MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankügyletek

Átírás

1 Bankügyletek

2 Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga, ami a Pénzügy Tanszék honlapjáról letölthetők. Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet) 2

3 Ajánlott irodalom: Bozsik Sándor: Banküzemtan ME Pénzügytan Szöveggyűjtemény II fejezetek (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Dr. Huszti Ernő: Banktan Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris

4 Számonkérés módja: Az aláírás feltétele: jelenlét + hitelezési esettanulmány prezentálása Gyakorlati jegy: zárthelyi dolgozat írása a szorgalmi időszakban 4

5 Érdemjegy megállapítása Zárthelyi dolgozat: 50 pont Ponthatárok: 0 25 pont 1 elégtelen pont 2 elégséges pont 3 közepes pont 4 jó pont 5 jeles 5

6 Mi a bank?

7 Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos szervezete pénz teremtésére is képessé tesz Szó eredete: banca (olasz) pad banque (francia) láda, fiók 7

8 A pénzügyi közvetítők szerepe Deficites Pénztulajdonosok (végső adósok) Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel Pénzügyi közvetítők (bankok) Szufficites Pénztulajdonosok (végső hitelezők) Sok hitelező szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége 8

9 A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása Szempontok Bank Értéktôzsde Kapcsolat szufficites és közvetett közvetlen deficites személyek között Költség a hitel és betétkamat ügynöki jutalék közti marge Összegtranszformáció különbözô összegû betétek és hitelek egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben Lejárattranszformáció különbözô lejáratú betétes és hitelek értékpapírok másodlagos piaca Kockázattranszformáció van nincs 9

10 A bank monetáris pénzügyi közvetítő Bank = hitelintézet Pénzügyi közvetítő, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet gyűjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt (bankgarancia, pénzváltás, értékpapírügyletek, széf, letét, tanácsadás, ügynöki tevékenység). 10

11 A bank monetáris pénzügyi közvetítő közgazdasági jelentősége A Bankok (elméletben) 1. Összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevők igényeit (lejárat, kockázat, összeg és hely transzformáció) 2. Kezelik a kihelyezések kockázatait (hitelbírálat, portfólió diverzifikáció) 3. A bankok közötti verseny csökkenti a kamatmarzsot és a pénzügyi szolgáltatások díjait, jutalékait Veszélyek 1. Információs asszimmetria 2. Morális hazárdírozás Törvényi szabályozás és felügyelet szükséges!! 11

12 A bank pénzügyi szolgáltató üzem a szolgáltatások jellemzői: elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élőmunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság. a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik 12

13 A kétszintű bankrendszer magyarországi kialakítása Mesterséges kialakítás a meglevő elemekből: MNB csak jegybank 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap OTP, takarékszövetkezetek Vegyesbankok Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok) 13

14 A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése az 1990-es évek első fele Átláthatóság iránti igény: vége szabályozási változások ( törvénykezési sokkterápia) Pénzintézeti törvény; hitelek minősítése, céltartalék képzési kötelezettség; Számviteli tv.; Csődtörvény; A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása rossz hitel probléma kiéleződése. 14

15 Bankkonszolidáció és bankprivatizáció Miért volt szükség konszolidációra? 1. Hitelkonszolidáció 2. Adóskonszolidáció 3. Bankkonszolidáció Stabilizáció, privatizáció ; A bankrendszer után 15

16 A szereplők számának csökkenése A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, Legnagyobb hazai szereplők. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) Legkisebb szereplők (takarékok) Fúziós hullám a világban Ennek lecsapódásai Magyarországon Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa, 16

17 A kiemelkedően magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? Defensive expansion hipotézis Az üzleti lehetőségek kihasználása A székhely szerinti országban lévő erős verseny és kevés üzleti lehetőség Miért jó megnyitni a hazai piacot? Hazai tőkehiány Technológia, tudásátadás Külföldi befektetők (nem banki) bizalmának növelése 17

18 Boldog békeidők ( ) Gyors hitelállomány bővülés (lakossági hitelezés) Nagy jövedelmezőség Jelentős külföldi befektetések a bankszektorban 18

19 Pénzügyi válság Hitelezés megtorpanása, visszaesése Romló hitelportfólió Kormányzati különadók, eseti beavatkozások (végtörlesztés, árfolyamgát, fogyasztóvédelmi intézkedések) Gyenge jövedelmezőség 19

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 20

21 A banküzem sajátosságai és főbb szabályai Bankügyletek

22 A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Kockázati tőketársaságo k Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapírbizományosok Értékpapírkereskedők Bankok Szövetkezeti hitelintézetek Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarékpénztárak Befektetési alapok Nem bankjellegű intézmények Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Egészségbiztosítók 22

23 Tőkepiaci finanszírozás két alaptípusa - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg. 23

24 Finanszírozási szolgáltatás - tőkeáramlás Közvetlen Közvetett Másodlagos piaci szereplők Elsődleges piaci szereplők Nem monetáris közvetítők Monetáris közvetítők Monitor szervezetek 24

25 A bank monetáris pénzügyi közvetítő és kockázatokkal kereskedő üzem A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. A bank pénzt gyűjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal. 25

26 A bank monetáris pénzügyi közvetítő Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök A vagyon finanszírozási forrásai Idegen források Ügyfélbetétek, Vásárolt források Jegybanki források Tőke 26

27 A bankok fontosabb eszközei Millió forint Eszközök összesen Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési célú értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) Vagyoni érdekeltségek Aktív kamat-elhatárolások Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Saját eszközök től az értékpapírok megbontása nem elérhető (IFRS miatt) az adat az összes értékpapír állományt mutatja Forrás: MNB 27

28 A bankok legfontosabb forrásai Millió forint Források összesen Betétek Monetáris intézményektől származó betétek Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Passzív kamatelhatárolások Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek Céltartalék Forrás: MNB Saját tőke

29 Hitelek hátrálékosságának alakulása (Bruttó állomány Md Ft) Késedelem nélkül Teljesítő 90 napon belül késedelmes Összesen Késedelem nélkül napon belül késedelmes Nemteljesítő 90 napon túl késedelmes Összesen Összesen , , , ,814 97, , , ,469 29

30 Banki eredmény alakulása Millió forint Kamat és kamatjellegű bevétel összesen Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen Kamatkülönbözet Kapott osztalék Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb üzleti tevékenység eredménye Általános igazgatási költségek Értékvesztés és kock.céltart. változása , Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

31 A bank kockázatokkal kereskedő üzem a különböző gazdasági szereplők kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplők kockázatait átvállalja; Σ nagy tőkeáttétel 31

32 A bank alapvető konfliktusai- a mágikus háromszög Likviditás = fizetési kötelezettségeinek időveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni. Szolvencia = tőkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére. Jövedelmezőség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tőkéjét. A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni. 32

33 Konfliktusok főbb fajtái Likvid eszközök alacsony jövedelmezősége Magas nyereséget csak kockázatos ügyletek vállalásával lehet elérni Források között a legdrágább a saját tőke To big to fail Bank csődje a számlavezetési körbe tartozó vállalkozások csődjét is jelentheti Bank csődje más bankok csődjét is jelentheti Bank csődje megrendítheti az egész pénzügyi rendszerben a bizalmat 33

34 Bankszabályozás fontossága Bankokkal kapcsolatos törvények és a felügyelet a likviditás és a szolvencia követelmény teljesülését igyekszik erősíteni Alapítási és engedélyezési szabályok Tőkemegfelelési szabályok Kockázatos tevékenységek korlátozása Versenyfelügyelet Fogyasztóvédelem 34

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

36 Pénzügyi intézmények és pénzügyi szolgáltatások fajtái Bankügyletek

37 Az előadás tartalma A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások; 37

38 A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható: 1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem működési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működési szabályzata. 4. A Pénzügyi Szolgáltatók Álllami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti felépítése; 38

39 Pénzügyi szolgáltatás 1. betétgyűjtés; 2. hitel és pénzkölcsön nyújtása; 3. pénzügyi lízing; 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 5. elektronikus pénz kibocsátása; 6. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása; 7. bankári kötelezettség vállalása 8. valuta és devizaügyletek 9. pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 10. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; 11. hitel referencia szolgáltatás Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 1. pénzváltási tevékenység; fizetési rendszer működtetése; 3. pénzfeldolgozási tevékenység; 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. 39

40 A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhető tevékenységek besorolása: Aktív bankügyletek; Passzív bankügyletek; Értékpapírokkal végzett ügyletek; Deviza- és valutaügyletek; Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek; Egyéb bankügyletek. Semleges bankügyletek 40

41 Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerűen végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!) 41

42 A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerűen végezhető tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek; Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése. 42

43 A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhető tevékenységek Biztosítás ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet; A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet. 43

44 Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3. -ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét gyűjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás; 44

45 Kizárólag hitelintézet jogosult: 1. Betét gyűjtésére; 2. Pénzváltásra; 45

46 A hitelintézeti rendszer elemei A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetően négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként működhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történő működés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tőke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhető tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!) 46

47 Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából működnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? (betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, pénzváltás) Pl: pénzügyi holding, faktoring- és lízingcég 47

48 Közvetítő Pénzügyi szolgáltatás közvetítése - függő ügynök Versengő szolgáltatók termékeiből választó többes ügynök Alkusz 48

49 Még egyszer a fogalmakról! Pénzügyi intézmény Hitelintézet Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Fióktelep Pénzügyi vállalkozás Pénzforgalmi intézmény Elektronikus pénz kibocsátó intézmény Hitelszövetkezet Faktoring- és lízingcégek 49

50 neve Szervezeti és alaptőke követelmény Alaptőke követelmény (mft) Szervezeti forma Bank RT vagy fióktelep Szakosított hitelintézet Változó RT vagy fióktelep Szövetkezeti hitelintézet 250 Szövetkezet Pénzügyi vállalkozás 50 Rt, szövetkezet, alapítvány, fióktelep Pénzügyi holding Rt Pénzforgalmi intézmény 37,5 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep Elektronikus pénz kibocsátó intézmény 100 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep Többes ügynök 50 Rt, Kft, szövetkezet 50

51 SEMLEGES BANKMŰVELETEK: BANKSZOLGÁLTATÁSOK, BANKI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (A KERESKEDELEM FINANSZÍROZÁS ÉS A HITELNYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK) 51

52 Bankügyletek kategorizálása Aktív bankügyletek bank pénzt ad át és követelése keletkezik Passzív bankügyletek bank pénzt fogad el és kötelezettsége keletkezik Semleges bankügyletek Olyan bankügylet, ami nem aktív, illetve passzív Bankszolgáltatások és banki kötelezettségvállalások Olyan ügyletek, amelyeknek volumene nem jelenik meg a bank mérlegében (mérleg alatti tételek) Olyan ügyletek, amelyek jutalék- és díjbevételt jelentenek a bank számára 52

53 Semleges bankügyletek Banki kötelezettségvállalások Bankszolgáltatások Kereskedelemfinanszírozás Hitelnyújtási kötelezettségvállalás Kockázatkezelés pénzforgalom Garancia- és kezesség Folyószámlahitelkeret kamat- és devizaswap tanácsadás Akkreditívek Rulírozó hitelkeret kamatminimum és maximum ügylet közvetítői tevékenység Elfogadvány-hitel Készenléti hitelkeret határidős ügyletek letét- és széfügylet Jegyzési garancia Értékpapírosítás (nyomtatványárusítás) 53

54 Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása! 54

55 Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevő fizetőképességét erősíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia A vevő fizetőképességét vizsgálni kell; A vevő garancia díjat fizet; 55

56 56

57 4. akkreditív nyitás megerősítése 8. Jóváírás 6. okmányok benyújtása, fizetés 2. akkreditív nyitás Exportőr bankja Akkreditív 7. okmányok átadása, jóváírás 3. értesítés akkreditív nyitásról Importőr bankja Exportőr (szállító) 5. áruszállítás 1. szállítási szerződés Importőr (vevő) 57

58 3. Elfogadvány hitel (akcept hitel) Bankgarancia, mely váltó formát ölt; Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén; Számos előnye van a szállító számára. 58

59 3. elfogadvány 2. idegen váltó intézvény Elfogadvány-hitelezés menete Vevő bankja Exportőr (szállító) 4. áruszállítás, váltóval fizetés 1. szállítási szerződés Importőr (vevő) Bankügyletek 59

60 Váltó alapfogalmak Intézvény idegen váltó (fizetési felszólítás aláírás előtt) Intézvényez idegen váltót bocsát ki (és küld az elfogadónak) Elfogadvány aláírt idegen váltó (elfogadott fizetési felszólítás) Rendelvényes váltófizetés kedvezményezettje Forgatmányozás váltó átruházása (váltó hátlapjára írva) Forgatmány átruházott váltó (váltó hátlapján) Forgatmányos váltót átruházó Óvatolt váltó lejárt váltó 60

61 Váltó előnyei Szállító számára váltókövetelés absztrakt váltó lejárat előtt forgatható váltó leszámítoltatható Vevő számára hitelben szerez árut/fizetőeszköz Forgatmányos/Bank számára üzletszerzési eszköz befektetés korábbi forgatmányosok készfizető kezessége 61

62 Váltó kellékek Váltó megnevezése kiállítás nyelvén Váltó összege (devizanem) Váltó lejárata Váltó beváltásának helye Kiállítás dátuma Rendelvényes neve, székhelye (Kibocsátó neve, székhelye) Fizetésre kötelezett neve, székhelye 62

63 II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret: 2. Rulírozó hitelszerződések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül előírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze; 63

64 3. Készenléti hitel Hosszú lejáratú Folyósítás több ütemben történik Részletek folyósítása feltételhez (elsősorban beruházási készültségi fok) kötött Pénzt nem a hitelfelvevőnek folyósítják, hanem a projekt beszállítóit fizetik ki 64

65 4. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás 1. Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. 2. Magyarországon előfordulása nem jellemző. 3. Használata válság miatt nemzetközileg is visszaszorul 65

66 Kockázatkezelő eszközök Swap pénzáramok cseréje Kamatminimum/kamatmaximum hitelkamat korlátozása Határidős ügyletek Futures/forward Opciós ügyletek 66

67 További hasznos információk 1. Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan 3. Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény

68 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

69 A fizetési rendszer működése Bankügyletek

70 Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. 2.Növeli a pénz forgási sebességét, 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője. 70

71 A fizetési rendszerek alaptípusai Nettó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Jelentős technikai likviditási igénye van. A nem fizetések kockázata alacsony. 71

72 Magyarország 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapírelszámolási rendszerek: az MNB vezette az egyszintű bankrendszer elveinek megfelelően a gazdálkodó szervezetek számláit és ő bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében Nemzetközi pénzügyi tendenciák: Dereguláció, liberalizáció Technikai fejlődés, forgalom növekedése 72

73 A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)! Forrás: MNB 73

74 A fizetési rendszer résztvevői 1. Pénzügyi intézmények: Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési szolgáltatók Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője. 74

75 A fizetési rendszer résztvevői 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER ZRt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi a garantált piacok vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenységet a Klírintagok számára. GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt 75

76 A fizetési rendszer résztvevői 3. Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. Magyar Államkincstár: Kb költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(előirányzatok) 76

77 A fizetési rendszer résztvevői 4. Az MNB, mint szolgáltató mint felvigyázó mint szabályozó PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése 77

78 A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámolóházak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Rt. ÁPV.Rt. 78

79 Fizetési módok 1. Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélő és helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik Átutalás: Egyszerű átutalás Csoportos átutalás Beszedési megbízás Azonnali beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízás (inkasszó) Okmányos meghitelezés (akkreditív) 79

80 Fizetési módok 2. Csekk Bankkártya Betéti k. Hitel k. Egyéb fizetési módok: Kereskedői kártyák Postai eszközök: Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) Belföldi postautalvány (rszín csekk) Kifizetési utalvány 80

81 A fizetési módok időigénye és költségei Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. Kp. kímélő módok: Lebonyolítása technika függő(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, időigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!) 81

82 A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben Szolgáltatás ellátásának kockázata: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége. Elszámolási és kiegyenlítési kockázat: elszámolás és kiegyenlítés elmaradása vagy késedelme Kapcsolódó rendszerek kockázata: Rendszerek egymásra épülése nem zökkenőmentes 82

83 A magyar belföldi fizetési rendszer Bankközi Klíring Rendszer (BKR) Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER) + 83

84 A magyar belföldi fizetési rendszer 1. Bankközi Klíring Rendszer (BKR): Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer. Sok, kis összegű fizetések elszámolása Napi legalább 5 elszámolási ciklus (4 óra alatt a pénznek meg kell érkeznie) Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt., KELER Rt. 84

85 A magyar belföldi fizetési rendszer 2. Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB. 85

86 Fizetési módok alakulása Magyarországon 2010 I II. n.év között millió darab 250 millió darab I II I II I II I II Forrás: I MNB II I II. Átutalás Fizetési kártyás vásárlás Csoportos beszedés Készpénzfelvétel 0

87 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

88 A bank passzív műveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek

89 Az előadás tartalma A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetőségei; A betétgyűjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetőségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek. 89

90 A passzív bankügyletek Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitől a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza. 90

91 Csoportosítási lehetőségek -1 a.) betétgyűjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól). 91

92 Csoportosítási lehetőség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források. 92

93 A betétgyűjtés jellemzői Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el; A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. A betétszerződéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) Futamidő lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). Küszöbös és sávos kamatozás. A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). Minimum leköthető összeg. 93

94 Az EBKM A különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelő költségeket. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. 94

95 Betétbiztosítás itthon Befektetési értékhatár - személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 100 ezer euró. Elszámolási számla betét Banki lekötött betét Bank által kibocsátott hitelezési jogot megtestesítő értékpapír (2003. január 1 után) Egy esetleges bankcsőd esetén az OBA 100 ezer euróig a betét és kamatai 100%-át fizeti ki. 95

96 A betétek csoportosítási lehetőségei 1. Látra szóló betétek; 2. Lekötött betétek: - Megtakarítási számlák; - Befektetési számlák 3. Egyéb betétek; 96

97 Látra szóló betétek Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a látra szóló betét. Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. Célja: A számla lehetővé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged. 97

98 Kamatszámítási módszerek 1. Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerűbb kamatszámítási módszer. 2. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökőévben 366). 98

99 Lekötött betétek 1. Megtakarítási számlák: - Azonnali elérésű számlák; - Lekötött betétek; - Értékpapírral gyűjtött források; - Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: - Tagi betét; - Befektetési jegy; - Indexhez kapcsolt számlák; - Nyugdíj előtakarékosság; - Életbiztosítással egybekötött betét. 99

100 Egyéb betétek 1. Befektetési célbetét; 2. Importfedezeti betét; 3. Váltófedezeti számla; 4. Csekkfedezeti számla; 5. Letéti számla. 100

101 További hasznos információk 1. Hitelintézetekről és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2. Bozsik Sándor: Banküzemtan;

102 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

103 A bank aktív műveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetőségek) Bankügyletek

104 Debt is a drug as powerful as alcohol or nicotine. as much an economic problem as a social one. growing faster than incomes in the rich world. (Economist, előfizetői levél) 104

105 Ez előadás tartalma 1. Az aktív bankügyletek definiálása. 2. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése. 105

106 Aktív bankműveletek Eszközök Források Pénz Hitel Betét Pénz 106

107 Aktív bankműveletek Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtő hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében. 107

108 Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól. 108

109 Mi a hitel szerepe a gazdasági életben? 1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai (pénzáramai) időben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek banki bevételek b.) a betétek kamata csökken csökken a megtakarítási kedv 109

110 A hitelek csoportosítási szempontjai 1. Fedezet szerint; 2. Lejárat szerint; 3. Technikai forma szerint; 4. Döntési szint szerint; 5. Kamatláb szerint; 6. Devizanem szerint; 7. Ágazat szerint; 8. Hitelcél szerint; 9. Hitelfelvevő szerint. 110

111 1. Fedezet szerint I. Személyi hitelek II. Reálhitelek a.) Biankó hitelek a.) Lombardhitelek b.) Kezeshitelek b.) Cessziós hitelek c.) Váltó leszámítolási hitelek c.) Jelzálog hitelek 111

112 2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidő; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidő; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő. 112

113 3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitel; b.) Rulírozó hitel; c.) Készenléti hitel; d.) Eseti hitel. 113

114 4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyűlési hatáskör. 114

115 5. Devizanem szerint Forint Deviza 1. Devizahitel: olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg (pl. svájci frank, euro). 2. Alkalmazott árfolyamok:korábban: folyósításkor: deviza vételi, törlesztéskor: deviza eladási Jelenleg: MNB középárfolyam 3. Árfolyamrögzítés: 2015 február 1: rögzített árfolyamon forintosítás: Deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön Ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing Nem vonatkozik az árfolyamrögzítés: autóhitel, autólízing, fedezetlen fogyasztói hitel, vállalkozói és vállalati hitelek 115

116 A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. 116

117 Lakossági hitelezés korlátozásai Lakossági devizahitelre csak nagyon komoly feltételek mellett jegyezhető be jelzálog Lakossági hitelek kamatait referencia-kamatlábhoz kell kötni Lakáshitelek egyéb díjai, jutalékai nem lehetnek magasabbak, mint a szerződéskötéskor voltak Lakáshitelek esetében maximum 70%-os LTV arány kell LTV: Loan to Value: Hitel-fedezet arány: (Hitel összege/a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értéke). 117

118 Államháztartás hitelfelvételi Központi alrendszer korlátozásai amíg el nem érjük az 50%-os GDP arányos bruttó államadósságot, elsődleges egyenleg pozitív Államadósság növekedése = 3% - ½ GDP változás Önkormányzat Működési kiadásra nem Projektekhez kormányzati engedéllyel és maximum saját bevételek 50%-a lehet az adósságszolgálat 118

119 7. Ágazat szerinti csoportosítás ipari; mezőgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági. 119

120 8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek. 120

121 9. Hitelfelvevők szerint 1. Lakossági; 2. Vállalati; 3. Költségvetési; 4. Bankközi. 121

122 6. Kamatozás szerint 1. Fix kamatozású; 2. Változó kamatozású; 3. Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat! 122

123 Egy nem tipikus hitel a diákhitel Jogosult: Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója. A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése. Bejelentett lakcíme van. 40 év alatti. Magyar állampolgár. 123

124 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Bozsik Sándor Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? ( PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekről tudni kell ( 124

125 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

126 A bank aktív műveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek

127 Ez előadás tartalma 1. Az aktív bankügyletekről még egyszer. 2. A lízing definiálása, fajtái. 3. A hitel és a lízing. 4. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. 5. A forfeting definiálása. 6. Forfeting és faktoring. 7. Tartozásátvállalás definiálása. 8. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz. 127

128 Aktív bankműveletek (ismétlés) Eszközök Források Pénz Hitel Betét Pénz 128

129 A lízing definiálása Szállító szállítás adás-vétel Lízingtársaság Lízingbe vevő lízingszerződés A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett. 129

130 A lízing fajtái 1. Pénzügyi lízing; 2. Operatív lízing; 3. Szerviz lízing; 4. Visszlízing. 130

131 A pénzügyi lízing A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába; A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; A lízingtársaság felméri a lízingbe vevő hitelképességét; Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni? 2. Lízingbe adó 3. Lízingbe vevő Szállító 131

132 Operatív lízing Rövid lejáratú bérleti szerződés; A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól; A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése); A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg; A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak. 132

133 Szerviz lízing Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság. 133

134 Visszlízing (sale and lease back) A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; Ez a lízing ügylet két szereplős; A visszlízing mindig pénzügyi lízing; A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat számára előnyös. Lízing társaság Befektetett eszközök: - Gép Forgó eszközök - Pénz Befektetett eszközök: - Gép Forgó eszközök - Pénz Vállalat 134

135 A hitel és a lízing összehasonlítása Jellemző Hitel Lízing 1. Működési metódusa Megelőlegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy későbbi időpontokban kell törleszteni. 2. A szerződés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén A vállalat a szerződést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell. 3. Haszon A kamat. A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része. 4. Tulajdonjog A hitelfelvevőé. A lízingbe adóé. 5. Nemfizetés Jogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerződés felmondását követően. A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni. 6. Kockázatvállalás Kisebb A lízingbe vevőé nagyobb, mint a lízingbe adóé. 7. Finanszírozás mértéke Saját erő + hitel 8. Adózás Az adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és kamatait. 100%-os finanszírozás is lehetséges A lízing bizonyos korlátok között költségként elszámolható. 135

136 A faktoring definiálása A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hiteleladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is. A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendőket. 136

137 1. A hitelezési kockázat átvállalása A hitelbe történő értékesítés kockázatának átvállalása a vevő cégkockázatának átvállalása faktorház által! Mikor? Ha az eladó a szerződéses kötelezettségének eleget tett, a vevő azonban nem! fizetőkészsége fizetőképessége változott meg! 137

138 Visszkereseti faktorálás A faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja. Faktor: pay as paid, vagyis fizeti ha már fizettek (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevőtől be nem szedte.) Ha a faktor előre fizet A kikötés (visszkereset) Ha a vevő nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni! Visszkereset nélküli faktoring Faktor: a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről. 138

139 2. Finanszírozási funkció A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak; A számla ellenértékének 90%-ig; A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevőket kell bevizsgálnia, a vevők kockázatát viseli. Vevő Eladó Eladó (engedményező) Hitelező Vevő 4. Faktor (engedményes) 139

140 3. Adminisztratív funkció alap faktoring; a faktor vezeti az ügyfele adósnyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja a hátralékos adósokat, gondoskodik a hátralékok behajtásáról. Nemzetközi faktorálás Az exportkövetelések faktorálása; A negyedik szereplő, az ún. importfaktor, aki az importőr ország területén működő faktorintézet. Az importfaktor az igazi faktor, aki a vevő fizetőképességét vizsgálja, behajtja a követelést és vállalja a nemfizetés kockázatát. Az exportfaktor a követelést tovább engedményezi az importfaktorra, aki az importőrnek fizet. Az importőr a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul. 140

141 Forfeting Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. Jellemző Faktoring Forfeting Lejárat Kockázat Szolgáltatás Rövidebb lejárat (< mint 180 nap) Csak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri / ismerheti el. Számos szolgáltatás kombinálható általa. Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap) A forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja. Kizárólag követelés megvásárlást jelent. 141

142 Tartozásátvállalás Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevő tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevő helyett fizeti ki az árut. A bankok ekkor szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül. 142

143 Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben: a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz, forgatásakor fizetési eszközként funkcionál. 143

144 Saját váltó A kibocsátó fizetési ígérete: Fizetek én e váltó alapján 20.. év hó. napon, Z összeget, XY rendeletére szöveget tartalmazza. A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti, A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Idegen váltó A kibocsátó a váltó kiállítója. A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek. A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek. Fizessen Ön e váltó alapján 20 év. hó. napon Z összeget, XY rendeletére. 144

145 A váltó, mint hiteleszköz A váltó, mint fizetési eszköz Kékacél Kft. Rövid lejáratú köt: -Váltótartozás Acélmű Rt. Rövid lejáratú köv: -Váltókövetelés A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. Ő kapja meg lejáratkor a váltóban szereplő összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. 145

146 A váltó és a kockázat A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); Egyetemleges felelősség intézménye; Megtérítési igény visszkereseti jog; Gyorsított bírósági eljárás; Váltóperes eljárás óvatolás; Váltókezesi nyilatkozat avizált váltó 146

147 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; Bozsik Sándor Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző; Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-II- III., Bankszemle 1995/ p; Bankszemle 1995/ p; Bankszemle 1995/ p. 147

148 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

149 Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!) Bankügyletek

150 Kamatszámítás Egyszerű kamatszámítás Csak a tőkeösszeg kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tőkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb. Kamatos kamatszámítás A kamaton keresett összeg a tőkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tőkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb. Vegyes kamatszámítás 150

151 Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerű kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: Kamat Visszakapom a tőkét Összesen Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: Ft Kamat Visszakapom a tőkét Összesen Ft Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés 151

152 Képlettel.jelenből jövő: kamatos kamatszámítás! A befektetett Ft 5 év múlva Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r) n FV = * (1 + 0,10) 5 FV =

153 . jövőből jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizető befektetésben, ha 5 év múlva Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r) n PV = FV / (1+r) n PV = / (1+0,075) 5 PV = Ft

154 (kamatos) kamatoztatás FV = C *(1 r) PV n P V Jelenérték Jövőérték FV n PV = C n * 1 (1 + r) n diszkontálás C 0 = befektetett összeg 0. időpontban C n = befektetett összeg n. időpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma 154

155 Példák Mennyit fog érni Ft? 3 év múlva évi 6% kamattal? 3 év múlva évi 7% kamattal? 20 év múlva évi 6% kamattal? Mit számolunk? 155

156 Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal * (1 + 0,06) 3 = Ft b) 3 év múlva évi 7% kamattal * (1 + 0,07) 3 = Ft c) 20 év múlva évi 6% kamattal * (1 + 0,06) 20 = Ft Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés! 156

157 Mennyit ér ma? Példa 3 év múlva esedékes Ft évi 7,5% hozammal számolva? Mit számolunk? Megoldás: PV = FV / (1+r) n / {(1+0,075) 3 } = Ft 157

158 Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tőkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk? 158

159 Kamatos kamat számítás t n =t 0 *(1+i/m) n t n : a betét felvételekor kapott összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: t n = 100*(1+0,2/4) 4 = 121,55 159

160 Példa Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás) Mit számolunk? 160

161 Egyszerű kamatszámítás t n = t 0 *(1+i*n/360) t n : a betét felvételekor kapott összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban; Megoldás: t n = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67 161

162 Példa Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tőkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás) Mit számolunk? 162

163 Vegyes kamatszámítás t n = t 0 * (1+i*n 1 /360)*(1+i/m) N *(1+i*n 2 /360) t n : a betét felmondásakor kifizetett összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n 1 : a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n 2 : az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma. 163

164 Megoldás t n = 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4) 3 *(1+0,2*22/360) = = 121,67 164

165 A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvező betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta. 165

166 Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén: jövőérték jelenérték Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; t i : ( k + bv) i a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 166

167 b.) Éven túli lejárat esetén: jövőérték jelenérték Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; t i : ( k + bv) i a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 167

168 Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát. 168

169 Példa: forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek; c) az első évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is. Melyik befektetés a legkedvezőbb? 169

170 Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: * 7 = ,-Ft A lejáratkor fizetendő összeg: = ,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = * 1,11 7 = ,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?) 170

171 c.) A kifizetett összeg = * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = ,-Ft Megoldás: a.) ,-Ft b.) ,-Ft c.) ,-Ft 171

172 Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezőbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %) Mit vizsgálunk? Miért? 172

173 Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tőle a Magyar Államkincstár. Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk? r=(fv/pv) nap alatt (100/97,75) 1 = 2,3% Milyen éves hozamnak felel ez meg? r=(fv/pv) 1/n -1 vagy r=(fv/pv) 365/n -1 Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap (100/97,75) (365/90) 1 = 9,67% 173

174 Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk. 174

175 Mi a THM? THM Milyen költséget tartalmaz a THM? a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját. 175

176 Mit nem tartalmaz a THM? a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk! 176

177 A THM számítása a.) Egy részletben történő folyósítás esetén: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő a Banknak fizetendő költségekkel; A k : a k-dik törlesztő részlet összege; m: a törlesztő részletek száma; t k : a k-dik törlesztő részlet években, vagy töredékévekben kifejezett időpontja; i: a THM századrésze. 177

178 b.) Több részletben történő folyósítás esetén: A k : a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, A k : a k sorszámú törlesztő részlet összege, m: a hitelfolyósítások száma, m : a törlesztő részletek száma, t k : a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, t k : a k -adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja, i: a THM századrésze 178

179 Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: A bank : 100Mó HUF összegű hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidőre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. B bank : Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidőre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzői díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne. Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztő részlete, illetve azok tőke és kamattartalma, ha csak a kezdő részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt? Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztő részlet alapján! Melyik konstrukció a kedvezőbb az ügyfél számára? Miért? 179

180 Megoldás A bank: A törlesztő részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1, /1, /1,125 4 ) X = HUF Ebből: Kamat: HUF * 0,125 = HUF Tőke: = HUF B bank: A törlesztő részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1, /1, /1, /1, /1,135 6 ) X = HUF Ebből: Kamat: HUF * 0,135 = HUF Tőke: = HUF 180

181 Sorrend: Sorrend Kamatláb Törlesztő részlet THM A B A = B B A A = B 181

182 Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek? 182

183 Megoldás A: (1+i) 1 = 1,21 B: (1+0,2/2) 2 =1,21 C: (1+0,195/12) 12 =1,2134 D: (1+0,2/365) 365 =1,

184 Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével). 184

185 Megoldás A lekötés időtartama: = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eft! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje 185

186 Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26) 186

187 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

188 A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek

189 Ez előadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylő minősítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerződéskötés. 8. Folyósítás. 189

190 Tájékozódás szakasza 1. Információs csatornák; 2. A hitelfelvétel lehetősége; 3. Az igényelhető hitelösszeg; 4. A hitelbírálat időtartama; 5. Szükséges biztosítékok; 6. A hitelezés egyéb feltételei. 190

191 Felkészülés a hitelkérelem benyújtására 1. A biztosítékok felmérése. 2. A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. 3. A cégszerű aláírás szerepe. 191

192 A hitelkérelem mellékletei 1. Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); 2. Társasági szerződés, alapító okirat. 3. Aláírási címpéldány; 4. Éves beszámoló (auditált); 5. Nyilatkozatok (NAV); 6. Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Földhivatal - Tulajdoni lap; 7. MOKK - Magyar Országos Közjegyzői Kamara, hitelbiztosítéki nyilvántartás). 192

193 A hitelkérelem benyújtása 1. Tételes áttekintő ellenőrzés; 2. A hitelkérelmek elbírálása: Hagyományos Egyszerűsített Gyorsított Komplex elemzés, Nagy tömegű, nem Egyszerűsített ratingen alapul. nagy összegű hitelbírálatot hitelek elbírálása. is jelent Algoritmuson egyben. alapul. (scoring) 193

194 A kérelem átvétele, a minősítés jellemző, nem szám- Objektív szempontok A pénzügyi kimutatások adataiból nyerhető mutatószámok. Szubjektív szempontok Az ügyfelek gazdálkodását szerűsíthető minőségi ismérvek. 194

195 Egyéb forrásból származó információk 1. Banki kapcsolatok; 2. Vállalkozói magatartás vizsgálata; 3. Korábbi hitelkérelmek sorsa; 4. Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; 5. Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata. 195

196 A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 1. DATAX; 2. KHR; 3. Sajtófigyelés; 4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK. 196

197 Döntés a hitelkérelemről Elfogadás Elutasítás Elfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel. 197

198 Az elutasítás indokai 1. Jogszabályba ütköző célt szolgál; 2. A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; 3. Az ügylet túl kockázatos; 4. Nincs elegendő biztosíték; 5. Instabil vagyoni helyzet; 6. Köztartozás áll fenn. 198

199 Döntés Az ügyfél tájékoztatása Szerződéskötés Folyósítás M O N I T O R I N G 199

200 További hasznos információk Árvai Zsófia Dávid Zsuzsanna Vincze Judit (MNB műhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlődési irányok Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg kiadó Bp, Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. 200

201 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

202 Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetőségük Bankügyletek 202

203 Az előadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetőségei (Fő és kiegészítő biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése

204 A biztosítékok csoportosítási lehetőségei Fő (önálló) biztosítékok Kiegészítő biztosítékok Alacsony kockázatú Nem alacsony kockázatú

205 A lehetséges biztosítékok fajtái I. Dologi biztosítékok 1. Zálogjog dolgokon: a.) Jelzálogjog: - ingatlanon; - ingóságon; b.) Kézizálogjog: - ingóságon; 2. Vagyont terhelő zálogjog 3. Zálogjog jogokon és követeléseken 4. Közraktárjegy 5. Óvadék II. Személyi biztosítékok 1. Kezesség: a.) Egyszerű kezesség; b.) Készfizető kezesség; c.) Váltó- és csekk kezesség; 2. Bankgarancia és egyéb garancia 3. Külföldi bankári biztosítékok ] Egyéb biztosítékok 1. Engedményezés 2. Biztosítások 3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat 4. Biztosítéki kikötések Opció (vételi jog) 205

206 1. Zálogjogok A dologi biztosítékok - A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); - Nem alapítható zálogjog a dolog egy részén ; - A követelés elévülésének kérdése

207 a.) Jelzálogjog ingatlanon: - A jelzálogjog alapításának célja; - Az ingatlan elzálogosításának lehetőségei; - A jelzálogjog megjelenése és tartalma; - Kockázati tényezők jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: - A dolgokat terhelő zálogjogok alapításának célja és módja; - Mi lehet a jelzálog tárgya; - Mi a zálogjog megjelölésének módja;

208 c.) Kézizálogjog: - A kézizálogjog létrejöttének körülményei; - A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelő zálogjog: - Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; - A hitelből megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? - Mikor szűnik meg?

209 e.) Zálogjog jogokon és követelésen: - Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az őt megillető jogon is; - A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; - A zálogjog esedékessé válásának esetei: a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta után

210 A keretbiztosítéki zálogjog: A zálogjog egy speciális formája; Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak; Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra); Véghatárideje?

211 Jogi érvényesíthetőség kérdései: Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója; Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett: Vételár - Megőrzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése Vagyont terhelő zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre

212 2. Közraktári jegy Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre; Részei: Árujegy Zálogjegy A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van: Közraktár Zálogjegy forgatása Zálogjog alapítása. A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai

213 3. Óvadék Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön; Alapítása: szerződés útján; Rendelkezés az óvadék tárgyáról: A bank szabadon Más, egyenértékű rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás. Kiegészítő biztosíték vagy kiengedés. 213

214 Az óvadék jogi érvényesíthetőségének kérdései a.) Az óvadék lejárata banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történő kielégítés a felszámolási eljárás során, május 1. után; c.) felszámolás közzététele 3 hónap Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával Mint zálogjogosult élhet kielégítési jogával

215 4. Opció Jelentése = Vételi jog Fő és kiegészítő biztosítékként is alkalmazható; A vételár értéke Forgalmi érték A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni; Lejárata: Opciós és hitel szerződés aláírása Hitel szerződés lejárata Opciós szerződés lejárata max. 5 év Határozatlan időre szóló opció, max. 6 hónap!