A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében
|
|
- Natália Gáspárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Szabó Mária 1 A Duna szerepe a Szigetköz településeinek életében 1. Bevezetés A folyók, a hozzájuk kapcsolódó vizes élıhelyek és a társadalom kapcsolata szinte az emberiséggel egyidıs, így példájukon jól tanulmányozhatók a természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásai (KERÉNYI A. 2003). A vízrendezési és folyószabályozási munkálatok következtében jelentıs mértékben átrajzolódtak a Kárpát-medencében az egykori vízjárta területek, így a Szigetköz is (SOMOGYI S. 2000; SZABÓ M. 2002, 2003). Az ısi ártéren évszázadok alatt kialakult vizes élıhely-együttes ezt követıen hullámtérre és mentett oldalra különült el. Az alacsonyártéri élıhelyek hajdani nagy területe a keskeny hullámtérre korlátozódott. Emellett a gazdasági tevékenység kiterjesztése is tovább zsugorította az ártéri élıhelyeket. A magasártér kiemelkedı, viszonylag védett részeire települt a népesség. A települések területi terjeszkedése, a mezıgazdasági területek magas részaránya és a kavicsbányászat mára alig hagyott a Szigetközben természetes élıhelyeket a mentett oldalon. A Duna szabályozásával, ezzel a természetes állapotot megváltoztató emberi beavatkozással az elınyök mellett számos, tájökológiai szempontból kedvezıtlen változás is történt. Ilyen többek között a táj homogenizálódása akár tájképi, geomorfológiai, biogeográfiai, akár a táji diverzitás értelmében. A folyómenti területek felszínének, formakincsének és a tájszerkezet változásaiban mindig a víz és az ember volt a két lényeges tájformáló tényezı. Közülük évszázadokon keresztül a víz volt a meghatározó a Szigetközben is. Az ember igyekezett együtt élni a vízzel, hiszen élete ettıl függött. Gazdálkodására jellemzı volt a táj bölcs hasznosítása. A lakosság megtelepedése óta szakadatlanul küzdött az árvizekkel és a vándorló medrekkel. A folyószabályozással és a vízrendezésekkel megváltozott a víz és ember addigi kapcsolata. A Szigetköz helyenként szélesebb hullámterén, a nagyobb mellékágrendszerek és a mentett oldal egyes területei egészen a huszadik század végéig megırizték az ısi ártéri táj mozaikos szerkezetét, rendkívül változatos és fajgazdag élıvilágát. 2. A Szigetköz népessége és települései A Duna völgye a népvándorlások kiváló színhelye volt. Illír, kelta, római, hun, avar, germán és szláv népelemek jelentek meg és gyors uralmuk után ismét eltőntek. A korabeli topográfiai névanyagot vizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a magyarok letelepedése elıtt szláv (pontosabban dunai szlovén ) lakossága volt a területnek. Erre utal több szigetközi település neve is: Szavak, Novák, Zámoly, valamint néhány kisebb vízfolyás neve is: Eszterge, Csápolnak, Revence, Gerencse (GYİRFFY GY. 1987). A honfoglaló magyar törzsek 900 körül szállták meg ezt a területet. A magyarság felismerte és zseniálisan kihasználta a természeti környezetet az ország védelme céljából. A Szigetközben a folyók, mocsarak és a szinte áthatolhatatlan erdık jelentették a határsávot, a gyepő-elvét. A gyepővárak a gyepőkapuknál (átjárók) és a határfolyók átkelıhelyeinél foglaltak helyet. A Szigetközben ilyen voltak: Mosonvár, Óvár, Oroszvár, Cikolla (vízföldvár), Hédervára, Pozsony és Gyır. 1 Dr. Szabó Mária Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest szmarcsi@ludens.elte.hu 171
2 A település a Duna bal partjáról történt, ahol akkor a Dunának csak mellékágai voltak, a fıág ugyanis máshol folyt. A Csallóközbıl áttelepültek alapították Zsélyi, Darnó, Lipót, Novák gyır megyei szigetközi községeket, majd késıbb Püski, Remete, Kiliti, Bodak községek létesültek (GYİRFFY Gy. 1987). A vizek szinte elzárták a Szigetközt a környezı világtól. Ily módon a történelem viharai is megkímélték az itt élı lakosságot. A tatárjárás és a törökdúlás is csak a peremterületeket érintette. Az elıbbi súlyosabban érintette a térséget, noha a pusztítás nem volt olyan nagy, mint a Dunától keletre esı területeken. A történelmi események a késıbbiekben is hatással voltak az itt élık mindennapjaira, bár a sziget-jelleg sok mindentıl megóvta az itt élıket. Háborúk ugyan nem pusztítottak, de annál nagyobb rombolást végzett a Duna. Az árvizek nemcsak a településeket pusztították el, hanem a lakosságot is. Szinte nincs olyan községe a Szigetköznek, amelyet történelme során a Duna szeszélyes mederváltozásainak következtében néhányszor el ne pusztított volna az áradás vagy partszaggatás. A hordalékkúpon gyakran helyet változtató Duna ágak vándorlásával változott a települések helye is szigethátról szigethátra, a jobban feltöltött és a vizektıl elhagyott helyekre. A legtöbb települést ma már a második vagy harmadik helyén találjuk. Ennek ellenére a Duna nagy vonzereje lehetett a letelepedésnek, a Duna és mellékágai szinte kifogyhatatlannak tőnı halbıséggel rendelkeztek. A halászat igen jelentıs hasznot hozó foglalkozásnak számított, E tevékenységre utalnak a máig megmaradt települések közül Halászi, amelyet eredetileg királyi halászok laktak, illetve Vének, amelyet már egy 1005-bıl fennmaradt oklevél is említ (FEHÉR I. 1874), s amely a pannonhalmi apátság halászfaluja volt. Számos község azonban véglegesen elpusztult az áradások során, nem épült fel újra. Emléküket oklevelek, illetve dőlı- és szigetnevek ırzik, mint pl. Csölösztı, egykori település, ma egy sziget neve Dunakiliti közelében, Szava, Szentvéd, Oltován. (FEHÉR I. 1874; ÉRSEK I. 1924; FEJÉR L. BAROSS K. 1994). A Szigetköz számos települése még napjainkban is a régi Duna-ág mentén fekszik, így valamennyiük sorsa erısen kapcsolódik a Duna jövıjéhez. A települések között elıfordulnak aprófalvak, kisfalvak, és közepes méretőek is. A települések közül többnek külterületét a Duna és mellékágainak futása mellett az államhatárok század eleji rendezése szabta meg, némelyikét meglehetısen (pl. Püski, Dunaremete) szőkre. 3. A társadalmi környezet hatásai A természeti környezet már az ókori városállamok kialakulásában is fontos szerepet játszott. Telepítı tényezıként jelen volt az újkori nagy népességkoncentrációk létrejöttekor, s alapvetıen meghatározta azok fejlıdését is. A vizek mindig vonzották a letelepedıket a jó haszonvétel reményében. Így volt ez a Kárpát-medencében is, s a folyók mentén letelepülı népesség azóta használja, alakítja az ártéri tájat. A természeti tényezı tehát fontos tényezı volt a letelepedésben, s késıbb is kulcsszerepet töltött be a társadalmi-gazdasági életben. A társadalom pedig változó mértékben a gazdasági tevékenysége révén visszahatott a természeti környezetre. A természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatási és következményei legjobban a folyómenti területeken, az un. vizes élıhelyeken nyilvánulnak meg (MITSCH GOSSELINK 1993; DÉVAI 2001; SZABÓ 2004). Az ártéri gazdálkodást folytató szigetközi népességnek a mezıgazdaság korántsem nyújtott biztos megélhetést, hiszen a mővelt területek többsége korábban mind vizes élıhely volt. A mezıgazdasági mővelés elsısorban a magasabb szigethátakra korlátozódott, de az árvíz még így is sokszor tönkretette a termést. A gazdasági tevékenység mellett már nem volt elég csak a településhely kiválasztása: a települést védeni kellett az árvizektıl, ezért gyakori volt a települések gáttal való körültöltése. A Szigetközben a szabályozás elıtti természetes tájban a 172
3 mezıgazdaság legjövedelmezıbb ága az állattartás volt. A külterjes állattartás a 19. században élte virágkorát. A folyószabályozások és vízrendezések után az állattenyésztés fenti módjai jelentıs mértékben háttérbe szorultak a szántóföldi mőveléssel és az erdıgazdálkodással szemben. A hullámtér nagyobb részét erdı, kisebb részét kaszálóként hasznosított gyep borítja. Az elmúlt másfél évtizedben az állatállományt a Duna elterelése okozta rét-legelı produkció csökkenés tizedelte meg. A 20. századra a Szigetköz hazánk egy, történelmileg kialakult kulcsfontosságú mezıgazdasági területe, uralkodó mővelési ág a szántó. A zöldségtermesztésnek ugyancsak régi hagyományai vannak itt. 4. Tájváltozások a Lipót-Ásványi ágrendszerben A hullámtéri terület kiterjedt mellékágrendszerei a Szigetközben természetvédelmi és tájképi szempontból is nagy jelentıségőek. Ezek egyike a Lipót-Ásványi mellékágrendszer, amely fokozott védelem alatt áll, mivel itt található Európa egyetlen ártéri tava, az Öntési-tó Ez a tó Európa máig fennmaradt egyetlen hullámtéri tava. Nevét onnan kapta, hogy az árhullám elvonulása után az Öntéssziget középsı, mélyebben fekvı részében sokáig megmarad a víz és egy hatalmas mérető tavat képez. A táj változásainak nyomon követésére a katonai, illetve az 1970-es években készült Gauss-Krüger térképeket és légifelvételeket használtuk. Az egyes élıhelytípusok, mint tájelemek lehatárolására egyszerősített kategóriákba történt, hogy mind a 4 térképen megtalálhatóak legyenek. A katonai térképeken még így is sokszor nehézségbe ütközött egyes területek pontos meghatározása. Összesen 9 különbözı élıhelytípust sikerült elkülöníteni: vízfolyás és tó, beleértve a Duna-ágakat is; egykori medrek, amelyek idıszakosan vízzel borítottak, hínarassal, nádas vegetációval, helyenként erdıvel kísérve; nádas, mocsár, amelyek egyes helyeken sással, égerrel tarkított élıhelyek; erdı, ide az ártéri erdık (bokorfüzesek, főz-nyár ligetek) tartoznak; nedves rét (nedves rétek, legelık, nedves kaszálók); szántó, parlag (száraz rétek); homok-, kavicszátony; település; kiskert (szılıs, gyümölcsös is beleértve). A térképeket az ArcView 3.3 szoftverrel vektorizáltuk és értékeltük ki. A négy térkép alapján elkészített élıhelytípusok területi arányainak változását az 1. ábra foglalja össze. Mindenek elıtt a szántóföldek térhódítása a szembeszökı. A két elsı felmérés idején még változatlan (25 24%), de a III. felmérés idején a vizsgált területnek már 37,9%-a mezıgazdasági mővelés alatt állt. Az I. felmérés idején a vizsgált terület 31,7%-t erdı borította, de területük a II. felmérés idejére jelentısen 17,6%-ra csökkent. A III. felmérés térképlapja szerint ismét megnıtt a területük, ekkor 27,2%. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy az erdıterület növekedése a 20. század huszas-harmincas éveinek nagyarányú, elsısorban hullámtéri nemesnyaras erdıtelepítéseinek köszönhetı, az ısi erdık állományai amelyek az I. felmérés idején jelentıs kiterjedésben uralták a tájat nagymértékben visszaszorultak. Érdekes a nedves rétek területi alakulása: amilyen mértékben csökkent az erdıterület a II. felmérés idejére, szinte olyan mértékben nıtt a nedves rétek (legelık, kaszálók, mocsárrétek, láprétek) területe. Ez minden bizonnyal az állattenyésztés fellendülésével kapcsolatos, minél több legelıt és kaszálók kellett fenntartani, s ez elsısorban az erdık termıhelyén valósult 173
4 meg. A III. felmérés idejére rendkívüli mértékben lecsökkent a nedves rétek területe, amivel párhuzamosan nıttek a szántó- és erdıterületek. 1. ábra. Az élıhelytípusok területi megoszlása Az egykori kiskertek (szılı- és gyümölcskertek) szinte eltőntek a települések körül, mára folyamatosan beépültek, illetve szántókká alakították ıket. Az I. felmérés idején még 4% fölött voltak szılık és gyümölcsösök, de területeik a továbbiakban tizedére csökkentek. A Szigetközben napjainkban is elhanyagolható a kert és szılı mővelési ág. A nádas-mocsár kategória (állandóan vizenyıs területek) megduplázódott a II. felmérés idejére, majd ismét lecsökkent. A beépítettség folyamatosan növekszik, ez elsısorban Lipót esetén figyelhetı meg. A III. felmérés többi kategóriája: zátony, gát és kiskert együttesen 0,7%-t tesz ki. A térképek alapján jól nyomon követhetık a Duna-medrek vándorlásai is (2. ábra). A mederváltozások megfigyelésekor az elsı szembetőnı változás az I. és II. katonai térképen még szerteágazóan folyó, szigeteket, zátonyokat építı Duna a III. katonai térképen már a szabályozás utáni fıág és az ekkor kialakult mellékágrendszer különbsége. Jellemzı a homokpadok, zátonyok eltőnése is a szabályozás után. 174
5 I. felmérés II. felmérés III. felmérés topográfiai térkép 2. ábra. A folyóhálózat változásai Összefoglalás A Duna a Szigetközben mindig is meghatározó jelentıséggel bírt. Megszabta, és máig megszabja a partján élı közösségek életviszonyait, a települések helyét és formáját, a mővelési ágak megoszlását, a gazdálkodás helyét és módját, a közlekedési viszonyokat. Története hően tükrözi a partjain megtelepedı társadalom gazdasági, politikai fejlettségét, szervezettségét, kultúráját, szokásait és hagyományait. A Szigetköz életét számtalan vonatkozásban meghatározza a Duna és a vízfolyás jövıje. A Duna jelenleg nagyfokú bizonytalanság forrása. Az önkormányzatok elképzeléseire, a hosszú távú tervekre egyaránt rányomja a bélyegét a jelenlegi bizonytalanság. Megoldatlan kérdés, hogy mi lesz a Duna és a mellékág-rendszerek sorsa, hiszen az határozza meg a külterületek beépíthetıségét, a földterületek hasznosításának irányát, az idegenforgalom fejlesztési lehetıségeit, költségeit, stb. Sajátos arculatot ad a Szigetköznek, hogy Magyarország legdinamikusabb és legfejlettebb régiójának közvetlen közelében húzódik, de az említett innovációs zónának, nem alkotja részét. További sorsának alakulásából Gyır és Mosonmagyaróvár, mint területileg érintett városok nem hagyhatók ki A társadalom tájátalakító tevékenysége a középkorban még kisebb jelentıségő a természeti folyamatoknál. Az elsı lakott helyek a Mosoni-Duna mentén alakultak ki. Ezekrıl a magasabban fekvı területekrıl indult ki a Szigetköz benépesítése. A tájban késıbb jelentıs változások történtek, aminek következménye a vízjárta területek csökkenése, a természetes erdık visszaszorulása volt. E változások elıidézıi az emberi beavatkozások, a folyószabályozások, a mezı- és erdıgazdálkodás voltak. 175
6 Irodalom ÉRSEK I 1924: A Szigetköz története. Magyaróvár FEHÉR I. 1874: Gyır megye és a város egyetemes leírása. Franklin Társulat nyomdája, Budapest FEJÉR L. BAROSS K. 1994: A magyar Felsı-Duna történeti szemléletben. Hidrológiai Közlöny, 5. pp GYİRFFY GY. 1987: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Gyır-vármegye. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp GYİRFFY GY. 1987: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Moson-megye. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp KERÉNYI A. 2003: Környezettan. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 470p. SOMOGYI S. 2000: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA FKI, Budapest, 302p. SZABÓ M. 2002: Vízrendezések, folyószabályozások és hatásaik a Szigetközben In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében, Gödöllı, pp SZABÓ M. 2003: A Duna környezetformáló szerepe a Szigetközben In: Frisnyák S. Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza, Nyíregyháza Pécs, pp
I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
Részletesebben1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
RészletesebbenLAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében
LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenAZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN
V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenOrszág szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7
5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
Részletesebben3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen igazolás a 19/2011.(XI.29.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun megyei területrendezési
RészletesebbenI.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata: A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenII.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenKis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,
RészletesebbenA területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján
Sándor Andrea 1 Dr. Kiss Tímea 2 A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján 1. Bevezetés A XIX. századi folyószabályozási munkák után a Tisza árvizeinek
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység
RészletesebbenA biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet
A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenAZ ALFÖLDI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÁLTOZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE. Kovács Ferenc *
AZ ALFÖLDI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÁLTOZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE Kovács Ferenc * 1. Bevezetés Az embernek a környezetéhez, vagy a tájhoz kötıdı kapcsolata elsısorban a területhasználat jellegében, változásában
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenA NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN
A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven
RészletesebbenTájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 1 Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011.
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
RészletesebbenA kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
RészletesebbenTÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása TÁRSADALMI IGÉNYELEMZÉS Készítette: Pisztráng Kör Egyesület Előadó: Fűzfa Zoltán Területi lehatárolás A megkérdezettek
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 9. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Vértesboglár Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata módosításának
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN
TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN Dóka Richárd * 1. Bevezetés A táj lényegi tulajdonsága, hogy folytonosan és többé-kevésbé dinamikusan változik. A tájváltozások eredetük
RészletesebbenA Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében
Varga Ádám 1 A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében 1. Bevezetés A Kiskunság tájképéhez elsısorban a homokot szokták hozzákapcsolni, azonban a víz egykoron fontos tájalkotó tényezı volt. A homokbuckák
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenA biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)
A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A
RészletesebbenÚj Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenA Program készítéséért felelıs:
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenA termıföld mint erıforrás
A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,
RészletesebbenA vadászoktatás új generációja
ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
RészletesebbenI. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat
I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon
Részletesebben1. A dolgozat tárgya és célkitőzései
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi
RészletesebbenSodrás. Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás
1 Sodrás Művészeti TDK Burányi Fanni, Hernáczki Dóra Urbanisztika Tanszék Konzulens: Vörös Tamás 1. Gondolatok A Duna mindig felébreszt bennünk valamit. Egyeseknek nyugalmat áraszt, másokat mozgásra buzdít
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenWAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı
WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenLáptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenKeszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenA Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület kiadványai
A Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület kiadványai www.tavirozsa-egyesulet.hu Levelezési cím: 2112 Veresegyház, Pf. 99. Telefon/Fax: (28) 389-005 Rendelés: tatarsandor[ ]invitel.hu Tavirózsa
RészletesebbenA HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE
A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE Dóka Richárd Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, tájvédelmi referens V. Magyar Tájökológiai
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenTájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenA TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS Békéscsaba, 2011. május Az Országos és Békés Megyei Területrendezési Tervek
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
Részletesebben... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám
DTSZOLGÁLTTÁS PONTSZERŐ SZENNYEZİFORRÁSOK / SZENNYEZETT TERÜLETEK ORSZÁGOS SZÁMBVÉTELE TÉNYFELTÁRÁS ELİTTI DTOK DTLPJ BORÍTÓLP VONTKOZTTÁSI DÁTUM:... DTSZOLGÁLTTÁS TÍPUS: datszolgáltató ügyfél adatai 0.1
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A
RészletesebbenA vidékfejlesztés táji összefüggései
V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,
RészletesebbenIn: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90.
Tóth Cs. (2006): A legelı és gyepterületek antropogén geomorfológiai problémái In: (szerk.: Szabó J. Dávid L.) Antropogén geomorfológia. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó. pp. 78-90. Általánosságban
RészletesebbenKiscsısz. Interaktív Faluház
Kiscsısz Kiscsısz a Marcal-medencében, a Hunyor-patak széles,mocsaras völgyét jobb oldalról kísérı -10-20 méterig- emelkedı dombvonulat szegélyén fekszik. A Somló-hegytıl 13 km-re, Celldömölktıl 18 km-re
RészletesebbenA NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS
A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenAz igazgatóság vagyonkezelésében lévı területek (ha) állapot szerint
Nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lı védett és védelemre tervezett természeti területek változása 28-ban (28. december 31. állapot szerint) Nemzeti park igazgatóságok Az igazgatóság vagyonkezelésében
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenH a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t m u n k a r é s z e k
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t m u n k a r é s z e k 178/2004.(VI.30.) határozat Településszerkezeti terv leírása Belterület szerkezeti terve m=1: 4 000 T-2 8/2012.Kth. határozat Településszerkezeti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS
RészletesebbenPócsi Gabriella 1 dr. Bajmócy Péter 2 Józsa Klára 3 A majorságok településföldrajzi fejlıdése és jelenlegi differenciálódása Somogy megye példáján
Pócsi Gabriella 1 dr. Bajmócy Péter 2 Józsa Klára 3 A majorságok településföldrajzi fejlıdése és jelenlegi differenciálódása Somogy megye példáján Bevezetés A településföldrajzi kutatások során az településekre
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
Részletesebben