Mindezeket figyelembe véve adható e optimális jövőkép utódaink számára?

Átírás

1 Tartalom 1. Bevezetés Személyes jellemzőim Pedagógiai hitvallásom Az új vezetői attitűdök Intézményi vezetés Tervezés Szervezés Irányítás Ellenőrzés Helyzetelemzés Működési feltételek Személyi feltételek Az intézményi kapcsolatrendszer Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a fenntartókkal Együttműködés más intézményekkel Pedagógiai Program Pedagógiai kérdések: Vezetői koncepciók Távlati stratégiai célok: Középtávú feladataink: Rövid távú feladataink: Összegzés... 22

2 1. Bevezetés A mai magyar társadalmi helyzet több szempontból problémásnak mondható: az emberi kapcsolatok kiüresedése, a hagyományok felbomlása a gyökértelenség érzése, a hagyományos közösségek széteséséhez vezetett. A magánytól való félelem az extrém dolgok okozta adrenalinfüggőség, menekülés önmagunk elől, valamint a felgyorsult világ okozta stressz, nem segít megérteni a dolgok lényegét és nem ad lehetőséget új út kijelölésére sem. A társadalmi korlátok hiányában nem alakul ki az egyén saját személyiségének határa sem, nem tudja, mit tehet meg és mit nem. A határok ismerete nélkül nehezen lehet eligazodni helyesen az életben. Mindezeket figyelembe véve adható e optimális jövőkép utódaink számára? Egyre kevesebb idő jut gyermekeink problémáinak meghallgatására, valamint azok közös megoldására. Így ők sokszor magukra maradnak, vagy hasonló korú kortársaik segítségét kérik, mely az esetek többségében rossz döntések sorozatához vezet. A probléma így egyre nagyobb mértéket ölthet. Nagyon nehéz a ma, szüntelenül változó és felgyorsult világban jó döntéseket hozni. Nem könnyű olyan példaképet találni, akik a hagyományos értékek mentén: tudásuk, emberi tartásuk és erkölcsösségük alapján válnak követendővé. Nehéz ezeket az elveket magukévá tenni akkor, ha csak a jogok hangsúlyozása történik, a kötelességek másodrangú helyzetbe kényszerülnek az életük során. A rossz értelemben használt demokrácia a fegyelem felbomlásához vezetett, mely a produktív munka, tanulás hátrányává vált az elmúlt időszakban. Úgy gondolom és vallom, hogy az iskola vezetésének és a nevelőknek fel kell vállalniuk ezen pozitív értékek hangsúlyozását. Az iskolai oktatás központúsága helyett egyre nagyobb szükség van a nevelésre, a teljes értékű életvezetés kialakítására. A mai társadalomban csak biztos tudással, erkölcsi magatartással és gazdag érzelemvilággal felvértezett diákok válhatnak sikeres felnőtté. Ezek a társadalmi és gazdasági változások tették szükségessé oktatási rendszerünk reformját. A 2013-as év fordulópontot jelent az oktatás szereplőinek életében. Az új Köznevelési Törvény igyekszik megfelelni, valamint igazodni a megváltozott társadalmi igények kihívásához. Nem csak tartalmi szempontokban, de módszerekben és új lehetőséget biztosít a jövő nemzedéke számára. Az új oktatáspolitikai változás kiterjed az oktatás fenntartói szerkezetváltására is. Állami irányítás alá kerül a szakmai munka. A január 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozik az iskolákat érintő szakmai feladatok irányítása, a taneszközök beszerzése, valamint a pedagógusbérek finanszírozása. Az intézmények technikai és infrastrukturális működéséért a helyi önkormányzatok felelnek. Az intézményben dolgozók foglalkoztatása kikerült az igazgató hatásköréből. Az iskolák önálló gazdálkodása megszűnt. 2

3 Ezzel nagy felelősségtől szabadultak meg az intézményvezetők. A hatékony gazdálkodás, és a munkajog olyan speciális tudást igényel, mely szerintem távol áll a pedagógusi kompetenciáktól. Ezek a hatáskörök, amelyek most kikerültek a vezetői feladatok közül, sok időt és energiát igényeltek. A jövőben több idő jut majd az elsődleges vezetői feladatra, a szakmai munka irányítására, a napi munkafolyamatok elvégzésére, megfelelő személyre és csoportra kijelölt feladatok koordinálására és ellenőrzésére. Bár a tantestülettel szembeni munkáltatói jogkörök sem az igazgató feladata ezentúl, de az ő javaslatai alapján dönt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a pedagógusok felvételéről és a felmentésükről egyaránt. Látható, hogy az új oktatási rendszer kiépítése a hatáskörök megosztásával igyekszik az eredményes működtetésre. Azok az országok rendelkeznek eredményes oktatással, akiknél ez széles körben megvalósul. A mi rendszerünkben az állami szerepvállalás esélyegyenlőséget biztosít az ország valamennyi pedagógusa és tanulója számára. Az intézmények szakmai önállósága erősödik, természetesen figyelembe véve az állam által jóváhagyott kerettantervi tartalmakat. Igaz, hogy csak 10%-ban ad lehetőséget a tanterv a helyi sajátosságok megjelenítésére, de a jól értelmezett tervezés a jogi keretek figyelembe vételével sok sajátosságot jeleníthet meg az intézmény pedagógiai programjában. A kerületi önkormányzatok továbbra is jelentős szereplői az intézményi működtetésének. Anyagi lehetőségeiknek megfelelően továbbra is támogathatják az iskolai oktatást és nevelést a programok finanszírozásán keresztül. Az intézményvezető feladata: megfelelni az irányításban résztvevő partnereknek, a környezeti elvárásoknak, egyben ápolnia kell a hagyományokat, az iskolai kultúrát, valamint a működési rendet irányítja, fejleszti. Ebben a vezető legfontosabb feladata az érintettek közötti kommunikáció zökkenőmentes biztosítása, valamint bármiféle változással, változtatással szembeni reakciók helyes kezelése. Mindezeket figyelembe véve gondoltam át a Batthyány Ilona Általános Iskola vezetési stratégiáját az eredményes működés érdekében. 3

4 1.1. Személyes jellemzőim - itt tanítok biológiát és földrajzot már 28 éve - mint osztályfőnök sok gyereknek segítettem abban, hogy megtalálja helyét a társadalomban és boldog kiegyensúlyozott felnőtté váljon; többükkel a mai napig jó, mondhatni baráti viszonyban vagyok - három gyermekem is itt tanult - több mint tizenöt éve tagja vagyok az iskola vezetésének; először, mint a természettudományi munkaközösség vezetője majd, mint PDSZ ügyvivő, - több, az intézményi munkát meghatározó, tanügyi dokumentum elkészítésének aktív részese voltam (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend), az új dokumentumok elkészítésében is szerepet vállaltam, - később a minőségirányítási csoport tagjaként, a pedagógusértékelési rendszer kidolgozásában és működéséhez szükséges eljárásrend megalkotásában vettem részt, - több olyan iskolai programot szerveztem, melyek ma már az intézményi hagyományok részévé váltak; gondolok itt a Projekt 7 -re, mely minden évben egy adott téma köré csoportosítva, érdekes és új információkat, élményeket nyújtanak tanulóink számára, - földrajztanárként közel tizenöt éve tantárgygondozói feladatot látok el, szervezem a kerületi és budapesti versenyeket, ahol tanulóim az elsők között szerepelnek, - az intézményben működő esti iskolában a kezdetek óta tanítok földrajzot, és nagy létszámban érettségiztetek minden évben, től érettségi elnökként más intézmények működésébe is van alkalmam bepillantani, ami nagy tapasztalattal gazdagítja tudásomat, ben szakvizsgáztam tanügy igazgatási szakértői, valamint intézményirányítási szakon; az itt szerzett ismereteimet a Csömöri Önkormányzat Oktatási Bizottságának kültagjaként kamatoztattam, segítve a település oktatási intézményeinek hatékony működését, óta a Csömöri Német Nemzetiségi Önkormányzat megválasztott elnökeként fő feladatomnak tekintem a sváb hagyományok ápolását, és a helyi sváb programok szervezésében és lebonyolításában is tevékenykedek, - önkormányzati munkánkat dicséri, hogy a as tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelvoktatás és nevelés az óvodában és az iskolában egyaránt; ennek kidolgozásában és megvalósításában jelentős szerepet vállaltam; a következő tanévben már mindkét intézményben két-két csoport indul, ben megalakítottam intézményünkben a helyi PDSZ csoportot, melynek ügyvivője lettem a csoport választása alapján (53 fő tagja a csoportnak), - a Közalkalmazotti Tanács tagjaival közösen írtuk meg az intézmény Kollektív Szerződését, melyet a testület és a vezetőség elfogadott - az előző ciklusokban is pályáztam az intézmény vezetésére. A felsoroltak támasztják alá, hogy tudatosan készültem a pályázatra, többször átgondolva azokat a fontos kompetenciákat, amelyekkel érzésem szerint egy eredményes vezetőnek rendelkeznie kell. 4

5 Szerintem legfontosabb feladata az iskolának abban áll, hogy megnyissa a tudás kapuját gyermekeink előtt, és felvértezze őket azokkal az eszközökkel, melyek segítségével bátran, és sikeresen vehetnek részt a társadalom életében Pedagógiai hitvallásom Intézményvezetőként kiemelten fontosnak tartom, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal és tárgyi tudással, melyek sikeressé teszik őket az életben. Ma már nem csak a tényanyag száraz magoltatása a feladatunk, hanem a személyiségfejlesztés, a tanulás technikájának, az információszerzés lehetőségeinek megismertetése, és ezen ismeretek gyakorlati alkalmaztatása. Ezek mellett nem elhanyagolható az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció sem, mely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az iskolában több idegen nyelv oktatása - már első osztálytól kezdve - természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével megteremti a világpolgárság alapjait. A kulcskompetenciák közül kiemelem a szociális és állampolgári kompetenciát, ami a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, valamint a kezdeményező- és vállalkozói kompetenciát, mely segíti az egyént a mindennapi életében abban, hogy a kínálkozó lehetőségeket felismerve megragadja azokat. A kilenc kulcskompetencia elsajátítását tartom a kötelező tananyaggal együtt fontos nevelési és oktatási célnak; természetesen az életkori sajátosságok tükrében. A következetes, előrevivő szigor a nevelés alapja. Fontos kijelölni a határokat, meghatározni a követelményeket, melyekhez igazodva eredményes munkát végezhetünk az oktatásban és a nevelésben egyaránt. A lehetőségeinkhez mérten fontosnak tartom az életre való felkészülésben a gyakorlati tanulást, a háztartási ismeretek, a kertészkedés, vagy a családi költségvetés tervezését, terveztetését, ezen területeken való tevékenykedtetést. A logikai és táblásjátékok alkalmazása is segíti a gyakorlati gondolkodást, a kommunikációt, valamint az egészséges versenyszellem kialakítását. Fontosnak tartom kollégáimmal együtt: - a nyitottságot minden új programra, módszerre, amelyek segítik tanulóink előre menetelének sikerét, - a rendszeres testmozgás igényének kialakítását, különböző sportágak gyakorlati megismerésén keresztül, - kiemelt feladatunknak tekintjük az ehhez szükséges pénzforrások megteremtésének lehetőségét. 5

6 2. Az új vezetői attitűdök Szánjunk naponta egy percet az időnkből arra, hogy belenézzünk azoknak az embereknek a szemébe, akiket mi irányítunk. És, hogy fölismerjük ők a legfontosabb erőforrásaink Figyelembe véve a megváltozott oktatáspolitika tartalmi és szerkezeti elemeit, felmerül az igény ezeknek adekvátan megfelelő új típusú intézményi irányításra. Az iskolairányítás új jellemzőit négy, tágabb értelemben vett aspektus szemlélteti leginkább. érinti. Első: az iskolai vezetők számára elengedhetetlen adottságokat és ezek fejlesztését Második: a vezetőknek megfelelő módszereket kell találniuk az iskolákon belül rendelkezésükre álló források felhasználásához. Harmadik: meg kell oldaniuk a kormányzati és igazgatási szervekkel való külső kommunikációt. És végül de nem utolsósorban a modern iskolairányításnak különböző, az iskolán túlmutató kapcsolatokat is ápolnia kell. Az igazgatók szerepe stratégiai fontosságú mind a változások akadályozásának, mind pedig a reformok előmozdításának szempontjából. A vezetők pozitív vagy negatív szerepe döntő hatást gyakorol a tanároknak az új ötletekhez való alkalmazkodásához, valamint azok befogadásához egyaránt. Egy modern igazgatónak szükségszerűen többféle szerepet kell betöltenie. Ezek a következők: - a tantestület irányítása és szakmai szükségleteinek kezelése; - kapcsolattartás az iskolát körülvevő közösségekkel; - az iskola egyediségének meghatározása, egyéni arculatának kialakítása; - a színvonalas tanítás elősegítése. Ezen felül egy sor adminisztrációs, pénzügyi, fegyelmezési feladat is hárul a vezetőre (bár a feladatok mennyisége kevesebb, mert a központi vezetés, illetve az önkormányzatok jó néhány hatáskört átvállaltak). Az amúgy is elfoglalt iskolaigazgató munkájának egyik kulcsfontosságú eleme: milyen hatékonyan képes különböző mindennapi feladatait másokkal megosztani. 6

7 A feladatkörök leírása nem határozza meg azokat a képességeket, amelyekre egy modern iskola hatékony vezetésének szüksége van; például: másféle felkészültségre van szükség egy olyan kollegiális rendszerben, ahol a döntéshozatali felelősség megoszlik, mint egy autokratikus, piramisjellegű hierarchia irányításához. A régi tekintélyelvű vezetés túlhaladott, a modern és hatékony vezető magas szintű problémamegoldó képességekkel rendelkezik, aki a problémamegoldás terhét és felelősségét nem egyedül vállalja, hanem megosztja munkatársaival, akikkel csoporttöbblettel bíró formációkat hoz létre, azaz tartalék erőforrásit mozgósítja a közös cél érdekében. A jó vezető fogalma véleményem szerint nem csak abban merül ki, hogy demokratikusan vezet, hanem abban is, milyen sikerrel alkalmazza a csoport erőforrásait; valamint, milyen kommunikációs formákat alkalmaz, ismeri-e az aktív hallgatás és a tárgyalási képesség technikáját, valamint jó kapcsolatot tart fent kollégáival. Egy vezető elsősorban saját tulajdonságaival legyen tisztában, valamint azzal, hogy a hatalom forrása nem a pozícióból, hanem a vezetői egyéniségből, és a szakértelemből ered. Segítsen abban, hogy munkatársai reális képet alkothassanak róla, önmagukról, értékeiket a közös munka eredményessége érdekében kamatoztassák. Az intézményben uralkodó szellemiség elsősorban a vezető stílusától, személyiségétől függ. Mindezek érdekében olyan vezető szeretnék lenni, aki bízik saját tudásában és elképzeléseiben, a munkatársai értékeiben, és minden napját áthatja az a tudat, hogy ők a legfontosabb erőforrásai. Az intézmény vezetése, irányítása igen összetett feladat. Szakmai vezetőként elsősorban a munkáltatóknak kell megfelelnie, mivel az intézmény vezetője nem gyakorolja a munkáltatói jogkörét (csak javaslatot tehet). Ezért kiemelten fontos a jó kapcsolat kialakítása a fenntartókkal, akik közösen és megosztva gyakorolják az egyes feladatköröket. Fontos az egyetértés az oktatás irányítói között, mert ez adja meg a kereteket, amelyek az iskolában folyó eredményes munkához szükségesek. Egy vezetőnek fontos feladata a pályázatok figyelése, megragadása, kiaknázása az iskola fejlesztése érdekében. Más, egyéb forrásokat is fel kell kutatnia. Az alapítványok, nonprofit szervezetek, egyesületek működésének átgondolása szükségessé vált, mert a törvényi lehetőségek csak ilyen módon teszik lehetővé, hogy a szülők, cégek anyagilag támogathassák az iskolai programokat, esetleges eszközfejlesztéseket. Ezekhez mindenképpen hatékony együttműködési megállapodás kidolgozására van szükség, mely tartalmi szempontok alapján szabályozza a közös munkát az iskola tanulóinak érdekében. Ezen összetett feladatnak igyekszem a legjobb tudásom szerint megfelelni. 7

8 Fő célom, hogy tanítványaink és szüleik, valamint az intézmény dolgozói szívesen járjanak ide Egész egyszerűen: kellemes légkör fogadja őket, mert ez az eredményes és sikeres munka egyik legfontosabb alapja. 8

9 3. Intézményi vezetés A sikeres vezetés négy fő funkciója segítségével vázolom vezetői elképzeléseimet Tervezés A tervezés során a legfontosabb, hogy a vezető olyan célokat tűzzön ki, mellyel a dolgozók egyetértenek, számukra távlatot ad; úgy jelölje ki az aktuális irányt, hogy az összhangban legyen a tanügy igazgatási koncepciókkal, tájékozódjon, ne állítson olyan célt, melyet a munkatársai nem képesek elérni, csakis olyat, melynek eredménye sikerélményt ad számukra Szervezés A szervezés a kitűzött célokat megfelelő ütemterv alapján feladatokra bontja, és a feladatokhoz rendeli a megfelelő embert vagy teamet és ehhez egy jól és hatékonyan működő szervezeti felépítést alakít ki. Az intézmény szervezeti felépítése: Fenntartó - KIK KerületGazda Szolgáltató Iskolaszék Igazgató Érdekképviseletek IDB-vezető Alsós Igazgatóhelyettes Általános Igazgatóhelyettes Iskolatitkár Rendszergazda Könyvtáros Munkaközösség-vezetők - Alsós szakmai mk. vez. - Nevelési mk. vez. - Humán 1-8. mk. vez. - Idegen nyelvi 1-8. mk. vez. - Matematika 1-8. mk. vez. - Természettudományi 1-8. mk. vez. - Egész napos szabadidős mk. vez. - Tehetséggondozó mk. vez. - Képességfejlesztő mk. vez. Pedagógusok Pedagógus asszisztensek 9

10 Az SZMSZ-ben valójában egy törzskari vezetési struktúrát vázoltunk fel, amely egy funkcionális szervezeti forma. Az eredményes működés érdekében kisebb módosításokat terveztünk. A vezetői feladatok megosztásra kerültek a vezető társak között, akik más-más részterületekért felelősek. A konkrét feladatokat és jogköröket a munkaköri leírások tartalmazzák. Az általános és az alsós igazgatóhelyettesek az igazgatónak tartoznak tájékoztatási és elszámolási kötelezettséggel. Az intézményi felépítés mára már feltételezné a projekt - team mátrix szervezeti formát is, mely a feladatokhoz rendelve egyedi szervezeti formát mutat. Ez jól kiegészítené a törzskari vezetést egy kis tantestületben. Ezt támasztja alá a tíz munkaközösség jogosultságát, mely döntő többségben 1-8. évfolyamig átfogja a tartalmi munkát. A munkaközösség vezető feladata a részt vevők munkájának segítése, az oktatás és nevelés egységesítése az intézményen belül. Ez már átvezet a projekt szervezeti formához, mely lehet egyedi, egyszeri, vagy nagyobb szabású és összetett feladat: egyedi jellegű szervezeti változtatás. A mátrixszervezetben történő projektirányítás esetén a projekt megvalósításával összefüggő tevékenységeket a különböző szervezeti egységek tagjai végzik, akik a vezetéstől kapják a feladataikat, a vezetésnek abban van illetékessége, hogy a különböző csoportok mit és mikorra végezzenek el. Célszerű lenne a nagyon jól működő teamek rendszere, egy csapatmunka, amely a BELBIN- féle teszt alapján felmért különböző csoportszemélyiségű kollégákból áll. A csoportok összeállításánál mindenképpen figyelembe kell venni a teszt eredményét, hogy ne legyenek egyforma csoportszerepű tagok, mert munkájuk nagy valószínűséggel eredménytelen lesz. A munka sikeres elvégzésével a csoport jogosultsága megszűnik, majd egy újabb feladat elvégzésére egy újabb csoport alakuljon meg. Ezzel biztosítható az egyenletes teherelosztás, mindenki a számára megfelelő és legtökéletesebben elvégezhető feladatot kaphatná. Hosszú távon ez eredményesebbé teheti az iskola működését, a pedagógusok szakmai fejlődését, és mindenki számára sikerélményt biztosítana, mert minden ember szereti megélni az alkotás örömét, fontosnak érezni azt, hogy a döntéshozatalban, az előkészítésben részt vállaljon, így válhat az iskola intézménye leginkább a sajátjává. Vezetési elképzelésemben igen nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a változó körülmények és feltételek mellett, egy jól szervezett, ugyanakkor rugalmas, vezetési rendszer alakuljon ki, mely tudatosan támaszkodik a közösség minden tagjának alkotó, öntevékeny aktivitására. Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az intézmény egészét érintő döntések meghozatalában a kollektív jelleg megerősödjön. Ebben egy jól működő szakszervezet és egy aktív közalkalmazotti tanács nagy segítséget nyújthat az olyan vezetőnek, aki nem ellenségként tekint rájuk. Olyan vezető szeretnék lenni, aki mindenképpen figyelembe veszi ezeknek a szervezeteknek a véleményét, valamint jó kapcsolatot tart fent velük. 10

11 3.3. Irányítás Az irányítás akkor sikeres, ha a vezető ismeri kollégáinak kulcskompetenciáit, azokat megfelelően felhasználja és beépíti az intézményi működésbe. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a tantestület által kialakított írott és íratlan betartása és betartatása. Intézményi normarendszer: 1. generálnormák: mely mindenki számára kötelező és közösen fektettük le a különböző tanügyi dokumentumokban (SZMSZ, Házirend, PP, IMIP.), 2. íratlan normák: erkölcsi, etikai elvárások, helyi szokások tisztelete, 3. differenciált normák: a vezetők felé magasabb mércét kell állítani, hiszen a vezetésben személyes példamutatás mindig a leghatékonyabb eszköze a vezetőnek, A normák az elvégzett teljesítményekben jelennek meg, amit folyamatosan mérni kell. Ebben nyújt nagy segítséget a kidolgozott tanulói mérés mellett az átgondolt és jól felépített pedagógusértékelési rendszer működtetése. Ha a kitűzött célok megvalósulása valamilyen okból veszélybe kerül, akkor folyamatos korrekcióra van szükség. Az irányítási rendszerben megkülönböztetünk két tevékenységi kört: a stratégiai és az operatív irányítást. Úgy érzem, ezek a fontos lépések kihagyhatatlanok egy jól működő intézményben. Mostani tapasztalom az, hogy ebben van némi hiányosság, mely sorozatos konfliktusokhoz vezet. Irányítási modell 11

12 3.4. Ellenőrzés A pedagógiai struktúra funkcionális működésének vizsgálata elsősorban legyen mindig előre tervezett, objektív. Ezt akkor érhetjük el, ha az ellenőrzés széles körű. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az iskolavezetés az esetleg feltárt kedvezőtlen jelenségek nyomán, elsősorban ne a büntetésre, hanem a hibák korrekciójára segítő szándékkal koncentráljon. Így válik az ellenőrzés egy újabb tervezési folyamat alapjává. Fontos, hogy a kollégák ne érezzék fenyegetve magukat az ellenőrzés során. A vezető feladata a segítő, harmonikus, megértő viselkedés kialakítása kollégáival. A belső ellenőrzés a közeljövőben kiegészül egy külső mérési rendszerrel is. Fontos, hogy a munkaközösség vezetők a munkaközösség tagjainak segítsenek a külső mérésben, tájékoztassák őket az ellenőrzés menetéről és felkészítsék őket a mérésre. Meggyőződésem, hogy az ilyen tervszerűen felépített vezetésnek van pozitív hatása az iskola egész működésére, a tantestület aktivitására, a légkörre és az oktató- nevelőmunka színvonalára. 12

13 4. Helyzetelemzés Az intézmény fejlődése és jövője szempontjából kiemelten fontosnak tartom a személyi és tárgyi feltételek magas szintű biztosítását Működési feltételek Iskolánkban az oktatás jelenleg három egymáshoz közeli épületben folyik. Ebben a formában 1961-től működik, ekkor épült a főépület, amely ma a felsősöknek ad helyet. Legöregebb épületünk, ahol a legkisebbek, az elsősök tanulnak, a II. világháború után épült, katolikus iskolának. Harmadik részét az épületegyüttesnek 1982-ben adták át. Ma csak a Zöldnek keresztelt iskolarész a harmadik-negyedik évfolyam birodalma. A nyár folyamán elkezdődik az intézmény felújítási programja, mely emeletráépítéssel a rossz állapotú zöldépületet váltja fel. A közeljövőben az iskola nyílászáróit is kicserélik, majd teljesen felújítják a főépületet. Ezt a beruházást a XVI. kerületi önkormányzatnak köszönhetjük. Örömünkre szolgál, hogy egy megújult intézményben dolgozhatunk hamarosan. A Rádió utcai épület megmarad az elsősök-másodikosok birodalmának, itt az életkori sajátosságuknak megfelelően szokhatják meg az iskolai életet. Az intézményben jól felszerelt tálalókonyha működik, mely korszerű a HACCP elvárásoknak megfelelő, talán a diákok étkezőasztalainak cseréjével lehetőségük lenne arra, hogy még esztétikusabb és higiénikusabb környezetben, fogyaszthassák el az ebédjüket. Az étkeztetés is kikerült az intézményvezető hatásköréből, remélhetőleg a Kerületgazda Intézmény figyel ezen igények hiányosságok pótlására. A korszerű igényeket kielégítő orvosi szoba segíti az iskolaorvosi és védőnői munkát. Az intézményben 22 oktatási helyiség van, ebből 16 osztályteremben és 6 szaktanteremben folyik az oktatás. A tanulók testi fejlődését egy pályázati és önkormányzati pénzből felújított tornaterem segíti. Reményeink szerint a bővítést követően még egy ideig nem bontják le a zöld épületet, és ez a felszabadult tér lehetőséget ad a kiskapacitású tornaterem bővítésére. A szabadban három sportpálya nyújt lehetőséget a mozgáshoz, és a mindennapos testnevelés megszervezéséhez. A tanteremből átalakított könyvtárszoba iskolánk legszebb helyisége, mely lehetőséget nyújt, a könyvtári órák megtartására, alsós tanulók könyvtárhasználatának magas szintű elsajátíttatására, tanulásra, valamint délutáni rendezvények lebonyolítására. Az évről évre bővülő könyvtári állomány segítséget nyújt tanulóink számára az információgyűjtésben. Az itt lévő internet-hozzáféréssel bíró számítógépek is ezt a célt szolgálják. A bővítés kiterjed egy olvasóteremre is, mely majd jól kiegészíti az iskolában folyó oktatómunkát. 13

14 A két jól - de ma már kevésbé korszerűen - berendezett számítástechnika terem ad lehetőséget a tanulóinknak az informatikai tudásuk szélesítésére, valamint idegen nyelvi órák megtartására is. A jövőben ezen az úton haladva szeretném, ha pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérve és igénybe véve, a kis nyelvi termet is hasonlóan felszerelni, hogy még korszerűbb eszközökkel lehessen idegen nyelvet és informatikát oktatni intézményünkben. Az informatikai rendszer bővítése reményeim szerint kiterjed arra, hogy a tantermekbe is sikerül bevezetni az internetet és megfelelő számú elektronikus tábla, valamint projektor segíti majd a magas színvonalú oktató-nevelő munkát. Az új pedagógia programban szereplő informatikai oktatás első osztálytól kezdve is feltétlenül igényli az ilyen irányú fejlesztéseket. A tanáriban meglévő gépeket is kinőttük, már több számítógépre lenne igényünk. A Rádió utcai épület oktatási eszközfejlesztésére is nagy szükség van. Természetesen figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait és a kollégák igényeit. Ezen fejlesztési elképzeléseimet bizonyos mértékig a fenntartók által biztosított eszközfejlesztésekből, valamint a gimnázium és a szakiskola eszköz hozzájárulásaiból, valamint cégek és az alapítványi támogatásokból valósítanánk meg. Természetesen figyelve akár az önkormányzati, akár más pályázati kiírásokat figyelve, melyek ilyen tárgykörben jelennek meg Személyi feltételek A szakos ellátottság jónak mondható, de a jövőben nyugdíjba készülő kollégák helyét átgondolt tervezéssel kell betölteni. Figyelve a megfelelő szakpárosításra, valamint arra, hogy lehetőleg két vagy több szakos kollégát kell majd a felvételnél előnyben részesíteni. Valamint átgondolt, előrelátó továbbképzéssel jól ötvözhető lenne az iskola hosszú távú igénye, az egyének életpályamodelljével. Mivel az új fenntartó az oktatási intézmények egészében gondolkodik, az esetleges kis óraszámú tantárgyak megtartását kerületen belül oldja meg. Egy tanár esetleg két vagy három iskolában tanít majd. Ez a leghatékonyabb humán erőforrással való gazdálkodás. Nagyon fontosak a tanulói létszámadatok, mert a törvényi előírásnak megfelelően vehet fel az intézmény pedagógiai munkát segítő alkalmazottat. Az iskola 450 fő felett két iskolatitkárt, 100 főnként egy pedagógiai asszisztenst, 500 fő felett saját pszichológust alkalmazhat. Az 500 fő feletti létszám plusz egy igazgatóhelyettes kinevezését teszi lehetővé. Szeptembertől főállású rendszergazda segíti az intézményi munkát. Kiemelten fontosnak tartom a gyermekvédelmi felelős alkalmazását, mely a törvényi előírások alapján nem helyettesíthető semmilyen módon. Belső átcsoportosítással megoldható e nélkülözhetetlen feladat ellátása, melynek megoldása az igazgató felelőssége. Az intézményben dolgozó technikai személyzet helyzete jelentősen megváltozott a közelmúltban. A munkáltatói jog átkerült önkormányzati hatáskörbe, de a feladatellátás maradt az intézményben. Ezt az egyedi helyzetet csak közösen, együttműködve, a jó kapcsolattartáson keresztül lehet mindenki megelégedésére megoldani. 14

15 5. Az intézményi kapcsolatrendszer 5.1. Kapcsolat a szülőkkel Az iskola szolgáltatói szerepkörből kilépve világos nevelési és oktatási célok mentén a szakmai tudás birtokában végzi munkáját. Természetesen a szülök véleménye, mint az egyik legfontosabb szereplője ennek a folyamatnak, igen fontos. A szolgáltatói szerepkör egy új hozzáállást sugall számukra, a kijelentő módban való kommunikáció nem vezetett eredményre. A közös cél érdekében együtt, csapatként kell dolgoznia az oktatásban résztvevő szereplőknek. Fontos az intézmény számára a környezetben élő és tevékenykedő kisebb és nagyobb közösségek bevonása a folyamatba. A közösségek bevonása túlmutat a szülők részvételén, hiszen magába foglalja a különböző helyi szereplőket, cégeket és alapítványokat is, akik, illetve amelyek gyakran világosabban megfogalmazzák és érvényesítik elképzeléseiket és érdekeiket az iskolákkal kapcsolatban. A jövőben talán az iskolaigazgatók egyik legfontosabb feladata a szülők, a közösségek tájékoztatása, problémáik meghallgatása, megértése, a megoldásban való segítő szándék, az oktatási- és nevelési irányvonal szem előtt tartásával együttesen. A helyi szervezetekkel való kapcsolattartás is kiemelten fontos, gondolok itt a helyi rendőrségre és egyházakra Nevelési Tanácsadóra, védőnői hálózatra, családsegítő és gyermekjóléti központra egyaránt. Az új tantervi követelmények nagyon helyesen kiemelten fontosnak tartják a közösségben végzett, illetve a tapasztalatokon alapuló munkát. Igaz, kötelezővé csak a középiskolákban válik, de nyolcadik osztályban a helyi közösségekkel és szervezetekkel karöltve az általános iskolában is alkalmazhatóvá tehető ez az igen fontos és társadalmi szempontból hasznos tevékenység. Az iskolai reform egyik megközelítése arra irányul, hogy az iskolát "tapasztalatokat nyújtó" iskolává alakítsa át. Azt jelenti, hogy a tanulásnak olyan kísérleti megközelítése valósuljon meg, amely inspirációval és izgalommal teli atmoszférát teremt a tanulók számára. A kapcsolattartás formái: - tanácsadó testületi összejövetelek, - szülői értekezletek, - nyílt tanítási napok, - fogadóórák. A hivatalos formákon kívül jó, közös, kötetlen programok szervezése, melyek alkalmat adnak az őszinte véleménycserére. 15

16 5.2. Kapcsolat a fenntartókkal Ez a kapcsolatrendszer is jelentősen átalakult. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskolában folyó szakmai irányításáért felel. A technikai és infrastrukturális működés továbbra is önkormányzati hatáskörben maradt. Mint azt pályázatom elején kifejtettem, az ilyen, több fenntartós oktatásirányítási rendszer hosszútávon eredményesebb és biztonságosabb működést eredményez, mint az egyközpontú elődje. Ma még vannak tisztázandó, kisebb működésbeli problémák, de a közös, egymást segítő, a problémákat nem hangsúlyozó, hanem a megoldásra törekvő kapcsolatrendszer eredményességéhez nem férhet kétség. A vezetőnek érdeke, hogy kölcsönösen jó kapcsolatban legyen a fenntartókkal. Az igazgatónak tájékoztatási kötelezettsége van. A harmonikus kapcsolat kialakítása a vezetőtől magas fokú toleranciát és diplomáciai készséget vár el. Törekszem, hogy a fenntartóknál képviseljem az iskola érdekeit a lehetőségek határain belül, ugyanakkor a nevelőtestülettel is elfogadtassam az ésszerű korlátokat Együttműködés más intézményekkel Iskolánk most is kiemelten fontos feladatnak tartja a más oktatási intézményekkel való kapcsolattartást. Ezek elsősorban a kerület általános iskoláit jelenti. Terveim szerint ezt a kört bővíthetnénk más települések, szomszédos kerületek felé is. A közösen szervezett tanulmányi versenyek, sportvetélkedők segítenék, hogy még nagyobb legyen az összehasonlítás mértéke, mely reálisabb képet adna szakmai munkánk eredményességéről és hibáiról. A kerület gimnáziumaival is folyamatos, élő a kapcsolat, hiszen tanulóink nagy százaléka leginkább ezekben az intézményekben tanul tovább. Úgy gondolom, a középfokú intézményeket meg kell kérdeznünk arról, hogy diákjaink milyen szinten teljesítenek. Ezzel segítségünkre lennének fejlődésünkben, az értékelés realitásában. Kiemelten feladat, a helyrajzilag egymáshoz közel eső oktató-nevelő intézményekkel való szoros szakmai kapcsolattartás, mely a cinkotai gyerekeknek lehetőséget adna a helyben megoldott, töretlen fejlődésre az óvodától egészen az érettségi vizsgáig. Az óvodákkal élő, rendszeres kapcsolat kialakítása, melynek során a tanítók és az óvónők együttesen beszélhetnék meg, hogy milyen fejlesztésekkel segíthetünk, választható órákkal, szakkörökkel bontakoztathatjuk ki a gyermekeink tehetségét, adottságait. A velünk majdnem egy udvarban lévő gimnáziumi kollégákkal is hasonló szakmai kapcsolatot alakítanánk ki: óralátogatások, szakmai tapasztalatcserék alkalmával. Ez a rendszer már jól működik a Corvin Gimnáziummal, közös programok és versenyek erősítik a két intézmény kapcsolatát. A Budakalász Esti Gimnázium és Szakközépiskola tagiskolája immáron tizenhat éve működik iskolánkban. Ezzel az intézménnyel legszorosabb a kapcsolatunk, hiszen mi adjuk a helyet, és egyetemet végzett kollégáink tanítanak itt zömében. Nem hagyhatjuk 16

17 figyelmen kívül azt sem, hogy a magasabb képzettséggel rendelkező tanárok munkája során szakmailag eredményesebb és elismertebb lett iskolánk. Ezt a kerületi és budapesti versenyeken való eredményes szerepléseink, valamint a pozitív beiskolázási eredmények igazolják. Jól működő szoros kapcsolatot tartunk fenn a kerületi történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel egyaránt, a kapcsolattartás rendszere jól kiépített és eredményesen működik, ezt csak töretlenül folytatnunk kell. 17

18 6. Pedagógiai Program Pedagógiai Programunkat is közösen, a kor kihívásait figyelembe véve készítette el a tantestület. Ezt azért hangsúlyozom, mert ebben mutatkozott meg a kollektív bölcsesség alkalmazása, melynek eredménye, hogy jó és elfogadott tanügyi dokumentummal rendelkezünk, mellyel minden kolléga azonosulni tud. A programunkban kiemelt a kulcskompetenciák megvalósítása, melynek tudatos fejlesztése állandó feladatunk a nyolc év folyamán, valamint a kompetencia alapú tudás kialakítása. Ez csak a kooperatív tanulási és a hagyományos módszerek alkalmazás során valósulhat meg igazán. A változatos munkaformákkal az ismeretszerzés eredményességét kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk kiemelni a természettudományi tantárgyak tanításának korszerűsödését, ami a tudományos törvényszerűségeket a mindennapok szintjén, sok kísérlettel érdekesen mutatja be. A pedagógiai programból négy jellemző tartalmi sajátosságot emelnék ki: - az idegennyelv-oktatás bővülése a helyi adottságok figyelembe vétele alapján: első osztálytól játékos formában angol és német nyelvoktatás tanítói végzettséggel rendelkező nyelvtanárok vezetésével; az első nyelvet követően a hetedik évfolyamon második idegen nyelv oktatását vezetjük be, anyanyelvi tanárok által; a francia és az orosz nyelvet már ötödiktől is szakköri keretben tanulhatják az érdeklődő diákok; - a kerettanterv által biztosított 10%-nyi tartalom hatékony felhasználásával hármas óratervi verzió született, amely, lehetőséget ad a komplex képességfejlesztésre; ezek elnevezése a következő: Janus Pannonius (magyar), Bólyai Farkas (matematika), Da Vinci (művészetek, informatika); - egész napos iskola lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folyatatását az iskolában, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait; a kötelező tanórákon túli foglalkozások teret nyújtanak a művészeti neveléshez, a testmozgáshoz vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásokhoz, illetve az önálló tanuláshoz; a szakköri tevékenységek leginkább olyan foglalkozásokat jelentenek, ahol a diákok gyakorlatban és elméletben felkészülnek saját, helyes életvezetésük kialakítására (alapvető pénzügyi ismeretek, gazdálkodás, kertészkedés, főzés, varrás, stb. - az informatikai képzés már első osztálytól megkezdődik, mert a mai világban az ilyen irányú ismeretek elengedhetetlenül szükségessé váltak, hiányában sem tovább tanulni, sem munkát vállalni nem lehet. Az közelmúltban az intézményi dokumentumok összehangolása, hasonlóan a pedagógiai programhoz, közös tantestületi munka volt. Az új SZMSZ, házirend, és pedagógiai program az intézményi működést egységessé, harmonikussá teszi. A tanügyi dokumentumokkal teljes mértékben egyetértek, és megválasztásom esetén ezek eredményes megvalósításán kívánok dolgozni, mellyel az iskola új arculatot nyer. 18

19 7. Pedagógiai kérdések: Jelenleg iskolánkban 433 gyermek tanul. Létszámunk nem mondható nagynak. Azonban pozitív előrelépést sejtet, hogy a következő tanévben az iskolába beiratkozó elsősök létszáma 78 fő. Ezzel, ha figyelembe vesszük a kimenő nyolcadikos létszámot, lassú létszámnövekedéssel számolhatunk. Az elkövetkezendő évben minimum 25 fő növekedéssel tervezhetünk. Úgy gondoljuk, hogy ez pedagógiai programunk sikere, mellyel az iskolaválasztón ismerkedhettek meg a szülők. Sokan kérték az egész napos iskolai foglalkozást, és örültek a idegen nyelvoktatásnak, az informatikai képzésnek egyaránt. A három induló első osztályból kettőben egész napos iskolai foglalkozás keretében ismerkedik az iskolai élettel. Jelenleg iskolánkban a matematikát, a magyar nyelv és irodalmat, valamint az idegen nyelvet csoportbontásban tanulják diákjaink. Ez is segíti őket abban, hogy saját tudásszintjüknek megfelelő egyéni fejlesztést kapjanak. A délutáni tanulócsoportok tanulószobai, napközis és iskolaotthonos keretek között vesznek részt a munkában. Az évek óta nagy sikerrel működő speciális képzési jelleg az iskolaotthon jól megalapozta az egész napos iskolát. Tapasztalataim szerintem az egész napos oktatás nagy előnyökkel bír. A napközis foglalkozásoknak is nagy szerepe van a tanulók fejlesztésében, hiszen itt nyílik lehetőségük arra, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve megtanítsuk őket játszani, tanulni, helyesen időt beosztani, valamint segíteni a lemaradókat és kiemelni a tehetségeket. A diákság összetétele jónak mondható, kevés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanuló a többi iskolához képest. A néhány, sajátos nevelési igényű tanulónkkal, utazó gyógypedagógus foglalkozik külön fejlesztési terv alapján. Szeretném kiemelni az osztályfőnökök áldozatos munkáját. Már-már felsorolhatatlan és kategóriákba nem sorolható az a tevékenységözön, amivel a gyermekek iskolai és magánéletét segítik. Az osztályfőnök személyének kiválasztása nagyon fontos, hiszen hatalmas vonzerőt jelenthet személyisége. Az elsőbe lépők is először velük találkoznak a tavaszi bemutató órákon, így a szülők nemcsak iskolát, hanem tanítót választhatnak. Iskolánkban fontos feladat a lemaradók felzárkóztatása, de ugyanilyen hangsúlyt kap a tehetségekkel való törődés. A differenciált foglalkozás, a kooperatív tanulási módszerek, a széles körű versenyeztetés eredménye, hogy több versenyen indulnak tanítványaink sok tantárgyból, ahol eredményesen szerepelnek, ami megítéltetésünkre pozitív irányban hat. Ezt a nagy figyelmet igénylő munkát egy-egy tehetségfejlesztő és felzárkóztatást segítő munkaközösség koordinálja, végig kíséri a diákokat a nyolc év során. Az OKÉV mérésén iskolánk jó helyen végzett mindkét tantárgyból. Az évről évre javuló tendencia a közös eredményes oktató munkát dicséri. 19

20 Intézményünkben a kötelező országos mérések mellett több tantárgyból szervezünk évfolyam szintű szóbeli feleleteket, mely írásban és szóban történhet. Fontos tanulóink képességeit és tudását többféle módon mérni, hogy minél objektív képet kaphassunk. Az ünnepélyes keretek között tartott beszámoló felkészíti tanulóinkat az ilyen típusú megmérettetésekre. Tanulóink beiskolázási adatai kedvezőek. A hatosztályos gimnáziumok sok jó képességű tanulónkat veszik fel. Évenként átlagosan tíz tanulót, mely a hetedik és a nyolcadik osztályokban létszám problémákhoz vezetnek. Intézményünkben néhány kirívó esettől eltekintve nevelési problémák nincsenek, jó a tanár diák viszony, tanulóink zömében tisztelettudóak, jól neveltek, mely köszönhető talán a falusias környezetnek, ahol több generáció él együtt, valamint a szülő és iskola jó kapcsolatának valamint egymás iránti tiszteletének. Döntőnek tartom ezen a téren is tantestületünk folyamatos eszmecseréjét a tanulók viselkedéséről, furcsaságairól, vagy éppen kilengéseiről. A DÖK is jelentős támogatást nyújthat e téren, az időszakonként megtartott értékelései alkalmával. Tanulóink igen komolyan veszik a diákönkormányzati munkát, ahol megtanulhatják a demokrácia működésének alapjait. Ismerik kötelezettségeiket és jogaikat, ezek helyes alkalmazását az iskola életében. Jó és érdekes programokat szerveznek, mindezt köszönhetjük a segítő tanár kollégának, aki szívén viseli ennek a munkának a sikerét. 20

21 8. Vezetői koncepciók 8.1. Távlati stratégiai célok: A nevelés-oktatás minőségének folyamatos fejlesztése A tanulók jövőjét meghatározó személyiségjegyek fejlesztése A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása Az iskola szereplői közötti jó kommunikáció kialakítása, és az egymástól való tanulás megvalósulása Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 8.2. Középtávú feladataink: Egységes intézményi élet kiépítése Szervezetfejlesztési feladatok Új közös értékek megteremtése Az intézményi sokszínűség egységes szerkezetben való kezelése A fejlesztések kiterjesztése teljes intézményi szinten 8.3. Rövid távú feladataink: A munkaközösségi munka hatékonyabbá tétele, a tíz munkaközösség kialakítása A pedagógus értékelési rendszer összehangolása a külső értékelési rendszerrel Az osztályfőnöki munka kiemelése és a pótosztályfőnökök feladatrendszerének hatékony működtetése A pedagógusok folyamatos módszertani fejlesztése A nyugodt, alkotó pedagógiai munkához szükséges légkör megteremtése, melynek alapja a korrekt tájékoztatás és információáramlás Az információ közvetítők működtetése (iskolai sajtó, weblap, stb.) A pedagógus közösségi kohézió erősítése, team munka erősítése Az adminisztráció arányos elosztása és az ez irányú munka pontosítása A terhelés lehetőség szerinti egyenletes elosztása A gazdaságosabb intézményi működés megszervezése Az intézmény több csatornás finanszírozásának kiépítése, a szponzori kör bővítése Pályázatok írása összehangolt team munkában A humán erőforrás előrelátó tervezése A partnerkapcsolatok ápolása A rekonstrukciós munkák tervszerű időzítése és végrehajtása, végrehajtatása A közösen megalkotott szabályzatok szerinti működés 21

22 9. Összegzés A világra és az emberekre való nyitottságommal, innovatív készségemmel a hagyományokban gyökerező, de új értékeket teremtő közös munkát tervezek kollégáimmal. A változásokat és a változtatásokat modern, korszerű, innovatív vezetési technikák, módszerek alkalmazásával kívánom megvalósítani. Új szponzorok felkutatásával és bevonásával, valamint élve a pályázatok kínálta plusz anyagi lehetőségekkel, növelni szeretném az iskola hatékonyságát. Mire építhetek a megvalósítás érdekében? Építek az iskola szellemiségére, a légkörére, a társadalmi igényekre, a nyelvoktatás iránti keresletre, a praktikus ismeretek nyújtására, valamint a jól felkészült pedagógusokra, akik mérhetetlen energiával, hittel alakították ki az iskola szellemi arculatát. És nem utolsósorban a fenntartóknak az intézményben folyó munkát rendszeresen figyelemmel kísérő, ellenőrző és segítő tevékenységére. 22

23 MELLÉKLETEK 23