I. TÉNYÁLLÁS. A Kérelmező az alábbi kérdéseket tette fel:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. TÉNYÁLLÁS. A Kérelmező az alábbi kérdéseket tette fel:"

Átírás

1 A Bszt. és a Hpt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek együttes vizsgálata, a befektetési szolgáltatást is nyújtó hitelintézetek kiszervezett tevékenysége kapcsán A Kérelmező (ügyvédi iroda) kérelme a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek együttes értelmezése kapcsán került benyújtásra. I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező konkrét ügyfél képviseletét nem látja el, kizárólag a jogszerű és biztonságos ügyvédi munka jövőbeni elvégezhetősége miatt terjesztette elő kérelmét. Kérdéseire az általa az alábbiak szerint ismertetett, jogi tanácsadási tevékenysége során felmerülő gyakorlati kérdések szolgáltak alapul, konkrét tényállást a Kérelmező nem ismertetett. Emellett a Kérelmező működési körében merült fel annak a kérdésnek a tisztázására vonatkozó igény, hogy melyek azok a Bszt. hatálya alá tartozó ún. egyéb" tevékenységek, amelyek harmadik személy általi ellátása esetén a Bszt. kiszervezési rendelkezései alkalmazandóak. A Hpt. és a Bszt. kiszervezésre vonatkozó szabályainak együttes értelmezése különösen azért szükséges, mert a Hpt. és a Bszt. a tevékenységek kiszervezhetőségének körét és a kiszervezés feltételeit sem azonosan határozza meg, így a Kérelmező számára a megfelelő jogalkalmazás, és ennek alapján a megfelelő jogi tanácsadás nyújtása érdekében szükséges a megjelölt kérdések megválaszolása. II. A JOGKÉRDÉS A Kérelmező az alábbi kérdéseket tette fel: - 1. kérdés: Azon hitelintézetek, amelyek a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végeznek, a befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységük kiszervezése során kizárólag a Bszt. rendelkezései szerint kötelesek-e eljárni vagy rájuk a Hpt. kiszervezési szabályai is alkalmazandóak? - 2. kérdés: Melyek azok a Bszt. hatálya alá tartozó ún. egyéb szolgáltatások amelyeket az univerzális hitelintézet végezhet és amelyre a Bszt. kiszervezési szabályai alkalmazandóak? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA III.1. A Kérelmező álláspontja az első kérdés kapcsán A Kérelmező által előadottak szerint a Hpt. 1. (1) a) pontja alapján a Magyarország területén pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatókra, így a hitelintézetekre a Hpt. rendelkezései irányadóak. Ugyanakkor a Bszt. 3. (2) bekezdésében felsoroltak vonatkozásában (így a kiszervezés tekintetében is) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetre a befektetési vállalkozásokra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Bszt. 3. (2) alapján. A Kérelmező kérelmében hivatkozik az MNB jogelődje, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadmányozott, A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről szóló 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet (Rendelet) kiszervezésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával kapcsolatos jogértelmező felügyeleti állásfoglalás" elnevezésű állásfoglalásra (PSZÁF Állásfoglalás), melynek idézett tartalma szerint a Bszt., illetve a Hpt. alapján történő tevékenység-kiszervezésre vonatkozó - egymástól részben eltérő - szabályait a Hpt. mellett egyidejűleg a Bszt. hatálya alá is tartozó hitelintézet esetében egyaránt megfelelően alkalmazni kell. Ami konkrétan azt jelenti, hogy a Hpt. által szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó kiszervezés esetén a Hpt., míg a Bszt. által szabályozott befektetési szolgáltatási tevékenységvégzéssel vagy kiegészítő szolgáltatásnyújtással összefüggő vagy a Bszt. hatálya 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) , Fax: +36 (1) Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.

2 alá nem tartozó tevékenységet vagy szolgáltatást illető kiszervezés esetén a - Hpt.-hez képest speciális és az ilyen hitelintézetre vonatkozóan alkalmazandó - Bszt. előírásai irányadók." Fentiek alapján a Kérelmező álláspontja szerint a Bszt. 3. (2) pontja úgy értelmezendő, hogy a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végző univerzális hitelintézetek esetében a Bszt. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a kiszervezés kizárólag a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységük keretében merül fel, míg kizárólag a Hpt. hatálya alá tartozó tevékenység esetén a kiszervezés szükségességét a Hpt. alapján szükséges megítélni, és a Hpt. szabályai alapján lehetséges e vonatkozásban a kiszervezési szerződés megkötése is. III.2. A Kérelmező álláspontja a második kérdés kapcsán A Kérelmező által előadottak szerint a Bszt pontja és a Bszt. 79. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatása, kiegészítő befektetési szolgáltatása mellett bármely, a Bszt. hatálya alá nem tartozó tevékenységét, vagy szolgáltatását kiszervezheti a Bszt. szabályai szerint. A Bszt. 8. (5) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás kizárólag a Bszt. 8. (5) bekezdésében meghatározott tevékenységek és szolgáltatások végzésére jogosult a befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása mellett. Erre tekintettel a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatók által a befektetési szolgáltatásuk, kiegészítő szolgáltatásuk mellett kiszervezhető bármely, a Bszt. hatálya alá nem tartozó tevékenységet, vagy szolgáltatást kizárólag azok a tevékenységek/szolgáltatások jelenthetik, amelyeket a befektetési vállalkozás a Bszt. 8. (5) bekezdése alapján maga is jogosult végezni. Ezért a Bszt. kiszervezési szabályai csak a taxatív módon felsorolt tevékenységi listára nézve értelmezhetőek, a befektetési vállalkozás ugyanis egyéb tevékenységet nem végezhet. Ezen érvelést erősíti az a tény is, hogy a Bszt pontja szerinti értékpapírtitok, a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatók (kivéve az árutőzsdei szolgáltatókat) fenti befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolódóan keletkezik. Fentiek alapján a Kérelmező szerint megkérdőjelezhető a PSZÁF Állásfoglalás azon részeinek helytállósága, amelyek a Bszt. szerint kiszervezhető tevékenységek, szolgáltatások körét a fenti III.2. pontban foglaltakon túlmenően határozza meg, rögzítve, hogy a Felügyelet álláspontja szerint megállapítható, hogy nemcsak az állásfoglalás kérésben felvetett, hanem valamennyi egyéb tevékenység, szolgáltatás, funkció is kiszervezhető, vagyis amennyiben azokat a szolgáltató nem a saját alkalmazottaival látja el, hanem harmadik féltől veszi igénybe, a tevékenység végzés kiszervezésnek minősül." A PSZÁF Állásfoglalás ugyanis olyan tevékenységek és szolgáltatások harmadik személy által történő ellátását, és ezen személy Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltató általi igénybevételét is kiszervezésnek minősíti (így különösen a takarítást, ingatlanbérlést, futárszolgálat igénybevételét, stb.), amely tevékenység végzésére egyébként a Bszt. alapján, a befektetési vállalkozás maga nem jogosult, és amely tevékenység ezek alapján a Bszt. 79. (1) pontjának utolsó fordulatára tekintettel nem minősülhet a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltató saját maga által végezhető, a Bszt. hatálya alá nem tartozó tevékenységének, szolgáltatásának. Mindezekre tekintettel, a Kérelmező álláspontja szerint, amennyiben a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltató a fentiekben felsoroltakon kívüli szolgáltatások igénybevételére, tevékenységek ellátására (így például futárszolgálat, felnőttképzés, marketing szolgáltatás) harmadik személlyel szerződést köt, az kiszervezésnek nem minősíthető, mivel a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltató nem jogosult ezen tevékenységeket végezni és nyújtani, továbbá e szolgáltatás igénybevétele során értékpapírtitokhoz való hozzáférés sem valósul meg. Ezen tevékenységekre és szolgáltatásokra nem a Bszt. kiszervezési rendelkezéseit kell alkalmazni, hanem a Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), mint a Bszt. háttérjogszabályának rendelkezéseit (kivéve, ha az adott szolgáltatásra speciális szabályozás vonatkozik, mely esetben arra e speciális szabályozásban foglaltak irányadóak). IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA IV.1. A Bszt. és a Hpt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya IV.1.1. A Hpt. hatálya A Hpt. 1. (1) bekezdés a) pontja szerint E törvény rendelkezései alkalmazandóak: a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra. 2/5

3 A Hpt pontja alapján a kiszervezésnek minősül ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést. A kiszervezés részletes feltételeit a Hpt a tartalmazza. IV.I.2. A Bszt. hatálya A Bszt. 1. -a alapján Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre, ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), ac) árutőzsdei szolgáltatásra, b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és bb) kiegészítő szolgáltatására, és c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére. A Bszt. 3. (2) bekezdése szerint Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. (5) bekezdése, a 13., a , a 19/A-20/B., a 21/A., a 22. (1)-(3) bekezdése, a 22/A., a 24/A-24/G., 25. (1) bekezdése, a 26/A., a , a 60., a 78. (2a) bekezdése, a , a 100. (1) bekezdés e) pontja, a , a XX/A. Fejezet, a 121., a 123. (8) és (9) bekezdése, a 123/A., a (1) és (2) bekezdése, a , a 136. (5) bekezdése, a , a /B., a 164. (1) bekezdés v) pontja, a 164. (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni. A Bszt. 4. (2) bekezdés 35. pontja szerint a kiszervezés olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne. A kiszervezés részletes feltételeit a Bszt ai tartalmazzák. IV.1.3. A Hpt. és a Bszt. kiszervezésre vonatkozó szabályainak alkalmazási köre A fent idézett jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy amennyiben egy hitelintézet a Bszt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást is végez, úgy rá a befektetési vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a Bszt. 3. (2) bekezdése a Bszt ában foglaltakat nem teszi a Bszt. hatálya alóli kivétel tárgyává. Tekintettel arra, hogy a Bszt. hatálya a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra terjed ki, amennyiben egy univerzális hitelintézet a Hpt. hatálya alá tartozó tevékenységet kíván kiszervezni, úgy arra a Hpt. kiszervezésre vonatkozó szabályai alkalmazandóak. Amennyiben az univerzális hitelintézet a Bszt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységét vagy kiegészítő szolgáltatását érintően kíván kiszervezésre irányuló megállapodást kötni, úgy a kiszervezésre a Bszt. rendelkezései alkalmazandóak. Megállapítható tehát, hogy a kiszervezett tevékenység vonatkozásában a Hpt. és a Bszt. alkalmazásának ismérve az, hogy az univerzális hitelintézet mely tevékenysége kapcsán kívánja a kiszervezésre vonatkozó megállapodás megkötését. IV.2. A Bszt. hatálya alatt kiszervezhető egyéb szolgáltatások A Bszt. 8. (5) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag a) a 9. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, b) részvénykönyvvezetést, 3/5

4 c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, d) a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet, e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként, f) értékpapír-kölcsönzést, és g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést, h) a Hpt. 6. (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet folytathat. A Bszt. 79. (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás - a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. -ban foglaltakra figyelemmel - befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti. A Bszt ának (1) bekezdése tartalmazza a kiszervezhető tevékenységek felsorolását, mely alapján főszabályként minden tevékenység - még a törvény hatálya alá nem tartozó tevékenység vagy szolgáltatás is - és funkció kiszervezhető. A Bszt. 79. (7) bekezdése szerint nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak a) a jogi tanácsadás, b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése, c) a számlázás, d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység, e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása, f) az árindikáció szolgáltatása. Mint ahogyan azt IV.I.2. pontban megjelöltük, a kiszervezés fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 35. pontja határozza meg, amely alapján a kiszervezés egy megállapodás alapján harmadik személy által végzett olyan tevékenység, amelyet e megállapodás hiányában maga a szolgáltató végezne. A Nagykommentár a Bszt.-hez XV. fejezete 1. pontja szerint, a kiszervezés akként határozható meg, hogy minden, amit nem a szolgáltató saját maga végez, az kiszervezésnek minősül. A kiszervezés fenti meghatározása alapján a szolgáltató számára végzett bármilyen tevékenység kiszervezésnek minősülhet. Ez a meghatározás azonban rendkívül tág, és bármilyen tevékenység beleérthető lenne, amit a befektetési vállalkozás nem maga végez, hanem mással végeztet. A fentiek szerinti tág meghatározást ezért célszerű szűkíteni. Az MNB jogértelmezése szerint a kiszervezési rendelkezéseket a Bszt. hatályára tekintettel indokolt vizsgálni, így a Bszt. 79. (1) bekezdésének rendelkezése vagyis a kiszervezés tárgyi hatálya arra terjed ki, amikor a befektetési vállalkozás valamely a Bszt. hatálya alatt általa végezhető, végzendő befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy egyéb ahhoz kapcsolódó funkcióját a befektetési vállalkozás által megbízott harmadik személy végez. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések alapján tehát a kiszervezési szabályokat kell alkalmazni kifejezetten a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, a kritikus funkciók (pl.: informatikai feladatkör) és egyéb, a befektetési vállalkozás működésével összefüggő, a Bszt.-ben előírt, kritikusnak nem minősülő feladatok, funkciók átadására harmadik személy részére. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Nagykommentár a Bszt.-hez is. A Nagykommentárnak a kiszervezés szabályairól szóló XV. fejezetének 2. pontja szerint A Bszt. szabályai azonban csak azon tevékenységekre, funkciókra alkalmazandóak, amelyeket külön nevesít a törvény, így a befektetési szolgáltatási tevékenységekre, a kiegészítő szolgáltatásokra és a későbbiekben kifejtésre kerülő ún. kritikus funkciókra. Más harmadik fél által ellátott tevékenységekre nem kell alkalmazni. Ha kellene, akkor például a telefonszolgáltatás, takarítás is olyan tevékenység lenne, amelyre vonatkozóan csak a Bszt. szerinti, alább részletezésre kerülő feltételekkel lehetne szerződni. Ezt támasztja alá - több felügyeleti állásfoglaláson felül - a MiFID végrehajtási irányelv (18) preambulumbekezdése is: (18) Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció, illetve befektetetési szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a tevékenységeket, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek. 4/5

5 Összegezve tehát, az MNB jogértelmezése szerint, egy befektetési vállalkozás által végzett tevékenység (ellátott funkció) átadása akkor minősíthető kiszervezésnek, ha az adott tevékenység (résztevékenység), funkció szorosan kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez, vagyis indokolt, hogy annak a harmadik személy általi végeztetése az MNB felügyeleti kontrollja alatt történjen. Amennyiben a befektetési vállalkozás a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívül egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános - feladatok ellátásához (pl.: futárszolgálat, takarítás) köt szerződést harmadik személlyel, erre a jogviszonyra a Bszt. kiszervezési szabályai (így a kiszervezési szerződés tartalmi elemeire, a kiszervezés ellenőrzésére, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések) nem alkalmazandók, az a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban lehetséges. *** Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma október 13. 5/5