Karádi Napköziotthonos Óvoda. Helyi pedagógiai program

Átírás

1 Helyi pedagógiai program 2017

2 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék Az intézmény adatai Bemutatkozás Az óvoda sajátos funkciói Feladataink és céljaink: Ének-zenei nevelésünk során: Környezeti adottságainkat kihasználva Helyelemzés Tárgyi feltételek: Személyi feltételek: Értékközvetítő szemléletünk bemutatása: Az óvónő személyisége, stílusa: Óvodai nevelésünk célja és feladata A szükséglet szerepe a nevelési cél érdekében: A tevékenységek szerepe a nevelési célok elérésében: A képességek szerepe a nevelésben: Rendszerábra Az óvodai élet megszervezése Napirend: Heti rend Nyitvatartási rend Óvodai nevelés általános célja, feladatai Egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés Az óvodai nevelés tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai, SNI gyermekek fejlesztése Játék Munka Tanulás

3 8.4 Vers, mese, dramatizálás, bábozás Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék Mozgás Természet társadalom ember Matematika ismeretek megalapozása Hagyományaink, ünnepeink Óvodánk kapcsolatrendszere Kapcsolat a családdal: Kapcsolat az iskolával, Kapcsolat a közművelődési intézményekkel: Kapcsolat a fenntartóval: Kapcsolat az orvossal, védőnővel: Kapcsolat a szakszolgálatokkal, szaktanácsadókkal, szakértőkkel: Gyermekvédelem Ellenőrzés, értékelés rendszere Óvodai integrációs fejlesztő program Kiemelt területek Szervezési feladatok: Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal: Óvoda-iskola átmenet támogatása: Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés: Intézményi önértékelés, eredményesség: Gyermekképünk Óvodaképünk Óvodai nevelésünk célja és feladata Az óvoda szociális ellátó funkciója A gyermekek testi és lelki egészségének fejlesztése Individuális nevelés

4 Differenciálás Szocializáció A hátrányos, HHH helyzetű gyermek integrációs nevelésének alapelvei Emocionális fejlesztés: Az anyanyelv fejlesztése: Irodalmi nevelés: Zenei nevelés: Ábrázoló és kézműves tevékenység: Környezeti nevelés: A családok bevonása az óvoda életébe Gyermekvédelem Speciális feladatok DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER (DIFER) HASZNÁLATA

5 2. Az intézmény adatai Az óvoda neve: Munkáltató: Fenntartó: Óvodavezető: 8676 Karád, Kossuth L. u. 1. Tel: 84/ Karád Község Önkormányzata 8676 Karád, Attila u.31. Tel: 84/ Karád Község Önkormányzata 8676 Karád, Attila u.31. Tel: 84/ Hendre Ágnes A program készítői: Nevelőtestület 5

6 3. Bemutatkozás Településünk a Balatontól alig 20 kilométerre fekszik, csodálatos földrajzi környezetben, a dombokkal övezett Koppányvölgyében terül el, ennek ellenére, munkahelyekben nem bővelkedik. Községünk országos hírnevét a néptánc, kézimunka és népdal öregbítik. Munka csak idénymunkákból adódik, és a közmunkaprogram ad lehetőséget a családoknak. A legnagyobb kihívás az itt élők számára a mindennapi megélhetés. A gyermekekért érzett felelősség nem kis feladat elé állítja az oktatás és nevelés résztvevőit: fenntartót pedagógusokat szülőket. Óvodai nevelési programunk a személyiség teljes kibontakoztatására irányul. Tartalmazza az óvodáskorú gyermek fejlődését elősegítő nevelő fejlesztő munkát, melyet az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja és Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával készítettünk el határozatlan időre. A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program magába foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységeken keresztül az életre való felkészítést a tevékenységek által biztosítja a 3-7 éves gyermekek komplex fejlesztését (testi, lelki, szellemi) képességeinek egyéni kibontakoztatását lehetőséget nyújt önkéntes, szabad, szívesen vállalt tevékenységekre. A program megvalósításához a személyi feltételek sajnos nem a tárgyi feltételek azonban biztosítottak. Tevékenységeink során fontosnak tartjuk: a gyermekeket egyenrangú félnek tekinteni, választott programunk keretein belül önként, örömmel tevékenykedjenek legyenek nyitottak és kíváncsiak óvják- védjék, alakítsák környezetüket forduljanak bizalommal a felnőttekhez, szeretettel társaik felé. Kisgyermekem csak nézzél szerte szét éretted van itt minden, ami szép ( Várnai Zseni ) 3.1 Az óvoda sajátos funkciói A község óvodáskorú gyermekeinek nevelése legfeljebb 7 éves korig Magába foglalja a teljes óvodai élet foglalkozásait, a logopédiai, dyslexia megelőző és korai fejlesztő foglalkozásokat Az óvodai nevelésünk során a gyermekek életkorának megfelelően a képességek fejlesztését helyezzük előtérbe. Túl ezen, az óvó, védő tevékenységek kiemelt feladatként vannak jelen. A tudatos és tervszerű személyiségfejlesztésünk figyelembe veszi a gyermek egyéni sajátosságait, a családban elfoglalt helyét a családi nevelésre épül. 6

7 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírének megőrzése, öregbítése az óvodai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Gyermek közösséggel kapcsolatos hagyományok: közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról ajándék készítés Anyák Napjára, kisebb óvodásoknak óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: Mikulás, Karácsony, Farsang, Március 15, Húsvét, Anyák Napja, Gyermeknap, Évzáró tanulmányi kirándulások A nevelőkkel kapcsolatos: házi bemutatók szervezése csoportonként egyszer továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása pályakezdő dolgozók felkarolása nyugdíjba vonuló dolgozók búcsúztatása 3.2 Feladataink és céljaink: Ének-zenei nevelésünk során: a népdalok, néptáncok, gyermekjátékok megismerése, gyermekeink számára jelentse az éneklés iránti érdeklődés felkeltését formálja zenei ízlésüket, tegye késszé őket a szép befogadására teremtse meg a közös éneklés és játék örömét Az óvodai ének-zeneinevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását Hangszer nélkül is zeng a zeneszó (Leino) Környezeti adottságainkat kihasználva természetjárásokon ismerjék meg tájegységünkre jellemző állat és növényvilágunkat. legyenek fogékonyak a természet szépségeinek felfedezésére, szeretetére. a környékünkön fellelhető kézműves tevékenységek bemutatása, megismerése a rendszeres mozgás, egészséges életvitel megteremtése a célunk. A gyermekek személyre szabott fejlesztése során bontakozzon ki kreativitásuk, tanúsítsanak megfelelő önfegyelmet a különböző helyzetekben, ismerjék és alkalmazzák a korosztályuknak megfelelő illemszabályokat. Mindezt ne érezzék külső kényszernek, valósítsák meg önmagukat! Az óvodai nevelésünk alaptevékenységébe épül be heti egy alkalommal több csoportba végzett logopédiai fejlesztő tevékenység. Ugyanezen időben végzi logopédus és 7

8 gyógypedagógus a speciális fejlesztést igénylő gyermekek szakszerű ellátását, gyógypedagógusi, pszichológusi, komplex diagnózisra építve. A dyslexia prevenciós foglalkozásokat a Pedagógiai Szakszolgálat diagnózisa alapján szervezzük. 3.3 Helyelemzés Községünkben már 1894-óta működik óvoda tól 2ooo szeptemberéig 3 csoporttal, majd a gyermeklétszám csökkenése miatt 2017 augusztusáig két vegyes csoporttal, jelenleg pedig 3 csoporttal, melyek mindegyike részben osztott ban községünk sikeresen pályázott az óvoda felújítására. A forintos összegből átalakították a központi fűtésrendszert, a vizesblokkot, az épület belső burkolatát, valamint az összes nyílászárót kicserélték. A lakosság lélekszáma évről évre folyamatosan csökken, hiszen a munkahelyek hiánya miatt a tovább tanuló fiatalok már nem jönnek vissza a községbe, máshol telepednek le. Intézményünkbe jelenleg 60 gyermek jár. A gyermekek 53 %-a roma származású. Intézményünk vezetési formája lineáris. A vezető óvónő a gondjaira bízott területen az egész tevékenységet irányítja, vagyis a vezetés összes feladatát maga végzi. A családok romló anyagi helyzete miatt kiemelt szerepe van az óvoda szociális funkciójának. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a hátránykompenzálásra és az esélyegyenlőtlenség kezelésére. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma folyamatosan emelkedik. Óvodásaink egyre nagyobb arányban küzdenek magatartászavarral. Éppen ezért nevelőtestületünk a gyerekek számára igyekszik biztosítani az óvodai életben a családias, nyugodt, szeretetteljes, tevékenységekben gazdag légkört. A társadalmi folyamatok nem kívánatos hatása, a családokban bekövetkezett funkcionális változások miatt a differenciált, egyéni foglalkozások kerülnek előtérbe mind a nevelőmunka, mind a szülőkkel való kapcsolatteremtés vonatkozásában. A hátrányok kezelésére az egyéni fejlesztések eredményesebbé tételére kidolgoztuk és a HOP-ba beépítettük az Integrációs óvodai fejlesztő programunkat Nagymértékben befolyásolja programunk irányvonalát az a tény, hogy a gyermekek nagy része ingerszegény környezetből, szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik. Kapcsolatunk oldott, kölcsönös, bizalmat élvező, melyet a közös programok, kirándulások, családlátogatások, biztosítanak. Számíthatunk a szülők együttműködésére, segítségére. A gyermekek érdekében a továbbiakban is e jó partnerkapcsolat fenntartására törekszünk. 3.4 Tárgyi feltételek: Óvodánk épülete nem mondható ideálisnak, a három szint és a lapos tető sok negatívuma miatt. Annak ellenére, hogy 1980-ban épült, és 2003 felújították A csoportok előtti terasz, felújításra szorul ben az épület szigetelésére és a nyílászárók cseréjére sikerült pályázati forrást nyerni a fenntartónak. Az óvoda 3 csoporttal, és 75 férőhellyel működik. Csoportszobáink tágasak, világosak. A természetes fényt, és a szellőztetést nagy ablakok biztosítják. A csoportszobákhoz tartozik egy-egy öltöző és mosdó valamint tálalóhelyiség. 8

9 A csoportszobák kialakításánál, elrendezésénél a többcélú funkciónak való megfelelést (játéktevékenység, étkezés, pihenés) figyelembe vettük. A berendezési tárgyak a gyermekek testméretéhez igazodnak. A berendezési tárgyak, udvari játékok, és a csoportszobai játékok további pótlásra, kiegészítésre, javításra szorulnak. A csoportok játszóudvarai teljesen külön vannak. 3.5 Személyi feltételek: 2017 szeptemberétől óvodánkban 9 fő dolgozó biztosítja az intézmény zavartalan működését. A nevelőmunkát 1 fő óvodavezető 4 fő óvodapedagógus látja el a három csoportban. Az óvónők munkáját 3 fő szakképzett dajka, és 1 fő pedagógiai asszisztens segíti. Minden óvodapedagógus felsőfokú szakképesítéssel s e mellett a következő speciális végzettséggel rendelkeznek. Fejlesztőpedagógus 1 fő Közoktatás vezetői szakvizsga 2 fő. A nevelési folyamatban az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekintjük, hiszen a példa a leghatásosabb nevelőerő egyike óvodáskorban. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus biztonságot, harmóniát sugárzó egyénisége, beszédstílusa, kommunikációja példaértékű legyen. A család és az óvoda közötti kapcsolatot tapintatosan, a gyermekek érdekeit figyelembe véve mélyítse. A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolatát az aktív és kölcsönös együttműködés jellemzi. Ez a pedagógiai magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. A pedagógus közösség személyi összetételében az állandóság a jellemző. Az óvodapedagógusok jól képzettek, nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Élnek a módszertani szabadság lehetőségével, amelyet önképzéssel és szakmai továbbképzéseken szerzett újabb ismeretekkel erősítenek meg. Az óvodák sajátos arculatának kialakításához minden óvónő személyiségének sokszínűségével, továbbképzési tapasztalatainak átadásával és kooperációs készségével járul hozzá. Az együtt dolgozó óvónői párok kialakítása is az azonos pedagógiai érdeklődés, egy pedagógia iránt vállalt elkötelezettség szerint történik. A nevelőmunkát három dajka és egy pedagógiai asszisztens segíti. Folyamatos munkarendben lépcsőzetes munkakezdéssel, teljes nyitvatartási időben dolgoznak. Munkarendjük kialakításánál elsődleges szempont, hogy minden gyermekcsoport ellátottsága biztosított legyen. Támaszai, segítői a pedagógiai munkának, amelyet mindenkor az óvodában és a csoportban dolgozók összehangolt munkájával érünk el. Feladatkörük rendkívül sokrétű (gondozás, takarítás, mosogatás, udvar gondozás). A sokirányú feladat miatt a nevelőmunka területén csak a gondozási feladatok ellátásában tudnak segíteni. Részvételük nélkülözhetetlen a nevelőmunkában, ezért fontosnak tartjuk, hogy tanév elején és ciklusonként folyamatosan tájékozódjanak a nevelési feladatokról, az óvónői elvárásokról saját csoportjukban. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus értékrendjével, magatartásával, beszédstílusával minta a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy tájékozott legyen az óvoda, az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, 9

10 módszereiről Pedagógiai szakszolgálat A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség veszélyeztetettséggel küzdő valamint a Sajátos Nevelési Igényű gyermekekkel szakemberek foglalkoznak: gyógypedagógus gyógytornász logopédus Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Fonyódi Tagintézménye Balatonlellei Telephelyének szakemberei látják el óvodánkban ezeket a feladatokat. Néptánc: Településünk igen gazdag néphagyományokban, ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy a néptáncot behozzuk az óvoda falai közé. Heti egy alkalommal térítésmentesen, táncpedagógus ismerteti meg gyerekeinkkel a helyi hagyományok alapjait. 3.6 Értékközvetítő szemléletünk bemutatása: Óvodánk, mint nevelési intézmény a éves gyermek személyiségének kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Számunkra érték a szeretet, egymás elfogadása, a tudás, a kultúra, az egészség, a gyermek és egymás tisztelete, elfogadása. Mindez magában hordozza az átlagtól eltérő, a másságot toleráló magatartást is. Kulturális érték az anyanyelv. A szép magyar beszéd a mondóka, a népmese, a dalos játék a magyar népi hagyományok egyedülálló szakmai értékek. Mindehhez kapcsolódnak a kulturális szokások az étkezésben, a tisztálkodásban, a közösségi magatartáshoz kapcsolódó szokásrendszerben. Legfőbb érték társadalmukban a család. A család joga és kötelessége a gyermek nevelése, melyben mi kiegészítő szerepet kellene, hogy vállaljunk, de sajnos napjainkban ez egyre inkább nem így van. Odafigyelnünk a szülőkre, a családra ezért az együttes nevelést megvalósító partnerkapcsolatra törekszünk, amelyben a gyermek érdekei az elsődlegesek. Sajnos ez nem megy zökkenőmentesen. A gyermek tevékenykedő lény, tevékenységi vágy jellemzi. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Bármilyen mozgás, cselekvés felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönöz. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátosság. Mindezekből kiindulva épít programunk a kulturális értékekre és a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra és a mozgásra. 3.7 Az óvónő személyisége, stílusa: Programunk sikerét, megvalósulásának színvonalát, vagy esetleges kudarcát is meghatározhatja az óvónők személyisége, a nevelőtestület légköre, a vezető közreműködése. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónők végzik. Személyünk minta a nevelésben..magatartásunkat az elfogadás, a tolerancia, kezdeményezőkészség jellemzi, az SNI gyermekek fogadásakor különösen. 10

11 Elfogadjuk a család elsődleges szerepét a gyermek nevelésében. Az óvodánkban dolgozó óvónővel szemben elvárások: a gyermekek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, legyen nyitott, kreatív, tudjon mesemondásával, énekével, alkotásaival esztétikai élményt nyújtani. legyen jártas a néphagyományaink-őrzésben, legyen igénye a folyamatos önművelésre, továbbképzésre. Az SNI gyermekek ellátásához, ismerje meg a speciális eljárásokat, módszereket, tudjon hatékonyan együtt dolgozni óvónő párjával. a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe irányításukkal a dajkák szorosan kapcsolódjanak a csoportok mindennapi életéhez, a csoportjuk eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Valljuk, hogy csak olyan közösségben lehet eredményesen és színvonalasan együtt dolgozni -a gyermekek érdekében, ahol jó a közérzet, derű tapasztalható, a döntésekben mindenki részt vehet, tere van az önállóságnak, kezdeményezésnek, a kreativitásnak, ahol minden munkatárs pozitív emberi értékkel rendelkezik, azt mások elismerik, értékelik. Az óvodánkba járó gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben. A vezető feladata: a gátló tényezőket felismerje, kiküszöbölje. éljen együtt szorosan az óvoda mindennapjaival. keresse meg azokat a lehetőségeket, erőforrásokat mely az intézmény szakmai munkáját, felszereltségét elősegítik. kritikusan, de pozitív szemlélettel úgy irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, a munkatársak fejlődését, de ne kendőzze el a hiányosságokat sem. a szülők tájékoztató jellegű felkészítése az SNI gyermekek fogadására elfogadó környezet biztosítása. 11

12 Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 12

13 4. Óvodai nevelésünk célja és feladata A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek központba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés-az érés- sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakozására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán megengedi hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett és szervezettnevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció nevelési intézményünk lehetőségei között, valamennyi helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmakat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésen alapuló újratermelése. 2. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mind azokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálja. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét eltérő kulturális színvonalon- a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csíráját, a pedagógus feladata, hogy kibontakoztassa ezt. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3 7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a 13

14 tevékenységeken keresztül az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül Ez a pedagógiai program az óvodás gyermekek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által végzik. A nevelés, mint tudatos értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3 7éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapoknak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Valljuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelő munka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. 4.1 A szükséglet szerepe a nevelési cél érdekében: A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. A családi nevelés mellett igen nagy szerepe van az óvodának az elsődleges szocializáció során. Az óvoda a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs közeg. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja a nevelő hatásokat. Az óvoda tehát nem spontán, hanem pedagógiailag determinált szocializációs színtér, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az érzelmi nevelés feladatai: a szeretet és kötődés képességének fejlesztése, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése az élménybefogadás képességének fejlesztése az érzelmek kifejező képességének fejlesztése az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. 14

15 A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: az egészséges óvodai környezet megteremtése, a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása, a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. 4.2 A tevékenységek szerepe a nevelési célok elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Sokat emlegetjük, hogy a gyermek tevékeny lény. Ez a gyermeki sajátosság meghatározó jelentőségű az óvodai nevelés egészében. A gyermekben fokozatosan él a tevékenységvágy, mindig csinálni akar valamit. Elgondolásai meglehetősen tevékenységhez kötöttek. A nevelés megszervezésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy a tevékenység nagyon időigényes. A tevékenység egyaránt forrása az új felfedezéseknek, tapasztalatoknak és a nyomukban mindjárt jelentkező egyéni törekvések megvalósításának. A gyermek tevékenységhez való viszonya állandóan fejlődik. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze, képesség- felhasználás, képességfejlesztés eszköze. A tevékenység életeleme az óvodásnak, összekötő kapocs az én és a környezet, a világ között. A kapcsolatfelvétel legtermészetesebb formája, a tapasztalások, a megismerés forrása. A tevékenység hordozza magában az élet alapfolyamatát az élethosszig tartó tanulást. A tevékenység teremti meg a másokkal való együttműködés lehetőségét, és adja a közös élmény örömét. Összefűzi a gyermeket és óvónőt. A tevékenység szemléletessé teszi a feladatokat, integrálja a világból szerzett ismereteket, s megkívánja az alkalmazkodni képes tudást. Játékos, természethez jobban igazodó tevékenységrendszert biztosítunk a gyerekek számára. Élvezzen előnyt az utánzásos tanulási forma, ezáltal minél több alkalma nyílik a gyereknek az utánzásra. Az óvodai tevékenységrendszer akkor felel meg az óvodás életkorának, ha magán hordozza a spontán tevékenység jellemzőit. Óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: vegyen részt a tevékenységekben, az óvónő, mint a modell, akit látottak alapján könnyebb utánozni, mint a verbális utasításokra hagyatkozva, 15

16 tevékenységekben, a tevékenységek által neveljen többfajta tevékenység gyakorlásához biztosítsa a megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz, ötlet). a tevékenység megszervezésében támaszkodjon a gyermekek élményvilágára, minél több élményt nyújtson a gyermek számára, mellyel sokrétűbbé, komplexebbé teheti a tevékenységformák kialakulását. 4.3 A képességek szerepe a nevelésben: A tevékenységközpontú nevelés, olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Nagyon fontos szem előtt tartanunk, minden gyermek más - más személyiség. Ez a törekvés felvállalja, hogy minden gyereknek segít feltárni saját adottságait, nem azt keresi, ami nincs meg a gyermekben, hanem igyekszik megtalálni azt, ami van, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. A gyermekek nem érnek, fejlődnek azonos ütemben, s igen eltérőek lehetnek egyéni adottságaik, képességeik. A tevékenység szervezés és a képesség-fejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen: ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön- külön formálni. A nevelés szempontjából viszont vannak kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességek: kooperációs képességek, kommunikációs képességek. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: a képességek tevékenység közben fejlődnek, a tevékenységek belső indítékokra épülnek, mindig a legalkalmasabb tevékenységet kell megszervezni az adott képességfejlesztésre, a tevékenységeket sokszor kell ismételni, gyakorolni ahhoz, hogy az alkalmazó képes tudás kialakuljon, stabilizálódjon, a képességek fejlődését egyénenként kell ismerni (részképességek hiányát is), tolerálni kell a képesség béli különbségeket a fejlődés eltérő ütemét, Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit, a gyermeket folyamatosan figyelje meg, hogy tiszta képet szerezzen meglévő képességeiről, és ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére, vegye figyelembe a kiemelkedő képességű és részképesség fejlődésében elmaradott gyermekeket, egyéni fejlesztési terv alapján, gyakoroljon hatást rájuk, minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni. 16

17 5. Rendszerábra 17

18 6. Az óvodai élet megszervezése A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség, és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A heti- és napirend az alapja a ritmikus és rendszerint ismétlődő tevékenységeknek. A kisgyermek számára a rendszeresség biztonságot, nyugalmat biztosít. 6.1 Napirend: : Játék a csoportban vagy a szabadban. Egyéni és csoportos, szabadon választott tevékenységek kezdeményezése, részképesség fejlesztése. Testápolás, étkezés. Tapasztalatok, élmények feldolgozása, változatos szervezeti formában. Játék a szabadban, illetve séta. Szervezett és szabad mozgás Testápolás, ebéd, csendes pihenő (mese) Ébresztő. Testápolás, uzsonna. Játék a csoportban, vagy a szabadban. Hazabocsátás. 6.2 Heti rend A hét minden napján van mindennapi testnevelés és mese-vers. A többi tevékenységforma megválasztásának napját az óvónők, az aktualitások szabályozzák. A csoportok zavartalan működése érdekében az éves terv elkészítése előtt egyeztetés történik. 6.3 Nyitvatartási rend A községünk életéhez alkalmazkodva alakítottuk ki óvoda nyitvatartási idejét: minden munkanapon től ig tart nyitva. A gyerekek reggel től óvodapedagógusi felügyelet mellett tartózkodnak a csoportban. 18

19 7. Óvodai nevelés általános célja, feladatai 7.1 Egészséges életmód alakítása Óvodai munkánk során a gyermekek testi lelki szükségleteinek kielégítésére, ezzel párhuzamban a testi lelki harmónia megteremtésére törekszünk. Fontosnak tartjuk a szülők, szakemberek (védőnő, háziorvos) bevonását, a hatékony fejlesztés érdekében. Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi lelki fejlődésük elősegítése szoros együttműködésben a családdal. A gyermekek váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére. Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek egészségének óvása és megőrzése. A gyermekek gondozása a betegségmegelőzés szokásainak alakítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alapjainak elsajátíttatása. Megfelelő életritmus kialakítása az életkori sajátosságokat szem előtt tartó következetes ugyanakkor rugalmas napirend és heti rend szervezésével. Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása, jó szokások kialakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése változatos tevékenységformák biztosításával. A tevékenységek megszervezése: A gondozás óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermekek szükségleteinek kielégítését, elősegíti a növekedést, fejlődést, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. A környezeti tényezők segíthetik, lassíthatják az örökletes adottságok kibontakozását. Az optimális fejlődést szolgálja az óvoda szokásrendszere, amely az egyes gyermekek adottságait figyelembe véve biztosítja a gyermekek fejlődését, a környezethez való alkalmazkodást. A szokások alakítását már kiscsoportban megkezdjük, hiszen a későbbiekben már az elsajátított szokásokra építünk. A napirend állandóságot biztosít a gyermekek számára. A helyesen kialakított életritmus visszahat az életfolyamatokra, ezért rugalmas, de a gyermekek élettani szükségleteit kielégítő napirendet tervezünk, melyben érvényesül a folyamatosság és rendszeresség. A legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenységére a szabad játékra biztosítunk. Az egyes tanulási tevékenységekre fordítható idő rugalmas, a körülmények, váratlan események befolyásolják. A tevékenységekben való elmélyüléshez biztosítjuk a kiegyensúlyozott nyugodt légkört, eszközöket és helyet. A mozgás és szabad levegőn való tartózkodás évszaktól függetlenül elengedhetetlen része mindennapjainknak. Fontosnak tartjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermek edzettségét, ellenálló képességét növeljük, valamint betegségmegelőző szerepét is hangsúlyozzuk. Fontosnak tartjuk környezetünk védelmét. 19

20 A környezetkárosító tényezőket és magatartásformákat elutasítjuk. Vigyázzanak a berendezési tárgyakra, ne rongálják és rendeltetésszerűen használják. Étkezés A gyermekek különböző szociokulturális környezetből érkeznek, így eltérő étkezési és táplálkozási szokásaik vannak. Különös figyelmet fordítunk a helyes és változatos táplálkozásra. A gyermek egyszerre csak annyi ételt kap, illetve szed a tálból, amennyit jó étvággyal el tud fogyasztani. Az ételt többször kínáljuk, de nem erőltetjük. Rászoktatjuk őket a helyes evőeszköz használatára. A kiscsoportban csak kanállal, középsőben villát, nagycsoportban kést is adunk az étkezésekhez. A naposok megtanulják az ízléses terítés alapjait. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a gyümölcsök, zöldségek betegségmegelőző funkcióira. Testápolási szokások gyakorlásával tudatosítjuk betegségmegelőző funkcióját és fontosságát. Folyamatosan felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy mi történhet, ha elmulasztják ezt a tevékenységet rendszeresen és igény szerint elvégezni. Fontosnak tartjuk itt is a személyes példaadást, valamint az óvoda és család gondozási szokásainak összehangolását. A testápolás terén is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. A legkisebbeknél az utánzásos tanulást hangsúlyozzuk, a pancsolást mellőzve. Fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk őket az önálló tisztálkodásra. Megtanítjuk és gyakoroltatjuk a kézmosást, arcmosást, fogmosást, fésülködést, WC használatot. Öltözködés alkalmazkodjon az időjáráshoz, de formálja a gyermekek igényességét és önállóságát. A gyermekek ruházata legyen kényelmes, praktikus, réteges, hogy a gyermek a nap folyamán bármikor igénye szerint fel illetve levehesse ruháját. A kisebbeket folyamatosan szoktatjuk az önálló öltözködésre, vetkőzésre pl: testnevelés foglalkozás, séták. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy ruhadarabjaikat fordítsák ki és próbálják meg összehajtani. Rendszeretetre neveljük őket. Egyéni igényük alapján tudják eldönteni, hogy öltözzenek, vagy vetkőzzenek évszaknak, időjárásnak megfelelően. Pihenés a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. Fontos, hogy biztosítsuk a megfelelő körülményeket. Lefekvés előtt alaposan kiszellőztetünk, tiszta és rendezett környezettel csendet és nyugalmat biztosítunk. Kedvenc meséikkel hangoljuk a gyermekeket az alvásra. Saját párnájukkal, kedvenc állataikkal álomba ringathatják magukat. Aki nem igényli az alvást, csendesen és nyugodtan pihenhet. A rendszeresség elve érvényesül ennél a tevékenységnél, így biztosítva a szervezet regenerálódását. Edzés, mozgás szükséges az egészség megőrzéséhez. A mindennapi testedzés, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit. A tevékenységek végzése közben figyeljenek egymás testi épségére. A rendszeres testedzéssel mozgásuk összerendezettebbé válik. A szervezett és spontán adódó testedzések jól szolgálják mozgáskoordinációjuk fejlesztését. Sok időt töltünk az udvaron, ha az időjárás lehetővé teszi. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Téli időszakban nagyon kedvelik és örömmel vesznek részt a közös szánkózásban, hógolyózásban és hóember építésben. Nyári kánikulában ügyelünk arra, hogy ne hevüljenek túl, tevékenységeiket árnyékos helyre vagy csoportszobába tervezzük. A mozgás fontos szerepet tölt be a gyermek életében, hiszen ismereteinek jelentős részét mozgásos cselekvő manipuláló tevékenységgel szerzi. A mozgással mozgásaktivitásuk kielégítése a cél. Szervezünk közös programokat a szülőkkel pld: kirándulás és gyermeknap. Mindennapi munkánk során fontos feladatunk a gyermekek testi épségének védelme, baleset megelőzés. Az egészséges életmódra nevelés tevékenységeit fokozott szóbeli megerősítés kíséri és sok sok gyakorlás. 20

21 Célkitűzés: Pedagógiai program Igényesek legyenek környezetükkel szemben. Törekedjenek arra, hogy környezetükben őrizzék meg a bútorzat, tárgyak, eszközök tisztaságát, esztétikumát és szépségét. A testápolási teendőket betartva önállóan tisztálkodjanak, fogat mossanak, fésülködjenek, zsebkendőjüket igény szerint használják. Ízlésesen terítsenek, a kultúrhigiéniai szabályokat betartva étkezzenek. Készség szinten használják az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően. Önállóan ítéljék meg, hogy mennyi ételt képesek elfogyasztani. Halkan beszéljenek étkezés közben, igény szerint használják a szalvétát. Önállóan öltözzenek, ügyeljenek saját küllemükre, környezetük rendjére. Ruhaneműikkel gondosan bánjanak, cipőjüket kössék be. Szívesen tornázzanak, játszanak mozgásos játékokat és minél több időt töltsenek a szabadban. Képesek legyenek a szabályok betartására, betartatására. SNI és HHH gyermekek egészséges életmód szokásait sajátítsák el képességeikhez mérten, egyéni ütemben. 7.2 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek viselkedésének, magatartásának meghatározói az érzelmek. Ezért fontos hogy az óvodában családias légkör, érzelmi biztonság vegye őket körül. Fontos a szocializáció az egyén beilleszkedése a társadalomba, mi esetünkben az óvodába. A közösségi életbe való hatékony beilleszkedéshez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Ezek lehetnek egyéni és közösségi normák. Örömünket sok dicsérettel fejezzük ki, a humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, sok nehézségen átsegíti a gyereket és a pedagógust. Az odafigyelés, meghallgatás, s a saját érzések elmondása, mások meghallgatása közösségfejlesztő hatású. A közös ünnepélyek, kirándulások is elősegítik a jó kapcsolatok kialakulását. A szocializáció, amely a családban kezdődik, az óvodában folytatódik. A szociális tanulás a születéskor kezdődik és ennek spontán és tudatos hatásai pozitív és negatív irányban is, befolyásolják a gyermek személyiségének kialakulását. Óvodás korban megfigyelve tanul, utánzás és modellkövetés útján sajátít el tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Ez különösen fontos a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló óvodásoknál. A nehezen szocializálható gyermekeknél az óvoda dolgozóinak kommunikációja és viselkedése a gyermek bizalmára kell, hogy épüljön. Ez nélkülözhetetlen a HHH gyermek neveléséhez. Az óvodában új kapcsolatokat épít minden gyermek. A kooperáció összefüggő és összehangolt tevékenység, amelyet közös célok érdekében fejtenek ki jelen esetben óvónő, dajka és óvodások. Az együttműködés erősíti a társak közötti kapcsolatot és segíti a közösen kialakított szabályok betartását. A közösségi életnek normái vannak. A szokásrendszert idővel el kell fogadtatni értelmileg, érzelmileg, akaratilag. A közösségi életben kialakul az egymás iránti vonzalom, illetve ellenszenv. Az egyén számára ez lehet nyereség és, veszteség is, ezek a polarizált érzelmek kiegyenlítődnek, amikor kialakul az alkalmazkodóképesség. 21

22 Az érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléscélja: A gyermek én tudatának fejlődése során az óvodában társaival, felnőttekkel, a tágabb környezetével és a természettel jó, bensőséges kapcsolat alakuljon ki, és az együttműködés jellemezze. Esélyteremtés biztosítása a különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekek számára. Fontos: barátságos, derűs légkör kialakítása, mely biztonságérzetet ad minden gyermeknek; napi személyes percek biztosítása; követendő felnőtt viselkedési minták a gyermek-gyermek közötti pozitív kapcsolat kialakulása egyéni sajátosságok figyelembe vétele (differenciált bánásmód); felnőtt modell szerepe; érzelmek kifejezőképességének fejlesztése; az érzelmi válságba került gyermekek helyzetének oldása, a gyermek önkifejezésének elősegítése. SNI és HHH gyermekek felzárkóztatása. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A gyermekek közös tevékenysége hatja át a mindennapokat. Megkönnyítjük beilleszkedésüket, szeretettel fogadjuk őket. Azonos követelményekkel, melyben a módszer és értékelés egyénre szabott. Gondot fordítunk arra, hogy figyeljenek egymásra, érdeklődjenek egymás iránt és segítsenek egymásnak és a felnőtteknek. Segítjük, hogy a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságok érvényesüljenek. Közös tevékenységek, kirándulások, ünnepélyek segítik a másik csoportba járó óvodástársakkal a szorosabb kapcsolat kiépítését. A gyerekekkel való jó kapcsolatunk alapja mindennemű pedagógiai munkánknak, éppen ezért szeretettel fordulunk feléjük. Személyes példamutatással segítjük, hogy a gyerekek elfogadják a másságot, etnikai hovatartozás nélkül. A sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítása, a szociális kirekesztés elleni küzdelem. A beszoktatás meghatározza a gyermek óvodához, óvónőhöz való viszonyát. A beszoktatás első lépcsője a családdal egyeztetett családlátogatás az óvodába lépés előtt. A fokozatosság elvét gyakoroljuk, és alkalmazzuk a beszoktatás során. Kedvenc tárgyát, játékát hozhatja az óvodába alváshoz, játékhoz. Minden új gyermek csoportba kerülésekor előkészítjük a csoportot az új társak fogadására. Az ünnepek, ünnepélyek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből. Ezek megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek együvé tartozását. Vannak zárt és nyílt körű ünnepélyek. Ezeken, az ünnepélyeken a gyermek élvezi, hogy együtt ünnepelhet a családjával. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Érzelmileg kiegyensúlyozottak, többségük általában kontrollálja magatartását. Kialakul én tudatuk. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. 22

23 Általában türelemmel hallgatják meg egymást és a felnőtteket. Közös tevékenységben örömmel vesznek részt. A tevékenységek meghatározott körét együtt fejezik be. Technikákat alakítanak ki az akadályok leküzdésére. Alkalmazzák a kérést, a megköszönést, megszólítást, köszönést. Többségük segít egymásnak és a felnőtteknek. 7.3 Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formakeretében megjelenik. Elvárás, hogy az anyanyelvfejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) valósuljon meg az óvodai nevelőmunkánk során. Célja: A gyermekek spontán szerzett ismereteinek célirányos rendszerezése, bővítése. Fejlődjön valósághű észlelésük, figyelem-összpontosításra való képességük, valósághoz közelítő képzeleti működésük, reproduktív emlékezetük, problémamegoldó gondolkodásuk, fogalmi gondolkodásuk, kreativitásuk. Fejlődjön a gyermekek beszédhallása, beszédmegértése. Bővüljön szókincsük, a kommunikáció és metakommunikáció különféle eszközeivel. Feladatunk: Az új gyermek érkezésénél illetve évente egy alkalommal felmérjük a gyermek beszéd fejlettségét, az eredményt a fejlődési naplóban rögzítjük. A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása logopédus szakember bevonásával történik. Változatos kommunikációra alkalmas tevékenységek szervezése, amelyben nő a gyermek beszédaktivitása. kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit ezáltal fejlődik személyisége. A közösen átélt élmények, örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. Törekedjünk a változatos hangzású beszédre. Ügyeljünk a hibátlan, érthető, világos és tiszta hangképzésre. Kerüljük a hangos beszédet, mert ugyanezt várjuk el a gyermekektől az egészséges zajszint érdekében. Napi rendszerességgel foglalkozzunk a nyelvileg hátrányos helyzetű gyermekekkel. Játékos gyakorlással ismertessük meg a metakommunikáció eszköztárát. Észrevétlenül javítsuk a gyermekek beszédében előforduló helytelen kifejezéseket. Használjuk ki a beszédfejlesztés során a kisebbséghez tartozó gyermekekre jellemző genetikai adottságokat (muzikalitás, jó ritmusérzék, mozgás-és 23

24 tánckészség). Fejlődési probléma észlelésénél javasoljuk szakember (orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus) megkeresését. A tevékenységek megszervezése: Óvodába érkezéskor, a gyermek fogadásánál minden egyes gyermekkel valamilyen figyelemfelkeltő kommunikációba kezdünk. Érezze a gyermek, hogy őt mi vártuk és fontos a jelenléte. Érzelmi kapcsolatot alakítunk ki velük, próbáljuk ösztönözni őket arra, hogy élményeiket, osszák meg velünk. Amennyiben a gyermekek igénylik, bekapcsolódunk a játékukba, észrevétlenül mintát adunk beszédünkkel az ő beszédükhöz. A csoportszobában bármikor le vehetik a mesekönyveket. Minden nap verselünk, mesélünk, mondókázunk. A mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, értékeket, közvetít a gyermekeknek. A magyar mesék jellegzetes szó-és kifejezés fordulataival bővítjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Pihenőidő alatt, eszközök nélkül mesélünk. Így próbáljuk fejleszteni az egyéni belső kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe. Az anyanyelvi nevelésnek fontos része a bábozás, dramatizálás melyen keresztül gazdagodik a gyermekek kifejezőkészsége, képzeletvilága. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége. A szükséges eszközöket, díszleteket saját maguk is elkészíthetik. A közösen cselekvéssel átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötnek össze minket a gyermekekkel és a gyermekeket egymással és anyanyelvünkkel. Személyes példánkkal (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözzük a gyermekek közötti kommunikációt. A gondozási tevékenység során odafigyeléssel ösztönözzük testi szükségleteik megfogalmazására, gesztusaink, mimikánk kifejezi mindezt. Napi egy alkalommal mindennapos testnevelés, heti egy alkalommal vezetett testnevelés foglalkozásokon észrevétlenül rögzítjük bennük a térrelációkat, kifejező szókapcsolatokat. Naponta alkalmat adunk a független rajzolásra, firkálgatásra. Az elkészült alkotásokat megnézzük és próbáljuk rávezetni őket, hogy mondják el mit és miért rajzoltak. Ugyanez történik gyurmázás alkalmával is. Vizuális foglalkozásokon az anyagok tulajdonságait is megbeszéljük. A zenei nevelés területén is arra törekedünk, hogy foglalkozásaink játékosak, élményekben gazdagok legyenek. Amikor csak tehetjük, éneklünk, hallásfejlesztő játékot játszunk, figyelünk a kiejtésre, tiszta beszédre. A gyermekek játékában megragadjuk a téri relációk és számbéli összefüggések kifejezésének lehetőségét. A nap folyamán a tevékenység megvalósításakor csak szükséges mértékig alkalmazunk frontális csoportnak szóló utasítást, általában egyéni és kisebb csoportos beszélgetéseket szervezünk. 24

25 A mozgás és beszéd kapcsolata: A helyes beszéd kialakulásához nélkülözhetetlen az ép idegrendszer, ép hallósszervek valamint ép beszédképző szervek -ajak, nyelv, szájpadlás, fogak -. Ahhoz, hogy a helyes beszéd kialakuljon, szükséges e szerveknek a kondicionálása. Erre lehetőség adódik: logopédiai foglalkozás, anyanyelvi játék, beszédfejlesztő gyakorlat keretében. Ilyen gyakorlatok a nyelvgyakorlatok, az ajakgyakorlatok, a légző-és fújó gyakorlatok, az állkapocsgyakorlatok, hallásgyakorlatok valamint a testséma gyakorlatai. Mindezeket mozgáshoz kötötten végeztetjük a gyermekekkel utánzó-és játékos formában, heti több alkalommal. A fejlődés várható eredménye: Bátran, szívesen beszélget társaival, felnőttekkel. Szókincse korának megfelelő. Társaira odafigyel, türelmesen hallgatja meg őket. Helyesen ejti a hangzókat. Megfelelő a beszédritmusa. Kérdésre egyszerű mondattal tud válaszolni.. Élményeit és gondolatait kifejezi. Térbeli viszonyokat felismeri, megnevezi A HHH és SNI gyermekek egyéni képességükhöz mérten mutatnak fejlődést. Óvodánkban az értelmi nevelés a változatos tevékenységeken keresztül, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul. Figyelembe vesszük a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, életkori sajátosságát, erre építve juttatjuk őket tapasztalatokhoz az őket körülvevő világról. Bevezettük DIFER fejlettségmérő diagnosztizáló tesztet. Szocialitás Írásmozgás-koordináció Beszédhanghallás Relációs szókincs Tapasztalati következtetés Elemi számolás Összefüggés megértés A mérést 4 éves korban évente egy alkalommal elsősorban a HHH gyermekeknél végezzük el. A többi gyermeknél az óvónő döntése, hogy elvégzi e a vizsgálatot. A nagycsoportban, szeptemberben és márciusban is elvégezzük a vizsgálatot iskolaérettségi felmérés szempontjából. A mérés eredménye egyértelműen megmutatja, hogy milyen szinten áll a gyermek és milyen alapkészségeket kell fejlesztenünk. Útmutatót ad nekünk, hogy az óvoda iskola átmenet minél zökkenő mentesebben történjen. 25

26 Feladatunk: A természeti és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése. Tudásvágy felkeltése és kielégítése. Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) differenciált fejlesztés. Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. A beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése. Megfigyelésen alapuló, célirányos egyénre szabott képességfejlesztés megtervezése, fejlesztési terv készítése. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával. A kommunikáció elválaszthatatlan a metakommunikációtól. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik fontos eszköze. 26