Foglalkoztatás a halászati ágazatban

Átírás

1 Foglalkoztatás a halászati ágazatban EMPLOYMENT IN THE FISHERIES SECTOR 1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Ha lászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága

2 A Europe Direct szolgáltatása segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. A szolgáltatás ingyenesen hívható telefonszáma: Tartalomjegyzék Vezércikk Halászati munka EU áttekintés Regionális eltérések A tengeri halászati flotta Feldolgozás és akvakultúra Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az Interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Rendszerezö adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN Európai Közösségek, 2006 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

3 2 Vezércikk Az Európai Bizottság új tanulmányt tett közzé az EU halászati ágazatában fennálló jelenlegi helyzetről. A jelentés a 25 EU-tagállamban, valamint 121 part menti NUTS-2 ( 1 ) régióban a halászati ágazatban és három alágazatában (halászat, halfeldolgozás és akvakultúra) történő foglalkoztatásról szóló adatokat, valamint a nemek és halászati típusok szerinti foglalkoztatási mutatókat ismerteti, legyen az part menti, vagy nyílt vízi halászat. A jelentés kitér a jövedelmi szintekre és megvilágítja a főbb tendenciákat is, amelyek meghatározzák a foglalkoztatás perspektíváit ebben az iparágban. Rámutat arra, hogy a halászati ágazat előtt álló legfőbb problémák a következők: növekvő üzemanyag-költségek, legénység hiánya és az állományok visszaesése következtében a kvóták korlátozása. Másrészről a feldolgozóipart az alábbi főbb problémák sújtják: nyersanyagellátási problémák, relatíve magas munkaerőköltség és az EU-n kívülről érkező import termékek által támasztott egyre intenzívebb verseny. Az EU-ban a halászok létszáma óta évente kb. 4-5%-kal csökken. Számos országban a halászflottának a legénység hiányával kellett szembenéznie az 1990-es évek második felétől általában ezt a hiányt a legénység létszámának a biztonsági és műszaki szabályzatok által megengedett minimumra csökkentésével oldották meg. Bizonyos területeken a nagyobb halászhajók tulajdonosai az EU-n kívüli országokból származó külföldi személyzetet szerződtettek. Ez különösen jellemző több európai régióban, így Görögországban, ahol a nagyobb vonóhálós halászhajókat egyiptomi legénységgel látták el, Dél-Olaszországban, ahol jelentős számú tunéziai halászt alkalmaznak, valamint Dél-Spanyolországban, ahol nagy számban foglalkoztatnak marokkói legénységet. Ezen kívül, az EU-n kívüli trópusi vizeken működő távoli flották személyzete gyakran helyi halászokból áll (így mauritániaiakból, vagy szenegáliakból). A külföldi legénység alkalmazását nem csupán a helyi munkaerő hiánya, hanem a költségek csökkentésének kényszere is szükségessé teszi. A munkaerő iránti keresletet elsősorban a flotta nagysága és összetétele határozza meg. A Közös Halászati Politika 2002-ben elhatározott reformjának célja, hogy társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szemponttól biztosítsa a halászati ágazat fenntartható fejlődését. Az állományokkal történő többéves gazdálkodás új megközelítésének a helyreállítási és gazdálkodási tervek segítségével hosszú távon a foglalkoztatás nagyobb védelméhez kell vezetnie az ágazatban. 3 ( 1 ) Statisztikai Célú Területi Egységek Közösségi Nómenklatúrája -2.

4 4 1. Halászati munka EU áttekintés Hogy változnak az idők: 2002/2003-ban a halászati ágazaton belül a teljes foglalkoztatás elérte a főt. E létszámnak körülbelül egyharmada nő volt, akiket elsősorban a halfeldolgozó iparban foglalkoztattak, és mintegy (majdnem kizárólag) férfi munkaerő adta a halászhajók személyzetét. E halászból megközelítőleg fő dolgozott a part menti halászatban aktív hajók fedélzetén, míg halász alkotta a nyílt vízi flotta személyzetét. De azóta a halászok száma évről évre 4-5%-kal csökkent így a 25 tagállamból álló EU-n belül napjainkban már csak megközelítőleg halászt foglalkoztatnak. 2002/2003-ben a fedélzeten foglalkoztatottak mintegy 20%-a részmunkaidős volt, elsősorban a part menti halászaton belül. A halászati ágazatban dolgozók száma az atlanti-óceáni és földközi-tengeri területeken a legnagyobb, a teljes halászati ágazatban foglalkoztatottak 42, illetve 28%-a. A Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban foglalkoztatottak a halászatban dolgozó összlétszám közel 60%-át teszik ki. A halászok létszáma jelentős Franciaországban és Portugáliában is, míg a halfeldolgozó ágazat a legtöbb embert Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban foglalkoztatja, valamint kisebb mértékben Németországban és Lengyelországban. Az akvakultúra tevékenység a legjellemzőbb Franciaországban és Spanyolországban. Számos NUTS-2 régió magas lélekszáma csökkenti e terültek halászattól való relatív függőségét. Vitathatatlanul Galícia a legfontosabb halászati régió az EU-n belül a halászati ágazatban dolgozók létszáma alapján és e régióban a halászattól való függőség aránya is a legmagasabbak között van. Az 1%-nál magasabb függőségi arányt (a halászati ágazatban dolgozók száma meghaladja az et) mutató régiók között van Franciaország (Bretagne, Poitou-Charentes, Alsó-Normandia), az Egyesült Királyság (Észak-kelet Skócia), Észtország, Lettország, Portugália (Algarve) és Lengyelország (Pomorskie). Számos kis NUTS-2 régió van Görögországban is, ahol magas a függőségi arány. Ugyanakkor jelentős különbségek léteznek a foglalkoztatás szerkezetében is a halászati ágazaton belül. Az Északi-tengeren és a balti régióban a halászati ágazatban dolgozók kb. 30%-át teszi ki a halászhajók legénysége, míg 65% dolgozik a feldolgozóiparban és megközelítőleg 5% az akvakultúra ágazatban. A tengeri halászat azonban sokkal jelentősebb az Atlanti területeken és a Földközitenger térségében, ahol relatív részaránya 46% és 76%. Az Atlanti térség jelentős halfeldolgozó iparral is rendelkezik, míg a feldolgozás a Földközi-tenger térségében a teljes foglalkoztatásnak csak 14%-át képviseli. Az Atlanti területeken az akvakultúra ágazatban dolgozók száma a teljes halászati ágazatban foglalkoztatottak 22%-át teszi ki, míg a Földközi-tenger térségében ez az arány 10%. A halászat, a halfeldolgozás és az akvakultúra számos jelentős kihívással néz szembe: a halászatot a növekvő üzemanyag-költségek, a legénység hiánya és a kvótákra vonatkozó korlátozások sújtják, a feldolgozás a nyersanyaghiánytól, a magas munkaerő-költségektől, és az EU-n kívülről érkező behozatal által támasztott versenytől szenved. Az akvakultúrának más részről a behozatal miatti növekvő versennyel, bizonyos fajok esetében nyomott árakkal, szigorúbb környezetvédelmi szabályokkal és a területért folyó harccal kell szembenéznie. 5

5 6 Foglalkoztatás országok és halászati alágazatok szerinti bontásban, Tagállam Összfoglalkoztatás (*1000) A teljes halászati ágazat A halászati ágazat az összfoglalkoztatás %-ában Halászat Feldolgozás Ausztria* ,0% Belgium* ,0% Ciprus ,4% Cseh Közt ,0% Dánia ,5% Egyesült Királyság ,1% Észtország ,0% Finnország ,5% Franciaország** ,3% Görögország ,9% Hollandia ,1% Írország ,6% Lengyelország ,1% Akvakultúra Atlanti terület Északi-tenger Balti-tenger A Földközi-tenger térsége 2.Regionális eltérések 7 Lettország* ,1% Litvánia ,4% Luxemburg Magyarország* ,0% Málta* ,0% Németország* ,1% Olaszország ,2% Portugália ,6% Északi-tenger Az Északi-tenger halászati ágazatában mintegy főt foglalkoztatnak, főt a halászatban, főt a halfeldolgozásban és főt az akvakultúra tevékenységben. A halászat területén Dánia és Észak-kelet Skócia foglalkoztatja a legtöbb munkaerőt. Dánia, Észak-kelet Skócia, Bréma és East Riding az a négy terület, ahol a legtöbb ember dolgozik a feldolgozóiparban. Spanyolország* ,5% Svédország* ,1% Szlovák Közt ,1% Szlovénia ,1% Összesen férfi Balti-tenger A Balti-tenger halászati ágazatában kb főt foglalkoztatnak, amelyből an a halászat, an a feldolgozás és an az akvakultúra területén dolgoznak. A halászati ágazatban dolgozó összes létszám mintegy 70%-a Lettország part menti régióiban található. nő * ** a tengerentúli megyéket és régiókat is beleértve

6 8 Atlanti terület Az Atlanti térség halászati ágazatában közel főt foglalkoztatnak, amelyből fő a halászat, fő a halfeldolgozás és fő az akvakultúra területén dolgozik. Galícia a legjelentősebb halászati terület a függőség szempontjából (4,1%, azaz fő), és további hét másik terület mutat 1-2%-os függőségi arányt. Három terület mutat 1%-nál nagyobb tengeri halászattól való függőségi arányt: az Azori-szigetek (3,4%), Galícia (1,9%) és Algarve (1,0%). 11 régióban a halászati ágazat főnél többet foglalkoztat. Bretagne jelentős a halfeldolgozási foglalkoztatás szempontjából (7.400 fő), míg az akvakultúra tevékenység Galíciában, Poitou-Charentes-ben és Algarve-ban jelentős foglalkoztató. A Földközi-tenger térsége A mediterrán halászati ágazatban kb főt foglalkoztatnak, amelyből főt a halászatban, főt a halfeldolgozásban és főt az akvakultúra tevékenységben. Nyolc régió mutat a teljes halászati ágazattól való függőség tekintetében 1%-nál nagyobb függőségi arányt. E régiók közül hét Görögországban található. A függőség különösen magas Voreio Agaio (6,6%), Ionia Nisia (3,4%) és Notio Agaio (3,3%) régiókban. Ezek a közül az emberek közül messze a legtöbbet a tengeri halászat foglalkoztatja. A halfeldolgozás és az akvakultúra kisebb jelentőségű. Sok ember dolgozik a halászati ágazatban Szicíliában (12.000), Katalóniában (6.800) és Puglia-ban (6.400). Ezeken a területeken foglalkoztatják a legtöbb embert a halfeldolgozásban is. 3. A tengeri halászati flotta A halászhajók fedélzetén történő foglalkoztatás a 15 tagból álló EU-ban az évi főről 2003-ra főre csökkent, amely 21%-os visszaesést jelent. E tendencia fényében a 25 tagállamból álló EU megközelítőleg fő fedélzeti halászt alkalmazott 2005-ben. Az EU-ban a fedélzeten történő foglalkoztatás jelenlegi szintjét egyrészről a halászok iránti kereslet, másrészről a rendelkezésre álló munkaerő (munkaerő-kínálat) mennyisége határozza meg. A halászok iránti igényt a flotta nagysága, az alkalmazott technológia munkaerő-intenzitása és a hajók nyereségessége határozza meg. 9 A halászhajókon való munkavégzési hajlandóságot (a munkaerő-kínálatot) társadalmi és gazdasági tényezők komplex kölcsönhatása befolyásolja. A halászhajón történő munkavégzés iránt szemmel láthatóan megnyilvánuló csökkenő érdeklődés főbb okai az alacsonyabb fizetések, az ágazat negatív imázsa, csekélyebb kilátások arra, hogy a halászok hajótulajdonossá váljanak, jobb perspektívák a halászaton

7 kívüli foglalkoztatásra, a hagyományos életvitel eltűnése és a parti társadalmi élet nagyobb megbecsülése. Ennek következtében hosszú évek óta csökken a beiratkozások száma a halászati iskolákban. 10 Számos országban a halászflották a legénység strukturális hiányát tapasztalják, bár a hajók száma a 15 tagú EU-ban az évi ről 2005-re re csökkent, amely 24%-os csökkenést jelent. 4.Feldolgozás és akvakultúra 11 A halfeldolgozó ágazatban az összes foglalkoztatás jobbára változatlan maradt az elmúlt évtized során, bár a helyzet tagállamról tagállamra és ágazatonként különbözik. A foglalkoztatás különösen azokban az ágazatokban csökkent, amelyek helyi nyersanyagokból dolgoztak fel termékeket. Ugyanakkor a fogyasztók növekvő igénye az EU-ban a minőségi tengeri élelmiszerek iránt új üzleti lehetőségeket teremtett. Az iparág előtt álló problémák a munkaerőköltségekkel, az alapanyagellátással, a behozatal által támasztott versennyel és a vállalatok csökkenő átlagos méretével kapcsolatosak. A tengeri élelmiszerek piaca az EU-ban évente 1,5%-kal növekszik de az EU fogyasztásának több, mint 50%-a harmadik országokból származó importon alapul. Ez új lehetőségeket teremt a feldolgozás és a kereskedelem számára, különösen az olyan innovatív, magas hozzáadott értékű termékek esetében, amelyek fogyasztása kényelmi és egészségvédelmi szempontból előnnyel jár. Általános tendencia érzékelhető az EU-ban az elsődleges feldolgozástól a hozzáadott érték létrehozása felé történő elmozdulásra, mert az elsődleges feldolgozást az EU-n kívül költséghatékonyabban lehet végezni. Az alapanyagok iránt megnyilvánuló verseny erősödik, míg mindeközben az alacsony fizetési színvonalú országokból bejövő behozatal és a nagy európai kiskereskedelmi láncok egyesülése lenyomja az árak és az árrések szintjét. Az EU-ban működő halfeldolgozók átlagos mérete viszonylag kicsi a nagyobb kiskereskedelmi láncok az állandó színvonalú termékekből kielégítő mennyiségek szállítását igényli, versenyképes árakon, ezért a termelékenységet és hatékonyságot folyamatosan javítani kell. Az alapanyagok iránt világszerte megnyilvánuló verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy beszerzéseiket világméretekben szervezzék sok feldolgozó túl kicsi ahhoz, hogy teljesen kidolgozott termék- és feldolgozási innovációs stratégiát valósítson meg, amely szükséges nagyobb megrendelőik követelményeinek kielégítéséhez, akik ráadásul szigorú környezetvédelmi és minőségi követelményeket írnak elő számukra. Ebben az összefüggésben világosan látható, hogy a kisvállalatoknak számos hátránnyal kell megküzdeniük nagyobb versenytársaikkal összehasonlítva. Ennek eredményeképpen további egyesülések várhatók az EU halfeldolgozó iparában, valamint a foglalkoztatás egy részének az alacsonyabb fizetési színvonallal rendelkező országokba történő áthelyeződése várható.

8 Európai Bizottság Foglalkoztatás a halászati ágazatban 12 Az EU összes akvakultúra termelése az évi 1,1 millió tonnáról 1998-ra 1,4 millió tonnára emelkedett, de azóta többé-kevésbé állandó maradt. E növekedés teljes egészében a tengeri akvakultúrának volt köszönhető. A világ más részein az akvakultúra tevékenységből származó kibocsátás megduplázódott az közötti időszakban. Az ágazat az EU-ban mintegy főt foglalkoztat az összfoglalkoztatás relatíve stabil maradt, bár némi elmozdulás történt nemzeti szinten. A munkaerő termelékenysége évente kb. 3%-kal emelkedett, az EU-ban az akvakultúra fő termékei a halak (pisztráng, lazac, tengeri sügér, fogasdurbincs) és a puhatestűek (éti kagylók, osztrigák és óriáskagylók). Az EU akvakultúra termelésének összértéke 1993 és 2003 között 49%-kal, 2,8 milliárd euróra növekedett. Mennyiség tekintetében az akvakultúra az EU halászati össztermelésének 17%-át, míg érték tekintetében 27%-át alkotja a főbb termelő országok: Spanyolország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Görögország, amelyek az akvakultúra termelés évi kibocsátásának mintegy 80%-át állították elő. Ezek az országok foglalkoztatják egyben a legtöbb embert is az akvakultúra ágazatban. Az EU akvakultúra ágazata előtt álló legnagyobb kihívások a következők: csökkenő árak a világszerte megnyilvánuló éles verseny miatt, terület korlátozott rendelkezésre állása a part menti övezetekben, és komplex környezetvédelmi rendelkezések. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala oldal 14,8 x 21 cm ISBN ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ELŐFIZETÉSEK A Kiadóhivatal gondozásában megjelent, térítés ellenében kapható kiadványokat a világ minden pontján megtalálható értékesítési irodáinkban kérheti. Mi a teendő, ha szeretnék egy kiadványhoz hozzájutni? Miután megtekintette értékesítési irodáink listáját, kérjük, válassza ki az Önnek megfelelőt, és a rendeléshez lépjen kapcsolatba velük. Hogyan juthatok hozzá az értékesítési irodák listájához? letöltheti azt a Kiadóhivatal honlapjáról: kérését faxon is leadhatja a (352) as számon, és mi elküldjük Önnek a kért listát.

9 KL HU-C