AZ AJKAI RENESZÁNSZ EGYÜTTES. A jubileumi kiadvány A RENESZÁNSZ ZENE

Átírás

1 A jubileumi kiadvány A RENESZÁNSZ ZENE A reneszánsz a mővészetek újjászületésének kora. A reneszánsz ember életéhez hozzátartozott a muzsika is. Hirdette az emberközpontúságot, az anyanyelv szépségét, a természet és az ember harmonikus kapcsolatát. A kórusmővészet elsı nagy fejezete a reneszánsz idején íródott. Az énekhez gyakran hangszer is csatlakozott, sıt néha önálló szerepet is kapott. Rengeteg egyházi és világi kórusmő született, melyek páratlan szépségőek. Mindkettıre jellemzı volt a harmóniák egyszerősége, valamint a polifon és homofon szerkesztés. A polifónia a szólamok összefonódását jelenti. Az egyes szólamok lépcsızetes kezdése, fokozatos egymásba fonódása, a fenséges harmóniák magasztos, ünnepélyes hangulatot keltenek. Ezért az egyházi zenékre jellemzı ez a szerkesztésmód. A homofon szerkesztésnél, ellentétben a polifonnal, nem egymás mellé, hanem a vezetı szólam alá rendezıdnek a szólamok. Ezek általában könnyed hangvételő, lendületes tempójú világi kórusmővek. A fıúri udvarokban hangszeres kamaracsoportok szolgáltatták a zenét étkezés közben és táncmulatságokon. A kóruséneklés mellett a furulya-együttesek is helyet kapnak a templomban, a színpadon, az utcán, a falusi fogadókban, vagyis mindenütt. Magyarország a török uralom elıtt az európai kultúra élvonalához tartozott. Ebbıl következıen a reneszánsz mőveltség Itália után elıször nálunk honosodott meg. A reneszánsz egyik legjelentısebb magyar alakja Tinódi Lantos Sebestyén, aki a históriás énekek jeles képviselıje. Mővészetével megteremtette az elsı önálló magyar mőzenei stílust. Az erdélyi Bakfark Bálint volt az elsı Európát járó magyar zeneszerzı, elıadómővész, aki virtuóz lantjátékával ámulatba ejtette a hallgatóit, és mőveivel egyben életjelt is adott a török uralom alatt sínylıdı Magyarországról. AZ AJKAI RENESZÁNSZ EGYÜTTES Az Ajkai Reneszánsz Együttes 1991 ıszén alakult meg 9-12 éves gyerekekbıl, akik a közös muzsikálás örömére kívánták tehetségüket együttesben továbbfejleszteni. A zenekar megalakulása elıtt Ajkán nem volt továbbképzı osztály furulya szakon, de a reneszánsz együttes felállása után néhány növendék még a középiskola mellett is válla az igényesebb szólódarabok megtanulását. A zeneiskolában szaktanárok segítségével, minisztériumi támogatással lehetıség nyílt a furulya hangszer egyenjogúsítására. Ma már a hegedő és a zongora mellett a furulya oktatása is 6+4 éves zeneiskolai tantárgy. Az együttes kezdı létszáma 11 fı (4 szoprán, 4, 1 tenor, 2 basszus). Két év múltán egy gitáron, ütı hangszereken, valamint egy fagotton játszó taggal bıvült a csoport, biztosítva a változatosabb hangzást. Mindketten zenemővészeti szakközépiskolás növendékek voltak.

2 A zenekar alapító tagjai: Duboviczky Szilvia Egyed Veronika Glonczi Tünde Horváth Tünde Járai Csilla Kassai Petra Koloszár Csilla Ladányi Lilla Piros Melinda Szőcs Renáta Tóth Eszter tenor szoprán szoprán basszus szoprán szoprán, szopranino basszus A kezdı létszám oka a kamarazenekari jellegbıl fakad, szólamonkénti megoszlása pedig anyagi okokra vezethetı vissza, mivel a pályázati úton elnyert összegekbıl csupán ennyi hangszert tudtunk vásárolni, melyeknek a tiszta intonáció miatt azonos gyártmányúaknak kellett lenniük. A vezetıség az Aulos furulyacsalád mellett döntött. Eleinte nagyon egyszerő, homofon mővek elıadásával kezdtük a munkát, hiszen ezek megtanulása volt a legkönnyebb a kezdı növendékeknek. (Pl. Ismeretlen szerzı: Reneszánsz táncok a Vietorisz Kódex-bıl)

3 Az elsı megmérettetés a megalakulás után másfél évre történt a Megyei Kamarazenekari Fesztiválon, ahol az együttes különdíj elismerésben részesült. Ugyanezen a versenyen indult a zeneiskola vonószenekara is, akik elsı helyezést értek el. A két díjért kapott pénzjutalom lehetıvé tette az elsı tanulmányút megszervezését. Salzburgban töltött a két zenekar négy napot, ahol lehetıségünk nyílt arra, hogy jobban megismerkedjünk Mozart életével, munkájával áprilisában eljutottunk a Zeneiskolai Zenekarok Második Országos Fesztiváljára, melyet Salgótarjánban rendeztek meg. A versenyen 15 perces mősort kellett adni. Mősorunk volt Ismeretlen szerzı: Reneszánsz táncok Czidra László feldolgozásában, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok és Ismeretlen szerzı: Régi magyar táncok. Zenekarunk óriási sikert elérve 2. díjat kapott az egyéb kamarazenekarok kategóriájában és ezen kívül 2 különdíjat is nyertünk. Az egyiket Bedık László a zenekar mővészeti vezetıje kapta karmesteri munkájáért, a másikat Szőcs Renáta érte el kimagasló szólójátékával ben Ajkán útjára indult a mővészettörténeti órák sorozat, mely akkoriban egyedülálló volt az országban. Ezek az elıadások az általános iskolai ének-, irodalom- és rajzoktatás kiegészítésére szolgáltak, hogy a város tanulói megismerkedjenek a képzımővészet, az irodalom és a zene történetével. Az együttesünk a reneszánsz kor bemutatásakor válla az akkori zenei életbe való kalauzolást élızenei bemutatójával.

4 A város fiataljai között egyre népszerőbb lett a zenekar, így nıttön-nıtt az együttesbe jelentkezık száma. Ennek következtében válogatási lehetıségünk nyílt a tehetségesebb növendékek kiválasztására, és igényesebb mőveket is megtanulhattunk. (Pl. Ism.sz.: Angol dalok.) A második tanulmányútra 1996-ban került sor. Prágába utaztunk, ahol a méltán híres Venceltéren zenélhettünk. A prágai Magyar Kultúra Háza engedélyével több ezres járókelı tömeg elıtt mutathattuk be zenei felkészültségünket. Elıször éreztük, hogy ez a mőfaj sokkal népszerőbb, mint azt gondolnánk, és ez adott további erıt ahhoz, hogy még magasabb szinten kezdjünk el foglalkozni a reneszánsz zenével. Tanultunk már Gastoldi dalokat és Bakfark Bálinttól is több darabot ban rendezték meg a Zeneiskolai Zenekarok Harmadik Országos Zenekari Fesztiválját, melyre több selejtezı után ismét eljutottunk, és méltán arattunk sikert a már addigra elkészült reneszánsz-kori bársonyruhákban. Még ugyanezen a nyáron Vass Tibor tánckoreográfus két fiatal párt betanított a korabeli tánclépésekre. A páros- illetve körtáncokban így születtek meg az ugróslépések, a csárdáslépések és a cifralépések variációi. Természetesen a táncos lányoknak és fiúknak is korabeli ruhájuk van, melyeket Imrik Zsuzsanna, Budapesten élı elismert iparmővész készített. Mivel a tánc kellemesen illeszkedik a zenéhez, a hallgatók körében egyre népszerőbb lett a zenekar, hiszen a látvány is segítette a kor hangulatának befogadását.

5 A már eddig is megyeszerte elismert együttesünket a megye állandó rendezvényein kívül (Somlói napok, Nagyvázsonyi várjátékok), a Balaton parti települések, kultúrházak is meghívták (Badacsonyi Szüreti Mulatság, Balatonalmádi muzsika-udvar). Az ekkor már egész estét betöltı zenét játszó csoportunk népszerősége egyre növekedett. Az eddigre megtanult repertoáranyag a másfél, két órát is elérte. Így kaptunk meghívást más kulturális rendezvényekre, például a kıszegi Jurisics Napokra nyarán eljutottunk Pozsonyba, ahol a Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon négy ország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország ifjú muzsikusai mérték össze tehetségünket. Itt nemzetközi minısítés elismerésben részesült zenekarunk ben elıször volt lehetıségünk az évi szereplésbıl befolyt támogatási összegekbıl jutalomkiránduláson részt vennünk. Ez volt az elsı, ahova a magunk erejébıl jutottunk el. A Velencei Karnevál forgatagában saját szemünkkel láthattuk, hogy még mindig milyen népszerő a régi zene Olaszországban, s csak sajnálhattuk, hogy nem vittük magunkkal a hangszereinket. Ez év tavaszán Ajka testvérvárosának, Weiznek meghívását is boldogan teljesítettük, így Ausztriában is bemutatkozhattunk.

6 2000-ben elkészítettük elsı CD-lemezünket, melyre a kétórányi repertoáranyagból hatvanpercnyi került fel. A hang- és képanyagból ami Németh László munkáját dicséri - Videó-CD reklámanyagot is összeállítottunk, így a mősorunkat megrendelık elıre megbizonyosodhatnak a teljesítményünkrıl. A 2001-es jubileumi hangversenyre készülve, örömünket fokozza, hogy az Országos Furulyaverseny kamarazenei kategóriájában a szombathelyi területi selejtezırıl továbbjutottunk a április 28. és május 1. között megrendezésre kerülı országos fesztiválra. Reméljük, hogy a hagyományokhoz híven méltón képviseljük városunkat és zeneiskoláját.