AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1052 Budapest, Bihari J. u. 5. Tel.: Fax: Főigazgató: Wagner András O M A L A P K E Z E L Ő 1

2 ..

3 Tisztelt Igazgató Asszony / Úr! Ezúton szeretném tájékoztatni Önt az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának (OM Alapkezelő) tevékenységi körében bekövetkezett változásokról, és felhívni szíves figyelmét a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprésszel korábban szakképzési alaprész, később fejlesztési és képzési alaprész kapcsolatos aktualitásokra. Az OM Alapkezelő tevékenységi köre augusztus 1-jétől az alábbiak szerint bővült ki: a) az oktatási miniszter által megjelölt költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatok, programok és egyéb nemzetközi és közösségi pénzforrások pályázati és más úton történő felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen közoktatási és integrációs, informatikai, szakképzési, felsőoktatási pályázatok lebonyolításával kapcsolatos tevékenységekkel összefüggésben; b) az a) pont alatti tevékenységek körében közreműködik az oktatási miniszter által megjelölt hazai pénzforrások, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Közreműködő Szervezeteként a Közösségi Támogatási Keret Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program forrásainak így különösen a Strukturális Alapok (ESZA, ERFA), továbbá külön rendelkezés szerint a PHARE-programmal összefüggő pénzeszközök felhasználásában, illetve az Observatory tevékenység végzésében; c) a szakképzési hozzájárulással összefüggésben létrehozott elkülönített állami pénzalap kezelésével, az ilyen pénzalapból származó pénzforrások felhasználásának előkészítésével, lebonyolításával és szakmai, illetve pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá mindazon feladatok ellátása, amelyeket a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 11. (2) bekezdése az oktatási miniszter felelősségi körébe utal; d) az Oktatási Minisztérium háttérintézményei által pályázati vagy egyéb úton felhasználásra kerülő pénzügyi források felhasználásának előkészítése, pénzügyi lebonyolítása és a szakmai ellenőrzés alapján szükségessé váló jogi és pénzügyi feladatok végrehajtása; e) a feladatai ellátása során beszerzett adatokból olyan adatbázist és nyilvántartási rendszert működtet, amely alkalmas az Oktatási Minisztérium szakterületei és háttérintézményei pénzügyi gazdálkodási tevékenységének elemzésére; f) nyilvántartásai alapján pénzügyi és gazdasági elemzéseket és javaslatokat készít az Oktatási Minisztérium vezetői számára. Mint ismeretes, a szakképzési hozzájárulást és a képzés fejlesztésének támogatását a tavalyi év során megszületett évi LXXXVI. törvény (Szht.) szabályozza. A törvény kimondja, hogy az alaprésszel kapcsolatos szerződéskötési, valamint ellenőrzési feladatokat az OM Alapkezelő végzi. A MPA képzési alaprész bevételei az elmúlt években dinamikus növekedést mutattak, 1998-ban 8,7 milliárd; 1999-ben 11 milliárd; 2000-ben 13,3 milliárd; 2001-ben 16,1 milliárd, 2002-ben 18,7 milliárd, 2003-ban 20,7 milliárd forint folyt be az alaprész számlájára. A Szht. 11. (1) bekezdése értelmében az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 39/A. (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény hatályba lépésével az alaprész terhére nyújtható eddigi támogatások céljai kibővültek a felnőttképzés költségeinek, illetve a felnőttképzést folytató szervezetek támogatásával. E támogatási lehetőségeket a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium biztosítja, illetve kezeli. Az említett bevételből az alaprész költségvetése az alábbiakat finanszírozza: pályázati (központi vagy decentralizált) úton elnyerhető támogatások; gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezettek visszaigénylései; O M A L A P K E Z E L Ő 3

4 főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezettek által végzett alapképzési költségek támogatása; szakképzés-fejlesztési célú tevékenységet végző szervezetek (szakképzés célú közalapítványok) támogatása; az alaprész működtetésével összefüggő kiadások; ágazati szakképző intézetek támogatása. AZ OM ALAPKEZELŐ AZ MPA KÉPZÉSI ALAPRÉSZ KEZELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEI Szakképzési hozzájárulással kapcsolatos adóigazgatási jellegű tevékenység; az alaprészből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos tevékenység; pénzügyi ellenőrzési, számviteli tevékenység. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSOKKAL KAPCSOLATOS ADÓIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG Intézményünk végzi az alaprészhez közvetlen bejelentkezésre, bevallásra és elszámolásra kötelezettekkel kapcsolatos adóigazgatási feladatokat. A május 28-i állás szerint ez 5045 bejelentkezett és rendszeres, az alaprészhez közvetlenül bevalló hozzájárulásra kötelezettel kapcsolatos elszámoltatási, ellenőrzési feladat ellátását jelenti. Az OM Alapkezelő feladata továbbá a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezettek által teljesített alapképzés támogatásának kezelése, valamint a hozzájárulásra kötelezettek által a szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények részére közvetlenül juttatott támogatások felhasználásának monitoringja. Az alaprészből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos tevékenység Az OM Alapkezelő a támogatásokkal összefüggésben a következő feladatokat látja el: az alaprész központi kerete terhére meghirdetett pályázatokat teljes körűen bonyolítja: elkészíti, közzé teszi a pályázati felhívásokat és a pályázati dokumentációkat; biztosítja a beérkező pályaművek bírálatát; elkészíti és megköti a támogatási szerződéseket; szakmailag és pénzügyileg ellenőrzi a támogatások megvalósulását (a támogatottak által benyújtott beszámolók és elszámolások alapján), utalja a támogatási összegeket; a támogatás esetleges visszakövetelésével kapcsolatos jogokat érvényesíti; az alaprész decentralizált kerete terhére a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok által meghirdetett pályázatokon nyertes képző intézmények és vállalkozások támogatásához elkészíti és megköti a támogatási szerződéseket; szakmailag és pénzügyileg ellenőrzi a támogatások megvalósulását (a támogatottak által benyújtott beszámolók és elszámolások alapján), utalja a támogatási összegeket; a támogatás esetleges visszakövetelésével kapcsolatos jogokat érvényesíti; az alaprész központi kerete terhére megvalósuló, a szakképzés-fejlesztési célú tevékenységet végző szervezetek (közalapítványok, kamarák, ágazati szakképző intézmények) kérelme alapján az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) korábban Fejlesztési és Képzési Tanács állásfoglalása és az oktatási miniszter döntése szerinti támogatások esetében elkészíti és megköti a támogatási szerződéseket; O M A L A P K E Z E L Ő 4

5 pénzügyileg ellenőrzi a támogatások megvalósulását (a támogatottak által benyújtott beszámolók és elszámolások alapján), utalja a támogatási összegeket; a támogatás esetleges visszakövetelésével kapcsolatos jogokat érvényesíti között a MPA képzési alaprész központi kerete terhére 30 nyilvános pályázat került kiírásra, melynek során 1455 szervezet (iskola, felsőoktatási intézmény, vállalkozás) részesült összesen 4,28 milliárd forint támogatásban. Ugyanezen időszakban a szakképzés-fejlesztési célú tevékenységet végző szervezetek támogatására, 126 támogatási szerződés keretében összesen 26,8 milliárd forint támogatási összeg került kifizetésre között az alaprész központi kerete terhére kifizetett összes támogatás meghaladta a 31 milliárd forintot. Ugyanebben az időszakban az alaprész decentralizált kerete terhére összesen 18,71 milliárd forint összegű támogatás került kifizetésre, 4882 támogatási szerződés keretében ben a decentralizált keret pályáztatása megtörtént. A pályáztatást megelőzően a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) által javasolt szakképzés-fejlesztési prioritások körét az OSZT állásfoglalása alapján az oktatási miniszter jóváhagyta. A RFKB-k a regionális pályázati kiírásokban az egyes régiók szakképzés-fejlesztési stratégiájának megfelelő prioritásokat szerepeltették, ezekhez rendelték hozzá a pályázati célkitűzéseket és a célok megvalósítását mérő indikátorokat, a pályázati témákat, a pályázói kört és a pályázható összegeket. A RFKB-k egységes pályázatidokumentáció-mintát alkalmaztak a pályázati kiírásaikban és egységes eljárásrend szerint bonyolítják le a pályáztatást. Költségvetési évek Az MPA képzési alaprészből nyújtott támogatások alakulása ( ) Bonyolított pályázat (db) Képzési alaprész központi keret Nyilvános pályázat útján nyújtott támogatás Megkötött szerződés (db) Támogatási összeg (milliárd Ft) Egyedi támogatás szakképzés-fejlesztési célú tevékenységet végző szervezetek részére Támogatott szervezetek száma (db) Támogatási összeg (milliárd Ft) Képzési alaprész decentralizált keret Nyilvános pályázat útján nyújtott támogatás Megkötött szerződés (db) Támogatási összeg (milliárd Ft) , , , , , , , , , , , , , ,21 Összesen , , ,71 Az Szht. lehetővé teszi, hogy a szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények a leírtakon túl közvetlen fejlesztési támogatást is kaphassanak a hozzájárulásra kötelezettektől. A szakképzési hozzájárulás rendszerében így mintegy milliárd forint forog. A szakképzési hozzájárulás rendszerének szabályozása más adónemekhez képest viszonylag gyakran változik, a szakképzési rendszer folyamatos változásaihoz igazodva. Az OM Alapkezelő augusztus 1-jétől az Oktatási Minisztérium hazai támogatási programjainak végrehajtásában a közoktatási és a felsőoktatási területet érintő pályázatok lebonyolításában is részt vesz. A közoktatási területen az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Miniszterel- O M A L A P K E Z E L Ő 5

6 nöki Hivatal támogatásával az Erdei Iskola Program keretén belül 2003-ban 7 pályázat került kiírásra és lebonyolításra: ERDEI ISKOLA 2003/2004; Az erdei iskolázáshoz kapcsolódó pedagógus-továbbképzések támogatása 2003-ban; Az Erdei Iskola Program keretében felmerülő szakértői tevékenységek ellátása a közötti időszakban; Az erdei iskolázással kapcsolatos kiadványok, módszerek, eszközök terjesztése 2003; Az erdei iskolai programok és modulok kifejlesztése 2003; Erdei iskolai szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 2003; Erdei iskolázással kapcsolatos továbbképzéseken való részvétel támogatása Az Erdei Iskola Program keretében lebonyolított 7 pályázatban támogatást nyert pályázók listája megtalálható a honlapon. Az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az Erdei Iskola Program 2004-ben is folytatódik. Az ERDEI ISKOLA 2004/2005 címmel meghirdetett pályázat célja, hogy az erdei iskola mint tanulási forma megvalósítását támogassa a 2004/2005-ös tanév környezeti nevelés tantervi követelményeinek teljesítése érdekében. A pályázat alap-és középfokú nevelési, oktatási intézmények (3 7. évfolyamai) fenntartótól függetlenül számára került kiírásra. A pályázat benyújtási határideje június 15. A közoktatási területen 2003-ban további pályázatok, programok is megvalósultak: Nyelvvizsgadíj-visszatérítés; Nyitott Iskola Program; Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában tanuló diákok ösztöndíjának kiosztása ben az alábbi közoktatási pályázatok, programok megvalósulása van folyamatban: Az OM által támogatott tanulmányi és tehetséggondozó versenyek meghirdetése a 2004/2005. tanévre; A Magyar Köztársaság jó tanulója jó sportolója; Pedagógiai lapok és folyóiratok megjelentetése; Országos közoktatási szakmai konferenciák; Közoktatási kutatások pályázata; Nemzetiségi és cigány anyanyelvi, hagyományőrző és olvasótáborok támogatása; Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához; Közoktatásban és kisebbségi oktatásban működő társadalmi szervezetek évi támogatása; Gyermekrajz pályázat. A felsőoktatási területen az OM Alapkezelő feladata a felsőoktatással kapcsolatos pályázatok előkészítése és teljes körű lebonyolítása, tekintettel a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény 9/D. -ában, 9/E. -ában, illetve 10/A. -ában meghatározott, valamint a felsőoktatás fejlesztését szolgáló egyes Oktatási Minisztérium fejezeti kezelésű kiemelt előirányzatokra kiírt pályázati célprogramok vonatkozásában. A felsőoktatás területén a költségvetési törvény figyelembevételével az oktatási miniszter dönt a pályázatok kiírásáról, a rendelkezésre álló támogatási összegről, a pályázatok alapelveiről és prioritásairól. A pályázatok meghirdetésével, bírálatával, nyomon követésével, és részben az értékeléssel kapcsolatos szervezési, kommunikációs, informatikai, adminisztrációs és jogi feladatokat az OM Alapkezelő O M A L A P K E Z E L Ő 6

7 végzi. A mindenkori kuratóriumok (jelenleg a Jedlik Ányos Kuratórium, a Misztótfalusi Kis Miklós Kuratórium és a Széchenyi István Kuratórium) döntenek a pályázatok bírálatának alapelveiről, a pályázatokat bíráló szakértők személyéről, valamint arról, hogy mely pályázatok milyen összegű támogatását javasolják az oktatási miniszter számára. A támogatás odaítéléséről és a támogatási összegről az oktatási miniszter dönt. A felsőoktatás területén 2004-ben az alábbi pályázatok kerültek meghirdetésre: Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat. Célja a felsőoktatásban használható elektronikus tartalmak interneten történő széles körű hozzáférésének és a felsőoktatásban használható tankönyvek és szakkönyvek kifejlesztésének támogatása. Felsőoktatási Könyvtár-támogatási Pályázat. Célja a hazai és külföldi magyar intézmények könyvtárainak állománygyarapítása és fejlesztése. Deák Ferenc Ösztöndíj. Célja, hogy hozzájáruljon a hazai és külföldi illetékességű fiatal oktatók, kutatók társadalomtudományi alkotó tevékenységéhez. Szent-Györgyi Albert Ösztöndíj. Célja, hogy a külföldi illetőségű tudományos tevékenységet végző kutatók alkotóerejüket Magyarországon hasznosítva minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a magyar felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek munkájába. Pályázat a költségtérítéses képzésben részt vevő cigány fiatalok számára. Célja a hátrányos helyzetű cigány fiatalok felsőoktatási intézményben való tanulmányainak támogatása Pályázat a felsőoktatásban működő társadalmi szervezetek évi költségvetési támogatására. Célja a felsőoktatás területén működő országos tevékenységű társadalmi szervezetek támogatása. Magyar francia társadalomtudományi TéT (Balaton) program. Célja a magyar francia tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatási/fejlesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének támogatása. A pályázatokról további információ található a honlapon. A fentiekben ismertetett rendszertől eltér mind strukturálisan, mind pedig a pályázók számát tekintve az OM Alapkezelő által bonyolított Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat, amely a központi források mellé települési és megyei önkormányzati forrásokat von be a szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók támogatásának rendszerébe. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A évi pályázati forduló július 30-án kerül meghirdetésre. Az OM Alapkezelő az ösztöndíjrendszer kommunikációs, informatikai és pénzügyi központja, koordinálja a pályázatok önkormányzatoknál való kiírását és lebonyolítását, nyilvántartja a csatlakozott önkormányzatokat, a több mint Bursa Hungarica ösztöndíjban részesülő pályázó adatait, valamint ellátja az ösztöndíj önkormányzati részével kapcsolatos pénzkezelési feladatokat. Az ösztöndíjrendszerről további információ található a honlapon. Az OM Alapkezelő augusztus 1-jétől az Oktatási Minisztérium EU-s támogatási programjainak végrehajtásában mint akkreditált közreműködő szervezet vesz részt, felelős a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban (HEFOP) a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési programok működtetéséért HEFOP 3.2 és 4.1 intézkedések Az ehhez kapcsolódó pályázatok keretein belül a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozására és infrastrukturális feltételeinek javítására mintegy 17,7 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre a közti időszakban. A nemzeti hozzájárulás a központi költségvetés mel- O M A L A P K E Z E L Ő 7

8 lett részben a MPA képzési alaprészből származik. A pályázatok célja 16 TISZK létrehozása a meglévő szakképző intézmények bázisán (régiónként 2-2, illetve a fővárosban 2), melyek egyben a moduláris és gyakorlatorientált szakképzés mintájául is szolgálnak. A TISZK a szakképzést folytató intézmények kezdeményezése, valamint szoros együttműködésének eredményeként jön létre, fenntartójuk által benyújtott pályázat alapján. A hat-nyolc szakképzést folytató intézmény részvételével megalakuló nonprofit központ új szervezeti és irányítási formát alakít ki. A TISZK iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti az adott régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. A felhívásra pályázatot a szakképző intézmények fenntartói, illetve az általuk létrehozott konzorciumok adhatnak be. A pályázat beadási határideje: szeptember 30. További információ és a pályázati anyagok a honlapon tekinthetők meg. A területileg illetékes OKÉV-irodák erre kijelölt szakértői szintén segítik a pályázni kívánó intézményeket, fenntartókat. Bővebb felvilágosítás az Oktatási Minisztérium honlapján ( olvasható az OM pályázati tanácsadás a sikeres HEFOP oktatási pályázatokért címen. HEFOP 3.3 intézkedés A 3.3 intézkedés célja, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak változó követelményeihez, összhangban a magyar felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás folyamatában. Az intézkedés tartalmi elemei: a megvalósítható tömegoktatás keretéül szolgáló lineáris képzési rendszer kialakítása, amely a munkaerő-piaci igényekhez jobban illeszkedő felsőfokú szakképzési és Bachelor programok beindítását jelenti; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők át- és továbbképzése. A programelem célja az egész életen át tartó képzés részeként, hogy a tényleges munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettségeket szerezhessenek átképzéssel és továbbképzéssel azok, akiknek képzettsége nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz; az intézmények minőségközpontú működésének támogatása. A programelem célja részben az intézményi vezetők intézményvezetési képességeinek fejlesztése, részben a felsőoktatási intézmények oktatóinak és kutatóinak képzése annak érdekében, hogy az intézményi minőségi kultúrát tovább fejlesszék. Az intézkedés célcsoportjai a felsőoktatási intézmények, hallgatók, oktatók, kutatók, intézményvezetők, szakmai szervezetek, kamarák. Az intézkedés eredményei: az átalakított, gyakorlatorientált képzésekben (BA és felsőfokú szakképzés) tanulmányait megkezdők száma: fő; új tanári képesítésekhez vezető programok fejlesztése, a munkaerőpiacon nem versenyképes szakmákkal rendelkezők át- és továbbképzése: 1900 fő; rövid ciklusú kompetenciakurzusok szervezése: 3000 fő; intézményi vezetők vezetői tevékenységét támogató képzések: 3000 fő. A 3.3 intézkedéséhez kapcsolódik A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című pályázat, amely február 25-én került először meghirdetésre. O M A L A P K E Z E L Ő 8

9 HEFOP intézkedés A intézkedés keretében megvalósuló pályázati program (A felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása (ISCED5) távlati célja az információs társadalomban boldogulni képes, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségeket elsajátító, versenyképes tudású diplomások kibocsátása a felsőoktatási intézményekből. Ennek érdekében közvetlen cél a korszerű és versenyképes oktatási, tanulási, kulturális és kutatási feltételek biztosítása, a magas színvonalú tömegoktatás elősegítése, valamint a területi különbségek csökkentése. A pályázat keretében támogatható tevékenységek: tanulást szolgáló közösségi terek (regionális forrásközpont) létrehozása, felújítása és akadálymentesítés; gyakorlatorientált oktatói és képzési terek létrehozása, fejlesztése a felsőoktatási intézményekben és akadálymentesítés; a felsőoktatási intézmények belső informatikai campuson belüli hálózatának bővítése. Az intézkedés célcsoportjai: a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói, vezetői, valamint az intézmények szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági szereplők, illetve helyi közösségek. A intézkedés várt eredményei: 270 ezer hallgató legalább 2%-ának egyidejű elhelyezése egyéni és csoportos tanulói terekben, regionális forrásközpontokban; 80 ezer oktató és 8000 PhD-hallgató legalább 2%-ának egyidejű elhelyezése kutatószobákban, kutatói terekben; ezres nagyságrendű a munkaállomások száma, ebből legalább 50 munkaállomás kialakítása a fogyatékkal élők speciális igényeinek kielégítésére; minimum 3000 végpont kialakítása részben eszközzel felszerelve, részben szabad hozzáférést biztosítva; legalább 5 teljes hálózat és 20 részhálózat kialakítása, illetve felújítása. A pályázat keretében odaítélhető támogatáshoz rendelkezésre álló forrás 75%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25%-át pedig a központi költségvetés biztosítja. HEFOP 2.1 intézkedés Az intézkedés célja a hátrányos helyzetű, elsősorban a roma és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, ezáltal javítva esélyeiket a munkaerőpiacon való érvényesülésre és a társadalmi beilleszkedésre; továbbá a szegregáció megszüntetése és a diszkriminációmentes, integrációs oktatási gyakorlatok elterjesztése a közoktatásban. Az intézkedés keretében támogatható tevékenységek: Az integrációs oktatás hatékony fejlesztésének alapvető feltétele a pedagógusok megfelelő képzése, hogy elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének elősegítéséhez nélkülözhetetlenek. Az integrációs oktatás elterjesztéséhez elengedhetetlen a nyitott és integrációbarát társadalmi környezet, valamint az oktatási intézmények szakszerű felkészítése a programok befogadására és alkalmazására. A célok elérése érdekében képzési programok, oktatási programok, modellek kidolgozása és elterjesztése történik, illetve az egyes intézmények nyernek támogatást a programok adaptációja során. O M A L A P K E Z E L Ő 9

10 Az intézkedés két komponensből áll: Központi programok a hátrányos helyzetű diákok oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos tantervek és módszertan kifejlesztése. Pályázati programok az integrációs oktatási programok adaptációjának és bevezetésének támogatása az egyes intézményekben. Az első komponens tervezett projektjei központi programon keresztül valósulnak meg a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. felügyelete alatt. A második komponens megvalósítása pályázati úton történik. Az intézkedés célcsoportjai: Végső célcsoport hátrányos helyzetű, különösen a roma gyermekek és fiatalok; fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok. Köztes célcsoport szülők, pedagógusok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok; döntéshozók, ill. a hátrányos helyzetű diákok oktatásában dolgozó egyéb szakemberek; kapcsolódó egészségügyi, szociális, adminisztratív területeken dolgozó szakemberek. HEFOP 3.1 intézkedés Az intézkedés célja a készségek, képességek, kompetenciák fejlesztésének támogatása az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú képzésben a tanárok és egyéb oktatási szakemberek továbbképzésével, továbbá a kompetenciaalapú oktatás terjesztésével. Az intézkedés két komponensből áll. Az első komponens tevékenységei a központi programon keresztül, a második komponens tevékenységei pályázati úton valósulnak meg. Az intézkedés célcsoportjai tanulók, tanárok és oktatók, oktatási és képzési intézmények vezetői, oktatási és képzési intézmények fenntartói, szakmai szolgáltató szervezetek. A pályázati komponens első pályázatának címe: Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) megalapítása a kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében. A pályázat megvalósításától várt eredmények: A TIOK segítségével lehetőség nyílik a kompetenciaalapú oktatási anyagokat alkalmazó intézményhálózat kiépítésére; az intézmények segítik az egész életen át tartó tanulás technikáinak elsajátítását, ezáltal a fiatalok munkaerő-piaci esélyei javulnak. A pályázat március 25-én jelent meg, a beadási határidő: június 25. A támogatásban részesülő pályázatok száma 8-12, a tervek szerint régiónként és Budapesten legalább egy-egy. Az intézkedés sikeres megvalósításával képzésben, továbbképzésben, átképzésben várhatóan 4520 pedagógus vesz részt. Budapest, június Üdvözlettel Wagner András főigazgató O M A L A P K E Z E L Ő 1 0