ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA"

Átírás

1 ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI donko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.donko@gmail.com (3)

2 Tartalom Részecsketranszport leírásának módszerei (I.) Boltzmann-egyenlet - alapok A Boltzmann-egyenlet momentumai Drift és diffúzió A Boltzmann-egyenlet megoldása kéttag közelítéssel Momentumegyenletek alkalmazása: plazmahullámok Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 2

3 Elektronok kinetikája Physics ± Uspekhi 53 (2) 133 ± 157 (2010) # 2010 Uspekhi Fizicheskikh Nauk, Russian Academy of Sciences REVIEWS OF TOPICAL PROBLEMS PACS numbers: Dg, ± s, Xj Nonlocal electron kinetics in gas-discharge plasma L D Tsendin Such a medium, called plasma by Langmuir, in each volume of which heavy particles at room temperature co-exist with electrons having energies larger by two orders of magnitude, is, obviously, extremely nonequilibrium and far from LTE. Therefore, the kinetic approach using a particle distribution function (first and foremost that of electrons) as the basic element is absolutely necessary for a plasma analysis. Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 3

4 Egyensúlyi / nem-egyensúlyi transzport Rövid szabad úthossz (gyakori ütközések) Hosszú szabad úthossz & és energia relaxációs hossz Nem-egyensúlyi (nem-hidrodinamikai) (nem-lokális) transzport v Köszönet Bánó Gergelynek! Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 4

5 Kinetikus elmélet: a sebességeloszlás-függvény Sebességeloszlás-függvény f(r, v,t) 2D illusztráció r =(x, y, z) v =(v x,v y,v z ) A 6-dimenziós fázistér valamely pontja: v x +dv x v x (r, v) =(x, y, z, v x,v y,v z ) dn = f(r, v,t)dr dv azon részecskék száma, amelyek a (r, v) pont körüli dr dv térfogatelemben találhatók t időpontban Makroszkopikus mennyiségek: Sűrűség: x x +dx n(r,t)= f dv N = r v f(r, v,t)dr dv Fluxus: (r,t)=nu = vf dv Az összes részecske száma a fázistérben. Energiasűrűség: w(r,t)= 1 2 m v2 f dv Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 5

6 A részecskék mozgásának leírása a fázistérben vx t + dt Tegyük fel, hogy Nincsenek ütközések Minden részecskére F erő hat t x (t +dt) =x(t)+v x dt dx dv x v x (t +dt) =v x (t)+a x dt, a x = F/m dx dvx Mivel a részecskék ugyanazok (ugyanannyian vannak): x f(x,v x,t+dt)dx dv x = f(x, v x,t)dx dv x A fázistér térfogatelemének transzformációja: dx dv x = J dx dv x ( J: Jacobi mátrix ) J = (x,v x) (x, v x ) = x / x v x / x x / v x v x / v x = x x v x v x v x x x v x =1+O(dt 2 ) dt első rendjében a térfogatelem nagysága változatlan, ezért: [f(x,v x,t+dt) f(x, v x,t)] dx dv x =0 Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 6

7 A részecskék mozgásának leírása a fázistérben [f(x,v x,t+dt) f(x, v x,t)] dx dv x =0 Taylor sorba fejtve dt-ben első rendig f(x + v x dt, v x + a x dt, t +dt) =f(x, v x,t)+v x f x dt + a x f v x dt + f t dt f(x,v x,t+dt) =f(x, v x,t) Ütközésmentes Boltzmann egyenlet, vagy Vlasov egyenlet: f t + v x f x + a x f v x =0 + v rf + a r vf = + v r + a r v f =0 Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 7

8 A sebességeloszlás-függvény Ütközésmentes eset Az ütközések következtében a részecskék ugrálnak a fázistér cellái között, illetve bizonyos folyamatok keltenek és eltűntetnek részecskéket vx t + dt vx BE t + dt dx dv x t t dx dv x KI dx dvx dx dvx x x Boltzmann egyenlet: + v r + a r v f c A részecskék ki / beáramlását írja le a fázistér celláiból / celláiba Ütközési integrál Ütközési operátor Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 8

9 A Boltzmann-egyenlet momentumai Boltzmannegyenlet f t + v rf + a vf =0 k-adik momentum: 0. momentum: részecskemérleg (folytonossági egyenlet) v k f(v)dv f t dv + v rfdv + a vfdv =0 1. tag f t dv = t fdv = n t n(r,t)= f dv A sebesség szerinti integrálás és az idő szerinti deriválás sorrendje felcserélhető (Emlékeztető) 2. tag v rfdv = vfdv = = (nu) (r,t)=nu = vf dv Az alábbi szabály alapján: (fv) =v f + f v = v f +0 Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 9

10 A Boltzmann-egyenlet momentumai Boltzmannegyenlet f t + v rf + a vf =0 k-adik momentum: v k f(v)dv 0. momentum: részecskemérleg (folytonossági egyenlet) f t dv + v rfdv + a vfdv =0 3. tag a vfdv = q E vfdv = q v (fe)dv = (A) fe da =0 Az alábbi szabály alapján: v (fe) =E vf + f v E = E vf +0 Gauss tétel a sebességtérben: f lecsengése elég gyors Folytonossági egyenlet Források és veszteségek jelenlétében n t + =0 n t + = S L Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 10

11 A Boltzmann-egyenlet momentumai Boltzmannegyenlet f t + v rf + a vf =0 k-adik momentum: v k f(v)dv 1. momentum: impulzusmérleg mv f t dv + mv(v rf)dv + mv(a vf)dv =0 a részletek mellőzésével... Impulzusmérleg: Ütközésekkel: mn mn +(u r)u = nqe rp +(u r)u = nqe rp mu(s c Konvektív derivált Elektromos tér Nyomásgradiens Ütközések Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 11

12 A Boltzmann-egyenlet momentumai Boltzmannegyenlet f t + v rf + a vf =0 k-adik momentum: v k f(v)dv 1. momentum: impulzusmérleg mv f t dv + mv(v rf)dv + mv(a vf)dv =0 +(u r)u = nqe rp mu(s L)+mn c Ütközési tag kiszámítása (pl. elektron álló atom mn c = mn m u momentum transzfer ütközési frekvencia momentum transzfer hatáskeresztmetzet m = (1 cos ) d ( ) d d =2 0 (1 cos ) d ( ) d sin d Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 12

13 Momentum transzfer hatáskeresztmetszet Differenciális hatáskeresztmetszet: d d = dn s = dn s d dt dn 0 da dt d d = 1 dn s d dt d dt v χ η v Teljes hatáskeresztmetszet: Szórási szög = d ( ) d d =2 0 d ( ) d sin d Momentum transzfer hatáskeresztmetszet: m = (1 cos ) d ( ) d d =2 0 (1 cos ) d ( ) d sin d x irányú impulzus veszteség: p x = m(v x v x ) p x p x = v x v x 1 = cos 1 A szórás szög szerinti eloszlásától függően a momentum transzfer h.k. kisebb / nagyobb is lehet, mint a teljes h.k. Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 13

14 A Boltzmann-egyenlet momentumai Boltzmannegyenlet f t + v rf + a vf =0 k-adik momentum: v k f(v)dv 2. momentum: energiamérleg 1 2 mv2 f t dv mv2 (v rf)dv mv2 (a vf)dv =0 a részletek mellőzésével... Energiamérleg: t 3 2 p + 3 pu + p u + q = p + r 3 2 pu Energia változás Konvekció + p r u + r q Kompresszió / expanzió 3 2 p c u mn c + u 2 (S L)/2 Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 14

15 Részecsketranszport +(u r)u = nqe rp mu(s L)+mn c nqe rp mn m u =0 Diffúzió és mozgékonyság impulzusmérleg-egyenlet stacionárius rendszer, nincsenek források és veszteségek izotermikus rendszer u = q m m E k BT rn m m n Einstein-összefüggés: D µ = k BT q mozgékonyság diffúziós együttható Szabad diffúzió Részecskefluxus drift-diffúziós alakja: = ±µne Drn E = = Drn Dr 2 n = S Diffúziós egyenlet L Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 15

16 Részecsketranszport Kvázisemleges plazma, jelentős részecskesűrűség Ambipoláris diffúzió = ±µne Drn n e = n i = n e = µ e ne D e rn i = µ i ne D i rn olyan elektromos tér épül fel, ami kiegyenlíti az elektronok és az ionok fluxusát e = i = µ e ne D e rn = µ i ne D i rn E = D i D e rn µ i + µ e n ambipoláris elektromos térerősség = D iµ e + D e µ i rn D a = D iµ e + D e µ i D i 1+ T e µ e + µ i µ e + µ i T i ambipoláris diffúziós együttható Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 16

17 Boltzmann egyenlet - kéttag közelítés Geometria: θ v x f t + v f e m E vf = C f : eloszlásfüggvény (a 6-dimenziós fázistérben) v : sebességvektor E : elektromos térerősség C : ütközések hatása az eloszlásfüggvényre Q = e f = f(v, r,t) Feltételezések (egyszerűsítések): Az elektromos tér x irányú, térben és időben állandó Az eloszlásfüggvény a sebességtérben szimmetrikus a z tengely körül Az eloszlásfüggvény csak az elektromos tér irányában + = C m x f = f(v,,t,x) v x = v cos gömbi @f + @f = + sin2 v e E m + @ cos = C Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 17

18 Boltzmann egyenlet - kéttag közelítés f t + v cos f z ee m cos f v + sin2 v f cos = C f = f(v,,z,t) Kéttag közelítés f(v, cos,x,t)=f 0 (v, x, t)+f 1 (v, x, t) cos (Two term approximation) Izotróp tag Anizotróp tag f 0 t + cos f 1 t + v cos f 0 z + v f 1 cos2 z ee ee m sin 2 v f 0 cos ee m cos f 0 v sin 2 ee m cos v f 1 m cos2 v f 1 = C cos Az eloszlásfüggvény két taggal való közelítése kis anizotrópia esetén alkalmazható. Ezen túl több taggal való közelítés használható ( multiterm methods ). Következő lépések: 1) Az egyenletet cos θ szerint integráljuk! 1 1 ( ) d cos 2) Az egyenletet cos θ -val megszorozzuk és cos θ szerint integráljuk! 1 1 ( ) cos d cos Ez két egyenletetre vezet... Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 18

19 Boltzmann egyenlet - kéttag közelítés Kéttag közelítés f(v, cos,x,t)=f 0 (v, x, t)+f 1 (v, x, t) cos Boltzmann egyenlet f 0 t v f 1 z ee m f 1 t + v f 0 z 1 v 2 f 1 3v 2 v ee m = C 0 f 0 v = C 1 A sebességről a kinetikus energiára áttérve: v = 2 m = f 0 t + 3 1/2 f 1 z 3 1/2 ee f 1 = C 0 f 1 t + 1/2 f 0 z 1/2 ee f0 = C 1 Szokásos normalizálás: f 0,1 ( )= 2 3 n f 0,1 0 f 0 ( )d =1 Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 19

20 Boltzmann egyenlet - kéttag közelítés C 0 = 2 m 1/2 3/2 el ( )f 0 ( ) M C 1 = el( )f 1 ( ) Ütközési tagok (levezetés nélkül) feltételezve, hogy (i) csak rugalmas ütközések mennek végbe és (ii) a háttérgáz atomjai állónak tekinthetők el( )=nv m = 1/2 n m : rugalmas momentum transzfer ütközési frekvencia f 0 t + 3 1/2 f 1 z 3 1/2 ee f 1 = C 0 f 1 t + 1/2 f 0 z 1/2 ee f0 = C 1 0-dimenziós eset z =0, t =0 3 1/2 ee f 1 = 2 m M 1/2 3/2 el ( )f 0 ( ) (ennél bonyolultabbat nem vizsgálunk!!) 1/2 ee f 0 = el( )f 1 ( ) Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 20

21 Boltzmann egyenlet - kéttag közelítés 3 1/2 ee f 1 = 2 m M 1/2 3/2 el ( )f 0 ( ) 1/2 ee f 0 = el( )f 1 ( ) f 1 ( )= 1/2 ee el( ) f 0 ( ) 2 (ee) 2 3 el ( ) f 0 ( ) = 3m 2 f 1 ( )= Me 2 E 2 2 el f 0 ( ) 3 m2 MeE 1/2 el f 0 ( ) kéttag közelítés (kis anizotrópia) kis redukált térerősség (csak rugalmas ütközések) hideg háttérgáz nincs időfüggés nincs helyfüggés 3/2 f 0( ) +2 m M 3/2 el ( )f 0 ( ) =0 f 0 ( ), f 1 ( ) [ev -3/2 ] ~ ~ E/n egysége : 1 Td (Townsend) = V cm Td : E/p = 0.32 V / (cm 300 K Argon T g = 0 K ~ f 0 ( ) 0.1 Td 1 Td E< [ev] ~ f 1 ( ) Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 21

22 Kapcsolat a makroszkópikus jellemzőkkel Kéttag közelítés f(v, cos,x,t)=f 0 (v, x, t)+f 1 (v, x, t) cos n e = Z fdv =2 Z 0 Z 1 0 [f 0 (v) + cos f 1 (v)] sin v 2 d dv =4 Z 1 0 v 2 f 0 dv Sűrűség Izotróp tagtól függ e = Z v z f(v)dv =2 =2 Z Z Z Z v cos [f 0 (v)+cos f 1 (v)] sin v 2 dvd v 3 cos 2 sin f 1 (v)dvd = 4 3 Z 1 0 v 3 f 1 dv Fluxus Anizotróp tagtól függ Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 22

23 Kapcsolat a transzport együtthatókkal f 1 t + v f 0 z ee m f 0 v = mf 1 f 1 = 1 m v f 0 z ee m f 0 v stacionárius esetben = = 3 0 v 3 f 1 dv v 4 m f 0 z dv ee m 0 v 3 m f 0 v dv m momentum transzfer ütközési frekvencia = z (Dn) nµe elektronokra v 4 m f 0 z dv = z (Dn) 4 3 ee m 0 v 3 m f 0 v dv = nµe D = 4 3n 0 v 4 m f 0 dv Diffúziós együttható µ = 4 e 3mn 0 v 3 m Mozgékonyság f 0 v dv Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 23

24 Modellezési hierarchia Kinetikus szint + v r + a r v f c Részecskeszám: Impulzus: Energia: mn Folyadékmodellek n t + = S +(u r)u = nqe rp mu(s p + r 2 pu + p r u + r q 3 2 p u mn c c + u 2 (S L)/2 Globális modellek Folyadékegyenletek térbeli integráljai Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 24

25 Plazmahullámok - bevezetés A hullámjelenségeket a Boltzmann egyenlet momentumegyenleteiből (folytonossági egyenlet és impulzusmérleg egyenlet) kiindulva tárgyaljuk. Folytonossági egyenlet Impulzusmérleg egyenlet: n t + =0 = nqe rp mn mu Feltételezések: állandó részecskeszám (nincs forrás, veszteség), nincs jelen mágneses tér Nagyrészt az elektronok rezgéseivel foglalkozunk, miközben az ionokat állónak tekintjük, ezekben az esetekben az egyes fizikai mennyiségek (sűrűség, sebesség, hőmérséklet, stb.) az elektronokra vonatkoznak, mindaddig, amíg az ion-akusztikus hullámok tárgyalásánál az elektronok és az ionok mozgását egyaránt figyelembe kell vennünk Külön vizsgáljuk az ütközések hatását (egyes esetekre) Feltételezzük, hogy a hullámok kis amplitudójúak, és így a fizikai mennyiségek kis perturbációját eredményezik Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

26 Plazmahullámok - bevezetés Kis amplitudójú perturbációk (pl. sűrűség) n = n 0 + n 1, n 1 n 0 E = E 1 (E 0 = 0) u = u 1 (u 0 = 0) A folytonossági egyenlet alakja a perturbált mennyiségekkel n t + (nu) =0 (n 0 + n 1 ) t + [(n 0 + n 1 )(u 0 + u 1 )] = 0 a csak elsőrendű tagokat megtartva Impulzusmérleg egyenlet: n 1 t + n 0 u 1 =0 = nqe rp 1 mu mn 0 = n 0 qe 1 rp 1 mn 0 m u 1 Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

27 Plazmahullámok - bevezetés Adiabatikus esetben a nyomásgradiens tag a p = Kn állapotegyenletből határozható meg: p = p 0 + p 1 = K(n 0 + n 1 ) = Kn 0 1+ n 1 n 0 n 1 p 1 = p 0 = n 1 k B T n 0 ugyanis p 0 = n 0 k B T Adiabatikus rendszer (1 dimenziós mozgással) =3 A vizsgálandó hullámok monokromatikus síkhullámok (pl. elektromos térerősség) : E 1 (r,t)=ê1e i(k r!t) Időbeli és térbeli 1! i!e 1, r E 1! ik E 1, r E 1! ik E 1 Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

28 Elektronoszcillációk hideg, ütközésmentes plazmában Kiindulási egyenletek: perturbációra vonatkozó folytonossági és impulzusmérleg egyenlet (nyomásgradiens tag nélkül) n 1 t + n 0 u 1 =0 m u 1 t = ee 1 i!n 1 + n 0 i k u 1 =0 i!mu 1 = ee 1 n 1 = n 0 k u 1 csak a terjedési iránnyal párhuzamos sebesség (térerősség) eredményez sűrűség-perturbációt) Longitudinális rezgés Gauss tétel: r E 1 = e " 0 n 1! ik E 1 = e " 0 n 1 ik E 1 = en 0 " 0! k u 1 ik E 1 =!m e k u 1 Nem hullámszámfüggő Nem terjedő hullám 2 = 2 p = n 0e 2 0m m e = en 0 0 Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

29 Elektronoszcillációk hideg plazmában - ütközések hatása Kiindulási egyenletek: perturbációra vonatkozó folytonossági és impulzusmérleg egyenlet (nyomásgradiens tag nélkül) n 1 t + n 0 u 1 =0 m u 1 t = ee 1 m m u 1 i!n 1 + n 0 i k u 1 =0 i!mu 1 = ee 1 m m u 1 n 1 = n 0 k u 1 m(i! m )k u 1 = ek E 1 Gauss tétel: E 1 = e 0 n 1 ik E 1 = e 0 n 1! 2 +i! m! 2 p =0!! = i m 2 ± q! 2 p m /4 Időben csillapodó rezgés Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

30 Longitudinális elektrosztatikus hullámok meleg plazmában Kiindulási egyenletek: perturbációra vonatkozó folytonossági és impulzusmérleg egyenlet (nyomásgradiens taggal) n 1 t + n u 1 0 u 1 =0 mn 0 t = n 0 ee 1 p 1 i!n 1 + n 0 i k u 1 =0 i!mn 0 u 1 = en 0 E 1 ikp 1 n 1 = n 0 k u 1 Adiabatikus közelítés: i!mn 0 k u 1 = en 0 k E 1 ik 2 3n 1 k B T e p 1 =3n 1 k B T e Gauss tétel: E 1 = e 0 n 1 ik E 1 = e 0 n 1 Homogén elektromos térben sodródó elektronok áramfluktuációja ZD, Physics of Plasmas, 21, (2014)! 2 = n 0e 2 " 0 m + 3k2 k B T e m c = p 3k B T e /m =! 2 p + k 2 c 2 / p Bohm-Gross diszperziós reláció / Langmuir hullámok k/k 0 Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

31 Ionakusztikus hullámok a semleges gázokban terjedő hanghullámokhoz hasonlóan longitudinális sűrűségváltozások a részecskék töltése miatt nem szükségesek ütközések a hullám trejedéséhez a hullámban az ionok mozgása a meghatározó, az elektronok, nagy mozgékonyságuk következtében követik az ionok mozgását (i) az elektronokra vonatkozó impulzusmérleg-egyenletben elhanyagoljuk a tehetetlenségi tagot és (ii) a nyomásgradiens számításánál az elektronokra az izotermikus közelítést alkalmazzuk, az ionokra pedig az adiabatikus közelítést. e és i indexek az elektronokra, illetve az ionokra vonatkozó mennyiségeket jelölik u i1 m i n 0 = n 0 ee 1 p i1, 0= n 0 ee 1 p e1 t adiabatikus p i =3n i1 k B T i izotermikus p e = n e1 k B T e i!m i n 0 u i1 = n 0 ee 1 ikp i1 0= n 0 ee 1 ikp e1 A hullámszámvektorral történő skaláris szorzás után (felhasználva, hogy a terjedés iránya párhuzamos a térerősség irányával) és a nyomásgradiens értékeket behelyettesítve i!m i n 0 k u i1 = n 0 eke 1 ik 2 3n i1 k B T i 0= n 0 eke 1 ik 2 n e1 k B T e k u i1 = n i1 /n 0 i! 2 m i n i1 = n 0 eke 1 ik 2 3n i1 k B T i sűrűségperturbációk Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

32 Ionakusztikus hullámok A sűrűségperturbációk: n i1 = n e1 = n 0 ek ik 2 3k B T i i! 2 m i E 1 n 0 e ikk B T e E 1 Gauss tétel: ike 1 = e " 0 (n i1 0=E 1 1+ n e1 )= e " 0 apple 2 pi n 0 ek ik 2 3k B T i i! 2 m i + n 0e ikk B T e E 1 3k 2 k B T i /m i k 2 2 De De = 0k B T e /e 2 n 0 elektronokra jellemző Debye-hossz 2 = k 2 3k B T i m i + 2 pi 2 De 1+k 2 2 De Gázkisülések plazmáiban általában a második tag dominál, így a diszperziós reláció: = k c 1+k 2 2 De c = pi De Ion-hangsebesség Kis hullámszámok mellett a diszperziós karakterisztika lineáris, nagy hullámszámoknál telítődik Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

33 Diszperziós relációk Elektrosztatikus hullámok Ionakusztikus hullámok 2 = n 0e 2 0m + 3k2 k B T m = 2 p + k 2 c 2 = k c 1+k 2 2 De c = 3k B T/m c = pi De Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

34 Elektromágneses hullámok terjedése hideg plazmában Az elektromágneses hullámok terjedését leíró Maxwell egyenletek síkhullám alakú perturbáció esetén: r D =! ik D 1 = 1 r B =0! ik B 1 =0 r E ik E 1 =i!b 1 r H = J ik H 1 = J 1 i!d 1 A vizsgált frekvenciatartományban az ionok nem reagálnak a tér változásaira, a vezetési áramot az elektronok mozgása indukálja J 1 = en 0 u 1 ik B 1 = µ 0 J 1 i!µ 0 " 0 E 1 = µ 0 en 0 u 1 i!µ 0 " 0 E 1 ÜTKÖZÉSMENTES PLAZMA: Az elektronok mozgásegyenlete (hideg plazma közelítésben): mn 1 = en 0 [E 1 + u 1 B 1 ]! i!mu 1 = ee 1 eu 1 B 1 A két utóbbi egyenletet vektoriális szorzatát véve a hullámszámmal: i!m(k u 1 )= e(k E 1 ) ek (u 1 B 1 ) ik (k B 1 )= µ 0 en 0 (k u 1 ) i!µ 0 " 0 (k E 1 ) k u 1 = eb 1 /im k E 1 =!B 1 (3. ME) Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

35 Elektromágneses hullámok terjedése hideg plazmában ik (k B 1 ) = µ 0 en 0 (k u 1 ) i µ 0 0 (k E 1 ) ik 2 eb 1 B 1 = µ 0 en 0 im i!µ 0" 0 (!B 1 ) apple! 0=B 1 k 2 n0 e 2 + " 0 µ 0 " 0 m!2 = B 1 k 2 + " 0 µ 0! p 2! 2 Ebből a diszperziós reláció: 2 = 2 p + k 2 c 2 ; c =1/ 0µ 0 A plazmafrekvenciánál kisebb frekvenciájú hullámok nem tudnak terjedni a közegben, ezekre a hullámszám képzetessé válik, ami egy exponenciálisan lecsenegő hullámot eredményez. Donkó Zoltán: Alacsonyhőmérsékletű plazmafizika

36 Számonkérés pontjai A Vlasov- és Boltzmann-egyenletek bevezetése Momentumegyenletek származtatásának elve Részecskemérleg-egyenlet származtatása Boltzmann-egyenlet kéttag-közelítéses megoldásának elve Drift-diffúziós közelítés, szabad és ambipoláris diffúzió Plazmahullámok: a perturbált részecskemérleg és impulzusmérlegegyenletek származtatása, plazmaoszcillációk hideg plazmában, elektrosztatikus hullámok meleg plazmában (levezetéssel). Ionakusztikus hullámok és elektromágneses hullámok (elvek és végeredmény). Donkó Zoltán: Alacsony hőmérsékletű plazmafizika 36

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAMAFIIKA Dr. Donkó oltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály MTA Csillebér / KFKI donko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.donko@gmail.om

Részletesebben

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok 3. Plazma leírási módszerek, Hullámok Dósa Melinda A Naprendszer fizikája 2016 1 Tesztrészecske modell Kinetikus leírás Kétfolyadék modell Hibrid modellek Hidrodinamikai modellek A Naprendszer fizikája

Részletesebben

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok. Dósa Melinda

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok. Dósa Melinda 3. Plazma leírási módszerek, Hullámok Dósa Melinda Tesztrészecske modell Kinetikus leírás Kétfolyadék modell Hibrid modellek Hidrodinamikai modellek Tesztrészecske modell (Független részecske modell, particle

Részletesebben

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B= Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V

Részletesebben

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok

3. Plazma leírási módszerek, Hullámok 3. Plazma leírási módszerek, Hullámok Dósa Melinda A Naprendszer fizikája 2016 1 Tesztrészecske modell Kinetikus leírás Kétfolyadék modell Hibrid modellek Hidrodinamikai modellek A Naprendszer fizikája

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán / Dr. Derzsi Aranka MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI donko.zoltan@wigner.mta.hu

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilártestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyaékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI onko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.onko@gmail.com

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilártestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyaékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI onko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.onko@gmail.com

Részletesebben

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék 3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI donko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.donko@gmail.com

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán / Dr. Derzsi Aranka MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilártestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyaékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI onko.zoltan@wigner.mta.hu

Részletesebben

2. Plazmafizikai alapfogalmak. Dósa Melinda

2. Plazmafizikai alapfogalmak. Dósa Melinda 2. Plazmafizikai alapfogalmak Dósa Melinda Mi a plazma? PLAZMA: Ionizált gáz, melyre igaz: kívűlről semleges (=kvázineutrális) kollektív tulajdonsággal rendelkezik (egy részecske egyszerre több részecskével

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.

Részletesebben

dinamikai tulajdonságai

dinamikai tulajdonságai Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak

Részletesebben

A Tycho-szupernova. 1572ben Tycho Brahe megfigyelt egy felrobbanó csillagot. 400 évvel később egy többmillió fokos buborék látható (zöld és kék a

A Tycho-szupernova. 1572ben Tycho Brahe megfigyelt egy felrobbanó csillagot. 400 évvel később egy többmillió fokos buborék látható (zöld és kék a A plazmaállapot + és tötésekből álló semleges gáz A részecskék közötti kcshatás jelentős A Debye-sugáron belül sok részecske található A Debye-sugár kicsi a plazma méreteihez képest Az elektron-kcsh erősebb,

Részletesebben

2. Plazmafizikai alapfogalmak

2. Plazmafizikai alapfogalmak 2. Plazmafizikai alapfogalmak Dósa Melinda A Naprendszer fizikája 2016 1 Mi a plazma? Ionizált gáz, melyre igaz: kívűlről semleges (=kvázineutrális) kollektív tulajdonsággal rendelkezik (árnyékolás működik)

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA

ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ PLAZMAFIZIKA Dr. Donkó Zoltán MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály MTA Csillebérc / KFKI donko.zoltan@wigner.mta.hu zoltan.donko@gmail.com

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Molekuláris dinamika I. 10. előadás Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya

Részletesebben

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:

Részletesebben

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad. A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

Wavelet transzformáció

Wavelet transzformáció 1 Wavelet transzformáció Más felbontás: Walsh, Haar, wavelet alapok! Eddig: amplitúdó vagy frekvencia leírás: Pl. egy rövid, Dirac-delta jellegű impulzus Fourier-transzformált: nagyon sok, kb. ugyanolyan

Részletesebben

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2.

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2. Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2. Fúziós berendezések típusai, részegységek, diagnosztika Pokol Gergő BME NTI Korszerű nukleáris energiatermelés 2016. szeptember 28. Mágneses összetartás Forró,

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok

Előadás menete. Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele. Fúziós kutatási ágazatok Előadás menete Magfúzióból nyerhető energia és az energiatermelés feltétele Fúziós kutatási ágazatok Hőmérséklet és sűrűségmérés egyik módszere plazmafizikában a Thomson szórás Fúziós kutatás célja A nap

Részletesebben

Az elektromágneses tér energiája

Az elektromágneses tér energiája Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége

Részletesebben

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal

Részletesebben

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt

Részletesebben

Gravitációs, nyírási és anyaghullámok Kantowski-Sachs kozmológiában

Gravitációs, nyírási és anyaghullámok Kantowski-Sachs kozmológiában Grvitációs, nyírási és nyghullámok Kntowski-Schs kozmológiábn 1+3 téridő felbontás Az u 4-es sebességű megfigyelő pillntnyi nyuglmi terére vetítő tenzor. 0 1 2 3 Térfogt elemek: 4d: bcd g [ b c d ] 3d:

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben Energiatartalék Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben A termodinamika és a kinetika A termodinamika a lehetőség θ θ θ G = H T S A kinetika a valóság: 1. A fizikai rész: - a reaktánsoknak

Részletesebben

Gázkisülés- és plazmafizikai kutatások az SZFKI-ban. Donkó Zoltán, Kutasi Kinga, Derzsi Aranka, Hartmann Péter, Ihor Korolov, Mezei Pál, Bánó Gergely

Gázkisülés- és plazmafizikai kutatások az SZFKI-ban. Donkó Zoltán, Kutasi Kinga, Derzsi Aranka, Hartmann Péter, Ihor Korolov, Mezei Pál, Bánó Gergely Gázkisülés- és plazmafizikai kutatások az SZFKI-ban Donkó Zoltán, Kutasi Kinga, Derzsi Aranka, Hartmann Péter, Ihor Korolov, Mezei Pál, Bánó Gergely Történelem KFKI... Optikai és spektroszkópiai kutatások

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 1.

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 1. Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 1. Magfizikai alapok, plazma alapok, MHD, energiamérleg, anyagmérleg Pokol Gergő BME NTI Korszerű nukleáris energiatermelés 201. november 6. Korszerű nukleáris

Részletesebben

Szédítő por, avagy, hogyan mérjünk 3000 Tesla-n

Szédítő por, avagy, hogyan mérjünk 3000 Tesla-n Szédítő por, avagy, hogyan mérjünk 3000 Tesla-n Hartmann Péter Elektromos Gázkisülések Wigner kutatócsoport, Komplex Folyadékok Osztály, MTA Wigner FK társszerzők: Donkó Zoltán, Torben Ott, Hanno Kählert,

Részletesebben

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2.

Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2. Korszerű nukleáris energiatermelés Fúzió 2. Fúziós berendezések típusai, részegységek Pokol Gergő BME NTI Korszerű nukleáris energiatermelés 2018. szeptember 12. Kahoot 1. Telefon 2. WiFi jelszó: wigner2008

Részletesebben

Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban

Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban Pokol Gergő BME NTI BME TTK Kari Nyílt Nap 2018. november 16. Hogyan termeljünk villamos energiát? Bőséges üzemanyag: Amennyit csak akarunk, egyenletesen elosztva!

Részletesebben

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus

Részletesebben

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből 1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló

Részletesebben

Transzportjelenségek

Transzportjelenségek Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít

Részletesebben

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Áramlások numerikus modellezése II. Tóth Balázs BME-ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus módszerek Osztályozás A numerikus sémák két csoportosítási

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő) Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2) 2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,

Részletesebben

MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja

Részletesebben

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Molekuláris dinamika. 10. előadás Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus

Részletesebben

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....

Részletesebben

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER

Részletesebben

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el. 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus

Részletesebben

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos

Részletesebben

Az optika tudományterületei

Az optika tudományterületei Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17

Részletesebben

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés

Részletesebben

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Sugárzások és anyag kölcsönhatása Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció

Részletesebben

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra 4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat I. /A.

Zárthelyi dolgozat I. /A. Zárthelyi dolgozat I. /A. 1. Az FCC rács és reciprokrácsa (és tudjuk, hogy: V W.S. * V B.z. /() 3 = 1 / mindig!/) a 1 = ½ a (0,1,1) ; a = ½ a (1,0,1) ; a 3 = ½ a (1,1,0) b 1 = (/a) (-1,1,1); b = (/a) (1,-1,1);

Részletesebben

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban! Beugró kérdések Elektrodinamika 2. vizsgához. Görbült koordináták Henger koordináták: r=(ρ cos φ, ρ sin φ, z) Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

Részletesebben

A TételWiki wikiből. c n Ψ n. Ψ = n

A TételWiki wikiből. c n Ψ n. Ψ = n 1 / 9 A TételWiki wikiből 1 Bevezetés, ideális gázok, Fermi- és Bose-eloszlás 1.1 A Bose-Einstein-eloszlás 1.2 A Fermi-Dirac-eloszlás 1.3 Ideális gázok 1.4 A klasszikus határeset 2 Bose-Einstein kondenzáció

Részletesebben

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Atomok és molekulák elektronszerkezete Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre

Részletesebben

Számítógépes plazmafizika: szuper-részecskéktől a hiper-diffúzióig

Számítógépes plazmafizika: szuper-részecskéktől a hiper-diffúzióig Számítógépes plazmafizika: szuper-részecskéktől a hiper-diffúzióig Pusztai István Chalmers University of Technology, Division of Subatomic and Plasma Physics Fúziós Plazmafizika Téli Iskola Budapest A

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben

Bevezetés a fúziós plazmafizikába 3.

Bevezetés a fúziós plazmafizikába 3. Bevezetés a fúziós plazmafizikába 3. Mágneses összetartás konfigurációk Dr. Pokol Gergő BME NTI Bevezetés a fúziós plazmafizikába 2018. szeptember 18. Tematika, időbeosztás Dátum Előadó Cím Szeptember

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

Transzportfolyamatok

Transzportfolyamatok Transzportfolyamatok Boda Dezső 2009. május 21. 1. Diffúzió elektromos tér hiányában Fizikai kémiából tanultuk, hogy valamely anyagban az i komponens áramsűrűségére fluxus) egy dimenzióban a következő

Részletesebben

Pótlap nem használható!

Pótlap nem használható! 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /

Részletesebben

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:

Részletesebben

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN. 2003.11.06. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN. 2003.11.06. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN 2003..06. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet Egy bemenetű, egy kimenetű rendszer u(t) diff. egyenlet v(t) zárt alakban n-edrendű diff. egyenlet

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Gyakorló feladatok I.

Gyakorló feladatok I. Gyakorló feladatok I. a Matematika Aa Vektorüggvények tárgyhoz (D D5 kurzusok) Összeállította: Szili László Ajánlott irodalmak:. G.B. Thomas, M.D. Weir, J. Hass, F.R. Giordano: Thomas-féle KALKULUS I.,

Részletesebben

Atomenergetikai alapismeretek

Atomenergetikai alapismeretek Atomenergetikai alapismeretek 2. előadás Dr. Szieberth Máté Dr. Sükösd Csaba előadásanyagának felhasználásával Négyfaktor formula (végtelen kiterjedésű n-sokszorozó közeg) n Maghasadás (gyors neutronok)

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

Elektromágneses hullámok - Interferencia

Elektromágneses hullámok - Interferencia Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses

Részletesebben

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés: Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

Rezgések és hullámok

Rezgések és hullámok Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő

Részletesebben

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10.. Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)

Részletesebben

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága

Részletesebben