Természetvédelmi biológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelmi biológia"

Átírás

1 Természetvédelmi biológia

2 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai.

3 A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen élı, azonos fajhoz tartozó egyedek A kis populációk veszélyeztetettsége: Mekkora területen és milyen egyedszám mellett biztosítható egy faj tartós fennmaradása? A fajkihalások sebessége 1000-szerese a természetesnek. Sok veszélyeztetett fajnak kevés, gyakran csak egy populációja marad fenn. A kis populációk nagyobb valószínőséggel halnak ki.

4 fogságban tartott állatpopulációk vizsgálata alapján populációknak min szaporodó egyedbıl kell állni újabb vizsgálatok alapján, gerincesekre kb. min szaporodó egyed gerinctelenek, egyévesek egyed Vastagszarvú juh (Ovis canadensis)

5 Legkisebb életképes populáció (MVP) (Schaffer, 1981) Az a legkisebb egyedszám, ami biztosítja, hogy a populáció 99%-os valószínőséggel legalább 1000 évig fennmarad és megırzi a genetikai sokféleségét. Becsléséhez figyelembe kell venni: a populációt sújtó extrém veszélyeket, demográfiai jellemzıket (létszám, nemek megoszlása), magatartási adatokat (szaporodási, táplálkozási, migrációs tulajdonságok) ökológiai igények élıhelyi adatok genetikai adatok sztochaszticitás (véletlenszerő változás)

6 A kis populációméret ellenére is stabil fajok Rıtfarkú ölyv (Buteo jamaicensis) Socorroszigetek, Mexikó 20 pár (Cyprinodon diabolis) Nevada-sivatag ( egyed teljes fajszám)

7 A kis populációk populációméret csökkenésének, majd kipusztulásának okai 1. genetikai változatosság csökkenése - genetikai sodródás (drift) - allélvesztés - homozigótaság 2. demográfiai változások 3. környezeti változások A genetikai változatosság csökkenése az egymást követı generációk során a populáció egyedszámának függvényében

8 1. A genetikai változatosság csökkenése genetikai sodródás az allélgyakoriság véletlenszerő megváltozása (A kis gyakoriságú allélek nagy valószínőséggel tőnnek el a populációból.) migráció és mutáció természetes populációkban ellensúlyozza a genetikai sodródást, új allélok keletkezhetnek. Természetes populációkban a mutációs ráta Csekély bevándorlás sokat javít a változatosságon.

9 A kis populációkban fellépı káros genetikai hatások Beltenyésztés Kis populációkban a közel rokonok párosodását, önmegtermékenyítését gátló mechanizmusok gyengülnek. Az utódok halálozási rátája nagyobb, szaporodási rátája kisebb, kisebb életképességő, esetleg steril utódok.

10 Káros mutációk Csökkentik a populáció méretét Fıként a kis szaporodási rátájú élılényeknél gond Természetvédelmi beavatkozás gyakran csak vészesen kicsi populáció méret esetén.

11 Hibridizációs leromlás introgresszió csökkenı egyedszám okán megszőnı izolációs mechanizmusok fajok közötti szaporodáshoz vezet utódok gyakran sterilek, vagy csökkent életképességőek (öszvér, macskafélék) eltérı ökotípusok, alfajok közötti szaporodás génállomány felhígulása (Szlovákia kıszáli kecskéi Capra ibex) Evolúciós flexibilitás csökkenése az adaptív génhelyeken elıforduló, pillanatnyilag nem hasznos, ritka allélok jelenlétének fontossága a megváltozó környezeti körülményekhez való alkalmazkodás szempontjából

12 Effektív populációméret A kis populációk megırzése szempontjából kulcsfontosságú az effektív populációméret meghatározása: Csak a ténylegesen szaporodóképes egyedek száma Gyakran jóval kisebb, mint az összegyedszám Vadon élı fajok vizsgálatának eredményeit összegzı tanulmány szerint az effektív populációméret az összegyedszám 11%-a

13 Kis effektív populációméret okai 1. Egyenlıtlen ivararány szaporodásban résztvevı nıstények és hímek száma eltérı, ivararány eltolódásával csökken az effektív populációméret. (monogám párok háremtartó fajok) N e N N = 4 m N + N m f f N e effektív populációméret N m szaporodó hímek N f szaporodó nıstények száma

14 2. egyedek eltérı szaporodása Kis effektív populációméret okai 3. palacknyak hatás (bottleneck effect) genetikai változatosság fenntartása szempontjából a legkisebb létszámú évek döntıek A palacknyak speciális esete az alapító elv (founder effect)

15 2. Demográfiai változások Születési, halálozási ráták, nemek arányának random fluktuációjából adódó demográfiai szélsıségek Demográfiai szochaszticitás Természetes populációk mérete folyamatosan változik Leginkább a szélsıségesen fluktuáló populációmérető fajokat érinti Sajátos formája az egyenlıtlen ivararányok kialakulása Allé effektus Rátermettség és populációméret között pozitív kapcsolat. Adott fajnak elınye származik a fajtársak jelenlétébıl Az Allé effektus mechanizmusai predáció veszélyének csökkentése, ragadozó elleni ırködés, szociális hıszabályozás, beltenyésztettség, genetikai sodródás, hibirdizációs veszély csökkentése

16 3. Környezeti változások A külsı környezet véletlen ingásai, a biotikus és abiotikus környezet változékonysága minden egyedre hatással van Kiszámíthatatlan és a demográfiai változásoknál nagyobb hatású

17 Kihalási örvények A környezeti, demográfiai szochaszticitás és a genetikai elszegényedésbıl adódóan a populációméret csökkenése veszélyes Minél kisebb egy populáció annál veszélyeztetettebb Kritikus méret alatt ezen hatások egymást erısítik

18 Populáció- és fajszintő védelem: monitorozás, ex-situ védelem, állatkertek, botanikus kertek, magbankok

19 Fajvédelmi programokhoz szükséges ismeretek élıhely adott faj élıhely-igényei, környezeti katasztrófák gyakorisága természetes elterjedés egyedek eloszlása az élıhelyen, napi vagy évszakos vándorlás biológiai kölcsönhatások kompetítorok táplálékért, forrásokért, ragadozók, paraziták morfológiai jellemzık populáción belüli és populációk közötti morfológiai variáció élettani jellemzık élet- és szaporodóképesség fenntartásához szükséges tényezık demográfiai jellemzık aktuális populációméret, múltbeli változása, korosztályok megoszlása viselkedés táplálékszerzési, párzási, utódnevelési viselkedés genetikai jellemzık

20 Információforrások 1. publikált irodalom témába vágó korábban publikált könyvek, cikkek felkutatása 2. publikálatlan irodalom beszámolók, jelentések különbözı hivataloknál 3. terepi megfigyelés fajok töredékérıl vannak ismereteink, rengeteg terepmunkára van szükség

21 Monitorozás Biomonitoring fajt v. fajegyüttest valamely fizikai környezet állapotváltozójának jelzésére használunk Vizsgálat Adatgyőjtés nem túl hosszú idıtartamú vizsgálatsorozat keretében, mely során változók állapotát kvalitatív ill. kvantitatív adatokkal leírjuk Monitorozás (monitoring) idıben rendszertelenül vagy rendszeresen megismételt megfigyelés, célja a standarddal való egyezés igazolása, ill. eltérés mértékének bemutatása

22 Monitorozás Ritka fajok állapotának nyomon követéséhez, a populációs trendek megállapításához elengedhetetlen a rendszeres mintavételen alapuló monitorozás Részletes demográfiai tanulmányok

23 Hagyományok Nagy-Britannia Elsı országos elterjedési térképek edényes növényfajokra XIX. sz. végére, járások szerinti bontásban 1951 Brit Botanikai Társaság teljes brit flóra felmérése 10x10 km téképhálóval 1962 Atlas of the British flora 1964 Biological Record Centre 2002 Atlas of the British flora, második kiadás

24 Monitoring programok Magyarországon Ferula sadleriana Kalapos Tibor, 1979

25 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (1974) Elısegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitőzéseinek megismerését, népszerősítését Természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre Együttmőködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének megırzése érdekében

26 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet A túzok és az élıhelyének védelme Ragadozómadár-védelem A fehér gólya védelme Xxx fotók

27 NBmR Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 1992-ben Rio de Janeiróban nemzetközi egyezmény biológiai sokféleség védelmérıl 1994-ben ratifikálta Magyarország az egyezményt Kötelezettség vállalása olyan nemzeti stratégia és törvénykezés kidolgozására, amely a biodiverzitás megırzését és elemeinek célszerő használatát biztosítja MTA biodiverzitás-megırzési stratégiát dolgozott ki Egységes, országos megfigyelési rendszer kialakítása 124 db 5x5 km-es mintanégyzet élıhely-térképezése

28 NBmR szervezeti felépítése, programjai Projektek: 1. Védett és veszélyeztetett fajok 2. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei 3. Magyarország élıhelyei 4. Invázív fajok 5. Erdırezervátumok kezelt lombos erdık 6. Kis-Balaton II. ütem hatása 7. Szigetköz 8. Szikes élıhelyek 9. Száraz gyepek 10. Hegyi rétek

29 NBmR szervezeti felépítése, programjai Négyzetek élıhelytérképezése 2 db/év/nemzeti park, 1999 óta Társulásmonitoring 1x1 km kvadrátok Növényfajok Invazív növények Orthopterák Nyílt gyepek futóbogár faunája Halak, kétéltőek, hüllık Egyes emlısök ürge, vidra, hód, denevérek

30 Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése Célja a hazai növényzet mai állapotának felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. A program mőködését négy intézménybıl álló konzorcium irányítja: Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszéke MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (ÖBKI - Vácrátót) Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára

31 Flórakutatás A program flóra- és vegetációkutatásra tagolódik A magyarországi flóra hálótérképezése Inváziós növényfajok felmérése Magyarország védett, veszélyeztetett és ritka növényfajainak felmérése Magyarország speciális pannon taxonjainak herbáriumi, irodalmi és aktuális adatgyőjtése adatgyőjtése

32 A program flóra- és vegetációkutatásra tagolódik Vegetációkutatás Magyarország élıhelytérképezése A magyarországi növénytársulások aktuális jellemzése, rendszerezése A magyarországi erdık természetességének felmérése

33 Eredmények Átfogó képet kapunk a növényzet mai állapotáról, veszélyeztetettségérıl, várható változásairól Részletes adatbázisok készülnek hazánk aktuális növényzeti örökségérıl Regionális és országos szintő alap és tematikus térképek Összefoglaló térképsorozat a hazai növényfajok elterjedésérıl

34 Demográfiai vizsgálatok Egyedek sorsát követjük idıben, terepi megfigyelésekkel Populáció minden egyedének, vagy mintának korát, nemét, méretét meghatározzák, egyedeket megjelölik A fajok életmenet-tulajdonságai, kritikus életszakaszok, és a populációk méretváltozása megismerhetık Legjobb adatokat szolgáltatnak a védelmi célú programokhoz, azonban idıigényesek, költségesek

35 Metapopulációs modellek Metapopulációk populációk populációja, ugyanazon fajhoz tartozó populációk diszperzió által összekapcsolt azonos idıben létezı halmaza. Populációk melyek alkalmatlan térrel vannak elválasztva, szigetszerő egységeket képeznek, de diszperzió révén kapcsolatban vannak egymással.

36 Metapopulációs modellek Levins-féle klasszikus metapopuláció Kontinens-sziget (Boorman-Levitt) metapopuláció Forrás és nyelı (Source-sink) Pulliam-féle metapopuláció Nem egyensúlyi metapopuláció Foltmintázatú, Levins-féle, Boorman-Levitt, Pulliam-féle, nem egyensúlyi egységes populáció (kontinens és sziget) (forrás és nyelı)

37 A modellek természetvédelmi célú alkalmazása Populáció életképességének változását vizsgáljuk az élıhelyfoltok számának, méretének és átjárhatóságának függvényében A modellek korlátai, hogy igen adatigényesek Metapopulációs dinamika feltételei akkor érvényesülnek, ha az élıhely fragmentáltságának léptéke a faj diszperziós képességével összevethetı Kevés valós példa van a metapopulációkra.

38 A populáció-életképességi analízis (PVA) Azt vizsgálja, hogy adott populáció mekkora eséllyel tud fennmaradni adott élıhelyen. Olyan modell, mely demográfiai, genetikai tulajdonságok alapján, a környezeti és demográfiai sztochaszticitásból adódó kockázatok alapján elemzi a populációk fennmaradási esélyét. Legtöbb modell demográfiai alapú számítógépes modellezés. Megbecsülhetı, a populáció életben maradásának valószínősége igen távoli idıpontra vonatkoztatva.

39 A modellek gyengesége 1. hiányos vagy pontatlan adatok a populáció demográfiai tulajdonságairól 2. emiatt pontatlan parametrizálás (pl. szaporodási és túlélési adatok hiányában becsült átlagok) 3. modell predikcióinak tesztelése nem megoldott 4. modellek felépítése, szerkezete, alkalmazott számítógépes program befolyásolja a végeredményt

40 Metapopulációs modellek 3 fı csoportja Térben implicit metapopulációs modellek Élıhelyfoltok és lokális populációk diszkrétek, egyenlı mértékben állnak egymással kapcsolatban, lokális populációk mérete elhanyagolódik. Térben explicit metapopulációs modellek Lokális populációkat szabályos rácsháló sejtjeinek tekintik, populáció mérete leírható diszkrét vagy folytonos változóként is, populációk közötti interakciók lokalizáltak, a legközelebbi szomszédra korlátozódnak. Térben realisztikus modellek Lehetıvé teszik ezen modellek, a valós folthálózatnak megfelelı számú, mérető élıhelyfoltok kezelését. Mivel sok információt tartalmazó modellekrıl van szó lehetıvé teszi a valós metapopulációk jövıbeli viselkedésének kvantitatív becslését.

41 Ex-situ védelem, állatkertek, botanikus kertek, magbankok

42 Az in situ és az ex situ védelem eredeti élıhelyen történı (in situ) megırzés sok faj esetén az in situ védelem nem járható út ex situ védelem

43 A ex situ védelem célja Egy új vadon élı populáció létrehozása, megfelelı számú egyeddel, adott faj számára alkalmas élıhelyen. Intézmények: állatkertek, vadasparkok, akváriumok, botanikus kertek, arborétumok, magbankok. Ex situ, in situ védelem egymást kiegészítı stratégiák.

44 Ex situ védelem indokai Ha a saját élıhelyén a populáció olyan súlyosan veszélyeztetett, indokolt mesterséges körülmények között fajmentéssel próbálkozni. Ha a természetes populáció genetikai változatossága súlyosan lecsökkent, mesterségesen szaporított egyedek betelepítésével lehet próbálkozni. Mesterséges körülmények között a minimális életképes populációnagyság lényegesen kisebb lehet. Egy mesterséges körülmények között fenntartott populáció kutatási szempontból helyettesítheti a vad populációt. Az állatkertek és a botanikus kertek fontos színhelyei az ismeretterjesztésnek, és a tudatformálásnak.

45 Az ex situ védelem hátrányai A mesterséges körülmények között fenntartott populációk kiszakadnak természetes közösségükbıl. Alkalmazkodás Ex situ populációk genetikailag alkalmazkodnak a mesterséges környezethez. Tanulási kézség Közömbösek lehetnek a természetes élıhelyük iránt, esetleg nem képesek fennmaradni a vadonban. Az ex situ védelem drága. Populációméret A mesterségesen fenntartott populáció gyakran nem elég nagy, ami beltenyésztéshez vezethet. Az illetı faj hiányos ismerete miatt gyakori a nem megfelelı kezelés. Koncentráció Kis helyen összpontosulnak az egyedek. Feleslegben lévı állatok kérdése.

46 Új populációk létrehozása Visszatelepítés mesterséges körülmények között nevelt vagy természetes élıhelyén begyőjtött egyedeket, olyan helyre telepítik vissza, ahonnan a faj már eltőnt, de a valamikori elterjedési területén belül fekszik és számára ökológiailag is meg felelı. Gyarapítási program új egyedekkel gyarapítanak egy már meglévı populációt. Bevezetési program fajok olyan helyre történı betelepítése, ahol eddig nem fordultak elı, de maga az élıhely számukra alkalmas.

47 Ex situ védelem általános lépései 1. eredeti populációk hanyatlásának oka, okok megszüntetése 2. egyedek befogása 3. befogott, fogságban élı egyedek szaporítása, nevelése 4. szabadon engedés, kitelepítés tanulási folyamat fontos, a tanítás szükségessége 5. monitorozás

48 A visszatelepítés feltételei Megfelelı létszámú és genetikai változatosságú életképes ex situ populáció megléte. Az eredeti élıhelyen a veszélyeztetı tényezık kiküszöbölése, vagy másik megfelelı természetes élıhely kiválasztása. Az érintett emberek, helyi lakosok, hatóság beleegyezésének elnyerése. A visszatelepítendı egyedek felkészítése a szabadföldi körülményekre, illetve alkalmazkodásának lehetıvé tétele. Megfelelı eszközök, szakértelem és anyagi források biztosítása. A visszatelepített egyedek helyi növény- és állatközösségekre való várható hatásának minél jobb ismerete.

49 A visszatelepítések sikeressége általános tapasztalatok Nagyvadak esetében sikeresebb volt a kísérletek aránya, mint veszélyeztetett, végveszélyben lévı, és érzékeny fajok esetében. Kiváló minıségő élıhelyek sikeresebbek voltak a szabadon bocsátások, mint a rossz minıségő helyeken. Hagyományos élıhely közepén több siker, mint a szélén. Vadon befogott állatok esetén jobb eredmények, mit fogságban neveltek között. Növényevık sikeresebbek, mint a ragadozók. 100 egyedig nıtt a sikeresség, felette azonban nem. Hüllık és kétélőek visszatelepítése esélytelen, valószínő a speciális élıhelyük miatt.

50 A visszatelepítések sikeressége Az európai hód Egész Eurázsiában gyakori volt, sok országból a faj teljesen kipusztult. Hazánkban a múlt században az utolsó példányt is lelıtték. Fogyatkozásuk oka részben a vizes élıhelyek visszaszorulása, részben a túlzott vadászat. Egyes országokban már a XIX. században védetté nyilvánították. Több mint húsz európai és ázsiai országban próbálkoztak visszatelepítésével WWF Magyarország elindította hód-visszatelepítési programját.

51 Kipusztulást követı újabb észlelések 1985/86-ban a Szigetközben jelentek meg elıször a hódok A horvátországi visszatelepítéseket követıen a Principális-csatornán egy, a Kerka-patakon pedig három hódcsalád nyomait észlelték

52 A WWF program A hód Magyarországra történı visszatelepítése 1994-ben kezdıdött. A program megvalósítása a Duna alsó szakaszán, Gemencen kezdıdött 1996 ıszén szeptembere és 1998 októbere között az Ausztriából, Bajorországból és Lengyelországból származó 33 hódot 10 különbözı helyen bocsátották szabadon. Az állatok kétharmada elhagyta a szabadon engedés helyszínét, egyharmada a Duna gemenci árterét is. Az alsó-duna-völgyi állomány ma 12 családot számlál.

53 A WWF program 2000-ben a Hanságban 14 példányt bocsátottak szabadon. A visszatelepítést követıen megjelent a hód a Rábán, a Rábcán októberében kerülhet sor az elsı felsı-tiszai visszatelepítésre. A következı három évben a WWF hód-visszatelepítési programja a Tiszán folytatódott. Felsı-Tiszavidék

54 Az ürge természetvédelmi értékelése Az ürgét mezıgazdasági kártevıként tartották számon. A magyarországi állomány erısen megritkult, ezért a fajt 1982-ben védetté nyilvánították. Több értékes, ritka ragadozó madarunknak, pl. kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak is egyik fı zsákmányállata, védelmükhöz nélkülözhetetlen az ürge-élıhelyek megırzése, újak létesítése. A földalatti járatokat készítı állatok tevékenysége hatással van a talaj vízháztartására. Az ürgelyukakba a nappali hıség elıl behúzódónak kétéltő- és hüllıfajok. A monitorozott ürgepopulációk, lokálisan, elıre jelezhetik a várható élıhely leromlást.

55 Ürgetelepítés lehetıségei A MME Ragadozóvédelmi Szakosztálya már évek óta végez ürge áttelepítéseket óta 10 alkalommal 2400 állatot engedtek szabadon a BNPI területén. Az ELTE Etológia Tanszékén öt éve folynak ürgék tér- és idıbeli aktivitását befolyásoló tényezık megismerésére irányuló vizsgálatok.

56 Állatkertek jelentıssége az ex situ védelemben A nagytestő állatokra, elsısorban az emlısökre összpontosítanak. Egyre több ismeretterjesztı program, ökológiai téma emlıs, madár, hüllı és kétéltő fajból 1 millió példány él állatkertekben. Cél, ritka és veszélyeztetett fajok hosszú távon életképes, fogságban tartott tenyészpopulációját hozzák létre. Önfenntartó populációk megléte ritka, állományaikat vadon befogott egyedekkel bıvítik. Vannak fajok, melyeknél fogságban élı csoportok jelentik a túlélés egyetlen esélyét.

57 Állatkertek jelentıssége az ex situ védelemben Fontos lenne az igazán ritka fajoknál tenyészállományokat létrehozni, mert ezek természetes élıhelyükön már csak nehezen befoghatók. Vadon kipusztult fajok esetén pedig a természetes populációk létrehozásának alapjai lehetnek. Programok sikerét javítandó minél pontosabb ismeretek szükségesek a fajok kezelésérıl, gondozásáról, a vadonélı állatokról. Hópárduc (Panthera unica)

58 Szaporítási módszerek 1. Pótanyás nevelés Kettıs keltetés 2. Mesterséges keltetés a fejlıdés kezdeti szakaszában az emberre bízzák 3. Mesterséges megtermékenyítés Fogságban tartott fajok néha nem mutatnak párzási hajlandóságot, esetleg csak néhány példány él. 4. Embrióátültetés szuper ovulációt idéznek elı, és a felesleges petesejtet rokonfajhoz tartozó pótanyákba ültetik 5. Egyéb módszerek klónozás, interspecifikus keresztezés, mesterségesen elıidézett hibernáció Bongó (Tragelaphus euryceros)

59 FÁNK Fıvárosi Állat- és Növénykert Adatbázis a fogságban tartott ritka állatok leszármazási vonalainak nyomon követésére. A FÁNK felelıs a világ mandrill törzskönyvéért. Európai vidrák Przewalski-ló Túzok

60 Akváriumok Hagyományosan különleges halak bemutatása a feladat, fókák, delfinek, egyéb tengeri emlısök. Újabban természetvédelmi feladatok 600 ezer egyed él akváriumokban, többségét természetes élıhelyekrıl fogták be. Tenyésztési módszerek kidolgozása, ritka fajok akváriumi tartását, ill. természetes élıhelyekre való visszatelepítést lehetıvé téve. Számos módszert eredetileg a halgazdagságokban dolgozó szakemberek dolgoztak ki.

61 Akváriumok Díszhal-kereskedık trópusi halakat próbáltak szaporítani. Palackorrú delfin akváriumokban kidolgozott tenyésztése, segít más ritka fajok megmentési programját kidolgozni Tengeri hal- és korallfajok tenyésztése kezdeti stádiumban. Cetfélék megmentése, partra vetıdött állatok, eltévedt bálnák ellátása. Új populációk létrehozásának nagy gátja az ehhez szükséges víztömeg.

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

K É R E L E M a krízishelyzetbe került személyek támogatásának megállapításához

K É R E L E M a krízishelyzetbe került személyek támogatásának megállapításához (Átvétel: Szignó: ) Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 6724 Szeged, Huszár u. 1. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 763 K É R E L E M a krízishelyzetbe

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

A B C D E F G H I J K Felhívás Egyes prioritások/fókuszterületek hozzájárulása a felhívás keretösszegéhez 1. Felhívás Felhívás neve

A B C D E F G H I J K Felhívás Egyes prioritások/fókuszterületek hozzájárulása a felhívás keretösszegéhez 1. Felhívás Felhívás neve 1. melléklet az 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K Felhívás Egyes prioritások/fókuszterületek hozzájárulása a felhívás keretösszegéhez

Részletesebben

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c. VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ Projekt összefoglaló Baja, 2008.

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

NEMZETI BIODIVERZITAS-MONITOROZÓ RENDSZER XI.

NEMZETI BIODIVERZITAS-MONITOROZÓ RENDSZER XI. 1 NEMZETI BIODIVERZITAS-MONITOROZÓ RENDSZER XI. Élıhely-térképezés Második átdolgozott kiadás Szerkesztette: Takács Gábor és Molnár Zsolt Az eredeti könyvet szerkesztette Kun András és Molnár Zsolt, szerzıi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

ERDEI ISKOLAI AJÁNLAT-MINTÁK

ERDEI ISKOLAI AJÁNLAT-MINTÁK ERDEI ISKOLAI AJÁNLAT-MINTÁK amelyek programjait az Önnel való egyezetés során szabjuk csoportra, pedagógusra, iskolára a választott utazási forma, helyszín és a szolgáltatási csomagok lehetőségei szerint

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK?

2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK? 2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK? A kérdésre a legegyszerûbb válasz az, hogy azokat a vegetációs állapotokat és folyamatokat monitorozzuk, amelyek az adott kezelések során bekövetkeznek.

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Túzok ( Otis tarda )

Túzok ( Otis tarda ) Túzok (Otis tarda) Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds),

Részletesebben

11.2.1. Nyílt sérülések

11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1.01. Mely esetben beszélünk nyílt sérülésrıl? a) ha a sérülés ruhátlan testfelületen történik b) ha a csontvég átszakítja az izomzatot c) ha a kültakaró megsérül d) ha kórházi

Részletesebben

KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA NOVEMBER 14. KIS POPULÁCIÓK PROBLÉMÁI LEGKISEBB ÉLETKÉPES POPULÁCIÓ (MVP, MINIMUM VIABLE POPULATION)

KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA NOVEMBER 14. KIS POPULÁCIÓK PROBLÉMÁI LEGKISEBB ÉLETKÉPES POPULÁCIÓ (MVP, MINIMUM VIABLE POPULATION) KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA 2012. NOVEMBER 14. KIS POPULÁCIÓK PROBLÉMÁI Populáció- és fajszintű védelem. A kis populációk problémái. A genetikai változatosság csökkenése. Effektív populációméret. Demográfiai

Részletesebben

KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA 7. ELŐADÁS

KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA 7. ELŐADÁS KONZERVÁCIÓBIOLÓGA SIMON EDINA 7. ELŐADÁS Populáció- és fajszintű védelem. A kis populációk problémái. A genetikai változatosság csökkenése. Effektív populációméret. Demográfiai változások. Környezeti

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

DUKA Andi kiállítása elé 2010.december 20. Egy-Tér Galéria Budapest V. Egyetem tér 1. Kedves Vendégek, Kedves Barátok! Kedves Andi!

DUKA Andi kiállítása elé 2010.december 20. Egy-Tér Galéria Budapest V. Egyetem tér 1. Kedves Vendégek, Kedves Barátok! Kedves Andi! DUKA Andi kiállítása elé 2010.december 20. Egy-Tér Galéria Budapest V. Egyetem tér 1. Kedves Vendégek, Kedves Barátok! Kedves Andi! Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének

Részletesebben

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatáskörét a 165/2006. (VII. 28.) Korm.

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 2015. június HÍREK 41 gólyafiókát győrőztek meg Baja térségében Idén június 18-án, nyolcadik alkalommal szerveztük meg együttmőködı partnereinkkel a fehér

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - a háziorvosi és fogorvosi mőködtetési

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009.

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009. SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA II. Intézkedési Terv Mátészalka 2009. Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 4: 29 49 TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN (Planning and Regulation in Urban Formation) SZABÓ JULIANNA Kulcsszavak: tervezés szabályozás társadalomtechnika település

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE

CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 3. évfolyam 4. szám A rákosi vipera védelme 2007 Tél TARTALOM ÚGY GONDOLOM Természetes és fenntartható......... 2 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ MTA ÖBKI MÉTA

SZAKMAI BESZÁMOLÓ MTA ÖBKI MÉTA SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Veresegyházi MÉTA Tájkutató Mőhely 2007. évi tevékenyégérıl MTA ÖBKI MÉTA Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2007. november Bevezetés A Tavirózsa Egyesület a Magyar Környezeti

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

FOLYAMATLEÍRÁST SEGÍTİ GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

FOLYAMATLEÍRÁST SEGÍTİ GYAKORLATI ÚTMUTATÓ FOLYAMATLEÍRÁST SEGÍTİ GYAKORLATI ÚTMUTATÓ 1/ 50 A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet civil

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

A termıföld mint erıforrás

A termıföld mint erıforrás A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

A pályázatírás alapjai. A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai. Projekt. Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok

A pályázatírás alapjai. A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai. Projekt. Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok A pályázatírás alapjai Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai Projekt A projekt olyan megtervezett tevékenység, amely forrásokon

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 2016. április HÍREK Diákok a Földvári-tónál tartott madárgyőrőzésen A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 70. szám 5451 A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL

JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL JELENTÉS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRİL 2006 Összeállította: Baczur János, Baráz Csaba, dr. Barta Levente, Barta Zsolt, Becsei Ferenc, Bíró Barbara, Bodnár Mihály, Dudás György,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lébény, 2015. október 20. Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere (alkalmazva

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

Élőhelyfejlesztési lehetőségek a KEOP Természeti értékeink jó kezelése prioritáson belül Dukát Zsófia - Energiaközpont Nkft.

Élőhelyfejlesztési lehetőségek a KEOP Természeti értékeink jó kezelése prioritáson belül Dukát Zsófia - Energiaközpont Nkft. Élőhelyfejlesztési lehetőségek a KEOP Természeti értékeink jó kezelése prioritáson belül Dukát Zsófia - Energiaközpont Nkft. Tartalom A prioritás hátterének bemutatása A prioritáson belül meghirdetett

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. AKTUÁLIS ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - a képviselı-testületneka pályázatokkal összefüggı feladatok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések bemutatása 3. A közoktatási esélyegyenlıségi

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben 9. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely, 2012 Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben Kutszegi Gergely 1, Siller Irén 2, Dima Bálint 3, Takács Katalin

Részletesebben

Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel

Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2009. november 25. Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel Készítette: Vernyik Mónika,

Részletesebben