HUBAY JENİ MŐVÉSZETE ÉS A HUBAY-ISKOLA

Átírás

1 Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem Doktori Iskola (7. 6 Zenemővészet) HUBAY JENİ MŐVÉSZETE ÉS A HUBAY-ISKOLA KÖRMENDY KRISZTINA ANNA TÉMAVEZETİ: VERMES MÁRIA DOKTORI ÉRTEKEZÉS DLA 2008

2 I. A kutatás elızményei, célja A magyar zenei életet majd ötven évig befolyásoló életutat korának általános társadalmi megbecsülése kísérte végig, majd a halála utáni megváltozott társadalmi helyzet Hubay emlékét elhallgatásra ítélte, és megdöbbentı eredményességgel tette a zenei élet számára nem létezıvé. Hubay hosszú évtizedekig tartó mellızése nemcsak személyére, és vitatott értékő színpadi alkotásaira hatott ki, hanem összes hegedőre írott mővére is. Sem etődjei, virtuóz elıadási darabjai, hegedőversenyei nem voltak hozzáférhetıek. Mindez a mai hegedősök generációinak körében is szinte teljes felejtést eredményezett. A teljesség ismeretéhez hozzátartozik, hogy Hubay Jenı hagyatéka mind a mai napig nem feldolgozott, és az Országos Széchenyi Könyvtár raktárában található. Dolgozatom célja volt Hubay iskolájának mibenlétét tanulmányozni, kihatását a mai gyakorlati hegedülésre és pedagógiára, ezen kívül a fellelhetı források alapján újra felfedezni, bemutatni, közelebb hozni ezt a rendkívül érdekes életpályát, színes életmővet. Fontosnak tartottam még annak tudatosítását is, hogy az úgynevezett magyar hegedős hagyományt lényegében egy személyben Hubay Jenı tevékenységére vezethetjük vissza, aki korának kezdetleges viszonyai között világszínvonalú hegedőiskolát hozott létre Budapesten. II. Források A Hubayról szóló, halála után elsıként megjelent életrajzi regény Neubauer Pál munkája, aki még maga Hubay kérésére vállalkozott az életút irodalmi formába öntésére. Az 1941-ben, Hubay feleségének elıszavával

3 megjelent, részletes, már-már romantikus ihletettségő életrajznak Hubay személyes visszaemlékezései adnak keretet. Szembetőnı, hogy az 1943-as Preszly Elemér által írt kiadvány, és Halmy Ferenc 1976-ban megjelent életrajzi könyvének megjelenése között eltelt idıszakban csak egy-két rövidebb cikket, megemlékezést találunk. A fıleg Neubauer mővén alapuló Halmy könyvet fontos forrásként kell kezelnünk, mivel Halmy Ferenc írásához valószínőleg felhasználhatta a Hubay hagyatékban talált jegyzeteket, feljegyzéseket könyvének írásakor, mivel az több olyan részletet is tartalmaz, mely más irodalomban nem fellelhetı. Ez az 1976-ban megjelent részletes életrajzi írás, amely Zipernovszky Mária módszertani összefoglaló munkájával egészül ki, a mai napig meghatározó Hubay irodalomnak számít azzal együtt, hogy egyes szakaszai ma már nem mondhatóak minden szempontból korszerőnek bıl egy terjedelmesebb írást találunk Homolya István tollából, mely a száz éves Liszt Ferenc Zenemővészeti Fıiskola tiszteletére megjelent kiadvány részeként, a Fıiskola rektorainak sorában mutatja be Hubayt. Ezután hosszú évtizedekig, egészen 1992-ig, Hubay Cebrian Andor könyvének megjelenéséig mely visszaemlékezés elsı kézbıl származó információkat, napló-, és levélrészleteket tartalmaz nem találunk irodalmat. Ez idáig az utolsó, a Magyar Zeneszerzık sorozatban, 1998-ban Hubayról megjelent életrajzi kiadvány Gombos László munkája, akinek az utóbbi idıben rendszeresen jelennek meg kutatásai eredményeképpen Hubayval kapcsolatos írásai, cikkei. Munkám megírásánál fıképpen Hubay Cebrian Andor, Halmy Ferenc és Gombos László munkáira hagyatkoztam, ezek adatait egészítettem ki egyes tanulmányok idevágó részleteivel. A módszertani szakasz a Zipernovszky Mária által összegyőjtött, tanítványi visszaemlékezéseken alapszik.

4 III. A kutatás módszere A dolgozat szerkesztésénél nem feltétlenül a kronológiai sorrendet igyekeztem követni, hanem egy olyan csoportosítási elvet, mely új megközelítést tesz lehetıvé. Ennek lényege: Hubay mint elıadómővész, mint komponista, mint iskola - alapító. A metodikai rész kifejtése után tértem rá a befejezı témára: Hubay mint vezetı, tevékenysége a magyar zenei élet egyik meghatározó egyéniségeként. Az elıadómővészi tevékenység bemutatásával kezdtem, mely egy ideig idırendben halad, majd részletes kitérı következik a kamarazene szerepérıl a Hubay életmőben. Ez azért volt nagyon érdekes pont, mivel zenetörténeti jelentıséggel bír, de méltatása valószínőleg a téma feldolgozatlansága miatt hiányos a Brahms kamarazenéjét tárgyaló írásokban is. Fontosnak tartottam Hubay hegedőre írott mőveinek részletezését is. Ezt a szakaszt megelızi egy kisebb történeti összefoglalás a hegedülı komponistáktól a komponáló virtuózokig, mely hagyomány sorába illeszthetıek Hubay mővei is. Korunkban Hubayt leggyakrabban zeneszerzıként aposztrofálják. Ez azonban nem fejezi ki azt a tényt, hogy a komponálás, Hubay Jenı sokoldalú tehetségének e megnyilvánulási formája csak egy volt a sok közül. Számára nem a komponálás volt az elsı és egyedüli önkifejezési mód, de a hagyományok alapján szorosan hozzátartozott hegedőmővészi attitődjéhez. Élete során nem törekedett stílusának modernizálására, mővei elsısorban hangszeréhez, és ennek klasszikus repertoárjához kötıdnek. Több oldalról kíséreltem meg a Hubay iskola hihetetlen sikerességét kutatni. A társadalmi okokon kívül valószínőleg a legfontosabb: a tanári egyéniség ösztönzı hatása, mely tudatosan fejlesztı munkamódszerrel

5 párosul. Ha Hubay iskoláról beszélünk, e kifejezés alatt Hubay közvetlen tanítványait, és az ı tanítványaikat értjük. A Hubay iskola továbbélése címő fejezetben vázlatosan kitértem azokra a tanítványokra, akiknek személyében a mai napig végigkövethetı a hagyomány folytatása. Nagyon érdekes összefüggések merültek itt fel számomra többek között az orosz hegedőiskolával. A Hubay módszer -rıl szóló szakasz mely a dolgozat súlypontját képezi a tanítványok visszaemlékezésein alapszik. A legfontosabb dokumentum, melynek vizsgálata alapvetı volt a téma szempontjából, a Zipernovszky Mária által összegyőjtött tanulmányok sorozata, melyben Hubay egykori tanítványai írnak részletesen egy-egy általuk lényegesnek tartott hegedőmetodikai kérdésrıl. Az írások tanulmányozása során világossá vált számomra, hogy Hubay egyéniségének szerepén kívül, tudatosan fejlesztı munkamódszerrıl beszélhetünk, melynek lépcsıi mindig az adott tanítvány adottságaihoz, szintjéhez idomultak. Addig nem következhetett új anyag, új információ, míg az elsı nem tudatosodott. Hubay vonókezelési metódusa ezen kívül nemcsak a jobbkar akadálytalan, nagy hangot produkáló mozgásában nyilvánult meg, hanem véleményem szerint összetettebb eredményt hozott. A kísérletezı gyakorlás során fontos következtetéseket tudtam levonni, melyek közvetve mind a Hubay módszer -re vezethetıek vissza. Segítségemre volt ebben az úgynevezett Havas Kató féle új megközelítés, amellyel sok rokon vonást fedeztem fel. Havas a Hubay által csak sejtetett részletkérdéseket más, könnyebben érthetı aspektusból világította meg, és saját tapasztalataival egészítette ki azokat. A Hubay irodalom legkevésbé feldolgozott, ellentmondásos területének bizonyult a kutatás során Hubay sokrétő tevékenységének áttekintése korának zenei életében. Ebben a záró szakaszban a rendszerezés során elsısorban

6 Hubay egyéniségét próbáltam meg elıtérbe helyezni. Az általam megismert dokumentumok különösen a II. világháború elıtti irodalom megközelítése Hubayt rendkívül impulzív személyiségként mutatják be, akit viselkedésében, döntéseiben gyakran az érzelmei vezettek. E fejezetben külön kitértem még a Hubay által kezdeményezett, saját házában megrendezett zenedélutánok részletezésére, melyek mind a társadalmi, mind a zenei élet fontos eseményeinek számítottak. Munkám függelékében megkíséreltem a már említett okok miatt nem teljes körő irodalom alapján Hubay szólista és karmesteri tevékenységének fıbb állomásait kronológiai sorrendbe állítva közölni. A lista még így hiányosan is egy jelentıs nemzetközi karrier impozáns képét mutatja. Ez adhatja a keretet a tanári és zeneszerzıi munka adataival kiegészítve egy nagyszerő és teljes mővészi életút áttekintéséhez. IV. Eredmények Történeti, és módszertani kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy ma, aki Magyarországon a hegedülést választotta hivatásul, közvetve Hubay tanításának örököse. Hubay vetette meg az alapjait annak a nemcsak a maga korában hihetetlenül magas színvonalú magyar hegedőjáték hagyománynak, amelyet a külföld is igen nagyra értékelt. Ha a szó szerinti értelemben vett módszerrıl nem is beszélhetünk maga Hubay tagadja ennek létezését a rendszerezés által képet alkothatunk a Hubay-féle oktatás alapelemeirıl, melyek a mester jelenléte és inspirációja nyomán életre keltek, létrehozva egy egységes stílust hordozó hegedülési kultúrát, melynek hatása mind a mai napig él. Másrészrıl nem hagyhatjuk szó nélkül Hubay személyiségének, példaértékő pályafutásának tanítványaira gyakorolt közvetett hatását sem. Kimondottan reneszánsz embertípus volt,

7 sokféle tehetséggel és életszeretettel, amely megihlette mindazokat, akik ismerték. Iskolája, egyéniségének, tanításának lényegét ırizve, számtalan tanítványán és az ı tanítványaikon keresztül szerte a világban máig hat. A Hubay-féle tanítási módszer hegedőtechnikai részének kutatása közben sajátos rokonságot fedeztem fel egy Hubayra visszavezethetı mai módszerrel. Ennek segítségével hasznos következtetéseket tudtam levonni, továbbá hozzásegített a tanítványi visszaemlékezések pontosabb megértéséhez. Hubay módszerének lényege tehát értelmezésem szerint nagyon röviden az alábbi kulcsszavakkal írható le: - A görcsös mozdulatok elhárítása a hegedülés egészének megváltozását eredményezi - A módszer alapját a természetes mozgásokra, érzetekre épülı jobbkar helyes mőködése képezi - A mozgások irányíthatóvá, kontrollálhatóvá válásával a hegedülés valóban, fizikailag is játék lehet. Munkám során azt a végsı következtetést vontam le, hogy jelenlegi zenei köztudatunkban Hubay emléke nem azt a helyet foglalja el, amely ıt megilletné. Célom sem lehetett más, minthogy a rendelkezésemre álló anyagot rendszerezve, hetven év távlatából megkíséreljek egy a köztudatban élınél objektívebb portrét felvázolni Hubay Jenırıl.

8 Válogatott irodalomjegyzék Gombos László: Hubay Jenı. Berlász Melinda (szerk). Magyar Zeneszerzık.1. Budapest: Mágus Kiadó, : A magyar hegedőiskola múltja és jövıje. Zene zene tánc 7. évf./ 3. szám (2000): l. Halmy Ferenc Zipernovszky Mária: Hubay Jenı. Budapest: Zenemőkiadó, Homolya István: Nagy magyar hegedősök a Fıiskola élén. Hubay Jenı és Zathureczky Ede.In: Ujfalussy J.(szerk.): A Liszt Ferenc Zenemővészeti Fıiskola 100 éve. Budapest: l. Hubay Jenı Különszám. A Zene. XVIII./10.szám (1937.) Hubay Cebrián Andor: Apám, Hubay Jenı. Egy nagy mővész élete történelmi háttérrel. Budapest: Ariadne Bt., Rakos Miklós: A magyar hegedőjáték az európai zenekultúrában. Budapest: Hungarovox kiadó Ráth-Véghné Zipernovszky Mária (szerk.): Hubay Jenı hegedőtanítási módszere. Budapest: dr.vajna és Bokor, Ráth-Véghné Zipernovszky Mária: Hubay Jenı, a zenepedagógus. in: Halmy Ferenc - Zipernovszky Mária: Hubay Jenı. Gertler Endre elıszavával. Budapest: Zenemőkiadó, p ( p) Szigeti József: Beszélı húrok. Budapest, Zenemőkiadó, Waldbauer Imre: A magyar hegedőmővészet és hegedőpedagógia fénykora, in: Dr. Batizi László (szerk.): A magyar muzsika hıskora és jelene történelmi képekben.