A mérés-értékelés és az országos kompetenciamérés szerepe a közoktatásban Brassói Sándor Oktatási és Kulturális Minisztérium
Nemzetközi kitekintés Hangsúlyeltolódás EU-2010 munkaprogram (indikátorok és benchmarkok) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az iskolai minőségértékeléshez (2001/166/EC) Nemzetközi teljesítmény és indikátorvizsgálatok - OECD ( PISA, SIALS) - IEA ( TIMSS, PIRLS) - EU indikátor munkacsoportok ( INES, EaG,) - EU 2010 munkaprogram tematikus vizsgálatai
Az értékeléshez kapcsolódó EU ajánlások 166/2001 EC alapján célként fogalmazódott meg: 1/C az iskolai önértékelésnek, mint olyan módszernek a támogatása, amely a tanulást és az iskolai munka javítását bátorítja az iskolai önértékelés és a külső értékelés kiegyensúlyozott keretei között 1/F erősítendő a külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos javulást OECD PISA és IEA ajánlásai a belső nemzeti keretek között szervezendő mérés-értékeléshez
A tudásról alkotott felfogásunk változása és az értékelés Európai Unió Tanácsa (2001): The Concrete Future Objectives of Education and Training Systems. OECD. Knowledge and Skills for Life. First results from PISA 2000 OECD, 2001 Kulcskompetenciák és kereszttantervi tartalmak meghatározása az LLL megalapozásához (EU ajánlás 2006) A fejlett államokban a közszolgáltatások ( pl. oktatás) elszámoltathatósága iránti igényének erősödése
A hazai mérés-értékelési folyamatok fejlődésének áttekintése 2001-ig szétaprózott kapacitásokra, eltérő mérésfilozófiai megközelítésekre alapuló mérések (MPI-k, SZAK pályázatok kereti között folyó helyi tanulói mérések) ÉK Budapesten ( MONITOR, Nemzetközi vizsgálatok, PISA, TIMSS, stb.) Szegedi KP alapkészségek diagnosztikus vizsgálata Intézményi minőségbiztosítási rendszerek (Comenius Program) 2001 Országos Kompetenciamérések rendszere állami erőforrások célzott felhasználása 2004 törvényi szintre emelik a mérések rendszerét, NKÉT 2006. törvényi szint bővítése, (mérések- intézményi minőségfejlesztés összekapcsolása)
Az ágazati ( központi)mérésiértékelési politika elemei Alapkészségek mérése értékelése A 2004. évi CXXXV. törvény 91. (14) előírta a rendszeres évenkénti mérés kötelezettségét: rendszeresen mérni, értékelni kell a nevelési oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. az országos értékelés eredményét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni és az intézményi szintű adatokat is hozzáférhetővé kell tenni további feldolgozhatóság céljából. Az oktatási miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletben határozza meg a mérési és értékelési feladatokat, melyeknek ki kell terjedniük a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik, és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Országos Kompetenciamérés DIFER
Országos kompetenciamérések 2004. Országos kompetenciamérés 2006 2003. Országos kompetenciamérés 2001. Országos kompetenciamérés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11 12 Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 2002. óta folyamatosan használható, 2004-től kötelező
Hogyan segítheti a kompetenciamérés a tanítás-tanulás folyamatának szabályozását? relatíve gyorsabb változások érhetők el ennek révén mint csak a tanterv és a tankönyv, illetve a vizsgakövetelmények révén, a kompetenciaalapú pedagógiai gyakorlatot erősítheti, anyanyelvi és matematikai kompetenciákat támogatja, tantervválasztás és tantervi tartalmak fejlődését segíti, személyre szabott, FEJLESZTŐ iskolai környezetet ösztönöz iskolai intézményfejlesztést és minőségértékelést támogatja, iskolán kívülre tekintést ösztönzi, HPI elemzésre épülő felelősebb, adatokra építő fenntartói gondolkodást ösztönzi
Egységes közoktatási ágazati minőségértékelési rendszer kialakítása A tanulói mérések és az intézményi minőségfejlesztési folyamatok összekapcsolása az Állami Számvevőszéki jelentések következtetései az EU és OECD kapcsolódó anyagok (166/2001 EC, lisszaboni folyamat) az Országgyűlés kapcsolódó határozata 2003-ban, gyorsabb és erőteljesebb társadalmi ráhatások szükségessége az iskolák irányába, az elszámoltathatóbb pedagógusok, iskolák iránti erősödő társadalmi igény
A jelen fejlesztés iránya Ágazati célkitűzések intézményorientáltság a tanulói-osztálytermi szint fokozott támogatása minden intézmény megbízható visszajelzést kell kapjon a saját tevékenységéről személyre szabott tanulás és értékelés támogatása akár minden egyes tanuló kapjon megbízható, hiteles és folyamatos visszajelzést a saját teljesítményéről
Ágazati célkitűzések A jelen fejlesztés iránya alapvető cél a tanulás minőségének támogatása minden szinten, A literacy és a numeracy erősítése, az ágazati értékelések adataira támaszkodó intézményi önfejlődés ösztönzése, független, hiteles, Közoktatási Értékelési Tanács működtetése ágazati egységesedő minőségértékelési, mérés-értékelésistratégia megalkotása és működtetése,
Közoktatási tv. 2006. évi módosítás Változtak az intézményi minőségirányítási programmal kapcsolatos előírások, annak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és értékelés rendjét. (Kt. 40. (11) bekezdés) Teljes körű intézményi önértékelés módszereit és periódusát és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát is kell, hogy tartalmazza. Évenkénti intézményértékelési kötelezettség (országos mérés eredményei alapján is) Intézkedési tervet kell készíteni, Az értékelést és intézkedési tervet a fenntartónak meg kell küldeni. A fenntartónak az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni. 2007 március 31-ig minőségirányítási program módosítása Első értékelt év: 2008/2009-es tanév
Az országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok kiegészültek, így minden tanévben a szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. (Kt. 99. (5)-(6) bekezdés) Az OH-OKÉV-nek fenntartói értesítési és figyelem-felhívási kötelezettsége van. A mérés összesített, és intézményi szintű eredményét az OKM honlapján közzé kell tenni. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe vételével. Az intézmény intézkedési tervnek része az iskolafejlesztési program és a helyzetelemzés.
Országos mérés-értékelés Amennyiben ismét eredménytelen az iskola a következő mérésben: OH-OKÉV felhívja a fenntartót intézkedési terv készítésére A fenntartó köteles külső szakértelmet mozgósítani A fenntartói intézkedési tervet az OKÉV hagyja jóvá Az intézkedési tervben foglaltakat végrehajtását ellenőrzi az OH-OKÉV Időhatárok: Az OKM a 2008/2009. tanévben hozza nyilvánosságra először az eredményeket, de már 2007-ben is, pl. OKM gyorsjelentés, Szakiskolai 10. évfolyamos mérés 2008/2009-től terjed ki az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára. A 2006/2007. tanévben lehet először felhívni a fenntartó figyelmét.
Aktuális események 2006. évi májusi 6., 8., 10. Évf. mérés iskolajelentései a célcsoportoknál, 2006. évi 4.évf. mérés jelentései az OH-OKÉV honlapon, a szoftverrel együtt, 2006. évi gyorsjelentés a honlapokon országosan elérhető web felület: www. kompetenciameres.hu A 2007/2008 tanév rendje (8. részletesebb feladatok) 3/2002 OM rendelet: kihirdetés alatt (tartalmi keret kihirdetése, képességszintek meghatározása, KÉT) NFT-II. tervezése 17/2007 OKM rendelet a közoktatás minőségfejlesztéséről
17/2007. (III. 14.) OKM r. a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól keretösszeg: 1300 millió Ft 1. A minőségbiztosítási, mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokhoz történő hozzájárulást az országos közoktatási mérések keretében átlag alatti eredményt elért intézmények tanulólétszáma után lehet igényelni. Az országos mérések 4., 6., 8., 10. évfolyamon történnek, minden évben a tanév rendjében meghatározott időben. A támogatást külső szakértő igénybevételéhez lehet igényelni az intézményi pedagógiai eredményesség javítása érdekében. A 300 millió Ft támogatással a lemaradó, leszakadó, többségében hátrányos helyzetű térségekben működő közoktatási intézmények felzárkózását kívánjuk elősegíteni.
A támogatásra igényt azok a fenntartók nyújthatnak be, amelyek által fenntartott bármelyik a) négy évfolyammal működő általános iskola esetében a negyedik, b) a legfeljebb hat évfolyammal működő általános iskola esetében a negyedik és a hatodik, c) a nyolc évfolyammal működő általános iskola esetében a negyedik, a hatodik továbbá a nyolcadik, d) középiskola és a szakiskola esetében a tizedik évfolyamaik vonatkozásában - az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által 2007-ben megküldött, illetve a negyedik évfolyam vonatkozásában a Hivatal honlapján közzétett, intézményi és fenntartói jelentéseket alapul véve bármelyik a mérésben érintett évfolyam tekintetében a mérési eredményeik nem érik el az e rendeletben meghatározott határértéket.
E rendelet alkalmazásában határértéknek minősül a nyolcadik és tizedik évfolyam esetében - az iskolajelentésben ismertetett -, a hatodik évfolyam esetében - az intézményi szinten az iskolajelentés részét képző szoftverrel kiszámított négyszázötven átlagos képességpont, a negyedik évfolyam esetében - a Hivatal által az érintett iskolák számára közzétett iskolajelentésben - az olvasáskészség, az elemi számolási készség és az elemi gondolkodási képesség gyakorlottsági intézményi mutatói átlaga esetében a 35 %. A támogatást e rendelet 1. számú mellékletében foglalt adatlap kitöltésével lehet igényelni 2007. május 15-ig.
17/2007. (III. 14.) OKM r. a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól keretösszeg: 1300 millió Ft A teljesítménymotivációs pályázati alap 1 milliárd Ft-os keretére azok a közoktatási intézmény-fenntartók pályázhatnak, akik pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtetnek a minőségirányítási programjuk részeként. A pályázaton elnyerhető összegből a pedagógusok számára nyújtható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést lehet finanszírozni.
Köszönöm a figyelmet!