INNOVÁCIÓMENEDZSMENT KUTATÁS ÉS GYAKORLAT. Szemelvények az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ projektjeib l

Átírás

1 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT KUTATÁS ÉS GYAKORLAT Szemelvények az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ projektjeib l

2

3 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT KUTATÁS ÉS GYAKORLAT Szemelvények az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ projektjeib l MISKOLCI EGYETEM Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ

4 Szerkesztette: Dr. Deák Csaba Kiadja: Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ 2007 Kiadásért felel s: Dr. Deák Csaba M szaki szerkesztés: Kassai Edit Nyomda: Z-PRESS 3532 Miskolc, Liszt Ferenc utca 16/A ISBN Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP /3.0 Operatív Programja keretében. További információ: infovonal:

5 Tartalomjegyzék El szó...7 Kritikus pontok azonosítása és kezelése a m szaki fejlesztésben Dr. Szakály Dezs Dr. Berényi László Harangozó Zsolt...9 Az információs technológia fejlettsége gazdasági áganként 2006-ban, Magyarországon Sasvári Péter...22 Az ImKKK hasznossága a PPU modell tükrében Bárkányi Péter...32 Folyamatinnováció lehet ségeinek vizsgálata egy közepes méret termel vállalatnál Dr. Deák Csaba Ligetvári Éva...42 Innovatív megoldás a folyamatfejlesztés gyakorlatában Hogya Orsolya...60 Best Practice - az ImKKK MVK projektje Rémiás Tamás...67 A gazdálkodó szervezetek hulladéktermelésének modellezése Dr. Bernáth Attila Szivós Judit Molnár László...83 A citybranding új irányai Schupler Helmuth...91 Döntés csapdahelyzetben avagy tudatos sorsvállalás? Sallak Ágnes Interaktív marketing, avagy a marketing innovatív megoldásai Marien Anita Az értékesítési tevékenység sajátosságai a kis- és középvállalatok piacán Havriló Attila Mégis életképesek a magyar KKV-k? avagy miért elenyész a cs d- és felszámolási eljárások száma Magyarországon Lukács Edit Fókuszban a kapcsolati t ke Leskó Anett Tóth Tamás A kiválóság nyomában avagy a dolgozói elégedettség mérési rendszerének kialakítása Heidrich Éva Leskó Anett Speciális rendszeraudit: klaszterek auditálásának sajátosságai Dr. Berényi László...176

6

7 AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLETTSÉGE GAZDASÁGI ÁGANKÉNT 2006-BAN, MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Az ellátási lánc folyamatainak automatizálása valamennyi résztvev számára jelent - sen leegyszer síti, felgyorsítja, hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a kereskedést. Megtakarítások érhet k el a közvetett és közvetlen értékesítési, tranzakciós költségekben, csökkenthet a vállalkozások tárgyi eszköz és t kefelhalmozása, a társaságok optimalizálhatják raktárkészletüket és lerövidíthetik a piac kiszolgálásához szükséges id t. Mindeközben a vállalatok és vezet ik a döntésekhez gyorsabban jutnak frissebb információkhoz, mint korábban. Az elektronikus piacterek felsorolt el nyei ellenére a vállalatok fenntartásaikat is megfogalmazzák ezen új beszerzési-étékesítési formával szemben. Ezek a következ k: A befektetések megfelel id n belüli megtérülésében nem biztosak, Sok technológia még azel tt elavul miel tt a tág környezet adaptálni tudná, A tranzakciók biztonságok lebonyolításában mindig fenntartások vannak, Az új dolgokkal kapcsolatos bizonytalanság idegenkedést válthat ki az alkalmazó közegt l. A piacterek el nyeit, hátrányait látva adódik a kérdés, mikor érdemes egy vállalatnak valamely elektronikus piactérhez csatlakozni? Ez tevékenységi terület-, kockázat vállalási hajlandóság- és er forrás rendelkezésre állástól is függ 1. KVANTITATÍV KUTATÁS KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK VÁLLALA- TI INFORMÁCIÓS RENDSZERÉR L A Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézete egy empirikus felmérést végzett, a magyar vállalatok és vállalkozások körében. Az adatfelvétel március 25. és június 25. között került sor. A kérdések során a kérd ívre túlnyomó részben a cégek fels vezet i(ügyvezet igazgatók, munkaügyi vezet k, stb.) válaszoltak, illetve az egyéni vállalkozások esetében a vállalkozók, mint önfoglalkoztatók adtak választ. A kérd ívet összesen 554 megkérdezett töltötte ki. A válaszadók többsége, 39%-a mikrovállalkozás, valamint több mint egynegyede, 28% kisvállalkozás, 10% középvállalkozás és 23% az egyéb. A válaszadók több mint fele 52%, korlátolt felel sség társaság, 16%-a betéti társaság, 10%-10% egyéni vállalkozó és részvénytársaság, 12% egyéb társasági forma. A felmérésben résztvev vállalkozások ágazati eloszlását ágazati kódok alapján kapjuk meg. A megkérdezettek közül összesen 544 vállalkozó adta meg f tevékenységének ágazati kódját. Ezen vállalkozások közel negyede 24%, kereskedelem, javítás (G), 20% az egyéb, 9%-9% feldolgozóipar (D) és épít ipar (F), 7% szállítás, raktározás, posta, távközlés (I), a többi 5% vagy annál kevesebb. 22

8 A kérd ív által nyert adatokat az alábbi szempontok szerint csoportosítottuk: Elterjedés mértéke; Növekedés üteme alapján. Ezeket a számokat a gazdasági ágak fejlettségének ábrázolására lehet felhasználni, egy buborékdiagram segítségével (1. ábra). A penetráció balról jobbra n úgy, hogy a buborékok jobbra haladva azokat a területeket jelölik, amelyeknek elterjedése magasabb. Minél magasabban áll a buborék, annál nagyobb a növekedés 2006-ról 2007-re Magyarországon. Természetesen ez a növekedés a következ évben a horizontális elterjedéshez adódik hozzá. A vizsgálati módszernél négy min ségi kategóriát különböztettünk meg: Fejletlen, alacsony elterjedés (50% alatt); lassú növekedés (6% alatt); Fejletlen, alacsony elterjedés (50% alatt), gyors növekedés (6% felett); Fejlett, magas elterjedés (50% felett); lassú növekedés (6% alatt); Fejlett, magas elterjedés (50% felett); gyors növekedés (6% felett). 12% 10% 8% Fejletlen, gyors Fejlett, gyors 6% 4% 2% Fejletlen, lassú Fejlett, lassú 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Elterjedése 2006-ban, Magyarországon 1. ábra: Az elterjedési és növekedési kategóriák, fejl dési ciklusok feltüntetésével A kérd ív által nyert adatok csak egy pillanatnyi állapotot tükröz, hosszútávú vizsgálatra alig használható. Mégis a növekedés mértékéb l és az elterjedés nagyságából 3 alapciklust lehet megkülönbözetni: 23

9 I. Gyors ciklusú (nagy, gyors növekedés, mint a négy kategóriát érint ) II. Átlagos ciklusú (alacsony, lassú növekedés, de két kategóriát érint ) III. Lassú ciklusú (nagyon alacsony, nulla vagy nagyon lassú növekedés, csak egy esetleg két kategóriát érint /fejletlen, lassú/) A gyors ciklusú növekedés esetén az alacsony 0-10%-kos elterjedésr l 50%-nál nagyobb penetrációig 6%-nál nagyobb növekedés esetén 4-5 év alatt juthatunk el. Az átlagosnál 6%-nál kisebb növekedés esetén 7-8 évre, lassú ciklusúnál 10 évnél többre van szükség. Természetesen az egyes gazdasági ágak növekedés mértéke, fejlettségi foka eltér így a növekedési pályán is eltér helyet foglalnak el. 2. A GAZDASÁGI ÁGAK INTERNET ÜZLETI FELHASZNÁLÁSÁNAK FEJ- L DÉSI SZAKASZAI Az elektronikus piacterek egyben a hálózati gazdaság alapvet üzleti és m ködési modelljének komplex gyakorlati megjelenését jelenti. Kérdés az, hogy milyen fokozatokat, lépéseket követve jut el a vállalat a fejlettebb elektronikus piacterek alkalmazásához. Az els szakasz [1] az elektronikus jelenlét, amikor a vállalatok kizárólag marketingcélokra használják az internetet. Saját honlapot alakít ki, amin megtalálhatók a fontosabb vállalati-, termék- és szolgáltatásinformációk (termékkatalógusok, szolgáltatásokés árlisták). Termékmarketingeket, álláshirdetéseket jelentetnek meg saját oldalaikon és más honlapok internetes hirdetési felületén. Ezáltal kiaknázzák az internet adta reklámcsatorna új lehet ségeit és csökkenthetik azt az id t, amelyet a vásárlóközönség töltene termékinformációk keresésével. A vállalatok az elektronikus csatornát egyoldalú kommunikációra használják. 24

10 12% (F) Épít ipar (K) Ingatlanügyletek 10% (N) Egészségügy 8% Fejletlen, gyors (G) Kereskedelem Fejlett, gyors 6% Átlag (Z) Egyéb 4% (H) Szálláshely (O) Egyéb közösségi (I) Szállítás 2% Fejletlen, lassú (D) Feldolgozóipar Fejlett, lassú (A) Mez gazd. (M) Oktatás (L) Közigazgatás (C) Bányászat (J) Pénzügyi közv. (E) Villamosenergia 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az elektronikus jelenlét elterjedése 2006-ban, Magyarországon 2. ábra: Az elektronikus jelenlét elterjedése és növekedése 2006-ban, Magyarországon Tevékenységi területenként vizsgálva megállapítható, hogy a szállítás, raktározás, posta, távközlés; a pénzügyi közvetítés és a villamosenergia-, gáz-, g z-, vízellátás gazdasági ág fejlettnek tekinthet. Fejletlen, de gyors növekedés az épít ipar, ingatlanügyek, az egészségügy és a kereskedelem területe. A mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás, az oktatás és a közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás gazdasági ág fejletlen és a növekedése is nagyon lassú. A második szakaszban az interakció, párbeszéd fázisban - a vállalatok az elektronikus csatornákat együttm ködésre, kétoldalú kommunikációra használják. A vállalat a vev ivel, beszállítóival és partnereivel is kétoldalú kommunikációt ( küldés és fogadás; információ keresése, kérése; banki szolgáltatások igénybevétele; elektronikus adózás használata; hirdetés/marketing tevékenység; interaktív piacfigyelés; termék- és szolgáltatásinformációk kérése és küldése; interaktív oktatás és képzés; értékesítés utáni szolgáltatások nyújtása; digitális termékek vétele), kereskedelmi együttm ködést valósít meg. 25

11 12% (N) Egészségügy 10% (H) Szálláshely 8% Fejletlen, gyors (F) Épít ipar (K) Ingatlanügyletek Fejlett, gyors 6% (G) Kereskedelem (I) Szállítás 4% Átlag (A) Mez gazd. (Z) Egyéb (D) Feldolgozóipar 2% Fejletlen, lassú (O) Egyéb közösségi (C) Bányászat (L) Közigazgatás (M) Oktatás Fejlett, lassú (J) Pénzügyi közv. (E) Villamosenergia 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az interakció, párbeszéd elterjedése 2006-ban, Magyarországon 3. ábra: Az interakció, párbeszéd elterjedése és növekedése 2006-ban, Magyarországon Ha tevékenységi területenként vizsgáljuk, megállapítható fejletlen, lassú kategóriában csak a mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás gazdasági ág szerepel (igaz a penetráció itt is igen magas). A fejletlen, gyors növekedés kategóriában az egészségügyi, szociális ellátás; az épít ipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységi terület van jelen. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások gazdasági ág, mint elterjedése, mint növekedése magas ebben a szakaszban. A következ lépésben a vállalat világhálós oldalait eladási, üzletkötési csatornaként is kezdi hirdetni és alkalmazni. Az interneten publikált és felkínált árukat és szolgáltatásokat on-line meg is lehet rendelni, az üzleti vállalkozás bekapcsolódik az elektronikus kereskedelembe például termékek és szolgáltatások vásárlása, értékesítése; a gyakori ügyfelek részére a honlap személyreszabásának lehet sége; az on-line digitális szolgáltatások, illetve digitális termékek vásárlása, értékesítése; az on-line fizetési lehet ség; a mobiltelefonos internetelérés biztosítása; a biztonságos tranzakciók elvégzésének lehet sége -. Az üzleti alkalmazásának ezen a szintjén közvetít ként nem vesz részt harmadik fél a kereskedelemben, ezért ez a szakasz a tranzakció, a társulás szakasza. 26

12 12% 10% 8% (N) Egészségügy Fejletlen, gyors Fejlett, gyors 6% (K) Ingatlanügyletek (F) Épít ipar (G) Kereskedelem (I) Szállítás 4% (L) Közigazgatás (H) Szálláshely Átlag (J) Pénzügyi közv. (O) Egyéb közösségi 2% (M) Oktatás (C) Bányászat (D) Feldolgozóipar Fejletlen, lassú Fejlett, lassú (A) Mez gazd. (Z) Egyéb (E) Villamosenergia 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az internetes tranzakció elterjedése 2006-ban, Magyarországon 4. ábra: Az internetes tranzakció elterjedése és növekedése 2006-ban, Magyarországon Az egészségügy, szociális tevékenységi terület kivételével az összes terület növekedése alacsony, elterjedés szempontjából fejletlenek tekinthet. 30%-nál magasabb penetrációval a pénzügyi közvetítés és a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág rendelkezik. A vállalatközi elektronikus kereskedelem következ, negyedik lépcs foka napjainkban van kialakulóban. Ennek lényege, hogy a partnereket egy közbeiktatott fél köti össze és szervezi közösségbe. Ez a közvetít az elektronikus piactér, amely kikapcsolja a tranzakciókból a hagyományos közvetít k és brókerek jó részét, legf bb szerepe pedig a kereskedelmi partnerek összehangolásában, kiszolgálásában, az üzleti folyamatok támogatásában áll. Ennek a tranzakciós formának el nye, hogy nagyszámú piaci szerepl t, potenciális üzleti partnert integrál. A vállalkozások az együttm köd kereskedelmi modell, a partnerség irányába haladnak. Az együttm ködéshez rendszer szemléletre van szükség, ezért azok a vállalkozások készek az ilyen új technológia fogadására, amelyek rendelkeznek utánrendel i rendszerrel (készletfeltöltés); számlázási és kifizetési rendszerrel; termelési, logisztikai és/vagy szolgáltatási rendszerrel; beszerzési rendszerrel; értékesítési rendszerrel; egyéb számítógépes rendszerrel; digitális aláírással. Hangsúlyozni kell, hogy ez csak egy kialakuló technológia és csak az esetleges feltételek meglétét lehetet mérni. 27

13 12% 10% 8% (A) Mez gazd. Fejletlen, gyors (N) Egészségügy (K) Ingatlanügyletek Fejlett, gyors 6% (O) Egyéb közösségi (F) Épít ipar 4% (H) Szálláshely (Z) Egyéb 2% Átlag (G) Kereskedelem (D) Feldolgozóipar Fejletlen, lassú (I) Szállítás (E) Villamosenergia Fejlett, lassú (L) Közigazgatás (J) Pénzügyi közv. (C) Bányászat (M) Oktatás 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az elektronikus piacterek feltételeinek elterjedése 2006-ban, Magyarországon 5. ábra: Az elektronikus piacterek feltételeinek elterjedése és növekedése 2006-ban, Magyarországon Az összes területet még feltétel rendszer vizsgálata szempontjából is fejletlennek tekinthet. Gyorsabb növekedést csak a mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás; az egészségügyi, szociális ellátás; az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágaknál mutatható ki. A hálózati gazdaság következ állomása az elektronikus piacterek, platformok összekapcsolódása, hálózattá szervez dése lesz, ami által még nagyobb méret és összetettebb partnerhálózatok jöhetnek létre. A piacterek koncentrációja és együttm ködése révén jön létre az ötödik szint, azaz az elektronikus csomópontok. 3. A GAZDASÁGI ÁGAK VÁRHATÓ FEJL DÉSI TENDENCIÁI Az egyes fejl dési szakaszok egymás után következnek, egymásra épülnek. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy így az adott terület fejl dési sebességét a modell segítségével meg tudjuk becsülni. Azaz például a tranzakció az elektronikus jelenét mostani állapotát; az interakció/párbeszéd a tranzakció szakaszát vetíti el re. Természetesen vannak területek, ahol legfejlettebb üzleti modelleket próbálnak bevezetni, ennek hatása azonban kérdéses. A mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás gazdálkodási ág 3 fejl dési szakasza fejletlen, lassú kategóriába esik, ebb l arra lehet következtetni, hogy egy lassú ciklusú informatikai növekedésr l beszélhetünk. Ugyan ez mondható el a bányászat- 28

14 ról, azzal az eltéréssel, hogy jóval kedvez bbek a penetrációs mutatói. A feldolgozóipar területén az interakció, párbeszéd nagy fejlettségre utal és a növekedés egyetlen területen sem nulla. Ebb l arra következtethetünk, hogy a növekedés átlagos ciklusú. 12% 10% (F) Épít ipar elektronikus jelenlét (1) (F) Épít ipar interakció, párbeszéd (2) 8% Fejletlen, gyors (G) Kereskedelem elektronikus jelenlét (1) Fejlett, gyors (F) Épít ipar tranzakció (3) 6% (F) Épít ipar elektronikus piacterek (4) 4% (G) Kereskedelem tranzakció (3) (G) Kereskedelem interakció, párbeszéd (2) (G) Kereskedelem elektronikus piacterek (4) 2% (E) Villamosenergia elektronikus piacterek (4) Fejlett, lassú (E) Villamosenergia (E) Villamosenergia interakció, párbeszéd (2) tranzakció (3) 0% 0% 20% (E) Villamosenergia 40% elektronikus jelenlét (1) 60% 80% 100% Az információs technológia elterjedése E, F, G tevékenységi területeken 2006-ban, Magyarországon 6. ábra: Az információs technológia elterjedése és növekedése aze, F, G tevékenységi területeken 2006-ban, Magyarországon A villamosenergia-, gáz-, g z-, vízellátás két lépcs foka fejlett, lassú kategóriába tartozik. Nincs tartalékja a tranzakciók növekedésére és az elektronikus piacterek megjelenésére rövidtávon. Ezért lassú ciklusúnak tekinthet. Átlagos ciklusúnak tekinthet a kereskedelem, javítás gazdasági ág, igaz ez egy korábbi fejl dési fázist mutat, mivel elektronikus piacterekr l fokozatosan jutunk el az interakció, párbeszéd szakaszába, és ha korrigáljuk az elektronikus jelenlétet, megkapjuk a két kategóriát érint átlagos ciklusú növekedést. Az épít ipar gazdasági ág növekedése (5,5% nagyobb) minden fázisban ezért gyors ciklusú növekedésr l beszélhetünk. 29

15 12% 10% (H) Szálláshely interakció, párbeszéd (2) 8% Fejletlen, gyors Fejlett, gyors 6% (I) Szállítás tranzakció (3) (I) Szállítás interakció, párbeszéd (2) (H) Szálláshely tranzakció (3)(J) Pénzügyi közv.tranzakció (3) 4% (H) Szálláshely elektronikus piacterek (4) 2% (H) Szálláshely elektronikus jelenlét (1) (J) Pénzügyi közv.elektronikus piacterek (4) (J) Pénzügyi közv.elektronikus jelenlét (1) (I) Szállítás elektronikus jelenlét (1) (I) Szállítás elektronikus piacterek (4) Fejlett, lassú (J) Pénzügyi közv.interakció, párbeszéd (2) 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az információs technológia elterjedése H, I, J tevékenységi területeken 2006-ban, Magyarországon 7. ábra: Az információs technológia elterjedése és növekedése a H. I, J tevékenységi területeken 2006-ban, Magyarországon A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág gyors ciklusúnak tekinthet. A szállítás, raktározás, posta, távközlés és a pénzügyi közvetítés gazdasági ágak magas fejlettségi fokú (f leg a szállítás, raktározás, posta, távközlés) átlagos növekedési ciklusú területhez tartoznak. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ág az egyik legnagyobb növekedést produkáló terület. Ez mind a négy növekedési fázist érinti, ezért gyors ciklusúnak tekinthet. A közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás és az oktatás gazdasági ág növekedése lassú, a fejlettségi foka alacsony, a lassú ciklusúba tartozik. Az egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ág növekedése magas, az elterjedése alacsony. Ebb l gyors ciklusra lehet következtetni. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ág, mint penetrációban, mint növekedésben fejletlennek illetve lassúnak mutatkozik. Ebb l lassú növekedési ciklusra lehet számítani. Ha a nemzetgazdasági átlagot veszem figyelembe megállapítható, hogy egy átlagos ciklusról beszélhetünk. 30

16 Elterjedés mértéke I. K Gyors ciklusú F H N Fejlett (F) Épít ipar (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (N) Egészségügyi, szociális ellátás Elterjedés mértéke II. Átlagos ciklusú Átlag G D J Fejlett I (D) Feldolgozóipar (G) Kereskedelem, javítás (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés (J) Pénzügyi közvetítés Átlag Elterjedés mértéke III. Lassú ciklusú A M L O C E Fejlett (A) Mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás (C) Bányászat (E) Villamosenergia-, gáz-, g z-, vízellátás (L) Közigazgatás, védelem; kötelez társadalombiztosítás (M) Oktatás (O) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 4-5 év id 7-8 év >10 év 8. ábra: A tevékenységi területek csoportosítása fejl dési ciklusok alapján Ha figyelembe vesszük az egyes fejl dési szakaszok gazdasági ágankénti penetrációját és növekedését megállapíthatjuk, hogy gyors ciklusú növekedést 4 tevékenységi területnél érhetünk el. Ezek mindegyike minden fázisban 50%-nál kisebb penetrációval rendelkezik. Az egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ág növekedése leggyorsabb az elterjedtsége a legalacsonyabb, majd a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az épít ipar és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás következik. Átlagos ciklusú kategóriába nemzetgazdasági átlag mellett itt is 4 gazdasági ágat sorolhatunk be. Ezek közül kett (kereskedelem, javítás; feldolgozóipar) fejletlen állapotba van, kett (pénzügyi közvetítés; szállítás, raktározás, posta, távközlés) fejlett állapotban van (1, 2, 3 lépcs fokot figyelembe véve). Lassú ciklusú kategóriába 6 gazdasági ágat sorolhatunk, közülük egy tekinthet fejlettnek (villamosenergia-, gáz-, g z-, vízellátás). A legkisebb penetrációval a mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás rendelkezik. Alacsony még az elterjedés az oktatás, a közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén is. 50%-hoz közeli penetrációval a bányászat gazdasági ág területén találkozhatunk. IRODALOMJEGYZÉK KÁPOLNAI, A. NEMESLAKI, A. PATAKI, R. (2002): E.business stratégia vállalati fels vezet knek, Aula HETYEI, J. (2004): ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, ComputerBooks, Budapest 31