TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Bécs AUSZTRIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2005
TARTALOMJEGYZÉK Általános információk 2 Demográfiai helyzet.. 3 A lakosság egészségi állapota 4 Az egészségügy reformjának aktuális kérdései.. 10 Irodalomjegyzék 16 Készítette az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája -1-
AUSZTRIA (Osztrák Köztársaság) Németül: Republik Österreich ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Terület: 83 860 km 2 Lakosság: 8,116 millió fő (2003) Népsűrűség: 96,8 fő/km 2 Főváros: Államforma: Bécs (1,6 millió fő) szövetségi köztársaság Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (a tartományi joggal rendelkező fővárossal együtt) Népesség: osztrák 93%, egyéb 7% (szerb, horvát, magyar, német, szlovén, török) Hivatalos nyelv: német Gazdasági mutatók (2003) GDP/fő: 27 930 euró Gazdasági növekedés: 0,8% Munkanélküliség: 7% Maastricht-i konvergencia kritériumok (2003) Költségvetési deficit (GDP %-ában): -1,1% Államadósság (GDP %-ában): 65,1% Infláció: 1,3% Hosszú lejáratú kamatláb: 4,15% -2-
DEMOGRÁFIAI HELYZET népessége 2003-ban 8,116 millió fő volt, a városi lakosság aránya 67,4%. Az utóbbi két évtizedben a lakosság növekedési aránya alacsonyabb a korábbinál. A születési arányszám a 60-as évektől folyamatosan csökkent, 2002-ben kismértékben növekedett. A halálozási arány az 1970-es években emelkedett, majd folyamatosan csökkent. 2002- ben az előző évihez képest nőtt a halálozási ráta. 1989-ig a természetes szaporodás negatív előjelű volt. A halálozási arány csökkenésének tulajdoníthatóan a fogyás megszűnt, 1990-től a természetes szaporodás kedvezőbb irányt vett. A lakosság számának alakulása (ezer fő) Év Férfiak Nők Összesen 1970 3494 3952 7446 1980 3549 3932 7481 1990 3710 4018 7729 2000 3941 4169 8110 2001 3955 4177 8132 2002 3901 4152 8053 2003 3975 4141 8116 Forrás: HFA 2004 Fontosabb demográfiai mutatók, Mutató 1970 1980 1990 2000 2001 2002 Születési arány 15,0 12,0 11,7 9,6 9,3 9,7 Halálozási arány 13,2 12,2 10,7 9,5 9,2 9,4 Természetes szaporodás 1,8-0,2 1,0 0,1 0,1 0,3 Csecsemőhalálozás 25,9 12,7 7,8 4,8 4,8 4,1 Forrás: HFA 2004 A lakosság korcsoportonkénti megoszlása, % Korcsoport (év) 1970 1980 1990 2000 2001 2002 0-14 24,5 20,4 17,4 16,7 16,5 16,6 15-64 61,4 64,1 67,5 67,8 68,0 67,9 65-14,1 15,5 15,1 15,5 15,5 15,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: HFA 2004-3-
Ausztriában a népesség öregedési folyamata figyelhető meg. A fiatalabb korcsoportok aránya csökken, a 60 éven felülieké pedig növekedést mutat. Az előrejelzések szerint a 15-60 éves keresőképes lakosság száma a jövőben tovább csökken, és 2015-ben a 60 éven felüliek száma 2,06 millióval (23%-kal) lesz magasabb, mint 2000-ben. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál és nőknél egyaránt folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, a 90-es években az EU átlaga körül mozgott, 2001-ben meghaladta azt. Az EU-15 átlagát tekintve 2001-ben mindkét nem együttes születéskor várható élettartama 79,02 év volt, Ausztriában 79,15 év, amely 2002-re 78,97 évre csökkent. A két nem közötti eltérés 1990-ben 6,5 év, 2002-ben 5,9 év volt a nők javára. Az eredményeket kedvezően befolyásolta, hogy az utóbbi 30 évben kimagasló javulást értek el a csecsemőhalálozás területén. Ehhez nagymértékben hozzájárult a terhes nők és a gyermekek magas színvonalú ellátása. A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Év Férfiak Nők 1970 66,5 73,4 1980 69,0 76,1 1990 72,5 79,0 2000 75,6 81,5 2001 76,1 81,9 2002 75,9 81,8 Forrás: HFA 2004 A csecsemőhalálozás alakulása, Év Csecsemőhalálozás Perinatális halálozás 1970 25,9 26,2 1980 12,7 12,0 1990 7,8 6,5 2000 4,8 3,9 2001 4,8 3,5 2002 4,1 3,4 Forrás:HFA 2004 Az osztrák népesség viszonylatában a vezető halálokok a keringési rendszer betegségei és a daganatos betegségek, a halálozások közel háromnegyedéért felelősek, mindkettő rátájában azonban csökkenés tapasztalható. A daganatok esetében a gyomorrák halálozásának csökkenése szembetűnő. -4-
A 100 ezer lakosra jutó halálozás alakulása főbb halálokok szerint Halálok 1970 1980 1990 2000 2001 2002 Összesen 1337,0 1160,2 1074,8 658,5 632,6 649,6 Ebből: Fertőző betegségek 16,0 8,2 3,2 2,5 2,3 4,7 Daganatok 292,3 266,9 255,5 174,2 169,1 170,8 Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei 627,7 653,1 552,3 315,2 297,8 289,1 110,5 63,4 54,4 32,9 30,9 32,5 Balesetek, sérülések 104,2 69,1 71,7 47,6 44,9 46,8 Forrás: HFA 2004 AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE Ausztriában önálló egészségügyi minisztériumot először 1972-ben hoztak létre. Azóta több átszervezés történt. 2003-tól, az egészségügy irányítását a Szövetségi Egészségügyi és Nőpolitikai Minisztérium látja el. A társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felelős az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelőssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenőrzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás magában foglalja a betegbiztosítás, balesetbiztosítás és nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, tágabb értelemben a munkanélküliek ellátását. Az ausztriai társadalombiztosításnak a XIX. század második felében létrejött rendszere kezdettől fogva az önkormányzatiság elve alapján szerveződik: a biztosítottak képviselői és a munkaadók végzik a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézését és az állam felügyeleti joggal bír. A társadalombiztosítás alapelvei a szolidaritás, a kötelező jelleg, nem létezik kockázati mérlegelés, a társadalombiztosítás nem nyereségorientált. Ausztriában a betegbiztosítás 7,9 millió lakosra, a balesetbiztosítás (munkahelyi balesetek és foglalkozásból eredő betegségek eseteire) 5,7 millió főre, a nyugdíjbiztosítás 5,2 millió emberre terjed ki. 2002-ben a társadalombiztosítás bevételei 35, 8 milliárd eurót tettek ki, ebből a biztosítottak és a munkáltatók által fizetett járulékok nagysága 27,9 milliárd euró, az -5-
egyéb bevételek (állami költségvetési hozzájárulás stb.) 7,9 milliárd euró voltak. A kiadások közül a betegbiztosítás kiadásai 10,9 milliárd eurót, a balesetbiztosítás 1 milliárd eurót a nyugdíjbiztosítás kiadásai kb. 24 milliárd eurót tettek ki. A betegbiztosítás legnagyobb kiadási tételei: a kórházi ellátás 3 milliárd euró, az orvosi ellátás 2,7 milliárd euró és a gyógyszerek 2,2 milliárd euró. Az adminisztrációs költségek mértéke 357 millió euró (a betegbiztosítás kiadásainak 3,2%-a). A kötelező beteg(egészség)biztosítás a népesség 97 százalékára terjed ki. 22 biztosító foglakozik betegbiztosítással, közülük kettő és még további két biztosító balesetbiztosítást kínál. A biztosítók területi alapon illetve foglalkozási csoportonként működnek. Az Osztrák Társadalombiztosítók Szövetsége tagjainak biztosítási területei Betegbiztosítábiztosítábiztosítás Nyugdíj- Baleset- Társadalombiztosítók 9 területi betegbiztosítási pénztár X 8 vállalati betegbiztosítási pénztár X Közalkalmazottak Biztosító Intézete X X Általános Balesetbiztosító Intézet X Nyugdíjbiztosító intézet X Osztrák Kereskedelmi és Ipari Társadalombiztosítási Intézet X X Mezőgazdasági Dolgozók Társadalombiztosítási Intézet X X X Vasúti Dolgozók i Biztosító Intézete X X X Osztrák Bányászati Biztosító Intézet X X i Közjegyzők Biztosító Intézete X A népesség körülbelül egyharmada kiegészítő magán betegbiztosítással rendelkezik, amely elsősorban a jobb kórházi elhelyezést fedezi és a szabad orvosválasztásra ad lehetőséget (az alapellátásban a biztosítóval nem szerződött orvos választásakor a költségek 20%-át magánbiztosítás hiányában a beteg viseli). A rendszereket a kötelező társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák. A járulékokat törvény határozza meg, a jövedelemtől függnek. A munkaadók és a munkavállalók kb. fele-fele arányban fizetik a hozzájárulást. A járulékok együttes mértéke a bruttó keresetek 6,5-6,9%-a. A járulékalap felső határa havi 3630 eurós jövedelem. Az egészségügyi ellátás rendszere Az egészségügyi ellátórendszer mutatószámai szerint az EU országok viszonylatában a vezetők között helyezkedik el. 2001-ben az EU-15 országaiban a 10 ezer főre jutó kórházi ágyak számának átlaga 61,0, Ausztriában 85,2 volt; a 10 ezer főre jutó háziorvosok száma az EU 15 átlagában 10,2, Ausztriában 13,6 volt. Járóbeteg-ellátás A járóbetegek ellátását elsősorban az önálló praxisukban háziorvosként tevékenykedő magánorvosok végzik. Az orvosok két kategóriába tartoznak aszerint, hogy szerződésben állnak- -6-
e a társadalombiztosítással vagy sem. A betegek szabadon választhatják meg orvosukat (vonatkozik ez a háziorvosokra és a szakorvosokra egyaránt). Lehetőség nyílik nem szerződéses orvos felkeresésére is, de ebben az esetben a biztosító csak a szerződéses keretek között rögzített honorárium 80%-os arányában téríti meg a beteg költségeit. A járóbetegek ellátását mintegy 15 ezer körzeti orvosi rendelő, 400 szakrendelő, valamint 300 kórházi ambulancia látja el. 2002-ben a háziorvosok száma 11.300 (2002), egy háziorvosra átlagosan 710 lakos jutott. Az alapellátás orvosai vegyes finanszírozásban részesülnek, az alapszolgáltatások fix díja mellett szolgáltatásonkénti díjat kapnak. Az elszámolás alapja a betegkártya (Krankenschein). Fekvőbeteg-ellátás A kórházi ellátást a Szövetségi Kórháztörvény szabályozza, amely elvi keretszabályozás. Minden tartomány és az azonos jogállású főváros saját kórháztörvényeket ad ki. A lakosság fekvőbeteg-ellátásáért túlnyomórészt a tartományi hatóságok felelősek. 2002-ben osztrák statisztika szerint 278 kórház volt az országban (HFA adatok szerint 280), ezek ágyszáma 70 ezer körüli. Az ágyak többsége köztulajdonban vagy nonprofit magántulajdonban található. Magántulajdonban működik az ágykapacitás 29,1 százaléka. A 90- es évektől kezdődően kb. tízezerrel csökkent az ágyszám. A fekvőbeteg-intézmények között megtalálhatók általános kórházak (ezek száma az összes kórházon belül 117), szakkórházak (gyermekkórház, orthopédia, tüdőkórház, belgyógyászat stb.), rehabilitációs és krónikus betegápoló-otthonok, ápolási otthonok, szanatóriumok. A kórházak átalakítása kórháztervek és nagyberendezésekre vonatkozó tervek alapján történik, amelyek meghatározzák a szükséges osztályokat, ágyakat, orvostechnikai nagyberendezéseket a szövetségi kormány és a tartományok megállapodásával. A kórházak üzemeltetése többnyire gazdasági társaságok vagy kórházakból alakult szövetségek formájában történik. 2002-ben 2,4 millió fekvőbeteg ellátásáról 18.409 kórházi orvos és 73.790 szakdolgozó (nővér, szülésznő, asszisztens, technikus stb.) gondoskodott. Átlagosan 3,8 ágyra jutott egy orvos, egy szakdolgozó pedig 0,95 ágyért felelt. Az állami kiadások (társadalombiztosítás; szövetségi, tartományi, helyi önkormányzati adóbevételek meghatározott hányada és további hozzájárulások) kb. 40%-át a kórházak kapják. Ennek az összegnek nagyjából 50%-a tartományi alapokon keresztül jut el a kórházakhoz. Egyébként a finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemzők a különbségek. A kórházak többsége teljesítményelvű kórházi finanszírozási rendszeren (LKF - Leistungsorientierte Krankenanstalten-Finanzierung) keresztül kapja az ellátást. -7-
Az ágyellátottság eloszlásában előfordulnak egyenlőtlenségek (Burgenlandban 58, Steiermark tartományban 87 ágy jut 10 ezer lakosra). Mivel a kórházak Ausztriában is a legdrágább egészségügyi intézmények, mind a kormányzat, mind a biztosítók főszövetsége keresi a megoldást az átlagos ápolási időnek az optimálisra való leszorítására. Az utóbbi években - a kórházak igen magas működtetési költségei miatt - ágycsökkentéseket hajtottak végre. A kórházakban jelentősen lerövidült az ápolási idő: 1991-ben 11,5, 1996-ban 8,8 és 2001- ben 7,4 nap volt. Az ágyellátottság alakulása Mutató 1970 1980 1990 2000 2001 2002 Ágyak száma 80 549 84 382 80 676 69 851 69 320 67 997 * 10 ezer lakosra számítva 108,1 112,7 104,5 86,1 85,2 84,4 * *Vorarlberg nélkül Forrás: HFA 2004 2002-ben 26 803 orvos dolgozott az országban, számuk fogorvosokkal és rezidensekkel együtt 36 531 volt. Az orvosellátottságban is vannak különbségek a tartományok között (pl. Bécsben 67, Tirolban 48, Burgenlandban 30 orvos jutott 10 ezer lakosra). Az egészségügyi dolgozók számának alakulása Mutató 1990 2000 2002 Orvosok száma 26 033 25 332 26 803-10 ezer lakosra 33,7 31,2 33,3 Fogorvosok száma 2891 3732 4109-10 ezer lakosra 3,7 4,6 5,7 Gyógyszerészek száma 3874 4532 4704-10 ezer lakosra 4,9 5,6 5,8 Szakképzett ápolók száma 58 773 47 292 47 767-10 ezer lakosra 76,1 58,3 58,7 (2001) Forrás: HFA 2004 Az egészségügy finanszírozása Az egészségügy finanszírozását több-szereplős modell jellemzi. Míg a kórházon kívüli ellátás szereplői a társadalombiztosítókkal szerződnek, a kórházak finanszírozása részben un. tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket is tartalmaznak. -8-
Ausztriában az egészségügyi kiadások a 90-es évektől a GDP 7-8%-a körül mozognak, 2002-ben az egészségügyi kiadások a GDP 7,7%-át tették ki. Az EU-15 átlagát tekintve az osztrák arány alacsonyabb (EU-15: 9,03%). 2002-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke vásárlóerő paritáson számítva 2220 USD volt. Az összes kiadásból az állami kiadások aránya 70% körüli. Az állami szektorban a társadalombiztosítás a legnagyobb finanszírozó, hozzájárulnak azonban a kiadásokhoz adókból származó bevételeikből a tartományi és helyi önkormányzatok, valamint a szövetségi kormány is. A 30%-os magánfinanszírozás nagyobbik része lakossági kifizetés. A lakosok fizetnek egyebek mellett a három hónapig érvényes betegkártyákért, amelyek az ellátás igénybevételének igazolására szolgálnak, a kórházi ellátásért naponként, a felírt gyógyszerekért receptdíjat, önrész vállalás kíséri a gyógyfürdő szolgáltatások, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét, a gyógyászati segédeszköz felírásokat. Az osztrák egészségügy problémái Az osztrák egészségügy is problémákkal terhelt. Első helyen említhető a duális finanszírozás következtében kialakult kórházi és kórházon kívüli ellátási területek széthúzása, az átjárhatóság hiánya, amely jelentős veszteségeket okoz a rendszer hatékonyságában. Sarkalatos probléma a generikus gyógyszerek alkalmazásának kérdése. Az orvosok nagy többsége előszeretettel ír fel originális gyógyszereket az olcsóbb, viszont azonos hatóanyagokat tartalmazó generikus készítményekkel szemben, amit a beteg gyógyulásának érveivel magyaráznak. Ezzel kapcsolatban felvetődött az a lehetőség, hogy a feltűnően drága gyógyszereket felíró orvosokat akár meg is büntetnék, felbontanák az egészségpénztárral kötött szerződésüket. A generikus gyógyszerek alkalmazásának elérése érdekében a küzdelmet viszont nem csupán az orvosokkal kell majd felvenni, hanem az elszámolásban érdekelt gyógyszerlobbival is. Gondot jelent Ausztriában a kórházi ágyak még mindig magas száma. A tervek között szerepel az ágyak számának további csökkentése ill. átstrukturálása, az akut gyógyítást szolgáló, magasabb költségű, korszerűbb technikával ellátott kórházi ágyak ápolási ággyá való átalakítása. Ezt az utóbbi évekre jellemző születések számának csökkenése és az egyre növekvő várható életkor is indokolja. A tendencia hatásaként várhatóan nőni fog az ún. ápolási otthonok aránya (és ott az orvosi ellátás iránti igény) a klasszikus idősek otthonával szemben. Az egészségügyben további komoly problémákat okoz, hogy - nemzetközi összehasonlításban is magas - a szükségesnél pedig jóval több Ausztriában a kórházi beutalások száma. Ennek egyik oka az, hogy az egészségpénztárak szerződéseik révén a körzeti orvosok finanszírozását tudják erőteljesen kordában tartani. Az orvosok erre válaszul a kórházi beutalásban vélik megtalálni a gyógyírt. A másik ok a mára már eltörölt ambulanciadíjban keresendő. A hiányok csökkentésére egy időben a járóbeteg-szakellátást igénybe vevőknek ún. ambulanciadíjat kellett fizetniük, mire az orvosok a kevésbé tehetős betegeket egyszerűen beutalták a fekvőbeteg ellátásba. A reformtervek között szerepel a kórházon belüli és a kórházon kívüli (extramurális ill. intramurális) területek közötti optimálisabb kommunikáció és információáramlás kialakítása. -9-
A prevenciós és az egészség megőrzésére irányuló intézkedések fontos helyet foglalnak el a reformtervek között. Azonban a jelenlegi térítési rendszerben csekély a motiváló erő ezen intézkedések népszerűsítésére. AZ EGÉSZSÉGÜGY REFORMJÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségügyi reformintézkedések kidolgozása és bevezetése 1988 óta folyamatosan tart. A fő célkitűzés az egyre növekvő kiadások csökkentése, az ellátás minőségének és hatékonyságának javítása. A következőkben a reform 2004. évi koncepciójáról és a 2005. januárjától érvényes programjáról adunk áttekintést. Az egészségügyi irodák (Gesundheitsagenturen) 2004-es koncepciója Az osztrák egészségügyben jelentkező problémák megoldására az Osztrák Szövetségi Kormány 2004-es reformprogramjában központi helyet kaptak az ún. "egészségügyi irodák". A tervezett egészségügyi irodák létrehozásának fő céljai közé tartozott Ausztriában a szövetségi kormány, tartományok és a társadalombiztosító szükséges koordinálásának (a stratégiai irányítás, a tervezési, ellenőrzési és finanszírozási tevékenység) jobb összehangolása, az egységes orvosi dokumentáció és minőségi standardok, a duális ellenőrzés (orvosi és gazdasági) intézményesítése illetve az egészségügyi szolgáltatást nyújtók és a szolgáltatásokat finanszírozók különválasztása. A megoldást egy központi szövetségi egészségügyi iroda (Bundesgesundheitsagentur) és kilenc országos/regionális egészségügyi iroda létrehozásában látták. Sokan az egészségügyi irodák gondolatát az egészségügyi régiók létrehozásával kapcsolatban képzelték el. Az egészségügyi régiók célja a szolgáltatások és a finanszírozás hatékonyabbá tétele lett volna, tekintettel az osztrák tartományok különböző méreteire. Bár a kormányon belül sem volt konszenzus e kérdésben, de úgy tűnt, hogy északi, déli és nyugati régiókat alakítanának ki. Az elképzelések szerint a társasági tagok azok közül az intézmények közül kerültek volna ki, melyek az egészségügyben irányító ill. pénzügyi ellátó tevékenységet folytatnak (kormány, társadalombiztosító, tartományok). A szövetségi egészségügyi iroda (bécsi székhellyel) közhasznú korlátolt felelősségű társaság (Kft.) formájában tevékenykedett volna. Feladata közé az irányelvek és a tervezéshez szükséges alapelvek kidolgozása tartozott volna. A kilenc egészségügyi iroda feladataként ezen irányelvek és tervek végrehajtását, illetve javaslatok kidolgozását a továbbfejlesztésre, valamint legfőbb feladatként az egészségügyi piacon a szolgáltatások koordinált megvásárlását és a betegek részére történő továbbadását tervezték. Fontos szempont volt az is, hogy a kilenc szervezetnek ezen kívül lehetősége nyílt volna tartományi szinten a regionális sajátosságok figyelembe vételére. Az osztrák szövetségi alkotmányjog 15a cikkelye szerint (Österreichisches Bundes-Verfassungsgesetz Art. 15a) megkötendő megállapodás szerint a kormánynak és a tartományoknak kellett volna gondoskodni az egészségügyi irodák által meghozott határozatok megvalósításáról, ami ide vonatkozó rendeletek meghozatalával vált volna realizálhatóvá. -10-
E tervezethez kapcsolódott az ún. reformpool gondolata, amely a tervezett és szükséges egészségügyi szolgáltatások áthelyezésének financiális támogatását szolgálta volna a kórházon belüli és kórházon kívüli területek között. Milyen előnyökkel járt volna az irodák létrehozása a betegek számára? Az egészségügyben egyes vizsgálatokat gyakran szükségtelenül illetve többször is elvégeznek (vérvizsgálat, EKG, röntgen), még akkor is, ha a beteg a megfelelő leleteket magával hozza. Ennek hatásaként a kórházi ellátás ideje nő illetve a társadalombiztosítás többször is fizet egyazon szolgáltatásért. Ezért az egészségügyi irodák által kidolgozott standardok előírták volna, hogy milyen előzetes vizsgálatok szükségesek egy bizonyos beavatkozás végrehajtása előtt illetve után. Elkerülhetővé vált volna ezáltal például az operációk előtt kétszer elvégzett és ezért kétszer térítendő vizsgálat, lehetővé vált volna a rehabilitációra vonatkozó előírások kidolgozása révén a különböző intézmények/területek közötti áthelyezés jobb megszervezése, ami ugyancsak költségcsökkentő hatású, illetve a jobb szervezés révén lerövidíthető lenne a beteg felépülésének ideje. Aggályok az irodák létrehozásával kapcsolatban Az egészségügyi irodákkal kapcsolatban a fő problémát abban látták, hogy a kormány a központi irányítás révén mind a szolgáltatások "elosztójává", mind pedig azok finanszírozójává vált volna. Ezért a reform heves ellenállást váltott ki főként a nagyobb országos betegbiztosítók körében, hisz ezek befolyásuk jelentős csökkenésétől tartottak. Nem utolsó sorban az Osztrák Társadalombiztosítási Intézetek Szövetségének legtöbb képviselője is ellenezte a gondolatot, mivel valószínűleg elveszítették volna befolyásukat az egészségbiztosítási alapok felett. Mások politikai érdekeket véltek felfedezni az egészségügy ilyen mértékű "államosításának" tervei mögött és Maria Rauch-Kallat minisztert azzal vádolták, hogy hatalmat és pénzt kíván az Osztrák Néppárt (ÖVP) kezére játszani. Az orvosi kamara és az orvosok többsége is ellenezte az egészségügyi irodák tervét. A kamara főként azt sérelmezte, hogy nem lenne beleszólási joga a döntésekbe. Az orvosok elsősorban attól tartottak, hogy a pénztári orvosokkal kötött szerződések érvénytelenné válnának, illetve veszélybe került volna a szabad orvosválasztás. A kamara alelnöke ezért egy új elképzelést ismertetett az ausztriai egészségügyi finanszírozásról. Az elképzelés szerint egy olyan duális finanszírozási rendszer bevezetése szükséges, amelyben a teljes fekvőbeteg-ellátást adókból, a letelepedett területeket (önálló praxissal dolgozó általános és szakorvosokat) és a járóbeteg-ellátást pedig a társadalombiztosítási járulékból finanszíroznák. A kamara úgy vélte, hogy ezáltal az egészségügyi irodák költséges bürokrata szervezetének finanszírozása kiküszöbölhetővé válna. A duális finanszírozási rendszer, amely a teljes rendszert flexibilisebbé tenné, a társadalombiztosítási járulékok és a gazdaság terheinek csökkenését (a munkabérek költségeinek csökkenése) eredményezné. Az elképzelések szerint az ambulanciák helyileg továbbra is a kórházakban működtek volna, ami megoldotta volna a számos vidéki területen jelentkező szakorvoshiányt. A kamara a duális finanszírozás megvalósulásában látta a garanciát arra nézve, hogy az egészségügy szereplői a szükségleteknek megfelelően a betegeket terhelő racionalizálás, önrészfizetés és főképp a napi politika befolyása nélkül tevékenykedhessenek. Maria Rauch-Kallat egészségügyi miniszter és az Osztrák Néppárt által szorgalmazott, az orvosok és a kamara részéről sokat kritizált egészségügyi reform keretén belül az -11-
egészségügyi irodák (Gesundheitsagenturen) programja végül mégsem került megvalósításra a 2004-es tervezet szerint. Emiatt még a tavalyi év végén kezdetét vette egy újabb tervezet kidolgozása. Mindenki egyetértett abban, hogy az egészségügy szövetségi és tartományi szinten történő közös tervezése a feltétele az egészségügy jobb koordinálásának. Az elfogadott 2005-ös egészségügyi reform Ausztriában 2004. decemberében elfogadták a kormány által előterjesztett újabb reformjavaslatot. Ez nyújt garanciát a kormány azon törekvéseire, hogy minden állampolgár számára biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egységes, jövedelemtől és kortól független hozzáférést. Az elfogadott intézkedések révén Ausztriában megvalósul a tervezés, irányítás, finanszírozás és dokumentáció egységesítése az egészségügy minden területén, tehát mind a kórházon belüli területeken, mind pedig a letelepedett (niedergelassener Bereich) területeken. Az elfogadott reformprogram 2005-2008 időszakra szól. Az eddig hatályos megegyezés az egészségügyi és a kórházfinanszírozás újjászervezéséről (BGB1. I Nr. 60/2002) 2004. december 31-én hatályát vesztette. A szövetség és a tartományok új megállapodást kötöttek az egészségügy átszervezéséről és finanszírozási rendszerének megújításáról. A megállapodás biztosítani hivatott a magas színvonalú, költség-hatékony, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást és annak finanszírozhatóságát, szem előtt tartva a finanszírozási keretfeltételeket és a lehetséges költségmegtakarításokat. Az egészségügyi reformcsomag keretén belül az intézkedések 5 kategóriába sorolhatók: 1. Strukturális reform 2. Finanszírozás 3. Egészségfejlesztés 4. Minőségbiztosítás 5. Fejlesztések 1. Strukturális reform A szövetségi egészségügyi iroda (Bundesgesundheitsagentur) és a kilenc tartományi egészségügyi platform (Landesgesundheitsplattformen) létrehozása A reformcélok között szerepel tartományi szinten kilenc egészségügyi platform ill. szövetségi szinten egy szövetségi egészségügyi iroda létrehozása a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken. Az egészségügyi platformok a tartományi alapok eddigi tartományi strukturális bizottságát helyettesítik majd és a jövőben nem csupán a kórházi, hanem a letelepedett területek ellátását is tervezik és irányítják majd. Szövetségi szinten az eddigi strukturális bizottság feladatai bővülnek ki és ezeket a feladatokat látja majd el a szövetségi egészségügyi iroda. -12-
A tartományi egészségügyi platformokban az egészségügy minden fontos szereplője helyet kapott: a kormány, a tartományok és a társadalombiztosító azonos arányban, de ezen kívül az orvosi kamara, a betegjogi képviselet és még az egyházi tulajdonban lévő kórházak is kaptak egy-egy szavazati jogot. Ezzel első ízben valósul meg a társadalombiztosító és a tartományok közös felelőssége a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészítő intézmények létrehozása nélkül, tehát ezzel is csökkentve az igazgatási költségeket. ÖSG Osztrák egészségügyi strukturális terv A szövetségi egészségügyi iroda végzi a tervezet szerint az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett ellátás szükségleteire vonatkozólag, ezáltal biztosított az egységes tervezés egész Ausztriában. 2005. december 31-ig kell a tartalmi kérdésekben a kormánynak, a tartományoknak és a társadalombiztosítónak döntést hozni. Addig a 2003-as ÖKAP/GGP (osztrák kórházak/nagyberendezések tervezete) hatályos. Reformpool A reformpool egyes kórházon belüli szolgáltatások letelepedett orvosokhoz való áthelyezésének biztosítására elkülönített pénzeszközöket foglalja magába. Az ilyen intézkedések foganatosításához az illetékes tartomány és a társadalombiztosító előzetes beleegyezése is szükséges, valamint további fontos szempont az, hogy mind az adott tartománynak, mind a társadalombiztosítónak a szolgáltatások áthelyezéséből valamilyen módon profitálniuk kell. 2005 és 2006 között az erre a célra elkülönített pénzeszközök a járulékok és adók 1%-át teszik ki, 2007 és 2008 között pedig 2% fordítható ilyen jellegű célok megvalósítására. Modellkísérletek Jelentős szerepet tölt be a megegyezésben a kórházi ambulanciákon és a letelepedett területeken folyó teljes ambuláns szakorvosi-ellátás átalakítása és finanszírozása. Az együttműködés új formáinak szervezése veszi kezdetét ill. modellkísérletek kipróbálása arra vonatkozólag, hogy az ambuláns szakorvosi ellátást ún. orvosi-centrumokban végezzék. Cél a szakorvosi ellátásban a betegek többször ismétlődő felesleges kezeléseinek és az így keletkező többletköltségeknek a kiküszöbölése és a hosszú várakozási idő csökkentése. 2. Finanszírozás A legfontosabb finanszírozási intézkedések: - A receptdíj 10 centtel történő emelése 4,45 euróra, - A dohányadó csomagonkénti 18 centtel történő emelése, - A betegbiztosítási járulék 0,1 százalékos emelése négy évre vonatkozólag, ezt a javaslatot a tartományok tették a finanszírozás kiegyenlítésének időtartamára. A 0,1%-os emelés a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is 0,05%-os betegbiztosítási járulék növekedést eredményez, ami a kórházaknak és a betegbiztosítóknak 120 millió eurós többletet jelent. -13-
- A legmagasabb járulékalap emelése, ami 30 milliós többletbevételt tesz lehetővé. - A kórházi co-payment (napidíj) 7,98-ról 10 euróra történő emelése, ami 15 millió többletbevételt eredményezhet. Az emelés megtételéről minden esetben az illetékes tartományok jogosultak dönteni (Burgenlandban, Kärntenben és Steiermarkban nincs szó emelésről). - A látást javító eszközök költségtérítésének újra szabályozása. A biztosítók részéről 35 millió euró költségmegtakarítás várható. Ezen a területen emelkedik a minimum költségtérítés összege 23 euróról (2004) 72,6 euróra (2005). A 15 év alatti gyermekekre, a receptdíj fizetésére nem kötelezettekre és a családtagként biztosított egyetemi ill. főiskolai hallgatókra vonatkozólag továbbra is a 23 eurós összeghatár érvényes. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a többletbevételek várhatóan 300 millió euróra tehetők, mely összegnek a fele a tartományokhoz és az önkormányzatokhoz kerül a kórházak finanszírozására, az összeg másik része pedig a betegpénztárakat illeti. Költségcsökkentés A szövetség és a tartományok között megállapodás született egy 300 millió eurós költségcsökkentésről is. A legfontosabb ezzel kapcsolatos intézkedések: - az LKF pontrendszer (LKF= Leistungsorientierte Krankenhausfinanzierung) módosítása, - a kórházi ágyak számának csökkentése ill. a kihasználtság növelése, - kórházak üzemeltetési költségének csökkentése (pl. konyha, mosoda). 3. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés terén három elsőrendű fontosságú célkitűzés szerepel. Ezek a célkitűzések a leggyakoribb betegségek csökkentésére irányulnak: - A szív és érrendszeri megbetegedések számának csökkentése. Ma az ilyen jellegű megbetegedések első helyen szerepelnek a halálokok között. 2020-ig a 65 év alatti korosztálynál 40%-os csökkenés elérése a cél. - Daganatos megbetegedések számának csökkentése. - A cukorbetegek számának csökkentése. 2020-ig csökkenteni kell a diabetesből eredő amputációk, vakság stb. ill. általában a II-es típusú diabetes megbetegedések számát, amely Ausztriában a harmadik legjellemzőbb megbetegedés. 2005-ben első alkalommal tesznek különbséget a kor és nem specifikus prevenciós célok között. Első helyen áll a szív és érrendszeri, daganatos és diabetes megbetegedések korai felismerése. További célok közé sorolhatók az életminőség javítását célzó intézkedések, mint pl. a halló- ill. látószervek idős korban történő felülvizsgálata. 19 éves kortól évente egyszer minden osztrák állampolgár igénybe veheti a prevenciós szolgáltatásokat. Jelenleg a részvétel aránya déli területein azonban nem éri el a 7 százalékot sem, a nyugati területeken a jelenlegi 27% feletti részvételi arány lenne az ország egész területén kívánatos. További jelentős prevenciós programok, melyek megvalósítására 2005-ben 3,5 millió euró áll rendelkezésre: - mammográfiai vizsgálat (40 év feletti nők részére kétévente), - mell- ill. petefészekrák korai felismerése genetikai vizsgálatok segítségével, - vastagbélrák szűrés 50 év felett, - csecsemők veleszületett anyagcsere zavarának korai felismerése, -14-
- epidermolysis bullosa prevenciója. Ausztriában az egyik legjelentősebb elkerülhető egészségügyi rizikótényező és a korai halálozás legfőbb oka a dohányzás. 2,3 millió osztrák dohányzik rendszeresen, közel 800 ezer azok száma, akik erősen nikotin függőek és évi közel 14 ezerre tehető a dohányzás következtében elhunytak száma. Különösen riasztó a dohányzó fiatalkorúak számának növekedése. A 15 éves korú fiúk 20%-a, a lányok 26%-a dohányzik naponta és 30 ill. 36% dohányzik hetente egy alkalommal. Az új reformcsomagban ezért helyet kapott a dohányzásról szóló szigorúbb törvénytervezet is. 4. Minőségbiztosítás A 2005-ös minőségbiztosításra vonatkozó reformtervek között a következők szerepelnek: - átfogó, szektorokon átívelő minőségbiztosítási rendszer tervezete, - minőségbiztosításra vonatkozó jelentés készítési kötelezettségének kialakítása, - a nem megfelelő minőség szankciós mechanizmusának kialakítása, - egységes tervezési és dokumentációs rendszer. 5. Fejlesztések A 2005-ös fejlesztések között központi helyet tölt be az egészségügyi telematika fejlesztése. A program a 2006-ban bevezetésre kerülő elektronikus egészségbiztosítási kártyát (E-card program, a kártyát az állampolgárok 2005 folyamán kapják meg) illetve az elektronikus egészségügyi aktát (ELGA - Elektronische Gesundheitsakte) érinti. Az elektronikus egészségbiztosítási kártya egyben az európai egészségbiztosítási kártya szerepét is betölti majd. -15-
IRODALOMJEGYZÉK Austria. Health Care Systems in Transition. The European Observatory on Health Care Systems, 2001. Austria. In: Social Security Programs Throughout the World 2002. Washington, U.S. Department of Health and Human Services, 2002. Hardsky, J. aktualitások az egészségügyből, Hospital, 2003,5,3. Dr. Harmat György, Dr. Czárán Erzsébet: Kórházak és egészségügyi ellátás Európa kilenc országában, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2004. március Health for All Data Base. European Region. WHO Regional Office for Europe. Updated: 2004 June. Österreich. In: SCHNEIDER, M.et.al.:Gesundheitssysteme im internationalen Vergleich. Augsburg, BASYS, 1998. Ötvös Péter: Tagállam-bemutató:, Kötelező a biztosítás, Medical Tribune, 2003. június 5. OECD Database, 2004-10-14. http://www.aek.or.at/text.html?aktuelles/apm2004_0058.htm http://wien.arbeiterkammer.at/pictures/d17/gesundheit_u_soziales_0504.pdf http://www.gesundheit.bmsg.gv.at/cms/site/detail.htm?thema=ch0329&doc=cms110431300 5110 http://www.gesundheit.bmsg.gv.at/cms/site/attachments/3/2/6/ch0329/cms1104315559331/1 5a_b-vg_vereinbarung.pdf http://www.health-policymonitor.org/en/policy_survey/search_for_policy_reforms/search_results.html http://www.sozialversicherung.at/mediadb/44782.pdf http://www.sozialversicherung.at/mediadb/80001.pdf http://www.statistik.at/neuerscheinungen/jahrbuch2005.shtml http://www.statistik.at/fachbereich_02/vgr_tab1.shtml -16-