Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye"

Átírás

1 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági joggyakorlatot és szakirodalmat mélységében ismerem azzal, hogy a munkaviszony-megszüntetések országos szintű gyakorlatára nyilván nincs rálátásom. Az általam megismert gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a munkáltatók a régi terminus technicus szerint rendes felmondás 1 jogintézményét részben kiüresítik azáltal, hogy a munkavállalói kötelezettségszegések között nem tesznek különbséget: bármilyen súlyú kötelezettségszegés esetén a munkavállalóra nézve leghátrányosabb jogkövetkezményt, a rendkívüli, a hatályos elnevezés szerint az azonnali hatályú felmondást alkalmazzák a munkavállalóval szemben. A Kúria az idei évben a joggyakorlat-elemző csoportjai egyik vizsgálati tárgyává tette a munkajog területén a rendes és rendkívüli felmondások gyakorlatát. 1 A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény ( új Mt. ) felváltva a régi elnevezéseket, a rendes felmondást felmondás -nak, a rendkívüli felmondást azonnali hatályú felmondás -nak nevezte át. Bár tartalmi változás nem történt, annyi pontosítás mégis szükséges, hogy az azonnali hatályú felmondás elnevezés alatt nevesíti a jogalkotó nem csupán a korábbi rendkívüli felmondást, hanem a próbaidő alatti megszüntetést és a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének esetét is. 1./ A munkaviszony egyoldalú megszüntetésének jogcímei A július 01. napjától hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, új Mt. ) váltotta fel a 20 évig hatályban volt előző Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. törvény, régi Mt. ). Az új szabályozás szerint a rendes és rendkívüli felmondás szabályai a régi Mt.-ben foglaltaktól érdemben nem térnek el. A munkavállaló indokolás nélkül írásban bármikor élhet a rendes felmondás jogával. A munkáltatót azonban ezzel szemben szigorú indokolási kötelezettség terheli, és a munkaviszonyt csak abban az esetben mondhatja fel rendes felmondással kötelező írásbeliség mellett, ha azt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok indokolja. A magyar jogban a szabad felmondás elve érvényesül, tehát bármely okra hivatkozással lehet élni a felmondás jogával, az előbbi felsorolás csupán a felmondási indokok keretét adja, összefoglalóan meghatározva a felmondás lehetséges indokait. A munkáltatónak a felmondásban meg kell jelölnie továbbá a munkavállaló felmondási idejét, és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Felmondás esetén a munkavállalót ugyanis felmondási idő, ezen kívül, ha munkaviszonya legalább 3 éve fennállt, törvény szerinti végkielégítés illeti meg. A jogszerű felmondás leglényegesebb követelményei: a valóság, a világosság és az okszerűség. Ugyanígy igaz ez az azonnali hatályú felmondásra is, ahol ez már a munkavállalót is érinti abban az esetben, ha munkaviszonyát ő kívánja

2 2 azonnali hatállyal megszüntetni. (Ezzel szemben, mint fentebb utaltam rá, a rendes felmondásnál a munkavállalónak indokolási kötelezettsége nincs; amennyiben azonban felmondását ennek ellenére indokolja, indokolásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie.) A valóság, világosság és okszerűség kritériumaira vonatkozó iránymutatást a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) MK 95. számú állásfoglalása ad. Szintén elnevezésében változott csak a régi terminus technicus szerinti rendkívüli felmondás. Arra a továbbiakban is csak akkor van lehetősége a félnek, ha a másik fél munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jelentős mértékben megszegi (minősített kötelezettségszegés esete), vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [új Mt. 78. (1) bekezdés a) és b) pont]. A b) pont szerinti felmondási okkal kapcsolatos jogértelmezés szerint: Az ezzel a tényállással kapcsolatosan kialakult bírói gyakorlat alapján azt lehet megállapítani, hogy ez a fordulat nem tételezi fel valamelyik fél felróható, munkajogviszonyból származó kötelezettséget megszegő magatartását, hanem a magatartás a munkajogviszonyon kívüli, nem kötődik a munkajogviszonyból származó kötelezettséghez. Az ítélkezési gyakorlat szerint bár az összehasonlítás nehéz -, de az ilyen magatartás súlyának is olyannak kell lennie, mint az első tényállásban szabályozott kötelezettségszegésnek. 2 2 Berke/Kiss: Kommentár a munka törvénykönyvéhez, Complex Kiadó 2005, 301. oldal Az a) pont szerinti minősített kötelezettségszegés esetében mindhárom elemet gondosan vizsgálni kell a felmondás jogszerűsége körében. A minősített kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondás ugyanis csak abban az esetben lehet jogszerű, ha valamely fél lényeges kötelezettségét, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jelentős mértékben megszegte. A három feltétel bármelyikének hiánya a felmondást jogellenessé teszi. A munkaügyi bíróságnak ezért körültekintően kell eljárnia, és részleteiben kell vizsgálnia a felmondásra okot adó körülményeket. A lényeges kötelezettség fogalmának meghatározásához segítséget nyújthat maga a Munka Törvénykönyve, a munkavállaló munkaszerződése, munkaköri leírása, a munkáltatói tájékoztatások, figyelemfelhívások, a munkakör jellege. Nehézséget okoz és alapos bírói mérlegelést igényel a jelentős mérték fogalmának meghatározása is, ezt mindig az eset összes körülményének figyelembe vételével lehet megállapítani. Léteznek azonban tipikusnak mondható munkáltatói, illetve munkavállalói magatartások, amelyeknek megsértése egyértelműen jogszerű indokát adja a fél azonnali hatályú felmondásának. Ilyen lehet például a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségének megszegése, vagy a munkavállaló részéről a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos megsértése. 2./ Jogintézményi kiüresedés Jelentős jogi problémát látok a munkáltatói és bírói gyakorlatban már hosszabb ideje folyamatosan megvalósulni, amely szerint a munkáltatók a felmondási jogcímeket rendeltetésüktől eltérően alkalmazzák, úgy,

3 3 hogy a rendes felmondásnak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve képességével összefüggő okra hivatkozó fordulata (Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 66. (2) bekezdés első és második fordulat) helyett minősített kötelezettségszegésre hivatkozva azonnali hatállyal szüntetik meg a munkavállaló munkaviszonyát. Az Mt. 66. (2) bekezdés szerint a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló valamely magatartási hibája miatt a munkaviszonyát rendes felmondással megszüntesse. A magatartási hibákat, mint kötelezettségszegéseket, vagy jogsértő magatartásokat mindig azok súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, ez alapján állapítható meg adott esetben a munkavállaló munkakörre való alkalmatlansága, amely jogszerű felmondás alapját képezheti. Ettől különbözik az azonnali hatályú felmondás jogintézménye (Mt. 78. (1) bekezdés), amely lehetővé teszi a munkajogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetését abban az esetben, ha valamely fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az a) pont szerinti minősített kötelezettségszegés tehát abban különbözik a 66. (2) bekezdésben foglalt munkavállalói kötelezettségszegő magatartástól, hogy valamilyen súlyos szerződésszegő magatartást feltételez. Mindezek alapján egyértelműen látszik a munkajogi felmondási rendszer lényege: a munkavállaló kötelezettségszegéseinek körét ketté lehet és kell választani: vannak súlyos és kevésbé súlyos kötelezettségszegések. A súlyos, minősített kötelezettségszegés csak olyan lehet, ami lényeges kötelezettséget jelentős mértékben sért, és szándékosan vagy súlyos gondatlansággal követik el. A munkáltatók és bíróságok gyakorlatát azonban egyre inkább az jellemzi, hogy bármilyen munkavállalói vélt vagy valós kötelezettségszegés esetén rögtön a legsúlyosabb, a munkavállalóra nézve leghátrányosabb intézkedést, az azonnali hatályú ( rendkívüli ) felmondást alkalmazzák és tartják jogszerűnek. Nem tesznek különbséget lényeges és nem lényeges kötelezettség között; a jelentős mértékű kötelezettségszegést úgy állapítják meg, hogy a következményeket figyelembe egyáltalán nem veszik, a szándékosság és súlyos gondatlanság esetköreit pedig gyakran alátámasztani semmivel sem tudják. Az azonnali hatályú felmondás alkalmazása a munkáltatónak nyilvánvalóan jóval kedvezőbb anyagi szempontból, főleg egy hosszú ideje a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló esetén, aki a rendes felmondás esetén több havi végkielégítésre és felmondási időre lenne jogosult. Az azonnali hatályú felmondás alkalmazása a munkáltatónak ezért sokkal kényelmesebb és költséghatékonyabb, mert a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, amely szintén a munkaviszonyban eltöltött évek számával arányosan emelkedik (20 év után 90 nap),

4 4 amelynek legalább felére a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Azonban a felmentési időre is - amikor munkát már ténylegesen nem végez - díjazás illeti meg a munkavállalót. Ugyanígy nagy költségekkel jár a munkáltatónak a végkielégítés megfizetése, amely szintén a munkaviszony időtartamától függően - akár a hat havi távolléti díj összegét is elérheti. Érthető tehát, hogy miért ez a munkaviszony-megszüntetési jogcím a leghátrányosabb a munkavállalóra nézve. A bíróságok azonban sajnálatos módon teret engednek a munkáltatók jogellenes jogalkalmazásának azzal, hogy ítéleteikkel nem terelik vissza a munkáltatói joggyakorlatot a társadalmi akaratnak megfelelő - helyes, jogszerű mederbe, ehelyett helyt adnak a munkáltatói azonnali hatályú felmondásoknak, amelyeknek vizsgálata éppen a fent írt jogkövetkezmények és a szigorú törvényi feltételek miatt különös körültekintést igényelne a bíróságok részéről. Arról nem is beszélve, hogy álláspontom szerint az Alaptörvényből aggálymentesen levezethető azon jogi érv, hogy a munkavállaló védelméhez magasabb szintű társadalmi érdek fűződik, mint a munkáltatói akarat védelméhez. (De erről majd részletesebben egy másik értekezésben.) Ezzel szemben a bíróságok általában megelégszenek azzal, hogy csupán a felmondás valóságát, azaz a történeti tényállást vizsgálják, és amennyiben azt állapítják meg, hogy a valamely (bármilyen ) kötelezettségszegő magatartást a munkavállaló elkövetett, akkor a felmondást csupán ennek alapján jogszerűnek fogadják el. A minősített kötelezettségszegés kritériumait nem vizsgálják, hanem elfogadva a munkáltatói álláspontot, azt automatikusan minősített kötelezettségszegésnek nyilvánítják. A felmondás valóságának vizsgálata körében kívánom megjegyezni azt, hogy a történeti tényállást az eljáró bíróság sajnálatos módon nem egy esetben teret engedve a munkáltatók bizonyításon túlterjeszkedő utólagos indokolásának ítéleteiben bővíti ki úgy, hogy az meghaladja a felmondás körülményeinek leírását, puszta tisztázását, amely így álláspontom szerint már a tényállásnak és így magának az indokolásnak az utólagos kibővítését jelenti. Számos legfelsőbb bírósági (kúriai) döntés mondta ki, hogy a felmondás indoklásában előadottaktól eltérni utólag nem lehet. A BH sz. döntés kimondja: a felmondást az abban közölt indok alapján kell elbírálni. A munkáltatót terheli egy esetleges peres eljárásban a bizonyítás arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló - a rendkívüli felmondást megalapozóan - lényeges kötelezettségét jelentős mértékben szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal megszegte (BH ). A munkáltatók a minősített kötelezettségszegést sokszor nem tudják bizonyítani (és érdemben írásban sokszor meg sem indokolják), és egészen egyszerűen az eljáró bíróságra bízzák annak eldöntését, hogy adott kötelezettség lényeges-e vagy sem, jelentős mértékű-e vagy sem, és a munkavállaló szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt-e el. Mondván, a bíróságok feladata a felmondás jogszerűségének vizsgálata. Ez az álláspont téves annyiban, hogy a bizonyítás ettől függetlenül a munkáltatót

5 5 terheli, nem csupán a tényállás valósága körében, hanem abban is, hogy az esetlegesen megvalósult kötelezettségszegés minősítettnek minősüle a törvényi szabályozás szerint. Ezzel szemben a munkáltatók általában csupán a történeti tényállás igazolására törekszenek, oly módon, hogy azt utólag a bírósági eljárás során - kibővítik, kiegészítik, hogy így magyarázni tudják döntésüket, holott a bírósági eljárásban ennek már nincs helye. A sokszor csupán pár soros írásban közölt munkáltatói indokolás a bírósági eljárásban, majd az ítélet indokolásában regénnyé duzzad, sajnálatosan sok esetben az eljáró bíróság prekoncepciója mentén. A munkáltatók magatartása bár ezzel nyilván egyet nem értek elég racionális: a munkavállalók többsége nem fog bírósághoz fordulni, így teljesen felesleges nagy energiákat fordítaniuk a felmondások megindokolására. Abban a töredék százaléknyi esetben, amikor erre mégis sor kerül, majd úgy is részletesen megindokolják, aminek egyébként nagy valószínűséggel teret is enged az eljáró bíróság. A felmondásban leírt indokolás alapján kellene az eljáró bíróságnak eldöntenie, hogy a felmondás jogszerű-e vagy sem. Továbbá az abban foglalt tényállást alapul véve kellene megállapítania, hogy a minősített kötelezettségszegés megvalósult-e. Ha igen, akkor a felmondás jogszerű, ellenkező esetben jogellenes. Azonban ahogyan arra fentebb utaltam, a bíróságok számos esetben az egyes felmondási kritériumokat önmagukban nem is vizsgálják, pedig egy törvényi feltétel hiánya eleve a felmondás jogellenességét vonja maga után. 3./ Jogesetek Több, munkám során megismert esetben történt, hogy a munkavállaló terhére rótt kötelezettségszegést minősített kötelezettségszegésnek nyilvánította a munkáltató, majd az eljáró bíróság ennek helyt adott, és a felmondást a törvényi kritériumok körültekintő vizsgálata nélkül jogszerűnek ítélte Egy, a Kúriát is megjárt ügyben 3 az elsőfokú munkaügyi bíróság, majd a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyező Kúria a kötelezettség lényegességét csupán arra alapította, hogy a munkavállaló áruházvezető volt, és a vonatkozó szabályozást a munkáltató szabályzatban rögzítette. Ezen szabályzat csupán 1 volt a munkáltatónál érvényben lévő kb. 50 szabályzatból, amelyek csupán a munkáltató belső honlapjáról voltak elérhetőek; a munkavállalók általi megismerése érdekében a munkáltató semmilyen lépést nem tett. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen módon tárolt munkáltatói szabályzat bármikor a munkáltató érdekében módosítható, manipulálható (hiszen az csak az internetes belső felületről érhető el), ami ellen munkavállaló védekezni és bizonyítást tenni nem tud, illetve munkáltatói bizonyítást cáfolni képtelen. Munkáltató nem bizonyította, hogy a konkrét szabályzatot, illetve annak releváns részét munkavállaló ismerte vagy ismerhette, azonban ezen tényből a Kúria az egyetlen megfelelő következtetést le nem vonta. Amennyiben munkáltató úgy vélte, hogy a munkavállaló kötelezettségszegést követett el a terhére rótt cselekménnyel, és amely miatt 3 Mfv. III /2012/6. számú ítélet

6 6 munkaviszonya már nem volt tovább fenntartható, ezt munkáltató kizárólag, mint nem minősített kötelezettséget vehette volna figyelembe, és rendes felmondást alkalmazhatott volna legfeljebb amely a munkavállalóra nézve nyilvánvalóan sokkal előnyösebb, mint egy azonnali hatályú felmondás, főként 11 év munkaviszony után (végkielégítés, felmondási idő). Az eljárt bíróságok tehát csupán az alapján állapították meg a kötelezettség lényeges voltát, hogy azt a munkáltató szabályzatba foglalta, így az szerintük nyilvánvalóan lényeges volt. Ezen álláspont helyt nem foghat, főként olyan körülmények között, hogy munkáltatónál saját elmondása alapján kb. 50 érvényben lévő szabályzat volt. Ezen logika alapján az 50 szabályzatban foglalt valamennyi rendelkezés minden munkavállalót érintően lényeges kötelezettséget jelent, hiszen adott munkáltatónál érvényben lévő szabályzatok hatálya a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjed. Ezen álláspont elfogadása jogi nonszensz tekintettel arra is, hogy a munkáltató semmilyen módon nem törekedett arra, hogy szabályzatainak tartalmát a munkavállalóval megismertesse. Hivatkozása is csak arra terjedt ki, hogy azok a belső honlapról elérhetőek. Semmilyen oktatást e körben soha nem tartott, a szabályzatokat egyéb módon a munkavállaló rendelkezésére nem bocsátotta, semmilyen nyilatkozatot arról, hogy a munkavállaló a szabályzat tartalmát megismerte, alá nem íratott. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szabályzatokban foglaltakat a munkavállalónak nem kellene betartania, csupán arra kívánok rávilágítani, hogy azokat olyan lényeges kötelezettségként meghivatkozni, amelyek megsértése azonnali hatályú felmondást von maga után, nem lehet Másik esetben a munkáltató arra hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással, hogy az éjszakai műszakban egyébként csoportvezetőként dolgozó munkavállaló nem vette észre azt, hogy az általa felügyelt két terem egyikének végében dolgozó munkavállalók az ott lévő számítógépen a háttérben filmet, illetve játékot futtattak. A tényállás szerint az érintett munkavállalók a munkakörükből fakadóan holtidővel rendelkeztek, amikor effektív munkát végezniük nem kellett. Munkájuk ugyanis a megakadt, elromlott gépek kezelése, illetve munkatársaik segítése volt. A film és a játékprogram úgy futott a számítógépen, hogy a munkavállalók mindeközben munkájukat elvégezték, fennakadás az üzem termelésében nem volt; amint munkájuk akadt, azt nyomban elvégezték, saját vallomásuk szerint is ez volt a legfontosabb, tudták, hogy mi a feladatuk, és azt mindig meg is csinálták. Mindeközben futottak a programok a számítógépen a háttérben, és így amikor arra idejük volt, oda-odapillantottak a képernyőre, így nézték a filmet, illetve amikor tudtak játszottak (kvízjátékkal). A csoportvezető, mivel fennakadást, munkakiesést nem tapasztalt (az nem is volt), ezért fel nem tűnt neki, hogy a munkavállalók munkájuk közben ilyen meg nem engedett - tevékenységet folytattak. A munkáltató informatikai rendszere azonban kimutatta a programok

7 7 használatát, és ennek okán a csoportvezető azonnali hatállyal elbocsátásra került, míg a filmnézést és játékot ténylegesen megvalósító munkavállalók akik részben azt nyilatkozták munkáltatónak, hogy a csoportvezető tudhatta, hogy ők filmet néznek a munkavégzési holtidejükben - a mai napig munkáltatónál dolgoznak. Szankcionálásukról (munkabérből levonás, illetve írásbeli figyelmezetés útján) a munkáltató csak a felmondás jogellenessége tárgyában megindult peres eljárás során intézkedett, miután tudomást szerzett munkavállaló kereseti kérelméről. Az eljárt elsőfokú bíróság a tényállást részletesen vizsgálta, majd prekoncepciója mentén a tényállást a felmondásban foglaltakhoz képest jóval kibővítette, az így kibővített tényállásból további következtetéseket vont le, és ily módon állapította meg a felmondás jogszerűségét. A bíróság továbbá arra hivatkozott, hogy az adott műszakban felperesi munkavállaló volt a legmagasabb beosztású személy, így az ő kötelezettsége lett volna, hogy a munkavállalók ilyen jellegű tevékenységét megakadályozza. A bíróság a lényeges kötelezettséget, a jelentős mértékű kötelezettségszegést, és a szándékosságot/súlyos gondatlanságot egyenként nem vizsgálta. Meg nem indokolta, hogy álláspontja szerint miért állapíthatóak meg ezek. Az előző jogesethez hasonlóan ebben az esetben sem beszélhetünk arról, hogy a munkáltató bármilyen módon kiemelten kezelte volna a munkavállaló azon kötelezettségét, hogy a filmnézést, játékot különösen figyelje, mert sajnálatos módon elterjedt az ilyen jellegű tevékenység a munkavállalók körében. Nem hívta fel erre az érintettek így a csoportvezetők - figyelmét, akiknek az ellenőrzési körébe beletartozhat természetesen ennek ellenőrzése is, ám nem lényeges kötelezettségként. A csoportvezető fő feladata az, hogy csoportjában a termelésben fennakadások ne legyenek, felügyelje a munkavégzést, a kellő darabszám legyártását érje el. Rendészeti tevékenységet nem bízott rá munkáltató. Arról nem is beszélve, hogy az eljárásban a munkáltató még munkaköri leírást sem tudott csatolni, tehát ezen egyébként kötelezően elkészített irat sem állt rendelkezésre az ügyben. S mint ahogy már említettem: a termelésben kiesés nem volt, minden munkavállaló végezte a feladatát. Ezen körülménynek már a jelentős mérték tekintetében van jelentősége, a bíróság azonban ennek vizsgálatát és a megfelelő következtetések levonását szintén elmulasztotta. A másodfokú bíróság helyt adott az elsőfokú bíróság ítéletének, az előző pontban ismertetett kúriai döntésre is tekintettel, hivatkozván arra, hogy a Kúria döntéséből az olvasható ki, hogy a vezető beosztású munkavállalóktól egyfajta fokozott gondosság várható el. Mivel felperes csoportvezető volt (ami egyébként nem minősül vezető állású munkavállalónak, a legkisebb egységet, egy műszakon belül egy csoport vezetője volt), ezért álláspontja szerint a felelőssége is nagyobb. A másodfokú bíróság Mfv.III /2012/6. sz. kúriai ítéletre való hivatkozása helyt nem foghat: felperes nem volt a legmagasabb vezető beosztású munkavállaló sem általában a munkáltató szervezeti rendszerében, sem pedig a tárgybeli műszakban, ebből fakadóan fokozott felelősség nem terhelte.

8 8 E helyen is utalni kívánok arra, hogy amennyiben a munkavállaló bizonyíthatóan valóban tudott az alá beosztott munkavállalók ilyen jellegű tevékenységéről, és az ellen azonban semmilyen módon fel nem lépett, rendes felmondást megalapozó kötelezettségszegésről beszélhetnénk, azonban semmiképpen sem minősített kötelezettségszegésről, amely az azonnali hatályú felmondást alapozhatná meg. A kötelezettség ugyanis nem volt lényeges, és jelentős mértékű hátrányos következmény sem állt fent. Az eljáró bíróságok a fenti körülményeket nem vizsgálva általában helyt adnak a munkáltatói azonnali hatályú felmondások jogszerűségének, ahogyan ez tárgybeli esetekben is sajnálatos módon megtörtént. Ezáltal pedig kiüresedik a rendes felmondásnak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos, nem minősített kötelezettségszegést megvalósító magatartására alapított típusa. 4./ Összegzés, konklúzió, javaslat A felvetett jogi problémát valószínűleg a Kúria is érzékelte, hiszen az idei évben a kúriai joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati tárgyává tette a rendes és rendkívüli felmondások gyakorlatát. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kellene a felmerült jogi kérdéskörrel alkotmányossági szempontból, ezáltal utat mutatva a későbbi jogalkalmazásnak. Annak vizsgálata szükséges ugyanis, hogy ténylegesen kiüresedik-e ez a jogintézmény, amely így munkavállalói oldalon jelentős alapjogsérelemmel jár. A gyakorlati esetek azt mutatják, hogy a munkáltatók visszaélésszerűen alkalmazzák az azonnali hatályú felmondást, és nem egységes a különböző fokú bíróságok gyakorlata sem az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megítélése körében, amely jogbiztonsági kérdéseket is felvet, és a gyakorlatban a munkavállalók súlyos jog- és érdeksérelmét eredményezi. Nem lehet azt állítani ugyanis, hogy egy munkavállaló (legyen az akár vezető beosztású munkavállaló) valamennyi kötelezettsége olyan súlyú, hogy azok közül bármelyik megszegésével minősített kötelezettségszegést követ el, amely az azonnali hatályú felmondást jogszerűen megalapozza. Ezen munkáltatói és bírósági gyakorlat jogellenes, a jogbiztonságot rombolja. A jogalkalmazásban azonban sajnálatos módon éppen ez a gyakorlat van kialakulóban és elterjedőben. A bíróságok lényegében csak azt vizsgálják, hogy tényszerűen történt-e valamilyen kötelezettségszegés, és ha ezt bizonyítottnak találják, a munkáltató azonnali hatályú felmondását jogszerűnek fogadják el. Az adott kötelezettségszegést kiragadva vizsgálják, és nincsenek tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben a szóban forgó kötelezettség csupán egy a munkavállaló számos kötelezettsége közül, és amelynél vannak jóval fontosabb, lényegesebb kötelezettségei is. Ezen körülmény vizsgálatát a bíróságok általában elmulasztják, és ezen tényezőt figyelembe nem veszik. Álláspontom szerint a bíróságok felelőssége az, hogy megálljt

9 9 parancsoljanak a munkáltatók ez irányú gyakorlatának. Azáltal ugyanis, hogy körültekintő vizsgálat nélkül, törvényrontó módon helyt adnak a munkáltatói azonnali hatályú felmondások jogszerűségének, negatív folyamatokat generálnak a munkáltatói gyakorlatban, illetve a kialakult negatív folyamatokat tovább erősítik. A munkáltatóknak ugyanis nyilvánvalóan kényelmesebb és előnyösebb a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése. Amennyiben ezen felmondások jogszerűségének a bíróság továbbra is helyt adnak, akkor a munkáltatók a jövőben még bátrabban fognak ehhez a megszüntetési formához nyúlni, amelynek következtében azonban a munkavállalókat súlyos hátrányok fogják érni. Álláspontom szerint a bíróságok feladata az, hogy a kialakulóban lévő helytelen jogalkalmazást visszatereljék a helyes, jogszerű mederbe. Ez a társadalom elvárása. Készült Szombathelyen, augusztus 11. napján A szerző ügyvéd Felhasznált irodalom, hivatkozott jogszabályok és eseti döntések: Berke/Kiss: Kommentár a munka törvénykönyvéhez, Complex Kiadó, 2005 A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény BH BH Mfv. III /2012/6. számú ítélet

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új. Mt. tükrében. Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn

A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új. Mt. tükrében. Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn A munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó kialakuló bírói gyakorlat az új Mt. tükrében Szerző: dr. Bana-Nagy Adrienn Miskolc 2015. november 29. I. A Munka Törvénykönyve változásának jogszabályi, jogpolitikai

Részletesebben

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő:

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő: 14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről! A munkaviszony

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Rövid összefoglalás a munkáltató kártérítési felelősségéről a régi és a hatályos munkajogi szabályok tükrében szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016.március 20. 1. Bevezető gondolatok A kártérítési

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat

Javadalmazási Szabályzat 2/2013. (III.20.) sz. taggyűlési határozat melléklete Javadalmazási Szabályzat a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Mt. 208. hatálya alá tartozó

Részletesebben

DTM Hungary Payroll Intelligence

DTM Hungary Payroll Intelligence MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI Kedves Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a Munka Törvénykönyvének változásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. 1. Hatálybalépés, átmeneti

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Tárgyalja: PVB Képviselő-testület nyílt egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2010. október 28-i rendes ülésére BESZÁMOLÓ A FOGLALKOZTATÁSSAL

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel

az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel Összeállította: Szabó Imre, HÖOK elnökségi tag, egyetemi hallgató, PPKE JÁK HÖOK KIOSZ Közreműködtek: Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

F E L H Í V Á S. minden hazáját szerető külföldön élő magyar honfitársamhoz!

F E L H Í V Á S. minden hazáját szerető külföldön élő magyar honfitársamhoz! DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ========================================================================= F E L H Í V Á S minden hazáját szerető

Részletesebben

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A munkáltató kártérítési felelőssége A felelősség a legáltalánosabb értelemben: magatartás értékelése. Egymástól elválaszthatatlan funkciói a reparáció és a prevenció.

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson Fõvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 1027 Budapest, Varsányi I.u.40-44. 7.G.41.775/2004/11.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Bíróság dr. Kovács Kázmér (1065 Budapest, Nagymezõ u. 28.) ügyvéd

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban

A keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban A keresetindítási határidőről a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban Szerző: dr. Tóth Dávid 2015. március 26. Az állam gyakorolja a büntetőhatalom monopóliumát, e hatalom gyakorlása

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOFTVERFELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS Általános Szerződési Feltételek

VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOFTVERFELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS Általános Szerződési Feltételek VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOFTVERFELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS Általános Szerződési Feltételek amely a következő felek között jön létre a jelen okiratban alább szereplő feltételekkel: egyfelől a LAUREL Számítástechnikai

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. július 2. 2015. 15. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról... 892 3117/2015. (VII.

Részletesebben

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA

PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA PENTA UNIÓ Zrt. A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés személyi jövedelemadó kérdésének vizsgálata Magyarországon és egyes tagállamokban NÉV: SZABADOS ÉVA Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Horváth

Részletesebben

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16.

észrevételt I. Észrevétel a késedelmek kérdésében 1. A kereset elkésettsége Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. Fővárosi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Budapest, Pf. 16. tárgy: Felperesi észrevétel és feltételes igazolási kérelem a K.33.972/2006. sz. ügyben Budapest, 2006. augusztus 28. Tisztelt Bíróság!

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Az adattörlés jogi háttere Magyarországon 1. Szerző: Ormós Ügyvédi Iroda. 2013. július 15.

Az adattörlés jogi háttere Magyarországon 1. Szerző: Ormós Ügyvédi Iroda. 2013. július 15. Az adattörlés jogi háttere Magyarországon 1 Az adattörlés jogi háttere Magyarországon. Szerző: Ormós Ügyvédi Iroda 2013. július 15. 2 Tartalomjegyzék A szerző bemutatása 3 Bevezetés: az adattörlési kötelezettség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. február 9-i rendes ülésére 18. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Művelődési Ház NKft. javadalmazási szabályzata,

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1-

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,.'...,,,.., 1008DEC 22.  ~.- '~G' f 'IC 1(1- ~1 - -(,~ 1 C Fovárosi Ítélotábla 4.Kf.27.501/2008/5. szám ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1- IktatószáM:,c.;~~!.L.,,.:; : ~.:1 Mel1ékle~k:,,,..,.,,..,.,,.,;,..

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

A hívás befejezését követően a nővér ismét elment az orvos szobájához, bekopogott és közölte, hogy ismét szóltak E.-ről, sürgetik a hívást, a kisfiú

A hívás befejezését követően a nővér ismét elment az orvos szobájához, bekopogott és közölte, hogy ismét szóltak E.-ről, sürgetik a hívást, a kisfiú EBH2007. 1586 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben az elkövető büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha foglalkozása szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006. Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) 514-000, Fax: (89) 313-653, e-mail: hospital@mail.geksz.hu KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006. Tartalom: I. fejezet Általános

Részletesebben

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.

Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes. Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ

Részletesebben

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról

T/2937. számú. törvényjavaslat. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2937. számú törvényjavaslat az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról Előadó: dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter

Részletesebben

A Budapesti Békéltető Testület

A Budapesti Békéltető Testület A Budapesti Békéltető Testület 4/2014. számú ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor tanúsítandó előfizetői és szolgáltatói magatartásról I. Ajánlás az előfizetőkre vonatkozóan

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

A MUNKA DÍJAZÁSA (MUNKABÉR)

A MUNKA DÍJAZÁSA (MUNKABÉR) A MUNKA DÍJAZÁSA (MUNKABÉR) I. A MUNKABÉR FUNKCIÓJA 1. Gazdasági funkció: a munkaviszonyban végzett munkáért járó ellenszolgáltatás 2. Szociális funkció: a munkavállaló megélhetésének biztosítása A munkabér

Részletesebben

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.990/2013/27. szám A Fővárosi Törvényszék a bnt. Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda (1143 Budapest, Stefánia út 101-103., ügyintéző: dr. Sz. L. A.

Részletesebben

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor III. forduló 2015. szeptember 21. Előadó: Sümegi Nóra A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnésének esetei (Mt. 63. ): a) a munkavállaló

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám

Adóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban 2 A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigazgatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: ÉTER-1. Mérnöki és Tanácsadó Kft. v é g z é s t

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: ÉTER-1. Mérnöki és Tanácsadó Kft. v é g z é s t 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest, 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/65/2012. Iktatószám: Vj/65-194/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSHOZ. Satelit Híradástechnikai Kft.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSHOZ. Satelit Híradástechnikai Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSHOZ Satelit Híradástechnikai Kft. Általános Szerződési Feltételek 2/49 1 A SZOLGÁLTATÓ ADATAI, ELÉRHETŐSÉGEI... 5 1.1 A SZOLGÁLTATÓ NEVE,

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. (V. 4.) rendelete a Terézvárosi Vásárcsarnokról és piacról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. (V. 4.) rendelete a Terézvárosi Vásárcsarnokról és piacról Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. (V. 4.) rendelete a Terézvárosi Vásárcsarnokról és piacról Módosítás: a) 24/2011. (V. 30.) ör. b) 31/2015. (XI. 19.)

Részletesebben

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Városközponti Iskola KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 1 A Városközponti Iskola közalkalmazottainak munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket az intézmény főigazgatója, mint munkáltató és a Pedagógus Szakszervezet (PSZ),

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 27/2007. (V. 17.) AB határozat Népszavazás Mulasztásos alkotmánysértés Alkotmány 2. (2) bekezdés közvetlen és képviseleti hatalomgyakorlás Alkotmány 28/C. országos

Részletesebben

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató),

mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a a jelen megállapodást továbbiakban: Megállapodás a Megállapodás feltételei szerint elfogadó (239/2009. (X.20.) IKIM rendeletben

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2014/2015. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban (Mt. 179.

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata

Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata Kosárlabdázók nyilvántartási, igazolási, átigazolási és játékengedély kiadási szabályzata A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MKOSZ) a 2011/172. törvény által módosított Sportról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

1, KPG Consult Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2700 Cegléd, Malom u. 18.) Kovács Gábor ügyvezető Előterjesztés 1. számú melléklete.

1, KPG Consult Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2700 Cegléd, Malom u. 18.) Kovács Gábor ügyvezető Előterjesztés 1. számú melléklete. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezi: Pénzügyi

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3.

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/99/2011 Iktatószám: Vj/99-58/2011 Betekinthető! Üzleti titkot nem tartalmaz!

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről *

A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * JeMa 2011/1 Büntetőjog Szabolcsi László A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés törvényi tényállása tárgyi

Részletesebben

A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE

A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE napirendi pont A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VEKTOR RT-VEL 1995-ÓTA HÚZÓDÓ ÉS 1997. ÓTA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALATT LÉVŐ PER ÖSSZEGZÉSÉRŐL ÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A Vektor

Részletesebben

3.Kf.650.388/2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya:

3.Kf.650.388/2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya: 3.Kf.650.388/2013/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.18. Iktatószám: 14039/2014 CPV Kód:

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben