A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola nevelési programja

Átírás

1 A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE A. Az iskola nevelési programja 1

2 P R E A M B U L U M AZ ISKOLA HIVATALOS ELNEVEZÉSE: Zipernowsky Károly AZ ISKOLA FENNTARTÓJA Bp.III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ALAPÍTÓ OKIRAT SZÁMA, KELTE 429/48/ÖK/1997. (VIII.27) 744/ÖK/1999. /IX. 15./ 280/ÖK/2001. (VI.27.) 441/ÖK/2007. (VIII.29.) 689/ÖK/2007. (XII.19.) 693/ÖK/2007. ( XII.19.) AZ ISKOLA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Budapest III.kerület, Békásmegyer. A Duna és a Szentendrei út által határolt területen a következő utcák alkotják az iskola beiskolázási körzetét: Hatvany L.u Boglár u Gyűrű u , Zipernowsky u. Juhász Gy.u Madzsar J.u Bálint Gy.u Hadriánus u. Jós u Sarkadi u. Szilke u. Budakalász u.1. AZ ISKOLA IGAZGATÓJA: Horváth Bors Rudolfné AZ ISKOLA SZÉKHELYE: Budapest III. kerület AZ ISKOLA POSTACÍME: 1039 Budapest, Zipernowsky u Telefon: Fax: ziper-a@kszki.obuda.hu OM azonosító: Adóig. Szám: Honlap cím: AZ ISKOLA ÉVFOLYAMAINAK SZÁMA: 8 A Zipernowsky Károly a kerületi Önkormányzat fenntartásában működő körzeti és sportiskolai feladatokat ellátó alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Az iskola alapdokumentuma az 1998-ban elkészített, majd ben és 2004-ben átdolgozott ja. Képzési formáink: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 8 évfolyamon. 2

3 A 2008/2009. tanévtől 1-4. évfolyamon a Képviselő-testület 441/ÖK/2007. (VIII.29.) határozata alapján a nevelés iskolaotthonos formában történik. Az 5-8. évfolyamon tanulószobai ellátást biztosítunk tanulóink számára. A Képviselő-testület 689/ÖK/2007.(II.27.) sz. határozata alapján intézményünkben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetők-oktathatóak az enyhén értelmi fogyatékos, a megismerés fejlődésének rendellenessége és a viselkedés fejlődésének rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók. Emeltszintű testnevelés oktatás a mindenkori a osztályokban a 2003/2004. tanévtől felmenő rendszerben, amely a 2007/2008. tanévben az 1-5. évfolyamokra vonatkozik, és folytatódik a 2010/2011. tanévvel bezárólag. Sportiskolai oktatási forma a 2008/2009. tanévtől kezdődően a mindenkori s osztályokban felmenő rendszerben a 9/2007. (II.27.) OKM rendeltben előírtak szerint, valamint a Képviselő-testület 693/ÖK/2007. (XII. 19.) számú határozata alapján. Emeltszintű angol nyelv oktatása a 2008/2009. tanévtől kezdődően a mindenkori a osztályokban a nem kötelező tanórák óraszámának terhére. A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK FELÉPÍTÉSE A Az iskola nevelési programja B Az iskola helyi tanterve A A Zipernowsky Károly nevelési programja Tartalomjegyzék Bevezetés I. Helyzetelemzés, az iskola bemutatása 1. Személyi feltételek, szakos ellátottság 2. Tárgyi-dologi feltételek 3. Az intézmény használóinak köre, elvárásaik az iskolával szemben 4. Iskolai hagyományok, eredmények 3

4 II. A helyzetelemzésre épülő nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák fejlesztése 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 4.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4.5.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 6. A végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái. III. Az iskola Egészségnevelési Programja IV. Környezetnevelési program V. A közlekedésre nevelés programja VI. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai VII. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek I. Helyzetelemzés, az iskola bemutatása I.1. Személyi feltételek, szakos ellátottság Iskolánk valamennyi pedagógusa rendelkezik a KJT előírásai szerinti végzettséggel. Tanítóink 90%-a szakkollégiumi végzettséggel is bír. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Nő a másoddiplomát szerzők aránya, és a szakmai továbbképzéseken résztvevők száma, a nem szakrendszerű oktatás elsajátítását célzó tanfolyamokra folyamatos a beiskolázás. A továbbképzések tervezésekor előnyben részesítjük a fejlesztő pedagógia területéhez, a projektpedagógiához, a kooperatív oktatási formák alkalmazásához és a hatékony együttnevelés témaköréhez kapcsolódó oktatási formákat. Iskolánkban két kerületi munkaközösségvezető tanít. Az intézményben nyolc szakmai munkaközösség működik. Munkánkat iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok, pedagógiai asszisztens és félállású logopédus segíti. 4

5 I.2. Tárgyi-dologi feltételek Intézményünk Békásmegyer másodikként megépült lakótelepi iskolája, amely februárjában nyitotta meg kapuit. Iskolánk zöldövezetben épült, a közeli hegyek és a Duna egészséges, jó levegőt biztosít számunkra. Épületünkben korszerű tornaterem, ebédlő, könyvtár, sportudvar, szaktantermek, fejlesztő szobák és modern előadóterem várják a gyerekeket. I.3. Az intézmény használóinak köre, elvárásaik az iskolával szemben A mikrokörnyezet jellegéből adódóan iskolánkban a társadalom valamennyi rétegének gyermeke jelen van, amely egyedi szubkulturális feltételeket eredményez. Az iskola réséről ez tudatos tehetséggondozást és egyéni fejlesztő munkát is megkövetel. A szülők elégedettek az iskola munkájával. Igénylik gyermekeik számára az egész napos ellátást különösen az 1-4. évfolyamon, beleértve a reggeli és esti ügyeletet. A változatos sportolási lehetőségek, figyelembe véve a lakótelepi környezetet, intézményünkben különös hangsúlyt kapnak. A sportot elsősorban eszköznek tekintjük a legfontosabb társadalmi célok, az egészség megőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés és társadalmi integráció elérése érdekében. Sportstratégiánk célul tűzte ki a közoktatási sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés és képzés helyi bázisának létrehozását és kiépítését. A szülők számítanak arra, hogy az elkövetkező években is térítésmentesen vehetik igénybe az iskola szakköreit és kedvezményesen a nagy népszerűségnek örvendő nyári táborokat. A továbbiakban is lehetőséget biztosítunk a tanulók számára szervezett színvonalas versenyeken való részvételre. Társadalmi elvárásokat, és ugyancsak szülői igényeket teljesítve, választási lehetőséget biztosítunk az angol nyelv emeltszintű oktatásában való részvételre. I.4. Iskolai hagyományok, eredmények Az iskola kialakult hagyományai, programjai, megoldást nyújtanak a vonzáskörzetünkben élő gyermekek életének tartalmassá tételére, az igényesség kialakítására. A tanítási időn kívül szervezett programok szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktatónevelő munkához. Ezek formái a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja a szabadidő szervező, az osztályfőnökök és szaktanárok által szervezett múzeum- és színházlátogatások, az osztálykirándulások, erdei iskolák, a nyári táborok. Az iskola diákönkormányzata szervezésében évente megrendezésre kerül a Mikulás és karácsonyi ünnepség, a karácsonyi és húsvéti vásárok, az iskola születésnapja, a 5

6 jelmezversennyel egybekötött farsangi mulatság, a gyermeknap. A felső tagozatosok számára a DÖK évente megtartja diákközgyűlését. Színes sportéletre lehetünk büszkék. Az emeltszintű testnevelés oktatás, valamint a sportiskolai lehetőségek nyújtotta többlet testnevelés órák és edzések mellett alsó tagozatosaink hetente egy alkalommal úszni járnak. Népszerű tanulóink körében a több korcsoportnak tartott futball edzés. Az iskola klasszikus hagyománya a kislányok számára tartott gyermektorna. A ZIPER esten a szülők ízelítőt kaphatnak az iskolában folyó kulturális életről. A drámapedagógia korlátlan lehetőségek tárháza a nevelésben. Drámajátékaink az emberépítést, a személyiségformálást, a kapcsolattartás és közlés megkönnyítését célozzák. A dramatikus eljárásokat tanítási órán és szabadidőben is alkalmazzuk az értelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztésére. Kiemelt szerepet szánunk a vizuális kultúra nevelésének. A kézműves foglalkozások folyamatosan nagy érdeklődésre tartanak számot. Tanulóink munkáit az iskolai ünnepélyeken is kiállítjuk. Képzőművészeti, dekorációs szakköreink sok tanulót vonzanak. A számítástechnika tantárgyat minden felső tagozatos tanulónk tanulja kötelező tanórai és szakköri foglalkozások keretében. Tanulmányi és sportversenyeken rendszeresen vesznek részt iskolánk tanulói. Egyre nagyobb az igény a szabadidő kultúrált eltöltésére, és jogos elvárás, hogy az oktatási intézmény az egészséges életmódra nevelje gyermekeit. Fontos célunk, hogy iskolánk olyan intézmény legyen, ahol a gyermekek stressz mentes környezetben tölthetik el gyermekkoruk hosszú időszakát. Az oktatás szolgáltatás, ezért pedagógiai programunk összeállításánál nagyon fontos tényező volt a megrendelői kör - szülők és fenntartó - és a használók - diákok- megvalósítható elvárásainak kielégítése. II. A helyzetelemzésre épülő nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a kulcskompetenciák fejlesztése Alapvető célok Iskolánk alapfokú nevelési-oktatási intézmény, amely az első 8 évfolyam adta nevelési lehetőségeket használhatja ki. Alapelvünk a nevelési érték közvetítése és az értékteremtés. Arra törekszünk, hogy olyan 14 éves fiatalokat bocsásson ki iskolánk, akik elsajátították a konstruktív életvezetés alapvető sajátosságait. Képesek legyenek a kortárscsoportjukban előforduló destruktív szemléletű fiatalok magatartási szokásainak pozitív irányú befolyásolására. Legyenek szociálisan 6

7 érzékenyek, közösségteremtők, és saját életvitelükben az újabb értékeket teremtő tevékenységformák megtalálására alkalmas személyiségek. Becsüljék és őrizzék meg nemzeti értékeinket és kultúránkat. Alapvető célunk egészséges, ép lelkű, önmagát megvalósítani akaró és tudó, a fő emberi normákat tiszteletben tartó diákok nevelése. Olyan értékrend kialakítása, amellyel a gyermek az általa választott területen tudása birtokában, önbizalommal helyt tud állni. Az Európai UNIO országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az UNIO országait a személyes boldogulásra és fejlődésre, az aktív állampolgári létre, valamint a társadalmi beilleszkedésre és munkára. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a gyermekeknél a megfelelő életkorban elkezdődjön ezeknek a nélkülözhetetlen kulcskompetenciáknak az elsajátíttatása. A tudás alapú társadalomban a sikeres életvezetéshez a következő kulcskompetenciáknak van alapvető szerepük: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség A Helyi Tanterv fejezetében az egyes tantárgyakhoz kidolgozott kerettantervekben a kiemelt kompetenciák megjelennek, Nevelési Programunkban pedig mint alapelvek szerepelnek az alábbiak szerint: Az anyanyelvi kommunikáció a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységek végzése során foglalja magában a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Az idegen nyelvi kommunikáció, amely lényegét tekintve az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, a társadalmi és kulturális tevékenységek keretein belül igényel olyan képességeket, mint a közvetítés és más kultúrák megértése. A tanulók nyelvtudásának szintje a négy alapdimenzió (hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint az adott nyelvek és a nyelvtanuló társadalmi-kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint változhat. A matematikai kompetencia elsajátítása egyben felkészíti a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására, a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazási képességének fejlesztése segítségével. E kompetenciában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, matematikai modellek alkalmazását, valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia ismeretek és módszerek felhasználásával teszi képessé a tanulót a természetben előforduló jelenségek magyarázatára és előrejelzésére. Az ember és a 7

8 természeti világ közt lezajló kölcsönhatások megértésével segíti a cselekvés irányítását. E tudás alkalmazása a műszaki kompetencia. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak használatát öleli magába a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A pedagógiai munkában ez a következő tevékenységek fejlesztését jelenti: információ felismerés, visszakeresés, értékelés, tárolás, előállítás, bemutatás, és csere. Idetartozik még a kommunikáció és az interneten keresztül történő hálózati együttműködés. A hatékony, önálló tanulás a tanuló kitartó tanulásra való képességét jelenti, és magában foglalja a saját tanulás megszervezését egyénileg és csoportban is, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodás képességét. A hatékony és önálló tanulásra képes tanuló ismeri a tanulás folyamatát, felismeri szükségleteit és lehetőségeit. E kompetencia nélkülözhetetlen eleme a magabiztosság és a motiváció. A szociális és állampolgári kompetencia elsajátítása a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés alapfeltétele. Az állampolgári kompetencia teszi képessé a tanulót arra, hogy aktívan vegyen részt a közösségi ügyek intézésében. Az iskolai nevelés során ez a kompetencia a diákjogok érvényesítésében nyer alapvető létjogosultságot. A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia speciális ismeretek és képességek megismerését jelenti, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz segítik a tanulót. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a média segítségével. Ideértjük az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, és a mozgóképet. A kulcskompetenciákkal összhangban az alábbi fejlesztési területeken történő nevelést kiemelt feladatunknak tekintjük: - Európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra összhangja - Aktív állampolgárságra, demokráciára történő nevelés - Állampolgári- és jogi ismeretek elsajátíttatása - A tanulni tanulás képesség kibontakoztatása - Oktatásszervezési kérdések megoldása - Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek megjelenése a nevelési-oktatási folyamatokban - Gazdasági ismeretek elsajátíttatása Kiemelt értékek Nevelési céljaink a követendő értékek rendszeréből adódnak. A szülők és pedagógusok egyetértésével iskolánk kiemelt értékként kezeli a következőket: 8

9 - nyitottságra való törekvés - nemzeti tudat, kultúra - a tudás, a műveltség mint érték - a jó kommunikációs kapcsolatok alkalmazása - az általános emberi együttélés szabályai és a közösségi szellem - helyes viselkedés, tolerancia - tisztelet a természet iránt - környezetünk védelme - az emberi egészség védelme, egészséges életmód - a vallási és világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú szemlélete - demokratikus, jogait és kötelezettségeit megismerő, azt gyakorolni akaró és tudó közösség - a család, mint alapegység fontossága - hagyományőrzés, kiemelt tekintettel népünk és a világ kulturális örökségére. A felsorolt, kiemelten kezelt értékek alapján a nevelési célok a következők: - a tanulók személyiségének fejlesztése - a kulturális étékek közvetítése - a megfelelő kommunikációs technikák elsajátíttatása - a barátságban és a közösségben rejlő pozitív humántartalmak tudatosítása, erősítése - az egyén és a közösség harmonikus együttélési formáinak kialakítása - a természet és az épített környezet értékeinek megismertetése, védelme, szükségességének tudatos rögzítése - alapfokú technikai műveltség kialakítása - a szociális hátrányok enyhítése - a családi életre nevelés folyamatának elindítása - megkeresni minden tanulóban azt a területet, amelyben tehetséges, hogy eljuttassuk a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintig - hagyományőrzés és a hagyományok megismerése iránti igény kialakítása. A nevelési célrendszerünkből adódó feladataink: - a tantestület egységes szemléletmódjának kialakítása a kiemelt nevelési célok értelmezése területén - a szülői ház és az iskola partnerkapcsolati rendszerének működtetése a hatékonyság növelése érdekében - a tantárgyi tantervek célrendszerében meg kell jeleníteni az általunk fontosnak tartott értékek kiemelését, közvetítését - ismernünk kell azokat a nevelési eszközöket, eljárásokat, amelyek a célok eléréséhez vezetnek - a tantestület tagjainak állandó önképzésre és megújulásra van szükségük. A nevelési célok eléréséhez szükséges kritériumrendszer A nevelés mindennapos folyamatában a következő eljárásokat követjük: - gondoskodunk a rászorulók szociális ellátásáról kedvezményes étkezési térítési díjak megállapításával 9

10 kedvezményes tankönyvek, taneszközök juttatásával - biztosítjuk az egész napos nevelést az 1-4. évfolyamon szülői igény szerint reggeli-esti ügyelet megszervezésével iskolaotthonos rendszer működtetésével napi háromszori étkezéssel - csökkentjük az indulási hátrányokat fejlesztő foglalkozások biztosításával - kis-létszámú egyéni fejlesztést igénylő osztályok indításával - ápoljuk hagyományainkat - fejlesztjük tanulóink kreativitását szakkörök,napközi működtetésével sportolási lehetőségek biztosításával rendszeres könyvtárlátogatás megszervezésével - kialakítjuk, fejlesztjük a tanulási készségeket az egyes tantárgyak struktúrájához igazodva a tanulók rendszeres munkavégzésének gyakorlás útján való kialakításával a tanulási technikák megtanításával, gyakoroltatásával ( napközis, tanulószobás rendszer, nem szakrendszerű oktatás bevezetése ) - egészséges életmódra nevelünk rendszeres testmozgással, reggeli-óraközi tornával, mindennapos szabadtéri játékokkal, sportversenyekkel, ügyességi játékokkal, az udvari foci és kosárlabdapálya kihasználásával az étkezési és higiéniás szokások kialakítására való neveléssel drogprevenciós ismeretek átadásával - ápoljuk, védjük környezetünket iskola környékének és az osztálytermek tisztántartásával, növények, virágok ápolásával, az udvar zöld részeinek ápolásával, Föld Napja, Víz Világnapja és a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezvények szervezésével, a kerület által meghirdetett környezetvédelmi akciókba, versenyekbe történő bekapcsolódással Eszközeink és eljárásaink tanulóink nevelésében A Zipernowsky Károly a gyermek, család, pedagógus hármas egységének harmonikus együttgondolkodása és közös tevékenysége szellemében működik. Eddigi gyakorlatunk ennek helyességét igazolta, így alapját képezi nevelési céljaink elérésének. A tantárgyakban rejlő kulturális tartalmak egyben a nevelés eszközei is. A pedagógus személyiségének közvetítésével az egyes tantárgyak tartalmának változatos, sokoldalú bemutatásával értelmi nevelést, pályaorientációt, erkölcsi, esztétikai, érzelmi, közösségi nevelést végzünk. Kibontakozik - többek között - a hon- és népismeret, a testi-lelki egészség, a környezet védelmének fontossága, a tanulni tanulás szerepe az oktatási folyamatban és a szociális érzékenység szerepének hangsúlyozása. Számonkéréseink a tanulásra nevelést segítik. Nevelési céljaink megvalósításában fontos szerepe van a tanórán kívüli hasznos szabadidő eltöltésére és felkészülésre szervezett napközi otthonnak. Csoportjainkat az igényeknek megfelelően szervezzük, ahogyan a tanulószobai foglalkozásainkat is. Az iskola légköre a környezeti nevelés része, mindennapi életünk tevékenységei a kommunikációs nevelést segítik. Mindegyik tantárgy tartalma, mint eszköz hozzáköti tanulóinkat Európához és a nagyvilághoz. 10

11 II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az életkori sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk ki feladatrendszerünket, nevelési céljainkat és elvárásainkat. A pedagógusnak fel kell ismerni a személyiség egyedi vonásait és nevelő munkáját ehhez igazítani. Tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, jogait. Törekszünk az egyoldalú információ átadás helyett az előmozdító támogató szerepében segíteni a tanulóknak személyiségük kibontakoztatásában. Ennek feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció. A személyiségfejlesztés folyamatában a tanulókat fogékonnyá tesszük a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, és a tágabb társadalom és európai értékei iránt. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Személyre szóló fejlesztést alkalmazunk. A legfontosabb személyiségkomponens a jellem. A jellem az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője. A jellemformálás azonosnak tekinthető az erkölcsi neveléssel. Feladatunk az erkölcsi nevelés területén: szokások kialakítása, példakép-eszménykép formálás, meggyőződés formálás A pedagógus feladata a nevelés folyamatában az életkori sajátosságok figyelembe vétele, az értelmi tényezők bekapcsolása, a környezeti tényezők esetleges negatív hatásainak kiszűrése, az önfejlesztő aktivitás szükségletének kialakítása. A személyiségfejlesztés kiemelt területei: - A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével. - A szocializáció folyamatainak elősegítése: értelmi és érzelmi alapozás segítségével, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a mindennapi élettel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése - A tanulási stratégiák elsajátíttatása A személyiségfejlesztés permanens folyamat, melynek színtere a tanulás (az iskolában és azon kívül), a szabadidő eltöltése, a munka és a közélet területe. 11

12 A személyiségfejlesztés értékelése - élménybeszámoló szóban, írásban, rajzban ezek jutalmazása - alapítványi pályázatok kiírása, a pályázatok jutalmazása - iskola versenyek meghirdetése (legszebb füzet, legjobban számoló.-olvasó,- fogalmazó tanuló stb.) - szaktárgyi versenyek, projektek kiírása - kerületi, fővárosi versenyekre való bejutás elősegítése - a Békásmegyeri Nevelési Tanácsadó gyermekpszichológusaival rendszeres kapcsolattartás - a tanuló osztályfőnök kapcsolatának folyamatos erősítése közös programok kapcsán - szülői értekezletek, fogadóórák, - hagyományőrző programok, ügyességi, műveltségi versenyek A személyiségfejlesztés szinterei - tanórák, napközis, tanulószobai, fejlesztő foglalkozások - kiemelt tanórák: osztályfőnöki óra biológia testnevelés, sportfoglalkozások szakkörök készségórák magyar irodalom - tanulmányi versenyek - osztálykirándulások, táborozások - iskolaorvos, védőnő - nevelési értekezlet - kulturális programok, rendezvények Külső segítség igénybevétele Kompetenciahatárok, szakmai ismeretek, lehetőségek figyelembevétele Konzultáció, szakellátás Intézményhálózat Nevelési Tanácsadó Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ EGYMI Gyermekpszichiátriai ellátás Drogambulanciák Pedagógiai Szolgáltató Intézet Kulturális intézmények Célunk, hogy az intézményünkben végzett tanulók képesek legyenek - kommunikációra - konfliktuskezelésre 12

13 - vezetési képességek alkalmazására - konstruktív együttműködésre - mások véleményének tiszteletben tartására - élethelyzetüknek adódó közösségbe való beilleszkedésre - elköteleződni egy csoporthoz, úgy hogy szuverenitásukat megőrizzék II. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - A szocializáció elsődleges műhelye a család, másodlagos műhelye azonban az iskola, ahol a legtöbb időt tölti el a gyermek. - Feladatunk a beilleszkedési nehézségekkel, kapcsolati zavarokkal, magatartászavarokkal küzdő gyerekek segítése a közösségbe való támogatása. - Amennyiben ez lehetséges a sajátos nevelési igényű gyermekeket is integráljuk. - Fontos felismerni, és megszüntetni a közösségben létrejövő negatív hatásokat, a leértékelő kritikát. - Közösségépítő programjainkon a szülők is szívesen részt vesznek, így alakítjuk ki fokozatosan a társadalomba való beilleszkedést. - Hon- és népismereti tantárgymodulok keretében diákjaink megismerkednek hagyományainkkal, történelmünkkel, kialakul hazaszeretetük. - Az ünnepélyeken az együtt átélt élmények összetartozásukat erősítik. - Rendszeresen visszük gyermekeinket nyári táborba, erdei iskolába, osztálykirándulásra és múzeum látogatásokra. - A délutáni szakkörök ugyancsak a közösségfejlesztés kiváló színterei. Intézményünk a 2008/2009. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben közoktatási típusú sportiskolai képzést is biztosít tanulói számára. A közösség fejlesztés területén a sport, a versenyeken való szereplés, a csapatjátékok által kínált tolerancia és egymásért való felelősségvállalás kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A közösségfejlesztés, mint a nevelési folyamat szerves része, a pedagógus és a rábízott tanulók együttműködésével realizálódik. A pedagógus, mint irányító funkciót ellátó személy akkumulálja a tanulócsoport, vagy egyéb iskolai közösségek életének működését. Biztosítja a csoport szervezettségét, gátolja a szervezetlen működést. A szervezett sportban működik az egyéni felelősségérzet, hatékonyak a szocializációs folyamatok, érvényesülnek a koordinált elvárás minták. A közösségi élet terei iskolánkban Az iskolai élet valamennyi közösségét érintő fejlesztési feladatok Tanórai foglalkozások keretében - a közös munka kialakítása tanulópárokkal, team és projekt feladatokkal - eredmények megbeszélése, hibák feltárása - megfelelő kritikai érzék kialakítása, kudarcélmény feldolgozása - a siker öröme 13

14 Tanórán kívüli foglalkozások napközi otthon, tanulószoba során - egymás segítése a tanulásban - társkapcsolatok irányítása - csoporton belüli viszonyok felderítése, megszervezése, példaképek adása - alá- és fölérendeltségi viszonyok kialakítása, vezetők kiválasztása A közösségi élet egyéb területein sportfoglalkozások: csapatszellem erősítése sérelmek tolerálása, sikerélmény szakkörök: az alkotás és a közös munka öröme iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek: egymás sikerének elismerése közös teljesítmény pozitív élményei iskolai ünnepélyek: hazafias érzelmek erősítése egymásra való odafigyelés iskolanapok, bemutatkozó estek: a különböző szerepek elfogadása, alá- mellérendeltetési viszonyok kialakítása, csoportnormák elfogadása a DÖK különböző fórumai: (tanácskozások, diákközgyűlés) az egymás közötti kapcsolatok erősítése az együttműködés fejlesztése a konfliktuskezelés megtanulása erdei iskolák, táborozások: a közösségi élet fejlesztésére leginkább lehetőséget adó színterek, ahol a korábban említett területek szinte mindegyikének erősítésére mód nyílik, hasonlóképpen a különböző kulturális események látogatásakor Feladataink a közösségformálásban: - a tanulmányi feladatok megszervezése egyénre szabottan, hogy a tanulók mindegyike a közösség tagjának érezhesse magát, ha munkáját teljesítette - megbízás önálló feladattal - fizikai munkafeladatok adása, mely szintén alkalmas arra, hogy az intellektuális teljesítményben gyengébb tanuló is bizonyíthassa, helye van az adott közösségben - a pedagógus ösztönöz, követel, ellenőriz, személyesen részt vesz a közösségi életben példát mutat kedvességből udvariasságból, empátiát mutat a közösség tagjaival szemben, adott helyzetekben humorral oldja fel a konfliktusokat - a nevelő példaként emeli ki a pozitív egyéni és csoportos mintákat a közösség életéből - minden közösségi megmozdulásban fejlesztjük a gyerekek empatikus képességét, a szolidaritást, nincs igazi közösség az egyének reális önismerete nélkül, tehát ennek erősítése is fontos feladat - tanítjuk a konfliktuskezelések elvárható módjait, az egymással szembeni tárgyalási módok változatait, azokból kiválasztva a követendő példákat, s gyakoroltatjuk a vitakészség megengedhető formáit 14

15 II.4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák II A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében a magatartás mögött rejlő okok felderítését tekinti elsődleges feladatának. Ehhez közvetlen, őszinte kapcsolat kialakítására törekszik a gyermek nevelésében résztvevő családtagokkal, szűkített és tágabb iskolai, családi környezettel. Az iskolapszichológusi munka elsődleges célja a diákok megismerése, szociokulturális hátterük feltérképezése a szülői ház értékrendjének, iskolával szemben támasztott elvárásainak a tanuló tanuló, tanuló - tanár viszony megfigyelése, ezek segítségével a preventív megoldások keresése. Évről-évre nő a tanulási-, magatartási-, figyelmi-, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek száma. Az iskolapszichológus a tanulási zavarok preventív kezelése érdekében a fejlesztőpedagógus kollégákkal a tanévet az első osztályos gyermekek szűrésével kezdi. Edtfeld-teszt, Dyslexia-prognosztika teszt, figyelemvizsgálat, vizuális percepció vizsgálata, dominancia-vizsgálat, rövid idejű memória vizsgálata, emberrajz, nagymozgások és finommozgások felmérése. Szükség esetén a kiszűrt súlyosabb problémákkal küzdő gyermekeket további vizsgálatra a Nevelési Tanácsadóba utaljuk. Abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntését fogadjuk el. A kerületi Nevelési Tanácsadóval eredményes kapcsolatot alakítottunk ki, nagy segítségünkre vannak a problémák feltárásában is. Szakvéleményt adnak, és elkészítik a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatását a pedagógus és a szülő bevonásával, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége ezt szükségessé teszi. Egyéni, közös- és mentálhigiénés beszélgetések keretén belül tárjuk fel a lehetséges okokat, a szükséges változtatás lehetőségeit. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, tehetséggondozás, konzultáció céljából. Tanítási órákon egyéni, differenciált és csoportos tevékenységekkel fejleszti a nehézségekkel küzdő tanuló képességeit. A viselkedéskorrekció érdekében iskolánk játékos pedagógiai módszerek, foglalkozások keretén belül pozitív irányba alakítja a gyermek önismeretét, önbecsülését. Szükség esetén családterápia segítségét kéri iskolapszichológusunk. A napközis munka engedi meg talán a legjobban, hogy az oktatás mellett a neveléssel is többet foglalkozzunk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekkel, a neki legjobban megfelelő, egyéni bánásmódban lehet a legjobb eredményt elérni. A sok szabadidős programban állandó segítőtársak lehetnek, és közösségükben érdeklődési körüknek, képességeiknek megfelelő felelős tisztséget tölthetnek be. Fontos, hogy a közösség többi tagja is megértse, ill. elfogadja, hogy csak együtt tudunk segíteni az ilyen gondokkal küzdő társaikon. Türelemmel, szeretettel, toleranciával lehet eredményeket elérni. 15

16 Az iskola gondoskodik a magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók szabadidejének megszervezéséről: sport-, kézműves-, barkács-, ének-, tánc-, foci-, kosárlabda-, és szaktantárgyi szakköri foglalkozásokba vonja be őket. Intézményünk tanulóinak összetétele szükségessé teszi azt a fokozott odafigyelést, amely segít a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők felzárkóztatásában. Ezt a célt szolgálja a fejlesztő foglalkozások megszervezése az alapképzés induló szakaszától a 8. évfolyam befejezéséig. Ezeken a foglalkozásokon elsősorban olyan gyermekek vesznek részt, akik számára a Nevelési Tanácsadó szakemberinek véleménye alapján szükséges a felzárkóztatás. Célunk az, hogy az alapkészségek fejlesztése, valamint az intenzívebb egyéni foglalkozás következtében ezek a tanulók integrálása zökkenőmentes legyen. Ennek sikeréhez a szülők hatékony támogatását igyekszünk megnyerni abból a célból, hogy a tanulók igénybe is vegyék az iskolai fejlesztő foglalkozásokat és a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó szakembereinek rendszeres terápiás kezelését. A tanulási és magatartási zavarral küzdők esetében az osztályfőnökökre hárul az a fokozott felelősség, amellyel a gyerekek számára utat mutatunk az önismeret, az önértékelés helyes módjára, mert ez az alapja a beilleszkedési zavarok leküzdésének E munkájában a fejlesztő pedagógusok támogatják az osztályfőnököt. A szociális hátrányból eredő magatartási problémák orvoslásában hatékonyan támaszkodunk az iskola pszichológusának munkájára. Erőfeszítéseket teszünk annak elérésére, hogy ezeket a sérült gyermekeket minél nagyobb számban vonjuk be a tanórákon kívüli tevékenységekbe. A fejlesztő pedagógusok a következő területek fejlesztését vállalják fel: - mozgás, ezen belül a nagy és finommozgások - testséma - téri orientáció - percepció ezen belül a vizuális, auditív, taktilis valamint az ehhez kapcsolódó állandó verbális tudatosítást. Ez nem egyenlő a korrepetálással, hanem olyan alapkészségek fejlesztése, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják. A tanév kezdésekor megtörténik a problémákkal küzdő, hozzánk kerülő gyermekek megfigyelése, szűrése. Kidolgozásra kerül a fejlesztési terv, amely a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztését hivatott segíteni. Megtörténik a még szakvizsgálattal nem rendelkező gyermekek beutalása is a Nevelési Tanácsadóba, a szülőkkel és az osztálytanítókkal való konzultáció után. Elkészül a foglalkozásokon résztvevők órarendi beosztása is. Ezek után kezdődik meg a rendszeres fejlesztő foglalkozás, minimum heti két alkalommal, maximum négy fővel, de a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében egyszemélyes helyzetet alakítunk ki, heti öt órában. A fejlesztő pedagógusok folyamatosan tartják a szülőkkel a kapcsolatot, nyitott rendszerben dolgoznak, óráik bármikor látogathatók. A kollégákkal mindennapi, segítő, támogató konzultációban vannak, az iskola pszichológussal és a logopédussal pedig heti esetmegbeszéléseket tartanak. 16

17 II.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának biztosítása. A szakvélemények alapján alsó és felső tagozaton egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A felzárkóztatás tartalma a tanulást segítő képességek (olvasás, írás, matematikai alapműveletek, szaktárgyi alapkövetelmények). A felzárkóztatást végzők az egyéni foglalkozásokon a fejlesztő pedagógusok, míg a tanítók és a szaktanárok a tanórán differenciált képességfejlesztéssel segítik a tanulók hátrányainak leküzdését. A tanulmányi munkában a hátrányos helyzetű tanulók segítésének formai kerete még a tanulószoba,a napközi illetve az iskolaotthonos oktatási forma. A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítését segíti elő a Nevelési Tanácsadóval és a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal kialakított szoros együttműködés. A szülők és családok nevelési gondjainak segítése az osztályfőnökök szülői házal ápolt szoros kapcsolata révén valósul meg. II.4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk nevelőtestülete az intézményben folyó oktató-nevelő munkát azzal a szemlélettel végzi, hogy a tanulók bármely területen meglévő tehetségét felismerve azt igyekszik minél jobban kibontakoztatni, s a továbbtanulás során a szülővel együttműködve a gyermeket abba az irányba terelni, amely lehetőséget adhat a majdani minőségi életvitelre. Tevékenységünk célja: kreatív emberek nevelése tehetségük területének erősítésével feladata: olyan egyéni fejlesztési formák (tehetséggondozás), szakkörök, versenyek pályázatok biztosítása, amelyek teret adnak a tehetség érvényesítésének. A tehetség, képesség kibontakoztatását változatos tevékenységek során érjük el, ide tartozik: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása - A tehetséggondozó foglalkozások - Képesség-kibontatkoztató felkészítés és integrációs felkészítés - Sportiskolai program nyújtotta lehetőségek - Szakkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók - Szabadidős foglalkozások - Az iskolai könyvtár és az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - A továbbtanulás segítése A tantárgyak esetében a tanítási órák alatti munka során hamar felismerhető az a gyerek, aki az adott területen az átlagosnál nagyobb affinitással rendelkezik. Őket a szaktanár, az osztályfőnök a megfelelő szakkörbe irányítja, vagy egyénileg foglalkozik vele. 17

18 A tehetséggondozás tevékenységének sikeréről akkor beszélhetünk, ha a tanuló - örömmel végez többlet feladatot, - öntevékenyen, saját kezdeményezésre olvas, kutat, versenyeken vesz részt, pályázatokon indul, szerepel az iskola műsoraiban, - középiskolásként visszajár, vagy jelzi, hogy az adott területen sikereket ér el, s tudatosul benne, hogy a mi iskolánkban kapott alapozás segítette hozzá mindezekhez. A tehetséggondozást szolgálják az iskola kínálatában szereplő szakkörök: képzőművészeti szakkör informatika barkács szakkör konyhaművészeti szakkör sportköri foglalkozások: futball, röplabda, kosárlabda, játékos gyermektorna Iskolánk a rajz- és vizuális kultúra oktatása során kiemelten kezeli azokat a tehetséges tanulókat, akik a művészeteknek ezen ága iránt érdeklődést mutatnak. Az ő jelentkezésüket várjuk a képzőművészeti szakkörökre. A szülőket is igyekszünk meggyőzni arról, hogy a művészeteket szerető és művelő ember magasabb életminőséget tud elérni, amely a harmonikus személyiség elengedhetetlen feltétele. Az informatika iránti érdeklődést a tantárgy kötelező tanítása előtti évfolyamokon szakkörök szervezésével biztosítjuk az intézmény rendelkezésére álló géppark maximális kihasználásával. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítik még a szabadidős foglalkozások (színház és múzeumlátogatások) és az iskolai könyvtár. Az iskolaotthon szabadidejében és a napköziben elsősorban a kicsik számára játékos kézügyesség fejlesztő foglalkozást kínálunk. A napközis munka része a kézműves foglalkozás, ennek keretében sokszínű manuális tevékenységet folytatunk (gyöngyfűzés, fonás, szövés, textilfestés, süteménykészítés, tálalás, terítési tudnivalók). ugyancsak lehetőség van logikai fejlesztésre memóriajátékok és sakk keretében. Így egyaránt gondozzuk a manuális és az intellektuális tehetséget. A tehetséggondozás és képességfejlesztés sikerességének értékmérője elsődlegesen a konkrét megmérettetés iskolában és iskolák között-, az osztályzat, a versenyeredmény; végső soron azonban az igazi eredmény mégis az e tényezőt is integránsan tartalmazó diák-iskola kapcsolat. Valójában ugyanis ez a vélemény terjed el az iskoláról, és ez határozza meg elsődlegesen az iskola közképét. 18

19 II.4.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek összetétele -szociális háttér Iskolánk tanulóinak 95%-a lakótelepi gyermek. Évről-évre növekszik a tanulási nehézségekkel küzdő, az anyagi és egészségügyi szempontból veszélyeztetett tanulók száma közel 40-50% között mozog. Ez a helyzet természetesen nem nyújt megfelelő szocializációt a gyermekek számára. A veszélyeztetettség feltárásában és megszüntetésében az iskola együttműködik a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal, a Nevelési Tanácsadóval, az Önkormányzat Szociális Ügyosztályával, a Gyámüggyel illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más intézményekkel. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek - és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermekvédelmi felelős legfontosabb feladatai: - tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban, hol és milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen más, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, - a pedagógusok, a szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján a megítélése szerint veszélyeztetett gyermekeknél, tanulóknál családlátogatás keretében megismeri, feltárja a családi környezetet, - a gyermek bántalmazása vagy más pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező feltárása esetén, értesíti a Családi Tanácsadót. - segíti a Tanácsadó tevékenységét, - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény vezetőjénél, hogy indítson eljárást az illetékes önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, illetőleg természetbeli ellátás folyósítása érdekében, - kapcsolatot tart a tanulókkal, szüleikkel és a pedagógusokkal, közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, illetve telefonszámát. - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. 19

20 Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldására, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik még az SZMK-val, a gyermekorvossal, a gyermekvédelemmel résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgáltatják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről gondoskodik - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát - segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatását - felzárkóztató foglalkozásokkal segíti a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek fejlődését - indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás, képességfejlesztés - pályaválasztás segítése, - a családi életre történő nevelés - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a gyermekek napközbeni ellátása, az étkezés a napközi és a tanulószobai foglalkozások biztosítása - a tanulók szabadidejének szervezése ( tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása ( segély, étkezési támogatás, tankönyvtámogatás, természetbeni támogatások ) - az egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása - szülők rendszeres tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, illetve figyelmezteti ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében valamilyen intézkedést tart szükségesnek felhívja a figyelmet a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kínált lehetőségekre. 20