Dinamikai rendszerek, 2017 tavasz
|
|
- Nikolett Somogyi
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dinamikai rendszerek, 2017 tavasz Napló: erről volt szó az órákon Február 6. Diszkrét idejű dinamikai rendszer fogalma. Pálya, periodicitás, aszimptotikus viselkedés. Invertálhatóság kérdése. Dinamikai rendszerek elmélete a további invariáns struktúrától függően: topológikus dinamika, ergodelmélet, sima dinamikai rendszerek. Folytonos idejű dinamikai rendszerek: csoport tulajdonság, autonóm differenciálegyenletek. Körvonal forgatása. S 1 mint fázistér. Racionális α: minden pont periodikus azonos periódiussal. Irracionális α: minden pont pályája sűrű (kitekintés: topológikus tranzitivitás és minimalitás fogalma). Lebesgue mérték invariáns. Periodikus pontokra koncentrált invariáns mértékek. Kitekintés: egyféleképp ergodicitás irracionális α-ra. Február 9. Bináris leképezés avagy 2x (mod 1). Alaptulajdonságok: nem invertálható, tágít, Lebesgue invariáns. 0 fixpont és minden diadikus racionális végperiodikus. További periodikus pontok? Teljes egyoldali shift leképezés két szimbólummal. Σ + = {0, 1} N mint topológikus tér, metrika, σ : Σ + Σ + baleltolás. Dinamikai rendszerek ekvivalenciája. Konjugáció, szemi-konjugáció, faktor. Folytonosság, mérhetőség, mértékőrzés. (Majdnem)konjugáció a bináris leképezés és a shift között, tulajdonságai. Ez alapján: periodikus pontok jellemzése. Sűrű pályájú pont létezése. Lebesgue mértéknek mi felel meg a shift téren? Kitekintés: további invariáns mértékek. Még a shift tér topológiájáról: triadikus Cantor halmaz. Február 13. Bináris leképezés, mint T z = z 2 a komplex egységkörön. f : [ 1, 1] [ 1, 1], f(x) = 2x 2 1 mint ennek faktora, ez alapján invariáns sűrűség. (Emlékeztető: sűrűségfüggvény transzformációja.) Dinamikai rendszerek szorzata, forgatások szorzata. Lineáris folyam T 2 -n. Kapcsolat folytonos és diszkrét dinamikai rendszer között: Poincaré szelés, felfüggesztett folyam. Példa: lineáris folyam Poincáré szeléseként megjelenik a körvonal forgatása. A számegyenes önmagára való lineáris leképezései, lehetséges dinamikai viselkedések. Emlékeztető: lineáris egydimenziós leképezések. Egydimenziós leképezések vizsgálata: grafikus analízis, hiperbolikus (taszító és vonzó) fixpontok. A logisztikus család, azaz T µ x = µx(1 x). Fixpontok. µ 1 tárgyalása. Február 16. Implicitfüggvény-tétel. Transzverzális fixpontok megmaradása. Logisztikus család, µ > 1: viselkedés x [0, 1] esetén, populációdinamikai interpretáció. Vonzó fixpont 1 < µ 2 és 2 < µ < 3 esetén. µ = 3: második iterált vizsgálata, inflexió, periódus-kettőző bifurkáció. Kitekintés: bifurkációs diagram 3 < µ < 4 esetén. µ > 4, pontosabban µ > 2+ 5 esete. I 0 és I 1 intervallumok, inverz ágak, Cantor halmaz konstrukciója. Topologikus konjugáció a shift leképezéssel. Repellor. Nyereg-csomó bifurkáció. Február 23. 1
2 T : R R folytonos leképezések periodikus pontjainak vizsgálata. 3 periódusú pálya létezése esetén létezik minden n N-re n periódusú pálya is. Sarkovszkij tétel (bizonyítás nélkül). C r 1 metrika. Strukturális stabilitás. x 2 C1 -strukturálisan stabil, logisztikus µ > esetén C 2 - strukturálisan stabil. Hartman tétele hiperbolikus fixpont strukturális stabilitásáról. Gauss leképezés. Kapcsolat lánctörtekkel. Aranymetszés, mint a Gauss leképezés (egyik) fixpontja. Február 27. Perron-Frobenius operátor. Invariáns sűrűség a Gauss leképezésre. A sík önmagára való lineáris leképezései. Emlékeztető: mátrixok valós Jordan-alakja. Fáziskép a spektrumtól függően: nyereg, csomó, fókusz, centrum. Stabilitásvizsgálat Ljapunov függvénnyel. Stabil és instabil alterek. Kétdimenziós leképezések: viselkedés hiperbolikus fixpont körül. Összehasonlítás differenciálegyenletekkel. Nem-hiperbolikus fixpont taszító és vonzó is lehet. Hopf bifurkáció. Március A tórusz algebrai automorfizmusai. Egy elliptikus ( ) és egy parabolikus ( ) eset A hiperbolikus eset, konkrétan : szemléltetés, periodikus pontok jellemzése. Az origó stabil és 1 1 instabil fonalai, stabil és intabil fóliázás (előre és hátra aszimptotikus pontok), irracionális meredekség következményei. Origóhoz homokilinikus pontok sűrűsége és következményei. Topologikus tranzitivitás kétféle jellemzésének ekvivalenciája (Baire kategória tétel). Topologikus tranzitivitás bizonyítása hiperbolikus tórusz automorfizmusra homoklinikus pontok segítségével. Március 6. Smale patkó szemléltetése. H 0, H 1, V 0, V 1, H 00, H 10, H 11, H 01 stb. halmazok. Λ = Λ + Λ = Λ 1 Λ 2, mint két Cantor halmaz direkt szorzata. A kétoldali shift leképezés. Toplógia, metrika, invertálhatóság. Topológikus konjugáció a Smale patkóval. Fixpontok, periodikus pontok, stabil és instabil halmazok, homoklinikus pontok jellemzése, tulajdonságai a shiftre és ezen keresztül a Smale patkóra. Ergodelméleti gyorstalpaló. Bevezető példák: 2x (mod 1) és két további leképezés konstans 2 meredekséggel. Az ergodelmélet tárgya: invariáns mérték és dinamika viszonya. Invariáns halmaz, invariáns függvény. Ergodicitás definíciója invariáns halmazzal és invariáns mértékkel, a kettő ekvivalenciája. Március 9. Birkhoff ergodtétel ergodikus leképezésekre (bizonyítás nélkül), analógia: nagy számok törvénye. Keverés definíciója halmazokkal és függvényekkel, analógia: korreláció-lecsengés. X kompakt metrikus tér: C(X) folytonos függvények tere, M Borel mértékek X-n, mint C (X) részhalmaza: pozitív korlátos lineáris funkcionálok, Riesz reprezentációs tétel. Gyenge- topólógia, Banach- Alaoglu tétel. T : X X folytonos dinamikai rendszer, asszociált leképezések: ˆT : C(X) C(X) függvény visszahúzása és T : M M mérték fejlesztése. T a gyenge- topológiában folytonos. M inv mint T fixpontjainak halmaza, zárt és konvex. Krülov-Bogoljubov tétel, bizonyítás Dirac mérték ergodikus átlagaival, diszkusszió, alternatív bizonyítás Schauder fixpont tétellel. Példa: T : [0, 1] [0, 1], T x = x/2 esetén M inv = {δ 0 }. Kitekintés: M inv irracionális forgatásra és bináris leképezésre. Konvex halmaz extremális pontjai. Ha µ extremális M inv -ben, akkor µ M erg. 2
3 Március 13. (dupla óra) Rögzített µ M inv mellett ˆT, mint L p izometria. p = 2 esetén ˆT értelmezése, f = ˆT f f = ˆT f. µ M erg akkor és csak akkor, ha extremális M inv -ben. Ha µ M erg, µ 1 M inv, µ 1 µ, akkor µ 1 = µ. Ha µ, m M erg, µ m, akkor µ m. Konvergencia majdnem mindenütt és L p -ben. Birkhoff és Neumann ergodtételei. Ergodicitás ekvivalens jellemzései halmazok, illetve L 2 függvények kiátlagolt keverésével. Keverés definíciója, jelentése. Irracionális forgatás ergodicitása, egyféleképp ergodicitása (Haar mérték). Arnold feladata 2 n első jegyeinek gyakoriságáról. Irracionális forgatás nem keverő. Március 16. Az 1. hf megbeszélése. Shift leképezés, hengerhalmazok, Bernoulli shift. Március 20. Emlékeztető: irreducibilis, aperiodikus Markov láncok véges állapottéren. Átmenetmátrix és többlépéses átmenetmátrix, stacionárius eloszlás. Perron tétele. Átmenetmátrix spektruma, spektrális rés, exponenciális konvergencia a stacionárius eloszláshoz. Szomszédsági mátrix. Topologikus Markov lánc: állapottér, mint kompakt invariáns halmaz a teljes shift térben. Kitekintés: véges típusú szubshiftek. Markov shift, hengerhalmazok mértékének megadása a staci eloszlás és az átmenetmátrix segítségével. Március 27. Markov shift keverő, becslés a keverés sebességére hengerhalmazok esetén. Hölder folytonos függvények. Exponenciális korreláció-lecsengés fogalma. Feltételes várható érték az l hosszú hengerhalmazok által generált σ-algebrára. Markov shiftre a korreláció-lecsengés sebessége exponenciális. Március 30. Téglalap, helyes átmetszés, Markov felbontás fogalma és következménye: Hölder folytonos izomorfia Markov shifttel. Markov felbontás konstrukciója a macska leképezésre a fixpont stabil és instabil sokaságainak segítségével. Április 3. Csapda halmaz, attraktor, tranzitív attraktor, szolenoid leképezés. Markov felbontás konstrukciója a szolenoidra, topológikus konjugáció a full shift-tel. Riemann sokaság, érintőtér, diffeomorfizmus fogalma. Hiperbolikus fixpontok és periodikus pályák fogalma kétdimenziós esetben: nyelő, forrás, nyeregpont. Instabil sokaság tétel kimondása nyeregpont esetén. Redukció λ > 2, µ < 1 esetre. Stabil és instabil 2 kúp az érintőtérben. ε megválasztása: a kúpok invariancia- és tágítási tulajdonságai érvényesülnek a kis környezetben. Április 6. Vízszintes görbék halmaza, mint teljes metrikus tér. A grafikon transzformáció: a vízszintes görbék invariánsak. A vízszintes görbéken a grafikon transzformáció kontrakció. Banach fixpont tétele: az instabil sokaság, mint a grafikon transzformáció fixpontja. Hiperbolikus halmazok általános fogalma, az insabil sokaság tétel általánosítása. δ-pszeudo-pálya, ε-árnyékolás, árnyékolási tulajdonság és jelentősége. Április 10. 3
4 A körvonal forgatása nem rendelkezik az árnyékolási tulajdonsággal. Az árnyékolási tulajdonság bizonyítása a bináris leképezésre és a macska leképezésre. Expanzivitási tulajdonság shift leképezésekre. Árnyékolási tulajdonság és expanzivitás együttes következményei: nemvándorló pontok halmaza a periodikus pontok halmazának lezártja, stabilitás. Szubadditív konvergenciatétel. Április 13. ε-fedések, ε-hálók, ε szeparált halmazok kompakt metrikus téren és ezek kapcsolata. d n, mint dinamika által generált metrika. Topológikus entrópia definíciója és ekvivalens kiszámítási lehetőségek. Topológikus entrópia meghatározása forgatásra és full shiftre. Véges partíciók: α β, α β, két partíció d(α, β) távolsága, α β. Április 20. Véges partíció entrópiája, mint a várható információ. A Φ(x) = x log x függvény konkavitása és következményei. Feltételes entrópia. Feltételes entrópia és entrópia tulajdonságai (i-xii). 2. hf megbeszélése. Véges partíciókra vonatkozó entrópia és feltételes entrópia tulajdonságai: (i) H(α γ β) = H(α β) + H(γ α β). (ii) H(α γ) = H(α) + H(γ α). (iii) Ha α γ, akkor H(α β) H(γ β). (iv) Ha α γ, akkor H(α) H(γ). (v) Ha α γ, akkor H(β α) H(β γ). (vi) H(α) H(α γ). (vii) H(α γ β) H(α β) + H(γ β). (viii) H(α γ) H(α) + H(γ). (ix) H(T 1 α T 1 β) = H(α β). (x) H(T 1 α) = H(α). (xi) H(α γ) = 0 H(α γ) = H(γ) α γ. (xii) H(α γ) = H(α) H(α γ) = H(α) + H(γ) α γ. Április 23. ρ(α, β) = H(α β) + H(β α) is metrika. ρ(α, β) egyenletesen folytonos d(α, β)-ban. H(α β) feltételes várható érték segítségével. Ez alapján H(α F) definíciója tetszőleges F σ-algebrára. H(α F n ) H(α F), ha F n egy bővülő véges σ-algebra sorozat (filtráció). h(t, α) definíciója, a limesz létezésének bizonyítása kétféleképpen. h(t ) definíciója. Faktorra az entrópia csak csökkenhet, izomorfia esetén invariáns. h(t, α) és h(t ) alaptulajdonságai (1-4). 4
5 h(t, α) és h(t ) tulajdonságai: (1) h(t, α) H(α). (2) h(t, α β) h(t, α) + h(t, β). (3) Ha α β, akkor h(t, α) h(t, β). (4) h(t, β) h(t, α) + H(β α). (5) h(t, α) = h(t, T 1 α). (6) h(t, α) = h(t, k 1 i=0 T i α), k Z +. (7) Ha T invertálható, akkor h(t, α) = h(t, (8) h(t k ) = kh(t ), k Z +. k i= k (9) Ha T invertálható, akkor h(t k ) = k h(t ), k Z. T i α), k Z +. Április 27. h(t, α) és h(t ) alaptulajdonságai (5-9). Következmények: h(t, α) h(t, β) ρ(α, β), h(t, α) = lim H(α T 1 α n ) (itt α n = n 1 T i α). n i=0 Ha B halmazalgebra, F = σ(b), minden ε > 0-ra és α F-re van β B, hogy ρ(α, β) < ε. Következmény: ha α n finomodó, γ α n, akkor H(γ α n ) 0. n=1 Generátor, féloldali generátor fogalma. Kolmogorov-Sinai tétel. Invertálható leképezés féloldali generátorral: h(t ) = 0. Példák h(t ) számítására: identitás, racionális és irracionális forgatás. Bernoulli shift észrevétel: h µ (σ) h top (σ), µ. Május 4. Entrópiáról és topológikus entrópiáról tanultak áttekintése. Kitekintés (biz. nélkül): Shannon-McMillan- Breiman tétel, Ornstein izomorfia tétele, variációs elv. Markov shift topológikus entrópiája. Perron-Frobenius tétel. Markov shift metrikus entrópiája. Parry mérték, mint maximális entrópiájú mérték. Hölder folytonos potenciálok shift téren. Topológikus nyomás definíciója szubmultiplikativitás, a limesz létezése. Május 8. (dupla óra) Variációs elv. Gibbs mérték definíciója. Gibbs mérték egyensúlyi mérték (egyenlőség a variációs elvben). Gibbs mérték létezésének bizonyítása. Redukció féloldali shiftre (homológ függvények). L operátor definíciója, tulajdonságai. Ruelle-Perron-Frobenius tétel kimondása. µ Gibbs mérték konstrukciója Lg = λg és L ν = λν segítségével. µ invariáns és keverő a shiftre. µ Gibbs mérték. Május 11. Ruelle-Perron-Frobenius tétel bizonyítása. Gibbs mérték konstrukciójának áttekintése. 5
MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ GYAKORLAT
MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ GYAKORLAT Ergodelmélet Dávid Szabolcs Papp Dániel Stippinger Marcell 2009.12.11 2 Definíció: A T endomorfizmust ergodikusnak nevezzük, ha bármely f L 2 függvényre f const. (Miután
ERGODELMÉLET ÉS DINAMIKAI RENDSZEREK I. rész
SZÁSZ DOMOKOS, BÁLINT PÉTER BME Matematika Intézet ERGODELMÉLET ÉS DINAMIKAI RENDSZEREK I. rész Készült a TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0027 pályázat támogatásával Lektorálta: Krámli András Tartalomjegyzék
Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
SZÁSZ DOMOKOS DINAMIKAI RENDSZEREK
SZÁSZ DOMOKOS DINAMIKAI RENDSZEREK Tartalomjegyzék 1. Bevezetés. Alapfogalmak és példák 3 2. Poincaré rekurrencia tétele. Ergodtételek 10 3. További példák. Ergodikus leképezések 17 4. Stacionárius sorozatok
ERGODELMÉLET ÉS DINAMIKAI RENDSZEREK
SZÁSZ DOMOKOS BÁLINT PÉTER ERGODELMÉLET ÉS DINAMIKAI RENDSZEREK 20 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright A jegyzet célja, hogy az ergodelmélet
Elhangzott tananyag óránkénti bontásban
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek (Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04) Elhangzott tananyag óránkénti bontásban 2016. február 15. 1. előadás. Közönséges differenciálegyenlet fogalma.
Markov-láncok stacionárius eloszlása
Markov-láncok stacionárius eloszlása Adatbányászat és Keresés Csoport, MTA SZTAKI dms.sztaki.hu Kiss Tamás 2013. április 11. Tartalom Markov láncok definíciója, jellemzése Visszatérési idők Stacionárius
1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén
1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,
Az előadásokon ténylegesen elhangzottak rövid leírása
TTK, Matematikus alapszak, Differenciálegyenletek (előadás, gyakorlat) Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04. Követelmény: Előadás 4/0/0/v/4; Gyakorlat 0/020/f/2 Tananyag (általános megjegyzések).
Numerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 10. előadás: Nemlineáris egyenletek numerikus megoldása Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 18. Tartalomjegyzék 1 Bolzano-tétel, intervallumfelezés 2 Fixponttételek, egyszerű iterációk
Funkcionálanalízis. Gyakorló feladatok március 22. Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér
Funkcionálanalízis Gyakorló feladatok 2017 március 22 Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér N1 Metrikát deniálnak-e R-en az alábbi függvények: (a) d(x, y) = x y (b) d(x, y) = x y (c) d(x, y) =
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
A Matematika I. előadás részletes tematikája
A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kaotikus Differenciálegyenletek Szakdolgozat Chmelik Gábor Matematika B.Sc., Matematikai elemző szakirány Témavezető: Simon L. Péter, egyetemi docens
Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma
Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2016.
PhD szigorlat Differenciálegyenletek és megoldásuk tárgyai
1 / 5 2009.09.20. 16:09 PhD szigorlat Differenciálegyenletek és megoldásuk tárgyai Főtárgy: Közönséges DE: 1+2+3+4+5+6. Parciális DE: 9+10+11+12+13+14. Numerikus módszerek: 1+4+7+8+15+16. Melléktárgyak:
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1
Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Az A halmazrendszer σ-algebra az Ω alaphalmazon, ha Ω A; A A A c A; A i A, i N, i N A i A. Az A halmazrendszer
Hiszterézises káoszgenerátor vizsgálata
vizsgálata Csikja Rudolf 2007. november 14. 1 / 34 Smale-patkó Smale-patkó Smale-patkó Cantor-halmaz A végtelen sorozatok tere 2 / 34 Smale-patkó L S R L R T B 3 / 34 Smale-patkó f(x, y) = A [ ] [ ] x
előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás
13-14. előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás 2016. november 28. és december 5. 13-14. előadás 1 / 35 Bevezetés A diszkrét
Metrikus terek, többváltozós függvények
Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész
Autonóm egyenletek, dinamikai rendszerek
238 8. Autonóm egyenletek, dinamikai rendszerek 8.8. tétel. (Andronov Witt) 5 6 Ha a Γ periodikus pálya karakterisztikus multiplikátorainak abszolút értéke 1-nél kisebb, akkor a Γ pálya stabilis határciklus.
Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28
Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2015. április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2015. április 3. 1 / 28 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Alkalmazások 3 Norma 4 Mátrixnorma Wettl Ferenc Szinguláris értékek
12. előadás - Markov-láncok I.
12. előadás - Markov-láncok I. 2016. november 21. 12. előadás 1 / 15 Markov-lánc - definíció Az X n, n N valószínűségi változók sorozatát diszkrét idejű sztochasztikus folyamatnak nevezzük. Legyen S R
Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor
p-adikus lineáris csoportok reprezentációi
p-adikus lineáris csoportok reprezentációi 2013. febr. 26. 1 / 18 p-adikus lineáris csoportok reprezentációi Zábrádi Gergely zger@cs.elte.hu 2013. febr. 26. Bevezetés p-adikus lineáris csoportok reprezentációi
Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek
Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk
1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:
1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre
Numerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 6. előadás: Vektor- és mátrixnormák Lócsi Levente ELTE IK 2013. október 14. Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák
Bevezetés a kaotikus rendszerekbe
Bevezetés a kaotikus rendszerekbe. előadás Könyvészet: Steven H. Strogatz, Nonlinear Dynamics and Chaos Káosz, fraktálok és dinamika ` Fraktálok: szépség matematikai leírás Fraktálzene: Phil Thompson Me
1. gyakorlat ( ), Bevezető analízis 1., ősz (Besenyei Ádám csoportja)
1. gyakorlat (2016. 09. 12.), Bevezető analízis 1., 2016. ősz A színek jelentése: fekete az előzetes vázlat; piros, ami ehhez képest módosult. 1. Három matematikus bemegy egy kocsmába, és rendel. A nagy
7. DINAMIKAI RENDSZEREK
7. DINAMIKAI RENDSZEREK Különböző folyamatok leírására különböző tudományterületeken állítanak fel olyan modelleket, amelyek nemlineáris közönséges autonóm differenciálegyenlet-rendszerre vezetnek. Ezek
Rend, rendezetlenség, szimmetriák (rövidített változat)
Rend, rendezetlenség, szimmetriák (rövidített változat) dr. Tasnádi Tamás 1 2018. február 16. 1 BME, Matematikai Intézet Tartalom Mi a rend? Érdekes grafikáktól a periodikus rácsokig Nem periodikus parkettázások
4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán
A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán Besenyei Ádám A következőkben a matematikának több ágában is fontos szerepet betöltő eszközével, a Baire kategória-tétellel és annak néhány alkalmazásával ismertetjük
Modern differenciálgeometria Sokaságok és a Riemann-geometria elemei Szilasi József
Modern differenciálgeometria Sokaságok és a Riemann-geometria elemei Szilasi József DE, Matematikai Intézet 2015-16. 2. félév Tartalomjegyzék Panoráma 0 Jelölések, megállapodások, előismeretek 1 Sima sokaságok
Többváltozós Függvények Analízise; Differenciálegyenletek Tantárgyi tájékoztató, 2014/2015 tavaszi félév
Többváltozós Függvények Analízise; Differenciálegyenletek Tantárgyi tájékoztató, 214/215 tavaszi félév Kurzus adatai: Tárgy előadója: Gyakorlatvezető: Kurzus neve: Kurzus típusa: Kurzus kódja: Bessenyei
A fontosabb definíciók
A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,
Káosz diszkrét dinamikai rendszerekben
Káosz diszkrét dinamikai rendszerekben Sélley Fanni Témavezet : Buczolich Zoltán Analízis Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar BSc szakdolgozat (Alkalmazott matematikus szakirány)
Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy
Idősorok elemzése november 14. Spektrálelemzés, DF és ADF tesztek. Idősorok elemzése
Spektrálelemzés, DF és ADF tesztek 2017. november 14. SPEKTRÁL-ELEMZÉS Példa - BKV villamosenergia-terhelési görbéje Figure: BKV villamosenergia-terhelési görbéje, negyedóránkénti mérések (2 hét adatai,
Fázisportrék. A Dinamikai rendszerek órákon bemutatott példarendszerek fázisportréi. Lineáris oszcillátor. v = ax bv
Fázisportrék A Dinamikai rendszerek órákon bemutatott példarendszerek fázisportréi Lineáris oszcillátor ẋ=v v = ax bv a=0, b=0: centrum, konzervatív rendszer a=0, b=0,5: stabil fókusz, disszipatív rendszer
Morvai Anikó. Szakdolgozat
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Morvai Anikó Matematika BSc. Matematikai elemző szakirány DINAMIKAI RENDSZEREK VIZSGÁLATA SZIMBOLIKUS PROGRAMCSOMAGOKKAL Szakdolgozat Témavezető: Burcsi
Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1
Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 2 4. Oktatási módszer 2 5. Követelmények, pótlások 2 6. Tematika 2 6.1. Alapfogalmak, matematikai
4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O
1. Mit nevezünk elemi eseménynek és eseménytérnek? A kísérlet lehetséges kimeneteleit elemi eseményeknek nevezzük. Az adott kísélethez tartozó elemi események halmazát eseménytérnek nevezzük, jele: X 2.
Valószínűségelmélet. Pap Gyula. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév
Valószínűségelmélet Pap Gyula Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév Pap Gyula (SZTE) Valószínűségelmélet 2016/2017 tanév, I. félév 1 / 125 Ajánlott irodalom: CSÖRGŐ SÁNDOR Fejezetek
Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.
Kvantumszimmetriák Böhm Gabriella Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest Szeged 2017. november 16. Kvantumszimmetriák I. A kvantumtérelmélet axiomatikus megközelítése II. A DHR-kategória III. Szimmetria
Differenciálegyenletek és dinamikai rendszerek
Differenciálegyenletek és dinamikai rendszerek Simon L. Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1.
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35
Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2016. április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2016. április 12. 1 / 35 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Norma 3 Mátrixnorma 4 Alkalmazások Wettl Ferenc Szinguláris értékek
1. Bázistranszformáció
1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n
Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve.
TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek 1 (BMETE93AM15) Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban Mindkét csoport Rövidítve 1 gyakorlat 017 szeptember 7 T01 csoport Elsőrendű közönséges
Pontfolyamatok definíciója. 5. előadás, március 10. Példák pontfolyamatokra. Pontfolyamatok gyenge konvergenciája
Pontfolyamatok definíciója 5. előadás, 2016. március 10. Zempléni András Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Természettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Áringadozások előadás Hasznos eszköz,
2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor
Metrikus terek, Hausdorff-mérték Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 22. Vázlat 1 Folytonos görbék Affin függvények Definíciók A Koch-görbe A Cantor-halmaz
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14.
Fraktálok Hausdorff távolság Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2015. március 14. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 36 Halmazok távolsága ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS Legyen (S, ρ) egy metrikus tér, A, B S, valamint
Sztochasztikus folyamatok alapfogalmak
Matematikai Modellalkotás Szeminárium 2012. szeptember 4. 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 Folytonos idejű Markov láncok I Adott egy G = (V, E) gráf Folytonos
Georg Cantor (1883) vezette be Henry John Stephen Smith fedezte fel 1875-ben. van struktúrája elemi kis skálákon is önhasonló
láttuk, hogy a Lorenz egyenletek megoldásai egy nagyon bonyolult halmazt alkottak a fázistérben végtelenül komplex felület fraktál: komplex geometriai alakzatok, melyeknek elemi kis skálán is van finomszerkezete
= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s
3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy
Matematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Folytonosság H607, EIC 2019-03-07 Wettl Ferenc
Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek
1 FOLYTONOS CSOPORTOK Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek (koordináták) segítségével. Topologikus (folytonos) csoport: olyan csoport,
6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet
IMPULZUSLÉZEREK ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTUDOMÁNYBAN ÉS A BIOFOTONIKÁBAN" 6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt SZTE Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi
(Diszkrét idejű Markov-láncok állapotainak
(Diszkrét idejű Markov-láncok állapotainak osztályozása) March 21, 2019 Markov-láncok A Markov-láncok anaĺızise főként a folyamat lehetséges realizációi valószínűségeinek kiszámolásával foglalkozik. Ezekben
INFORMATIKAI KAR. Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Szili László Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai Budapest, 2007 A jegyzet a GVOP-3.2.2.-2004-07-0005/3.0 számú ELTE IKKK
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky
Matematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3
Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9
FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok. Czirbusz Sándor április 16. A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található.
FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok Czirbusz Sándor 010. április 16. I. rész Feladatok A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található. 1. Példák fraktálokra 1.1. A Cantor - halmaz 1.1.1. Feladat. Igazoljuk,
Gyakorló feladatok I.
Gyakorló feladatok I. (Függvények határértéke és folytonossága) Analízis 2. (A,B, C szakirány, keresztfélév) Programtervező informatikus szak 2013-2014. tanév tavaszi félév Összeállította: Szili László
3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 4. Előadás
Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára 4. Előadás Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Szarvák Gábor 2012. február 28. Emlékeztető. A primál feladat optimális értékét p -gal, a feladat optimális értékét
Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból
Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból (A szakirány, 2015-2016 tavaszi félév) A számonkérés során ezeknek a definícióknak, tételkimondásoknak az alapos megértését is számon kérjük. A példakérdések
Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
Centrális határeloszlás-tétel
13. fejezet Centrális határeloszlás-tétel A valószínűségszámítás legfontosabb állításai azok, amelyek független valószínűségi változók normalizált összegeire vonatkoznak. A legfontosabb ilyen tételek a
1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek
7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,
(Independence, dependence, random variables)
Két valószínűségi változó együttes vizsgálata Feltételes eloszlások Két diszkrét változó együttes eloszlása a lehetséges értékpárok és a hozzájuk tartozó valószínűségek (táblázat) Példa: Egy urna 3 fehér,
Boros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?
Ellenörző Kérdések 1. Mit jelent az, hogy egy f : A B függvény injektív, szürjektív, illetve bijektív? 2. Mikor nevezünk egy függvényt invertálhatónak? 3. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát!
8. DINAMIKAI RENDSZEREK
8. DINAMIKAI RENDSZEREK Különböző folyamatok leírására különböző tudományterületeken állítanak fel olyan modelleket, amelyek nemlineáris közönséges autonóm differenciálegyenlet-rendszerre vezetnek. Ezek
Sztochasztikus folyamatok
Sztochasztikus folyamatok Benke János és Sz cs Gábor Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet 2016. tavaszi félév Sztochasztikus folyamatok Deníció, példák Sztochasztikus folyamatok A továbbiakban legyen
2. Alapfogalmak, műveletek
2. Alapfogalmak, műveletek Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGIMIEM Tartalomjegyzék I Mit tudunk eddig? 2 Fuzzy halmazokkal kapcsolatos alapvető fogalmak Fuzzy halmaz tartója Fuzzy halmaz
Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások
Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások BBTE, Magyar Matematika es Informatika Intézet Tegezek Meghatározás Egy Q tegez egy irányított multigráf (két csomópont között több irányított él is
Bevezetés. Valószínűségszámítás 2 előadás III. alk. matematikus szak. Irodalom. Egyéb info., számonkérés. Cél. Alapfogalmak (ismétlés)
Valószínűségszámítás 2 előaás III. alk. matematikus szak 2016/2017 1. félév Zempléni Anrás Bevezetés Iroalom, követelmények A félév célja Alapfogalmak mértékelméleti alapon Kapcsolóás a val.szám. 1-hez
Lotka Volterra-féle populációdinamikai modellek vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék Lotka Volterra-féle populációdinamikai modellek vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kiss Franciska
Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó, 2010
Tartalomjegyzék 15. Elliptikus egyenletek 7 15.1. Bevezetés: Elliptikus egyenletek alkalmazott feladatokban... 7 15.2. Elméleti háttér.......................... 9 15.3. Véges dierencia eljárások II...................
harmadik, javított kiadás
Lajkó Károly Analízis I. harmadik, javított kiadás Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet 00 1 c Lajkó Károly lajko @ math.klte.hu Amennyiben hibát talál a jegyzetben, kérjük jelezze a szerzőnek!
Kovács Adrienn. Markov-lánc Monte Carlo módszerek és alkalmazásai gráfokon
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kovács Adrienn Markov-lánc Monte Carlo módszerek és alkalmazásai gráfokon Szakdolgozat Alkalmazott matematikus MSc., sztochasztika szakirány Témavezető:
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E