1. LOGIKAI (FORMÁLIS) SZEMANTIKA

Átírás

1 - Gombocz: jelentés = funkciófogalom - más jelentéstanok: jelentés = viszonyfogalom 1. LOGIKAI (FORMÁLIS) SZEMANTIKA - jelek vonatkozásából indul ki (referencia, denotátum) - nyelvi kifejezések világ - tulajdonnevek köznevek különbsége - referenciális kifejezések - kijelentés (propozíció) - mondat propozíció különbsége - egyed halmaz vonatkozása: a/ disztributív b/ kollektív

2 - jelentés vonatkozás! Gottlob Frege: A hajnalcsillag az estcsillag. A hajnalcsillag a hajnalcsillag. - az igazságfeltétel fogalma - a kijelentés jelentése (részben v. egészben) = igazságfeltételeivel - A jelentés lényegét: nyelvi kifejezések + világ objektumai közti kapcsolatban keresik. - a világ = a fizikai világ mentális ábrázolása: Mari 4 órakor belépett az irodába. Józsi 5 órakor kiugrott az ablakon. + lehetséges világok (mese, álom stb.)

3 a nyelvi kifejezéseket a világ modelljéhez kapcsoljuk! - Minden mondat kijelentést fejez ki? - a szójelentés: a kijelentés függvényében - a jelentés kompozicionalitása (kivételek!!!) - jelentésábrázolás módszere (jelentésposztulátum): "x"y[apa (x,y) (férfi (x) & szülő (x, y))] Összefoglalva: 1.) vonatkozás problémái 2.) propozíció a középpontban 3.) igazságfeltételek 4.) jelentés-kompozicionalitás (Frege-féle elv) 5.) formális ábrázolás

4 2. KOGNITÍV SZEMANTIKA - jelentés + megismerés (kogníció) a jelentésleírásnak a mentális ábrázolást hűen kell tükröznie - jelentés észlelés (percepció) kapcsolata A gyerek az iskola előtt van. Az iskola a gyerek mögött van. logikai ekvivalencia = nyelvhasználatbeli ekvival. - okai

5 térérzékelés színérzékelés (jelentésük) fehér piros zöld kék barna lila fekete sárga rózsaszín narancssárga szürke alapnevek - alá-, fölérendelés - tulajdonságaik mozgásérzékelés - alak, háttér, mozgás, útvonal - lexikailag kifejezhető jellemzők (m.: csúszik, lép, gurul; fr.: descendre, monter, partir;

6 kalif. indián: -lup- kicsi, fényes, kerek a mozgó tárgy -t- kicsi, lapos, rögzíthető a mozgó t. -swal- hosszúkás, puha, egyik végén felfüggesztett a mozgó tárgy ) középpontjában a szószemantika - ábrázolása: lop(x,y,z) [vki lop vkitől vmit] MEGENGED(y, BIRTOKOL(x,z)) SZÁNDÉKOSAN(ELVESZ(x,y,z)) SZÁNDÉKOZIK(x, AD(x,y,z))

7 3. STRUKTURÁLIS SZEMANTIKA nyelven belül kívánja a jelentést meghatározni egy nyelvi kifejezés jelentése két szó közti jelentésviszony Hagyományos jelentésviszonyok: 3.1./ SZINONÍMIA - több fajtája van - feltételei - pl.: Szeretem a krumplit. K K Szeretem a burgonyát. nem K nem K

8 3.2./ HIPONÍMIA és HIPERONÍMIA - fölé-, alárendeltségi viszony - pl.: (K) Ez egy oroszlán. K K (K ) Ez egy állat. K K 3.3./ INKOMPATIBILITÁS - pl.: (K) Ez egy egér. K K (K ) Ez nem egy macska. K K - A (egy) X kijelentés implikálja az A nem (egy) Y kijelentést - 1 adott K kijelentéshez végtelen inkompatibilis K kijelentés szerkeszthető

9 3.4./ ELLENTMONDÁS - 2 lexikai elem teljesen kizárja egymást - teljesen lefedik a releváns konceptuális teret - pl.: János beteg. János egészséges. - ha K-t állítjuk, K -t tagadjuk, és fordítva: K nem K K nem K - pl.: János nem beteg. = János egészséges. János beteg. = János nem egészséges. konceptuális tér: egészség egészséges beteg

10 3.5./ ANTONÍMIA - nem kizáró ellentét (jó-rossz, nagy-kicsi) - nem fedik le teljesen a releváns konceptuális teret - semleges zóna konceptuális tér: hőmérséklet meleg hideg nem hideg K nem K nem K K nem meleg

11 Mondatszemantikai jelentésviszonyok: 3.6./ GYENGE IMPLIKÁCIÓ - p gyengén implikálja q-t, ha p igaz voltából következik q igaz volta, de q tagadásából nem kell következnie p tagadásának - pl.: p Jancsinak sikerült megoldania a feladatot. q Jancsi megoldotta a feladatot. q p Jancsi nem oldotta meg a feladatot. Jancsinak nem sikerült megoldania a feladatot.

12 3.7./ ELŐFELTEVÉS - következmény, melyet a tagadás nem érint - q előfeltevése p-nek, ha q következik p-ből is és p tagadásából is - pl.: q Anna hazajött. p Péter tudta, hogy Anna hazajött. Péter nem tudta, hogy Anna hazajött.

13 3.8./ KONVENCIONÁLIS IMPLIKATÚRA - mondatbeli nyelvi elemek, eszközök idézik elő - előre jelezhető következményreláció - pontos tartalma nem fogalmazható meg - pl.: - A lány szegény és becsületes. A lány szegény de becsületes. - Mari szereti a kaviárt. Még Mari is szereti a kaviárt.

14 Hogyan vizsgálódnak? 1./ FORMÁLIS SZEMANTIKA AGGLEGÉNY(x) FÉRFI(x) & NŐTLEN(x) & FELNŐTT(x) - szükséges és elégséges feltételek (egyidejűség) 2./ STRUKTURÁLIS SZEMANTIKA - lényegében ugyanez - szükséges és elégséges feltételekről nem szól AGGLEGÉNY(x) FÉRFI(x) AGGLEGÉNY(x) NŐTLEN(x) AGGLEGÉNY(x) FELNŐTT(x) [FÉRFI(x) & NŐTLEN(x) & FELNŐTT(x)] AGGLEGÉNY(x)

15 3./ KOGNITÍV SZEMANTIKA - megkérdőjelezi az elégséges feltételeket - szerinte nem egyértelmű a vonatkozás - idealizált világban érvényes (tulajdonképpen) - pl.: A pápa agglegény. A pápa tulajdonképpen agglegény.

16 Fő érdeklődési területük? 1./ FORMÁLIS SZEMANTIKA - mondatszemantika - cél: formális ábrázolásba illesztés 2./ KOGNITÍV SZEMANTIKA - szószemantika - megismeréssel kapcsolatba hozható problémák - tér, idő, mozgás észlelése és nyelvi tükröztetése - nem törekszik ábrázolásra - csak ez foglalkozik a diakrón jelentésvizsgálattal

17 3./ STRUKTURÁLIS SZEMANTIKA - szószemantika - a nyelvi jelek közti strukturális összefüggést kutatja 1. Logikai jelentésfogalom: jel + világ viszonya 2. Kognitív jelentésfogalom: jel + megismerés viszony 3. Strukturális jelentésfogalom : jel + jel viszonya