Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Az ige

Átírás

1 Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Az ige Budapest: Corvina Kiadó (A szemantikai elméletek, a főnév, az ige és a melléknév fejezetei.) 1. Az ige fogalma MMNyR 1 : Az ige [...] cselekvés-, történés, állapot vagy létfogalmat fejez ki. De mindezeket a fogalmakat a főnév is kifejezheti! (Lásd: deverbális főnevek, pl. futás, olvasás, birtoklás, létezés) + A melléknévvel kifejezett tulajdonság is kifejezhető gyakran igével... (Péter éhes Péter éhezik.) sem a főnévtől, sem a melléknévtől nem képes elhatárolni az ige fogalmát. Logikai meghatározás: az ige relációt fejez ki, amely n-argumentumú predikátumként ábrázolható fut: FUT(x), alkot: ALKOT(x, y) nem jó, mert van olyan deverbális főnév (a komplex esemény jelentésű), ami örökli a bázisige argumentumszerkezetét Szintaktikai meghatározás: vannak olyan tulajdonságok, amelyek ha az adott nyelvben léteznek mindig az igén fejeződnek ki igeidő, igemód, aspektus, akcióminőség, műveltetés és a passzivitás toldaléka, alannyal való egyeztetés jele, határozott / határozatlan, közvetett / közvetlen tárggyal való egyeztetés... implikációs univerzálék: ha egy nyelvben létezik egy K 1 kategória, akkor ez csak az igén jelenhet meg Ha egy B szó a {K 1 } morfológiai / szintaktikai tulajdonságokkal jellemezhető, akkor B ige, és ha B ige, akkor jellemezhető a {K 1 } tulajdonsághalmazzal. hogy ez minden nyelvben így van-e, az már empirikus kérdés Az állapotok Az állapotok és a nem állapotok, a valódi események között döntő szemantikai különbségek vannak. a) Attila 100 millió forintot lopott. esemény 1) A. a cselekvő, a kezdeményező, akinek cselekedete az ige tárgyát jelenti. 2) A mondat predikátuma feltételez részeseményeket, amelyek a lopást eredményezik. Nem véletlen, hogy a valódi események ált. a múlt / jövő időt kedvelik! a) Attila 100 millió forintot lopott. b) Attila 100 millió forintot lop. [most lopja aktuális? ennyit szokott lopni habutuális? Attilla steals 100 million forints. (habituális) Attila is stealing 100 million forints. (aktuális)] c) Attila 100 millió forintot fog lopni. 3) Adható vele érvényes válasz a Mi történt? kérdésre: Mi történt? Attila 100 millió forintot lopott. 1 Tompa József: A mai magyar nyelv rendszere 2 Az ige szemantikailag (és persze szintaktikailag is) minden kétséget kizáróan a legizgalmasabb szófaj o. 1

2 4) Tagadása azt jelenti, hogy az esemény nem következett be semmi sem történt a tagadás nem jelent egy másik esemény! Attila nem lopott. 5) Kompatibilisek a szándékosságot feltételező / kifejező határozószókkal: Attila szándékosan lopott. b) Az album 4000 forintba került. állapot 1) Nincs cselekvő, nem történik semmi, csak a mondat alanyának egy tulajdonságáról van szó. 2) A mondat belső szerkezete homogén nincs belső szerkezete. Nem használható a progresszív szerkezet! a)??my car is weighing a ton. Az autóm éppen egy tonnát nyom. b)??fiam éppen hasonlított rám, amikor megbukott. az állapot időtartamába nem eshet bele másik esemény az állapotoknak nincs belső szerkezetük 3) Nem adható vele érvényes válasz a Mi történt? kérdésre: Mi történt? *Attila hasonlított az apjára. 4) Tagadása mindig egy másik állapotot fejez ki, a tagadott állítás is ugyanolyan informatív, mint a nem tagadott Attila nem szereti az apját. 5) Nem kompatibilisek a szándékosságot feltételező / kifejező határozószókkal: Az album szándékosan kerül 4000 forintba. 3. Az argumentumszerkezet (vonzatkeret) nem tisztán szintaktikai probléma, összefügg az ige szemantikájával megkövetelt / megengedett (fakultatív) vonzatok + azok szemantikai tulajdonságai 3.1 Belső argumentumok a predikátum jelentésében rögzített, s ezért szintaktikailag ki nem fejezhető argumentumok borozgat: ISZOGAT(x, bort) vki borz iszogat; bezsíroz BEKEN(x, y, zsírral) vki vmit zsírral beken az alábbi kifejezések ezért elfogadhatatlanok: *bort borozgat,??zsírral bezsíroz,??tejet szopik az ige ábrázolásában konstansként szerepel a belső argumentum, állandó komponense a jelentésnek! 3.2 Implicit argumentumok az igék egy része akkor is megjelenhet egyetlen vonzattal, ha argumentumszerkezete két argumentumot tartalmaz Anna fest. = Anna fest valamit. Amikor a kétargumentumú predikátum valamely argumentuma a közlés szempontjából érdektelen, nem követeli meg a határozatlan névmás kitételét! (Testetlen határozatlan névmást tartalmaznak a mondatok...) Formailag ez azt jelenti, hogy a tárgyi argumentumot egzisztenciális kvantorral 3 kell lekötnünk

3 P(x, y) x[p(x, y)] Bizonyos feltételek teljesülése esetén a kétargumentumú predikátumból szabad argumentumos ige lesz, amely a második argumentumot belső argumentumként tartalmazza. Feltételek: az eredménytárgyas igékre kivétel nélkül érvényes (ír, alkot, fest), némely esetben iránytárgyas ige esetében is előfordulhat. Ezeknek az igéknek a köre előre jelezhető, világismereti kérdésektől függ (a belső tárgyas igék lehetséges tárgyi argumentumainak köre sokkal szűkebb, mint azoké, amelyeknek nem lehet belső argumentumuk. Péter újságot olvas Péter olvas Péter zenét hallgat *Péter hallgat ( hallgat vmit értelemben ) amikor a hiányzó argumentum határozott főnévi szerkezet: a) A gyerekek már mennek (az állomásra). A kávét én viszem (a kirándulásra). A hiányzó argumentumot a tágabb kontextus szolgáltatja. b) Éva beleegyezett (abba), hogy a feleséged legyen? Beleegyezett. c) Nyáron pragmatikai konferenciát rendezünk. Nem akarsz részt venni? A hiányzó argumentum a közvetlen nyelvi kontextusban szerepel. nem jelezhető előre, és a nyelvek különféleképpen viselkednek! nyelvspecifikus 4. Thematikus szerepek az argumentumok grammatikai tulajdonságait befolyásolja az a fogalmi szerep, amelyet jelöltjük a mondatban betölt szereptípusok thematikus szerepek (szintaktikai vagy szemantikai kategória, még nincs tisztázva, preteoretikus fogalom) a) Béla már megcsinálta a leckéjét. aktív szereplő, cselekvő az alany ágens / cselekvő, AG b) Béla gyűlöli a lustaságot. pszichikai folyamat átélője experiens / átélő, EXP c) Béla látja a rendetlenséget. passzív résztvevő téma, TH d) Béla meghízott. változás elszenvedője patiens / elszenvedő, PAT e) A vihar kidöntötte a fát. természeti erő, TE f) Ez a kulcs nyitja a kaput. instrumentum / eszköz, INS g)... a thematikus szerepek a szintaxis és a szemantika között közvetítenek szemantikai alapon megszabják az ige argumentumaihoz kapcsolódó grammatikai funkciókat. a) Az öcsém (AG) betörte az ablakot. b) A szél (TE) betörte az ablakot. c) A kalapács (INS) betörte az ablakot. 3

4 d) Az öcsém betörte az ablakot egy kalapáccsal / *a széllel. e) *A kalapács betörte az ablakot az öcsémmel / a széllel. f) Az öcsém megy egy kislány / *egy kalapács / *a szél betörte az ablakot. g) Az ablak betört a széltől / *egy kalapácstól / *az öcsémtől. csak azonos thematikus szerepű elemek koordinálhatók! az ige szótári ábrázolásának tartalmaznia kell a thematikus szerepeket, pl: vagy: AG PAT INS (x, y, z) Alany Tárgy INS-vonzat 0 -t -val/-vel ÁGENS(x,e) & PATIENS(y,e) & INSTRUMENTUM(z,e), azaz az e esemény x argumentuma ágens, y argumentuma patiens és z argumentuma instrumentum szerepű. DE: a thematikus szerepek száma végtelenül szaporítható le kell mondanunk arról, hogy minden főnévi szerkezethez hozzárendeljünk egy thematikus szerepet egy adott thematikus szerep mindazoknak az implikációknak a halmaza, amelyek egy predikátumosztály adott argumentumából adódnak az implikációk száma és súlya különböző lehet protoágensi szerep: ha az ágensre vonatkozó összes implikáció jelen van a) x szándékosan részt vesz az eseményben b) x percipiálja / appercipiálja az eseményt c) x egy esemény okozója d) x egy mozgásesemény résztvevője e) x az eseménytől függetlenül létezik protopatiensi szerep: ha a patiensre vonatkozó összes implikáció jelen van a) y állapotváltozáson megy át b) y az esemény révén jön létre, vagy az esemény y-ra irányul c) y az okozott d) y nem vesz részt a mozgáseseményben e) y nem létezik az eseménytől függetlenül pl. az épít ige alanyi argumentuma az összes protoágensi, tárgyi argumentuma az összes protopatiensi implikátummal rendelkezik a tulajdonságok egymástól függetlenek vannak olyan igék, amelyekben a fenti tulajdonságok közül csak egy van jelen! 1) kétargumentumú predikátum esetében az az argumentum lesz az alanyi, amely a legtöbb protoágensi tulajdonsággal, és az a tárgyi, amely a legtöbb protopaciensi tulajdonsággal rendelkezik betör: BETÖR 4

5 2) ha a 2 argumentum ugyanannyi protoágensi és protopatiensi tulajdonsággal rendelkezik, akkor bármelyikük lehet alany ill. tárgy 3) a protoszerepek nem osztályozzák az argumentumokat sem kimerítően (lehetnek olyan argumentumok, amelyekre egyik szerep sem osztható ki), sem egyértelműen (két argumentumnak lehet ugyanaz a szerepe) 4) a hagyományos thematikus szerepek megfeleltethetők a prototulajdonságok valamely részhalmazának (ágens: szándékosság, kauzativitás, precepció/appercepció; experiens: percepció/appercepció stb.) az igeosztályba való besorolás nehéz olyan igéknél, amelyek emberi alanyt kívánnak, de a szándékosság nem kötelező tulajdonság lehet, hogy nem ágensi szerepű lesz az alany 5. Néhány különleges igeosztály osztályozásnál általában az argumentumszerepet vesszük figyelembe (pl. tárgyas tárgyatlan, cselekvő szenvedő) 5.1. A kontrolligék Kétargumentumú: alanyi kontroll: tárgyi kontroll: a) Anna i nem tudott [x i időben jönni] b) Anna i megpróbált [x i időben jönni] a) Anna megkérte a testvérét i, hogy [x i jöjjön időben] b) Anna azt tanácsolta a testvérének i, hogy [x i jöjjön időben] Háromargumentumú: a) Anna i megígérte a testvérének j, hogy [x i megvédi x j-t] összefügg a szemantikával, nem pusztán szintaktikai! 5.2. Az átlátszatlan (opák) és az átlátszó (transzparens) igék átlátszó: ha az ige valamelyik argumentumában található kvantor kiemelhető úgy, hogy az ige a kvantor hatókörébe kerüljön (a) nevezzük még: extenzionális igének átlátszatlan: a kiemelés nem eredményez logikailag ekvivalens kijelentést (b) nevezzük még: intenzionális igének a) Mónika egy szép követ talált Van egy szép kő, amelyet Mónika talált. b) Mónika egy szép követ keresett Van egy szép könyv, amelyet Mónika keresett a mondat csak a referenciális (de re) olvasatot engedi meg, a nem referenciális (de dicto) olvasatot nem átlátszatlan a tárgy szempontjából pl: keres, elvár, kíván, óhajt az alany szempontjából pl: hiányzik 5

6 az extenzió szempontjából azonos kifejezések egymással való helyettesítése is csak átlátszó kontextusban lehetséges a) Letartóztatták Kovács Bélát / Letartóztatták Éva férjét átlátszó, logikailag ekvivalens, tudnunk kell hozzá, hogy Éva férje Kovács Béla b) A rendőrség keresi Kovács Bélát / A rendőrség keresi Éva férjét nem átlátszó, logikailag nem ekvivalens, a két mondat akkor is igaz, ha a rendőrség nem tudja, hogy a kettő ugyanaz az átlátszatlanság a mondat alanya által jelölt személy tudatállapotával függ össze episztemikus átlátszatlanság 5.3. A faktív igék Olyan propozíciós argumentumot tartalmazó igék, amelyek esetében a beágyazott mondat által kifejezett kijelentés a mondat előfeltevése. Az előfeltevést a tagadás érintetlenül hagyja. a) Béla tudta, hogy a fia megbukott. b) Béla nem tudta, hogy a fia megbukott. akár tudta Béla, akár nem, a fia megbukott Kognitív (tud, rájön) és emotív (sajnál, örül, meglepődik) igék Az implikatív igék Olyan propozíciós argumentumot tartalmazó ige, amely állító mondat esetén az ezt az argumentumot kifejező kijelentést implikálja. Tagadó mondatban viszont az utóbbi kijelentés tagadását implikálja. a) Annának sikerült időben hazaérnie Anna időben hazaért. b) Annának nem sikerült időben hazaérnie Anna nem ért haza időben. negatív implikatív igék: állító mondat esetén tagadást implikál és fordítva a) Anna elfelejtette magával vinni az esernyőt Anna nem vitte magával... b) Anna nem felejtette el... magával vitt 5.5. Kijelentésattitűdöt kifejező igék átlátszatlan kontextust hoznak létre a) Kati reméli, hogy holnap nem kell iskolába menni. b) Holnap nem kell iskolába menni. b) egy kijelentést fejez ki, amely azonos a beágyazott mondattal... a remél ige a kettő közti viszonyt fejezi ki, és ez a viszony a kijelentésattitűd a kijelentés a valóságra, az attitűd a beszélőre vonatkozik problémát vet fel, újra kell gondolni miatta a szemantika alapfelvetéseit... 6

7 6. Kauzativitás explicit kauzatív ige: A vezető gondatlansága okozta a balesetet. implicit kauzatív ige: a tárgyas ige egy olyan ok okozati viszonyt fejez ki, amelyben az ok az alanyi argumentum, az okozat pedig egy tárgyatlan igét vagy igés szerkezetet tartalmazó mondattal fogalmazható meg, amelyben az eredeti tárgyi argumentum alanyként jelenik meg. a) A nap megszárította a ruhát. ok b) A ruha megszáradt. okozat OKOZ(p,q) elemi predikátum a kauzatív viszony általában események között áll fenn 7. Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés Szintaktikai alternáció: ha egy adott igével lehetséges az A szintaktikai szerkezetű mondat, akkor ugyanazzal a hangalakú igével a B szintaktikai szerkezetű mondat is lehetséges a) Béla bólintott. Béla bólintott a fejével. a két mondat jelentése szinonim b) Anna eltörte a vázát. A váza eltörött. a két mondat jelentése megjósolható módon eltér c) Péter szénát rak a szekérre. Péter megrakja a szekeret szénával. tágabb értelemben ez is sz.a., pedig a két ige hangalakja nem azonos (az egyik igekötős, a másik nem) a feladat azoknak az igeosztályoknak a szemantikai jellemzése, amelyek az adott alternációt lehetővé teszik. nyelvspecifikus! a) Bill sold a car to Tom. Bill sold Tom a car. dativus-alternáció 1) cselekvés tipikus eszköze az eszköz tipikus funkciójával alternálhat A kenyeret ezzel a késsel vágtam. Ez a kés nem vág. 2) Igekötő zérus alternáció A fára mászott. Felmászott a fára. 3) Csodálatot vagy annak hiányát kifejező igék Csodáltam bátorságát. Csodáltam bátorságáért. 4) Az igekötők szemantikája igekötő: az igemódosítók osztályába tartoznak a) semleges hangsúlyozású mondatban mindig az ige előtt áll + fókuszhangsúlyt kap b) ha a mondatban más kerül fókuszpozícióba, akkor helye közvetlenül az igét követő pozíció c) eldöntendő kérdésre adott válaszban önállóan is használható az ige jelentését módosítja, az igejelentés részévé válik igekötő + ige: mindkettő szóértékű együtt: komplex ige 7