/2014. Hitelintézet függő biztosításközvetítői tevékenysége versengő termékek esetében I. TÉNYÁLLÁS

Átírás

1 /2014 Hitelintézet függő biztosításközvetítői tevékenysége versengő termékek esetében I. TÉNYÁLLÁS A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) állásfoglalás iránti kérelmet (Kérelem) benyújtó ügyvédi iroda (Kérelmező) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (Bit.) 33. (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérte az MNB állásfoglalását. A Kérelem utal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott egyes korábbi a függő biztosításközvetítői tevékenységet érintő állásfoglalások tartalmára is, többek között a következőkre hivatkozva. (i) (ii) A Kérelmező által elsőként említett a Bit. korábban hatályos szövegű 33. (5) bekezdésével kapcsolatban kibocsátott állásfoglalás 1 szerint függő biztosításközvetítőnek minősül az a személy, aki/amely a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódóan, annak kiegészítéseként (akár több biztosító egymással versenyzőnek minősülő termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozóan) végzi, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Egy későbbi, a év folyamán készült állásfoglalás tekintetében a Kérelmező többek között az alábbi megállapításokra utalt: Hitelintézet esetében a Bit. 33. (5) bekezdésének értelmezéséhez kapcsolódóan a tevékenységi engedélyében szereplő pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetve ehhez kapcsolódó termékre vonatkozóan végzett közvetítés minősül főtevékenységhez kapcsolódónak. (b) A hitelintézet által főtevékenységként nyújtott valamely pénzügyi szolgáltatás és az adott biztosítási termék közötti összefüggés megállapításához nem elegendő a személyi kapcsolat (tehát hogy a főtevékenység körébe tartozó szolgáltatást, terméket igénybe vevő ügyfél személye megegyezzen azzal, akinek a hitelintézet biztosítást közvetít), hanem tárgyi kapcsolat is szükséges (vagyis a hitelintézet által főtevékenysége keretében kínált termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódjon a közvetített biztosítási termék). A kapcsolatnak továbbá közvetlennek kell lennie. (c) A hitelintézet a Bit. 33. (5) bekezdésének alkalmazásában biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki, ha az ügyfél számlavezető bankjaként az ügyfél részére pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, amelynek keretében közreműködik az ügyfél nála vezetett számlájáról való díjfizetésben, illetve a biztosítási szolgáltatásnak az ügyfél számláján való jóváírásában, mivel mindkét esetben az ügyfelet illeti meg a rendelkezési jog a hitelintézet által vezetett bankszámlájára kerülő összegek felett. (iii) A Kérelmező által hivatkozott további állásfoglalás 2 alapján a Bit. 33. (5) bekezdéséből nem vonható le olyan következtetés, amely szerint a hitelintézet kizárólag a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre és szolgáltatásra vonatkozóan végezhet biztosításközvetítést. A Bit. 33. (5) bekezdése: a függő biztosításközvetítői tevékenység kereteit tágítja azáltal, hogy az ott meghatározott feltételek szigorú betartásával és csak meghatározott termékkörben a függő biztosításközvetítő versengő termékeket is értékesíthet, azonban (b) nem zárja ki egyúttal a függő biztosításközvetítés alapesetéből fakadó lehetőséget (tehát hogy egy biztosító bármilyen termékét vagy több biztosító egymással nem versengő termékét is közvetíthesse a Bit. 33. (4) bekezdése szerint). (iv) A Kérelemben utolsóként kiemelt állásfoglalás 3 szerint ha az egymással versengő biztosítási termékek ismertetése, illetve ajánlása nem egyidejűleg (és a Kérelmező megjegyzése szerint ebből következően különböző alkalommal, eltérő időpontokban) történik az (azonos) ügyfél számára, akkor a biztosításközvetítő

2 csak független biztosításközvetítői minőségben járhat el, mivel versengő biztosítási termékek ugyanazon ügyfél számára történő ajánlása esetében irreleváns, hogy a különböző termékek ajánlása időben egymástól elkülönülve, több alkalommal valósul-e meg. II. A JOGKÉRDÉSEK A Kérelemben a Kérelmező azzal kapcsolatban kérte az MNB állásfoglalását, hogy a Bit. 33. (4) bekezdése szerinti függő biztosításközvetítőként jogosult-e hitelintézet (Hitelintézet) egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonyai alapján azok egymással versengő hitelfedezeti biztosítási termékeit úgy közvetíteni, hogy a Hitelintézet adott hiteltermékét igénylő ügyfelek számára minden esetben csak egyetlen biztosító (áruhitel esetén X biztosító, személyi kölcsön esetén Y biztosító, jelzálogkölcsön esetén Z biztosító) ajánlata kerül ismertetésre, azaz adott hitelterméket igénylő ügyfél részére biztosítási termékek összehasonlítására nem kerül sor. III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelemben ismertetett esetben a Hitelintézet több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeire nézve végez függő biztosításközvetítői tevékenységet, amely a Bit. 33. (4) bekezdése szerinti függő biztosításközvetítés alapesetének második fordulata szerinti közvetítésnek minősül. A Kérelemben foglaltak szerint ez független attól, hogy a Hitelintézet az eltérő típusú hitelterméket (például áruhitel helyett személyi hitelt) igénylő ügyfél számára egy másik biztosító ajánlatát (szintén hitelfedezeti biztosítási termékét) ismerteti. Álláspontjának indokolásaként a Kérelmező többek között a következőket adta elő: Ugyan a közvetített termékek megfelelnek a versengő termékek Bit. szerinti fogalmának (alkalmasak egymás helyettesítésére), azonban az ügyfél nem választhat közülük (egy adott hiteltermék vonatkozásában mindössze egy adott hitelfedezeti biztosítási termék ismertetésére kerül sor, a Hitelintézet nem biztosít választási lehetőséget és nem hasonlítja össze a különböző biztosítók hitelfedezeti biztosítási termékeit). (b) A Bit. 33. (4) bekezdése alkalmazásában a közvetített biztosítási termékek versengő jellegét nem általánosságban, hanem az adott ügyfél vonatkozásában kell vizsgálni: számára ajánlanak-e versengő termékeket, azaz esetében felmerül-e a termékek helyettesíthetősége, választhatósága. (c) A Hitelintézet nem ajánl a fenti értelmezés szerinti versengő terméket az ügyfél részére ( nem teremt a biztosítási termékek számára versenyhelyzetet, ugyanazon ügyfél számára versengő biztosítási termék egyáltalán nem kerül bemutatásra ), ezért fel sem merül, hogy a hitelintézeti munkatársaknak termék összehasonlítást kellene végeznie (amely a Kérelmező szerint is magasabb szintű a független biztosításközvetítők esetében megkövetelt szakértelmet igényelne). (d) A fenti körülmények esetén indokolatlan az a korlátozás, hogy a Hitelintézet ne ajánlhassa másik biztosító hitelfedezeti biztosítását olyan ügyfele számára, aki másik típusú hitelterméket igényel. IV. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyi intézmény (ezen belül a hitelintézet) ha törvény másként nem rendelkezik a pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen a Bit-ben foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet végezhet. A Bit. 33. (4)-(5) bekezdései alapján: a függő biztosításközvetítő (ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti, valamint (b) függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő is, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át. Minden egyéb biztosításközvetítő független biztosításközvetítő (azzal, hogy a Bit. biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a 35. (1) bekezdésében meghatározott személyre).

3 A Bit. korábbi szövege még a versenyző termékek kifejezést használta, amelyet a június 30. napjáig hatályos 3. (1) bekezdés 70. pontjában mint az 1. és 2. számú mellékletek szerinti azonos biztosítási ág azonos ágazatába tartozó termékeket határozott meg. A fenti fogalommeghatározás két alkalommal módosult: (1) A évi L. törvény 1. -a július 1. napjától kezdődő hatállyal kiegészítette a szöveget, a kapcsolódó jogszabályi indokolás szerint azért, mivel a "jellemző kockázat", illetve a "biztosítási alágazat" fogalmak pontos, törvényi szintű meghatározása a versengő termékek ágazaton belüli, illetve több ágazatot is érintő elhatároláshoz szükséges. A módosult definíció szerint továbbá azok a biztosítási termékek minősülnek versengő terméknek, amelyek azonos, vagy hasonló jellegű biztosítási igényt elégítenek ki. (2) A évi LXXXVI. törvény szintén módosította a versengő termékek definícióját; a június 29. napjától hatályos pontosítás oka a törvény 2. -ához kapcsolódó indokolás alapján az volt, hogy az egymástól nem független biztosítók termékeinek értékesítése kapcsán az ügynöki értékesítés vonatkozásában nem jelent összeférhetetlen helyzetet, hogy azonos tulajdonosi érdekeltségbe tartozó biztosítók termékei kerülnek értékesítésre. A Bit. jelenleg hatályos 3. (1) bekezdés 70. pontja alapján versengő termékek azok a biztosítási termékek ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak, amelyek: (i) a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást, és (ii) a Bit. 1. és 2. számú melléklete szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek: azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek; (b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy (c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával. V. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA V.1. A Hitelintézet függő biztosításközvetítői tevékenysége A Bit-nek a Kérelemben hivatkozott rendelkezései alapján a Hitelintézet függő biztosításközvetítői minőségben járhat el, amennyiben: (1) egy biztosító biztosítási termékeit közvetíti (a Bit. 33. (4) bekezdés szerinti első eset), vagy ha (2) több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a Bit. 33. (4) bekezdés szerinti második eset), továbbá ha (3) a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (a Bit. 33. (5) bekezdés szerinti eset). A fenti (1) és (2) pontokban meghatározott tevékenységek értelemszerűen vagylagosan végezhetőek, míg a (3) pont szerinti tevékenységet ezek valamelyikével együtt is végezheti a Hitelintézet. Ha a Bit. 33. (4) bekezdése szerinti függő biztosításközvetítő több biztosító biztosítási termékeit közvetíti, akkor azok főszabályként egymással nem versengő termékek lehetnek, tekintet nélkül arra, hogy az egyes termékek közvetítése egyidejűleg, illetve azonos ügyfelek számára történik-e. E főszabály alóli kivételként a Bit. 33. (5) bekezdés szerinti függő biztosításközvetítő a törvényben meghatározott feltételek szigorú betartásával és csak meghatározott termékkörben közvetítheti több biztosító egymással versenyző termékeit is.

4 A Kérelem szerint a Hitelintézet egyértelműen függő biztosításközvetítői tevékenységet végez, és ezt a Kérelmező kifejezetten a Bit. 33. (4) bekezdés szerinti második esetként minősíti. Ennek keretében pedig a Bit. rendelkezései alapján egymással versengő biztosítási termékeket nem terjeszthet. V.2. A Hitelintézet által közvetített biztosítási termékek versengő jellege A Bit. 3. (1) bekezdés 70. pontja a már említett, azonos tulajdonosi érdekeltségbe tartozó biztosítók termékeivel kapcsolatos kivétel rögzítése mellett két feltétel alapján határozza meg, hogy adott termékek versengőnek minősülnek-e: a biztosítási termékek a Bit. 1. és 2. számú mellékletei szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak; valamint (b) a biztosítási termékek alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel. Mindezek alapján két termék helyettesíthetősége általános jelleggel elsősorban az ágazati, alágazati besorolásra figyelemmel, valamint emellett a fedezett kockázatok köre (például keresőképtelenség, munkaképesség csökkenése, munkanélküliség, haláleset) és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatások (az ezeket meghatározó biztosítási szerződés) alapján vizsgálható. A Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy az adott termékek megfelelnek a versengő termékek Bit. 3. (1) bekezdés 70. pontja szerinti fogalommeghatározásnak, egymás helyettesítésére alkalmasak. Mindezekre tekintettel az MNB a jelen állásfoglalás kialakítása során úgy tekintette, hogy önmagukban a hitelfedezeti termékek a Bit. fogalommeghatározása alapján egymással versengőnek minősülnek. V.3. A Hitelintézet által alkalmazott megoldás hatása a termékek versengő jellegére A Kérelem szerint a Hitelintézet, mint függő biztosításközvetítő által közvetített hitelfedezeti biztosítási termékek tekintetében a versengő jelleget nem általánosságban, hanem kizárólag abban a vonatkozásban kell vizsgálni, hogy adott (és azonos) ügyfél számára ajánlanak-e versengő termékeket, azaz konkrét ügyfél vonatkozásában felmerül-e egyáltalán a termékek helyettesíthetősége és választhatósága. A Kérelmező álláspontjának lényege, hogy bár a Hitelintézet a Bit. 33. (4) bekezdése alapján folytatott tevékenység keretében terjesztené több biztosító olyan termékét, amelyek megfelelnek a versengő termékek törvényi fogalmának, azok a Hitelintézet által alkalmazott értékesítési megoldás miatt ennek ellenére sem minősülnek egymással versengő terméknek. A Kérelmező álláspontjával ellentétesen a versengő termékek jogszabályi definíciójából egyértelműen következik, hogy a versengő minőséget a törvényben a Bit. kógens rendelkezései által meghatározott jellemzők alapján kell megítélni, nem pedig a termékek közötti tényleges versenyhelyzet fennállása alapján. Ezt nem befolyásolják a Kérelemben hivatkozott, elsősorban a Bit. 33. (5) bekezdését érintő korábbi állásfoglalások sem. A jogalkotói céllal nyilvánvalóan ellentétes, hogy egymás helyettesítésére alkalmas termékek közvetítése esetén az ügyfél igényeinek leginkább megfelelő termék kiválasztásához szükséges, fokozott szakmai követelmény- és felelősségi rendszert a közvetítő azzal kerülhesse meg, hogy az egymás helyettesítésére alkalmas termékeket az ügyfél igényeinek tükrében egyszerűen nem versenyezteti meg. A Kérelmező álláspontja szerinti jogértelmezés kiüresítené a függő és független biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályozást, így az ilyen jogértelmezésen alapuló gyakorlat súlyosan sértené a törvényi előírásokat. A fentieken túlmenően a PSZÁF egy további a Kérelemben nem hivatkozott állásfoglalása 4 szerint független közvetítői tevékenységnek minősül, amennyiben több intézmény egymással versengő szolgáltatásainak/termékeinek közvetítése időben egymást akár csak részben átfedő megbízási jogviszonyok alapján megvalósul. Nem eredményez függő közvetítői minőséget, ha a közvetítő adott munkatársa egy időben csak egy szolgáltatás/termék értékesítésével dolgozik, mivel a közvetítő gazdasági társaság szintjén nincs kizárva annak a lehetősége, hogy több intézmény egymással versengő szolgáltatásait/termékeit közvetítse. 4

5 A Kérelem szerinti megoldás esetében egyébként elméletileg nem zárható ki a biztosítási termékek egy adott ügyfél esetében történő összehasonlításának lehetősége sem: ha valamely ügyfél számára többféle hitelterméket (például áruhitelt és személyi kölcsönt) is ismertetnek, akkor az ezek közötti választás során az ügyfél ugyan nem elsődleges szempontként, de figyelembe veheti a kapcsolódó hitelfedezeti biztosítás feltételeit is. A Kérelmező által feltett kérdésekkel kapcsolatban a fentiekre és a hivatkozott jogszabályokra tekintettel az MNB álláspontja a következő: (i) (ii) Az adott hitelfedezeti biztosítások a Kérelmező által előadottak szerint a Bit. 3. (1) bekezdés 70. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelnek, egymás helyettesítésére alkalmasak. E termékek versengő jellegének fennállását a Hitelintézet értékesítési gyakorlata nem befolyásolja. A Hitelintézet a Bit. 33. (4) bekezdésében szereplő második fordulat szerinti ügynöki tevékenységet végzi, és ennek keretében kizárólag több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetítheti. Fenti álláspontjának kialakítása során a jelen állásfoglalás V.1. és V.2. pontjaiban foglaltakkal egyezően az MNB a Kérelmező nyilatkozatait vette alapul, amelyek szerint tehát a Kérelemben ismertetett esetben: a Hitelintézet nem a Bit. 33. (5) bekezdés alapján végez függő biztosításközvetítői tevékenységet, és (b) az ennek keretében közvetített hitelfedezeti biztosítási termékek egymás helyettesítésére alkalmasak, illetve megfelelnek a versengő termékek törvényi fogalmának. A Kérelmező nem bocsátott az MNB rendelkezésére olyan, kellő részletességű információt, amely a fentiektől eltérő tényállás megállapítására vezethetne. Általános jelleggel megjegyezhető azonban, hogy amint arra a jelen V.3. pontban már említett, a Kérelemben nem hivatkozott korábbi állásfoglalás is utal ha a Bit. 3. (1) bekezdés 70. pontjában foglalt feltételek alapján nem állapítható meg az egyidejűleg közvetített biztosítási termékek esetében a versengő jelleg, akkor a Bit. 33. (4) bekezdése szerinti második esetnek minősülő biztosításközvetítői tevékenység végzése sem zárható ki. A Bit. 33. (5) bekezdése alapján továbbá (az ott meghatározott feltételekkel) a Hitelintézet függő biztosításközvetítőként versengő termékeket is értékesíthet, illetve ebben az esetben is közvetítheti a Bit. 33. (4) bekezdése szerint több biztosító egymással nem versengő termékét.