GLG PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 1

2 Tartalom A GOMBA LEVENTE GIMNÁZIUM... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A választott kerettanterv megnevezése... 3 Az iskolánkban folyó képzési formák tantervei... 3 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások... 3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 9 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 9 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának eltérő módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, érettségire való felkészítés rendje A középszintű érettségi vizsga témakörei A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az osztálybontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolai beszámoltatások, és az otthoni felkészülés rendje Vendégtanulói jogviszony létesítése.28 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 29 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje, kapcsolattartás a tanulókkal sz. melléklet :A gimnáziumi emelt óraszámú informatikai képzés tanterve...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.sz. melléklet: A gimnáziumi emelt óraszámú nyelvi képzés tanterve... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.sz. melléklet: A gimnáziumi, belügyi rendvédelmi pályára előkészítő képzés tanterve... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.sz. melléklet: A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.sz. melléklet: Általános tantervű 4 éves gimnáziumi képzés tanterve... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 6.sz. melléklet: Fakultációk... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.sz. melléklet: A felnőttoktatás tanterve... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiből választott kerettantervek: 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára 7. melléklet - Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve 12. melléklet - Kerettanterv a felnőttoktatás számára Az iskolánkban folyó képzési formák tantervei 1.sz. melléklet :A gimnáziumi emelt óraszámú informatikai képzés tanterve 2.sz. melléklet: A gimnáziumi emelt óraszámú nyelvi képzés tanterve 3.sz. melléklet: A gimnáziumi, belügyi rendvédelmi pályára előkészítő képzés tanterve 4.sz. melléklet: A nyelvi előkészítő évfolyam tanterve 5.sz. melléklet: Általános tantervű 4 éves gimnáziumi képzés tanterve 6.sz. melléklet: Fakultációk 7.sz. melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei 8.sz. melléklet: A felnőttoktatás tanterve A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások a különböző tantárgyak esetén-a magyar irodalom és nyelv tantárgy kivételével- nem tartalmaznak az előírt ismereteken túl újabb ismeretanyag megtanítására vonatkozó részeket. Az szaktanárok ezeket az órákat a megtanult ismeretek elmélyítésére, a tananyag rendszerezésére fordítják. A magyar irodalom tantárgy Regionális kultúra témakörén belül új ismeretanyagként jelenik meg Tompa Mihály költészetének tanítása. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. (A táblázatokban a + jelzi a felhasznált óraszámot.) 3

4 4

5 Tantárgyi struktúra és óraszámok (gimnázium, általános tantervű 4 éves képzés) Óraterv a kerettantervekhez évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom* I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika * Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakultáció 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * 9. évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integráltuk. (9. évfolyamon a tantárgy megnevezése: Magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret) * évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat az informatika tantárgyba integráltuk. ( évfolyamon a tantárgy megnevezése: Informatika, mozgóképkultúra és médiaismeret) 5

6 Tantárgyi struktúra és óraszámok (gimnázium, emelt óraszámú informatikai képzés) Óraterv a kerettantervekhez évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakultáció 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * 9. évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integráltuk. (9. évfolyamon a tantárgy megnevezése: Magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret) * évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat az informatika tantárgyba integráltuk. ( évfolyamon a tantárgy megnevezése: Informatika, mozgóképkultúra és médiaismeret) 6

7 Tantárgyi struktúra és óraszámok (gimnázium, emelt óraszámú nyelvi képzés) Óraterv a kerettantervekhez évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom* I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika** Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakultáció 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * 9. évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integráltuk. (9. évfolyamon a tantárgy megnevezése: Magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret) ** évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat az informatika tantárgyba integráltuk. ( évfolyamon a tantárgy megnevezése: Informatika, mozgóképkultúra és médiaismeret) 7

8 Tantárgyi struktúra és óraszámok (gimnázium, belügyi rendvédelmi pályára előkészítő képzés) Óraterv a kerettantervekhez évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom * I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika ** Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendvédelmi ismeretek 4 4 Önvédelem beépítve az 5 órás testnevelésbe Fakultáció 2 2 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * 9. évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integráltuk. (9. évfolyamon a tantárgy megnevezése: Magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret) ** évfolyamon a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat az informatika tantárgyba integráltuk. ( évfolyamon a tantárgy megnevezése: Informatika, mozgóképkultúra és médiaismeret) évfolyamon új tantárgy a Rendvédelmi ismeretek Az Önvédelem tantárgy évfolyamon 2-2 órában a testnevelés óráiba épül be 8

9 Tantárgyi struktúra és óraszámok (Nyelvi előkészítő évfolyam) Tantárgyak 9/ny Magyar nyelv és irodalom 1 Idegen nyelv I. 12 Idegen nyelv II. 6 Matematika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 Informatika 3 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Rendelkezésre álló órakeret 30 Tantárgyi struktúra és óraszámok (Felnőttképzés) Évfolyam/ 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció 2 1 0, , ,5 2 0,5 0,5 Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika 2 1 0, , , ,5 Biológia 2 1 0, , , Kémia 2 1 0, , Földrajz 2 1 0, , Informatika , ,5 Etika ,5 0, Művészetek ,5 0, ,5 Osztályfőnöki 1 1 0, , , ,5 Testnevelés Szabadon tervezhető ,5 1,5 Összesen: , a nappali (ifjúsági) tagozat óraszáma 2. az esti képzés óraszáma 3. a levelező képzés óraszáma A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga és óraszámai 6.sz. melléklet: Fakultációk 9

10 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alapvető cél, hogy minden tanuló rendelkezzen az elsajátítható tananyagnak megfelelő tankönyvvel. Ez elengedhetetlen feltétele az önálló ismeretszerzésnek. A kiválasztás elvei: A tankönyvek korszerű, tudományos ismeretanyagot tartalmazzanak. Tanulható legyen. A középiskolás korosztály számára érthető megfogalmazású. Didaktikai szerkesztése megfelelő legyen a tanulók számára. Figyelemfelkeltő, a témát érdekesen bemutató legyen. Azoknál a tantárgyaknál, ahol magyarázó ábrák szükségesek, lényeges, hogy ezekből kellő számú, lehetőleg egyszerű, világosan érthető legyen a tankönyvben. Esztétikus kiadású legyen (borító, címlap, stb.) Lehetőleg olcsó és használatot bíró legyen. Terjedelme igazodjon a tanórai keretben ráfordítható időhöz. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bővítésére törekszünk. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, segíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetünkben. Iskolánk olyan személyiségjegyeket alakít ki, melyben a haza és szülőföld szeretete, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megbecsülése, más népek, kultúrák, vallások szokásainak tiszteletben tartása, a másság elfogadása érvényesül. Fontos a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása, az egészséges életvitel kialakításának segítése, a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás) kialakulásának megelőzése. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, képesek legyenek munkavégzésre, alakuljon ki felelősségtudatuk, találják meg önkifejezési módjukat. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Tanulóinkat megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 10

11 Igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal a Nemzeti alaptantervben (NAT) és a helyi tantervünkben meghatározott alapműveltséget. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelő szintre. Célunk, hogy különböző tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eszközökkel ismertessük meg a gyerekeket, melyeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően tudatosan alkalmazzanak a tanulási folyamat során. A tehetséges tanulóinkat képességeiknek és készségeiknek, érdeklődésüknek és életkori sajátosságuknak megfelelő tehetséggondozásban részesítjük. Biztosítjuk a sajátos nevelést igénylő tanulók (pl.: beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, hallássérült), beilleszkedési, tanulási és magatartási zavart mutató (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) tanulók differenciált fejlesztését (szociális kompetencia). Személyiségfejlesztő programok segítségével a szociokulturális hátrányokat kompenzáljuk. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánk az eredményes nevelői munka érdekében szoros kapcsolatot kíván fenntartani a szülőkkel, folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Iskolánk továbbra is képviseli magát a különféle városi rendezvényeken. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: Képes a problémák érzékelésére és megoldására. Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében. Képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni. Gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik. Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, 11

12 - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben. Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, táradalom) együttélését biztosító szabályokat. Nyitott, érdeklődő, sokoldalú, rugalmas személyiség. Képességei legjavát nyújtja. Kulturált magatartás, a közösségi érzés és a megfelelő kommunikáció jellemezi (anyanyelvi kommunikáció). Reális önismeretre, önértékelésre törekszik (önbecsülés, önbizalom), a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására. Szereti és védi a természetet, beleértve saját szűkebb környezetét is (természettudományos és állampolgári kompetencia, környezettudatos magatartás kialakítása). Tisztában van az egészségvédelem legfontosabb tényezőivel (az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése), (egészséges életmódra nevelés). Fogékony az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére. Szülőföldjét jól ismeri, hagyományait tiszteli. Jellemezi őt a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, (állampolgári kompetencia). Kialakul benne a világ megismerésének igénye. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, és az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. (Az egész életen át tartó tanulás igényének felkeltése). Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. 12

13 Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká (szociális és állampolgári kompetencia). Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban, ugyanakkor legyenek elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Környezeti nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ezt a célt szolgálja egyik hagyományos programunk: a Föld napja. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyiségének, lelki egészségének védelmét. Olyan fiatalokat kell kibocsátani, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során (digitális kompetencia). Tanulás A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Célunk a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Megtanítjuk a diákokat a könyvtári és más információforrások használatára, az előzetes tudásukat és tapasztalatukat mozgósítva az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítésével, és a csoportos tanulás módszerekkel a tanulási folyamat hatékonyabbá tételére. Segítjük őket az önművelés igényének és szokásának kialakításában, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerésében, módszereinek elsajátításában. A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az 13

14 életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése (kreatív gondolkodás fejlesztése). A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen (digitális kompetencia). A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia). A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, azok fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 14

15 Iskolánk egyik jeles napja, a kétévente megrendezett Ki Mit Tud? is ezt a fejlesztési feladatot hivatott támogatni. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges, melyeknek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Tudják megbecsülni azokat az anyagi javakat, amelyekkel már rendelkeznek. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának eltérő módja A mindennapos testnevelés megvalósítása intézményünkben úgy történik, hogy a rendvédelmi tagozaton a heti 3 kötelező testnevelés óra mellé beépül a heti +2 önvédelmi óra osztályban. A kötelezően előírt heti 3 testnevelési óra melletti plusz két órát az iskolai tömegsporton való részvétellel teljesítheti a tanuló. A délutáni foglalkozásokhoz rendelkezésünkre áll a sportcsarnok és a tornaszoba. A hatályos törvény lehetővé teszi heti két testnevelés óra kiváltását magasabb szintű és rendszeres sporttevékenységgel, melyeket szakedzők és sportszakemberek irányításával végeznek a diákok. A tanuló az intézményvezetőhöz benyújtott kérelme alapján, sportszervezete által kiállított igazolás birtokában teljesítheti a kötelezően előírt két órát. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. 15

16 A tantárgyválasztás célja, szabályai A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választott tantárgy heti óraszáma 2. A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól, amely alól kivétel a középszintű informatika és földrajz tantárgy, melyek egy évre is szólhatnak. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a pedagógiai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április 15-ig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A tanár személyének kijelölésekor a mindenkori tantárgyfelosztás a meghatározó. Alapelv, hogy a fakultációs órát lehetőleg az a tanár kapja, aki a fakultációs csoportba járó tanulókat egyébként is tanítja. A választott órára való jelentkezésírásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 5, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 3 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy általa nem tanult tananyagából. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, érettségire való felkészítés rendje Középszintű érettségire felkészítés tantárgyai: magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika Biológia Kémia Fizika Földrajz Informatika Testnevelés Ének-zene 16

17 Második idegen nyelvként: angol nyelv, német nyelv, orosz nyelv, francia nyelv Vizuális kultúra Belügyi és rendészeti ismeretek Középszintű érettségire felkészítés tantervi követelményei: Az iskola helyi tantervében meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése esetén a tanuló érettségi vizsgára bocsátható. Emelt szintű érettségire felkészítés tantárgyai: magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika kémia biológia földrajz informatika angol nyelv német nyelv A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 7. sz. melléklet tartalmazza. Az osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); átvételnél az iskola intézményvezetője előírja, házasságkötés, terhesség, külföldi tartózkodás, egyéb ok miatt az intézményvezető engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; fegyelmi büntetésként kizárták az iskolából, de az osztályozóvizsga letételét megengedték számára; a tanórákon nem tanult tantárgyból (valamilyen idegen nyelv) osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. olyan tantárgyból jelentkezett előrehozott érettségi vizsgára, amit még az adott tanévben vagy a további években tanul. 17

18 Osztályozó vizsgát három alkalommal szervezünk. Első alkalommal az első félév vége előtti két tanítási hétben, Második alkalommal az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtti három tanítási hónapban azoknak, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni, Harmadik alkalommal az év végi jegyek lezárása előtti két hétben. Az osztályozó vizsgák követelménye a kerettantervi követelményekre épülő helyi tanterv alapján kerül meghatározásra. A részletekről az érintett diákokat a szaktanárok a vizsgára való jelentkezést követően tájékoztatják. Ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább egy hónappal az intézményvezetőnél a vizsgára jelentkezni. (Nagykorú tanuló esetén a jelentkező maga, kiskorú tanuló esetén a tanuló gondviselője nyújtja be a kérelmet.) Az intézményvezető a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. A vizsga napjait az intézményvezető jelöli ki, és erről a vizsgázót, illetőleg a szülőt két héttel a vizsga előtt értesíti. Az osztályozóvizsga helye általában az iskola, amelybe a tanulót utoljára beírták. Indokolt estben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Az engedélyt az intézményvezető adja. Ez vonatkozik arra az esetre, ha a tanuló olyan tantárgyból jelentkezett osztályozó vizsgára, amilyen tantárgy a saját iskolája pedagógia programjában nem szerepel. Az osztályozóvizsga minden tantárgy esetén tartalmaz írásbeli vizsgarészt. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból (szükség esetén külső segítséggel) alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság tagjai lehetőleg azok a tanárok legyenek, akik a tanulót előzően tanították vagy vizsgáztatták. A feleletek maximális időtartama 10 perc. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja, és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az intézményvezető engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel lehet megnövelni, illetve engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen. Az osztályozóvizsga díjtalan és nem nyilvános. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell vezetni annak megjegyzésével, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tett. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 18

19 Javító vizsga A javítóvizsgára utasított tanuló az intézményvezető által megállapított napon (augusztus végén tesz vizsgát). A vizsga idejéről az intézményvezető a tanulót és annak szüleit írásban értesíti, és figyelmezteti őket arra, hogy a javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. A tanuló - előzetes jelentkezés nélkül - bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak a jogviszonya fennáll. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. A javítóvizsga díjtalan és nem nyilvános. A javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az intézményvezető írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. Különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgára a tanulónak nem kell külön jelentkeznie, hiszen az átvételi kérelem egyben jelentkezésnek is minősül. A különbözeti vizsgára külön időpontot nem jelölünk ki, hiszen annak időpontja függ az átvétel idejétől. A különbözeti vizsga követelménye a kerettantervi követelményekre épülő helyi tanterv alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve azt, hogy az átvételt kérő diák esetében milyen tantárgyakból lesz szükség a vizsga letételére. A követelményekről az átvételt kérő diákot és a szülőt tájékoztatjuk. Ha a tanulónak tanulmányai folytatásához egynél több osztály anyagából kell különbözeti vizsgát tennie, akkor engedélyezhető számára az egy-egy osztályból a félévenkénti vagy az összevont különbözeti vizsga letétele. A vizsga lebonyolítása az osztályozóvizsgára előírtak szerint történik. A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába és az anyakönyvbe be kell jegyezni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. A záró- és az érettségi vizsgákra vonatkozóan külön jogszabályok érvényesek. Nyelvvizsgára történő felkészülés céljából a tanuló a vizsganapokon kívül két tanítási napot vehet igénybe. A két nap a C, vagy A+B típusú nyelvvizsgára jár, az A+B típusú vizsgázás esetén 2+0, 0+2, vagy 1+1 nap formájában is igénybe vehető. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnököknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, de a havi összesítésnél nem kell figyelembe venni a mulasztott órák számát. 19

20 Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozás(ok) előtt a tanuló egy napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzőekben leírt módon engedélyezze és rögzítse az osztályfőnök. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanulók értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszám+ egy osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik feladata, a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt és kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk. A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a nevelési és tanulmányi követelményeknek. A legjelentősebb szummatív értékelési módok a következők: az évközi osztályozás a félévi értesítő az év végi bizonyítvány az érettségi vizsga. A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, következetességének, személyiségének. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelmények: Megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat. Mindig személyre szabottak legyenek. Szigorúan következetesek legyenek. Vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat. A fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk. 20

21 A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a közösség előrehaladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat. Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan. Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be, magatartásával zavarja az órákat. Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak, többször kapott osztályfőnöki figyelmeztetést, intést, intézményvezetői intést. A szorgalom értékelésének elvei Példás annak a tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége képességeihez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Jutalmazásra, dicséretre jogosult az a tanuló, aki: Tanulmányi, közösségi munkájában lényeges, pozitív irányú változást mutatott a tanulmányai során. Az osztályközösségben és a diákönkormányzatban vállalt és huzamosabb ideig végzett lelkiismeretes, eredményes munkát. Az iskolában szervezett ünnepélyen, megemlékezésen szervező és lebonyolító munkáját becsülettel teljesítette. A házirendben rögzített kötelességeket huzamosan és példamutatóan teljesítette. A testnevelés és sport terén aktivitása kiemelkedő, bajnokságon részt vett és ott helyezést ért el. Valamely szaktárgyi versenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, vagy helyezést ért el. Az osztálybontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A osztálybontás elvei és rendje: Osztálybontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol: csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert: elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl.: idegen nyelv), a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás feltétlenül szükséges, a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott (pl. informatika), a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását. 21

22 Az osztálybontások elvei: Idegen nyelv esetén a választott nyelvek száma és a korábban megszerzett tantárgyi ismeretek alapján. Informatika esetében létszámarányosan. Magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyak esetében 9. évfolyamon az eltérő képességszint szerint. Osztálybontás Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés 9. évfolyam 3 óra első idegen nyelv 3 óra második idegen nyelv 3 óra informatika 2 óra önvédelem Összesen: 11 óra 10. évfolyam 4 óra első idegen nyelv 3 óra második idegen nyelv 3 óra informatika 2 óra önvédelem Összesen: 12 óra 11. évfolyam 3 óra első idegen nyelv 3 óra második idegen nyelv 2 óra informatika 2 óra önvédelem 2 óra fakultáció Összesen: 12 óra 12. évfolyam 3 óra első idegen nyelv 3 óra második idegen nyelv 2 óra önvédelem 2 óra informatika 2 fakultáció Összesen: 12 óra Emelt óraszámú informatika és nyelvi képzés; általános gimnáziumi képzés 9. évfolyam 5 óra első idegen nyelv nyelvi képzésben, +3 óra informatikai és általános képzésben 3 óra második idegen nyelv 4 óra informatika informatikai, +3 óra általános képzésben, (ezen belül 2 óra nyelvi képzésben) Összesen: 18 óra 10. évfolyam 5 óra első idegen nyelv nyelvi képzésben, +4 óra informatikai és általános képzésben 22

23 3 óra második idegen nyelv 4 óra informatika informatikai, +3 óra általános képzésben, (ezen belül 2 óra nyelvi képzésben) Összesen: 19 óra 11. évfolyam 5 óra első idegen nyelv nyelvi képzésben, +4óra informatikai és általános képzésben 3 óra második idegen nyelv 3 óra informatika informatikai, + 2 óra általános és nyelvi képzésben 4 óra fakultáció Összesen: 21 óra 12. évfolyam 5 óra első idegen nyelv nyelvi képzésben, +4óra informatikai és általános képzésben 3 óra második idegen nyelv 3 óra informatika informatikai, +3 óra általános képzésben, (ezen belül 2 óra nyelvi képzésben) 4 óra fakultáció Összesen: 22 óra A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81 -a szerint a mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a NETFIT rendszer alkalmazásával január elejétől május végéig négy hónapon át, a mindenkori előírásoknak megfelelő időpontig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelés célja: Mint minden közoktatási intézménynek, így iskolánknak is célja, hogy a diákok teljes szellemi, lelki és testi fejlődését elősegítse. Ennek az alapja kell, hogy legyen az egészség. A WHO (World Health Organization) szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség, ill. a testi nyomorúság hiánya. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden 23

24 tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők. Az iskola befejezésekor a diákok értsék meg, saját életükben tudják alkalmazni az elsajátított ismereteket. Az egészségnevelés feladatai: Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást (szociális kompetencia). Ismertesse meg a tanulókkal a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit (természettudományos kompetencia). Készítse fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Hívja fel a tanulók figyelmét a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. A kialakult helytelen szokásokat változtassa meg az ismeret és tájékozottság segítségével (digitális kompetencia). Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. 24