MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Banküzemtan. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens

Átírás

1 Banküzemtan dr. Bozsik Sándor egyetemi docens

2 Kötelezı irodalom: Tananyag Elıadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetık. Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet) Bankügyletek 2

3 Ajánlott irodalom: Bozsik Sándor: Banküzemtan ME Pénzügytan Szöveggyőjtemény II fejezetek (elektronikusan letölthetı a tanszék honlapjáról) Dr. Huszti Ernı: Banktan Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris Bankügyletek 3

4 Számonkérés módja: Év végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtıs kérdések és számolási feladatok); Bankügyletek 4

5 Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhetı pontok: Vizsgadolgozat: Összesen: 50 pont 50 pont Ponthatárok: 0 25 pont 1 elégtelen pont 2 elégséges pont 3 közepes pont 4 jó pont 5 jeles Bankügyletek 5

6 A bank monetáris pénzügyi közvetítı Bank = hitelintézet Pénzügyi közvetítı, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet győjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt Bankügyletek 6

7 A bank monetáris pénzügyi közvetítı A Bankok a bankok összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevık igényeit: összegyőjtik a kisösszegő megtakarításokat, transzformálják a lejáratokat, megosztják a kockázatot: Közvetett és közvetlen finanszírozás Információs aszimmetria mindkét fél számára kielégítı módon mérséklik a kamatszintet, valamint csökkentik a tranzakciós költségeket. [Király 1995] Bankügyletek 7

8 Pénzügyi közvetítés avagy Az én kalandom a Te pénzeddel! Betétek Saját tıke Bankügyletek Forrás: PSZÁF: Bankszektor összesített adatai

9 A bank pénzügyi szolgáltató üzem a szolgáltatások jellemzıi: elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élımunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság. a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik Bankügyletek 9

10 A kétszintő bankrendszer magyarországi kialakítása Mesterséges kialakítás a meglevı elemekbıl: MNB csak jegybank 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap OTP, takarékszövetkezetek Vegyesbankok Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok) Bankügyletek 10

11 A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése az 1990-es évek elsı fele Átláthatóság iránti igény: vége szabályozási változások ( törvénykezési sokkterápia) Pénzintézeti törvény; hitelek minısítése, céltartalék képzési kötelezettség, TMM; Számviteli tv.; Csıdtörvény; A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása rossz hitel probléma kiélezıdése Bankügyletek 11

12 Bankkonszolidáció és bankprivatizáció Miért volt szükség konszolidációra? 1. Hitelkonszolidáció 2. Adóskonszolidáció 3. Bankkonszolidáció Stabilizáció, privatizáció ; A bankrendszer után Bankügyletek 12

13 A szereplık számának csökkenése A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, Legnagyobb hazai szereplık. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) Legkisebb szereplık (takarékok) Fúziós hullám a világban Ennek lecsapódásai Magyarországon Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa, Bankügyletek 13

14 A kiemelkedıen magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? Defensive expansion hipotézis Az üzleti lehetıségek kihasználása A székhelyszerinti országban lévı erıs verseny és kevés üzleti lehetıség Miért jó megnyitni a hazai piacot? Hazai tıkehiány Technológia, tudásátadás Külföldi befektetık (nem banki) bizalmának növelése Bankügyletek 14

15 További hasznos információk: honlapokon Bankügyletek 15

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bankügyletek 16

17 A pénzpiac és tıkepiac. A banküzem sajátosságai Bankügyletek Gál Erzsébet

18 A pénzügyi piacok fogalma A pénzügyi piacok pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei. Pénzügyi instrumentum = pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött valamilyen jogviszony (szerzıdés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény, bankbetét, bankhitel) A pénzügyi instrumentum lehet egyedi és standardizált szerzıdés Bankügyletek 18

19 A pénzügyi piacok fogalma Kereslet= likviditási igény finanszírozási igény. Kínálat= pénzkínálat, megtakarítások, - különbözı idıpontban rendelkezésre álló pénzek és pénzügyi instrumentumok adásvételének színterei. - Befektetés, - Pénzügyi szolgáltatók, pénzügyi ügynökök Bankügyletek 19

20 A pénzügyi piacok szereplıi szereplık: - pénztöbblettel rendelkezık (többletlikviditás) - megtakarítók(befektetık), - pénzhiányban szenvedık (likviditáshiány) - beruházók, a finanszírozást igénylık, - arbitrazsırök, - spekulánsok, Bankügyletek 20

21 Tıkepiaci finanszírozás két alaptípusa - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítık (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg Bankügyletek 21

22 Finanszírozási szolgáltatás - tıkeáramlás Közvetlen Közvetett Másodlagos piaci szereplık Elsıdleges piaci szereplık Nem monetáris közvetítık Monetáris közvetítık Monitor szervezetek Bankügyletek 22

23 A bank monetáris pénzügyi közvetítı és kockázatokkal kereskedı üzem A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. A bank pénzt győjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal Bankügyletek 23

24 A bank monetáris pénzügyi közvetítı Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök A vagyon finanszírozási forrásai Idegen források Ügyfélbetétek, Vásárolt források Jegybanki források Tıke Bankügyletek 24

25 A bank kockázatokkal kereskedı üzem a különbözı gazdasági szereplık kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplık kockázatait átvállalja; Σ nagy tıkeáttétel Bankügyletek 25

26 A bank alapvetı konfliktusai- a mágikus háromszög Likviditás = fizetési kötelezettségeinek idıveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni. Szolvencia = tıkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére. Jövedelmezıség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tıkéjét. A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni Bankügyletek 26

27 A pénzügyi piacok szegmensei Pénzpiac - pénz- és likvid pénzügyi instrumentumok cserélıdnek - Források kínálói: hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, Jegybank, stb. - Források felhasználói: Államkincstár, Hitelintézetek; Jegybank, stb. Tıkepiac megtakarítások és finanszírozási instrumentumok cserélnek gazdát. Finanszírozási igények kielégítésének színtere. Források kínálói: Háztartások, Üzleti biztosítók, Nyugdíjpénztárak, önkormányzatok, stb. Források felhasználói: Nem pénzügyi társaságok, háztartások, különbözı szintő kormányzatok. Devizapiac különbözı törvényes fizetıeszközök és ezekre szóló instrumentumok cserélnek gazdát. mély és sekély piacú valuták. Szereplıi: Tızsdék, FX piacok, pénzváltók Bankügyletek 27

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

29 A fizetési rendszer mőködése Bankügyletek

30 Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési mőveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különbözı szereplıi között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az idıbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság mőködését. 2.Növeli a pénz forgási sebességét, 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítıje Bankügyletek 30

31 A fizetési rendszerek alaptípusai Nettó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés egy idıben történik. Amennyiben van elegendı fedezet, akkor a tranzakció a küldés idıpontjában véglegessé válik. Jelentıs technikai likviditási igénye van. A nem fizetések kockázata alacsony Bankügyletek 31

32 Magyarország 1987 elıtt nem mőködtek fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek: az MNB vezette az egyszintő bankrendszer elveinek megfelelıen a gazdálkodó szervezetek számláit és ı bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében Nemzetközi pénzügyi tendenciák: Dereguláció, liberalizáció Technikai fejlıdés, forgalom növekedése Bankügyletek 32

33 A fizetési rendszer résztvevıi 1. Pénzügyi intézmények: Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési szolgáltatók Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer mőködtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetıje Bankügyletek 33

34 A fizetési rendszer résztvevıi 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER Rt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai (16 tag) számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt Bankügyletek 34

35 A fizetési rendszer résztvevıi 3. Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. Magyar Államkincstár: Kb költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(elıirányzatok) Bankügyletek 35

36 A fizetési rendszer résztvevıi 4. Az MNB, mint szolgáltató mint felvigyázó mint szabályozó PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes mőködése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése Bankügyletek 36

37 A végsı kiegyenlítı Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és mőködteti a belföldi fizetési rendszert, Vezeti a következı gazdasági szereplık elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámolóházak, Befektetıvédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelı Rt. ÁPV.Rt Bankügyletek 37

38 Fizetési módok 1. Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélı és helyettesítı fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik Átutalás: Egyszerő átutalás Csoportos átutalás Beszedési megbízás Azonnali beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízás (inkasszó) Okmányos meghitelezés (akkreditív) Bankügyletek 38

39 Csekk Bankkártya Betéti k. Hitel k. MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egyéb fizetési módok: Fizetési módok 2. Kereskedıi kártyák Postai eszközök: Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) Belföldi postautalvány (rszín csekk) Kifizetési utalvány Bankügyletek 39

40 A fizetési módok idıigénye és költségei Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. Kp. kímélı módok: Lebonyolítása technika függı(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, idıigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, mőködési~. Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függı, mőködési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!) Bankügyletek 40

41 A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerő fizetési rendszerekben Nem fizetés~: elızetes fedezetvizsgálat. Likviditás hiány: elızetes fedezetvizsgálat. (Veszélye a körbetartozás kockázata.) Mőködési kockázatok: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínősége Bankügyletek 41

42 A magyar belföldi fizetési rendszer Bankközi Klíring Rendszer (BKR) Valós idejő bruttó elszámolás (VIBER) Bankügyletek 42

43 A magyar belföldi fizetési rendszer 1. Bankközi Klíring Rendszer (BKR): Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végzı bruttó rendszer. Sok, kis összegő fizetések elszámolása 2 elszámolási ciklus Résztvevık: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt., KELER Rt Bankügyletek 43

44 A magyar belföldi fizetési rendszer 2. Valós idejő bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata idıben nem válik el egymástól. Sürgıs, nagy összegő bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevık: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB Bankügyletek 44

45 Az egyes rendszerek forgalma Bankügyletek 45

46 Fizetések típusa Egyszerő átutalás Csoportos átutalás MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR BKR Forgalom 2003 Mrd Ft Forgalom Mrd Ft Forgalom Mrd Ft Csop. beszed Postai kif. ut Egyebek Össz Bankügyletek 46

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

48 A bankügyletek osztályozása a Hpt. szerint. Semleges bankmőveletek: bankszolgáltatások, banki kötelezettségvállalások (A kereskedelem finanszírozás és a hitelnyújtási kötelezettségvállalások) Bankügyletek

49 Az elıadás tartalma A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások; Semleges bankmőveletek bemutatása Bankügyletek 49

50 A Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható: 1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem mőködési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mőködési szabályzata. 4. Az Állami Pénz és Tıkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mőködési szabályai, szervezeti felépítése; Bankügyletek 50

51 Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerően végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!) Bankügyletek 51

52 Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3. -ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét győjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás; Bankügyletek 52

53 Kizárólag hitelintézet jogosult: 1. Betét győjtésére; 2. Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására; 3. Képszpénzhelyettesítı fizetési eszközök kibocsátására; 4. Pénzváltásra; Bankügyletek 53

54 A hitelintézeti rendszer elemei A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetıen négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként mőködhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történı mőködés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tıke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhetı tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!) Bankügyletek 54

55 Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából mőködnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? Pl: pénzügyi holding, hitelintézeti elszámoló ház Bankügyletek 55

56 A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhetı tevékenységek besorolása: Aktív bankügyletek; Passzív bankügyletek; Értékpapírokkal végzett ügyletek; Deviza- és valutaügyletek; Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek; Egyéb bankügyletek Bankügyletek 56

57 Bankügyletek 57

58 A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerően végezhetı tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutızsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek; Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elısegítése Bankügyletek 58

59 A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhetı tevékenységek Biztosítás ügynöki tevékenység; Árutızsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységet; A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerő tevékenységet Bankügyletek 59

60 Semleges bankmőveletek Semleges bankmőveleteket Mérleg alatti tételek Megjelenése a bankok mérlegében? Definiálása: Minden olyan bankmővelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankmőveletek közé! Bankügyletek 60

61 Bankügyletek 61

62 Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövıbeni idıpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása! Bankügyletek 62

63 Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevı fizetıképességét erısíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia A vevı fizetıképességét vizsgálni kell; A vevı garancia díjat fizet; Bankügyletek 63

64 2. Elfogadvány hitel (akcept hitel) Bankgarancia, mely váltó formát ölt; Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevı fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezıvé is válhat, a vevı nemfizetése esetén; Számos elınye van a szállító számára Bankügyletek 64

65 Bankügyletek 65

66 II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret: 2. Rulírozó hitelszerzıdések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül elıírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze; Bankügyletek 66

67 3. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás Célja, hogy az egyedileg kis összegő illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. Magyarországon elıfordulása nem jellemzı Bankügyletek 67

68 További hasznos információk 1. Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan 3. Hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény Bankügyletek 68

69 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

70 A bank passzív mőveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek

71 Az elıadás tartalma A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetıségei; A betétgyőjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetıségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek Bankügyletek 71

72 A passzív bankügyletek Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy idıben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitıl a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyőjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza Bankügyletek 72

73 Csoportosítási lehetıségek -1 a.) betétgyőjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól) Bankügyletek 73

74 Csoportosítási lehetıség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források Bankügyletek 74

75 A betétgyőjtés jellemzıi Az ügyfél a bankkal kötött szerzıdés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott idıszakra helyez el; A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. A betétszerzıdéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) Futamidı lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). Küszöbös és sávos kamatozás. A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). Minimum leköthetı összeg Bankügyletek 75

76 Az EBKM A különbözı betéti termékek jövedelmezıségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelı költségeket. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendı (jóváírandó) összeg vehetı figyelembe. Ha a kifizetendı kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell Bankügyletek 76

77 Betétbiztosítás itthon május 1-jétıl, Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozásától, a betétbiztosítási értékhatár megváltozott. Személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 6 millió forint. (Korábban 1 millió Ft.) Egy esetleges bankcsıd esetén az OBA 1 millió forintig a betét 100%-át, az 1 millió forint feletti betétrésznek pedig a 90%-át, de legfeljebb 6 millió forintnyi kártalanítást fizet ki személyenként és hitelintézetenként összevontan Bankügyletek 77

78 Példa: Betétösszeg: Ft kamat: Ft Összesen: Ft Kártalanítás: Ft-ig 100%, azaz Ft Ft felett 90%, azaz Ft (5 1 millió Ft 90%-a) Összesen Ft Bankügyletek 78

79 . és külföldön Az EU-n belül a betétbiztosítás kötelezı szolgáltatási minimumát uniós elıírás rögzíti. Az Európai Parlament és a Tanács május 30-án elfogadta a betétbiztosítási rendszerekrıl szóló irányelvét. A 94/19 EK irányelv minimálisan euróban határozta meg a betétbiztosítás kártalanítási értékhatárát személyenként és hitelintézetenként. Tájékozódni az OBA honlapján lehet Bankügyletek 79

80 A betétbiztosítási rendszer várható változásai Amerikában és Angliában London: 35e font 50e font (2e fontig 100%-ot fizet, az e fölötti részre 90 %-ot.) USA FDIC (Amerikai Szövetségi Betétbiztosító): 100e USD 250e USD Bankügyletek 80

81 A betétek csoportosítási lehetıségei 1. Látra szóló betétek; 2. Lekötött betétek: - Megtakarítási számlák; - Befektetési számlák 3. Egyéb betétek; Bankügyletek 81

82 Látra szóló betétek Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képzıdik a látra szóló betét. Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegő kamat íródik jóvá a számlán. Célja: A számla lehetıvé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged Bankügyletek 82

83 Kamatszámítási módszerek 1. Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerőbb kamatszámítási módszer. 2. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökıévben 366) Bankügyletek 83

84 Lekötött betétek 1. Megtakarítási számlák: - Azonnali eléréső számlák; - Lekötött betétek; - Értékpapírral győjtött források; - Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: - Tagi betét; - Befektetési jegy; - Indexhez kapcsolt számlák; - Nyugdíj elıtakarékosság; - Életbiztosítással egybekötött betét Bankügyletek 84

85 Egyéb betétek 1. Befektetési célbetét; 2. Importfedezeti betét; 3. Váltófedezeti számla; 4. Csekkfedezeti számla; 5. Letéti számla Bankügyletek 85

86 További hasznos információk 1. Hitelintézetekrıl és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan; Bankügyletek 86

87 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

88 A bank aktív mőveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetıségek) Bankügyletek

89 Ez elıadás tartalma 1. Az aktív bankügyletek definiálása. 2. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése Bankügyletek 89

90 Aktív bankmőveletek Eszközök Források Pénz Hitel Betét Pénz Bankügyletek 90

91 Aktív bankmőveletek Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtı hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében Bankügyletek 91

92 Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás idıben elválik egymástól Bankügyletek 92

93 Mi a hitel szerepe a gazdasági életben? 1. A gazdasági szereplık bevételei és kiadásai (pénzáramai) idıben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezıséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek banki bevételek b.) a betétek kamata csökken csökken a megtakarítási kedv Bankügyletek 93

94 A hitelek egy lehetséges csoportosítása 1. Fedezet szerint; 2. Lejárat szerint; 3. Technikai forma szerint; 4. Döntési szint szerint; 5. Kamatláb szerint; 6. Devizanem szerint; 7. Ágazat szerint; 8. Hitelcél szerint; 9. Hitelfelvevı szerint Bankügyletek 94

95 1. Fedezet szerint I. Személyi hitelek II. Reálhitelek a.) Biankó hitelek a.) Lombardhitelek b.) Kezeshitelek b.) Cessziós hitelek c.) Váltó leszámítolási hitelek c.) Jelzálog hitelek Bankügyletek 95

96 2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidı; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidı; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidı Bankügyletek 96

97 3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitelt; b.) Rullírozó hitelt; c.) Készenléti hitelt; d.) Eseti hitelt Bankügyletek 97

98 4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyőlési hatáskör Bankügyletek 98

99 5. Devizanem szerint Forint Deviza 1. Olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg. 2. Alkalmazott árfolyamok: - folyósításkor: deviza vételi - törlesztéskor: deviza eladási 3. Vételi árfolyam < Eladási árfolyam 4. Vételi árfolyam eladási árfolyam = árfolyam rés 5. Konverziós díj Bankügyletek 99

100 A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tıketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztı részlet jelentısebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztı részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak Bankügyletek 100

101 7. Ágazat szerinti csoportosítás ipari; mezıgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági Bankügyletek 101

102 8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek Bankügyletek 102

103 9. Hitelfelvevık szerint 1. Lakossági; 2. Vállalati; 3. Költségvetési; 4. Bankközi Bankügyletek 103

104 6. Kamatozás szerint 1. Fix kamatozású; 2. Változó kamatozású; 3. Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat! Bankügyletek 104

105 Egy nem tipikus hitel a diákhitel Jogosult: Felsıfokú intézmény adott képzési idıszakra bejelentkezett hallgatója. A hiteligénylınek nincs másik érvényes hitelszerzıdése. Bejelentett lakcíme van. 40 év alatti. Magyar állampolgár Bankügyletek 105

106 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Bozsik Sándor Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyőjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? ( PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekrıl tudni kell ( Bankügyletek 106

107 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

108 A bank aktív mőveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek

109 Ez elıadás tartalma 1. Az aktív bankügyletekrıl még egyszer. 2. A lízing definiálása, fajtái. 3. A hitel és a lízing. 4. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. 5. A forfeting definiálása. 6. Forfeting és faktoring. 7. Tartozásátvállalás definiálása. 8. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz Bankügyletek 109