ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2506/2009. (XII. 16.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató szeptember 11-én sugárzott Mokka c. műsorszámának 7 óra 35 perctől adásba szerkesztett csecsemőgyilkos anyáról szóló összeállítása megsértette az Rttv. 5. (1) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdés b) pontja alapján, az 1879/2009. (IX. 30.) számú határozatában foglaltaknak megfelelően hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatónál szeptember 11-én sugárzott Mokka című műsorszámmal kapcsolatban törvénysértést tapasztalt. A hatósági ellenőrzés megállapításai: A szegmens egy csecsemőgyilkosság esetével és annak következményeivel foglalkozott. Demcsák Zsuzsa felkonferálása után a Napló május 10-én sugárzott adásából vetítettek egy összeállítást, melyben a szomszéd elbeszéléséből ismertették az eseményt. A bejátszás után a stúdióban az elkövető hölgy férje (Miklós) és ügyvédje (Magyar György) nyilatkozott az ügy részleteiről és a büntetőeljárás jelenlegi állásáról. Szó esett a sokat vitatott rejtett terhességről is, illetve a nő beszámíthatóságáról. Az ügyvéd elmondta, hogy az elkövető poszttraumás stressz állapotában követte el a tettét, melynek nyomait megpróbálta elrejteni. Kiemelte, hogy egy intelligens hölgyről van szó, nem egy utcára való -ról, aki pillanatnyi elmezavara miatt volt képes ilyen cselekedetre. A férj és az ügyvéd azért jelent meg a műsorban, mert szerintük a beszámíthatóság vizsgálatát elmulasztották lefolytatni közvetlenül az eset után a kórházban. Csak három héttel később kezdték el vizsgálni a hölgyet, akinek a családjában már előfordult mind a rejtett terhesség, mind a pillanatnyi elmezavar. A férj

2 szeretné, ha a nő családját megvizsgálnák ebből a szempontból. Ezután az ügyvéd elmondta az előzetes fogva tartás feltételeit, amelyek a jelen esetben nem állnak fenn. A műsorszám műfaját tekintve információs magazin, amelyben aktuális eseményekről, témákról beszélgetnek a műsorvezetők a meghívott vendégekkel. (A műsor a médium jegyzőkönyvében szereplő AGB kód (61) szerint is reggeli információs magazinnak tekintendő.) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámként az Rttv. 5/A. (1) bekezdése alapján mentesül a korhatári kategóriába sorolás kötelezettsége alól, azonban a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások rá is érvényesek. Mivel a piktogram használata nem szükséges (korhatári kategóriát nem tüntettek fel), továbbá a műsorszolgáltató más módon sem figyelmeztette nézőit a megrázó, problémás tartalomra vonatkozóan, így a műsort 12 év alattiak is megtekinthették. A szeptember 11-én sugárzott Mokka c. műsorszám 7 óra 35 perctől sugárzott szegmense rendkívül problémás témát, egy csecsemőgyilkosság esetét taglalta, amely önmagában nem minősíthető tabutémának, de mindenképpen fokozott körültekintést igényel a feldolgozása. A műsorban bemutatott konkrét ügyben még nem született jogerős bírói döntés, ennek kapcsán jött el a műsorba a férj és az elkövető ügyvédje. A beszélgetés elején nem kellő érzékenységgel indították a téma tárgyalását, inkább meghökkenést kiváltó céllal tárgyalták a kérdést. A riport további részében a műsorvezető több kérdéssel is a gyilkosság részleteit firtatta, az ügyvéd jelenlétének köszönhetően azonban nem ezen a szálon folytatódott a beszélgetés. A kérdések ezután az összetört férj érzelmeit célozták, akinek a kérdések megválaszolása közben többször elakadt a szava, látható volt, hogy a beszélgetés során végig a könnyeivel küszködik. A Naplóban sugárzott riport-összeállítást hatásvadász képek kísérték egy hűtőszekrény kinyitásáról, illetve az elkövető házáról. A drámai hatást tovább fokozta a tragikus, szomorú hangvételű zenei aláfestés. A 12 év alatti gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan kiszűrni a hatásvadász jeleneteket. A szegmensben nem kerültek említésre a hasonló tragédiák megelőzését célzó, az ilyen esetekben igénybe vehető, a nagyvárosi kórházak előtereiben elhelyezett inkubátorok vagy azok a civil szervezetek, amelyek az anonim szülések lebonyolításával foglalkoznak. Bár a téma tálalásakor szó esett az eset büntetőjogi vonzatáról, a téma feldolgozása ennek ellenére nem kínált megnyugtató megoldást, hiszen a nőt a férj és az ügyvéd szerint is jogszerűtlenül tartják fogva, miközben a beszámíthatóság megállapításához szükséges vizsgálatokat nem végzik el. A családon belüli agresszió, azon belül is a legkiszolgáltatottabbak ellen irányuló erőszak bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást válthat ki, a kiemelt fontosságú anya gyerek kapcsolat ilyen mértékű negatív bemutatása megingathatja a gyereket saját biztonságérzetében. Az ilyen történetek és az érzelmi megrázkódtatás bemutatása traumatikus hatással lehet a kiskorú nézőkre, ezért a fentiekhez hasonló tartalmak bemutatása nem ajánlott olyan műsorokban, amelyeket kiskorúak is láthatnak, mert a hallottak alkalmasak arra, hogy megragadjanak a tudatukban. A fentiekben vázolt rendkívül bonyolult problémakör leegyszerűsítve, szenzációhajhász módon, csupán a meghökkentést, érzelmi bevonódást szolgáló részleteket kiemelve jelent meg a műsorban. A szegmens olyan témát dolgozott fel és olyan részleteket tartalmazott, amelyek a 12 éven aluli gyermekekre traumatikus hatással lehettek, illetve amelyeket még szülői segítséggel sem dolgozhattak fel megnyugtatóan, így kategorizálási kötelezettség esetén - köztes kategória hiányában - a III. kategória alkalmazása lett volna szükséges. Ilyen irányú kötelezettség nélkül azonban elengedhetetlen, hogy a nézők figyelmét 2

3 felhívják arra, a beszélgetésben a nyugalom megzavarására alkalmas részletek is elhangozhatnak. A műsorszám kifogásolt elemei: 7:35:10-7:35:18 Demcsák Zsuzsa: Megölte, majd lefagyasztotta csecsemőjét egy dunakeszi asszony. Sem a családjában, sem a munkahelyén nem vette észre senki, hogy babát vár. Állítólag genetikailag örökölte a rejtett terhességre való hajlamot. 7:35:25-7:36:55 A Napló korábbi adásából bevágott jelenetben egy lépcsőn lépegető női láb látható, a riportot baljós zene kíséri. Az üggyel kapcsolatban a szomszéd nyilatkozik, akinek első mondata a következő: Berakta a frigóba, persze. Pillanatnyi elmezavar. Ezután illusztrációként az látható, amint egy kéz kinyitja a hűtőt, majd a fagyasztó rekeszt. A szomszéd elmeséli, hogy nem vette észre a teltkarcsú nőn, hogy terhes lett volna. Ezután a kamera felfelé megy a lépcsőn, majd megáll, feltehetőleg az érintett család ajtaja előtt. A szomszédtól megtudta a néző, hogy a nő reggel rosszul lett, kórházba került, ahol megállapították, hogy nemrég szült. Később a kórház folyosóján rögzített életképek láthatók, melyeken a kórház dolgozóit deréktól lefelé veszi a kamera. Mivel a nő tagadta a szülés tényét, a rendőrök házkutatást tartottak náluk, és megtalálták a csecsemő holttestét a fagyasztóban, akit nem lehetett már megmenteni. Ezalatt újra bevágják, ahogy a kéz kinyitja a hűtőt, majd a fagyasztó rekeszt. A szomszéd elmondja, hogy kisfiú volt az áldozat, 3 kiló 17 deka. Ezután arról esik szó, miként lehetséges, hogy egy nő ne vegye észre, hogy terhes. A szakpszichológus szerint valamilyen szinten észre kellett vennie a terhességének jeleit, csak azt igyekezett kizárni a tudatából. A szülés után a nyomok eltüntetésével kívánta meg nem történtté tenni az esetet. 7:37:05-7:40:05 A műsorvezető kérésére a férj újra elmondja, hogy mi történt. Demcsák Zsuzsa: Merthogy, ugye az történt, hogy Zsuzsa megszülte a kisbabájukat, utána megfojtotta és betette a fagyasztóba? Miklós: Ezt nem tudom pontosan, hogy ez hogy történt, mert ezt nem tudtuk, csak azt tudtuk, hogy a nyomozók a fagyasztóban találták meg a Demcsák Zsuzsa: Az ügyvéd urat kérdezem, hogy sikerült rekonstruálni azt, ami történt pontosan? Az ügyvéd nem válaszol a kérdésre, hanem a szakértők szerepére tereli a szót, akiknek feladata a történtek rekonstruálása és az anya beszámíthatóságának a megállapítása. 7:42:34-7:45:44 Demcsák Zsuzsa: Ön megbocsátott a feleségének? Férj: Meg. (A könnyeivel küszködik.) Demcsák Zsuzsa: Tehát ön, ön el tudja fogadni ezt a magyarázatot? Miklós: Ezt nem lehet. De hogyha, ha orvosi eset, akkor azt mondom önnek, hogy valószínűleg, de a családban is volt már hasonló, tehát azért most már ki kéne vizsgálni, mert az ügyészség semmit nem tesz ez ügyben. A férj könnyeivel küszködve panaszolja, hogy nem történt semmi a felesége ügyében. Nem hallgattak ki senkit, és nem engedik ki az előzetesből sem, ezért vállalta a műsorban való szereplést. A vizsgált adásban az információs magazinoktól elvárható célt, vagyis a tényszerű tájékoztatást alárendelték az érzelmi bevonódást segítő bemutatásnak. A műsor készítőinek lehetőségük lett volna arra, hogy figyelmeztessék a nézőket, miszerint olyan téma következik, 3

4 amely nemcsak a 12 év alatti kisgyermekek, de - még a felnőttek nyugalmának megzavarására is alkalmas lehet. A fentiek alapján felmerült, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5. (1) bekezdésében foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület október 30-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a felhívó levelet november 2-án vette át és november 18-án érkezett nyilatkozatában reagált a hatósági ellenőrzés megállapításaira. A Műsorszolgáltató nyilatkozata: A Műsorszolgáltató levelében vitatta a törvénysértést, arra hivatkozva, hogy a műsorszám első szegmense tartalomjegyzékkel indult, amelyben a műsorvezetők részletesen ismertették a napi műsor tartalmát, illetve az egyes szegmenseken belül is folyamatosan informálták a nézőket a következő témáról, vagyis figyelmeztették a nézőket a műsor tartalmára. A Műsorszolgáltató megítélése szerint a Testület a műsorszámmal kapcsolatos megállapításainak felsorolása, illetve a kifogásolt elemek kiválasztása során önkényesen csoportosította a műsorszám egyes elemeit és azokat összefüggéseikből kiragadva próbálta értelmezni. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a tárgybeli riport hiteles tájékoztatást adott egy folyamatban lévő büntetőeljárás állásáról és betekintést engedett egy ilyen jellegű bűncselekmény pszichológiai hátterébe, illetve annak a családi környezetre való romboló hatásába. A Műsorszolgáltató vitatta a Testület azon megállapítását, mely szerint a műsor készítői meghökkentést kiváltó céllal tárgyalták a témát. A riportban megszólaló férj előadása, illetve a műsorvezető kérdései az ilyen jellegű cselekmények rejtett jellegére hívták fel a figyelmet. A műsorban nyilatkozó védő pedig az ügy jogilag releváns körülményeiről, valamint az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételeiről adott pontos tájékoztatást. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Testület tévesen hivatkozik az Rttv. 5. (1) bekezdésére, ugyanis a tárgybeli műsorszámban nem kerültek megjelenítésre a nyugalom megzavarására alkalmas kép vagy hanghatások, azaz a műsorszám témaválasztása nem alapozhatja meg a tárgybeli szakasz alkalmazását. A Testület álláspontja: A Testület nem kíván a szerkesztői szabadságba ütköző gyakorlatot folytatni, mivel az Rttv. 3. (1) bekezdése alapján a műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, így akár gyilkosságokról is beszámolhat. A Testület álláspontja szerint azonban a műsorszolgáltatónak az Rttv. 5. (1) bekezdés szerinti figyelemfelhívással meg kellett volna adnia a választás lehetőségét azon televíziónézők számára, akik nem akarnak szembesülni a bűncselekmény részleteivel. Ez a felhívás a 4

5 reggeli idősávban sugárzott műsorok esetében különösen indokolt, mivel ekkor gyermekek is nagy számban tartózkodnak a képernyők előtt. A Testület egyetért a Műsorszolgáltató azon megállapításával, mely szerint a műsorszám témaválasztása nem alapozhatja meg a tárgybeli szakasz alkalmazását. Egy csecsemőgyilkosság bemutatása azonban fokozott körültekintést igényel. A Testület álláspontja szerint nem kellő érzékenységgel indították a téma tárgyalását, inkább meghökkenést kiváltó céllal közelítették meg a kérdést. A riport további részében a műsorvezetők több kérdése is a gyilkosság részleteire irányult. A Naplóban sugárzott riportösszeállítást hatásvadász képek kísérték. A drámai hatást tovább fokozta a tragikus, szomorú hangvételű zenei aláfestés. A fentiek alapján a Testület úgy véli, hogy a szegmens a témát olyan módon dolgozta fel és olyan részleteket tartalmazott, amelyek a 12 éven aluli gyermekekre traumatikus hatással lehettek, illetve amelyeket még szülői segítséggel sem dolgozhattak fel megnyugtatóan. Az Rttv. 5/A. (1) bekezdése értelmében a Mokka c. műsorszámot - tekintettel arra, hogy információs magazin - nem kell a kiskorúak védelmét szolgáló korhatári kategóriákba besorolni, viszont ebben az esetben is fel kell hívni a közönség figyelmét az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt. Rttv. 5/A. (1) A műsorszolgáltató - a műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a sportműsorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja. A Testület nem fogadja el a Műsorszolgáltató érvelését, mely szerint nem mulasztották el a nézők figyelmének felhívását, hiszen a műsorvezetők részletesen ismertették a napi műsor tartalmát, illetve az egyes szegmenseken belül is folyamatosan informálták a nézőket. Az Rttv. 5. (1) bekezdése ugyan nem utal arra, hogy a nézőket közvetlenül a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmak közzététele előtt kell tájékoztatni, azonban akként rendelkezik, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre kell felhívni. A törvényi rendelkezés tehát arra utal, hogy kifejezetten arról kell tájékoztatni a nézőket, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások kerülnek bemutatásra, tehát nem a műsor tartalmára kell figyelmeztetni, így nem elegendő a közzéteendő szegmens rövid tartalmi ismertetése. A Testület megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt szeptember 11-én sugárzott Mokka c. műsorszámának a csecsemőgyilkos anyáról szóló összeállítása sértette az Rttv. 5. (1) bekezdését. A nyugalom megzavarására alkalmas képi hatások bemutatása mellett, a gyilkosság verbális részletezése is alkalmas volt arra, hogy a (köz-) nyugalmat felrázza és megdöbbentse, azaz megzavarja. Rttv. 5. (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. A szankcionálás alapját az Rttv. 5. (1) bekezdésének megsértésének tekintetében az Rttv (1) bekezdés a) pontja jelenti: 5

6 112. (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, ( ) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben ( ) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti ( ), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület 2009-ben eddig egy esetben a 659/2009. (III. 25.) számú határozatában - állapította meg az Rttv. 5. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben, és az Rttv (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a sérelmezett magatartás megszüntetésére ban a szóban forgó törvényhely Műsorszolgáltató általi megsértéseinek megállapítására két határozatban [az 1035/2008. (VI. 5.) és az 1083/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatokban] került sor. Az említett adatok alapján a Testület arra a következtetésre jutott, hogy a Műsorszolgáltatóra nem jellemző az Rttv. 5. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése, ezért a Testület álláspontja szerint a jelen esetben tapasztalt jogsértés miatt is elegendő az Rttv (1) bekezdés a) pontjában rögzített jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, december 16. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Gyuricza Péter az ülést vezető soros elnök 6