XX. Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről.

Átírás

1 XX. Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről. DOMANICZKY ISTVÁNTÓL. A kinek agyában új szerkezetű hátultöltő puska eszméje megvillan, legelőször is azt kérdezze magától: van-e tölténye hozzá? Mert závárzatot okszerűen nem lehet szerkesztenünk, mielőtt töltényünknek legalább r o n d- szerét meg nem határoztuk volna. Ezen elv alapos kiderítése főleg a Bécsbon fennállott hátultöltő-fogyverszerkosztési bizottság működése által éretett ol, habár néhány kisérleti hónap olvesztésével is. E bizottság (melynek az összes fegyvermüszak fejlesztésére kiható kitűnő érdemeit mi itt különben távolról sem óhajtanók csorbítani) az 1866-ik év november havában, a közös hadsereg végleges fölfegyverzésére a Remington-rendszerü puskát fogadta el. ARemington & Sons, észak-amerikai (New-York állam, Ilion városi) czég főnöke által feltalált lőfegyver behnüvezete mindenesetre gonialis, a miből azonban még korántsem következik, hogy az egyszersmind a gyakorlati kivitelre is a legajánlhatóbb legyen. Nincs szándékunk ezúttal a Remington-féle lőfegyver závárzatának leírásába belebocsátkozni. Csak azt emeljük ki, miszerint ezen lőfegyver, bár müvezete a theorctikust mindjárt az olső perezben tökéletesen meg fogja is nyorni, a mi szempontunkból, t. i. a mindenben és mindenütt kételkedő és kutató kisérleti empiria szempontjából itélve meg, minden csillogó és genialis f'ogamsata mollett is, alkalmazhatóság tekintetében mindig csak gyönyörű játékszer marad. Különben e lőfegyver szerkezetének megismerését méltán ajánlhatjuk a tisztelt olvasó figyelmébe. A bécsi hátxdtöltö-fegyver-szerkcsztési bizottság fontemlített határozata azonban, minden abstract elméleti irányzata daczára som maradt üdvös eredmény nélkül.

2 391 A nevezett bizottság t. i. látván, hogy a Remington-puskához egy töltényfaj sem akar amúgy igazán illeni: a töltény kérdését tette hónapokig tanulmányának egyedüli tárgyává. Ki is derült aztán e nagy mérvű kísérletekből vagy inkább búvárlatokból, azon sarkalatos elv, hogy a fém-töltény, a papír- vagy kéregpapirból készült, úgynevezett dörzs-töltényeket minden tekintetben felülmúlja. Ilogy azonban a tisztelt olvasó a fém-töltény elvének helyes voltáról önmaga meggyőződhessék: a hátultöltők lőszerfajait a következőkben röviden le fogjuk irni. A hátultöltő lőfegyvereknél ezen töltényfajok fordulnak elő: a) Oly hüvelyü töltények, melyek könnyen égő anyagból vannak készítve s ennélfogva a lövéskor vagy elégnek, vagy foszlányaik a lőporgázak által a furatból kilöketnek. Azon lőfegyverek, melyeknek efféle töltényök van, gyútüseknek hivatnak. Ide tartoznak a porosz és a franczia gyútüs-puskák. A franczia gyiitüs- vagy az úgynevezett Chassepot-puskának tölténye finom papirhüvelyü, mely alsó végén, azaz a lövedék fekhelyének ellenkező részén, beleenyvezett fenékkel van elzárva. E fenék fölött kéregpapirkorong fekszik, melyen egy csappantyú erősen meg van töltve s alúl guttapercha-lemezkével födve. A hüvelybe 75 szemer lőpor töltetvén, kéregpapirkoronggal s a lehajlított hüvelyszéllel záratik el. A hüvelyre a 342 szemert nyomó lövedék feltétetvén, ez papírral körültekertetik, s ezen burok aztán a hüvelyhez köttetik. Az elsütésnél a gyútü a töltény fenekén s a guttapercha-lemezkén keresztül tör a gyúelegybe, moly aztán fellobban, és lángja a csappantyú két közlekedési nyílásán átcsapva, a lőport meggyújtja. A Chassepot-puskánál a závárzat dugaszolata, magának a závárzatnak alkatrészei, s nem a töltény által történik. Alapos kísérletek teljes biztossággal kiderítették, miszerint a Chassepot s általában véve a gyútüs-puskák hosszabb tartamra nem nyújtanak kellő gázmentes dugaszolatot, hanem hogy az oly lőfegyver, melynél nem maga a töltény képez a gázak kiömlései ellen dugaszolatot, mind fölötte gyarló, miután az ilyennél a závárzat alkatrészei minduntalan bemocskosodnak és nemsokára megromlanak, a mi által aztán nemcsak a závárzat járata megakad, hanem még egyes alkatrészek pótlásának szüksége is minduntalan beáll. A gyútiís-fegyverek töltényei illetőleg töltényhüvelyei papírból, szövetből stb. készíttetnek. Ezek soha sem égnek el teljesen, hanem foszlányokat hagynak a töltényürben, melyek az azonkívül még bennmaradt csap-

3 392 pantyúkkal, kéregpapir-darabkákkal stb., a további töltények betevését nehezítik, söt nem ritkán egészen meggátolják. Mindezen alkalmatlanságok a cső szerfölött számos tisztítását teszik szükségessé, valamint az sem kerülhető el, hogy az elcsettenő töltényeket a tisztító-vesszővel kell mindig kilökni, míg a fém-töltényeknél az ilyenek már a závárzat kinyitása által löketnek ki a töltény-ürből. Ezekből tehát az következik, hogy mind a gyorstűz, mind a lövedéknek a furatban való szabályos mozgása gyútüs-puskáknál nincs eléggé biztosítva. Az utóbbi tekintetben a lövedéknek annyi mindenféle hulladékot kell maga előtt elsöpörnie, vagy ezek fölött a furaton végigzökögnie, hogy hossztengelye körül egészen szabálytalan forgást kap, s a mint kezdetbeli gyorsasága csökken, egyszersmind a czélponttól elhajlása vízszintes és tetőleges irányban tetemesen öregbül. b) A hátultöltőknél előforduló töltényfajok második fő-osztályába azok soroltatnak, melyek az előbb leírt töltényekhoz hasonlóan, papir-vagy szövet-hüvelyből készültek ugyan, fenekükön azonban nemezből, kaucsukból, bőrből stb. csinált koronggal birnak. Az ide tartozó töltények papir-hüvelyből állanak, melyre alól egy másik papir-hüvely van reáborítva. A hüvely alsó részébe csappantyú erősíttetik, a lehajlított karimához, két öltéssel zsírozott nemez-korong varratván. A lőpor-töltetet felső végén a lövedék zárja el. Lövéskor a gyútü a nemez-kurongot átszúrja s a csappantyú elsütése által a lőport föllobbantja. A töltényűr méretei úgy vannak választva, hogy a töltény nemez-korongja a töltés után a závárzathoz lapúl. Lövéskor aztán a gázak e korongot kiterjesztvén, némileg a závárzat nyilásai elé nyomják, a mi által az félig-meddig gázmentes dugaszolatot képez. Mindamellett e korong czéljának hosszabb időre nem felel meg, és nem akadályozza meg azt, hogy a závárzat rövid idő múlva tetemesen be ne mocskosodjék, s alkatrészeinek egymásközti súrlódása szerfölött fokoztatván, járata meg ne akadjon. E töltényfaj feltalálója mindenesetre azt vélte, hogy a lövés után betett új töltény az előbbeninek nemez-korongját a huzagolt részbe tolván, elsülésekor a lövedék az említett korongot a fúraton végig taszítja, s ez által ennek tisztítását eszközli. A feltaláló e kívánalmai azonban csak ritkán teljesülnek úgy, hogy a korong félrehajlása által a következő töltény bevezetése, s egyáltalában a gyorstűz folyama ne akadályoztatnék. A korong továbbá sokszor ferdén, és nem függélyesen a cső hossztengelyére, taszíttatik ki a furaton, a mi aztán azt eredményezi, hogy annak

4 393 a lövedék s a fúratfal közé szorulása által az előbbi szabálytalan forgást kap, sőt igen kemény beszorulások alkalmával még a cső is szétreped. Végre ezen töltényfaj alkatrészei sem égnek el mind a csőben, s ennélfogva mindazon hátrányok előfordulnak, melyek a legelőbb leírt töltényfajnál megemlíttettek. c) A harmadik osztályba azon töltények tartoznak, melyeknek hüvelyei fémből vannak gyár tv a. Ezek a závárzat apró nyílásait a lövéskor kitágulásuk által elzárják, s hüvelyeik a következő töltény betevése előtt, a töltény-ürből eltávolíthatók. Ábránk az e fajhoz tartozó Wi 1 b u r ger-töltény hüvelyét mutatja, kettős természeti nagyságban. A hüvely 93 súlyrész vörösrézből és 7 súlyrész horganyból álló fémkeverékből van készítve, a rajzból kivehető méretekben, melyek a magyar királyi honvédség számára elfogadott Wernd 1-puska töltényürének felelnek meg. A hüvely-gyártás sajtoló-gépekkel történik. A tompak-bádogból meghatározott nagyságú korong metszetvén ki, ez az egymás után következő gépek sajtoló bélyegei által fokozatosan mélyebb és mélyebb, csésze-alakú edénynyé változtatik át. E sajtolás további folyamában, a fenékből egy még mélyebb és kisebb átmérővel bíró ellipsoidszegvény nyomatik ki, mely szegvény aztán a csappantyú betételekor megint visszahajlíttatik a hüvely belsejébe, hogy ott a csappantyút körülfogja és szilárdan tartsa. E műtéteinél az előbb kifelé aztán megint befelé hajlítás által, a hüvely anyaga mindenesetre szerfölött megviseltötik.

5 394 A gyárosok panaszkodnak is, hogy mindeddig sok selejtjük van e gyártásnál. Mindamellett nem mondhatunk le ama kecsegtető reményről, hogy a hosszabb gyakorlat tapasztalásai által e nehézségek is le fognak győzetni. Meg kell még említenünk, hogy a hüvelyek sajtolás közben többször meghevíttetnek és hirtelen lehiittetnek, hogy ez által keménységük csökkentessék. A hüvelybe betett csappantyú a következő gyú-elegygyel van megtöltve: 3 '/i súlyrész durrhigany, 2 chlorsavas kali, 4 üvegpor és 1 enyvoldattal. A hüvely méretei és különféle falvastagságai, a szerkezet-rajz szerint igen szabatosan megtartassanak, mert ezektől, valamint a csappantyúnak jó gyú-elegygyel való megtöltésétől és szilárd megerősítésétől a hüvely csészealakú felhajlásához, függ a töltény használhatósága. Ha e követelményeknek elég nem tétetett: akkor a gyúszög ütése nem lobbantja fel a töltényt, továbbá a hüvely nem leend a závárzatnak mintegy kiegészítő része az által, hogy a lövéskor kitágulván, annak apró nyilásait bedugaszolja a nélkül, hogy szerfölött belefeküdvén a töltényűrbe, illetőleg igen odatapadván ennek falaihoz, a hüvelylükő által könnyen kilökethessék. A gyúelegynél használt üvegpornak oly finomnak kell lennie, hogy a Hutter és Sehrantz bécsi czégnél kapható 90. számmal jelzett sárgaréz-szitán még keresztül essék, a 14. számmal jolzett selyem-szitán azonban fennakadjon. A gyúelegy e csappantyúknál hasonló óvatossággal és majdnem ugyanazon eljárás szerint lcevertetik össze, mint a vadász - csappantyúk gyártásánál. Hogy minden egyes csappantyúba a kellő s egyenlő gyúelegy-mennyiség jusson, átlikasztott sárgaréz-lemez segítségével hengerkék alakíttatnak, melyek átmérője 1 3 A vonal, hossza vonal. Ezek aztán a csappantyúk vájataiba betétetvén, oly módon sajtoltatnak be, hogy az említett vájatok teljesen kitöltessenek s a csappantyú felső párkányával egy színvonalban legyenek. A hüvelyek gyártásánál csak teljesen kiszikkadt csappantyúkat szabad használni, mert különben azok a lövéskor elcsettennek. E baj akkor is megtörténik, ha a csappantyú ágya a hüvelyben olajjal vagy egyéb mocsokkal van ellepve, a mi végett is a hüvelyek a csappantyúk betevése előtt gondosan megtisztítandók.

6 395 A fémtöltényeknek már szerkezetéből kitűnik, hogy nálok a lőpor s a gyúelegy légmentesen zárathatnak el. E tekintetben megpróbáltatott a Wilburger-tölténynek mely azon helyen, a hol a lövedék a hüvelybe van dugva, viaszból és fagygyúból álló keverékkel vonatik be 1 l l óráig vízbenléte utáni elsütése, a mi minden tölténynél sikerült. Az őszszel a lőház előtti mezőn elejtett töltények, melyek egész télen át ott hevertek, tavaszszal megtaláltatván, a mocsoktól való megtisztításuk után, hiánytalanúl elsültek. Messzire vezetne itt, ha a fémtöltények harczászati nagy előnyeinek hosszú sorát előszámlálnék, csak azon szerény észrevétellel zárjuk be tehát sorainkat, hogy a honvédség fölállítása által nemzeti haderőnk képződvén, a hazai szakértőknek is mintegy új kötelessége származott: a fegyverműszak terén felmerülő jelenségeket éber figyelemmel kisérni. A m. mérnök-egylet közi. XXI. köt. 21