Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2399/2006. (X.25.) sz. Határozata

Átírás

1 Az Országos Rádió és Televízió Testület 2399/2006. (X.25.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a augusztus 6. napján sugárzott Napló című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/A. (2), 5/B. (3), valamint az 5/C (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés valamint az pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így , - Ft, azaz négymilliónyolcszázötvennyolcezer-nyolcszázkilencvennyolc forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Műsorszolgáltató Napló Extra című műsorszám előzetesének nem megfelelő időpontokban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/A. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így ,-Ft, azaz nyolcszázkilencezer-nyolcszáztizenhat forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.

2 Indokolás augusztus 7-én állampolgári bejelentés érkezett az ORTT-hez. A bejelentő TV augusztus 6-án sugárzott Napló Extra c. műsorszámának egyes jeleneteit kifogásolta, mivel azok véleménye szerint az Rttv. kiskorúak védelméről szóló rendelkezéseibe ütköztek. A Testület 1954/2006 (IX.6.) sz. határozatában foglaltak szerint a műsorszám tartalmi vizsgálatát rendelte el. A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott minősítést kapott. A vizsgálat megállapításai: A műsorszám műfaját tekintve szórakoztató magazin, mely a könnyed szórakoztatás céljával készült, bulvár jellegű riport-összeállításokat tartalmazott. A második riport a lapok szexuális levelező rovatát vezető tanácsadókat mutatta be, melynek során a szakképzett szexuálpszichológusok mellett egyéb szakértőket is megismerhettünk. A szexualitás és a szexuális problémák érzékeny kérdések a serdülők számára, akik egyre inkább érdeklődnek a nemiséggel kapcsolatos témák iránt, ezért fokozott gondosságot igényel az ezzel összefüggő műsorok szerkesztése. Önmagában a kényes téma felvetése még nem indokolná a magasabb korhatári kategóriába sorolást, azonban ezt a vizsgált szegmensben nem kellő körültekintéssel dolgozták fel és fejtették ki az alkotók. A műsor szerkesztői nem a 16 év alatti fiatalok értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelően, hanem több esetben félreérthetően, igen hatásvadász módon dolgozták fel a szexualitás témáját. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. A bejátszás elején és végén rövid, szenzációhajhász montázst tettek közzé a szerkesztők, melyben egymást simogató, ölelő, szeretkező párokról villantottak fel képeket, illetve a Playboy főszerkesztőjével készített interjú előtt és a beszélgetés alatt a háttérben félmeztelen modellek fotózását láthattuk. Az illusztrálás során felvételeket láthattunk meztelen mellekről, fenekekről, ráadásul több esetben intim szexuális kontextusban. A képsorok nem csupán hatásvadászok és indokolatlanok voltak, hanem a szexuális problémák, a fiatalokban felmerülő félreértések eloszlatásának fontos témáját erotikus színezettel akarták megtölteni, és ezzel elvették a tárgyalás komolyságát. Pedig a serdülőkorban különösen lényeges, hogy megfelelő és szakszerű válaszokat kapjanak a nemi érés kapcsán felmerülő kérdéseikre. A műsorszám további problémás eleme, hogy a kiskorúak számára félreérthető módon, összemosta a határokat a pornós szakmában szerzett tapasztalatokkal rendelkező tanácsadó javaslatai és a megkérdőjelezhetetlen szakmai tekintéllyel bíró szakpszichológusok tanácsai között. Sőt, az egyik lap szerkesztője egyértelműen kijelentette: a pornóiparban szerzett gyakorlati tapasztalat többet számít, mint a papír. Ez a hozzáállás megtévesztő a fiatalok számára, hiszen a pornófilmezést nem csupán átlagos, hétköznapi munkaként mutatták be, hanem azt sugallták, hasznosabb problémamegoldó eszköz, mint a tanulás révén megszerezhető szaktudás.

3 A pornóipar szereplőinek szakértőként történő kezelése problémás, félrevezető üzenet a serdülők számára, mellyel a műsorban megszólaló és valóban felelősen, körültekintően dolgozó szaktanácsadók munkáját is leértékelték, továbbá ráerősítettek arra a tévképzetre, miszerint a pornográfia a valóságnak megfelelő szexuális magatartást ábrázolja. Ez a feldolgozási mód jól illeszkedik a kereskedelmi médiumok azon gyakorlatába, amely a pornográfiát művészetként, elfogadható szakmaként állítja be, általában meg sem említve a tevékenység hátrányait. 19:47:41-19:47:50 Rövid képsorokból álló erotikus montázzsal indul a bejátszás, melyen szeretkező párokat láthatunk. A felvillanó képeken az alábbi jelenetek láthatók többek között: egy férfi ágyrácshoz kötött kézzel fekszik, ágyékán meztelen nő ül; a lépcsőn heverő nőnek a meztelen melleit egy férfi csókolgatja; két nő hátulról szorosan egymás mögött állva táncol; az ágyban fekvő férfi fölé meztelen nő hajol; a nő félmeztelenül térdel, mögötte egy férfi hajol a hátára; a medencében egy férfi a nő meztelen mellét simogatja. 19:50:47-19:51:25 Narrátor: Dr. Russz Edit azt mondja, attól, hogy valaki szereti a szexet, még nem lesz szexológus. Minden bizonnyal igaza van, de az is igaz, hogy ha valaki sokat gyakorolja, ráadásul úgy, hogy ezt bárki láthatja, a tanácsaira hallgatnak. (Ezalatt Michelle Wild pózol egy fényképezőgép előtt bőr alsóneműben.) Ezért lett például a vadmacskából Vad Kativá avanzsált egykori pornócsillag az egyik férfimagazin szextanácsadója. A lap főszerkesztője: Ezt sokkal izgalmasabb megoldásnak találtuk három évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a rovatot, mert azt gondoljuk, hogy e mögött, hogy valakinek tapasztalata van, nem csak papírja, e mögött talán egy kicsit több van, mint hogyha csak egy szakember válaszolna a kérdésekre. 19:54:17-19:54:55 A Playboy főszerkesztője is nyilatkozik a lap szextanácsadói rovatát vezető névtelen személyről. A részlet fotózáson készült képekkel indul, melyen félmeztelen lányok gyűrűjében pózol Radnai Péter. Míg a főszerkesztő nyilatkozik, a háttérben két félmeztelen modell fotózása látható. 19:56:28-19:56:43 Ismét az erotikus montázs képei láthatók. A teljesség igénye nélkül néhány jelenet: a nő előre dől, mialatt partnere megcsókolja a tangás fenekét; egymás mögött szorosan összesimuló két nő táncol, miközben fotózzák őket; a hanyatt fekvő férfi fölött egy meztelen nő térdel. A bejátszás alatt a következő narráció hallható: A doktornőhöz egyre többen fordulnak segítségért az anális szexet, a francia szexet, vagy éppen a domina szerepet kedvelők közül, mert vannak ugyan fehér foltok, de a szexuális fantázia főként a rendszerváltás után együtt szélesedett a látóterünkkel. Az AGB Nielsen Media Research adatai szerint a 4-17 éves nézők közel 14 százaléka választotta ezt a műsorszámot. A műsorszám II. kategóriába sorolása akkor lenne elfogadható, ha a szegmensben megjelenő ártalmas tartalmak a legkisebbek számára szülői felügyelettel feldolgozhatók lennének, a évesek számára pedig önállóan is érthetők lennének. A vizsgált műsorrészben azonban a komoly és fontos téma bemutatása - az indokolatlan erotikus illusztrációk, valamint a volt pornószínésznő és a szexuál-pszichológusok szakmai tekintélyének összemosása révén meghaladta azt a mértéket, melyet a szülői magyarázat

4 még feldolgozhatóvá tehet a 12 év alattiak számára és önállóan dekódolható a serdülők részére is. Az ártalmas hatást nem enyhíthette kellő mértékben a műsorban elhangzott és valóban értékes és hiteles szakvélemények bemutatása, csakúgy, mint a riporter helyes morális üzenetet megfogalmazó zárómondatai. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szegmens II. kategóriába sorolása nem fogadható el, az Rttv. rendelkezése szerint ugyanis azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Így - a Monitoring Osztály álláspontja szerint-műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. (3) és 5/C. (2) bekezdéseit. Sérült továbbá az Rttv. 5/A. (2) bekezdése is, mivel a műsorszolgáltató a vizsgált napon az alábbi időpontokban tette közzé a Napló című műsorszám előzetesét 21 óra előtt, s ezek mindegyikében ajánlotta a Napló Extra problémásnak ítélt szegmensét is: KEZDÉS VÉGE CÍM 12:57:49 12:58:19 Napló TODAY: 31h 15:02:26 15:02:56 Napló TODAY: 31h 17:51:16 17:51:46 Napló TODAY: 31h A vizsgált műsorszám a 19 óra 1 perces kezdettel sugárzott Napló című műsorszám második részének is tekinthető, melyet azonban külön korhatárjelöléssel és az Extra kiegészítéssel külön műsorszámként jelenít meg a műsorszolgáltató (a jegyzőkönyvében is külön szegmensként regisztrálja). A Naplóban azonban két alkalommal, 19:02:39-19:03:00 és19:28:14-19:28:35 között a Napló Extra témáit is felkonferálták, melyekhez részleteket is mutattak, mindkétszer az erotikus montázs néhány képkockáját szerkesztették adásba. A Ket. 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jog gyakorlása érdekében a Testület a Műsorszolgáltató részére megküldte a hatósági ellenőrzés megállapításait, és felhívta, hogy az ügyre vonatkozó nyilatkozatát a kézhezvételtől számított nyolc napon belül tegye meg. A Műsorszolgáltató a szeptember 22-én postázott felhívásnak október 4-én beérkezett válaszlevelében tett eleget. A Műsorszolgáltató válaszlevelében részletesen kifejtette, hogy miért nem sérültek a fent idézett rendelkezések. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a felhívás formai hibákat tartalmaz, miszerint a Testület nem tájékoztatta a Műsorszolgáltatót az eljárás megindításának időpontjáról, holott ez törvényi kötelezettsége lett volna. Továbbá másolatot kérnek a Mellékletben megnevezett határozatról, valamint az ügyben esetlegesen keletkezett valamennyi más iratról is. Az ügyre vonatkozó érdemi észrevételei a következők: A Vizsgálati Jelentésben említett indokolatlan erotikus illusztrációkkal kapcsolatban rámutat, hogy azok olyan rövid ideig jelentek meg a képernyőn, hogy azok a nézők számára nem voltak kivehetők, és azok indokolatlanságával sem ért egyet, éppen a szexualitáshoz kötődő téma miatt. Ezért nem tartja szükségesnek a műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolását. A volt pornószínésznő és a szexuál-pszichológusok szakmai tekintélyének összemosásával kapcsolatban rámutat arra, hogy attól, hogy valaki pornós múlttal rendelkezik még nem lesz szexuál-pszichológus. Ennél fogva a pornós múlttal rendelkező Vad Katalinról sem állította a

5 műsorszolgáltató, hogy lenne szaktekintélye szexuál-pszichológiai problémák kezelésére, amely egy szakemberéhez fogható volna. Csupán tényként említi meg a riport, hogy noha ilyen értelemben vett szakértelemmel nem rendelkezik, az emberek hallgatnak a véleményére, tanácsaira, feltehetően megszerzett ismertségének köszönhetően. Álláspontja szerint az emberek alapvető, banális, hétköznapi szexuális jellegű problémáikkal hamarabb fordulnak egy újság hasábjain Vad Katalinhoz, mint pl.: dr. Kiss Jenő szexuál-pszchológushoz, akit mellesleg senki sem ismer. Ezzel szemben a szakértő jellemzően olyan problémákat segít megoldani, amelyek valóban szakember segítségét igénylik. Ezért a Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsor nem összemossa, hanem nagyon is elkülöníti a kétféle tanácsadó szerepét. A Testület a Műsorszolgáltató eljárási kifogásaival kapcsolatban az alábbi álláspontot alakította ki: A Műsorszolgáltatónak megküldött irat nem minősül a Ket ában szabályozott értesítésnek. A Testület ugyanis a műsorszolgáltatónál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, így a Ket. 29. (4) c) pontja alapján a jelen ügyben nem terheli az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettsége. Az irat megküldésével az ORTT azon, a Ket. rendelkezései alapján fennálló kötelezettségének tett eleget, miszerint a hatósági eljárás alá vont ügyfél számára még az érdemi döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a nyilatkozattételre. Minderre tekintettel nem megalapozottak azok az alaki kifogások, amelyek a Ket. 29. (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket kérik számon a megküldött iraton. Nem helytálló a Műsorszolgáltató azon megjegyzése sem, miszerint nem kapta meg az ügyben addig keletkezett valamennyi iratot. A Testület ugyanis az említett megkereséssel, valamint az annak mellékleteként megküldött irattal (a hatósági ellenőrzés megállapításai) a jelenlegi hatósági ügyben addig fennálló minden érdemi körülményről tájékoztatta a Műsorszolgáltatót, aki így kellő információkkal rendelkezhetett az ügyféli nyilatkozat megtételéhez. A Testület a Ket. 68. (1) bekezdése alapján biztosítja a Műsorszolgáltató számára az iratokba való betekintés lehetőségét. Az ügy érdemére vonatkozóan a Testület az alábbi álláspontot alakította ki: A Testület nem ért egyet azzal a műsorszolgáltatói érveléssel miszerint a szexuális tartalmú jelenetekből összeállított montázs annyira rövid és oly gyorsan változik, hogy az a néző számára nem kivehető és csak kikockázva a képet lehet olyan pontos leírást adni, amilyen a Vizsgálati Jelentésben szerepel. A bejelentő, valamint a Testület is pontosan ki tudta venni a tartalmat, nem kellett ahhoz többször megnéznie és kikockázni az egyes jeleneteket. Bizonyos illusztrációk alkalmazása a téma feldolgozásakor helyénvaló lehet, de figyelemmel a sugárzási időpontra, valamint a Műsorszolgáltató korhatári besorolására nem mindegy hogy az illusztráció milyen képsorokat tartalmaz. Ugyanakkor a Playboy főszerkesztőjének az interjúját is egy meztelen fotózáson vették fel, ami a Testület álláspontja szerint a korhatári besorolás szempontjából szintén nehezen védhető. Továbbá a Testület véleménye az, hogy Vad Katalin volt pornószínésznő részletekbe menő felolvasása az érdekesebb eseteiből szintén nem felelt meg a II. kategória követelményeinek, sem a használt kifejezések, sem a leírt aktusok taglalása tekintetében. Hangsúlyozni kell, hogy nem a témaválasztás a problémás, hanem annak feldolgozása. A Műsorszolgáltató által említett tanácsadó szerep valóban egyfajta felvilágosítási tevékenység,

6 de a kiemelt példák az anális szexről, a francia szexről, valamint a domina szerepről szólnak. Az Iroda álláspontja az, hogy a Műsorszolgáltató által említett szülői, általános- és középiskolai felvilágosítás nem éppen ezeket a témákat járja körül, így ebben az esetben is aggályos ezeknek a témáknak a műsorra tűzése kora esti időpontban. Erre való tekintettel a Testület véleménye továbbra is az, hogy a műsorszámot magasabb korhatári kategóriába kellett volna sorolnia a Műsorszolgáltatónak. Az Rttv. 5./B (3) bekezdése szerint: Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Az Rttv. 5/A. (2) bekezdése értelmében: A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. Az Rttv. 5/C. (2) bekezdése szerint: A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva és óra között tehető közzé. A Testület álláspontja alapján a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A (2), 5/B. (3) valamint az 5/C. (2) bekezdésekbe foglalt rendelkezéseit. I. Tekintettel arra, hogy a Testület adatai szerint január 1-je óta a Műsorszolgáltató az általa sugárzott műsorokkal 7 alkalommal sértette meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit [ezen belül 4 alkalommal az Rttv. 5/B. (3) bekezdésében foglalt rendelkezést], a Testület a Műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. (3), 5/C. (2) valamint az 5/A. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért legutóbb a 1258/2006. (VI.7.) számú ORTT határozatban szabott ki kötbérbüntetést a Műsorszolgáltatóval szemben. A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés , valamint pontja alapján érvényesítette a Szerződésben megállapított kötbért. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja értelmében: A Törvény 5/B. (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az és óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja szerint: A Törvény 5/C. (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja szerint: Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény ( ) 5/B. (3) és az 5/C. (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.

7 A Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően a jelen esetben a Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. (3) bekezdés megsértéséért érvényesíthető, a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A kötbér összege arra tekintettel, hogy a kötbéralap ,-Ft, ,-Ft. II. Az Rttv. 5/A. (2) bekezdésének háromszori megsértése miatt a Testület az Rttv (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés pontja alapján érvényesítette a Szerződésben megállapított kötbért. A Műsorszolgáltatási Szerződés pontja értelmében: A Törvény 5/A. (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a. A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap ,-Ft, ,-Ft. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, október 25. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Wéber János s.k. az ülést vezető soros elnök