III.2. A Bank által alkalmazott gyakorlat az informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása és a hibaelhárítás vonatkozásában

Átírás

1 A Bszt. és a Hpt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése A kérelmező (Bank) kérelme a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozóan került benyújtásra. I. TÉNYÁLLÁS A Bank az állásfoglalás iránti kérelmében ismertette az általa kiszervezésként bejelentett szerződések kapcsán a kiszervezésnek való minősítés során alkalmazott elveit és gyakorlatát, tekintettel arra, hogy az MNB, a Bankra vonatkozóan kiadmányozott egyik határozatának az alapjául szolgáló vizsgálata során azt állapította meg, hogy a Bank több olyan szerződést jelentett be kiszervezésként az MNB részére, ami a Bszt. illetve a Hpt. vonatkozó rendelkezési alapján nem minősül kiszervezett tevékenységnek. II. A JOGKÉRDÉS A Bank az alábbi kérdést tette fel: - a Bank által ismertetett, a kiszervezett tevékenységnek való minősítés során alkalmazott elvek és gyakorlat megfelel-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és az MNB gyakorlatának? III. A BANK ÁLLÁSPONTJA III.1. A Bank által alkalmazott jogszabályhelyek A Bank gyakorlatának kialakítása során, az általa előadottak szerint a Bszt. 79. (1) és (6) bekezdésében illetve a Hpt. 6. (1) bekezdés 69. pontjában és a 68. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekből indult ki. III.2. A Bank által alkalmazott gyakorlat az informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása és a hibaelhárítás vonatkozásában A Bank ezen kategóriába sorolja azokat szerződéseket, amelyeket az általa végzett pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységhez kötődő informatikai szolgáltatások támogatására kötött meg harmadik személyekkel. A szerződések a tevékenység végzéséhez szükséges szoftverek rendelkezésre bocsátását (pl. Clavis, Elektra Internet Bank, OTRS), illetve ezek folyamatos fejlesztését, üzemeltetését (többek között tesztek lefuttatása, felhasználó támogatás, mentés/visszaállítás), konfigurációját, javítását, szerverek karbantartását, hardverek javítását, ATM és POS karbantartását foglalják magukba. A Bank álláspontja szerint a megfelelő informatikai rendszerek rendelkezésre állása nélkül nem lehetséges az általa engedéllyel végzett tevékenységeinek nyújtása, ezért a Bank részéről mindenképpen szükséges ezeket a rendszereket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat harmadik személyektől igénybe venni. Mivel a kiszervezett tevékenységek végzése során a kiszervezett tevékenységet végző az informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz, és így banktitokhoz, illetve értékpapír titokhoz is hozzáfér, ezért indokolt a Hpt. és a Bszt. kiszervezési szabályainak alkalmazása. Figyelemmel arra, hogy a szerverek karbantartása, illetve a szoftverek rendelkezésre bocsátása, teljes körű üzemeltetése a Bank pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásaihoz kapcsolódik, a Bank a kiszervezést a Bszt. rendelkezései alapján kritikus funkciónak tekinti. III.3. A Bank által alkalmazott gyakorlat az épület üzemeltetése, berendezések karbantartása vonatkozásában 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) , Fax: +36 (1) Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.

2 A Bank ezen kategóriába sorolja azokat szerződéseket, amelyek székházának és az általa bérelt épületeknek, illetve az abban található eszközöknek, berendezéseknek az üzemeltetésére, karbantartására irányulnak (például a Bank épületének vagyonvédelemi,- tűzvédelmi, és behatolás jelzőinek figyelése, tűzoltó rendszerek karbantartása, erősáramú berendezések, klíma, nyomtató, hőszivattyú, kazán, hangrögzítő berendezés, teherlift karbantartása és javítása, őrző-védő szolgáltatás, takarítás, recepciós szolgálat biztosítása). A Bank álláspontja szerint a megjelölt szolgáltatások igénybevétele nélkül nem tudja megfelelő színvonalon nyújtani befektetési szolgáltatásait, ezért egyrészt szükségesnek tartja az ezen tevékenységek végzésére irányuló szerződések megkötését, illetve figyelemmel a befektetési szolgáltatások végzésére előírt szigorú követelményekre, a hangrögzítő rendszerek karbantartását a Bank Bszt. szerinti kritikus funkciónak tekinti. III.4. A Bank által alkalmazott gyakorlat az elektronikus adatok fogadása, adatfeldolgozás, adattovábbítás vonatkozásában A Bank ezen kategóriába sorolja az elektronikus végrehajtói és NAV megkeresések fogadását, megválaszolását, az adatok elektronikus feldolgozását, a tranzakció feldolgozási tevékenységet, és a KHR referenciaadatok szolgáltatásához kapcsolódó adattovábbítást. Tekintettel arra, hogy a fenti tevékenységek végzése során adatkezelés, adattárolás, illetve adatfeldolgozás valósul meg, a Bank Hpt. szerint kiszervezési szerződések megkötését tartja indokoltnak. Figyelemmel arra, hogy a KHR referenciaadatok a befektetés szolgáltatások nyújtásában is szerepet játszanak, a Bank ezt a szolgáltatást a Bszt. alapján kritikus funkció kiszervezésnek tekinti. III.5. A Bank által alkalmazott gyakorlat a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos szerződések vonatkozásában A Bank véleménye szerint az ügyfelek részére rendelkezésre bocsátott bankkártyával kapcsolatos tevékenységek, (például a kártya kibocsátása és tárolása, megszemélyesítése, csomagolása, postázása) kiszervezett tevékenységnek minősülnek. A bankkártya ügyfelek részére történő rendelkezésre bocsátása a Bank által nyújtott pénzügyi szolgáltatások elengedhetetlen része, továbbá a bankkártya gyártása során a kiszervezett tevékenységet végző az ügyfél személyére vonatkozó adatokhoz jut hozzá, ezért a Bank a Hpt. szerinti kiszervezésre vonatkozó szabályokat alkalmazza a szerződések megkötése során. III.6. A Bank által alkalmazott gyakorlat a pénzkezeléshez kapcsolódó szerződések vonatkozásában A Bank ezen kategóriába sorolja a pénz és értékszállítási tevékenységre, pénz feldolgozására, tárolására, őrzésére, értéktári szolgáltatásra vonatkozó szerződéseket. Figyelemmel arra, hogy a Bank által nyújtott pénzügyi és befektetési szolgáltatások nélkülözhetetlen eleme a készpénz, viszont a készpénzellátás szervezésére vonatkozó kapacitás a Banknál nem áll rendelkezésre, továbbá figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatások igénybevétele során a kiszervezett tevékenységet végző az ügyfelek bankés értékpapír titkát tartalmazó adatokhoz fér hozzá, a Bank megítélése szerint a tevékenysége a Hpt. és a Bszt. rendelkezései alapján egyaránt kiszervezésnek minősül. III.7. A Bank által alkalmazott gyakorlat a portfoliókezelés vonatkozásában A Bank portfoliókezelés, mint befektetési szolgáltatási tevékenység kiszervezését a Bszt. 79. (1) bekezdésében foglaltak alapján kritikus funkció kiszervezésének tekinti. III.8. A Bank által alkalmazott gyakorlat a szakfordítás, tolmácsolás vonatkozásában A Bank által ismertetettek szerint ezen tevékenység keretében a fordítást végzők a Bank által a részükre átadott, ügyféladatokat is tartalmazó dokumentumokat, iratokat fordítják le, a tolmácsok pedig különböző banki rendezvényeken tolmácsolást, szinkrontolmácsolást végeznek. Ezen tevékenységek végzése során is megvalósul az adattovábbítási, adatfeldolgozási tevékenység, amely alapján a Bank a Hpt. szerinti kiszervezésnek tekinti a tevékenység végzését. 2/8

3 III.9. A Bank által alkalmazott gyakorlat az egyéb, adminisztratív tevékenység végzésére kötött szerződések vonatkozásában A Bank ezen kategóriába a leselejtezendő iratanyagok elszállítására, megsemmisítésére, a küldeménykezelésre, a központi kivonat nyomtatására vonatkozó szolgáltatásokat, és az információbiztonsági felelősi feladat ellátása kapcsán megkötött szerződéseket. Ezen tevékenységeket a Bank mind a Hpt. mind a Bszt. rendelkezései alapján kiszervezésnek tekinti, a küldeménykezelés illetve központi kivonat nyomtatására vonatkozó szerződések pedig, a befektetési szolgáltatásokban betöltött szerepük alapján a Bszt. szerinti kritikus funkció kiszervezésének minősülnek. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Az MNB célja az állásfoglalások kiadásával az, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben, vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben egymásnak ellentmondó jog szabályozás esetén saját álláspontját ismertesse az állásfoglalást kérő személy részére annak érdekében, hogy ezen állásfoglalást kérő személy az MNB nem kötelező erejű állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját. A beadványban szereplő kérdés az ismertetett nyolc tárgykör esetében a Hpt.-ben és Bszt.-ben definiált kiszervezés fogalmának értelmezésére irányul, arra, hogy az egyes szerződéses jogviszonyokban megvalósulnak-e a kiszervezésre vonatkozó definíció elemei. Mivel az egyes szerződések tartama és a kiszervezést végző által ténylegesen végzett tevékenység pontosan nem ismert, csupán néhány mondatban került bemutatásra, ezért a beadványban szereplő tárgykörökre vonatkozóan általános iránymutatás adható a kiszervezés értelmezésével kapcsolatban. IV.1. A Hpt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezései A Hpt. 6. (1) bekezdés 58. pontja értelmében kiszervezésnek minősül, ha a hitelintézet a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést. A kiszervezés részletes feltételeit a Hpt a tartalmazza. A jogszabályi definíció vagylagos és konjunktív tényállási elemeket egyaránt tartalmaz az alábbiak szerint: A törvény a kiszervezés kritériumaként írja elő a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt tevékenység -et mint törvényi tényállási elemet. Ezek alapján akár a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan, akár valamely hatályos jogszabály által végezni rendelt egyéb tevékenységét illetően vizsgálni kell a kiszervezés lehetőségét. A törvényi tényállás további vagylagos elemei az adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás, amelyekről szintén elmondható, hogy a felsorolt három tevékenység bármelyikének megvalósulása esetén fennállhat a kiszervezés lehetősége. A kiszervezés megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, hogy a fentiek során ismertetett tényállási elemek egymással konjunktív viszonyban álljanak, vagyis a vagylagos tényállási elemeknek egymásra tekintettel kell fennállniuk. Tehát a hitelintézet pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan, vagy jogszabály által végezni rendelt tevékenysége tekintetében meg kell valósulnia adatkezelésnek, adatfeldolgozásnak, vagy adattárolásnak ahhoz, hogy a tevékenység a Hpt. idézett rendelkezése értelmében kiszervezésnek minősüljön. A definíció vagylagos tényállási elemei közötti konjunktív kapcsolat egyben azt is jelenti, hogy nem valósulhat meg kiszervezés abban az esetben, ha a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, vagy a jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység tekintetében nem történik adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás. További konjunktív fogalmi elem, hogy a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó adatkezelést, adatfeldolgozást, illetve adattárolást ne a hitelintézet, hanem egy tőle jogilag és szervezetileg független harmadik személy végezze. 3/8

4 A kiszervezés további konjunktív feltétele, hogy az adott tevékenység folyamatos, rendszeres elvégzésére irányuljon a hitelintézet és a harmadik személy közötti szerződés. A fentieket figyelembe véve az MNB jogértelmezésében hitelintézet esetén akkor beszélhetünk kiszervezésről, amennyiben a fent tárgyalt tényállási elemek maradéktalanul megvalósulnak. A jogszabályi definíció egyes tényállási elemeinek tartalma vonatkozásában az MNB az alábbi megállapításokat teszi. A pénzügyi szolgáltatáshoz vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység vonatkozásában hangsúlyozandó az, hogy maga a pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, sem annak része nem szervezhető ki. A jogszabály által végezni rendelt kritérium nem valamely kiszervezésnek minősülő szolgáltatás igénybe vételére vonatkozik, vagyis a jogszabály nem írja elő azt, hogy konkrétan milyen szolgáltatást vegyen igénybe a hitelintézet, hanem arra a tevékenységre, vagy feladatra vonatkozik a jogszabály által végezni rendelt kitétel, amelynek ellátására a kérdéses szolgáltatást igénybe veszik. Tehát amennyiben valamely tevékenység ellátását a hitelintézet számára jogszabály írja elő, és e tevékenységet a hitelintézet nem a saját személyi apparátusa által végzi, hanem tőle szervezetileg és személyileg is elkülönülő, úgynevezett harmadik személy igénybevételével látja el, akkor a kiszervezés lehetősége fennállhat a definíció további fogalmi elemeinek egyidejű megvalósulása mellett. Az MNB álláspontja szerint ez olyan általános érvényű, nem kizárólag pénzügyi szolgáltatási tevékenységet szabályozó jogszabályokra utal, amelyek alapján valamilyen kötelezettsége keletkezik a hitelintézetnek például: könyvvezetés, irattározás stb. Adatkezelésnek, adatfeldolgozásnak, adattárolásnak kell megvalósulnia a tevékenység végzése során. A Hpt. által használt adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás szófordulat egymás mellett használja a három fogalmat, azonban nem ad pontos meghatározást ezek tartalmára vonatkozóan, ezért az MNB e fogalmak értelmezése során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (Infotv.), mint az adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály és 17. pontjai meghatározásait tekinti irányadónak. Ezek az alábbiak: Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adaton végzik; A jogszabályi definíció további eleme alapján nem minősül kiszervezésnek az egyszeri megbízás, csak a folyamatos és rendszeres. A Hpt. értelmező rendelkezés pontja definiálja a kritikus funkció fogalmát. A jogszabály ezt a fogalmat a kiszervezés szabályozásánál nem használja, a kiszervezés definíció fogalmi elemeként nem rögzíti, viszont a pénzügyi intézmény az általa kiszervezett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és működési folyamatot a hitelintézet vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből adódóan minősítheti kritikusnak funkciónak. A hitelintézetnek a Hpt (3) bekezdése alapján a helyreállítási tervben kell rögzítenie, mely funkciókat tekinti kritikus funkciónak. IV.2. A Bszt. hatálya és a kiszervezésre vonatkozó rendelkezései A Bszt. 1. -a alapján Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre, ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), ac) árutőzsdei szolgáltatásra, 4/8

5 b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és bb) kiegészítő szolgáltatására, és c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére. A Bszt. 3. (2) bekezdése szerint Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. (5) bekezdése, a 13., a , a 19/A-20/B., a 21/A., a 22. (1)-(3) bekezdése, a 22/A., a 24/A-24/G., 25. (1) bekezdése, a 26/A., a , a 60., a 78. (2a) bekezdése, a , a 100. (1) bekezdés e) pontja, a , a XX/A. Fejezet, a 121., a 123. (8) és (9) bekezdése, a 123/A., a (1) és (2) bekezdése, a , a 136. (5) bekezdése, a , a /B., a 164. (1) bekezdés v) pontja, a 164. (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni. A Bszt. 4. (2) bekezdés 35. pontja szerint a kiszervezés olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne. A kiszervezés részletes feltételeit a Bszt ai tartalmazzák. IV.2.1. A Bszt. szerinti kiszervezés tárgyi hatálya A Bszt. 79. (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás - a (2)-(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. -ban foglaltakra figyelemmel - befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti. A Bszt ának (1) bekezdése tartalmazza a kiszervezhető tevékenységek felsorolását, mely alapján főszabályként minden tevékenység - még a törvény hatálya alá nem tartozó tevékenység vagy szolgáltatás is - és funkció kiszervezhető. A Bszt. 79. (6) bekezdése szerint A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát. A Bszt. 79. (7) bekezdése szerint nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak a) a jogi tanácsadás, b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése, c) a számlázás, d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység, e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása, f) az árindikáció szolgáltatása. Mint ahogyan azt IV.2. pontban megjelöltük, a kiszervezés fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 35. pontja határozza meg, amely alapján a kiszervezés egy megállapodás alapján harmadik személy által végzett olyan tevékenység, amelyet e megállapodás hiányában maga a szolgáltató végezne. A Nagykommentár 1 a Bszt.-hez XV. fejezete 1. pontja szerint, a kiszervezés akként határozható meg, hogy minden, amit nem a szolgáltató saját maga végez, az kiszervezésnek minősül. A kiszervezés fenti meghatározása alapján a szolgáltató számára végzett bármilyen 1 Dakó Gábor / Farkas Yvette / Gellén Klára / Pettkó-Szandtner Judit / Seregdi László / Sudár Gábor / Végh Richárd: Nagykommentár a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvényhez Complex Jogtár/KJK-kommentárok, modulok 5/8

6 tevékenység kiszervezésnek minősülhet. Mint ahogyan a Nagykommentár is kifejti, ez a grammatikai értelmezésen alapuló meghatározás azonban rendkívül tág, és bármilyen tevékenység beleérthető lenne, amit a befektetési vállalkozás nem maga végez, hanem mással végeztet. A fentiek szerinti tág meghatározást ezért célszerű szűkíteni. Az MNB jogértelmezése szerint a kiszervezési rendelkezéseket a Bszt. hatályára tekintettel indokolt vizsgálni, így a Bszt. 79. (1) bekezdésének rendelkezése vagyis a kiszervezés tárgyi hatálya arra terjed ki, amikor a befektetési vállalkozás valamely a Bszt. hatálya alatt általa végezhető, végzendő befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy egyéb ezekhez kapcsolódó funkcióját a befektetési vállalkozás által megbízott harmadik személy végez. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések alapján tehát a kiszervezési szabályokat kell alkalmazni kifejezetten a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, a kritikus funkciók és egyéb, a befektetési vállalkozás működésével összefüggő, a Bszt.-ben előírt, kritikusnak nem minősülő feladatok, funkciók átadására harmadik személy részére. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Nagykommentár a Bszt.-hez is. A Nagykommentárnak a kiszervezés szabályairól szóló XV. fejezete 2. pontja szerint A Bszt. szabályai azonban csak azon tevékenységekre, funkciókra alkalmazandóak, amelyeket külön nevesít a törvény, így a befektetési szolgáltatási tevékenységekre, a kiegészítő szolgáltatásokra és a későbbiekben kifejtésre kerülő ún. kritikus funkciókra. Más harmadik fél által ellátott tevékenységekre nem kell alkalmazni. Ha kellene, akkor például a telefonszolgáltatás, takarítás is olyan tevékenység lenne, amelyre vonatkozóan csak a Bszt. szerinti, alább részletezésre kerülő feltételekkel lehetne szerződni. Ezt támasztja alá - több felügyeleti állásfoglaláson felül - a MiFID végrehajtási irányelv (18) preambulumbekezdése is: (18) Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció, illetve befektetetési szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a tevékenységeket, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek. IV.2.2. Az MNB álláspontjának összegzése a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezései kapcsán Összegezve tehát, az MNB jogértelmezése szerint, egy befektetési vállalkozás által végzett tevékenység (ellátott funkció) átadása akkor minősíthető kiszervezésnek, ha az adott tevékenység (résztevékenység), funkció szorosan kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez, vagyis indokolt, hogy annak a harmadik személy általi végeztetése az MNB felügyeleti kontrollja alatt történjen. Amennyiben a befektetési vállalkozás a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívül egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános - feladatok ellátásához (pl.: futárszolgálat, takarítás) köt szerződést harmadik személlyel, erre a jogviszonyra a Bszt. kiszervezési szabályai (így a kiszervezési szerződés tartalmi elemeire, a kiszervezés ellenőrzésére, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések) nem alkalmazandók, az a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény szerinti megbízási jogviszonyban lehetséges. IV.3. A Bank által megjelölt tevékenységek minősítése a Bszt. és a Hpt. kiszervezésre vonatkozó szabályai alapján IV.3.1. Az MNB álláspontja az informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása és a hibaelhárítás vonatkozásában A Bank álláspontjával egyezően, az MNB a Bszt. szerinti kritikus funkció kiszervezésének tekinti a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kötődő informatikai szolgáltatások támogatására, harmadik személyekkel kötött szerződéseket, mivel a kritikus funkció IV.2.1. pontban idézett definíciója szerint, az informatikai szolgáltatásban tapasztalható hiányosság vagy eltérés következtében kétségessé válhat a befektetési vállalkozás kötelezettségeinek teljesítése, jövedelmezősége vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatossága. Kiszervezésnek minősül a Hpt. szerint, amennyiben a IV.1. pontban ismertetett fogalmi elemek maradéktalanul fennállnak. IV.3.2. Az MNB álláspontja az épület üzemeltetése, berendezések karbantartása vonatkozásában 6/8

7 A Bank álláspontjától eltérően, az MNB szerint a megjelölt funkcióknak (például a klíma, nyomtató, hőszivattyú, kazán, hangrögzítő berendezés, teherlift karbantartása és javítása, takarítás, recepciós szolgálat biztosítása) a lent megjelölt kivételekkel, a harmadik személy általi ellátása nem minősül kiszervezésnek, ugyanis ezen tevékenységek a befektetési vállalkozásnak a Bszt.-ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívül egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános - feladatainak ellátásához szükségesek. A befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) a befektetési vállalkozások számára különböző többletkövetelményeket állapít meg, így különösen őrző-védő szolgáltatás körében, ezért például a befektetési vállalkozás ezen tevékenységének a harmadik személy általi ellátása kiszervezésnek minősül. A fentiekben ismertetett tevékenység a tényállás fogalmi elemeinek hiánya miatt a Hpt. szerint nem minősül kiszervezésnek, ugyanis a tevékenységek végzése során nem kerül sor adatkezelésre, adattárolásra. IV.3.3. Az MNB álláspontja az elektronikus adatok fogadása, adatfeldolgozás, adattovábbítás vonatkozásában A Bank nem részletezte az állásfoglalás-kérésében, hogy pontosan milyen adatoknak, adatkörnek az elektronikus fogadására, adatfeldolgozásra, adattovábbításra irányul a kérdése. Ezért amennyiben az ügyfelek részére végzett befektetési szolgáltatási tevékenység körében felmerülő adatokra vonatkozott a kérdése, akkor abban az esetben az említett tevékenység harmadik személy által történő ellátása Bszt. szerinti kiszervezésnek minősül. Továbbá figyelemmel a IV.2.1. pontban idézett, a Bszt. szerinti kritikus funkció definíciójára, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggő adatfogadással, adatfeldolgozással és adattovábbítással kapcsolatos hiányosság vagy eltérés a Bank törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát kétségessé teszi, az adatfogadás, adatfeldolgozás és adattovábbítás harmadik személy által történő ellátása kritikus funkció kiszervezésének minősül. A Bank álláspontjával egyezően az MNB a Hpt. rendelkezése alapján kiszervezésnek tekinti a fenti tevékenységeket, amennyiben azok pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódnak, ellátásukat szervezetileg független harmadik személy látja el, és ennek során az ügyfelek adatait érintő adatkezelés, adattárolás, illetve adatfeldolgozás valósul meg. IV.3.4. Az MNB álláspontja a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos szerződések vonatkozásában A Bank álláspontjával egyezően, az MNB a Hpt. szerinti kiszervezésnek tekinti a fenti tevékenységhez kapcsolódó harmadik személyekkel kötött szerződéseket, egyetértve a Bank érvelésével, miszerint a Bank által nyújtott pénzügyi szolgáltatások elengedhetetlen kelléke, továbbá a bankkártya gyártása során a megbízott az ügyfél személyére vonatkozó adatokhoz jut hozzá. A kiszervezés szabályozásánál a Hpt. a kritikus funkció fogalmát nem használja, ugyanakkor a Bank minősítheti a fenti kiszervezett tevékenységet kritikusnak, ezt viszont a helyreállítási tervében rögzítenie kell. IV.3.5. Az MNB álláspontja a pénzkezeléshez kapcsolódó szerződések vonatkozásában A Bank álláspontjával egyezően, az MNB a Bszt. szerinti kritikus funkció kiszervezésének tekinti fenti tevékenységhez kapcsolódóan harmadik személyekkel kötött szerződéseket, egyetértve a Bank érvelésével, illetve figyelemmel arra is, hogy a Bszt. 28. (1) bekezdés o) pontja szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységi engedélyezésnek külön feltétele a pénz- és értékkezelési szabályzat benyújtása. A pénz- és értékkezelési követelmények tehát kiemelt jelentőséggel bírnak a befektetési vállalkozás engedélyezése, működése szempontjából, ezért a Bszt.-ben foglalt meghatározás alapján a fentiek kritikus funkció kiszervezésének minősülnek. A Bank által ismertetett pénz és értékszállítási tevékenység, pénzfeldolgozás, értéktári szolgáltatás nyújtása tevékenység harmadik személy által történő végzése során feltételezhetően ügyféladatok kezelése, feldolgozása nem valósul meg, tehát a Hpt. szerinti kiszervezés valamennyi fogalmi eleme nem áll fenn, így álláspontunk szerint nem minősül kiszervezésnek. IV.3.6. Az MNB álláspontja a portfoliókezelés vonatkozásában 7/8

8 A Bszt. a 79. (1) bekezdésében, a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések közt külön nevesíti a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás kiszervezését. A portfóliókezelés a Bszt. 5. (1) bekezdés d) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, így a portfóliókezelés kiszervezése befektetési szolgáltatási tevékenység kiszervezését jelenti, nem pedig kritikus funkció kiszervezését. A Bszt. 79. (3) bekezdése meghatározza azokat a többletkövetelményeket, amelyeket befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását kiszervezése (illetve kritikus funkció) esetén teljesíteni kell. A portfóliókezelési tevékenység így ezen feltételek megléte esetén szervezhető ki. IV.3.7. Az MNB álláspontja a szakfordítás, tolmácsolás vonatkozásában Amennyiben a megjelölt fordító-tolmácsolási tevékenység általános jellegű, azaz a befektetési vállalkozásnak a Bszt.- ben rögzített tevékenységi körén, ellátandó funkcióin kívüli egyéb a gazdasági társaságként való működésből eredő általános - feladatainak ellátásához kapcsolódik, az MNB álláspontja szerint a megjelölt feladatok harmadik személy általi ellátása nem minősül kiszervezésnek. Amennyiben azonban a fordító-tolmácsolási tevékenység kifejezetten befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, abban az esetben kiszervezésnek minősül a tevékenység harmadik személy általi ellátása. Továbbá figyelemmel a IV.2.1. pontban idézett, a Bszt. szerinti kritikus funkció definíciójára, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggő szakfordítással és tolmácsolással kapcsolatos hiányosság vagy eltérés a Bank törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát kétségessé teszi, a fordító-tolmácsolási tevékenység harmadik személy által történő ellátása kritikus funkció kiszervezésének minősül. Kiszervezésnek minősülhet a feladat ellátása a Hpt. szerint, amennyiben a IV.1. pontban ismertetett fogalmi elemek maradéktalanul fennállnak, a végzett tevékenységnek a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kell kapcsolódnia, továbbá folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie és ugyanakkor kérdéses, hogy a tevékenység végzése során adatkezelés történik-e. IV.3.8. Az MNB álláspontja az egyéb, adminisztratív tevékenység végzésére kötött szerződések vonatkozásában Az állásfoglalás-kérés nem tér ki részletesen arra, hogy mit ért pontosan például a Bank küldeménykezelésen, központi kivonat nyomtatására vonatkozó szolgáltatáson, így ezen tevékenységek teljes körű ismeretének hiányában egyértelműen nem állapítható meg, hogy azok Bszt. szerinti kiszervezésnek minősülnek-e. Általánosságban azonban elmondható, hogy az MNB azoknak a tevékenységeknek a harmadik személy által történő végzését tekinti Bszt. szerinti kiszervezésnek ahogyan az a IV.2.2. pontban is már kifejtésre került, amelyek szorosan kapcsolódnak a befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez. Az MNB a Hpt. szerint kiszervezésnek tekinti azt a tevékenységet, amennyiben a IV.1. pontban ismertetett fogalmi elemek maradéktalanul fennállnak. A Bank állásfoglalás-kérésében ismertetett egyéb, adminisztratív tevékenyég harmadik személy általi ellátása során egyértelműen nem állapítható meg az, hogy a tevékenység végzése során ügyfeleket érintő adatok kezelése, feldolgozása megvalósul-e. Amennyiben megvalósul, abban az esetben a tevékenység kiszervezett tevékenységnek minősül. *** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Bank által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Bank által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma június 19. 8/8