2.1. Állásfoglalás kérés a Kötvények kibocsátásának megítélésére vonatkozóan

Átírás

1 [ /2017][2017. október 27.] Állásfoglalás a magyarországi székhellyel rendelkező kibocsátók kötvényeinek külföldi multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) történt regisztrációt követően a évi CXX. törvény (Tpt.) V. Fejezetében foglaltak alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettségéről A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet (Beadvány) nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telephely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (MNB) az általa képviselt társaság (Kibocsátó) kötvénykibocsátásával, valamint a Kibocsátónak ezzel összefüggésben keletkező rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban. I. TÉNYÁLLÁS A Kibocsátó májusában regisztrálta az általa kibocsátott kötvényt (Kötvény) az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás által működtetett multilaterális kereskedési rendszerben (MTF rendszer). A Kibocsátó a Kötvény regisztrációját követően nem tett közzé a Tpt. V. fejezetében foglaltak szerint sem rendszeres, sem rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett információtárolási rendszerben 1. A Beadvány szerint a Kibocsátó a Kötvényt az MTF rendszerben kizárólag zárt körben történő kibocsátás céljából regisztrálta, a regisztrációt és a kötvénykibocsátást az MTF működtetője zártkörű kötvénykibocsátásként igazolta vissza. A Kibocsátó a Beadványban előadta, hogy a kötvénykibocsátás a kibocsátás helye szerinti jogszabályoknak megfelelően és a kibocsátás jellegét tekintve zártkörűen történt. A Kibocsátó a Beadványban előadta továbbá, hogy az MTF rendszer vonatkozó előírásai szerint többek között a következő közzétételi kötelezettségeknek köteles eleget tenni: - A kötvénytulajdonosok jogait érintő minden változás közzététele, ideértve azon szerződési feltételeket, amelyek közvetetten is hatással lehetnek a tulajdonosi jogokra. - Minden olyan lehetőség és információ egy EU tagállamban történő nyilvánosan elérhetővé tétele és egységes megőrzése, amely a kötvénytulajdonosok jogainak gyakorlásához szükséges. - A Kibocsátó köteles az MTF működtetője részére az éves auditált pénzügyi jelentéseit a nemzeti jogának megfelelő szerkezetben benyújtani. A Kibocsátó a jelentéseket és a beszámolókat a nemzeti joga alapján és a nemzeti könyvelési sztenderdeknek vagy az MTF rendszereknek megfelelően köteles elkészíteni és független könyvvizsgálóval az EEA államokra vonatkozó könyvvizsgálati sztenderdekkel egyenértékű sztenderd alapján a könyvvizsgálatot elvégezni. A Kibocsátó évente köteles nyilatkozni arról, hogy nem történt olyan esemény, mulasztás, vagy egyéb dolog, amely a Befektető értesítésének kötelezettségét vonná maga után. Időközi jelentéstételi kötelezettség nem áll fent. - A listázott Kibocsátó a belső információkat köteles késedelem nélkül közzétenni. A Kibocsátó előadta, hogy az MTF rendszer vonatkozásában előírt tájékoztatási kötelezettségének igazoltan eleget tett, valamint azt is, hogy a Kötvények vonatkozásában az MTF rendszerben értékesítés a Beadvány aláírásának napjáig nem történt. II. A JOGKÉRDÉS 2.1. Állásfoglalás kérés a Kötvények kibocsátásának megítélésére vonatkozóan A Kibocsátó a Beadványban arra vonatkozóan kérte az MNB állásfoglalását, hogy a Kibocsátó Kötvényeinek az MTF rendszerben történt regisztrációja (i) anyagi jogi vonatkozásban minősíti-e át a 1

2 kötvénykibocsátást nyilvános kötvénykibocsátássá, vagy (ii) maga a jogügylet zártkörű kibocsátásnak minősül és kizárólag a jogkövetkezmények (jelentéstételi kötelezettségek) vonatkozásában vonatkoznak rá a nyilvános kibocsátás szabályai Állásfoglalás kérés a tájékoztatási kötelezettség alóli mentesülés vonatkozásában A Kibocsátó kérte az MNB tájékoztatását arra nézve, hogy amennyiben a Kibocsátó a zártkörűen kibocsátott Kötvénynek az MTF rendszerből történő visszahívásáról dönt és észszerű határidőn belül igazolja, hogy a Kötvény kivezetése az MTF rendszerből tényleges kereskedés és forgalom nélkül megtörtént, úgy ebben az esetben mentesül-e a Kibocsátó a Tpt. V. fejezetében foglalt tájékoztatási kötelezettség alól. III. A KIBOCSÁTÓ JOGI ÁLLÁSPONTJA A Kibocsátó a fenti jogkérdésben nem fejtette ki álláspontját, ugyanakkor megítélése szerint a fenti kérdések tisztázása előkérdés a Kibocsátó tájékoztatási kötelezettségének fennállása tekintetében. IV. AZ MNB ÁLLÁSFOGLALÁSA 4.1. A Tpt. hatálya az értékpapírok forgalomba hozatalára A Tpt. 1. -a általánosságban határozza meg a Tpt. hatályát. A Tpt. 1. -ában foglalt, a Kibocsátó szempontjából releváns rendelkezés szerint [h]a nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed ( ) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által ide nem értve a magyar államot az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára. Tekintettel a Tpt. 1. -ban foglalt hatályszabályra, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik a Tpt. hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapírok Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint a magyar állam kivételével a magyar kibocsátó által az Európai Unió más tagállamában történő nyilvános forgalomba hozatalára terjed ki. Önmagában a magyar kibocsátó által az Európai Unió más tagállamában történő zártkörű értékpapír kibocsátásra tehát a Tpt. hatálya nem terjed ki. A Tpt. 20. (4) bekezdése alapján azonban [a] zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetve a szabályozott piacra történő bevezetését vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül. Az MNB álláspontja szerint amennyiben egy magyar kibocsátó a korábban zárt körben forgalomba hozott kötvényét akár Magyarországon, akár az Európai Unió más tagállama területén valamely MTF rendszerben regisztrálja (Regisztrált kötvény), a Regisztrált kötvény a Tpt. 20. (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak, a kibocsátó pedig nyilvános értékpapír-kibocsátónak minősül. A kibocsátó tehát a Tpt. általános hatálya (Általános hatály) alá kerül, tekintet nélkül arra, hogy a Regisztrált kötvényt Magyarországon nem hozták forgalomba, illetve, hogy azt a kibocsátó kizárólag zárt körben történő kibocsátás céljából regisztrálta valamely MTF rendszerben. 2

3 Az MNB álláspontját támasztja alá a szakirodalom 2 is, amely szerint [n]yilvános forgalomba hozatalnak nem csak az értékpapír kibocsátása, illetve értékesítése minősül. Nyilvános forgalomba hozatalnak tekinti a Tpt., illetve a későbbiekben annak minősíti ( ) az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációját. Ennek megfelelően a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni általában akkor, ha ( ) az értékpapírt bár nyilvános értékesítésre nem ajánlják fel, azonban multilaterális kereskedési rendszerben regisztrálják. Az eredetileg zárt körben forgalomba hozott kötvény MTF rendszerben történő regisztrálása tehát anyagi jogi vonatkozásban is érinti a kötvényt, hiszen ezután az már egy nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül. A kötvény státuszának anyagi jogi változása kihatással van a kibocsátója jogállására is, mert ettől kezdve ennek megfelelően vonatkoznak rá a nyilvános értékpapír kibocsátójának tájékoztatási kötelezettségét meghatározó jogszabályok is A Tpt. hatálya a nyilvánosan forgalomba hozott kötvényekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség vonatkozásában A Tpt. 52. (1) bekezdése az Általános hatályon túl különös hatályt (Különös hatály) is megállapít a Tpt. V. fejezetében foglalt nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozóan, amely szerint [e] fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. (1) bekezdés 140. pont b) alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország. A Tpt. 5. (1) bekezdés 140. pont b) alpontja alapján a Tpt. és a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában [s]zékhely szerinti tagállam ( ) az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában ba) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében: baa) az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy bab) ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették, bc) ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van. Amennyiben az adott kereskedési rendszer, ahová a Regisztrált kötvényt regisztrálták nem szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben, az nem teljesíti a Tpt. 5. (1) bekezdés 114. e) pontjában támasztott feltételt 3, ezért a Tpt. vonatkozásában nem minősül szabályozott piacnak. 2 Nagykommentár a tőkepiaci törvényhez Farkas/Száraz/Tomori/Török, Wieland Wolters Kluwer Budapest, oldal 3. és 4. bekezdése 3 A Tpt. definíciója szerint szabályozott piac az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: ( ) a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer, ( ) megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést 3

4 Ebből eredően ilyen esetben a kibocsátót nem illeti meg a Tpt. 5. (1) bekezdés 140. pont bab), illetve bb) és bc) alpontokban foglalt választás lehetősége a székhely szerinti tagállam vonatkozásában. A fentiekre tekintettel, a kibocsátó székhely szerinti tagállama amennyiben a Regisztrált kötvény névértéke 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb, úgy a Tpt. 5. (1) bekezdés 140. pont baa) pontja alapján a kibocsátó létesítő okiratában meghatározott székhely szerinti ország, vagyis Magyarország. Ezen túlmenően amennyiben a Regisztrált kötvény névértéke az előző bekezdésben rögzített átváltási szabályt alkalmazva az 1000 eurót meghaladja, úgy a 140. pont bb) alpontja alapján mivel az MTF rendszer nem minősül szabályozott piacnak a kibocsátó székhely szerinti tagállamának ugyancsak Magyarország fog minősülni. Megállapítható, hogy a fent megjelölt körbe tartozó kibocsátók a Tpt. 52. (1) bekezdésében foglalt Különös hatályt megállapító rendelkezése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóként a Tpt. V. fejezetének hatálya alatt állnak, ezért ezen kibocsátóknak a Tpt. V. fejezetében foglalt, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályai szerint eleget kell tenniük a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeknek, a Tpt. 52. (4) és (5) bekezdésében foglalt eltérésekkel Rendszeres tájékoztatási kötelezettség A Tpt. 52. (4) bekezdés szerint [a]z e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni a szabályozott piacra be nem vezetett kötvény kibocsátójára, ide nem értve az 54. (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül kell közzétenni az éves jelentést. Amennyiben a fent megjelölt körbe tartozó kibocsátó kizárólag szabályozott piacra be nem vezetett kötvényt bocsátott ki, úgy rendszeres tájékoztatás keretében a Tpt. 52. (4) bekezdése alapján, a hivatkozott 54. (2) bekezdés b) pontja szerint az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb hat hónapon belül köteles az éves jelentését közzétenni. A Tpt. 52. (6) bekezdése értelmében a kibocsátó az éves jelentését az MNB által üzemeltetett információtárolási rendszeren és az MNB által elfogadott nyelven köteles közzétenni. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (PM rendelet) 7. (1) bekezdése szerint [a] hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer a Felügyelet 4 által üzemeltetett honlap. A Magyar Nemzeti Bank által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekről szóló 28/2013. (XII. 16.) MNB rendelet (MNB rendelet) 2. a) pontja alapján [a] Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 39. -ában meghatározott jogszabályok és az MNB rendeletek előírásainak alkalmazása során ( ) a Magyar Nemzeti Bank által elfogadott nyelv a magyar és az angol. eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, ( ) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, ( ) d) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, ( ) szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben 4 A PM rendelet 3. -a alapján a Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB. 4

5 Amennyiben egy kibocsátó kötvényeit Magyarországon nem, azonban a fogadó államban nyilvánosan forgalomba hozták, a Tpt. 58. (3) bekezdése alapján a szabályozott információkat 5 az MNB által elfogadott nyelven felül, a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállam felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is közzé kell tenni. Az éves jelentés közzététele kapcsán az érintett kibocsátókra megfelelően irányadók továbbá a PM rendelet aiban írt, az éves jelentés korlátozástól mentes és folyamatos elérhetőségére vonatkozó, valamint a PM rendelet 1. mellékletében részletezett, az éves jelentések tartalmára vonatkozó előírások. Hasonlóképpen vonatkozik e kibocsátókra a közzététellel egyidejűleg a szabályozott információ MNB részére történő elektronikus bejelentésére vonatkozó a Tpt. 56. (4) bekezdésén és a PM rendelet 6. -án alapuló kötelezettség is, amelynek a kibocsátó legalább fokozott biztonságú aláírás alkalmazásával, az MNB által működtetett ERA rendszeren keresztül tud eleget tenni Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában a Tpt. 52. (5) bekezdése és a PM rendelet 2. (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kizárólag MTF rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozóan az MTF rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg a rendkívüli tájékoztatás szabályait. A fentiekben megjelölt személyi körbe tartozó kibocsátók által közzéteendő rendkívüli tájékoztatások tartalmára (és a közzététel módjára, határidejére, helyére) vonatkozó előírásokat tehát alapvetően az MTF rendszer szabályai határozzák meg. A kibocsátóknak ugyanakkor a rendkívüli tájékoztatások kapcsán is figyelemmel kell lenni a Tpt. 52. (6) bekezdésére, amely szerint a kibocsátó valamennyi, az MTF rendszer szabályaiból fakadó rendkívüli tájékoztatását az MTF rendszer által meghatározott helyszíneken és módokon túlmenően, az ott meghatározott határidőben az Információtárolási rendszerben és az MNB által elfogadott nyelven (az MNB rendelet alapján tehát magyarul vagy angolul) is köteles közzétenni. A Tpt. 58. (3) bekezdésének előírásai a rendkívüli tájékoztatások kapcsán is alkalmazandók (tehát az MNB által elfogadott nyelven felül a rendkívüli tájékoztatásokat a kibocsátó választásától függően vagy a fogadó tagállam felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven szintén közzé kell tenni). A fentiekben megjelölt személyi körbe tartozó kibocsátókra természetesen a rendkívüli tájékoztatások közzététele kapcsán is megfelelően irányadók a PM rendelet aiban írt kötelezettségek MENTESÜLÉS A RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL A Tpt. 59. szerint [a] nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik ( ) az értékpapír lejártával; ( ) nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet 60. szerinti engedélyével; ( ) az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával. 5 A Tpt. 5. (1) bekezdés 116. pontja alapján szabályozott információnak minősülnek többek között a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk. 5

6 A Tpt. 59. alapján kötvény esetében akkor szűnik meg a Kibocsátónak a Tpt. V. fejezetében foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége, ha az értékpapír futamideje lejárt, vagy a kötvény teljes kibocsátott mennyiségét lejárat előtti visszavásárolják. Az MNB álláspontja szerint amennyiben valamennyi Regisztrált Kötvény a kibocsátó tulajdonába kerül, úgy a kibocsátónak a Tpt. V. fejezetében foglalt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége a Kötvények MTF rendszerből történő kivezetésével megszűnik. Budapest, október 27. 6