TEREMTÉS 10-10 : ato 10-14 : atoag Atook és részcskék n p p n n p 10-15 : protonok és nutronok u u d d d u 10-18 : kvarkok A Hisnbrg-törvény A hullátrészt kövtkzény x p h/2π E t h/2π h = 6,6 10-34 Js Wrnr Hisnbrg Rövid időr gsérülht az nrgiagaradás: áravztés csatlakozási pontokon, félvztők (száítógép, hifi-torony, tlfon), radioaktivitás, atorőű Virtuális részcskék Enrgia tög anyag t = h/2π/ E = h/2π/(c 2 ) idig anyag kltkzht pl. lktron: t 10-21 p virtuális részcskék buborékok a ban Virtuális részcskék A téridő csoói Kvantufluktuációk Vákuupolarizáció: - lárnyékolják a részcskék töltését az lktron töltés 10-13 -nél közlbbről érv nagyobbnak adódik Enrgiaszint-ltolódás: A si is van. színképvonalak ltolódása Estrházy Pétr Casiir-rő: a térfogatát változtatva változik az nrgiája, rőt gyakorol a tartály falára A Kölcsönhatások Kölcsönhatás: Erősség: Hatótávolság: Hatókör: Nukláris 10 40 10-15 atoagok, kéiai lk Elktroágnss 10 38 nagy olkulák, környztünk Gyng 10 15 10-18 atorőű, Nap (fúzió) Gravitációs 1 nagy égitstk, Világgyt Kölcsönhatások és részcskék Virtuális részcskék közvtítik taszítás: gördszkás gyrkk labdáznak vonzás: burángot dobálnak kölcsönhatás hatótávolsága ~ részcsktög gluon foton nukláris lktroágnss gyng gravitációs ν + kölcsönhatás bozon p n graviton Összállította: Juhász Tibor 1
A kölcsönhatások gysítés Maxwll 1861 lktroos és ágnss kölcsönhatás lktroágnsség Einstin 1920 gységs térlélt lhtőség Winbrg, 1970 lktroágnss és gyng Sala kölcsönhatás lktrogyng lélt lktrogyng + nukláris kölcsönhatás Nagy Egysítés Elélt Hawking, a részcskék vislkdés, gravitáció Pnros kvantugravitáció A Nagy Egysítés Elélt 10 15 K fölött lktrogyng kölcsönhatás (kísérlti igazolás) Nagy hőérsékltn gyforák a kölcsönhatások Például rulttgolyó: nagy sbsséggl ozog: körbgy (szitrikus, gyfél állapot) kis sbsség stén blsik gy lyukba (37-fél állapot) 10 28 K fölött (10-31 -nél kisbb távolságoknál): gyfél kölcsönhatás, nagy hatótávolság ltűnik a részcskék tög szitrikus Szitrikus Aszitrikus Kisbb hőérsékltn: a gfagy (kristályok) a kölcsönhatások lkülönülnk, hatótávolságuk lcsökkn: aszitrikus a részcskék tögt nyrnk A Higgs-ző Kvantugravitáció A kzdt nrgiasűrűség szitrikus Higgs-ző (a részcskék tulajdonságai) aszitrikus (valódi) A téridő görbült ~ a hlyghatározás bizonytalansága (Hisnbrg-törvény) 10-14 Planck-távolság: 10-35 Habos téridő: fluktuációk a téridőbn 10-32 10-35 t = 0: Planck -korszak hétköznapi fogalaink n érvénysk nincsn tér, nincsn idő, nincsn Világgyt téridő fluktuációk: habos téridő gyszr csak gy fluktuáció ért léri a 10-35 -t t = 10-43 s d = 10-35 T = 10 32 K Az gységs kölcsönhatások kora t = 10-43 s d = 10-35 T = 10 32 K lkülönül a gravitáció létrjön a tér és az idő (téridő) gszültik a Világgytünk Világgyt <<<<<<<<<<< részcskért a kölcsönhatások gyforák (szitrikus ) virtuális részcskék párkltés és annihilációja zajlik t = 10-35 s d = 10-27 T = 10 28 K Az aszitrikus t = 10-35 s d = 10-27 T = 10 28 K az rős kölcsönhatás lkülönül a többitől gravitáció, rős kölcsönhatás, lktrogyng kölcsönhatás a fagyás során flszabaduló nrgia isét fllgíttt a Világgytt a hatalas nrgiaflszabadulás flfújta a Világgytt a Világgyt 10 50 -szrsér nőtt (kisiult) Az inflációs Világgyt t = 10-34 s d = 10-26 T = 10 27 K a virtuális részcskék valódi részcskékké alakultak (tögt nyrtk) t = 10-32 s d = 10-24 T = 10 22 K 10 28 K Összállította: Juhász Tibor 2
t = 10-32 d = 10-24 T = 10 22 K 10 28 K a részcskék tögt nyrnk kvarkok és lptonok jönnk létr Ősrobbanás kvarkok, lktronok, nutrinók, fotonok t = 10-32 s Az lktrogyng korszak kvarkok, lptonok, fotonok Bfagynak a kvarkok d = 10-24 T = 10 28 K t = 10-12 s d = 1 T = 10 16 K a szabad kvarkok hadronokká állnak össz protonok, nutronok, lktronok, nutrinók, fotonok t = 10-10 s d = 6 c T = 10 15 K Hadronkorszak t = 10-10 s d = 6 c T = 10 15 K lkülönül a négyfél kölcsönhatás nhéz li részk (hadronok, pl. protonok, nutronok) létrjött és gsisülés a korszak végér ltűnnk a hadronok t = 10-5 s d = 6 k T = 10 12 K TEREMTÉS A kzdt kzdtbn n volt SEMMI(n ) n volt tér, n volt idő, n létztt a Világgyt véltlnszrű téridő-fluktuációk, buborékok létrjöttk, gsisültk élttarta: t = h/2π/ E (például lktron: 10-21 s) kkora a Világgyt össznrgiája 0 nrgia nagyon nagy élttarta Kltkzés a siből!!!a Világgyt!!!!!! a siből!!!!!! jött létr!!! A si Trtés- Biblia: Kzdtbn trté Istn az gt és a földt. Csillagászat: Ősrobbanás ítoszok Kalvala: Tört tojásnak alsó fl Válik alsó földfnékké, Tört tojásnak flső fl A flttünk való éggé Thalész: Mindn dolgok kzdt és rdt a víz. Kltkzés a siből!!! Az gytln!!!!!! lhtségs!!!!!! agyarázat!!! Összállította: Juhász Tibor 3
A világ kltkzés Bárhol gtörténht az ősrobbanás. Világgyt szültik Mgtrti saját trét és anyagát. Univrzuok A régi időkbn si s volt, n volt s hook, s tngr, s sós habok, n volt lnn föld, n volt fnn ég, n zöldült a fű ég, ásított a si. A határtalan sibn élt a titokzatos világszll, akit soha élő br sz ég n pillantott. Ő trttt ssz északon a Ködök Birodalát és déln Muspllt, a Tűz Országát. Grán onda Bárhol szültht gy újabb világgyt. Gravitációshullá zavart okoz. A világgytk tulajdonságai Eltérő - dinziók - fizikai törvényk - fizikai állandók Antropikus Világgyt 2 %-kal rősbb nukláris kölcsönhatás: n kltkznénk protonok (atook, olkulák) 2 %-kal gyngébb nukláris kölcsönhatás: a héliunál nhzbb lk instabilak lnnénk kissé rősbb lktroágnss kölcsönhatás: a csillagok néhány illió év alatt kiégnénk kissé gyngébb lktroágnss kölcsönhatás: hidg, sötét csillagok négydinziós tér: a hulláok (fény) trjdéskor losódnak stb. Univrzuok - univrzuok kicsi valószínűség gyből gy sok között gy Sok világgyt sötét és hidg, sok világgyt túl forró az élt gjlnéséhz. Egyszr éppn gszülttt az élt kifjlődéséhz alkalas világgyt!! Trtés Trtés Trtés porrá lszünk. porrá lszünk. porrá lszünk. Összállította: Juhász Tibor 4
Trtés porrá lszünk. Összállította: Juhász Tibor 5