FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN"

Átírás

1 FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005

2 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek közepén Brassai Sámuel az igének és a bővítményeinek a kapcsolatát, viszonyát a Naphoz és annak bolygóihoz hasonlította. Az igeközpontúság azóta is meghatározó a valenciaelméletekben. A vonzatosságot kifejezetten igei, melléknévi jellegzetességnek tartják, nem a főnevekre jellemző sajátosságnak, mivel a főnevek esetében a függőség némiképp másként jelenik meg, de van, aki a főnévi vonzatok létét is megkérdőjelezi. Az igei valencia erősebb kötelék a főnévinél, kétségtelen, hogy a főnévi kötöttségre általában a fakultáció a jellemző. A főnévi alaptag általában nem kötődik határozott szintaktikai pozícióhoz, a vonzatosságra a főnév szemantikája utal. A főnév szemantikai alapú vonzatossága okán nem igényel állítmányi szerepet vagy más szintaktikai meghatározottságot (a szerkezeti vonzatok kivételek ez alól). Olyan főnevekre jellemző a vonzatosság, amelyek valamiféle kiegészülésre váró viszony egyik pólusát képezik. A főnév saját jelentése okán is lehet vonzatos, de örökölheti is a vonzatot, ha igére, melléknévre, határozószóra, tehát valamilyen más szófajra vezethető vissza. Doktori dolgozatomban a főnévi vonzatosságot vizsgálom a magyar nyelvben. Témaválasztásomat döntően befolyásolta az a tény, hogy a főnevekre vonatkozó valenciakutatás kevéssé kidolgozott területe a magyar nyelvtudománynak. Célom az, hogy a téma sokoldalúsága ellenére minél átfogóbb képet adhassak erről a területről, s hogy igazoljam, hogy más szófajokhoz hasonlóan a főnevekre is jellemző a vonzatosság. II. A kutatás módszere Dolgozatom készítése során több módszert is alkalmaztam. Első lépésben a témát szorosan érintő szakirodalmat tekintettem át kritikai jelleggel. A szakirodalom főnévi vonatkozásai kevéssé kidolgozottak, inkább elméleti jellegű megközelítések. Egy olyan, a gyakorlatban is alkalmazható vizsgálati metodikát dolgoztam ki, amellyel a magyar vonzatos főneveket mélyrehatóbban meg tudjuk vizsgálni. A magyar nyelv szóvégmutató szótárá-nak főnevei képezték ennek a vizsgálatnak a tárgyát. Az eddig ismert vonzatpróbák alapos tanulmányozása után kialakítottam a saját álláspontomat a vonzatosság meghatározásában. Következő lépésként készítettem egy táblázatot a főnevek és a vonzatok rendszerezéséhez. A táblázat soraiban a vizsgálandó mintegy főnév áll, oszlopaiban pedig a felvehető vonzatok. Lehetséges példamondatokat alkotva határoztam meg, hogy milyen vonzatfajták szerepeljenek az oszlopokban. Több vonzat megléte esetén a vonzatok kapcsolódási fajtáját is jelöltem. Két vagy több vonzat lehet: 1. szinonim; 2. vagylagos kapcsolódású, ahol vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét vonzat egyidejűleg van jelen; 3. és-kapcsolat, ahol a vonzatok mindegyikének jelen kell lennie; 4. kizáró kapcsolat, ahol ugyanabban a jelentésben kizárják egymást a vonzatok. Legalább három vonzat esetén ezek a lehetőségek kombinálódhatnak is. Egy-egy főnév esetében több vonzatszerkezet is alkotható. A vonzat szemantikai jegyeit három kategóriába soroltam: élő, élettelen, illetve mindkettő. Az előre kidolgozott szempontok szerint megvizsgáltam az összes főnevet, megállapítottam a lehetséges vonzataikat, a vonzatkapcsolódásokat, illetve a szemantikai kategóriákat. A vonzatosság és a jelentés kapcsolatának bemutatása során, illetve a vonzatosság viszonylatában vizsgált képzett főnevek tárgyalásakor vonzattáram adatainak az elemzését szótári jelentésszerkezetek vizsgálatával is összekapcsoltam. A szótári vizsgálat alapját a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadása szolgálta. Ennek a munkálatnak a során a két említett esetben más-más módon a főnevek jelentéseit, jelentésszerkezeteit a lehetséges vonzatok tükrében elemeztem, hasonlítottam össze. Meghatároztam a főnévi alaptag és a határozói, jelzői vonzatok közti jelentésviszonyokat. Vonzattáramból kigyűjtöttem az ugyanahhoz a vonzathoz tartozó főneveket, majd megállapítottam a jelentésviszonyokat. Több vonzat megléte esetén meghatároztam a tipikus kapcsolódásokat, és ebben az esetben is megállapítottam a lehetséges jelentésviszonyokat. 3 4

3 Főnévi adatbázisomban különféle keresési módok közül lehet válogatni (www.webit.hu/fonevlista). Az elkészített vonzattárban azt vizsgáltam, hogy milyen módon csoportosíthatók a főnevek, és az egyes csoportokból milyen következtetéseket lehet levonni. Számos gyakorlati példa elemzése alapján dolgoztam ki téziseimet a főnévi vonzatosságról. III. A dolgozat felépítése Dolgozatom két fő részre tagolódik. Az első tudománytörténeti jellegű, amelyben elsősorban hazai, de külföldi szerzők műveit is bemutatom. Szerepelnek ebben a részben igei és melléknévi vonatkozások, szinkrón nyelvleírás és nyelvtörténet, hagyományos és strukturalista megközelítés, valamint magyar, német, olasz nyelvre vonatkozó kutatások is. A dolgozat második fele bizonyos esetekben szakirodalmi vonatkozásokkal tartalmazza a saját rendszerezésemet. Itt a fejezetek azoknak a szempontoknak felelnek meg, amelyeket a főnévi vonzatosság vizsgálatánál feldolgozandónak tartok. Az alábbi főbb témaköröket tárgyalom: elsőként rövid történeti áttekintést adok a vonzatosság területén végzett hazai kutatásokról. Itt H. Molnár Ilona, Károly Sándor, Thimar Márta, Komlósy András és mások igei és melléknévi szerkezeteket feldolgozó kutatásaival foglalkozom. Ezt követően az alaptag és a vonzat kérdése, majd a különböző vonzatpróbák tárgyalása következik. A főnévi vonzatok nyelvtörténeti vonatkozásai után a jelen nyelvállapotát feldolgozó német és olasz nyelvi munkákat mutatok be. A tudománytörténeti rész utolsó fejezete ismét a magyar főnévi vonzatokat érinti, itt a hazai kutatások közül Tamásiné Bíró Magda, Szabolcsi Anna, Laczkó Tibor, Rácz Endre és Balogh Judit munkáit ismertetem. A saját rendszerezésemet tartalmazó második rész a következő témaköröket érinti: a főnévi vonzatosság tulajdonságai; a vonzat és a jelentés kapcsolata; a képzés hatása a vonzatosságra, ezen belül az -ás, -és és a -ság, -ség képzős szavak vizsgálata; a birtokos jelző vonzatossága; az alaptag és a vonzat viszonyának az elemzése, illetve a vonzatos főnevek csoportosítása a jelentésviszonyok és a vonzatok, illetve a vonzatok kapcsolódási típusai szerint. A befejező fejezetben összegzésként megjelölöm azokat a témaköröket, amelyek későbbi feldolgozásra várnak. 5 IV. Eredmények, tézisek A főnévi vonzattár. Munkám alapja a több szempontú keresési módozatokkal rendelkező, 30 ezer főnevet tartalmazó vonzattár (www.webit.hu/fonevlista). Ennek elkészítéséhez meg kellett határoznom a lehetségesen fölvehető vonzatfajtákat is: a vonzattárban 29 főnévi vonzatfajta szerepel. A főnévi vonzatok jellemzése. Az igékhez, a melléknevekhez hasonlóan a főnevekre is jellemző a vonzatosság. A főnévi vonzatok hasonlóan minden más szófaj vonzataihoz valamiféle hiányt pótolnak. Az alaptag jelentésének olyan kiegészüléséről van szó, amely valamiféle szintaktikai formában realizálódik. Egyfajta függőségi viszony áll fenn az alaptag és a vonzat között. A szó szemantikai tulajdonságaira a szintaktikai szerkezet ad választ. Az alaptag megkívánja egy másik tag, a bővítmény meglétét, előírja jelentéstípusát s többnyire az alakját is. Az alaptag mellett a bővítménynek is meghatározott szemantikai jegyekkel kell rendelkeznie. Olyan főnevekre jellemző tehát a vonzatosság, amelyek valamiféle kiegészülésre váró relatív viszony egyik pólusaként szerepelnek, tekintet nélkül arra, hogy képzett vagy egyszerű, nem képzett főnevekről van szó. A főnévi vonzatok létjogosultságával az összetett jelző kérdése is összefügg. Munkámban több szempontból jellemzem a főnévi vonzatosságot. Ezen belül többek között azt is meghatároztam, hogy mely esetekben beszélhetünk a főnév kötelező vonzatairól. Néhány típus ezek közül: kötelező vonzat 1. a mértékjelölő főnevek mellett a mennyiségjelző, pl. három méter (szalag); 2. a mentében, dőltében, közeledtével, féltében stb. típusú, igére visszavezethető, határozóragos főnevek mellett vagy a birtokos jelző, vagy valamely határozó stb. Megállapítottam, hogy a fakultatív jellegű kötöttségnek intenzitásbeli fokozatai vannak. A főnévi vonzatok között megkülönböztettem a szerkezeti és a szemantikai vonzatokat. Az előbbiekhez tartozik például az állítmányi pozícióban álló főnév, a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat, pl. kár, hogy megint esik az eső; a genitivus objectivus és subjectivus, igaz, itt a transzformációból adódik a vonzatosság. A műveltető, a szenvedő és a mediális igék szerkezeti vonzatait megtaláljuk a nomen actionisi jelentésű -ás, -és képzős főnevek mellett is. A 6

4 szemantikai vonzatosság esetében a szó jelentése okán kívánja meg a kiegészülést, szemantikájában hordozza a vonzatosságot, pl. szemelvény vmiből. A dolgozatban részletesen ismertetem, hogy a főnév esetében mely bővítményfajták tölthetik be a vonzat szerepét. A legjellemzőbbek a következők. Az állítmányi szerepű főnév mellett az alany szerkezeti vonzat. Vonzat lehet többek között a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat, ahol a főmondati állítmány elvont jelentésű főnév (l. fent). Kötött bővítmény lehet a határozó, pl. félelem vkitől, illetve a hogy kötőszós (tartalomkifejtő) kötött határozói mellékmondat, pl. Béla félelme attól, hogy nem megy át a vizsgán, az összetételszerű határozós szószerkezeteket, pl. a foglyok szabadon bocsátása. A főnévi igenév szintén betöltheti a vonzat szerepét többnyire határozói értékkel, pl. (van benne) mersz (sziklát) mászni. A főnévnek birtokos jelzői, pl. az én druszám, minőségjelzői, pl. furcsa ízlés, kijelölő jelzői, pl. pesti hídfő és mennyiségjelzői, pl. öt kiló vonzata is lehet. A tartalomváró főnevek, pl. lényeg, dolog, tartalom stb. esetében a tartalmi kiegészülés igénye mellett a szintaktikai kiegészülés formája nem határozott: lehet főnévi igenév, mellékmondat stb. Más típusú főneveknél, pl. periódus, ciklus csak a kötöttség ténye nyilvánvaló, fajtája, formája nem meghatározott, pl. választási ciklus, két ciklus(ra szóló megbízatás). A vonzatosság és a jelentés. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a vonzatosság és a jelentés kapcsolata elválaszthatatlan egymástól. Korábbi kutatás (l. a dolgozatban Forgács 1996) szempontjait alapul véve szótári (ÉKsz. 2 ) vizsgálattal bizonyítom ezt. A vonzattáramban lévő vonzatos főnevek lehetséges vonzatait és az értelmező szótárban szereplő jelentéseiket elemzem. Elsősorban azokra a jelentésekre koncentrálok, amelyeknél a vonzat is megjelenik. A jelentések megváltozása a vonzat változását eredményezheti, s ugyanez fordítva is igaz. A vonzatosság és a jelentés szoros összefüggését bizonyítja az, hogy a főnév jelentései között az eltérés általában abból adódik, hogy a jelentésekhez tartozó vonzatok száma vagy fajtája különbözik. Eszerint a következő csoportok alkothatók: a főnév jelentései közt a különbség adódhat a vonzatszám eltéréséből, pl. az iskola befejezése az előadás befejezése egy dallal, vagy a vonzat fajtájának az eltéréséből, pl. kellemes atmoszféra öt atmoszféra. Jelentések közti különbséget okozhat a vonzatszám és a vonzatfajta együttes eltérése, pl. idézés a bíróságra idézés Aranytól a Toldiból, de a jelentéskülönbség abból is eredhet, ha a vonzatfajta változatlan, viszont a bővítmény szemantikai specifikációja eltérő, pl. a gyógyszer beadása a gyereknek a labda beadása a csatárnak. A jelentéskülönbség bizonyos esetekben a kontextus alapján magyarázható. A vonzat és a jelentés viszonylatában megmutatkozó általános szabályszerűségek után az árnyalatnyi eltéréseket mutatom be, amelyekre vonzattáram készítése közben figyeltem fel. Itt olyan különbségekről van szó, amelyek a jelentésbeli, használatbeli eltérések során mutatkoznak. Néhány típus ezek közül: ha bizonyos főneveket konkrét vagy abszolút értelemben használunk, amellett hogy a jelentés fő jegyei nem változnak meg, vonzataik különbözhetnek, pl. az író regénye az elmúlásról a regény (epikai műfaj, itt nincs vonzat). Bizonyos szavak esetében a szójelentés változatlan volta mellett a vonzathasználatban különbség mutatkozik abban a tekintetben, hogy a bővítmény élőre vagy élettelenre vonatkozik, pl. Arany-antológia antológia Arany műveiből; más esetben nem az élő élettelen szembenállása okozza a különbséget, hanem a nézőpontbeli különbség, pl. híd a folyón híd a két part között. Vannak olyan vonzatok is, amelyek azért kerülnek eltérő struktúrába ugyanazon szójelentés mellett, mert kizárják egymást, pl. bujdosás az erdőben bujdosás az erdőbe. A vonzatok elemzése, vizsgálata a szójelentések pontosabb kidolgozását, feltérképezését szolgálhatja. A szóképzés és a vonzatosság. Hogy a szóképzés során a főnév megtartja az alapige, -melléknév stb. vonzatát, általánosító jellegű kijelentés. Dolgozatomban azt bizonyítom, hogy ha az esetek nagyobb részében nem is érhetők tetten az alapszó és a származék tekintetében a vonzat és a jelentés változásai, azt mégsem jelenthetjük ki általános érvénnyel, hogy a származék minden esetben megtartja az alapszó vonzatát. Nem elhanyagolható azoknak a szavaknak a mennyisége, amelyeknél változást tapasztalunk a jelentés és a vonzat függvényében. Munkámnak ebben a részében a vonzatosság szempontjából vizsgáltam a szóképzést. A sorrendiségtől függetlenül a szóképzés és a jelentésváltozás, illetve a jelentésváltozás és a szóképzés kapcsán a vonzat nem közvetlenül a képzés, hanem a jelentés megváltozása miatt módosul(hat). 7 8

5 Tehát az alapszói és a származékszói jelentéseket vizsgáltam a vonzatosság függvényében. Így nem kizárólag jelentésváltozások elemzéséről van szó, hiszen a vonzattal való kapcsolódás is szerepet játszott a szempontok kialakításában. Arra kerestem a választ, hogy a vonzat és a jelentés hogyan viselkedik együtt a képzés során. A vonzattáramban lévő -ás, -és és -ság, -ség képzős szavakat vizsgáltam ebben a tekintetben. Az ÉKsz. 2 -ban szereplő alapszói és a származékszói jelentéseket, illetve az általam megállapított vonzatokat hasonlítottam össze, s ennek eredményeképpen alakítottam ki a csoportokat a meghatározó, tendenciaszerű jelenségek alapján. Az alapszót és a -ság, -ség képzővel ellátott származékát vizsgálva a vonzat és a jelentés tekintetében megállapítható, hogy az esetek nagyobb részében nem történik változás. A következő típusokba sorolhatók azok az esetek, ahol eltérés mutatkozik: az alapszó és a származék eltérő jelentésekkel, eltérő vonzatokkal rendelkezik, pl. kész vmire készség vmihez; a jelentés és a vonzat egy-egy esetben megegyezik, pl. képes vmire képesség vmire, vmilyen; a jelentésszerkezetben közös és eltérő jegyek is találhatók, a vonzatok azonban különbözőek, pl. rendetlen rendetlenség vhol; a jelentések megegyeznek, a vonzatok azonban (részben) különbözőek, pl. azonos vmivel azonosság (vmié) vmivel = vmik között. Az -ás, -és képzős szavak körében az alapszó és a származék viszonylatában a vonzat és a jelentés nagyrészt szintén megegyezik. Az alábbi esetekben mutatkozik eltérés: a főnévhez az igeitől eltérő (nem nomen actionisi) jelentés mellé új vonzat társul, pl. jótáll vmiért, vmiről jótállás vmire; a főnév jelentései mellett elmarad a vonzat, pl. foglalkozik vmivel foglalkozás; nem minden igei vonzat jelenik meg a főnévi származék mellett, a főnév (nem nomen actionisi) jelentése eltér az igei jelentéstől, pl. ront vmit, vkire, vkinek, vki ellen rontás vkire; a jelentés változik, a vonzatok között egyezés és eltérés is található, pl. ajánl vmit, vkinek, vmiért ajánlás vmire, vkinek, vkitől; a nomen actionisi jelentés nem marad meg, megváltozik a vonzat és a jelentés is, pl. ízlik vkinek ízlés vmilyen; a jelentés többnyire változatlan (nomen actionis), a vonzat eltérhet, pl. csúfolódik vmin, vkivel csúfolódás vkiről, vmin, vkivel; nem minden alapszói jelentés él tovább a főnévi származékban, pl. a viselkedik előírásszerű magatartást tanúsít jelentése nem jelenik meg a származékban; az ige jelentése és vonzatai több származékban jelennek meg, pl. megél vmit, vmiből megélés vmié, vmiből megélhetés vmiből. Dolgozatomban rámutattam, hogy a tárgyi vonzattal rendelkező igék nagy részének különféle, már lexikalizálódott származékában a -ra, -re, illetve a -ról, -ről ragos határozó szerepel vonzatként (igényel vmit igény vmire, bejelent vmit bejelentés vmiről) függetlenül attól, hogy az ige vagy a főnév volt-e korábbi keletkezésű. Az ige tárgyi vonzata a főnévi származékban függetlenül a szó eredetétől egységes módon nyilvánul meg. A birtokos jelző. A főnévi vonzatosság legösszetettebb területe a birtokos jelzői vonzatok vizsgálata. Többféle szempont alkalmazásával meghatároztam azokat az eseteket, amikor vonzatnak tekinthetjük a birtokos jelzőt: egyrészt kizárólag a szemantikai kritériumok alapján, másrészt a szinonim vonzatok felől, de vannak esetek, amikor a szintaktikai, illetve a morfológiai sajátosságokat is figyelembe kell vennünk. Ezek a szempontok más-más szócsoportokat érintenek. A kötelező szótári vonzatokra fókuszáltam, s ezeket határozottan megkülönböztettem a szerkezeti átalakítás miatti vonzatoktól. (A szemantikai alapú vonzatosság és a szinonim vonzatosság kivételnek tekinthető a kötelező vonzatosság alól.) Több vonzat megléte esetén akkor tekintettem vonzatnak a birtokos jelzőt, ha az kötelezően a szerkezet részének tekinthető. Ennek az az oka, hogy a fakultatív vonzatok meghatározása a birtokos jelző esetében különösen problematikusnak tekinthető. 1. A szemantikai valencia. A főnevek esetében a szemantikai valencia kiemelt fontosságú szerephez jut. A birtokos jelzőre alkalmazva azonban ez a módszer nem tekinthető teljesen egységesnek, mivel különbség van a vonzatos szavak között. Ebben a tekintetben fokozatokat is meg lehet különböztetni. Megállapíthatjuk, hogy a szavak 9 10

6 lehetnek szemantikai alapon kötöttek, elismerve, hogy az ide tartozó szavak között vannak kötöttségbeli különbségek. Készítettem egy csoportosítást azoknak a főneveknek az alapján, amelyeknél jelentéstani alapon vonzatnak tartottam a birtokos jelzőt. Ide elsősorban a szorosabb kötöttséget kívánó lexémákat soroltam. A főbb kategóriákon belül több típust különböztettem meg: Személy(ek)re, létezés(ük)re, illetve egymáshoz való kapcsolataikra jellemző viszonyok. Például: élő élő kapcsolat rokoni alapon, nem megfordítható viszony, pl. anya; egyediség, belső tulajdonság, illetve azzal kapcsolatos fogalmak, pl. gusztus stb. Tárgyra, dologra, személyre jellemző kapcsolódások. Például: valaminek az alapját, illetve lényegét képező tárgy, fogalom, pl. lényeg; valaminek a lényegét meghatározó szellemi jegyek, pl. tartalom stb. Rész egész kapcsolat, kiemelkedés valamiből, hozzátartozás valamihez, valakihez, alá-, fölérendeltségi viszony. Például: szerves kapcsolat (test)rész egész, pl. szájszeglet; rész egész viszony egyén és csoport, csoport és egyén viszonylatában, pl. beltag stb. Azok a birtokos személyjellel álló szavak tartoznak ide, amelyeknek egy-egy jelentésben még él az abszolút tövű alak (ÉKsz. 2 alapján), pl. holdudvar stb. Munkámban részletesen tárgyalom a szinonim szerkezetek szerepét a birtokos jelzői vonzatok megállapításában. Azt állítom, hogy a határozói vonzattal szinonim birtokos jelző is vonzat. Ha a határozót vonzatként határozzuk meg, akkor a vele szinonim birtokos jelzőről sem állíthatunk mást. A tézisemet az a tény is igazolja, hogy ez a gondolat analóg az ige vonatkozásában a tárgy és a határozó váltakozásával. Ennek a tételnek sokirányú vonatkozásait, beleértve a transzformációból adódó birtokos jelzői vonzat szerepét is a szinonim vonzatosságban, a dolgozatban részletesen elemzem. 2. A szintaktikai valencia. A szintaktikai valencia munkámban az igéből képzett -ás, -és és a melléknévből, melléknévi igenévből képzett -ság, -ség képzős szavakat érinti. A származékoknál is megjelenő alapszói jelentéseket vettem figyelembe. Azt vizsgáltam, hogy ezeknél a szavaknál mikor kötelező szótári vonzat a birtokos jelző, tehát nem a szintaktikai átalakítás eredményeként létrejött genitivus subjectivusról, illetve genitivus objectivusról van szó. Itt a következő megállapításokat tettem. Elsőként a kötelező tárgyi vonzattal rendelkező igékre visszavezethető -ás, -és végű főnevekről lesz szó. Itt a birtokos jelzőt szótári vonzatként is számon tartják. Ez a megállapítás azonban kiegészítésre szorul. Azokban az esetekben, amikor az -ás, -és végű főnév alanyi pozícióban szerepel, kötelező vonzat a birtokos jelző, kivéve, ha a birtokos jelző tartalma kifejezhető tárgy, illetve határozó formájában, pl. a lefegyverezés a terroristákat térdre kényszerítette stb. Ilyenkor nem is tesszük ki a birtokos jelzőt. Ha nem feleltethető meg a birtokos jelző a tárgynak vagy a határozónak (esetleg más mondatrésznek), akkor viszont kötelező a birtokos jelzői vonzat. Amikor nem alanyi szerepben van a főnév, kötelező a birtokos jelzői vonzat, ha az a mondat alanyával, esetleg tárgyával, határozójával, az alany birtokos jelzőjével stb. nem egyezik meg, tehát ha más mondatrésszel nem tudjuk egyértelműen kifejezni. Ezt azért kell megvizsgálni, mivel a kötelező birtokos jelző szerepét át tudja venni más mondatrész, pl. a bírókat ismerve lefizetéssel nem mész semmire stb. Ha azonban ezt a funkciót más mondatrész nem veszi át, ki kell tennünk a birtokos jelzőt, pl. az áru hirdetésével sem mentek sokra. Nem tesszük ki viszont akkor, ha tautológiát eredményezve a birtokos jelző és a mondat valamely más mondatrésze ugyanaz lenne, pl. *a ruha készítésének hibái miatt a ruha egy hónapon belül elszakadt. Összefoglalva: bizonyos szintaktikai környezetben a birtokos jelző szerepét, tartalmát kifejezheti más mondatrész, így nem kell minden esetben megjelennie a kötelező tárgyi vonzatnak birtokos jelzőként, ugyanakkor valamilyen más formában jelen kell lennie. Az ilyen esetekben, amikor nem birtokos szerkezetről van szó, ahol az irányító tag a birtokos jelző, ezt a funkciót más mondatrész veszi át. A jelentésviszony megmarad, csak azt nem minden esetben a birtokos jelző fejezi ki. Ha csak határozói vonzata van a szónak, a határozói vonzat mellett nem kell az ige alanya örökeként a birtokos jelzőnek megjelennie sem akkor, ha alanyi, sem akkor, ha nem alanyi szerepű a származékszó, pl. az emberektől való elzárkózás nem jelent 11 12

7 megoldást a bajokra; az emberektől való elzárkózással nem oldasz meg semmit. A birtokos jelző itt nem lesz kötelező szótári vonzat. A tárgy és a határozó váltakozása esetén ugyanazt tapasztaljuk, mint amit a tárgy, illetve a határozó esetén láthattunk külön-külön. Megvizsgáltam azt az esetet is, amikor határozói és kötelező tárgyi vonzata egyszerre van az igének. A kötelező tárgyi vonzat birtokos jelzői formában jelenik meg, illetve a már ismertetett szintaktikai körülmények között azt más mondatrész is kifejezheti, a határozói vonzat változatlan marad. A mediális igéket is elemeztem ebből a szempontból. Itt arra az eredményre jutottam, ahogy amennyire a kötelező tárgyat vonzó cselekvő és műveltető ige ragaszkodik a vonzatához a származékokban is, hasonló figyelhető meg a mediális igénél az alannyal kapcsolatban, kivéve az alanytalan és a fakultatív alanyú igéket. Azt állítom, hogy a mediális igéknél valamilyen módon, valamilyen mondatrész formájában utalni kell az eredeti ige alanyára, pl. a halállományban a pusztulás télen történt; a kártevők pusztulásával megszűntek a bajok. Más a helyzet azonban, ha már lexikalizálódott, nem nomen actionisi jelentésű lexémáról van szó, pl. sorvadás. Mindent összevetve: továbbgondolást igényel, hogy a származékoknál miért a kötelező tárgyi vonzatú igék tárgyi vonzatának, illetve a mediális igék alanyi vonzatának kell megjelennie valamilyen formában. A melléknévből, melléknévi igenévből képzett -ság, -ség képzős főneveket is megvizsgáltam a birtokos jelzői vonzat függvényében. A határozói vonzat megőrzése mellett tehát azt vizsgáltam, hogy az alany megjelenik-e a származékoknál kötelezően birtokos jelzőként, vagy (hasonlóan az igei származékokhoz) nem kell szótári vonzatként számon tartanunk. Ez utóbbi tűnt elfogadhatónak, függetlenül attól, hogy a képzős főnév milyen mondatrészi szerepben áll. Tehát vagy valamiféle általános érvényű kifejezést jelöl a -ság, -ség képzős főnév, pl. nagyon fontos a tudatosság a matematikai feladatok megoldásában; vagy az alapszó alanya nem birtokos jelzőként, hanem más mondatrész formájában fejezhető ki, pl. a segélyre való jogosultságot Bélánál nem kérdőjelezték meg. 3. Az alaki vonzatosság. Léteznek olyan szavak, amelyek szótári alakjukban birtokos személyjellel vannak ellátva, pl. széle. Ezeket a szavak szintén kötelezően vonzatosnak tarthatjuk, morfológiájuk is utal rá, hogy a jelentésük kiegészítésre vár. A vonzatra morfológiai szinten is utalás történik. Dolgozatomban azt állítom, hogy nem minden egyes szám harmadik személyű birtokos személyjellel ellátott szóalakhoz (pl. kutyája) járul birtokos jelzői vonzat. Amellett érvelek, hogy az alaki alapú vonzatosság nem keverhető össze a birtokos paradigmával. Attól, hogy egy szó birtokos személyjellel van ellátva, a birtokos jelző még nem lesz vonzata, nem a birtokos személyjel ténye írja elő a bővítményt. A birtokos jelző írja elő a birtokos személyjelet, ezért jelenik meg. Ezért az egyeztetést és a vonzatosságot szétválasztandónak tartom egymástól. Többnyire formai kritériumok alapján csoportosítottam azokat a szavakat, amelyek szótári alakjukban is birtokos személyjellel vannak ellátva. Ennek része egy kisebb csoport, ahol tipikus végződésű származékszavak szerepelnek, amelyek bár rendelkeznek abszolút szótári tővel, általában birtokos jelzői vonzattal állnak. Néhány típus az alaki vonzatosság szerinti csoportosításból: alapalakjukban birtokos személyjellel ellátott ikerszavak, tagadó mondatokban fordulnak elő, pl. híre-hamva; rokoni kapcsolatok jelölői, pl. fia; -ék képzővel ellátott, igéből képzett főnevek egy része tartozik ide, cselekvés, történés eredményét jelölő szavak, esetraggal elláthatók, pl. sarjadék stb. Megvizsgáltam azt az esetet is, amikor a birtokos jelző zéró valenciaként jelenik meg. Néhány típus ezek közül: időjárási jelenségek, pl. mennydörgés, ikerszavak, pl. zenebona, a kiegészülés hiánya szemantikai alapra vezethető vissza, pl. szóbeszéd stb. Összegezve: a birtokos jelző vonzatosságát bemutatva a szemantika, a szintaktika (azon belül elhatárolva a tisztán szerkezeti, transzformációból adódó vonzatosságot a szótárban is jelölendőtől) és a morfológia köré csoportosítottam a főbb szempontokat. Azt mondhatjuk ezek alapján, hogy fő jellegében háromszintű, hárompólusú a birtokos jelző vonzatossága. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek kizárólagos szempontok lennének, inkább valamiféle megkülönböztető jelleget adnak

8 Az alaptag és a vonzat viszonya. Munkámban a határozói és jelzői vonzatosságot a főnévi alaptag és a vonzat közti jelentésviszony alapján vizsgáltam. A jelentésviszonyok minden esetben szemantikai kategóriát jelölnek. Vonzattáramból kigyűjtöttem vonzatfajtánként az egyvonzatos szavakat, a szinonim és a többes kapcsolódással rendelkezőket, majd a meghatározó viszonykategóriák alapján osztályoztam őket. A vonzatos főnevek körében a szavak többsége egy vonzattal rendelkezik. Csoportosításomban az egyvonzatos szavakhoz tartoznak jellegzetesen az olyan esetek, amikor például valamiféle kétirányúságból, kétpólusú viszonyból csak az egyik jelenik meg, pl. kitagadás a klánból, az egyoldalú, nem kölcsönös viszonyok, pl. terhesség a babával, amikor az eredmény és az eredet egymással nincs összekapcsolva, pl. tagozódás csoportokra, kifejlődés a magból stb. Megállapítottam, hogy az egy vonzattal rendelkező főnevek körében a minőségjelző és a kijelölő jelző váltakozást mutat a birtokos jelzővel. A birtokos jelző felválthatja, mentesítheti a minőség-, illetve a kijelölő jelzőt anélkül, hogy szinonim szerkezetet alkotnának, pl. a zavart lelkiállapot/pista lelkiállapota. Szinonim vonzatok esetében ugyanaz a jelentésviszony két- vagy többféle vonzat segítségével is kifejezhető. Munkámban bemutatom, hogy a szinonim szerkezetek körében a szinonímiát illetően milyen egyensúlybeli eltolódásokról beszélhetünk. A teljes szinonímia mellett a részleges szinonímiával is számolhatunk, ahol az alábbi típusokat különböztettem meg: élő élettelen különbsége miatt térnek el a szerkezetek jelentései egymástól, pl. ismertetés a regényről = a regény ismertetése ismertetés a diákról a diák ismertetése; élő élő különbsége miatti eltérések a szemantikai specifikáció okán a szerző műviszony esetében, pl. komédia a lóvá tett lovagokról = a lóvá tett lovagok komédiája komédia Shakespeare-ről Shakespeare komédiája; élettelen élettelen különbsége a szemantikai specifikáció okán, pl. hörpintés a limonádéból = a limonádé hörpintése hörpintés a pohárból a pohár hörpintése; elvont konkrét különbsége a szemantikai specifikáció okán, pl. híd a folyón át = híd a folyó felett híd a szíveken át híd a szívek felett; rész egész jegyek, metonimikus jelentés miatti eltérés, pl. dugulás a wc-ben = a wc dugulása dugulás a házban a ház dugulása; használatbeli eltérések a bővítmény szemantikai tartalmának egyneműsége alapján, pl. egyenlőség a kutyák és a macskák között = a kutyák egyenlősége a macskákkal = a kutyák és macskák egyenlősége egyenlőség az emberek között? az ember egyenlősége az emberrel? az ember és ember egyenlősége. Megvizsgáltam néhány olyan esetet is, amikor a szinonim szerkezetek között funkciómegoszlás, funkcióváltás alakul ki. Itt a szinonimitást illetően két típussal: egy gyengébb és egy erősebb mértékű eltéréssel számoltam. Azt a következtetést vontam le ebből, hogy a szinonim szerkezetek egy folyamatos változásban lévő rendszernek az aktuális találkozási pontjait adják. Megállapítottam, hogy mely jelentésviszonyok jellemzik a szinonim szerkezeteket. Néhány ezek közül: az érzelmi viszonyulás különféle típusai, pl. utálat a szomszéddal szemben = utálat a szomszéd iránt, az okság kifejeződése, pl. izgalom a vizsgától = izgalom a vizsga miatt, a tekintethatározói viszony kiemelő funkcióval, pl. klasszis úszásban = klasszis úszásból = az úszás klasszisa stb. Meghatároztam a többes vonzatkapcsolódás esetén is, tehát ha a főnév legalább két, nem szinonim vonzattal rendelkezik, hogy melyek a tipikus, meghatározó jelentésviszonyok. Néhány példa a legjellemzőbbek közül: a téma-viszony többféle kiegészítéssel, pl. Béla elbeszélése a kutyájáról; az eredet és az eredmény megjelenése, pl. fordítás olaszról magyarra; mozgás mindkét végpontjának kiemelése, pl. áramlás a folyóból a tengerbe stb. A vonzatkapcsolódásokban (szinonim vagy többes) résztvevő vonzatok nem kizárólagos kapcsolatokat alkotnak egymással, hanem egy-egy vonzat a különböző jelentésviszonyokban más és más vonzatokkal kapcsolódhat. Vonzattáram adatai alapján példák bemutatásával bizonyítottam azt, hogy vannak vonzatok, amelyek tendenciaszerűen csak egyfajta vonzattal alkotnak kapcsolatot, pl. ellen, míg mások jellegzetesen több másikkal is kapcsolódnak, pl. szemben. Így egyfajta háló rajzolódik 15 16

9 ki a kapcsolódásokból. Nemcsak a kapcsolódási típusokat határoztam meg a vonzatok között, hanem a hajlamot is, tehát azt, hogy az adott kapcsolódási típus mindkét (vagy több) vonzat szempontjából is meghatározó-e. Nagyobb részben kölcsönös a dominancia, de néhány esetben nem. Ezek a tendenciaszerű viszonyok árulkodnak a vonzat természetéről. Az említett három fő kapcsolódási típusnak nemcsak az egymástól eltérő jegyeit elemeztem, hanem a közös metszeteiket is, ha vonzatfajtákat és a jelentésviszonyokat hasonlítjuk össze. Vonzattáram adatai alapján meghatároztam, hogy a három típusban mely vonzatfajták és mely jelentésviszonyok fordulnak elő mindegyik típusban, legalább kettőben, s melyek azok, amelyek csak egy-egy típusra jellemzők. Rávilágítottam arra is, hogy egy-egy jelentésviszony milyen különböző tartalmú lehet a háromféle kapcsolódási típust illetően. Bemutattam, hogy van olyan vonzat, amelyik egy jelentésviszony-kategórián belül mindhárom kapcsolódási típusban szerepel, pl. vhonnan, de van olyan is, amelyik csak egy-egyben, pl. felé. Példát adtam arra is, hogy egy-egy vonzat több jelentése okán többféle jelentésviszony részese lehet. Ismertettem, hogy egy-egy rendszerezési típusnál melyek a domináns, meghatározó, az adott típusra jellemző esetek. Bemutatom a vonzatos főnevek csoportosítását is, amelyet vonzattáram alapján készítettem. Külön az egy vonzattal álló, külön a szinonim vonzatokkal rendelkező, valamint külön a többes vonzatkapcsolódással rendelkező főneveket. A tendenciaszerű, domináns típusokat tüntettem fel mind a vonzatokat, vonzatkapcsolódásokat, mind a jelentésviszonyokat illetően. A tendenciát bemutató vizsgálat kiválóan szemlélteti azt, hogy mely vonzatok azok, amelyek inkább önmagukban állnak, melyekre jellemző a szinonimitás, s melyek azok, amelyek inkább egy újabb vonzattal egészülnek ki. Ez egyfajta sajátosság, hajlam, ami többet elárul a vonzatok természetéről. Vannak ugyanakkor olyan vonzatok is, amelyeknél nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik tendencia, kapcsolódási forma igaz rá, mivel mindhárom típus egyformán jelen van, de vannak olyanok is, amelyekre kimondottan egy-egy kapcsolódási típus jellemző. A csoportosítás felépítése mindhárom típusnál a következő: a legnagyobb egységek a főbb csoportok, főbb jelentésviszony-kategóriák. Azon belül szerepelnek az egyes vonzatok, illetve vonzatkapcsolódások, a rájuk sajátosan jellemző jelentésviszony leírásával és az alaptagul szolgáló főnevek felsorolásával ezek az alcsoportok. Egy-egy vonzat vagy vonzatkapcsolódás többször is szerepelhet aszerint, hogy hányféle jelentésviszony állapítható meg az adott kapcsolódási formánál, vagyis hányféle alcsoport hozható létre. Ez érinti a háromféle csoportosítás egészét, de a főbb csoportokon belül is szerepelhet többször ugyanaz a vonzat, illetve vonzatkapcsolódás. V. Összegzés Kutatásom nem lezárt egység, a jövőben feldolgozandó feladatok között szerepel a vonzattár tökéletesítése; a lexikai szinonimák vonzatainak összehasonlítása; a vonzatosság és a szóképzés összefüggéseinek vizsgálata más képzők vagy szócsaládok esetében is; az azonos utótagú szóösszetételek vizsgálata a vonzatosság tekintetében; az idegen szavak vonzatosságának a kérdése; szószerkezetek, mellékmondatok vonzatként való megjelenésének vizsgálata, hogy csak néhányat említsek. Összefoglalásul elmondható, hogy a főnévi vonzatosságot vizsgálva a korábbi kutatások áttekintésén túlmenően új eredményekkel gazdagítottam ezt a területet. Dolgozatom gyakorlati eredményei mellett inkább elméleti jellegében, a feldolgozás lehetséges módszereiben látom munkám fő értékét

A szótárról. 1. Mi ez?

A szótárról. 1. Mi ez? A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését

Részletesebben

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember -

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - dr.terenyi Zoltán A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kaposvár, 2011 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció

Részletesebben

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (2013): 169 177. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről DOBI EDIT Nem újdonság,

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján) E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi

Részletesebben

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma Ajánlott irodalom: K. Balogh Judit 1989. A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből.

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben

Részletesebben

Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény Magyar C2 1 1 096 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Nyelviskolák Szakmai Egyesülete A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje

Részletesebben

Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai

Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai 1 Fiatalon tanulunk, idısen megértünk. Marie von Ebner Eschenbach Tartalomjegyzék Akadémiai írás és szakdolgozat... 2 Akadémiai írás általános struktúrája... 3 1. Dolgozat bevezetése... 4 1.1 Témaválasztás

Részletesebben

A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről

A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről HEGEDŰS RITA A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről A magyar nyelv "társtalanságából" eredő elszigeteltsége, nehézsége, bonyolultsága, sőt: megtanulhatatlansága a nagyszámú magyarul

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

A nyelvtudomány mhelyébl

A nyelvtudomány mhelyébl A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében

Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta Az olvasási motiváció vizsgálata 8 14 éves tanulók körében PhD értekezés tézisei Témavezető: Józsa Krisztián

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i üléséről 27-29/2009. (10. 19.) sz. határozat 1 Készült: A Ceglédberceli Német Kisebbségi Önkormányzat 2009. október 8-i

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Gyányi Irén igazgatási főelőadó. Szociális Földprogram irányító

JEGYZŐKÖNYV. Gyányi Irén igazgatási főelőadó. Szociális Földprogram irányító II-2/455-2/2011. ikt. sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2011. március 22-én megtartott Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés

Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán

Részletesebben

FEKETE ÉDEN. A 2000. NOVEMBER 26-ÁN ÉS 2001. NOVEMBER 15-ÉN KOLOZSVÁRON MEGTARTOTT DROGFÓRUM CÍMÛ KONFERENCIÁK ELÕADÁSAI SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MÛSZAKI ÉS HUMÁN TUDOMÁNYOK KAR HUMÁN TUDOMÁNYOK

Részletesebben

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL HERMAN JÓZSEF Amikor felköszönt valakit az ember, az ünnepeltet saját házában, otthonában illik felkeresnie: ezért kalandozom ebben

Részletesebben

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK BEKE ZSÓFIA TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK AZ EZREDVÉG MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN A KÉP TERE ÉS A TÉR KÉPE A NÉZŐPONT FÜGGVÉNYÉBEN MEGNYÍLÓ KÉP-TÉR A FESTÉSZET ÉPÍTÉSZETI STRUKTÚRÁI ABSZTRAKCIÓ, KONSTRUKCIÓ, STRUKTÚRA

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

A hallgatói konferencia programfüzete

A hallgatói konferencia programfüzete ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI TANSZÉKEK 4. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA 2013. október 28 29. A hallgatói konferencia programfüzete Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

Két madaras könyv tipográfiai összevetése

Két madaras könyv tipográfiai összevetése A KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE VIZSGADOLGOZAT Két madaras könyv tipográfiai összevetése Mark Rauzon: Képes madárenciklopédia (Maecenas Kiadó, 1994.) és Dr. Reinhardt Witt: Nagy európai madárkalauz (Officina Nova,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, azaz zöld közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a vízöblítéses

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése 2009. március

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN OHNMACHT MAGDOLNA 1. Bevezetés Célom elkülöníteni az aspektust az eseményszerkezett l, valamint megadni egy eseményszerkezeti osztályozást a magyarra vonatkozóan,

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről

A kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről Székely Noémi A kolozsvári Babe -Bolyai Tudományegyetemen folyó tanárképzésről Sokak véleménye, hogy a hazai tanárképzés a pedagógia képviselői részéről évtizedenként felemlegetett s ugyanakkor agyontárgyalt

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény

Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény Magyar C2 1 1 076 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET 0 Utat mutatunk. gyakorlati KÖZBESZERZÉSI 1 KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS Jelen kézikönyv a VKI szakmai álláspontját fogalmazza meg, és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási

Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási vizsgálatának többéves gyűjtési feldolgozási tapasztalataiból

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség Kiss Tamás Drávaszögi mozaik. Nemzetiségi egyenlõtlenségek és kisebbségi stratégiák Horvátország magyarlakta településein A vizsgálatról Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség kutató

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Lojalitást meghatározó tényezők feltárása zenei fesztiválok esetén fókuszálva a márka szerepére

Lojalitást meghatározó tényezők feltárása zenei fesztiválok esetén fókuszálva a márka szerepére Lojalitást meghatározó tényezők feltárása zenei fesztiválok esetén fókuszálva a márka szerepére Kazár Klára Szegedi Tudományegyetem A TANULMÁNY CÉLJA A könnyűzenei fesztiválok az utóbbi évtizedekben váltak

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben