelmi müvekre vonatkozó értesítő követ. A Tattersall r.-t. közgyűlése. A budapesti Tattersall r.-t. márczius 30-án tartotta évi közgyűlését báró Üchtritz Zsigmond elnöklete alatt. A megjelentek elfogadták ugy az igazgatósági mint a felügyelő-bizottsági jelentést, egyszersmind jóváhagyták az előterjesztetett mérleget, mely 17,603 kor. 8 fillér tiszta nyereséggel zárult. A nyereségből az igazgatóság javaslatára részvényenként 10 koronát (5o/o) fognak osztalékul kifizetni. A hiányzó igazgatósági tagságra Baross Károlyt és Förster Aurélt választották meg, a felügyelő-bizottságba pedig Pál Józsefet és megyeri Krausz Lajost. Tenyészállatkiállitás és vásár Gyöngyösön. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület" márczius 25-én Gyöngyösön vásárral kapcsolatos tenyészállat-kiállítást rendezettt. Felhajtatott körülbelül: 150 pirostarka tenyészállat. A Borhy Gyögy elnöklete alatt működött bírálóbizottság a kistenyésztők állatainak díjazására 800 koronát osztott ki, melyet Darányi földmivelésügyi miniszter adományozott ezen czélra, Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XlX-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 5-én délután és május hó 6-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 darab különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekújvári rendőókapitányi hivatalnál rendelhetők. A magyar állatbiztosító szövetkezet közgyűlése. A magyar kölcsönös állatbiztosító társaság mint szövetkezet, márczius 31-én tartotta rendes évi/ közgyűlését a Köztelken, Záleski Jenő, a szövetkezet alelnökének élnöklete alatt. A igazgatóság jelentését, a mult évi zárszámadást és a mérleget, úgyszintén a felügyelőbizottság jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s felolvasás után a felmentvényt megadta. Az előterjesztett mérleg szerint a szövetkezetet a mult évben kor. 80 fillér veszteség érte, mely veszteséget a szervezés nehéz munkája indokolttá teszi s az állatbiztosítás eszméje iránt minden téren mutatkozó idegenkedés, amely azonban mióta a szövetkezet uj vezetés alá került, tisztességes eljárásával és á felek érdekeinek kielégítésé-, vei nagy részt oszlófélben van. A mérleg s a zárszámadások jóváhagyása után a közgyűlés egyhangúlag beválasztotta az igazgatóságba a kilépett tagok helyett Lestyánszky Sándor min. tanácsost, Leitner Zsigmondot a magyar takarékpénztárak közp. jelzálogbankjának vezérigazgatóját, Oosztonyi Tibort és gróf Szapáry Ivánt. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen a szövetkezet elnökévé Ivánka Oszkár c-s. és kir. kamarás orsz. képviselőt, alelnöké Zaleski Jenőt a magy. jelzáloghitelbank gazdasági tanácsosát s báró Ambrózy Gyula földbirtokost választották meg. Tanácskozás egy felállítandó burgonyalisztgyár tárgyában. Az OMGE" ipari és kereskedelmi szakosztályában mult hó 31-én szükebbkörü tanácskozás folyt egy Fej érmegyé- felújítására van utalva. A tanfolyam két részben ben felállítandó burgonya-keményítő- és burgonyaliszt-gyárról. tartatik meg és pedig a tanfolyam első A tanácskozás eredménye az része tavaszszal a második pedig őszszel volt, hogy a szakosztály által kidolgozott tervezetből napon át; a tavaszi tanfolyam április 29-én kiindulva kisebb méretű kísérletezések kezdődik. A tanfolyamokra felvett néptanítók ejtettnek meg abból a czélból, hogy a tervnek utazási és élelmezési költségeik fedezésére az gyakorlati eredményei alapján a nagyobb alapokra egész négy heti időre egyenkint 120 korona fektetendő gyárnak létesítését még a nyár folyamán megkezdeni lehessen. Minthogy a burgonyaliszt gyártásával egy uj mezőgazdasági iparág lendülhetne fel, a mely a gazdák átalányt kapnak a földmivelésügyi minisztertől. A felvétel iránti kérvények folyó évi április hó 10 J éig az illetékes kir. tanfelügyelők utján, ahoz a szőlészeti és borászati felügyelőhöz nyújtandók anyagi érdekeivel is szorosan összefügg, kívánatos be, a melynek kerületében a folyamodó volna, hogy a burgonyalisztgyártás nálunk néptanítók jelenleg működnek. is meghonosodjék. A londoni gyapjuárak. A londoni gyapjuaukezió A mezei rendőrség felfegyverezése. A szilárdan zárult. A kinált földmivelésügyi miniszter foglalkozik azon tervvel, bálból kelt el, miből Angolország hogy a mezei rendőrséget az egész ország , a kontinens , Amerika pedig ban, a most használatban lévő forgópisztolyok 9000 bált vett. A merinógyapju 5 10 százalékkal helyett fegyverekkel lássa el. Ily módon megvalósulna drágább, mint januárban. A finom keresz- a mezőrendőri törvénynek azon rentezett gyapjúk az aukezió kezdetén vesztett 5 delkezése, hogy a mezőrendőrség a közbiztonsági szervezetnek minden tekintetben megfelelő részévé váljék. A magyar Agrár és Járadékbank április 1-én tartotta V. rendes közgyűlését Hieronymi Károly v. b. t. t. igazgatósági elnök - elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentés kiemeli, hogy az ország gazdasági viszonyai a lefolyt üzleti időszakban sem javultak. A befektetési értékek piacza hasonlóképpen hanyatlást tüntet föl, ezért a bank czimleteinek elhelyezése nem nyerhetett lendületet. A kedvezőtlen viszonyok daczára is a külömböző czimletekből mintegy 5'6 millió korona értékű nyert elhelyezést. A folyó év eleje óta bekövetkezett javulás máris érezhető, amennyiben az előterjesztett mérlegben kitüntetett készletekből nagyobb tételek voltak elhelyezhetők és a czimletek fokozódó rendszeres elhelyezésére lehet számítani. A mult évben megszavazott jelzálogos kölcsönökből 1.838,778 korona 18 fillér lett folyósítva, miáltal a jelzálogos kölcsönök őszszege az év végén ,772 koronára emelkedett. Szőlőkölcsönöket az elmúlt évben 1350 kölcsönvevő részére 3.336,453 kor. 16 fillér erejéig folyósittatott. A szőlőkölcsön-állomány év deczember végéig ,981 kor. 80 fillér. Az előterjesztett mérleg 1.400,370 kor. és 13 fillér tiszta nyereséget tüntet fel. Az igazgatóság azt javasolta, hogy ebből részvényenkint 20 korona, vagyis 5 százalék osztalék fejében kifizetessék, 50,000 korona a külön tartalékalap javára írassék és ezenfelül fenmaradó 150,370 korona és 15 fillér uj számlára vitessék -át. A közgyűlés a jelentést. jóváhagyólag tudomásul véve, a felmentvényt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadta és elhatározta, hogy az 1.400,3700 korona 13 fillér tiszta nyereségből 1.200,000 korona vagyis 5 százalák tehát részvényenkinkint husz korona, fizettessék ki, a fennmaradó 2C0,370 korona 13 fillér nyereségből a külön tartalékalap számára 50,000 korona utaltassák át és az ezen felül fennmaradó 150,370 korona 13 fillér uj számlára vitessék át. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Hironymi Károly V. b. t. tanácsos elnökké és Bujanovics Sándor elnökhelyettessé újból megválasztatott. Az ügyvivő-igazgatóságba ismét Barta Arnold. Bujanovics Sándor, esetei Herzog Péter, Hieronymi Károly és Leipziger Vilmos küdettek ki. Szőlő- és borgazdasági tanfolyamok. A hazai szőlőmivelés és bortermelés kiválóbb helyein alkalmazott néptanítók számára négy hétre terjedő szőlő- és közgazdasági tanfolyamokat szerez a földmivelési miniszter. Ilyen tanfolyamok lesznek Szent-Endrén, Tapolczán, Pozsonyban, Egerben, Tarczalon, Bihar-Diószegen, Ménesen és Nagy-Enyeden. A tanfolyamokra első sorban olyan néptanítók fognak felvétetni, akik tekintet nélkül arra, vájjon községi vagy felekezeti iskolánál vannak alkalmazva oly községekben működnek, ahol a filloxera a szőlőket már megtámadta vagy máiéi is pusztította s ahol a lakosság első sorban a szőlőmivelésre, illetőleg az elpusztult szőlők

11 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ százalékot az aukczió folyamán ismét visszanyerték, ellenben -a durva és alárendeltebb fajták /' százalékkal olcsóbbak, mint januárban voltak. Bikaárverés Bábolnáit. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium értesitése szerint Bábolnán a m. kir. áll. ménesbirtokon április hó 30-án 12 db tuberculinra nem reagáló fiatal szimmentháli tenyészbika fog nyilvános árverés utján eladatni. Ezen árverésre vonatkozó közelebbi adatok lapunk hirdetési rovatában találhatók. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimii kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések,. minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. Most jelent meg Minek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. Q. E. titkárjai szerkesztésében Köztelek Zsebnaptár 1901-*e. A.Köztelek Zsebnaptár* ezen hetedlk évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetövé tesz. A Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a.köztelek* előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt = 3 korona 50 fillér. = Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). A husértékesités szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA Jeszenszky Pál az O. M. G. E. titkára. Ára: 2 korona. Megrendelhető az O. M. G. E. titkári hivatalában. ) Az e rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a szerkesztőség. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, márczius 30. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús volt és havazás alakjában csapadék is néhányszor fordult elő. E mellett a hőmérséklet is hűvös volt és közönként a fagypont körül mozgott. A vetések állása felől nem panaszkodnak. A tavaszi munkálatok folyamatban vannak, habár az időjárás miatt azokat gyakrabban kellett félbeszakítani. A vízállás alig változott. A külföldön ugyancsak hűvös volt az időjárás. Középeurópából havazást és fagyot jelentettek. A külföldi piaezok üzletmenete alig változott. Az áralakulás inkább állandó volt ugyan, a forgalom azonban gyenge maradt. Amerikában csak lényegtelen árváltozások voltak, melyek csak a későbbi határidőkben eredményeznek Va c. emelkedést. A látható búzakészletek a Bradstreets becslése szerint 1.169,000 bushellel csökkentek. Az argentiniai terméseredmény éppúgy mint Ausztráliában ugy látszik mégis csak jobb mint a hogy ezt eddig féltételezni akarták, az elszállítások Kérjen mezőgazdasági, kertészeti és szőlészeti eszközökről képes árjegyzéket Keleti J. Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 17 sz. legalább folyton nagyobbodnak és az Európa felé uszó alatti müszergyárostól. Szölönemesitésére szolgáló készlet a nrnlt hét végén az 5 millió Quarterst közel gumiszalagok a legolcsóbb nagybani árak mellett kaphatók. Minták kívánatra ingyen és bér- érte. Rendes viszonyok mellett a beviteli államok szükséglete igy fedezve látszik és a kereslet az európai piaezokon tényleg korlátolt is. Angliában az árak változatlan tartottak maradtak, éppúgy a német piaezokon mentve. Nagy raktár leérti ollók, kerti ojtokéseh, nyirógépekben stb. is. Francziaországban kedvezőtlen időjárásra kezdetben, szilárd volt a hangulat, utóbb az irányzat azonban NYILTTÉR*) csendesebb lett. A többi continentális piaezokon a fogyasztási viszonyok kevéssé elégítenek ki ugyan, az azonban mérsékelt és a forgalom ezáltal korlátolt. Minőség szerint helyben koronát, elsőrendű áralakulásban azonban alig van változás. Nálunk a hangulat ismét ellanyhult és gyengébb áruért koronát jegyzünk. kereslet mellett kenyérmagvak csökkenőek voltak. Tengeri mérsékelt kínálat mellett változatlan, Takarmányczikkekben is korlátolt volt a forgalom, az inkább csendes irányzatot követ; azonnal szállítandó árak azonban nem változtak. áruért IQ'70 korona érhető el budapesti egyenértékre, Kőbányán 10"9Q koronáig fizetnek Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Állomásokon, Buza az egész hét folyamán csendes maradt. A malmok állandóan tartózkodóak voltak és alig vásároltak, mert jelenleg beérkező és előre vásárolt hajórakományaik átvételével vannak teljes mérvben elfoglalva. A napiforgalom igy csak nagyon korlátolt maradt és a tulajdonosok gyakrabbi engedményekre voltak kényszerülve, melyek egyenlegként az árak ca. 12V2 fillért tévő visszaesését eredményezik. A csendes hangulat a hét végével is tartott és az összforgalom nem több 85,000 mm,-nál. a behozatal a statisztikai hivatal kimutatása szerint 170,000 mm.-át tesz ki, melyből 928 Rozs állandóan csak gyengén van kinálva, a kereslet azonban ugyancsak mérsékelt és az üzlet igy csak nehézkesen fejlődött ki. A helyi fogyasztás éppúgy mint az export vevők tartózkodóak voltak és az árak 5 fillért vesztettek. Minőség szerint 12: IC. jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származéké rozsban alig volt fnrga) <V inkább csak névlegesen jegyzünk K. Debreczen távolságában átvéve. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) hiányzik és ugy alárendelt, mint jobb minőségű áruban csak nagyon gyengén van kinálva, ennélfogva árjegyzését az ugyancsak gyenge kereslet daczára változatlanul tarthatta fenn. Helyben K.-ig fizetnek. Szerémségi áru kisebb tételekben á K. kelt el, mig egy rakomány uszó szerb árpáért elvámoltan 12. K. fizettek 3 hóra helyben átvéve. Sör- és maláta árpákban állomásokon átvéve nem volt üzlet. Zab mérsékelt hozatalok mellett változatlanul szilárd maradt, habár a fogyasztási kereslet állandóan mérsékelt. Az összes forgalom kb mm., melynél minőség szerint , jobb príma áruért K.-ig finom, urasági áruért ennél valamivel többet is fizettek. Tengeri is csak gyengén van kinálva és változatlan árak mellett a kereslet sem jobb. A szeszégetők alig vásároltak, mert előre vett román hajóárujok beérkezését várják. A helyi fogyasztás és elszállítási czélokra holybén és helybeli paritásra , Kőbányán K.-ig fizettek. Tiszavidéki állomásokon relatio szerint K.-ig fizettek és az árak igy eme viszonylatokban sem változtak. Olajmagvak : Készáru káposztarepeze nincs kinálva. Káposztarepcze augusztusra hideg időjárásra. 25"40 K.-ig emelkedett, utóbb visszaesett és 25 25'*10 K. zárul; vadrepeze 14 15, gomborka K. jegyez ; lenmag keresett, , kendermagbudapestiparitásra K. jegyez helyben. Hüvelyesei-. Babban nem volt forgalom és az árak csak névlegesek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyházán , fehér gömbölyübab Mohács, Baja, Zomboron 16'40 50, Barnababot Kalocsán 13, N.-Károly 11"50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és reláczió szerint K. között jegyez. Köles, oláh áru ' á 9'80 jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut K. készpénzen jegyzünk helyben. Bükköny el van hanyagolva Budapesti paritásra kb K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről április métermázsa magyar" és méter- buza szállítását hirdette tegnap az de az áprilisi buza a gabonacsarnok mázsa nemzetközi" elszámoló iroda, bezártával csak megmaradt a szombati 7.54 filléres jegyzésén. Egyelőre tehát ezen óriási felmondott mennyiség a búzaárakra hatást nem gyakorolt és meg kell várnunk az ünnepek elmultát, hogy megtudjuk, mennyi kerül majd a felmondott áruból tényleg szállításra. Különben már nagyban megindultak a,fedezések és csakis ennek tulajdonitható, hogy a mai 1,5/8. centes amerikai áresés, valamint a szép meleg tavaszi idő daczára ma délben is a tegnapi árfolyamon áll a buza. Készbuza ma mérsékelt kínálat és a mabnok gyenge vételkedve mellett csendes irányzatban mozgott.. Elkelt összesen körülbelül métermázsa változatlan árakon. A malmok a közeli ünnepekre való tekintettel, nem igen sietnek vételeikkel. Rozsban az irányzat változatlan, a kínálat mérsékelt, árak alig tartottak. Helyben és helybeli egyenértékre ^15-10 koronát jegyzünk, elsőrendű minőségű áruért pedig koronát fizetnek, árak készpénzben, azonnali szállításra értve. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat és árak változatlanok. Helyben koronát, jobb áruért koronát fizetnek. Zabban szilárdabb hangulat észlelhető, a kínálat ugyancsak a készen álló áruért a következő árakat fizetik: Gyomán 10.10, Dévaványán 9.90, TöröÉ-Szent- Miklóson 10.30, Fegyverneken 10.30, Karczagon 10.25, Kenderesen 10.1b, Nagy-Kikindán 9.90 és Zsombolyán kzrvnát. Szeszüzlet. A szeszüzletben e hétnek elején a forgalom élénkebb volt és nagyobb áruajánlatok folytán finomított szesz nagyban Va koronával olcsóbban kelt azonnali szállításra," mig ellenben későbbi szállításra változatlan árjegyzés. Elkelt finomított szesz nagyban adózva koronáig, adózatlanul koronáig. Elesztőszesz gyérebb kereslet folytán szilárd és változatlan áron kelt el. Denaturált szesz nagyban korona. Az adózott nversszesz ára 50 fillérrel olcsóbb. Vidéki "finomitógyárak részéről finomított szesz élénken volt ajánlva és lanyhább irányzat folytán 1 K.. olcsóbban kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején gyérebben volt ajánlva és a kináll tételek 40 koronáig találtak vevőre. A kontingens nyersszesz ára Budapesten K. Bécsi jegyzés korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés korona adózott és korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelünk e hétnek elején néhány kocsirakomány finomított szeszt vásároltak. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz Élesztőszesz Nyersszesz adózva ' Denaturáltszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Hedrich és Strauss Királymalom" üzleti tüdő sitása a,köztelek" részére márcz. 29-éa. Rozsliszt Szám: 0 0/J. I. WR. II. II/B ÜL Ár : Kor Köleskása: Szám Ar: Kor Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara K K K. Rozskorpa 9.80

12 568 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Vetőmagvak ólomzárolása. *)' Budapest, márczius 31. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az idényben, azaz évi julius hő hurkát, _ őtől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelöknél a következő vetőmagmennyiségeket húst, kg. disznósajtot, kg..( drb) sonkát, : töpörtőt.. Vidékről és pedig : a szokott' helyekről 120 darab sertést és 0 drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők : Friss téshus 1 kg fillér, 1 q korona, süldőhus 1 kg fillér, 1 q korona, füstölt m é t e Mauthner Ödön, Budapest i M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest ) 11 Frommer A. H. ut., Budapest Deutsch Gyula, Budapest._ Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár Boross és Szalay, Budapest Kohn Mór fiai, Uzon Beimel ésfia,budapest Arnstein és Handley, Szombathely Funkelstein József, Arad Lamberger Károly, Budapest Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Kramer Lipót, Budapest Radwaner és Rónai, Budapest Singer Zsigmond, Budapest Szávoszt Emil, Budapest 80 '63 Gróf Teleki Árvéd, Drassó...._ Klein Vilmos örökösei, Temesvár , Schm'éichler testvérek, Bécs Nöthling Vilmos, Budapest Weisz Albert, Ököritó 1 10 Hummer Mihály, B.-Gyarmat A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyiban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete iizleti jelentése márcz. 27. A hét második felében üzletmenetünk rendkívül élénk lefolyású volt és most is húsfélék, különösén tömegesen érkezett bárányok, borjuk, továbbá nagyobb tételben beérkezett tojásküldemények elhelyezéséből állott. Bárányok iránt a húsvéti ünnepek közeledtével élénk érdeklődés támadt, különösen szép nehéz bárá-. nyok magasabb áron keltek el. A tojásüzlet kedvezőtlenebb. A növekvő felhozatalokkal szemben az árak rohamosan estek, a hét végéig az árkülömbözet 10 koronát tesz ki ládánként. Tejtermékekben az irányzat folyton szilárd. Vágott baromfi nagyobb mennyiségben került eladásra. Élő baromfi elhelyezése szinte jó áron Eladásaink: Husnemüek: Prima, nehéz bárányokat 18 20, középminőségüeket koronával helyeztünk el páronként. Jó minőségű borjukért fillért értünk el egészben hosszan levonás nélkül. Tejtermékek: Prima teavaj , főzővaj 180, friss tehéntúró filléren nyert kgként eladtunk prima bácskai árut 58 62, erdélyit 56 koronával eredeti ládánként. Vágott baromfiból elkeltek'prima pulykák , kacsák filléren kilója. Pulárdok , ttídeghusvásár az Orczi-uti élelmi píaczon április hó 2-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztélek" részére.) Felhozott Budapestről 37 árus 133 drb sertést, árus drb süldőt, 1400 kg. friss hust, 4000 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, kg. kocsonyahúst. Forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg fillér, 1 q K., süldőhus 1 kg. fillér, 1 q K., füstölt sertéshús 1 kg fillér, 1 q K., szalonna zsírnak 1 kg fillér, 1 q K., füstölt szalonna 1 kg fillér, 1 q K., háj 1 kg fillér, 1 q K disznózsír 1 kg fillér, 1 q K., kocsonyahús 1 kg fillér, füstölt " sonka 1 kg fillér, 1 q K. sertéshús 1 kg fillér, 1 q korona, szalonna zsírnak 1 kg fillér, 1 q korona, füstölt, szalonna 1 kg fillér, 1 q korona, háj 1 kg fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60^-64 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg., disznósajt 1 kg., hurka 1 drb, töpörtő 1 kg. fillér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza április 2-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a,,köztelek" részére.) Felhozatott a : szokott községekből 157 szekér réti széna, 58. szekér muhar; 26 szekér zsüpszalma, 14 szekér alomszalma, 2 takarmányszalma, szekér tengeriszár, 10 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb), 400 zsák szecska. A forgalom 'élénk. Árak fillérekben q-ként. a következők : réti széna 360j 580, muhar , zsüpszalma , alomszalma , takarmányszalma , tengeriszár, egyéb takarmány, zabosbükköny , lóhere, luczerna, köles, sarjú 440 ;460, szalmaszecska Összes kocsiszám 371. Összes suly kg. Budapesti szurómarhavásár márcz. hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 1444 db, eladatott 1444 db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élőborju 6 db, eladatott 6 drb, élő bárány 41 db, eladatott 41 drb ; ölött belföldi 1 drb, eladatott 1 drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott drb, növendék borjú drb. eladatott drb, ölött bárány 288 drb, eladatott 288 drb, élő kecske drb, eladatott drb. A vásár hangulata élénk volt, az árak emelkedtek, a készlet mind elfogyott. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 46" 78" koronáig, kivételesen 80- koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv, koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli - koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig priv. koronáig súlyra, kecske koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 10" 13' koronáig páronkint, ölött bárány 8' 11- koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. április hó 1-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 111 darab, eladatott 111 drb, feljavított juhok 100 drb, eladatott 100 drb, kisorolt kosok drb, eladatott darab, csirkék , kappanok filléren darabja. kiverő juh drb, eladatott Élőbaromfiból idei rántani való csirke , filléren volt forgalomban. Erdei szalonka 3.00 koronával kelt darabonként. ; 5 6 koronával drb, bárány drb, eladatott, kecske db, eladatott db, boszniai, eladatott db, szerbiai, eladatott db. angol keresztezés, eladatott db, romániai, durvaszőrü db, eladatott db. A vásár hangulata csekély felhajtás folytán jelentéktelen volt. Árak a következők : Belf. hizl. ürü ( ) K. páronkint, (46) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok - K. páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint,. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány K., kecske K. páronkint, durvaszőrű. K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly s/.erinl, szerbiai K. páronkint, angol keresztezés K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai K. páronkint, raczkajuhok ' K. páronkint,.. K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Bécsi sertésvásár április 2-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a Köztelek," részére). Felhajtás: 4270 lengyel, 6392 magyar összesen drb. A vásár lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima fillér kivételesen 88 fillér, közepes fillér könnyű fillér, süldő fillér. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. A lap szellemi részét illető közleményeket, mint pl. a czikkeket, tárczákat, kérdéseket méltóztassék a szerkesztőséghez intézni, míg ellenben a hirdetési, expediálási és előfizetési ügyekben a kiadóhivatalhoz tessék fordulni, nehogy a czimzés felcserélése miatt, a hoz ánk intézett ügy elintézése késést szenvedjen. B. Tessék a gépkisérleti állomáshoz fordulni, Budapest, M. kir. Műegyetem. M. E. urnák, Deménd. A kérdezett lapnál senki sem kaphat árkedvezményt, mert az ugy is eléggé olcsó. P. Gy. ur czime: Heves (Hevesmegye) vagy Budapest, I., Vár, Uri-utcza 43. A Gazdatisztek Országos Nyugdijegyesületénél intézkedtünk, hogy az alapszabályokat Önnek megküldjék. B. J. urnák, Maradék.. A tagosításról szóló törvényeket bármely könyvkereskedés utján meg lehet (í. G. urnák, Helpa: Tessék a m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóságához fordulni Buda,pest, II. ker., Ménesi-ut. A. B. urnák, M.-Nagy-Csány. Részünkről csak azt ajánlhatjuk, hogy hirdesse a Köztelek"-ben a széna eladását, mert ez a mód vezet leghamarabb czélhoz. Cs. urnák, Batta. Mi nem ajánlhatunk senkit, ahol magnak való mákot lehet kapni, tessék talán Mauthner Ödön magkereskedéséhez fordulni Budapest, VI., Andrássy-ut. K. Gy. urnák, Nagy-Lapás. 1. A kérdezett'- esetben kivethető joggal az igas közmunka ; 2. nem ajánlatos. Gy. G. urnák, Zala-Gógánfa. Mi ugy tudjuk, természetesen meg kell fizetni a jó vetőmag árát. szünkröl az ügy érdeméhez mást nem szólhatunk. F. J. urnák, Nagy-Hantos. Tessék Kvassay Jenő miniszteri tanácsos úrhoz fordulni, Budapest, V. ker. Nádor-utcza, földmivelésügyi minisztérium. Egy.előfizető Dévaványa. A mennyiben névtelen levelekre nem válaszolunk, kérjük b. czimét velünk tudatni. Ny. J. urnák, Enying. Szakrovátvezetőnk véleményét a Köztelek" márczius 23-án megjelent számában a szerkesztői üzenetekben már közöltük. Tessék figyelemmel kisérni. M. M. Zs. urnák. Köszönjük szites sorait, de azokat közzé nem tehetjük, nehogy azt mondhassa valaki,-hogy mi akárkinek a háta mögé bujunk. A mi eljárásunk a Kölcsönös Biztosító Szövetkezet ügyében teljesen tiszta és egyenes, amint hogy minden tetteinket ez a két vezérelv irányítja. Korántsem voltunk mi beugratva, hanem igenis, mikor láttuk, hogy a szövetkezetet az előzőleg elkövetett hibák miatt talpra állítani nem lehet, otthagytuk, hogy egy egészséges szövetkezet, alakításában közreműködjünk. " Mc»<g»i«áfc agyelmébe 1 Elismeri kltqnö hazai gyártmány! 1600 gűzcséplőkészlet özemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, KÜLSŐ VÁCZI-UT 7. SZÁM. 2V«, 3»/«, **/«> 8, 8, 10, IS lőerejüek. magánjárók (uti mazdonyok.) KérJOk minden azakbavágó kérdéaael bizalommal hozzánk fordulni, kéaz$*ggel adunk kimerít* *«fel»llágo»ítá válaazt. 7 ""TrtJX

13 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ F l A ^ á e! f «v á l n l r i «a a z <, r s z át o s eliemiai intézet a központi vegykisérleti KLKeifcKS<SI C Z C I U K r d állomás regyelmezése alapján, : legjobban ajánlható saját gyártmányú:: rízstakarmány- Hsztünk regji Zsir _ % Protein 15.40% M. mentes anyag % Mintákkal és felvilágosítással szívesen szolgálunk. leírni sztrek értékesitélét eszközük az elő- L Irt /o mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyqjt tagok és nem tagoknak. "S" Magyar Gazdák ^ Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés javitásaés hizlalása BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNQKABAN. Q Sürgönyczim: Aurora Budapest, (p^ HB gazdák és hizlalók használatára. Irta K. Riaffy Fái. Ara portómentes küldéssel I forint 10 krajciár. Hnsnemfikct, füstölt hnst, vadakat, szárnyasokat élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt Éiliíehl stb. gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. unlv. Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9 3-lg; este 6 8-igr. BUDAPESTEM, VII. ker., Erzsébet-körut 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek. Királymalmi s=^=derczénk vegyi összetétele: Zsír 6.14% Protein 18.78% K mentes anyag 57.78% Mintákkal és felvilágosítással szívesen szolgálunk. Tölgymak nemkülönben mindenféle erdészeti fa cserje és gyümölcsmagot 3290 ajánl a Magy. magpergetö-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállitáson kitüntetve, legutóbb Párisban ezüst éremmel. Árjegyzék bérmentve. Hajőjáratjegyzék. A D R I A magy. kir. tengerhajózási részv.-társ. Vezérügynöksége Hoifmann S. és V április MM a következő gőzösök indulnak a gőzös neve áprüi; Tavaszi trágyázásnál bámulatos eredmény érhető el az összes kalászosok takarmányvetések, kapások, réteken stb. Prospektusok ingyen és bérmentve Budapest-Kőbányai Trágyaszáritó-Gyár BosányL Schietrumpf és Társa. Budapest, V., Bálvány-utcza S. Pályázat. A győrmegyei gazdasági egyesület titkári állásra pályázatot hirdet. Feltételek : 1. Pályázhat minden gazdasági szakismerettel biró, lehetőleg gazdasági tanintézet végzett magyar állampolgár, a ki a levelezés és egyéb fogalmazás terén kellő gyakorlattal bír. 2. A pályázó szakképzettségét, illetőleg minősítését igazoló okmányok a kérvényhez csatolandók. 3. A titkár illetménye évi 2000 korona fizetés és 400 korona lakbér. 4. A pályázati kérvények a Győrmegyei gazdasági egyesület" közgyűléséhez intézve a titkári hivatalhoz Győrött czimzendők. 5. Pályázati határidő május hó l-ig, később beérkezett kérvények figyelembe nem vehetők. Kelt Győrött, márczius 4. Fricke Emil s. L 3654 első alelnök. Glasgow ^ H o v á a gőzös neve ápriiis ast Fiume, Vesia (O. I litmánybe nem 8 jelei 'az* igazgatósági fenta a jogot e kikötőket nf A «-gal jg^^g^ Árpid" 10-én, Zrínyi" 18-án és Tisza" 25-én. MARSEILLEBŐL: Tisza" 7-én, Adria 14-én, Ráki Árpád;- -

14 570 KÖZTELEK ÁPRILIS HO 3 27 SZÁM. II-IK ÉVFOLYAM. Tenyészkanok i j 12 drb egy éves és 12 drb kétéves vészen átment j maiigaliczák ( többször díjazott tenyészetből eladók. = megtekinthetők j a söregi gazdaságiban J posta és vasútállomás Tápió-Szele Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság /C 11/901. szám Hirdetmény. Osztrák-lindau vorarlbergi vasúti kötelék. (A petróleum szállítására érvényes 25. számú kivételes díjszabás hatályon kivül helyezése). Az 1C96. márczius 1-től érvényes II. rész 2. füzet, illetve az évi október 1-től és é.i április 1-től érvényes II., illetve V. számú pótlékban nyers és finomított petróleumra, kék- és zöldolajra stb. érvényes 25. számú kivételes díjszabás tételei márcziu3 31-vel hatályon kivül helyeztetnék. Ezen díjtételek helyébe a Vasúti és Közlekedési Közlöny'-ben egyidejűleg közzéteendő hirdetmény utján f. évi április hó 1-vel visszavonásig, de legkésőbb deczember hó 31-éig uj díjtételek lépnek életbe. Budapest, márczius 11. A magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében is Kizárólag- elsőrendű m a g y a r e r d é l y i f a j i g á s ö k ö r é s n ö v e n d é k m a r h a gazdag választékban kapható LÁSZLÓ TESTVÉREK Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében. Magy. kir. államvasutak. 5372/901. szám. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az és évekre évenként szükséges mintegy 1850 m 3 telítetlen bükkfakoczka és mintegy 267,000 mtr. == 21-5 m 3 hézaglécz szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló.ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületnél, a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. államvasutak üzletvezetőség nél megtekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. em. 44. ajtó) az ajánlattételre szolgáló űrlappal együtt kapható. A pályázati feltételek kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyorntatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenként egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel. ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal: Ajánlat 5372/901. számhoz" ellátva legkésőbb folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján oda beküldendők. Ugyanezen időpontig átadandók ugyan- ott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5% a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az' olyanok, melyek nem pontosan és nem a részletes módozatok betartása mellett tétetnek, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az aláirt bánatpénz le nem tétetett, nem vétetnek figyelembe. Budapest, márczius. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. M M < < A < M Tenyészkos eladás. Méltóságos Gróf Károlyi Lajos ur tótmegyeri merinó electoral negretti törzsnyájában 80 drb k é t ó v e s Ivo>-i e l a d ó. Uradalmi felügyelőség /901. számhoz. Bérleti hirdetmény. A somlyóvásárhelyi vallásalap. urad. tulajdonához tartozó, Veszprémmegyében Kis-Acsád község határában fekvő 644^fo kat. hobd kiterjedésű Újfalu" pusztai birtok a rajta lévő gazdasági épületekkel együtt az alólirott minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. kerület Vadász-utcza 33. sz.) f évi május hó 15-én tartandó nyilvános zárt ajánlatu verseny utján évi október hó 1-től kezdődő 15 évi bértartamra haszonbérbe fog adatni. A 2000 korona bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 1 koronás bélyeggel Írásbeli zárt ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, valamint a somlyóvásárhelyi közalap, kir. gazdasági felügyelőségnél a hivatalos órák alatt bétekinthetők. Budapest, évi márczius hó 28 án. A vallás és közoktatásügyi m. kir minisztériumtól /901. C/I1I. Hirdetmény. (Tj személydijszabás életbeléptetése az ó-becse-ujvidéki-titeli h. é. vasúton.) Ezen vasúton folyó évi május hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, amely által a menetdijak részint leszállittattak, részint :felemeltettek. Az uj díjszabás melylyel, a megnyitás napján életbe lépett díjszabás érvényen -kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fi'lérért kapható. Budapest, február 26-án. Az igazgatóság Pályázat. A Békésmegyei Gazdasági Egylet-nél a titkári állás lemondás folytán megüresedvén, ezen állásra pályázat nyittatík. Javadalma : Készpénzben, mely havonként előre fizettetik, 2400 korona és 200 kor. irodabér, illetve természetben irodahelyiség. A litkár az egylet székhelyén B.-Csabán tartozik' lakni. Ö vezeti a. gyűlések, szakosztályok és bizottságok jegyzőkönyveit; végzi az egylet Írásbeli teendőit, őrzi az egylet iratait, szerkeszti az egylet értesítőjét, végrehajtja az ig. választmány határozatait. Esetleg a pénztárt is kezeli. Megkívántatik, hogy ugy elméleti mint gyakorlati ismeretekkel bírjon a mezőgazdaság terén, fogalmazásban jártas legyen. Előnyben részesülnek a kiknek akadémiai képesítésük van és szövetkezeti ügyekben jártasok. Választása határozatlan időre történik. A kik ezen á'lást elnyerni óhajtják, szabályszerűen felszerelt kérvényüket, melyben a pályázó kora, vallása, képesítése, eddigi alkalmaztatása igazolva legyen, f. évi április hó 15-ig az egylet alulirt igazgató elnökéhez nyújtsák be. A megválasztott állását lehetőleg mindjárt a megválasztás után elfoglalni tartozik. Kelt B-Csabán, márczius 25-én. Békésmegyei Gazdasági Egyesület: 3705 Dr. Zsilinszky Endre, igazgató elnök. KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető ae Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek), Arak: nagyban waggon-rakományonkónt ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.

15 27 SZÁM. lí-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HO 3 57 í

16 572 KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. A s z ő l ő és burgonya p e r o n o n p o r á j á n a k a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por. Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kgos zsákokban á kg. 76 fillér. 10 kgos zsákokban á kg kgos zsákokban... á kg. 80, MT" A szőlő első permetezéséhez l /o ÍVs%, második permetezéséhez ÍVa 2 /o; harmadik permetezéséhez Í%-os oldatott használjunk. Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez kg. bordói por, 25 3ff>/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliezból. A port konyhaszitán a vizbe szitállak és kész az oldat. a szöiő O I D I U M (lisztharmat) betegségének, ellenszere legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. Ára Budapesten a Magjar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kg. zsákokban á kg. 52 fillér. 10 kg. zsákokban á kg kg. zsákokban... á kg. 56, MT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk s másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a közönséges kénporból. Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenében a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni. ( M T intelligens magyar gazda elismerő bizonyítványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. " V I ÍOOO. 1. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por elismerő levelei. Puszta-Világos (Heves vm.). Az idei peronoszpóra-járvány alkalmával bordói por oldattal szőlőmet teljesen megbírtam ezen betegségtől óvni. Kár, hogy még a birtokosok közül kevesen ismerik ezen uj és igen jó permetező anyagot, a minek különösen az idei folytonos esőzések miatt sokan kárát vallották. Pilisi István, szőlőbirtokos. Pásztó (Heves vm.). A bordói jjor"-oldatot két izben használtam permetezésre 2, illetőleg 3 /o-os oldatot készíttetvén. A por kellő keverés mellett könnyen oldódott, a perme jól tapadt a levélzethez. A por elterjesztése érdekében kívánatos volna, hogy ha helyben is raktár állíttatnék fel a porokból. Müge Márton, szőlőbirtokos. Jászárokszállás (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A peronoszpóra ellen, az idén kétszer permeteztem a bordói por 1% illetőleg 2 /o-os oldatával és az erős invázió daczára szőlőmet teljesen megóvtam. A bordói pornak" előnye, hogy könnyebben, oldódik és kevesebb üledéket képez mint az eddig általam használt szerek. Papp Ferencz, szőlőbirtokos. Kun-Hegyes (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A helytelenül kezelt szőlőt az idén a peronoszpóra tökéletesen tönkre tette. Én három izben védekeztem bordói porral" és pedig május 20, junius 17. és julius végén. Megfigyelésem szerint a perme tapadása a levelekhez kitűnő és soha perzselést nem okoz. A bordói port" annyira megkedveltük, hogy jövőben általánosan kívánjuk használni..tákó Elek, jegyző. Kisújszállás (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A helytelenül kezelt szőlőkben a peronoszpóra az idén is igen erősan lépett fel, mig az enyémben, a hol mind annyiszor bordói porral' 1 permeteztem, peronoszpóra egyáltalán nem volt. Daczára a juniusi viharos, majd & napos csendes esőnek a, perme a lombozaton jól tartotta magát. Épen azért, ha más előnyét ezen pornak nem is említem., már az, hogy az esőnek oda sem néz, tökéletesen eiég, mert eddig épen az volt a baj, hogy a kis eső is lemosta a permét és igy az ember gyakran hiába védekezett a rézgáliczlével; a mellett a legzsengébb levélzeten sem fordul elő perzselés. Én a jövőben más szert nem fogok használni. Városi szőlő telep" Szendrey István, felügyelő. Kunhegyes (Jász-N.-K.-Sz. vm.). Daczára a peronoszpóra erős fellépésének kétszeri permetezéssel még pedig sí bordói por 1 ', először VJv, másodszor 2 /o-os oldatával szőlőmet teljesen megóvtam. A dr. Aschenbrandt-féle bordói pornak" nagy előnye, hogy a fecskendő mindig tisztán marad, soha nem dugul be és perzselést nem okoz, az oldat. Elek János, szőlőbirtokos. Kunhegyes (Jász-N.-K.-Sz. vm.). A dr. Aschenbrandt-féle hordóipornak 11 az idén igen jó hasznát vettük, mert ennek perméje a tartós esőt igen jól állotta, ugy hogy e tekintetben az összes ismert permetező anyagokat jóságban felülmúlja. D. Ács Márton, községi tanácsnok. 2. A dr. Aschenbrandt-féle r é z k é n p o r elismerő levelei. Babocsa (Somogy vm.). A lisztharmat.'. a,nem porozott szőlőkben az idén is nagymértékben fellépett' és a termést, felerészben tönkre tette. Éli kétszer használtam rézkénport"-, először, a midőn a fürtök virágzás után teljesen megtisztultak, másodízben, midőn a bogyók teljesen kinőttek. Az én szőlőmben egyáltalán nem lépett fel a védekezés folytán az oidium. Minthogy egyébként is semmi. káros utóhatását nem tapasztaltam a rézkénpornak'', azt mint teljesen czélra vezetőt mindenkinek ajánlhatom. Megjegyzem, hogy a, kénmáj alkalmazásával nálunk néhány gazda ugyancsak megjárta, mert alkalmazása folytán a termés és levélzet nagy része leperzselödött. Kenyeres Lajos, plébános. Pamuk (Somogy vm.). Az idén kisebb mértékben lépvén fel az oidium, kétszeri rézkénpor" alkalmazása tökéletesen elegendőnek bizonyult. Örömmel tapasztaltam, hogy a rézkénpor" a mellett, hogy a fürtök érését is nagyban előmozdította, a másodszori porozás a harmadszori permetezést feleslegessé tette. Miután semmi káros utóhatása a szernek nem mutatkozott, jövőben csakis rézkénport mint az eddig ismert legjobb szert, fogok használni. Ember József, szőlőbirtokos. Iharosberény (Somogy vm.). Bár az idén a lisztharjnfit nagyobb mértékben nem lépett fel, mégis ajánlatosnak tartottam virágzás előtt és után szőlőmet rézkénporral' kezelni, melynek hatása az volt, hogy. oidium a szőlőmben egyáltalán nem volt tapasztalható és a mellett a por a szőlő és vessző érését nagyon gyorsította. Minthogy tapasztalatom szerint a a rézkénpor" határozottan jobb, mint a közönséges kénpor, jövőre is ezen szert fogom, használni. Németh János, szőlőbirtokos. ' Surd (Somogy vm.). Mig a nem porozott szőlők az idén a lisztharmat fellépése folytán /o kárt szenvedtek, addig én a rézkénpor" háromszori alkalmazásával teljes eredményt értem el a védekezés'terén. A másodszori és harmadszori porozás az itt-ott mutatkozó lisztharmat által a megtámadott bogyókat meggyógyította, a betegség továbbterjedés,ét azonnal megakasztotta, azért is ezen szert a lisztharmat támadásai ellen a legmelegebben ajánlom. Nem mulaszthatom el ez alkalommal azt, is felemlíteni, hogy nálam az oly tőkék, mélyek több éven keresztül sárgaságban szenvedtek az első porozás után egy hét alatt szép üde szint öltöttek. Szalóky Elek, szőlőbirtokos. ~ Csokonya (Somogy vm.). Az idei rézkénporral" való porozásnál azt tapasztaltam, hogy az oidium terjedésé a porozás után azonnal'megszűnik és a fürtök a porozott szőlőkben hamarabb érnek meg. Egyéb ajánlatt szerekkel szemben tapasztalatom szerint a rézkénpor legjobbnak'mondható. Lukács Lajos, szőlőbirtokos. Ktttse (Somogy vm.). Kétszeri rézkénporozássál" szőlőmet az idén teljesen megóvtam a bár gyenge, oidium-inváziótól. Káros utóhatását egyébként sem tapasztalván, ezen szert feltétlenül alkalmasabbnak tartom az eddig ismert védekező szerek közt. Miklós Dezső, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) (Folyt, köv.) Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. A megbízottak kellő ked vezményben részesülnek.

17 Blsö magyar általános biztosító társaság Budapesten.

18 KÖZTELEK Áf>RlL*S HÓ SZÁM, 11 IK gfolyam r i a legjobb és leghathatósabb szer tagomba, falmállás, nyálka és penészr-! gomba valamint ezek okozta nedvesség és dohos levegő ellen. Szagtalan, nem maró, nem fest ' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak körében a legjobban bevált. Kitűnő bizonylatok. Egyedüli gyárosai: Festékgyárak: \ Lutz Ede és Társa, Pozsony. Hirdetések l biadóhivatálban i. szám Köztelek. tyetömagőurgonya, 1 bötermö, duskeményitőtartalmu fajburgonyák, Markische Zwiebel, Magnum Bonum, Odine, Kanti t b a I métermázsánkint 4 korona árban, vevő zsákjaiban, franeo állomás eladó. Waggonvételnél árengedmény. Bővebb értesítés Lovag Keiszler Gusztáv, Pa-Csorflakut, u. p. Bicske. Hirdetmény. A bábolnai m. kir, állami ménesbirtokon folyó évi április hó 30-án délután I órakor 12 darab tiiberkiiliiira nem reagáld fiatal simiiiciitlinli tenyészbika fog* nyilvános szóbeli árverés utján eladatni. Előzetes bejelentésre kocsik küldetnek az ácsi és a nagy-igmándi állomásra. Az árverésre kerülő állatok közelebbi leírását tartalmazó jegyzék az árverési feltételekkel együtt a ménesbirtok igazgatóságától megszerezhető. Budapesten, évi márczius hó 23-án M. kir. földmivelésügyi miniszter. i lóherét még szállít a drassói 'egrendelhetők szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges be- Klfliburgroiiya íá?rt gta ia^ tő kén zsjkoítól Birtoklbérlet!! 10 magyar hold szántóföld egy t, 200 hold legelő, szép fek- Tejgaz. 3 kor. 30 ffll. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllői- Az utolsó években oly kedveltté vált Vaariatszállitom eredeti importált j«5 minőségiben 32'2 koronával SO kilónként. magnagykereskedése József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója BUDAPEST, Károly-körnt 9. Magyar Kincs eredeti burgonya kapható 1< te sitijénél, Legjobb erfurti kertimagvak Radwaner Rónai magkereskedésében Budapest, V Nádor-u, 8. Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett 50 /o-al olcsóbb mint bármely más vilátjltó anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen ét bér Burián Vilmos veje, 3 drb Marhamérleg 1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2Va méter hosszú Vfe m. széles 4 drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles. Becserélek ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tartás mellett. DÉNES MANÓ mérlegmüszerész BUDAPEST, VII., Dohány-utcza 78. Birtoként cserélendő nóló 18M. íri III. lönínjnikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara bérmej

19 27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ M KIS HIRDETESEK Oísk mezőgazdák és s szakirodalom terményei, továbbá állást keresik sa adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban. Owth»ly ierelehf Ttlmaiolimk, melyekkel yála, i szrttksiég-es levélbélyeffet T»gy íer le 61apot kaidenek. Felvétetik Kitűnő mükertész. Földmivesiskolát Sinunenthali BKTÖLTEÜDÖ ÁLLÁS VEGYESEI, azonnali belépéssel egy gazdadőkben ; számvitelben is gya- országban alkalmazva volt, a k Ditrói Puskás Bélánál. illetve KazdasílKi ^yakor- kertészetnek minden. ágában 11 olt teljes ellátással (lakás, élelmezés, kiszolgálás, futés és világítás) ci ogyelöre 600 Bájra u. p. Tokaj küldendők, r Jndetkezi^aállást ^keres^nm- Csiky Testvérek csupasz (jeruzsálemi) pénzjavadalmazással, bftro llátá B^ k t O na ' elje * érii Szíves megkeresés 8^kiadó- ALLATOK, :vs é8z fe t hete? S 'jegytel > en Drasche RichArd tolnai hivatalba A. M." jel alatt intól félvér, 164 cm. magas. iát darab borjas telién el- Gazdasági segédtiszt Bánok-Szt.-Györg;yi. Hibátlan, igazolvány. Tapasztalt évl V megfefeto^tróbaízólgáia megblzliatö praktikus ga da- után a végleges Gazdatiszti állást kinevrzés és fntézétbe 826^9/Tét 1 Srtflk" bizonyitváoynyal és lehetőleg fényképpel^ felszerelt ajánla- fe U tésre. 1 'pflí'ts?k á Miks"t G.vS?" Gépészkovács vizsgázóiba. ki^a lóvasalást kerestetik" 'cséplőgép mellé beíépésre. JU Me felelő haslnálhatóság esetén állandó alkalmazás kilátásba helyeztetik. Ajánlatok eddigi szolgálati bizonyítványokkal bekülden- és egészséges,^s'zerény^igényű. ÍO elsőrendű gyors fejlöd sü; edzetten nevelt igen szép, válogatott vör3s- 1- -'-menthali jellegű 1 2, növendék ökör és üsző borjakat úgyszintén leerprim&bb I>rasche von Hartinhez Ildttaszéken Oki. gazdatiszt, A liisböresöki rlngr 5. ei1 ' ' Pe s'l7 kíadó hi a ata!ban. r ' " 3621 faolát^végfe^tns^ovfefüfyelő gokból iö" évi Gyakorlattal, Lovász ^kerestetik belépés: e 'állást keres. Aján- lekötni való és magyar jármoe Ün-Sket legjatányosabb^rakm aján- kötelezettségének a lovasságnál eleget tett légyen. Fizetés nyeí me S gjewléséve^ze i lsh«r- megállapodás szerint. Ura- Állást keres csöltl gazdaság,^ Kleln és Spitzer dalmi Intézőség, Kis- mi^ssolát b8 ég P z ett^ 13 '"évi Kis-CzsSlí kér ii Megrendelések egj Pályázati Gazdasági keresztény gazda, a gazdaság hirdetmény. minden ágában, különöstn a A veszprémi káptalan egy azonnali belépésref «gy Lovag; Biedermann gazdasági irnokl ílliasra pá- ápill. 15 lg. Mosás és ágy- Ság, pénztárkezelésben alapolyázatot hirdet. san jártas. Czime a kiadó- A katona kötelezettségükhivatalban il kitüntetett Hampnek eleget tett pályázni kívánók sajátkezüleg irt pályázati ebb felvilágosítással s. ol- kérvényükhöz csatolják felsőbb Slavoniai Tebtenészgazda gazd. tanintézeti végbizonyít- uradalomba gépész, esetleg állást keres április elsejére. ványukat és egyéb ide vonat- A sárvári magy. királyi tejkozó okmányaikat s ezeket >Z3- gazdasági szakiskolát jó siker- mélyesen ápril 16 ig az megállapődás szerint. Fo yarel végezte, jő bizonyítvánnyal urad. jószágfelügyelöségnél rend.lkezik, a tejgazdaság edo-wn-kosok eladatnak, intézendők Palís'zállásra, u. p. minden ágábaq jártas úgy a tehenészetben, bortermelés, ápolás, drassói uradalidő sikeres eltöltése után fog Számtartói teikezelésben, s»jt, vajkészités! mában u. p. t. és Rambouillet állást julius 1-én elfog- állás betöltendő az Ihárosi lalni Bérntikségnél" llirtros, u. éves, róm.'katholikus. Ozim a v. áll.: Koncza, p. Ihílros-Berény (Somogy- kiadóhivatalban. 365Í kosok Eredeti A kinevezett egy évi próba- Kancanica Azonnali megye). Pályázhatnak gaid. hová az aradi tanintézetet végzett s a mezőgazdaság minden ágában jái- Kulcsári vagy felügyelői állást keres gyorsvonaton di- mennyiségben, dus mindenkor nagyobb now és duas et 480!I1 korona évi flzetss, mosáson kívül tei;es választékban kaphatók ellátás, fűtés és világítással. lattal biró nős gazdatisz'ek. egy tapasztalt gyakorlati Pályázhat intelligens s gya- Fizetés megállapodás szerint. gazda, ki a gazdaság minden rect kocsi megy ágában jártas. Ozim a kiadóhivatalban Gróf Herberstein ffbttfl'usy szóban minurás' Kaphatók még: Albert 3m intézőséghez^mikosd'per Zahi- ÁLLÁST KEEESfe, Gyakorlott gazda, uradalmi Igazgatóságánál Gazdai, a gazdászat minden ágában, úgyszintén a szőlőmüvelésben Pekingi kacsák StrileK, Két gazdasági és állattenyésztésztésben^ va Morvaország. segédtiszt felvétetik méltó- te'jes'férfi, ki eddig is gazdai és tojásaik. ságos grótmvlmpffen Siegfried lli^azgatói lt v?gy n ilpánl 8 áuást szolgált, miről jó bízonyitváuy- Hanoa vetőárpa keres Erdélyben, vagy Dél- ^Mnal 0 is t! e 1 mig a készlet tart lookgként lfoglíihaya. Czlme letelte után osetlegcs v'églego- a kiadóhivatalba vfhmetésífrodsáhot^buda- 19 koronáért kapható pestre, IV., Váczi-utcza 20. ] Számtartó ^ K.^B. ÍOO" jelige alattié. Vöröstarka vasúti állomásainktól. némews 'magya?"nyelvben! vefezés b e i^eu e 8 en^jáha-t^tö b^) Számtartó Kiadó egyformán tökéletes jártasság- tinó gal Dirjou. lífi fizetés : 410 megbízható, a f évi április 1-ro',bb felvilágoiösége Tarna. io onaj^szpénzben,^ hektó- megfelelö^álláit keres. ^Szíves sze^irodai teendőkben^'teíjesen laká U futíí a kl S z t o 8 lgálás'. ru N-é megkereséseket Állandd metül sajátkezüleg irt folya üsző mod-.ányok, az előképz. okiratokraásolatávaumelviratok Okleveles legprímább, 1 2 esetleg 3 15-ig fogadtatnak el az ercsi kon négy éve, mia segédtiszt évesek és pedig hizlalni uradalmi tiszttartóságnál. Csak Tehenész gazdának, való Skrök eladására és az uradalom által felfogadott későbbi szerződésre két pályázó értosittotik május magáugyakornok volt, teljesen l-ig, a fel nem fogadott pályázók értesítésre igényt nem tarthatnak fogadhat^ évi gyakorlattal ígsyü, íly^áuás? 9 lréres 8, Z mfly y ei bir, jártas ugy a gazdaság vezeté- legolcsóbb árért vállalkoznak az ^ állást bármikor tf^ Ial " WEÍLE^ Bf> imi\ A nagyméltóságú makói uradalmaiban egy Kis-Czelli kereskedők. Segédi állást Adai gazdasági iskolát v-zett, gyamagyar és német'n, e'lvet peí minden ágaiban gyakorlatilag rtr Puszta-Eörsi birtokán földmlvos-lskolát végzett és fizetés és mosáson klvlll teljea gyermekkorától a gazdaság Brachleld Lajos képzett, bácsmegyei^születésü, 200 darab igen szép két és birja.'szives megkereséseket a három éve a anyajuh van fizetési igények megjelölésé- megtörténni! ^miko^^is a vel : ^ Agrárius 22." alatt a ki- és e az 18I eladó. Posta Mány, Fehérősszes "szlávnyeíveke't készpénzfizetés 600 koronára be-zélí,. szakképzettségéhez d?kozók "kérvényeike", akadémiai vagy gazdasági tan- honvéd szflmvevö őrmes- melynek tenyészképesséintézeti bizonyitványniásolater gazdaságban írnoki, rak- Kiszolgált ^lépésre bb ' "^ven 0 "^! tárno i, felügyelő vagy ehhez önálfó m fspán U szolgáít b geértszavatosság vállaltatík. Szíves 260 frtért eladó a Kőrös. legkésőbb április hő 13-ig a megkeresések Szakul János, szegi és K.-Apáti urada- mulntl uradalmi tiszttar. Weisz^ Sándor, Pécs^Radnícsutcza nek (blucs) llfilin czímre kéret- Gyula gazdaságához t<iuag czimére árpát, egyéb gazdasági magot legnagyobb áron értékesít és mintázott ajánlatot kér 3691 WOLF SOMA mag ' g 6rm 117 ügynek»ége Buda,pest, VII., Kerepesi-út 10- épaagy, gömsöiyü. tojásdad. R Spárgagyökér, kaphatók ll.ö dtrabjakét kc é t l»r. Hetéuyi Mdrni Apostag, Pestmegye. 31 Páris: Grand Prix. kizárólag itt kapható ban 30mm.-át, szintén 30 mm.-át szállítottunk a kisgazdákból álló magyaróvári szarvasmarha tenyésztő egyletnek. O t a t ó répa ma még a legelterjedtebb. m Prairie királyné Székely tengeri. a budapesti magvizsgáló állomás ólomzára alatt. Székelykincs burgonya, diófák, sorfák, csemeték. Pekingi gácsérok, tojások még kaphatók: drassói uradalmában, u. p., t. és v. áll.: Koncza,

20 GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gőzekével kqludi ragjuk tlrálauii; épú»y méiyrigolozást szőlő-telepitésekhez. Érdfklíálk kéretlek, kegy ftlaiti uúnenliez fordaljamk. gízszántási rillalkozé WOLFF ERNŐ, BUDAPEST-KELENFÖLD. ATATAVATATAVATATAVATATAT Eredeti székelymagtengeri 100 kgr. 18 Koronával a füzesgyarmati állomáshoz szállitva kapható 3055 Pósta- és vasút állomás Füzesgyarmat (Békésmegye). ibóni gyártelepi és mezőgazdasági pészvénytársasái ezelőtt Mandcl Eduárd és Társai = = = = = NYÍRBÁTORBAN ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott 2 tengelyű Bóni" eketaligáit......_ : Nyírbátorban fentic PESTEN KANJÍés HELLER ozégrnél, Magyar Mozog-a^dák S-- " " KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. Jl Kitűnő minőségű hasított, hegyezett és tisztított tölgyfa szőlőkaró 1*60, 1-80 és 2 méter hosszban bármely állomásra szállitva minden mennyiségben kapható: N E Y Á R M I N fakereskedönél Kolozsvártt, Kornis-utcza I. sz. A karók 20 darabos csomagokba vannak dróttal 3643 kötve. ieladé tehenészet. I J Gróf Hadik Barkóczy Endre ur ő méltósága ta- [ I varaai (Zemplénmegye) uradalmában, 22 darab 9 tehén és 24 darab különféle nemli és korai nö- vendékből álló, orsz. törzskönyvezett és tuber- ) culinozott sammentháli tehenészet eladó. { Bővebb felvilágosítással J a>z u r a d a l m i t i s z t t a r t ó s á g Tavarnán szolgál Z Lapunk bekötési táblája 2 kor. 72 fill. (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. A salán ki uradalom nyir vasvíri-i i ÍBidasága részére Önök iltal szillitott : Min án szab. kéttengelyű Bőni" eka- 14 dib szab. állitbatő Bóni" eketaliga I taligájuk ózélszeru szerkezetéről és tairendkiviili egyszerűsége,hartős szerkezete i tósságáröl hos»zabb használat után moáós pillanat alatt eszközölheti állitl.a.o / 1 i i d ilmi Kazdas& taligát kiszolgáltatni. Kiválö tisztelettel Nagy J Az Országos Magyar Gazdasági Egyesdet tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább jelzett árban ,0 ELADÓK: Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. db kint,.' , 1 éves Chasselas blanc ojtvány -,i0 1 Eelair permetező gép használt..., Mabil rendszerű borprés l'/3 hectoliteres űrtartalommal : kevéssé használt 110. Az árak a Palota-újpesti állomásra állítva értendők, az ojtványuk csomagolásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az OrszágosMagyarGazdaságiEgyesiilet igazgatójához intézendők. M c C O R I I I C K H A R V E S T I N G M C H D I E ( O M I ' W l (Chicagói aratógépgyár.) Kévekötő aratógép Daisy" marokrakó aratógép ^ Fükaszálógép Szénagyüjtö gereblye és 2Köszörükészülék Kévekötöfonai gyártmányai. - g IVe vásároljoii, mig- gépeinket nem látta s 3 árainkat nem kérdezte I T Olcsó tartalékrészek óriási raktára, s Tessék mintakönyvet kérni! William J. Stillman igazgató Budapest, V., "Váczi-ut 30..Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)